Népújság, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-29 / 176. szám

♦989. július 29., szerda

«SEPÜ J3ÄG

s

Érdemes volt a párt szavára hallgatni.

aztán visszament a géphez, hogy másik zsákba eressze a Kövér, duzzadó búzaszemeket. ★

dolgoKEVÉS HELYEN

___________________zik

an

nyi fiatal, mint éppen a tenki Béke Tsz-ben. Ügy mondják, lehetnek vagy harmincán. Az idők során any- nyira összeszoktak, megismerték, megszerették egymást, hogy hiányzik, ha valaki odahaza marad akár egy vagy két napra is. A szövetkezet udvarán, az épülő új istálló szomszédságában Zetor pöfög, körülötte két fiatalember szorgoskodik: D. Tóth János, meg Tóth Béla. Mindketten fiatalok, egyik se több húsz esztendősnél, de már évek óta itt dolgoznak szüleikkel együtt a szövetkezetben. Mindketten jól ismerik szövetkezetük gondjait, problémáit, de tudják, számba veszik az eredményeket is. D. Tóth János már 1952 óta dolgozik itt és mint mondja, nem kívánkozik innen máshová. Havi átlagos keresete kitesz 1600 forintot, itthon lehet a falujában, a gyerekkori pajtások között, szülei mellett.

Látná csak úgy esténként — mondja és büszkén mutat a szövetkezet székházénak tetejére, ahol csillog a napfényben a televízió antennája.

•— Valami két hete vettük —

magyarázza. Munka után, vagy délben röplabdázni is szoktunk, futballozni, mikor mire van kedvünk. Szóval, nem bántuk meg, hogy itthon maradtunk. Anyagiakban egyikünk. . se szűkölködik, pedig hívtak, csábítottak minket, volt, aki még ijesztgetett is. Tudja a csajkával, meg egyebekkel ... Hát most aztán kérdezzen csak meg bátran akárkit a fiatalok közül, mindegyik megmondja, mi az igazság.

Tóth Béláek hatan dolgoznak a termelőszövetkezetben. Már tősgyökeres szövetkezeti emberek valamennyien és úgy istenigazából megfogják a dolog végét. A múlt esztendőben 1200 munkaegységet szereztek, ami pénzbe átszámítva alig kevesebb valamivel, mint hatvanháromezer forint...

A lányoknak már van bútoruk, kész a stafírung, Bélának most fáj a foga egy motorkerékpárra, kilátás van rá, hogy az is meglesz zárszámadás után..: — Munkánk után évről évre gyarapodunk magunk is, de az egész szövetkezet is — magyarázza ez a húszesztendős fiatalember, és szavaiból erő, hit és bizakodás sugárzik.

Mégiscsak érdemes volt hinni a párt szavában .. :

Sz. I.

... hogy Düsseldorfban Werner Forssmann, a világhírű Nobel-díjas szívsebész, felmondólevelet kapott. Többé nem dolgozhat abban a kórházban, ahol eddig is orvosi szolgálatát teljesítette. Az indok felháborítóan nevetséges: „nincs meg a szükséges szakértelme”. Persze az igazi indokot, a valódi okot elhallgatja a „felmondólevél”. Az igazság az, hogy Wemer Forssmann bírálta a kórházat irányító evangélikus bizottságot. Ez még ugyan a kisebbik baj lenne. Csakhogy a bizottság egyik legillusztri- sabb tagja, Brigitte Schröder, a nyugatnémet belügyminiszter — a volt SA-rohamosztag legény — felesége. A profesz- szor főbenjáró bűne: ellenzi Nyugat-Németország atomfegyverekkel való felfegyverzését! És Nyugat-Németor- szágban az ilyen elveket hangoztató embereket nem tűrik meg, — a boncoló asztalok mellett sem.

— kyd —

Külföldre „utazik“ a gyöngyiisi barack

A teherautók egymás után futnak be a MÉK gyöngyösi tranzit-telepére. A gépkocsikon barackkal megrakott ládák, amelyeket a környező községekből szállítottak ide. A megérkezés után beállnak a telephelyre, ahonnan fürge kezek rakják a vagonba a gyümölcsöt.

Fehérvári Károly, a Hun- garofruct Heves megyei csoportvezetője, alig győzi átvenni a frissen érkezett árut.

— Jó termés volt az idén a járásban. Különösen szép gyümölcsöt szállítanak Atkár község három termelőszövetkezetéből.

Tudják teljesíteni az exporttervet?

Igen. 22 vagont® tervünk volt barackból és már eddig több mint négyszeresét szállítottuk el. Eddig 130 vagon gyümölcsféleséget vásárolt fel a gyöngyösi MÉK-telep, amelyből mintegy 100 vagonnal ment exportra. Tíz országtól van megrendelésünk, 'közöttük Csehszlovákia, Nyugat- és Ke- let-Németország, de más demokratikus és kapitalista országokból is.

Milyen a barack minősége?

— A termés a vizsgálások

alapján az idén kitűnő volt, azonban a ládázásokkal van néhány problémánk. Vannak egyéni gazdák, akik lelkiismeretlenül, „suszterolással” csomagolnak. A ládák aljára rosszabb minőségű, méreten aluli gyümölcsöt — jelen esetben barackot — tesznek, a tetejére rakják a szépeket. Ez megnehezíti a mi munkánkat is, de egyben rontja a magyar gyümölcs hírnevét.

— Pedig az egyéni gazdák is jobban járnának — szólt közbe Gecse János, a megyei MÉK exportfelelőse. — Ha az exportra szánt termésüket rendesen kiválogatnák, akkor elsősorban többet is kapnának érte, másrészt nem fordulhat olyan elő, hogy esetleg az átvevőhelyről visszaküldik az átadásra szánt gyümölcsöt, mert sem a méret, sem a minőség nem megfelelő.

Közben újabb szállítmányok érkeztek a telephelyre. A vagonok egymás után telnek meg a rózsaszínű, barckkal. Becsukódnak a hatalmas ajtók és a szerelvény elindul a határ felé. Az ajtóra rákerül a kis címke, amelyen ez áll: Hungarofruct.

K. B.

— 14 MÁZSA holdankénti átlagtermést takarítottak be a pélyi Aranykalász Tsz tagjai. A 100 hold borsóföldjükről eddig 900 mázsát adtak át a Mezőgazdasági Magtermeltető és Vetőmag ellátó Vállalatnak.

ink

Három helyen képesnek ki l&X'keny velőket

Termelőszövetkezeteinknek egyre nagyobb gondot okoz a könyvelő- és adminsztrátor-hi- ány. A megnövekedett régebbi termelőszövetkezeteknél már több adminisztratív szakemberre is szükség lenne és ugyancsak jó könyvelőket szeretnének kapni az új tsz-ek is.

Megyénkben három helyen — Gyöngyösön, Füzesabonyban és Egerben — képeznek ki könyvelőket, akik levelező úton 10 hónap alatt szerzik meg a kettős könyvelési oklevelet. Száztíz új könyvelő kerül ki a jelenlegi tanfolyamokról és az esztendő végére a megyében már több, mint 100 termelőszövetkezetnél vezetik majd be a kettős könyvelést.

1500 HASZONÁLLATOT

VÁSÁROLTAK AZ IDÉN A MEGYE TSZ-EI

A megyei tanács mezőgazdasági osztályán nyert értesüléseink szerint megyénk termelőszövetkezetei ebben az esztendőben mintegy 1500 haszonállatot vásároltak fel. Különösen a régi, de létszámukban megszaporodott tsz-ek vásároltak nagyobb mennyiségű jószágot, mint például a kiskörei Dózsa, a poroszlói Haladás, valamint a káli Vörös

Hajnal tsz-ek. Az év hátralevő részében még újabb felvásárlásokra számíthatunk,

ÉPÍTÉSI BEMUTATÓ KÁÉBAN

Augusztus 8-án a káli Vörös Hajnal Termelőszövetkezetben bemutatót rendeznek. Bemutatják az erdőgazdasági faanyagokból készített sertésfiaz- tatót, annak összeállítását és összeszerelését azoknak a termelőszövetkezeti tagoknak, akik a közeljövőben ilyen faanyag-ólakat akarnak építeni. A 20 férőhelyes sertésfiaztató 26 ezer forintba kerül.

MÄR AZ ÜJ TSZ-EK IS KÖTÖTTEK APRÖMAGVAK TERMELÉSÉRE SZERZŐDÉST

A MEZŐMAG befejezte az őszi magvak szerződéskötését. A szerződéskötések jelenlegi állása szerint a vállalat 121 százalékra teljesítette tervét. Ebben az évben a MEZŰMAG már csak kizárólag termelő- szövetkezetekkel kötött aprómagvak termesztésére szerződést és igen figyelemre méltó, hogy az újonnan alakult termelőszövetkezetek is nagy érdeklődéssel fordultak a jól jövedelmező aprómag szerződéskötések felé.

Egy állandó bizottság a haladásért

KOMOLY FELADATOT lát

el a megyei tanács végrehajtó bizottsága mellett működő pénzügyi, terv és községfejlesztési állandó bizottság. Hogy ez a bizottság nemcsax névleges, azt bizonyítja a végzett munka eredménye, s a bizottság tagjainak hozzáértő véleményezése, javaslata az egyes szakkérdésekhez. Mivel az országnak biztos anyagi alapra van szüksége a válságmentes gazdasági élethez, ezért nagy szükség van nemcsak a jó irányításra, hanem a jó és segítőszándékú ellenőrzésre, utasításokra is. Ebben a munkában segíti a hivatali szerveket az állandó bizottság.

Ez évben is sóik hasznos javaslatot tettek, észrevétel eztek rendellenességeket, szabálytalanságokat, s az üléseken hozott határozati javaslataikkal elősegítették a pénzügyi, terv és községfejlesztési munkákat. Az állandó bizottság hat tagja egy-egy járást patronál, s tapasztalataikat az áb-iiléseken közük a bizottsággal. Sok esetben olyan jelenségekre figyelnek fel, amik talán elkerülik a hivatali szervek figyelmét.

Ez évben a többi között az állandó bizottság tagjai részt vettek felelős területükön a tanácsi vállalatok éves revíziójában is* S hogy ez mennyire hasznos, azt mutatják például Tarjányi Istvánná észrevételei* melyről a beszámoló június 15- én, az állandó bizottsági ülésen hangzott eh Részt vett több dokumentációs vizsgálaton, és sok olyan dolgot tapasztalt, amely föltétien változtatásra szorul. így például a MEGYEVILL-nél tartott vizsgálat során észlelte* hogy a raktározási helyzet kedvezőtlen, rossz az anyagelhelyezés: a raktári és anyagkartonok nem egyeznek. A hibákat javító javaslat elhangzott, határozattá lett* a vállalatnál azóta ezek a hiányosságok nem fordulnak elő*

A VIZSGÁLATOKON való részvétel mellett foglalkoznak az adózás kérdéseivel; Az állandó bizottság tett javaslatot arra is, hogy az 1959. évi adóikulcs megállapításánál vegyék figyelembe a helyi adottságokat. Javaslatot tett az állandó bizottság arra vonatkozóan* hogy mivel a hevesi és füzesabonyi járásiban igen erős a termelőszövetkezeti mozgalom, vegye ezt figyelembe a megyei tanács, szabjon alacsonyabb adókulcsot, s a ísz- községek dolgozó parasztjai számára a régi adókulcs kivetése mellett adják meg a

további 30 százalékos kedvezményt is. amit kormányrendelet biztosíts A javaslatokat a megyei tanács végrehajtó bizottsága elfogadta,

Az állandó bizottság nagyban hozzájárult ahhoz iSj hogy a megye teljesítse, sőt túlteljesítse adótervét. Ahol lemaradás iputatkozott, ott az állandó bizottság tagjai megjelentek, megbeszélték a szükséges teendőket a községi tanács vezetőivel, s minden módon segítették a terv teljesítését. Az eredmény meg is volt, inert a II. negyedévi adóterv 111 százalékos végső százalékkal zárult.

Nem utolsósorban foglalkozik az állandó bizottság a községfejlesztés problémáival is, Elhangzott a megyei állandó bizottság ülésén sok olyan javaslat, mely egyes —• túlságosan központi irányítás«* ra váró — községek vezetőség gének megmutatta a meglevcjf anyagi és társadalmi erők he** lyes elosztását és mozgósító«* sát a közös feladatok megöl* dására. Ez év áprilisában ha* tái-ozatot fogadott él az állandó bizottság arra vonatkozóan,. hogy Eger város tanácsának illetékeseit figyelmeztetni kelemért a lakosság körében elégedetlenséget szül az olyan intézkedés, hogy mozgósítják ókét társadalmi munkára, de az időpontot tologatják. Mindenkinek értékes az idő!

Utak és kutak, kultúrházak építése és a vízvezeték-, villanyhálózat bővítés, új hidak, fürdők létesítésének, javításának anyagi alapjait kíséri figyelő, vigyázó szemmel a megyei pénzügyi, terv és községfejlesztési állandó bizottság, Adózó községek, adózó emberek gondjaival törődnek, s mivel nem papíremberek, hanem olyan tanácstagok, akik valóban választóik között élnék, s keresik érdekeiket, ezért nagyon jól megállják helyüket. Nem egy „szükséges rossz” a tanács mellett ez a bizottság, hanem olyan erőt képvisel, amelyre a legnehezebb feladatok megoldásában is lehet számítani,

A PÉNZÜGYI, TERV és községfejlesztési állandó bizottság tagjai nem kampányszerűen, nem ötletszerűen dolgoznak, hanem tudatos előrelátással végzik az apró és nagy munkákat egyaránt. Nem pénzügyi szakemberek, de a gyakorlat már mesterré tette őket. s a közösre, a népre vigyázó ember lelkiismeretességével védik ami van, segítik ami haladhat, a választók érdekében történő intézkedések megvalósítását.

Adám Ém

nyunk. Egyébként a munka J után, meg néha munka közben; is, sohasem marad el a vidám-; ság, a móka, mint ahogyan ez, már minden cséplőcsapatnál, évek óta szokásban van. <

Bán János csapata régi kol-; lektíva már. Dolgoztak a múlt-; ban és csépelnek ma is. Az idő; és a világ folyása az ő életük-; ben sem marad nyom nélkül.; A régi embertelen hajrá he-; lyett ma az emberséges munka.; az éhbér helyett a jó kereset í a rossz uradalmi szállás ésí koszt helyett ma már a jó ellá-í tás. s mind ezek felett az em-í berség és megbecsülés a sor-í 6uk. S éppen ezért mindany-; nyjan érzik, sokkal tartoznak, azoknak, akik ezt az új eleteti megteremtették a számukra. Az< üzemek és vállalatok munká-< saihoz hasonlóan, ők is 1obb< munkával fejezik ki hálájukat;

IGAZ, HOGY a kongresszusi < munkaversenyt idáig még nem; szervezte náluk senki, de az el-; ső napok után ők is vállalás*-; tesznek. Vállalják, hogy mini-; mális szemveszteséggel dolgoz-; nak, rendszeresen karbantart-, ják a gépet, s a takarékos, üzemanyagfelhasználás mel-< lett minél több gabonát csépel-, nek el. Egyszerű emberek. egy-< szerű, de mégis szívbő! jövő,- xgaz szavai ezek. Szavaik igaz-; ságát pedig nem más, mint jó< munkájuk bizonyítja. 5

Régi híres csépiőesapatok nyomában

Bán Jánosék az idén is jó munkát végeznek

bari, nehéz körülmények között, de azért becsülettel helytállnak. Vannak közöttük olyanok is, akik egyébként üzemi munkások, s a nyári szabadságuk idején jöttek el cséplő- munkára. Molnár Gábor és Korányié József vasúti munkások. Minden ember naponta átlag 40 kiló szemesterményt tud keresni, s ez négy héten át több mint 10 mázsát teszi ki;

BESZÉLJEN még valamit Bán bácsi a cséplőcsapat életéről is.

— Hát, a mi életünk nehéz munkával telik el, de még munka után is mindig akad tennivaló. Gondolnunk kell a holnapra, arra, hogy a gép mindennap jól menjen, s ezért munkaidő után. szombat esténként és vasárnap állandóan tisztítjuk, karbantartjuk a gépet. A szállásunk itt van a Zrínyi úti iskolában, az étkezést pedig az idén már kitűnően megoldottuk. ■; "mis hetenként kéf ct! 1 ól hoztak meleg é ■ . napokon

hideg k s. Most a

földműv t étkezdéje főz s . indennap, s

így a r kg ételbe» sincs hiátelen körülmények között. A csapat többi tagjai pedig a környékbeli cséplőgéptulajdonosoknál vállaltak munkát, a szűkös betevő falatért. A csapat zöme tehát mind tapasztalt régi cséplőmunkás.

Amint itt beszélgetünk, egy- re-másra érkeznek a megrakott kocsik és szekerek, majd nemsokára zsákokkal megrakva indulnak tovább. Kladiva Imre traktoros szerint a gép igen jól működik, naponta 140 mázsát is elcsépel. Most éppen Antal Gáspár kocsija fordul ide. előtte pedig Czeglédi András pakolja fel az árpával teli zsákokat. Ezek már mind tsz-ta- gok, a Petőfi Tsz új belépői, akik most a vetőmagnak valót csépeltetek, utána pedig már viszik !<■ a közösbe. Az elöcsép- lések befejezése után továbbra is a községben marad a csépló- csapat, a Mátyás király és az Árpád úton lakó gazdáknál csépelnek, majd egy hétre segítséget adnak a Petőfi Termelőszövetkezetnek is.

Nehéz és fáradságos a cséplőgépnél dolgozó emberek munkája. Hajnali négy órától sokszor este 9-ig megállás nélkül dolgoznak melegben, pormindig tud.ia, hogyan kell a kévéket adagolni, hogy üresjárat sem legyen, no, meg a gép is jól tudja emészteni. Korózs János bácsi 71 éves és szokás szerint mint a legidősebb, ő a törekkazal-rakó. Az idősek között azért fiatalok is dolgoznak, Ide tartozik a két kévevágé kislány és Sári Anna negyedikes gimnazista, 'aki ellenőr, és a nyári szünidő alatt ezzel keresi meg az iskoláztatása költségeit.

— PONTOSAN a kilencedik éve dolgozunk a gépállomásnál — sorolja Bán János —, 1951. nyarán szerződtünk ide először. Dolgoztunk azóta Nagyúton, Füzesabonyban, Dormándon, t most újra ide állítottak ki bennünket. — A későbbiek során azt is megtudjuk, hogy a csapatnak már ennél is régebbi, híres múltja van. Ezt a csapat- vezető a következőképpen meséli el;

— Mi már a múltban is csépeltünk, 1938. óta. Ebből a csapatból nyolcán summások voltunk az egyik Tolna megye: uradalomban. Velem volt ax egyik etető, Molnár József zsákos, és minden nyáron 6—8 hétig csépeltünk, de nem is kel mondánk hogy milyen ember| ZÜG A CSÉPLŐGÉP |a

abonyi Szabad Nép Termelő- szövetkezetben. Idős Nagy István a szövetkezet egyik legrégibb tagja, ott áll a gép mellett .és tenyerébe engedi a frissen csépelt búzaszemeket. Játszik talán a csiklandós szemekkel, vagy gyöngyörkö- dik, hogy vastagon fizet a búza, ki tudja? ... A zsák szájához tartja kezét és ujjal között engedi át a friss életet, aztán amikor megtelik a zsák, újabbat akaszt; a gép alá; Hadd teljék az is.

Nincs sok idő ilyentájt a beszédre, de néhány perc azért mégis akad, egyik zsáktól a másikig. Nagy István keveset kéreti magát a szóra, könnyen áll nála a beszéd:

— Tizedszer csépelek már a szövetkezetben — kezdi a szót. Az első esztendőkben még soványabb volt a termés, kisebb karéj a kenyér. Azóta bizony nagyot fordult a világ. A mi szövetkezetünk is megerősödött az esztendők során, határunk pedig sokszor akkora most, mint volt akkoriban. Jómagam kilenc holddal léptem a közösbe, de azt is megmondom, nem kis gondot, fej- térést okozott ez nekünk még azokban az időkben. Akadtak olyanok, akik ijesztgettek, le akartak beszélni a szövetkezetről, úgy mondták kenyerünk, betevő falatunk se lesz néhány esztendő múlva. Emlékszem, akkor a döntés napjaiban meghívtak egy pártnapra, ahol egy elvtárs — mór el is felejtettem a nevét — a közös gazdálkodásról, a szövetkezetről beszélt. Nem titkolta a gondokat, de megmondta azt is, hogy csak a szövetkezet a paraszt boldogulásának egyetlen útja. Én nem vagyok párttag, de hittem, bíztam a párt szavában és most, tíz esztendővel azután bátran elmondhatom: nem csalódtam. Nem csalódtam és érdemes volt idejönnöm a szövetkezetbe. Nem arról van szó, hogy tejben vajban fürdésiek a tagok, de úgy élünk már most is, mint soha azok előtt, amikor még csak a magunk erejéből túrtuk ezt a kemény füzesabonyi földet. Nézze csak! Házat építtettem, de nemcsak én, hanem legtöbben, majdcsak mindenki — már a régebbi tagok közül. A ház árát régen kifizettük, el is felejtettük már, hogy tartoztunk rá valamikor. Gyermekeink jó helyen vannak, ennivalóban, ruhában nincs hiány, aztán nekem, mint afféle öregembernek, már itt van küszöbön a nyugdíj. Nekem tetszik ez az élet és ha úgy hozná a sor, akár a kaszámat is belevágnám abba, aki el akarná rontani ezt a mi szépen gazdagodó életünket . .;

Ennyit mondott idős Nagy István, az őszülő hajú ember,

fSAAAAAAAAAA/VWWVWVSAA/WAA^A

(Tudósítónktól)

CSÉPLŐGÉP ZÜG a füzesabonyi vásártéren. Körülötte magasra száll a porfelhő, s amint a dobja egymás utón nyeli el a kövér kévéket, a végén úgy ömlik vastag sugarakban az aranysárga szemű búza.

— Aranyat ér ennek minden cseppje — mondja Bán János, a cséplőcsapat vezetője, s megelégedetten beszél az idei csép- lések eredményeiről. A gép körül pedig mint megannyi apró hangya, szorgalmas emberek segédkeznek, hányják a kévéket, hordják a szalmát, a töre- ket, kazlat raknak. Tizenhét ember szorgalmát látják és dicsérik a csépeltető gazdák nap mint nap, mert való igaz, hogy Bán János cséplőcsapata a legjobbak közé tartozik.

Évek óta dolgozik már ez a munkacsapat a Füzesabonyi Gépállomás körzetében. A gépállomás vezetői minden évben visszavárják őket, és szívesen kötnek velük szerződést. Ismerjük meg talán őket közelebbről. Maga a csapatvezető. Bán János, idősebb ember, 1938. óta minden nyáron a cséplőgépnél dolgozik. Társai is régi cséplőmunkások, andomaktólyai emberek. Bőgős János — aki egyébként kétholdas egyéni gazda, a kazalrakás nagy mestere. Süveges András gyakorlott etető. Együtt érez a géppel,