Népújság, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-12 / 162. szám

1859. július 12^ vasárnap NEPDJSÄ6 3 Tanév végi számadás AZ 1958—59-ES TANÉV be­fejeződött. A pedagógusok egv része a jói megérdemelt pihe­nését tölti, míg a többiek tan­folyamokon gyűjtenek erőt a következő tanév még eredmé­nyesebb munkájához. Most, amikor az iskolák ka­pui bezárultak, szükséges, hogy számadást készítsünk: megyénk iskolái, pedagógusai hogyan álltak helyt az elmúlt tanévben, milyen előrehala­dást értek el azon az úton, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt jelölt ki számuk­ra. A párt művelődéspolitikai irányelvei legfontosabb fel­adatként jelölték meg, hogy előbbre jussunk a pedagógu­sok eszmei, politikai nevelé­sében, a tanulók világnézeti fejlődésében. Az iskolai okta­tást hozzuk jobb kapcsolatba az élettel, s jó pedagógiai iv inkával javítsuk meg a munkás- és parasztszármazású k üllőink tanulmányi eredmé­nyét. A párt következetes és ha­tó özeit politikájának és az e követő politikai és gazda­sági fejlődésnek eredménye- k '-»pen nevelőink világnézete erőteljesen fejlődött. Az elő­zőeken kívül nagyban elősegí­tette ennek kedvező alakulá­sát a szervezett ideológiai to­vábbképzés is, amelyen több mint 900 pedagógus vett részt, az előző évinek kétszerese. Nevelőink zöme felismerte, hogy a szocializmus építése rájuk és az iskolákra igen nagy feladatot ró, s ha ennek meg akarnak felelni, elsősor­ban ideológiai, politikai tudá­sukban kell előrehaladást el­érni. A vizsgákon arról adtak számot, hogy évi munkájuk meghozta a gyümölcsét. AZ IDEOLÓGIAI tovább­képzés nem maradt eredmény nélkül. Az a tapasztalatunk, hogy az ott tanultakat neve­lőink hatásosan alkalmazzák oktató-nevelő munkájukban. A tanulás eredményeképpen sok nevelő — aki előtte kö­zömbös, passzív volt — világ­nézetileg szilárdabb, bátrabb kiállásúvá fejlődött. Tudomá­sunk van róla, hogy a tovább­képzés sok nevelőnél hozzá­járult a még meglevő kéte­lyek, helytelen nézetek felszá­molásához. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a nevelők politikai fej­lődésénél azt a pozitív hatást sem, amely a XXI. kongres­szus tanulmányozása révén érte őket. Mind több pedagó­gus ismerte fel a kongresszus történelmi jelentőségét, s von­ta le a megfelelő következte­tést oktató-nevelő munkájá­hoz. A kommunizmus építésé­nek hatalmas programja és fényes jövője nem maradt ha­tás nélkül, s a tapasztalatok azt mutatják, hogy a megbe­szélések nagyban hozzájárul­tak politikai fejlődésükhöz, tisztánlátásukhoz. A politikai tisztánlátás erő­södése megmutatkozott a ter­melőszövetkezetek fejlesztése terén végzett munkában is. Nevelőink felismerték a de­cemberi párthatározat fontos­ságát, s mindenütt az első so­rosban dolgoztak annak si­keres megvalósításáért. A tan­testületek egy része nemcsak saját községében végzett jó agitációs munkát, hanem más községben is segített a mező- gazdaság szocialista átszerve­zésében. Dicséret illeti ezért a visznek;, a nagyfügedi, de még több. tantestületet is. Az e té­ren végzett jó munka megmu­tatta, hogy megyénk pedagó­gusainak zöme helyesli pár­tunk politikáját és kész azért szívvel-lélekkel dolgozni. AZ ELŐZŐ EREDMÉNYEK előnyösen éreztették hatásu­kat a tantestületek eszmei-po­litikai egységének kialakításá­ban is. Az iskolák nevelőtes­tülete ma sokkal szilárdabban, egységesebben küzd, dolgozás a párt politikájánait, a szo­cialista tanterv végrehajtásá­nak érdekében,, mint azelőtt. Ma már csak kevés iskolára jellemző a széthúzás, az egy­séget megbontó intrika. Ehhez nagy segítséget adtak a köz­ségi pórt- és tanácsszerves is, amelyek sokkal elmélyülteb­ben foglalkoztak az oktató- nevelő munkával, mint az elő­ző években A pedagógusok világnézeti fejlődésének velejárója a ta­nulóifjúság magatartásában, erkölcsi-politikai arculatában bekövetkezett változás. Ez an­nak a következménye, hogy a nevelők nagyobb gondot fordítottak a nevelőmunka megjavítására, az ifjúság kommunista nevelésére. Mindezeket az eredménye­ket a pedagógusok egyedül nem tudták volna elérni. A párt és a tanácsszervek mel­lett a legnagyobb segítséget a szülői munkaközösségek ad­ták. Több helyen — például Csányban, Selypen, Petőfibá- nyán — „szülők akadémiáját“ szervezitek a szülők politikai és pedagógiai ismereteinek bő­vítésére. Kár, hogy a szülők­kel való, kapcsolat még nem minden iskolában megfelelő. Több helyen a szülők segítése csak az anyagiak juttatásában merül ki, s elmarad a legfon­tosabb, az iskola nevelési munkájának segítése. A kö­vetkező tanévben tervszerűb­ben kell a szülők oktatását végezni és el kell érni, hogy az elsősorban ne csak anyagi­akban, hanem a tartalmi mun­ka nagyobb segítésében is nyilvánuljon meg. Az eredmények mellett szól­nunk kell azokról a hiányos­ságokról is, amelyek jelenleg nehezítik a jobb oktató-nevelő munkát. Vannak még pedagó­gusaink között olyanok, akik­nek a világnézeti fejlődése nem nyújt biztosítékot az if­júság marxista szellemben való oktatására. Nevelőin te egy részénél még megnyilvánul a nacionalista, soviniszta gon­dolkodás. Vannak még peda­gógusaink, akik nem elég kez­deményezők, határozottak. Ezekkel is — a türelem hatá­rain belül — meg kell értet­ni, hogy világnézeti szilárd­ság nélkül nem képesek a ta­nulók kommunista szellemű nevelését megoldani. OKTATÓMUNKÁNKNAK jellemzője, hogy a tanulók is­merete emelkedett, tudása bő­vült. E téren a félévben nem volt kedvező a helyzet. Igen sok volt a munkás- és paraszt­származású bukott tanulók száma. Erélyes intézkedéseket tettünk ennek megszüntetésé­re. A nevelőtestületek a gyen­ge tanulókkal fokozottabb fog­lalkozással, korrepetálással se­gítették a jobb tanulmányi eredményt. Ennek következ­ményeképpen a félévhez ké­pest 2050 tanulóval kevesebb a bukottak száma. Ha az el­múlt évvégi eredménnyel ha­sonlítjuk össze a bukott ta­nulók számát, akkor azt kell megállapítani, hogy több mint 500 tanulóval csökkent s bu­kottak száma. A tanév eredményei közé tartozik az is, hogy soha any- nyi munkás- és parasztszár­mazású tanuló nem nyert kö­zépiskolai felvételt, mint az idén. Megtettük az első lépésedet azon az úton. amely az iskola és az élet szorosabb kapcsola­tához vezet. Tizenkilenc álta­lános és egy középiskolában vezettük be a politechnikai oktatást. Ezemcívül több száz szakkörben sajátították el ta­nulóink a korszerű ipari és mezőgazdasági ismereteket. Ezt a munkát a következő tanévben erőteljesebben kell továbbfolytatni, hogy iskolá­ink megfelel íenek annak a kö- vete'nrinynek, amelyet a szo­cializmus gyors építése köve­tel tőlünk. « A TANÉV VÉGI SZÁMA­DÁS azt mutatja, hogy sokat tettünk megvalósítására, hogy a pedagógusok munkája, az iskolai oktató-nevélő munka eredményes legyen. Nyugod­tan elmondhatjuk, hogy ezt a tanévet inkább az eredmények jellemzik. Tudjuk azt, hogy még nagyon sóit tennivalónk van. De hogy ezt is sikeresen megoldjuk, biztosíték a párt és ' a kormány bizalma nevelő­ink iránt és biztosíték az a fejlődés, amely megyénk pe­dagógusainak, s iskoláinak munkájára jellemző. Strbák István Ősztől érvénybe lép as általános iskolák felső tagozatán bevezetett új tunterr második része Az általános iskolai oktató­nevelő munkában azok a ter­hek, amelyek a korábbi évek­ben a maximalizmust, a tanu­lók túlterhelését okozták, az új tanévben tovább csökkennek. Ismeretes, hogy az elmúlt ok­tatási évben vezették be az új felsőtagózatos tanterv első részét, s az ehhez kapcsolódó kísérleti tankönyveket. Amint a Művelődésügyi Minisztéri­umban az MTI munkatársának elmondották, a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a tan­anyag maximalizmusa, a ta­nulók túlterhelése lényegesen csökkent, A tanterv ősztől élet­belépő második része lehetővé teszi a további csökkentést. Megadták... elvették A parádfürdői üdülő és gyógytelepen lakó családok közül nem mindenki dolgozik a SZOT-intézetében, vannak, akik az erdőgazdaságnál, érc­bányánál végzik mindennapi munkájukat és ezért nem lá­togathatják a parádfürdői SZOT filmvetítéseit. Á tele­pen lakó családok kéréssel fordultak az Egészségügyi Minisztériumhoz, hogy enge­délyezzék a SZOT-ban lévő filmvetítések látogatását, mert a Párád községi mozi három kilométerre a Recsk községi pedig négy és fél kilo­méterre van a lakhelyüktől. A minisztérium engedé­lyezte, hogy rendes belépődíj ellenében látogassák az elő­adásokat. Már úgy látszott, megoldódik a helyzet, amikor azzal az indokkal, hogy „nem SZOT-alkalmazottak”, a helyi vezetők újból meggátol­ták o kívülállók belévését. Ezért a parádfürdői lako­sokkal együtt mi is újból kérjük az illetékesek meg­felelő intézkedését. ÍRfkC4itc?i faentUkr*?* Nagry Lajosné. Eger: Levelét az ügy intézése végett a városi tanács illetékeseinek adtuk át, Az elinté­zésről értesítjük. Somodi Lajos, Boconád: A leve­lében foglaltakat kivizsgáljuk, s utána foglalkozunk lapunkban az üggyel. Goór István. Heves: Levelével kapcsolatosan közöljük, hogy el­járunk az illetékeseknél, s az ered­ményről értesítjük. CSUDA JÓ! (Foto: Márkust) MegvaBósítfiató-e Szükséges-e Kedves ismerőshöz tévedtem be a napokban. Eljárt az idő, elbúcsúztam, mert mozijegyem volt. Ez robbantotta ki a fiatal- asszonyból az elkeseredett han­got, s belőlem a gondolatot, hogy erről beszélni kell a nő- tanáccsal. De vegyük csak sorjába. Az asszony kedves, mosolygós mo­dora a mozijegy hallatára dü­hös, sírós hangra változott: — Persze, te mehetsz a mozi­ba, mert van, aki vigyáz a gye­rekeidre, mehetsz színházba, társaságba, kirándulni! De én? Én, két álló esztendeje sehová. Megdöbbentem, közbe akar­tam szólni, de már záporozott is tovább. — Anyám 300 kilométerre lakik innen. Se rokonom, se testvérem, senkim, csak a böl­csőde. ahonnan legkésőbb fél 7-ig el kell hozni a gyermeke­ket. Mióta a két fiam megvan, kétszer voltam moziban. Csendesen hüppög, bizony neki van igaza, nem azoknak, akik öregeS. vagy gyermekte­a pótmama-szolgálat? len irigységből csak azt han­goztatják: „akinek gyereke van, maradjon otthon!” Mód­jával, kedves Jóakarók, mód­jával hangoztassunk ilyen ki­fejezéseket. Ennek az asszonykának ka­tonatiszt a férje. Egy másiknak rendőr. Egy harmadiknak ta­nácsi alkalmazott, és ezek mind messzi városokból, fal­vakból kerültek ide. A férjek? Természetesen szabadok. Őket nem köti annyira a gyerek, mint a szintén dolgozó édes­anyákat. S mikor eljön az év­ről évre egyforma este, lefe­küdtek a gyerekek, az ilyen fiatalasszony egyre többet, egy­re sürgetőbben. gondol egy jó filmre, színdarabra. S ha igaz­ságosak akarunk lenni, van is joga hozzá. Csak éppen módja nincs, mert nincs kire hagynia a két-hároméves. esetleg ki­sebb gyerekeket. Sok esetben hiábavaló perpatvar keveredik a gyerek miatt, mert a férj is szeretne asszonyával emberek között mutatkozni, de nem le­het. — Á. elaludt már, nem éb­red fel reggelig sem, menjünk el a moziba! — vélekedik a férj. — Nem lehet! — mondja az asszony. Hátha belefordul a dunnába, vagy kigyullad a kályha, vagy felébred, s látja, hogy nem vagyunk itthon, ad­dig kisírja a kis szemét. Nem, én nem megyek — s már’ le is veti a kabátot. Erre aztán a férj — vérmér­séklete szerint — vagy elrohan maga. vagy otthon dúl-fúl. Pedig lehetne ezen segíteni. Budapesten nagyon jól bevált a pótmama-szolgálat. Miért ne lehetne itt is megvalósítani? Itt is vannak nyugdíjas óvó­nők, tanítónők, egyedülálló idősebb asszonyok, akik szíve­sen vállalnák egy-egy estére a lurkókra való felügyeletet, s ezzel is pótolnák a nyugdíjat,- vagy az öregségi járulékot. A pótmama és a család kap­csolata lassan kialakul, s a gyerekek megszokják a csen­desen olvasgató, vagy kézi­munkázó, mesélő pótmamát. A szórakozóhelyeken felállí­tott gyermekőrző-hely minden­ki számára jó megoldás, mert a gyerek megszokott környeze­tében van, időben alhat, nem nyúzzák éjszaka a szülők a nyűgös, álmos kisfiút, kislányt. Eger is. Hatvan is. Gyöngyös is kisváros. Az emberek szinte arcról megismerik, aki idegen. Nos. hát ha a milliós városban meg lehet oldani az egymáson segítést miért ne lehetne, ezek­ben a városokban is. A nőta­nács szívesen foglalkozik a gon­dolattal. de örömmel venné, ha az érdekeltek gondolataikká,.' javaslataikkal hozzájárulnának az ötlet kivitelezéséhez. Feltétlen segítségére kell si­etni a fiatal, kisgyermekes, anyáknak, hogy néha ők is ki­kapcsolódhassanak az egyhan­gú házi munkából és érezzék a társadalom segítő kezét egyé­ni életükben is. ADÄM ÉVA Ahol már egybeszániják a tarlót aratás után Fél esztendő mérlege a sarudi Petőfi Tsz-nél l IDESTOVA FÉL ÉVE már 5 annak, hogy megalakult Sarud 5 község második termelőszövet­> kezete, a Petőfi. Teljesen új > még ez a szövetkezés, minden > gyakorlat és tapasztalat nélkül. «Az első alakuló közgyűlésüket ? februárba^ tartották meg, s ott «először is számbavették, fel- ? mérték az erejüket. A 120 tag «1250 hold földdel rendelkezik, «számba vették, mennyi állatot «tudnak majd tartani, hol he­gyezzék el őket, egy szóval ki­fejezve: tervezgettek. « A tervezések óta szinte ész­revétlenül elszaladtak a hetek «és a hónapok, egyre inkább kö- «zeleg a közös munka ideje. Té- «védés lenne azt hinni, hogy «ezek a hónapok csak úgy, min­iden előkészület nélkül teltek «el. A szövetkezet tagsága nem- «csak tervezett, hanem már «hozzá is látott időközben a sok­asok közös elem kialakításához, «az új élet előkészítéséhez. « Mindenekelőtt elnököt vá­lasztottak Berényi Márton sze- < mélyében, aki idős, tapasztalt, «gyakorlattal rendelkező ember «Tanácsi funkcióból hívták meg «maguk közé. s ő szívesen vál­lalkozott a hívó szóra. Az új «elnök ezután a vezetőség és a «községi tanács vezetőivel kar- «öltve hozzálátott a munkához. I Mindenekelőtt 30 hold silóku­koricát vetettek, gondolva ar­ra, hogy a közös jószágnak sok takarmányra lesz majd szüksé­ge. A takarmányalap bővítésé­re egy 100 holdas kaszálót bé­reltek, s erről a szénát szintén egy kazalba hordták össze a jó­szágállomány. számára. Mind­ezt tetézte még a tagok szálas- takarmány-beadása, amely fo­lyamatos. s így egyre nagyob­bodnak a takarmánykazlak. A JÓSZÁGNAK NEMCSAK takarmányra, hanem férőhelyre is szüksége van, s ezért hatá­rozták el magukat egy új te­hénistálló építésére. Közel 100 ezer téglára, rengeteg kőre. ce­mentre. sóderra van szükség az építkezéshez, s mindezt a tag­ság áldozatkész munkájával te­remti elő. A Tiszafüredi Tég­lagyárból már több mint 60 ezer téglát leszállítottak, s a kö­zeljövőben még 30 ezret hoz­nak majd ide. S az új tagok, szinte kivétel nélkül kivették ítészüket a munkákból. Ferencz János, Sebestyén István, Bakos József és a többiek példamuta­tása másokat is magával raga­dott. Nemcsak a férfiak, hanem az asszonyok is derekasan dol­goztak. Tóth Györgyné és Tö­rök Mihályné voltak azok, akik legtöbbet dolgoztak az új. kö­zös építkezésen. Most már csak arra várnak, hogy elmúl­jon az aratási munkák zöme. megkezdik a sóder és a cement szállítását, az építkezést, és őszre már tető alatt áll majd az új épület. « A községi tanács elnöke el­mondja, hogy az új szövetke­zet tagjai sokat törődnek máris a jövő évi földterületekkel. Ta­vasszal tagosítást hajtottak végre és utána nyomban szállí­tották is a sok-sok trágyát. Sa­ját fogataikkal láttak hozzá a trágyakihordáshoz, s több mint 1000 mázsa értékes istállótrá­gya került már ki eddig a föl­dekre. A szövetkezet vezetősége kapcsolatot teremtett a Sarudi Gépállomással a közös szántás ügyében. A gépállomás minden támogatást készséggel megadott és az aratás után három erő­gép már hozzálát a tarlóhán- táshoz. A volt egyéni gazdák, az úi tsz-tagok birtokán most már egybeszántják a tarlót, s közel 500 holdon végzik el ilyen módon a tarlóhántást EGYRE INKÁBB közeleg az új gazdasági év, a közös mun­kák ideje, s a tagság gondol a holnapra is. Erről esik sok szó a rendszeresen megtartott köz­gyűléseken. s ennek tudható be. hogy a cséplés után a tag­ság összeadja a vetőmagot, amit természetesen a Terményfor­galmi Vállalat majd átcserél nemesi tettre. A vezetőség a já­rási tanács mezőgazdasági osz­tályával közösen már elkészí­tette a jövő esztendő termelési tervét s ma már minden tag tudja, hogy jövőre mit hová. és miből mennyit vetnek, mi­lyen növényféléket termelnek. Ezek a közgyűlések arra is jók. hogy a tagság már előre meg­barátkozzék a közösségi munka gondolatával. Itt szereznek tu­domást a tervekről, a lehetősé­gekről, itt ismerik meg a jövő évi brigádfelosztást, és az egyes munkacsapatok megszer­vezését. Az új vezetőség tehát mun­kához látott. Gazdaságilag és szervezetileg is kialakulnak lassan a közös munka, a közös élet feltételei. Az eltelt fél esz­tendő mérlege kedvező képet mutat tehát. A Petőfi Tsz veze­tősége és a tagság nem ült tét­lenül a babérjain, s az itt fel­sorolt tények is bizonyítják, idejében hozzáláttak a munká­hoz. Lesz jószágállományuk, magasba emelkednek a takar­mány kazlak.^ épül az istálló, ké­szen állnak á jövő évi tervek. BIZAL/DMMAL és remény­kedéssel néz hát a jövő elé minden szövetkezeti tag. akik­nek munkáját mindenben se­gíti a községi pártszervezet és a tanács egész apparátusa. Jo­gos ez a bizakodás, hisz bol­dogabb jövő vár rájuk, ame­lyet már saját maguk és saját maguknak formáinak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom