Népújság, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-11 / 161. szám

6 N E P 0 J S A G 1959. július 11., szombat feZÜCS ANDRÁS: As iskolai gyógy testae ve lés gyakorlata n. A GYÓGYTESTNEVELÉS spe­ciális hát- és oldalizom-erősítő gyakorlatai a hanyag-tartásii tanu­lók számára Is igen jó hatásúak és alkalmasak egy esetleges ké­sőbbi deformitás megelőzésére. Na­gyobb kárt okozunk azzal, hogy a tanulót hanyag tartása miatt az iskola rendes testneveléséből telje­sen kivonjuk, így, mint mondani szokás: a fürdővízzel együtt ki­öntjük a gyereket is. A gyógytestnevelésben a torna, atlétika, labdajátékok végeztetésé­re nincsen olyan lehetőség, mint az általános tantervben, a gyógy- testnevelésnek ez nem is feladata. Az iskola rendes testnevelésében a tartásjavító gyakorlatok végez­tetésére megvan a lehetőség, a tanterv számos helyen elő is írja. Gyakorlati megvalósítására azon­ban nagyobb gondot kellene fordí­tani. A Testnevelési Főiskolán a mozgástani gyógytestnevelési tan­szék beindulása részben megoldot­ta a problémát, de szükséges len­ne a régebben működő testnevelő tanárok átképzése is. A Klap-féle kúszógyakorlatokat, talpboltozat- erősítő gyakorlatokat, helyes lég­zőtechnikát és ennek megfelelően a légzőgyakorlatokat például — el­sősorban általános iskolai vonat­kozásban - sokan nem alkalmaz­zák. 1956-ban jelent meg Dr. Ne- messuri Mihály: Bevezetés a gyógy testnevelésbe című jegyzete, amely hazai és külföldi szakiro­dalom felhasználásával, sémákat ad a szívbeteg tanulók gyógytest­nevelési foglalkozására vonatko­zóan, részletesen foglalkozik a légzőtechnikával, s ennek meg­felelő gyakorlatokat is közöl. A jegyzet megjelenése után a gerinc- ferdüléses tanulók mellett még in­kább bevontuk a felmentett tanu­lókat a gyógytestnevelés munká­jába. A tanulók egy részénél tel­jes gyógyításról, sajnos, nem lehet szó, de szép eredményeket értünk el azzal is, hogy megfelelő gya­korlatok alkalmazásával ügyesítet- tük őket, mozgáskészségüket fej­lesztettük, edzettebbé, határozott fellépésűvé tettük őket, gátlásaikat megszüntettük. A szív-, valamint bel- és ideg- gyógyászat körébe tartozó szá­mos megbetegedések esetében pe­dig megfelelő gyakorlatok alkal­mazásával kifejezett gyógyhatást értünk el. AZ 1956,57-ES TANÉV második fél­évének ’ beindításakor a sportorvos - egyelőre kísérletképpen csak a középiskolásoknál - a felmentett tanulók egy részét iskolai. gyógy- festnevelésre utalta. Ezt a munkát a tapasztalatok alapján tovább folytatva, az elmúlt tanév elején kiterjesztettük a város 11 általá­nos iskolájára is. Nagy lépést jelentett a gyógy­testnevelés továbbfejlődésében az 1957. decemberében megjelent gyógytestnevelési utasítás, amely kimondja, hogy a felmentett tanu­lók mozgáskezeléséről gyógytest­nevelés útján kell gondoskodni. A teljes, valamint a részlegesen' fel­mentett tanulók száma a rendelet eredményeként azonnal lecsök­kent. Az 1958—59-es tanév beindítá­sakor a részleges felmentéseket si­került teljesen felszámolni, araeny- nyiben jelenleg Eger város 15 is­kolájában mindössze hét részlege­sen felmentett tanuló van. A cél az volt, hogy az iskolai rendes testnevelésen csak azok maradja­nak, akikkel a tantervnek meg­felelően minden korlátozás nélkül lehet foglalkozni. A részlegesen felmentettek hátráltatták az osz­tály előrehaladását és nehezítették a testnevelő tanár munkáját. AZ ELMÜLT TANÉVBEN azt mutatja a statisztika, hogy a sport­orvosi vizsgálatok lényegesen szi­gorúbbak voltak, mint az előző években. Teljesen felmentett tanu­ló mindössze 45 volt az elmúlt tanévben. Még ez a szám sem ki­elégítő, mert az egészségügyi mi­niszterrel egyetértésben kiadott gyógytestnevelési utasítás a teljes felmentéseket elvileg teljesen meg­szünteti. Az iskolai gyógytestnevelés ered­ményes működésének alapfeltétele az orvos és a gyógytestnevelő har­monikus kapcsolata, együttműkö­dése. Az irányitó, és ellenőrző sze­rep az orvosé, a gyógytestnevelő pedig az orvos utasításainak vég­rehajtója. Az orvos és a gyógy- testnevelők kapcsolatát valameny- nyi. így a legutóbb megjelent gyógytestnevelési utasítás is kife­jezi. Az irányítást és ellenőrzést felsőfokon az Országos Testneve­lés és Sportegészségügyi Intézet, helyileg pedig a megyei egészség­ügy! osztályok és a sportorvos ha­táskörébe utalja. A megyei sport­orvos azonban az OTSI részéről az iskolai gyógytestnevelésre vonat­kozóan semmi utasítást nem kap. A rendelet felmentések kérdésében gyökeres változást hoz létre, a sportorvosokat azonban minded­dig nem tájékoztatták megfele­lően. Talán a közeljövőben ren­deznek részükre egy tanfolyamot, ahol az iskolai gyógytestnevelés kérdése is megfelelő helyet kap. Nehezíti az iskolái gyógytestne­velés munkáját, hogy a felmentet­tek — elsősorban a szívbetegek — gyógytestnevelési foglalkoztatása kérdésében nincs egységesen ki­alakult Orvosi vélemény. Sokan nem ismerik a gyógytestnevelési órák megterhelésének mértékét. Erre vall az, hogy a tanulók az esetek túlnyomó többségében tel­jes felmentési javaslatot hoznak kezelő orvosaiktól a sportorvos­hoz. Megoldás lenne, ha a helyi egészségügyi osztály hivatalosan Is tájékoztatná az orvosokat és állást foglalna a kérdésben. Egységes tájékoztatásra, veze­tésre volna szükség azért is, mert nemcsak orvosi, de pedagógiai fel­adatokat is meg kell oldani. Ha különbséget teszünk és egyes ta­nulókat — például a szívbetegeket - fölmentünk, másokat viszont gyógytornára utalunk, az utóbbiak ezt külön megterhelésnek érzik, és úgy fogják fel, hogy velük mél­tánytalanság történt. Pedig a gyógytestnevelés mai állása szerint minden tanulót, aki nem vehet részt a rendes tornaórákon, be le­het vonni a gyógytestnevelési fog­lalkozások munkájába. Nincs te­hát semmi szükség arra, hogy pe­dagógiailag is helytelen megkü­lönböztetéseket tegyünk. VÉGEZETÜL MEG CSAK ANY- NYIT, az iskolai gyógytestnevelé- sünk beindítása kormányzatunk iskolapolitikájában az emberszere­tet megnyilvánulásának egyik leg­szebb példája. Hiszen azoknak a gyógyítása érdekében történik, akikkel ilyen vonatkozásban az iskola azelőtt nem törődött. Sike­rét azonban csakis az egységes ál­lásfoglalás és következetes eljárás biztosítja. Alacsony színvonalú játékot hozott az Egri Spartacus—Bélapátfalva mérkőzés EGBI SPARTACUS— B-FALVI ÉPÍTŐK 3:2 (1:2) Eger, 400 néző. V: Sályi. Eger: Paláncz — Török. Bóta, Bozeik — Lubai II., Nagyszalóki — Gyarmati, Mester, Szabó, Jezo- viczki, Csepcsányi, Edző: Kovács László. Bélapátfalva: Nagy — Barta I-, Kriskó, Horváth — Baranyi, Szűcs — Barta II., Antal, Berecz I.; Berecz II., Bocsi. Edző: Kudlák István. A hazaiak kezdtek jobban és a 13. percben Szabó jól eltalált lö­vése a jobb sarokban kötött ki. 1:0 A gól után a vendégcsapat vette át a játék irányítását és An­tal vezetésével a csatársor több veszélyes támadást indított az eg­riek kapuja ellen. A 20. percben sikerült iß az egyenlítést megszerezni az Építők csapatának Antal labdájával Be­recz I. kiugrott és a kimozduló kapus mellett a balsarokba gurí­tott. 1:1. A másik oldalon Mester nagy lö­vését védte bravúrosan a bélapát- íalvi kapus, majd Szabó lőtt a ka­pu fölé. Az egriek támadtak ezek­ben a percekben, mégis a vendé­geknek sikerült újabb gólt elér­niük. Több támadás után a 40- percben Barta II. futott el a szél­ső helyén és pontos beadását Be­recz II. a kimozduló kapus mellett a kapu közepébe vágta. 1:2. A játékidő hátralevő részében Jezoviczki kapufája jelentett még eseményt: A n. félidőben ismét a hazaiak kezdeményeztek és a 49. percben már gólt értek el. Szabó a balösz- szekötő helyén vezette fel a lab­dát és a 16-oson belül a védők el­kaszálták. A megítélt 11-est Mes­ter értékesítette. 2:2. Kéfeőbb Jezoviczki nagy lövését hárította a vendégcsapat kapusa. Mezőnyjáték alakult ki, enyhe ha­zai fölénnyel. Szabó nagy lövését védte bravúrosan Nagy, majd An­tal rúgott a kapu fölé. A 85. percben esett a mérkőzést eldöntő gól: Szabó átadása az üre­sen hagyott Gyarmati elé került, aki a kapuba juttatta a labdát. 3:2. Hazai támadásokkal ért véget a mérkőzés. A két csapat találkozóján erősen látszott az idény vége, unalmas, alacsony színvonalú játékot látha­tott a közönség. Jó: Bóta, Nagyszalóki, Szabó, il­letve Nagy, Kriskó, Antal, Berecz I. (BALOGH BÉLA) Hétvégi sportműsor SZOMBAT Labdarúgás: Délután 5 órakor a/. SC pályán GYVSC—Egri Előre osztályozó mérkőzés, V: Pogonyl (Hatvan.) VASÁRNAP Labdarúgás: Egér-Hatvan (Nyári Totó Kupa), Eger, salakpálya, dél­után fél 6 órakor. Ökölvívás: 11 órakor a SZOT- székházban Eger—Hatvan felnőtt területi CSB. Atlétika: Egri járási spartakiád- döntő, Eger, Népkerti sportpálya. A mezőgazdasági és erdészeti dol­gozók sportünnepélye 9 órakor kezdődik a stadionban. Sakk Petőfibánya labdarúgó-csapata továbbra is ax NB Ill-ban! Az NB IXI-as bajnokság befeje- Bésekor fájó szívvel közöltük, hogy megyénk egyik NB Iil-as csapata, a Petöfibányai Bányász kiesett a bajnokságból. Most örömmel közöljük, hogy a bányász-csapat a jövő bajnoki évadban is az NB Ill-ban küzd a bajnoki pontokért. A Ganz Vagon csapata egyesült a MÁVAG-gal és így az NB m-as bajnokságban egy hely megüresedett. Az MLSZ el­nökségének döntése alapján a ki­esők közül egy csapat bent marad a bajnokságban, s így a bajnoki táblázatnak megfelelően, mint a kiesők közül a legjobb, a Petőfi- bányai Bányász került be. Hasonló örömet okozott a válto­zás a Bélapátfalvi Építők berkei­ben is, mert a megyei I. osztály­ból így nem esett ki a csapatuk. Az történt ugyanis, hogy mivel a Petőfibánya nem került le a me­gyei I. osztályba, így egy hely itt is megüresedett és ezt a helyet a Bélapátfalvi Építők csapata fog­lalja el. Hatvani atléták sikerei Az utóbbi időben sok versenyen vettek részt a hatvani atléták és mindenütt sikerrel megállták he­lyüket. A Gyöngyös-Hatvan-Jászberény városok közötti viadalon nagysze­rűen futott Mátrai L„ és 1500 m-en- bár a vártnál gyengébben ment- jól helytállt a gyöngyösiek „üd­vöskéje”, Gubancsik mellett. Köles Tibor, a hatvaniak egyik legjobbja, Pécsre látogatott el, ahol l.’o. versenyen vett részt. A 400 m gátfutásban az első idő- fu'amba került, ahol — többek kö­zött — a válogatott Munkácsy és a vidék-bajnok Wágner voltak ellen­felei. A hatvani fiú könnyed mozgás­sal, javuló gátvéteilel 4. lett, ideje 58.8, új megyei csúcseredmény! Ha más időíutamba kerül, döntő­be jutott volna! (A II. időfutam­ban 59,4-gyel is döntőbe lehetett jutni.) A fiuk mellett nem szabad meg­feledkeznünk a lányok teljesítmé­nyeiről sem. Nagy Katalin országos bajnoksá­got nyert távolugrásban a csepeli serdülő-versenyén, sok tehetséges afrot utasítva maga mögé. 49« cm-rel győzött, de volt 5 m-en fe­lüli ugrása is. Radnóti Júlia a három város via­dalán gerelyhajításban 32,40-et, súlylökésben 973-at, diszkoszvetés­ben 27,30-at ért el. Tőle különösen a gerelyhajításban várható kiemel­kedő eredmény. Gyénes Kati 67,9-et futott 400-on, ami idei legjobb eredménye. Ha valamivel bátrabban kezd, elérte volna a n. o. szintet. (FABÖ) fl megyei játékvezetők edzőtábora Egerben A Megyei Játékvezető Tanács elnöksége értesíti a játékvezető­ket, hogy az edzőtábort 1959. jú­lius 20., 21. és 22-én Egerben ren­dezik meg. A Játékvezető Tanács felkéri a játékvezetőket, hogy a kikérésük ügyében: név, foglalkozás, vállalat megjelölésével, a pontos lakcí­mükkel együtt az igényüket a Já­rási Játékvezető Tanács vezetőinél mielőbb jelentsék be, hogy a ki­mutatásban a csoportvezetők a megyei JT felé jelenthessék. Heves megye egyéni bajnokságá­nak hatvani elődöntője július 5- én befejeződött. Végeredmény: 1. Haray János (Gyöngyös) 9.5, 2. Nagy Ferenc (Gyöngyös) 8.5, 3­Tóth János (Hatvan) 8, 4. Chino- radszki István (Hatvan) 6.5, 5. Svá­ba János (Hatvan) 4.5, 6, Szalay István (Párád) 4.5. A megyei egyéni bajnokság dön­tőjébe Jutottak: Haray János (Gyöngyös), Tóth János (Hatvan) és Chinoradszki István (Hatvan). A második helyen végzett Nagy Ferenc eredménye a továbbjutás szempontjából nem számított, mi­vel azok, akik csillagos I. osztá­lyúak, a döntőben játszanak. — O — Ugyancsak július 5-én ért véget a gyöngyösi járás egyéni bajnok­sága is, melyet két csoportban ren­dezett meg a szövetség. Ered­mény: I. csoport: 1. Józsa Antal 9.5, 2. Hajnák Alfréd 8, 3. Skulté- thy Imre 7, 4. Kiss József 6.5, 9. Mikola András 6, 6. Vértes Gyuia 5. II. csoport: 1. Dr. Kassay Tiva­dar 10, 2. Läufer Sándor 8, 3. Hol- lányi Ferenc 8, 4. Káin László 6, 5. Ferenczi Gyula 6, 6. Aba Dezső 5.5. A csoportok első két helyezettje! kerültek a gyöngyösi megyei elő­döntőbe. Az elődöntő, amely elő­reláthatólag július 25-én kezdődik, az alábbiak vesznek részt, illetve jogosultak indulnir I. osztályúak: Krupánszki Károly, Tóth József, Pribula Nándor, Bazsalya József, Csépány László, Szigetváry György, Tóbiás Béla (mind Gyön­gyös), Fellegi Sándor (Adács), Vi­téz Dezső (Verpelét). II. osztályú­ak: Józsa Antal, Hajnák Alfréd, Läufer Sándor (Gyöngyös), Dr. Kassay Tivadar (Vámosgyörk). Vincze Lajos (Párád). Létszám: 14 fő. Az elődöntő pontos kezdéséről a játékosok még értesítést kap­nak. Csaba József megyei szöv. elnök. PÁRIZSI FURCSASÁGOK Párizsiból levelet hozott a posta. A borítékon rajzolódó, betűk elárulják, hogy a levéi írója idős férfi. Ez az ember élete nagy részét könyvtárak­ban, könyvek között töltötte. Két évtizede a Louvre, a fő­városi könyvtár és a múzeu­mok szorgos búvára. Hosszú leveléből pár érdekességet közlünk a francia fővárosról. Idegenforgalom Párizsban Húsvétkor az előző évieknél is nagyobb idegenforgalom volt Párizsban. Sok tízezer német, angol, holland és ame­rikai töltötte víkendjét aSzaj- na-parti fővárosban. Hogyan fért el ennyi ember az amúgy is túlzsúfolt világvárosban? Hát úgy, hogy a párizsiaknak az a szokásuk, hogy az ünne­peket vidéken töltik. A hús­véti háromnapos ünnepen másfélmillió párizsi tartózko­dott vidéken. A szédítő autó- forgalomnak három nap alatt 131 halálos áldozata volt. A sebesültek száma meghaladta az 1300-at. fl templomok, szállodák, színházak és éjjeli mulatók városa Párizsra is talál a mondás, hogy válogatnak, mint az egriek a templomban. Ugyan­is csak Rómában van több templom. Pontos adatok sze­rint a francia fővárosnak 403 temploma van. Ezek között akad jó pár sok száz éves, ritka, művészi értékű kated- rális. A város lakóinak egynegye­de szállodában lakik. Párizs­A MEGYEI KÖNYVTÁR diafilmtárát július 10-től áthelyezi az ifjúsági könyvtárba (Knézich Ká­roly u. 8. sz), a Városi Művelődési Ház épüle­tébe. Kölcsönzési idő: hétfő, péntek, szombat délelőtt 10 órától 12 óráig és délután 2 órától 6 óráig. BEKÖLTÖZHETŐ családi ház el­adó, ugyanott jó állapotban levő 125-ös első-hátsó teleszkópos motor­kerékpár is, olcsón. Eger, Szépasz- szonyvölgy 36. ZOMANCOS tűzhelyek, kályhák samottozását és Javítását garanciá­val vállalom. Németh, Eger, Mak­iárt u. 1. PRÍMA fekete Pannónia eladó. Eger, Knézich Károly u. 5. Megte­kinthető vasárnap délelőtt. 8-AS PHÖNIX harisnya körkötő­gép eladó. Hatvan, Hunyadi tér 10. MÉHEK eladók, 4 család, 5 raj. Dormánd, Szabadság u. 1. AZONNAL beköltözhető 2 szobás, új családi ház (nem kölcsönös), el­adó Füzesabonyban, Jókai utca 3. Antal László. HÁZHELYEK a Felnémeti Vám­nál eladók. Eger, Dobó u. 13 dr. Géresi János. Tel: 25—16 RADIÖJAVÍTÁS, televízió anten­na elkészítését és felszerelését, ezenkívül mosógép és háztartási gépek javítását a legrövidebb Idő alatt vállaljuk. Egri Vas és Fém Ktsz rádiórészlege, Eger, Széche­nyi u. 7. sz. HÁZIASSZONYOK ügyelem 1 Augusztus 1-től mindenfajta ház­tartási gépek javítását vállaljuk. Cím: Fémtömegcikk és Minőségi Gyermekkocsikészítő Ktsz, Eger, Bródy Sándor u. 7—9. OTTHONRA gépírást kiadnék. Forst, Répáshuta. NÉPÚJSÁG) A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja. Mb, Felelős szerkesztő: Papp János. Kiadja: Népújság Lapkiadó Vállalat, Felelős kiadó: Tóth József. Szerkesztőség: Eger, Beloiannisz u. 3 Telefon: 56-74. 56-78. Post «fiók: 2S Kiadóhivatali Eger, Bajcsy-Z6iiinszky tu 1> Telefon: 24-44. Postaflők: 23. Heves megyei Nyomda Váilalai Eger; Felelős vezető: Mandula Ernő Eger. Bródy Sándor u. 4. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető s helyi postahivataloknál ér kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 11 Ft ban a lakásépítkezés nagyon elmaradott. Nyilván a tőkések kiszámították, hogy a lakás- építkezésekre fordított beru­házás sokára térül meg. A lakások 90 százalékában nincs WC, szinte hihetetlen, de meg­bízható statisztikai adatok szerint a lakásoknak csak nyolc százalékában van für­dőszoba. Még az újonnan épült modem lakásokban is csak 18 százalékában. Egészen furcsa és hóbortos jelenség, hogy a meglevő fürdőszobák nagy ré­szében nagymosásokat végez­nek, a fürdőkádak inkább kutyaólként, macskaólként és csirkekeltetóként szolgálnak, mintsem fürdőszobaként. Ez a különleges kétezer éves öreg város minden szépsége, pazar látnivalója és érdekessége mellett is a világ egyik leg- piszkosabb városa. Párizs utcáin egymillió 800 ezer személyautó robog. A precíz statisztikusok és a rend­őrség 18 ezer kocsmát, 120 színházat, 570 mozit, rengeteg kabarét, zenetermet, kávéhá­zat, éjjeli mulatót, 1800 szál­lodát és 90 ezer prostituált nőt tartanak nyílván, Miért isznak sok bort a párizsiak ? Párizs lakossága a kibírha­tatlanul büdös, klórszagú Szaj­na vizét issza, de inkább csak a Párizsban élő külföldiek, vagy a gyomorbajosok, mert a francia bort iszik, mégpedig mérhetetlenül sokat. Francia- országban napi 90—100 millió liter bor fogy el, tehát még a csecsemőre is két liter jut naponta. Bizonyára a borfo­gyasztási statisztikába az ide­genek is „besegítenek”, de AAAAAAAAAAAAAAA Ludas és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet meg­vételre felajánlja 1 DARAB 12 SOROS VETÖGÉPET ÉS TÖBB SZÁZ DARAB VASBETON SILÖ-ELEMET. Az érdekeltek vegyék fel szövetkezetünkkel a kap­csolatot: JÚLIUS 16 KÜLÖNLEGESSÉGI DIVATBEMUTATÓ A PARK SZÁLLÓBAN, budapesti manekenek részvételével. Közreműködnek: Hollós Ilona, Bágya 'András, dr. Hegedűs János, Róbert Fri­gyes. Belépődíj 10 forint. A MŰSZAKI ANYAG és GÉPKERESKEDELMI VÁLLALAT (Műszaki Bi­zományi) MÍJSZ4KI BECSLÉST végez 1959. július 15-én Eger, Somogyi B. u. 15. sz. alatti MÉH helyiségben. Címeket kéri leadni. francia honban nem ritk osá*. hogy az elemi iskolás gyere­kek tízóraira tej helyett egy kis üveg bort visznek. Hogy a kibírhatatlan, rossz vizet csak az issza, akinek másra nem telik, ez érthető, de hogy a tej az egészségre ártalmas, azt csak a megrögzött alko­holisták terjesztik, no meg a nagy bortermelők, nagyon is érthető, üzleti okokból. Négymillió emberi csontváz a város alatt Párizsban a metro-vonalak, a víz- és gázalagutak kata­kombákban vannak. Hosszú­ságuk — hivatalos becslése rí szerint — 230 kilométer. Ki­ismerhetetlen, kusza labirin­tus ez. Az egyik folyosórészen négy­millió emberi csontváz porla- dozik, szabályos, katonás rendben a falak mentén. Vagy 150 évvel ezelőtt meg­teltek a párizsi temetők. A hálátlan utódok a sírhantoii helyén új városrészt építet­tek. A -hontalanná vált négy­millió csontvázat a katakom­bákba telepítették; 1947-ben tragikus körülmé­nyek között 31-el szaporodott a csontvázak száma. Az tör­tént ugyanis, hogy két tanár vezetésével — mindkettő bar­langkutató volt — az egyik gimnázium 28 diákja beme­részkedett a szerteágazó föld alatti labirintusokba, s bar többféle biztosító felszerelés­sel rendelkeztek, sőt, a ható­ság egy rendőrt is kivezényelt hozzájuk, a sötét, és mély ka­takombákból soha többé ki nem találtak, mindnyájan ott- vesztek, F. L. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak. akik szeretett jó édesapánk elhunyta alkalmából megjelenésükkel, rész­vétükkel fájdalmunkat enyhítették, ezúton mon­dunk hálás köszönetét. Geiger és Hamza család. mwKswammBmmmmsmm Értesítjük T. vevőinket, hogy a LELTÁROZÁST BEFEJEZTÜK és az eladást július 13-án megkezdjük. Északmagyarországi Textil és Felsőruházat' Nagykereskedelmi V, egri lerakata. III. osztályú égetett cserép darabonként 1 forintért. ★ I. osztályú cement betoncserép darabonként 1,76 forintért kapható a TVZÉP Vállalat, egri telepén. GÉPÁLLOMÁSOK, ÁLLAMI GAZDASÁGOK! „ÉS 42” (1070 mm) CSÉPLŐGÉPHEZ GYÁRTÁSBÓL VISSZAMARADT MINDENFAJTA ALKATRÉSZEK. pl.: cséplődobok, csapágyak, csapágyfedelek, tengelyek, szíjtárcsák, nagyszelelők, tok- lászolók, komplett gyűjtőasz­talok. kisrázószekrényeli, és egyéb faalkatreszek, utánrázók, szalmarázó-ládák, rúgok, rugótartók, rosták és rosta-keretek. vasalások és csavarok, stb. Félkész és készregyartolt állapotban raktárról besze­rezhetők A SZÁLLÍTÓBERENDEZÉSEK GYÁRÁBAN (Budapest. II., Szentendréi út 217.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom