Népújság, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-02 / 153. szám

2 nepCjsAg 1959. július 2., csütörtök »R. FÖLDI PÁL: Még egyszer a Lukács-kérdésről (Adalékok a Bíum-tézisck értékeléséhez) I. „Lgj-re körmönfontabban ha­misítják meg a marxizmust, egyre ügyesebben tálalnak fel antimarxista tanokat marxiz- i}ius gyanánt — ez jellemzi ko­runk revizionizinusát a politi­kai gazdaságtanban is, a takti­kai kérdésekben és általában a filozófiában — az ismeretelmé­letben és a társadalom tudo­mányban egyaránt.1* (Lenin) A Lukács-kérdésről szóló cikksorozatban, amely néhány héttel ezelőtt jelent meg a Népújságban, kísérletet tettünk arra, hogy népszerű vázlat formájában összefoglal­juk Lukács György politikai, filozófiai és esztétikai koncep­cióinak leglényegesebb ma. mentumait. A Magyar Szocia­lista Munkáspárt művelődési politikájának irányelveiről szóló dokumentumot idézve, rámutattunk arra, hogy ha­zánkban a jelenlegi körülmé­nyek között különösen ártal­masak Lukács antimarxista politikai—ideológiai nézetei. Lukács revizionizmusa a magyarországi revizionista ak­namunka egyik tipikus meg­nyilvánulása volt, amely haté­konyan hozzájárult az ellen­forradalmi lázadás ideológiai előkészítéséhez. Ezért tehát az ideológiai munka területén nem kerülheti el a figyelmün­ket a Lukács-féle antimarxista politikai—ideológiai koncep­ciók analízise és kritikája. Azokban a cikkekben, ame­lyek a Lukács-kérdésről szól­tak, utalás történt arra, hogy Lukács György antimarxista ideológiai nézetei már többször kerültek alapvető elméleti és politikai viták középpontjába. Példaként említettük meg, hogy Lukács revizionista poli­tikai-ideológiai koncepciói ko­moly nézeteltérésre adtak okot a Kommunisták Magyarorszá­gi Pártjában a huszas évek végén lezajlott polémiákban, amikor az ún. Blum-tézisekről volt szó. Szükségesnek tartjuk részletesebben kifejteni, hogy voltaképpen mi az értelme a szóban levő tézis-tervezetnek, annál is inkább, mert Lukács mindvégig kitartott a Blum- tézisek alapvető vonala mel­lett. Ebből az következik, hogy ha a tézis-tervezet lényege re­vizionista, akkor alapjában vé­ve ezt a vonalat képviselte más területen megnyilvánuló irodalmi és gyakorlati tevé­kenységében is. Ennyit elöljáróban, és most térjünk a tárgyra, ★ TVT em sokkal a Petőfi Kör ^' filozófiai vitája után (1956. június 20-án és 30-án) a Párttörténeti Intézetben meg­vitatták a „Tézis-tervezet a magyar politikai és gazdasági helyzetről és a KMP felada­tairól” című dokumentumot (Blum-tézisek), melynek szer­zője Lukács György volt. (Ez a dokumentum 1928 végén ke­letkezett azzal a feladattal, hogy előkészítse a KMP II. kongresszusának politikai re ­ferátumát. A tézis-tervezet öt fejezetre oszlik. Ezek a kővet­kezők: I. A KMP helyzete az I. kongresszuskor és fejlődése az 1928- as plénumig. II. A Bethlen-rendszeren belüli alapvető változások és az osztályok. III. A munkásosztály hely­zete. IV. A KMP működése a plé- num óta. V. A mai helyzet fő problé­mái. A tervezet I. és IV. fejezete, valamint V. fejezetének A) és D) pontja megjelent a Párt­történeti Közlemények 1956. októberi (3.) számában. Ugyan­ez a szám közli annak a vitá­nak az anyagát, melyet a Párt­történeti Intézetben 1956. jú­nius 20-án és 30-án rendeztek a Blum-tézisekről. Nem ez volt az első vita az úgynevezett Blum-tézisekről. Ezt a tézis­tervezetet már egyszer (még 1929- ben) a Kommunisták Ma­gyarországi Pártjában meg­vitatták. A pártonbelüli vita és a Komintern Nyílt Levele alapján a KMP Központi Bi­zottsága, majd a II. pártkong­resszus (1930. február—már­cius) főleg a stratégiai célkitű­zéssel kapcsolatos munkás- paraszt demokratikus diktatú­rára és a permanens forrada­lomra vonatkozó revizionista koncepció miatt mint helyte­len, opportunista dokumentu­mot elvetette. Lukács György akkor, elismerve azt, hogy a Blum-tézisekben jobboldali ál­láspontot képvisel, önbírálatot gyakorolt. A Kommunisták Magyarországi Pártja Közpon­ti Bizottságának címzett levél­ben többek között a követke­zőket írta: „Tisztelt Elvtársak! Miután a Külföldi Bizott­ság tézis-tervezetét tanulmá­nyoztam, kötelességemnek tartom, hogy a legnagyobb őszinteséggel nyilatkozatot ad­jak; 1. Elismerem, hogy a tézis- tervezetemnek a demokratikus diktatúrára vonatkozó kon­cepciója általában alapvetően hibás. ; „Teljesen igaza van tehát Richard elvtársnak, ami­kor azt mondja, hogy a kon­cepció „filozófiailag ■ kia­gyalt“; :. Különösen hangsú­lyozandó. hogy a) a magyarországi demok­ratikus diktatúra perspektívá­ja, mint átmeneti szakasz a mai rendszer és a proletár- diktatúra között jobboldali elhajlás, b) hogy a második magyar forradalom nem lehet alacso­nyabb típusú, mint az első, vagyis a proletárdiktatúra után semmiképpen sem jöhet demokratikus diktatúra, hogy c) tézis-tervezetem nem vet­te tekintetbe, vagy ha azt az analízisben fel is ismerte, nem vonta le annak konzekvenciá­it, hogy 1.) Magyarország a kapitalista fejlődés magasabb fokán áll, mint Oroszország állt 1917-ben, hogy 2.) Ma­gyarországon a nagybirtoko­sok messzemenően agrárkapi­talistákká váltak és az agrár­tőke összenövése az ipari tő­kével — a finánctőke vezeté­se alatt — rendkívül előre­haladott fokra jutott, és hogy 3.) Magyarországon a feudális maradványon elleni harcban egyáltalában nem mehettünk együtt az egész parasztsággal. 3. A tézis-tervezet alapvető­en hibás perspektívája termé­szetesen kifejezésre jut a tervezet más részeiben is. A demokratikus diktatúra, mint stratégiai perspektíva Magyar- országon, szükségszerűen a forradalom minden kérdésére vonatkozan hamis beállításhoz vezet.;.“ „Mindezekből az okokból tézis-tervezetemet teljes egé­szében visszavonom és a leg­teljesebb mértékben csatlako­zom a KÜB tézis-tervezeté­hez, ahhoz a stratégiai vo­nalhoz, hogy Magyarországon nem a munkások és parasztok demokratikus diktatúrája van napirenden, hanem a szo­cialista proletárforradalom...” „A pártkongresszuson nyil­vánosan önkritikát akarok gyakorolni tézis-tervezetem jobboldali elha jlásaira vonatko­zólag.“ (A DISZ Petőfi Kör ankétja „A marxista történet- tudomány időszerű kérdései*1 címmel. 1956 május 30 és jú­nius 1. Gyorsírásos jegyzet. 138. oldal. Idézi: Győrffy Sándor.) IVT egyedszázad múltán azonban — teljesen hű maradva eredeti koncepciójá­hoz — az önkritikát vissza­vonta. A Blum-tézisek 1956. júniu­si vitáján a szerző kijelentet­te: „Köztudomású, hogy önW- rálatot gyakoroltam a Blum- tézisekről. elismerve azok jobboldaliságát. Most, egy ne­gyedszázad után meg lehet mondani, hogy ezt az önibírá- latot nem akkori meggyőző­désem diktálta, hanem az az információ, hogy különben Kun Béla és társai kizárattak volna a Komin ternfoől. 1930 utáni (más területen megnyil­vánuló) irodalmi tevékenysé­gem mutatja, hogy nem sza­kítottam a Blum-tézisek lé­nyeges vonalával.” (Párttörté- neti Közlemények, 1956. októ­ber: (3.) szám. 97. oldal.) Az idézetnek különösen az a része érdemel figyelmet, amely szerint Lukács az 1930. utáni (más területen megnyilvánuló) irodalmi tevékenységében nem szakított a Blum-tézisek lénye­ges vonalával. Ezt azért kell jól megjegyezni, mert itt nyíl­tan bevallja, hogy más terüle­ten megnyilvánuló irodalmi te­vékenységében is a Blum-tézi­sek lényeges vonalát követte. Most már csak az a kérdés, hogy milyen ez a vonal. TVf ilyen a Blum-tézisek lé­nyeges vonala? — ez az a gordiusi csomó, amelyet nem lehet egy kardcsapással ketté­vágni, de nem is kibogozhatat­lan. Azzal a válasszal persze semmiképpen sem lehet egyet­érteni, amit erre a kérdésre Lukács adott a tézistervezet 1956. júniusi vitáján. Szerinte ugyanis a Blum-téziseket ..az illegális magyar pártnak úgy­szólván központi kérdése... a benne 'uralkodó szektarianiz- mus elleni harc szempontjá­ból” kell megítélni. (Uo. 97. ol­dal.) „Ha egészen röviden fejez­ném ki a dolgokat — mondotta Lukács —, a Blum-tézisek kí­sérletet tettek abba a résbe való behatolásra, amelyet a VI. kongresszus nyitott a szek- tarianizmus elleni harcban.” (Uo. 98. oldal.) (Az idézetben a Kommunista Intemacionálé VI. kongresszusáról van szó. 1928. július 17-én ült össze a Komintern VI. kongresszusa és szeptember 1-én fejezte be munkáját. A kongresszus a jobboldali elhajlást minősítette fő veszélynek és harcot hirde­tett az azzal való békülékeny- ség ellen. Ugyanakkor kimond­ta, hogy küzdeni kell a „balol­dali” szektarianizmus ellen is. A kongresszus tehát a kétfron- tos harc jegyében folyt le.) Ezek szerint tehát a Blum-tézi­sek lényeges vonala: harc a szektarianizmus ellen. Lukács ebben jelölte meg a Blum-tézi­sek történelmi jelentőségét. (Uo. 99. oldal.) Bár kétségtelen, hogy a tézis- tervezet kifejez bizonyos anti- szektariánus tendenciát, de az is igaz, hogy a szektarianizmus szelleme mélyen bennük van a Blum-tézisekben. Az utóbbit maga a szerző is elismerte. Ezeket mondotta: „Hivatkozha- tom arra, hogy a Blum-tézisek elemzésénél az önálló szakszer­vezetekkel kapcsolatban és egyéb problémáknál magám is rámutattam, hogy a szektaria­nizmus szelleme milyen mé­lyen bennük van a Blum-tézi­sekben is.” (Uo. 106. oldal.) Azt lehet mondani, hogy a tézis­tervezet legnagyobb része (80 oldalból mintegy 70 oldal) szek­tára jellegű. Mindazonáltal Lukács nem tagadta, hogy a Blum-tézisek­ben számos helytelen koncep­ció szerepel. Ezek közé sorolta a parasztság és a szociálde­mokrata párt értékelését, vala­mint az önálló vörös szakszer­vezetek megszervezésével kap­csolatos álláspontot. Ugyanak­kor azzal mentegetőzött, hogy „ezek a nemzetközi mozgalom tévedéseivel voltak kapcsolato­sak.” Személyes felelősséget egyetlen hibáért vállalt: a szö­vetségesek kérdésének nem eléggé beható elemzéséért. Ki­jelentette, hogy „ha a szövet­ségesek kérdését a Blum-tézi­sek nem helyesen és kimerítő­en fejtik ki, azért személyesen én viselem a felelősséget, mert kötelességem lett volna a stra­tégiai vonal kidolgozásánál azt megfelelő mélységgel tekintet­be vermi.” (Uo. 131—132. oldal.) H a meggondoljuk, hogy az idézetben miről van szó, akkor nem kerülheti el figyel­münket az a tény, hogy Lukács a szövetségesek kérdését a stratégiai vonal kidolgozásával hozza összefüggésbe. De mi az a stratégiai vonal, amelyről itt szó van? Ezt a kérdést an­nál is inkább meg kell vizs­gálnunk, mert ezzel eljutunk a lényeghez. (Folytatjuk.) Idő járásjelentés Várható időjárás csütörtök estig: Változó felhőzet, néhány helyen záporeső. Lassan mérséklődő északnyugati-nyugati szél. A nap­pali felmelegedés erősödik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 11—14, legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön: 22—25 fok között. Távolabbi kilátások: A hőmér­séklet tovább emelkedik, (MTI) Rostockban befejeződött a balti országok munkásértekezlete ügyminiszteri konferencia rész­vevőihez intézett levelében hangoztatja, hogy támogatja a Szovjetunió és az NDK javas­Ben Gurion szex az izraeli px JERUZSÁLEM (MTI) Nyugati hírügynökségek je­lentik, • hogy az izraeli parla­ment külügyi bizottságának ki­lenc tagja kedden délután el­fogadta Ben Gurion minisz­terelnöknek javaslatát, amely ellenzi Nyugat-Németország- gal kötött fegyverszállítási szerződés felbontását. Az izraeli paiiamentben ) ülés megszavazta los beruházást hogy az előirányzott összegek nem felelnek meg a szükség­letnek, az egész javaslat rácá­fol „a francia nagyság” csak szavakban jelentkező politiká­jára. A bolgár párt« és hazautazol VARSÓ (PAP): A T. Zcivkov vezette bolgár párt- és kor­mányküldöttség kedden haza­utazott Varsóból. A bolgár tp nem jelenik meg lász-sztrájk miatt mánykiadvány nem jelenik meg. (MTI) Heinrich Lübkét rá Szövetségi Köztit BERLIN (MTI): Nyugati hírügynökségek egybehangzó jelentése szerint szerdán dél­után Nyugat-Berlinben dr. ctságát ünnepelték ila" napján indiai—kínai közös nyilatkozat ismertté tette a békés együtt­élés öt alapelvét, a „pancsa silát.” A szerk.) (MTI) Albán pártküldöttse BERLIN (ADN): Kedden Di­ri Belishovának, az Albán latrában tárgyal mint az EAK és Jordánia kö­zötti határ lezárásáról (MTI) Fokozódik as at Japá TOKIÓ (MTI): Az okinavai repülőszerencsétlenség miatt a Japán Szocialista Párt parla­menti csoportja elhatározta, interpellációban követeli a kor­len, amely „tűrhetetlen beavat­kozás Franciaország belügyei- be.” La Malene degauleista képviselő ennél is tovább ment: „adeni bizottságot” ala­kított. A bizottságnak máris 80 képviselő a tagja. Célja az ade­ni helyzetnek, valamint azok­nak az intézkedéseknek a ta­nulmányozása, amelyek bizto­síthatják e területen a demok­ratikus szabadságjogokat. Francia baloldali körökben mindenre azt mondják: legjobb lenne, ha ki-ki a maga portája előtt söpörne. (MTI) Lemondott az argentínai hadügy miniszter — Ideiglenes kormányt alakított egy felkelőcsoport — BUENOS ÄIRES (MTI): Az PÄR1ZS (MTI): Az a hír, hogy az angol alsóház több tagjának részvételével bizott­ság alakult Algériáért, nagy felháborodást keltett a francia parlament jobboldali köreiben. A válasz nem késett soká: Bemard Lafay szenátor levelet írt a szenátus és a nemzetgyű­lés francia—angol baráti cso­portjának elnökéhez, s követel­te, tiltakozzanak az angol alsó­házi tagok kezdeményezése el­Hailé Szelasszié Saverdlov szkba utazott MOSZKVA (MTI) Mint a TASZSZ jelenti, I. Hailé Sze- lasszié, etiópiai császár, kísé­retével együtt Szverdlovszk- ba. az Ural nagy ipari köz­pontjába indult. De Gaulle megint útnak indul PÁRIZS (MTI) De Gaulle tábornok csütörtökön újabb hosszú útra indul. Francia- Szomáliföld. valamint Mada­gaszkár és Reunion szigetei lesznek a francia köztársasági elnök tíznapos, 25 ezer kilo­méteres utazásának állomásai. AP és az AFP jelentése sze­rint Hector Solanas Pacheco tábornok, Argentin hadügymi­niszter és Rosendo Fraga tá­bornok, hadügyi államtitkár kedden lemondott. Kedden este, röviddel a két tábornok lemondásának beje­lentése után, vezető katonai parancsnokok értekezletet tar­tottak a hadügyminisztérium épületében. Az AP jelenti, hogy még kedden este Eduardo Lambar- di tábornokot nevezték ki az argentínai hadsereg főparancs­látáit a német békeszerződés megkötésére és a nyugat-ber­lini megszállási rendszer meg­szüntetésének ügyében. (MTI) dán délelőtt állt írluuieut elé kedden délután viharos ülés volt. Az ülés végén szavaztak a kommunista párt bizalmat­lansági indítványáról. A kommunisták indítványa ellen felsorakozott a' parlament 57 tagja, de 37 képviselő tartóz­kodott a szavazástól. Az in­dítvány mellett csak öt kom­munista képviselő szavazott. A parlament szerdán dél­előtt ismét összeült. A napi­rend szerint csak Ben Gurion szólal fel. Parlamenti körök­ben azt jósolják, hogy Ben Guriont csak saját pártjának 40 és a jobboldali általános cionisták pártjának 13 tagja támogatja majd a 116 tagú parlamentben. Lemondása már nyilvánvalónak látszik. cormányfeüSdöttség S Varsóból vendégeket W. Gomulka, A. Zawadzki és Cyrankiewicz ve­zetésével a LEMP Központi Bizottsága politikai bizottságá­nak tagjai, az államtanács és a kormány tagjai kísérték ki a pályaudvarra. A pályaudvaron W. Gomul­ka és T. Zsivkov mondott be­szédet. (MTI) lasztották a Német rsaság elnökévé Heinrich Lübkét, a Német Szövetségi Köztársaság közélel­mezési, mező- és erdőgazdasági miniszterét, a CDU—CSU je­löltjét választották Theodor Heuss utódjául köztársasági éi» nőkké. Lübke a második szavazási menetben 526 szavazatot ka­pott és ezzel megszerezte a szükséges abszolút többséget. (MTI) g érkezett Berlinbe Munkapárt Központi Bizottsá­ga titkárának vezetésével, al­bán pártküldöttség érkezett a Német Demokratikus Köztár­saságba. (MTI) nerikaeUenenség n ban mánytól, tegyen intézkedése­ket, hogy a jövőben ne fordul­hassanak elő hasonló esetek — jelenti a TASZSZ —, mint is­meretes, Okinava szigetére amerikai lökhajtásos vadás: . gép zuhant, s emiatt több em­ber meghalt és megsebesült, több lakóház leégett. A sze­rencsétlenség újból bebizonyí­totta, milyen veszélyt jelente­nek a japán népre az ameri­kai támaszpontok. — Eljött az ideje — mondotta Cucura, a japán békebizottság tagja a TASZSZ tudósítójának —, hogy a kormány követelje az amerikai csapatok haladék­talan kivonását, lemondjon a nukleáris fegyverkezési térv vekről, megszüntesse a japán területen levő amerikai tá­maszpontokat. (MTI) nokává. Ezt a kinevezést Sola­nas Pacheco tábornok, a távo­zó hadügyminiszter jelentette be. Hír szerint a hadügyminisz­térium épületében tartott késő esti értekezleten nem tudtak megegyezni Pacheco utódjá­nak személyéről. Miközben Buenos Airesben a katonai vezető körök érte­kezletet tartottak, az a hír ter­jedt el, hogy Corrientes tarto­mány északi vidékén Cucuzu Cuatía helyőrsége, fellázadt és ideiglenes kormányt alakított. (Mm 4» Angol-francia incidens ROSTOCK (ADN): Kedden Rostockban befejeződött a bal­ti országok és Norvégia mun­kásértekezlete. Az értekezle­ten több okmányt elfogadtak. A balti államok és Norvégia szervezett dolgozóihoz intézett felhívás követeli, létesítsenek atomfegyvermentes övezetet és kössenek megnemtámadási szerződést a Balti-tenger tér­ségében, vegyék fel a diplomá­ciai kapcsolatokat a Német Demokratikus Köztársasággal, szüntessék meg a kereskedel­met gátló akadályokat és köny- nyítsék meg a balti országok közötti utazásokat. Az értekezlet a genfi küi­A francia nemzet^ az 1327 mil liar PÁRIZS (MTI): A francia nemzetgyűlés kézfelemeléssel megszavazta a kormány há­roméves beruházási törvény- javaslatát, amely 1327 milliárd frankot irányoz elő a francia utak, vasutak, erőművek, bá­nyák stb. beruházásaira. A tör­vényjavaslat ellen csak a kom­munisták és egyes radikálisok stb. szavaztak. Waldeck Rochet, a Francia Kommunista Párt vezérszóno­ka a vitában hangsúlyozta, Ezeregfszáz angol 1« a fokozódó nyom« LONDON (MTI) A TASZSZ és a nyugati hírügynökségek egybehangzó jelentése szerint Angliában 33 éve nem látott nagyszabású nyomdász-sztrájk bontakozott ki. Ezerszáz vidé­ki lap és sok hivatalos kor­India és Kína bare a „pancsa s ŰJ DELHI (MTI) Mint a TASZSZ jelenti Delhiben, Kalkuttában, Madraszban és India több más városában kedden megünnepelték az in­diai-kínai közös nyilatkozat aláírásának ötödik évforduló­ját, a „pancsa sila” napját”, (mint ismeretes, az 1954. évi HammarkajSld 1 KAIRÓ. Hammarskjöld ENSZ-főtitkár, aki kedden ér­kezett Kairóba, szerdán tár­gyal dr. Favzival, az Egyesült Arab Köztársaság külügymi­niszterével. Megfigyelők véle­ménye szerint tárgyalnak majd az „Inge Toft” hajóról, ame­lyet feltartóztattak a Szuezi- csatornán, a Palesztinái mene­kültek problémájáról, vala-

Next

/
Oldalképek
Tartalom