Népújság, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-04 / 155. szám
4 N e r i jsiAo 1959. július 4., s*omb4t Könyvespolc: ( isiirka István: H A M I S TAN L ix (Szépirodalmi Könyvkiadó) FILM: Mikor modern egy regény? Akkor, ha eltér a megszokott hagyományoktól, széttöri a megszokott belső-formai sajátságokat, a megszokott epikus -kereteket, az alakok jellemzésében végletesen szimbolizált — szóval tökéletesen újat, művészit és ugyanakkor ízléseset, s elfogadhatóan, érthető jót nyújt. Miért kell ezt itt elmondani? Mert Csurka is valamiféle modern regényt akart összeírni a „Hamis tanú“-ban. Csakhogy végeredményben a szándéknál nem jutott tovább. Bár igyekezetében ezért mindent elkövet: a modern szót valamennyi fellelhető alakjában használja regényében; 300 oldalon 31 alkalommal fordul elő ez a szó, úgyhogy minden tizedik oldalra jut belőle egy. Igaz, ez még nem elmarasztalható hiba Egy azonban bizonyos, a modern szó ilyen mértékű használatától, halmozásától még nem válik egy közepes regény sem modernné! A cselekmény 1954—55-ben játszódik... A regény központi figurája Bojtor László, paraszti sorból kinőtt értelmiségi. Falusi tanító. Csalódott és elkeseredett ember. Elkeseredett, mert mint mondja: „parasztgyerek létemre nekem a modernség a legszebb álmom”, a város, az „atomkorszak levegője'“. Búcsúbeszédében, a dioioma- kiosztó ünnepség után, így beszél a főiskola teljes tagsága előtt: „Háromévi komoly felkészülés után egy isten háta mögötti kis faluban kell képességünk szintjén aluli állást betölteni, kilátás nélkül arra, hogy valaha is igényeinknek megfelelő. civilizál környezetbe kerüljünk.“ Bojtor László hosszúdomlbi parasztgyerek. De tétovasága, közömbössége kiveszi lába alól a tálajt, a népi ideológia biztonságát, szembefordul a népi demokráciával. Egy csaló kulák, Kozma György mellett tanúskodik hamisan, valamiféle ostobán értelmezett „szolidaritásból”, mert a kulák, ..az is paraszt”. A törvényszéki tárgyalás után részeg fejjel botrányos jelenetet iendez a járási tanács művelődési osztályán is. Pedig alapjában véve rendes, komoly és meggondolt ember Bojtor László. A hamis tanúskodás után leváltják igazgatótanítói állásából, feleségével együtt el kell hagyniok a falut, ott már nincs helyük többé. Pestre jön, hogy itt keresse „boldogulását”, hátat fordít a falunak, a pedagógus pályának, hivatásának. Bojtor nem „osztályellenség”. nem reakciós. Mert mint maga is mondja a regény Utolsó lapjain: ,.... a szocializmusnál. mint eszménél szebbet és jobbat én elképNaponta ezer meg ezer háziasszony kel azzal a gondolattal, — hogy „mit is főzzek”, s aztán szatyrokkal, üvegekkel, hálókkal felszerelve, elindul a piacra. A megváltozott élet lemérhető az asszonyok bevásárlásán is. Szeretünk jól élni! Nincs ebben semmi rossz. A jóllakott ember munkakedve, teljesítménye össze sem mérhető az éhes, ideges, gyenge fizikumú emberével. No, ez igaz. Viszont ez a tény még mindig nem járult hozzá a háziasszony gondjához: mit főzzek az éhes családnak? Nézzünk hát körül az egri piacon. Egyáltalában mit lehet főzni? Nyugodtan elmondhatjuk — mindent, mert a termelők, a kereskedők asztalai, s a földművesszövetkezet standjai tele vannak áruval. Ám, ha az ember közelebb megy. s felcsap vásárlónak, néhány, zsebére igen kellemetlen dologra Jön rá. Eső után sok a gomba — mondják. Sok és drága. Kedden reggel 12 forint volt kilója, de az asszonyok nem adták kilóra, hanem állítólagos negyedkilós csomókba rakták, s mint később kiderült, ez a csozelni sem tudok, viszont a gyakorlatával nem vagyok megelégedve”. Más értelemben — az „adni és kapni” aktusában kell keresnünk cselekedetének okát. Amíg kap, Bojtor az új, a feljlődő hívének hiszi magát. Mikor azonban adni kellene, mikor a jelen állásfoglalást követel tőle, egyszerre riadttá válik, ' »tér az út szalagjáról, amelyen eddig járt és eljutott, tüntetőleg és ellenzékien félreáll: hamis tanúskodik! Szerencsétlenségének okozója bizonyos fokig Vera, a felesége. Vera városi liny, tipikus pesti kispolgári család egyetlen lánya, aki természetesen, ki nem mondott gyűlölettel utálja a falu egyhangú világát, a „gumicsizmás” parasztokat, a fővárosba vágyik. S ha egy parasztember ;ye- reke egy ilyen kispolgári családba, társaságba csöppen — vagy szétrobbantja ezt az ala- koskodó világot, vagy őt vs magához szippantja, taxán szerelmi kötelékkel, ez a hi- náros. elkocsonyásodott pocsolya. Brr a regényben erre nem is találunk határozott utalást, mégis úgy érezni. Bojtért is magához rontja ez a megv_3zekedett polgár-család. Az alakok ábrázolása széles skálájú — gondolok itt elsősorban a párttitkár, a plébános „elvtárs“, az állatorvoséK családjának sikerült portréjára. De a zsargon szavakkal való tipizálást, jeliemalkotásí a karrierista tanító esetében — visszatetsző jelenségnek tartom, ami elkerülhető lett volna más, irodalmibb eszközökkel is. Nyegle és vi- géckedő stílus ez Csurkától! csak néhány szót: „kiasz dumáid”. „burkoltam”, „szleng”, „állatira”, munkaflekni”, „panyenka”, . „krapekok”, „elcsesztem a direkciót“’, „frájer” stb. Különcsen rontja a regény értékeit ez a stílus, mikor már Bojtor is így beszél: ' „lébecolni”, „becélozni magam”, „az új féldecit is betörültük“’, , kiszúrtak velem”, vagy „parasztizál”, „höl- gyemény” stb. Milyen rosszul hangzik Peperő János, az egyszerű parasztember szájából ez a mondat: „Csak be íe lépne már az új gazdád a téeszcsébe, mert akkor lőtte.: neked kicsi présház, s vasárnapi s zi e s z t a .” Csurka fiatal, — alig három éve végzett a Filmművészet' Főiskolán —, tehetséges induló, Már 1956 nyarán megjelent „Tűzugratás“ című no- vellás kötetében éreztette: újszerű tehetség jelentkezik vele a fiatal írók népes táborában. A „Hamis tanú"-ban, első regényében, újszerű formai megoldásokkal kísérletezik: regényét a szereplők belső monológjainak mozaikkockáira építi. Ez ad művének valamiféle „modem” jellege:. De nemcsak ez, hanem égetően aktuális mondanivalója is. Mert az új értelmiség életének kérdései, nevezetesen Bojtor konfliktusa, a tétovázás, a problémák megkerülé- séneA, vagy időn kívül helyezésének szándéka, — Csurka írói nemzedékének, mai hét- közrtapjaink konfliktusa és problémája is. Talán megírja Csurka István a Hamis tanú folytatását is, Bojtor László pesti éveiről. Érdeklődéssel várjuk a továbbbi bonyodalmakat, fejleményeket: hogyan v;-"’,rc' dett Bojtor 1956-ban, az ellen- forradalom idején; végleg elsüllyedt-e a kispolgári család kanálisában, vagy megtalálta az utat visszafelé a néphez, ahonnan ő is indult?... Pataky Dezső Megesalatta as ítéletnapig Napsugár a palackban „Palackozott napsugárnak-’ nevezik a California! tudósok azt a dióhéj nagyságú vákuumcsövet, amely higanygázzal van töltve. Ha a higanygázon elektromos áramot vezetnek át, olyan anyaggá változik, amely hasonlatos a Napot körülvevő, sok millió mérföld szélességű tüzes „atmoszférához.” Ennek a kísérleti eszköznek segítségével a tudósok azt remélik, hogy az eddiginél még jóval rövidebb rádióhullámsávok kerülhetnek felhasználásra, továbbá tanulmányozni lehet majd a nukleáris fúzió jelentőségeit. Á „palackozott napsugár” rendkívül rövid mikrohullámokat bocsát ki, amelyek csak néhány mérföld távolságra terjednek, azután felszívódnak ,a földi atmoszférába. ■ ■ ■ ■ • ■ ■ ■ ■ ■ //mm a a a 4 ■* O/l f/mi ÖíT EGRI VÖRÖS CSILLAG BrycK polgár (széles) EGRI BRODY Megcsalatva az Ítéletnapig GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A tarkák ügye GYÖNGYÖSI PUSKIN Kigyúlnak a fények HATVANI VÖRÖS CSILLAG Asch őrvezető kalandos lázadása HATVANI KOSSUTH Érettségi után FÜZESABONY A tisztességtudó utcalány HEVES Királyasszony lovagja PÉTERVASARA Azon az éjszakán EGRI KERTMOZI Rendszáma H—8. 1959. július 4, szombat: Fülöp-szigetek nemzeti ünnepe. Az Amerikai Egyesült Államok nemzeti ünnepe. 1934-ben halt meg M: Curie- Sklodowska, lengyel vegyész és fizikus. ^ Névnap V Ne feledjük, vasárnap: EMESE Imnelt — ÚJ ORVOS/ rendelő készült el a volt italbolt helyiségének átalakításával Kerek- haraszt termelőszövetkezeti községben. A rendelő átalakítási munkálatait a községet patronáló Selypi Cementgyár dolgozói társadalmi munkában végezték el. — KÉT NAPPAL a határidő előtt fejezték he első féléves tervüket a Mátravidéki Fémművek munkásai. — EGY MÁZSA pillangós takarmányt szed be holdanként az ősszel kezdő új tagoktól a füzesabonyi Petőfi Tsz. Az első kaszálásból bevitt takarmány fedezi a téli takarmányszükségletet. — KEDDEN vezetőségi ülést tartott a gyöngyösi XII-es akna pártalapszerve- zetének vezetősége, ahol az új párttagok felvételéről döntöttek.* A jelöltek közül hármat vettek fel. — TATAROZZÁK a Mátravidéki Fémművek munkás- szállását, körülbelül 20 000 forint költséggel felújítják a kályhákat, és további 20 000 forintból a festéseket és egyéb tatarozási munkákat végzik el. — A FENNÁLLÁSÁNAK tízéves évfordulóját ünneplő Mátravidéki Erőműben a szombati ünnepségen megjutalmazzák a tíz éve dolgozókat. — A PARADSASVÁRI Üveggyár új típusú színes csillárokat és ízléses, szép csiszolt vázákat szállít a közeljövőben a kereskedelem számára. — A GYÖNGYÖSI XII-es akna pártszervezeténél megkezdték a pártvezetőségi választás előkészítését. — SÍROKBAN az ötéves terv végére 120 lakást építenek a Mátravidéki Fémművek mun kásái részére. A gyár fejlődése megköveteli, hogy több dolgozót foglalkoztasson és a létszámemelkedéshez a munkásoknak a gyár közelében biztosítsanak lakást. — TIZENÖT tehenet vásárolt a hatvani Űj Élet Tér melőszövetkezet, hogy tejhoj zamat lényegesen emelje, j ugyanakkor az eddigi 14,6 lj- \ teres fejési átlag növelését is célul tűzték ki. Piaci körséta mó alig nyomott 20 dekát. Tej, vaj, bőven van az üzletekben, tej boltokban. Éppen ezért érthetetlen a piaci tej négy, négyötvenes ára. Tévedés ne essék: szabad piac van, de a termelőknek azért nem kellene olyan magas árat' szabniok egy-egy árunak! Az uborka ára termelőnél, viszonteladónál egyaránt hat forint. Ezzel szemben a földművesszövetkezeti standon 2,50 forint. 'Mikor megkérdeztem egy kofát, mi az árkülönbség oka, így válaszolt: — Hja! Oda a tsz-ből viszik az árut! Hát ez nem egészen így van. Onnan is hoznak, de a felvásárolt áru is ide kerül. S hogy a standok tele vannak áruval, le is törik az árakat, ám a felvásárlásban is van hiba, mert például a karfiol, kelkáposzta, káposzta, nem valami minőségi áru, s a háziasszony inkább ad többet érte, de szépet és jót akar hazavinni, amiből kevés kerül a szemétre! S az áruellátás sem a legjobb. A bevásárlást az asszonyok általában reggel végzik el. Akkor miért hozzák pé'dnui io óra felé az uborkái a földszöv' elárusító helyeire? Nem mindenki lakik a piac közelében! így aztán előfordul olyan eset is, hogy a viszonteladó kilószámra felvásárolja az olcsó uborkát vagy egyebet, s másnap háromszoros áron veheti a korai vásárló. Július van. S a paradicsom 30—35 forint, egy zöldpaprika 1—2 forint. Ez az időnek köszönhető, amely a kényes ter- melvényre most igen kedvezőtlen volt. A gyümölcs terén sem kedvező a helyzet. Magasak az árak. Mennyivel jobb lesz akkor, ha majd a nagyüzemi gazdálkodás jobban éreztetheti hatását a piacon? Ha az egyes, kárt szenvedett termelvénvek árát nem kell ugrásszerűen emelni, mert a többi ellensúlyozza a kevés hasznot hozó áru árkülönbségét. S bizonyára az áruellátás is egyenletesebb lesz. A földszöv 3. számú elárusító piaci standja igen kedvelt a vásárlók körében. Kitűnő házi- szalonna, baromfi és a piachoz 1941. kora nyarán vagyunk, valahol a német és szovjet határ közelében. Három jó barát, mivel a lövészeten jó eredményeket értek el, szabadságot kap. Haza ugyan nem utazhatnak, de a laktanya környéke sok érdekességet rejt magéban. Ütjük egy patak mellett visz el, nem messze a szovjet határtól. A patak felett éppen egy madár repül el, s a barátok megcélozzák a madarat, de szerencsétlenségükre Angelikát, parancsnokuk lányát találják el, aki holtan esik össze. Dermedtség vesz erőt o fiúkon, s zaklatott lélekkel várják a holnapot... De a holnap segít. Gyűlölettől eltorzult arccal beszélnek a szovjet emberekről, akik megölték a lányt:.. Másnap kitört a háború. A filmet az egri Bródy mozi 1959. július 3-tól július 8-ig mutatja be. Gyümölcsöző barátság képest olcsó tojás kapható itt. Valószínű, örömmel veszi tudomásul a vásárlóközönség, hogy 25 forintos árban már a héten elkezdik itt árusítani a jóízű házi zsírt. Sajtot, tepertőt keresnek még, ami azonban csak igen ritkán van. Telnek a kosarak, fogy az áru. A Zalár utcán két zöld Moszkvics türelmes tulajdonosa várakozik alkudozó feleségére. Vidékiek, egész hétre bevásároltak. Mielőtt a háziasszony hazamegy. még egy perere beszalad a henteshez. s_ a tök, bab, krumpli, karalábé mellé egy kis ízesítő húst, kolbászt vásárol. Vannak ám olyanok is, akik szeretik a pacalt, borjúlábat, májat, belsőrészeket. Ezeknek a sorsa aztán nem irigylendő! A Zalár utcai — köznyelven — belsőségbolt előtt előbb békésen, majd egyre türelmetlenebbül állnak sorba. Valljuk meg az igazat — van is okuk rá. Miért kell itt sorba állni? A bolt reggel hétMint arról tegnapi számunkban hírt adtunk: a megyei tanács művelődési osztályán — a budapesti Nemzeti Színház, a Művelődésügyi Minisztérium, a Szaktanács, a Művészeti Dolgozók Szakszervezete képviselői, valamint a megyei pártbizottság és a megyei tanács vezetőinek részvételével — tárgyalások kezdődtek arról, hogy a Nemzeti Színház patronázst vállal az egri Gárdonyi Géza Színház fölött, segítséget nyújt a következő színiévad művészi munkájához. A tárgyalások eredményhez vezettek. A létrejött megállapodás rögzíti, hogy a párt kultúrpolitikai célkitűzéseinek eredményesebb megvalósítására a Nemzeti Színház vállalja, hogy az egri színháznak elvi, politikai és gyakorlati segítséget-nyújt művészeti munkájának színvonalasabbá és eredményesebbé tételéhez. Az a tény, hogy az ország első színháza így felajánlotta segítségét az ország legkisebb és igen fiatal színházának — több, mint baráti gesztus. Olyan erőforrás ez a mi színházunk számára, amelyből nagyon sokat meríthet az előtte álló, a most befejeződött évadban kitűzött céloknál sokkal nagyobb művészeti feladatok végrehajtásához^ A Nemzeti Színház vállalta, hogy segítséget nyújt kor nyit — elméletileg. Mert a; gyakorlat az, hogy kinyitni; ugyan kinyit, de bemenni nem! lehet, ugyanis a bölcsődék, napközik, kollégiumok beszer-! zői innen viszik el a napi bel-! sőségszükségletüket a konyhá-! ra. Hogy viszik, az érthető, mert a belsőség olcsó, tápláló! és jó, s az üzemi étkeztetést mi-! nősé eile g — olcsósága ellenére! — emeli. De az már nehezeb-; ben érthető, hogy miért kell; ideállni, s innen elvinni, ahelyett, hogy valami központi he-; lyen kapnák meg ezt is, mint a; húst. így előfordul az a kelle-: metlen helyzet, hogy hét órakor még van sertésmáj, vese-! velő, borjúláb, s mire fél nyolc-! kor beözönlik az asszonyok ha-; da — hűlt helye, mert már elvitték a bölcsődék, kollégiumok. Nem történt semmi szabálytalanság, mégse jó ex így. Az illetékeseknek módot kell! találniok arra, hogy a nagyba-! ni kiadás ne a vásárlók rová-! sára történjék, mert ebből csak fölösleges sorbaállás és még fö-; löslegesebb veszekedés, tülekedés, egymás szidása származik Erre semmi szükség nincs! ÁDÁM ÉVA a műsorterv összeállításában . oly módon is, hogy közli a Gárdonyi Géza Színházzal a rendelkezésre álló szovjet és más nemzetiségű darabok Jegy_ zékét, esetleg javasol bemutatásra darabokat. Biztosítja egy dramaturg állandó segítségét, mintegy összekötőként a Nemzeti Színház és a Gárdonyi Géza Színház között. Vállalják a Nemzeti Színház vezetői és rendezői, hogy a következő színházi évadban nyolc alkalommal meglátogatják az egri színházat, részt vesznek próbákon, előadásokon, segítik a »redukciók eszmei és művészi színvonalának emelését. Az évad folyamán a Nemzeti Színház egyik rendezője — vendégként — egy darabot megrendez Lehetővé válik az is, hogy egri színház rendezői részt hetnek a Nemzeti Színház egy produkciójának élők« munkáiban. Mindezeken a Gárdonyi Géza Színhái?ftpq szaki-technikai és gazdöfiij segítséget is kap a NemzeVftr Megvizsgálják annak leli? ségét is, hogy a Nemzeti S'/ ház művészei egy-egy alkal- mai milyen módon tudnál k egri vendégszereplést vállald. A Nemzeti Színház eme segítségnyújtása nagy lehetőségeket tár színházunk elé. Olyan lehetőségeket, amelyek már eleve magukban hordozzák megvalósításuk csíráit, csak akarni és tudni kell élni velük. Az egri Gárdonyi Géza Színház a jövő évad feladataihoz megerősödve, sok új, friss erővel kezd hozzá. Ez is, és ezenkívül a Nemzeti Színház pat- ronázsa, biztosíték arra nézve, hogy színházunk a következő évadban is előbbre lép a párt kultúrpolitikai célkitűzéseinek valóraváltásában. előbbre lép az eszmei, művészi feladatok teljesítésében. A Nemzeti Színház és az egri Gárdonyi Géza Színház ilyen együttműködése minden bizonnyal sok-sok sikert hoz majd és követendő példaként állhat az ország többi színháza előtt. Hatvan város anyahönyvébúl Születtek: Kerek Éva, őszi György, Mezei János Imre, Hídvégi Erika, Kiss Katalin, Xasza Ferenc, Dolónyi Sándor. Házasságot kötöttek: Kassai József és Balogh Katalin Mária, Ée- hér József és Takács Rozália. Meghaltak: Fehér Istvánná, Tóth Erzsébet, Kerek Éva, Czibolya István, Őszi Györgyi
