Népújság, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-25 / 173. szám

4 NEPÜJSsAG 195S. július S3- seombAl FIATAL OKVOSOK, akik iígerben szeretnének maradni... GYERMEKKOROM ÖT A megkülönböztetett tisztelettel és félelemmel vettem tudo­másul, ha orvossal találkoz­tam, azaz ha ő találkozott ve­lem. Mert ez nem egészen mindegy. Inkább minket so­dor az élet az. orvos elé, mint. megfordítva. Ma már termé­szetesen másképp látom őket, másképp veszem le előttük a kalapomat, másképp érzem, érzékelem őket, mint embere­ket. Ma már tudom, hogy ők is éppoly vívódó, őrlődő em­berek, mint mi vagyunk, köz­napi ■ halandók, akik a szülé­szeten nagy izgalommal vár­ják az „eredményt” a kérdé­ses időpontban, vagy félve közelítjük a kórházat, amikor édesanyánkat operálják. Mit meg nem teszünk, mit végig nem gondolunk, a kritikus pillanatokban. Hogyan né­zünk ilyenkor az orvosra és mit kívánunk tőle? Ezek a gondolatok mász­káltak agyamban, amikor a két egri kórházban látogatást tettem azoknál a fiatal orvo­soknál, akik tavaly kerültek Egerbe, ún. központi gyakor­nokoknak. Nyolcán vannak összesen, négyen Szegedről kerültek ide, négyen Buda­pestről. Ahogyan elmondják, azért akartak Egerbe jönni, mert ez a kisváros, a maga vadregényes bükki környeze­tével vonzotta őket. A kór­házakról is jót hallottak, meg az is kitüntetés-számba megy, ha valaki nem poros, alföldi kisvárosba kerül szakorvosi gyakorló éveire, hanem egy kitűnő klímájú, nagyhírű és patinás városba, mint aminő Eger is. Ügy gondolták, hogy itt lehet turistáskodni, tanul­ni, tapasztalni, szolid kere­tekben társadalmi életet élni — egyszóval fejlődni. Remé­nyeik azonban nem teljes mértékben váltak eddig való­ra, és ebben sem ők, sem a kórházak nem hibásak. FODOR ERZSÉBET a ff számú kórház sebészeten dol­gozik csaknem egy éve. Mun­káját szereti, ő is megelége­dett a kollégákkal és a kór­házzal, a fejlődési, tanulási lehetőségekkel. Az osztáftr or­vosaitól van mit tanulnia, hasznosan telik egyik hónap a másik után. A város Is na­gyon tetszik a gyakornoki éveit töltő orvosnőnek, mint a környék adottságai. A sze­gedi síkság után mégiscsak hegyvidék, sok kirándulási lehetőséggel. Harcolt is ezért a beosztásért, mert kitűnően végezte az egyetemet szak- érettségis létére. Szemüveget hord, fehér köpenyében és a haján levő sajátos alakú sap­kában is közvetlen és emberi tud maradni: nem feszélyezi mondanivalóját a nyilatkozat hivatalossága. Elmondja, hogy ketten laknak egy szobában egy másik orvosnővel, Tóth Terézzel. Nagyon ' jól megfér­nek egymás mellett, mindket­ten igyekeznek „kijönni" egy­mással, de azért mégis meny­nyivel más lenne, ha azt az egy szobát nem kellene meg­osztani senkivel sem. Leg­alább azt az egy szobát nem! TÓTH TERÉZ más egyéni­ség. Fekete, sima haja sza­badon, szeme között némi ag­gódással néz rám, hogy miért pontosan őt kérdezem életé­nek apró külső és belső prob­lémái felől. Nem sokszor le­hetett még interjú-alany, mert kétszer is rámnéz, amíg az el­ső mondatot elmondja — a lakáskérdéssel kapcsolatban. De mert kérdezem, úgy gon­jfillplIJ EGRI VÖRÖS CSILLAG Távoli partokon EGRI BRÖDY A torreádor EGRI KERTMOZI Egy dal száll a világ körül GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Egy dal száll a világ körül GYÖNGYÖSI PUSKIN Dulszka asszony erkölcse HATVANI VÖRÖS CSILLAG Bogáncs HATVANI KOSSUTH Ncrebunda . FÜZES^BONV '■ A 18-as év HEVES Don .Kn. Ic-.n ">Isó kalandja Péter - u- ■ A fejedelem ba noka olyan lakásban,. ahol' a gyer­mek 'nevelése kényelmesebb lenne. Mert nem rózsás a helyzete az Orbán Lajos — Gombos Emilia házaspárnak sem, ahol a második gyerme­ket várják, egy szobában, kö­zös konyhahasznélattal. Azt külön el kell monda­nom ezekről a fiatal, Egerbe került orvosnőkről és orvo­sokról. hogy nem a panasz- kodás unott és unalmas hang­ján mondták el a dicsérő szó mögött , panaszaikat. Nem azért dicsérték a kórházat, annak Vezetőségét, a betege­ket, a várost, a város környé­két és a szórakozási lehetősé­geket, hogy ezek „fedezete mel­lett” neheztelésüket fejezzék ki a lakások hiánya miatt. Tudomásul veszik, de szerel­nék, ha történne valami. Emiatt megkérdeztük az il­letékeseket is, akik elmond­ták, hogy a problémát nagyon jól ismerik, igyekeznek raj ív segíteni. ­Köztudomású, hogy az egészségügy megnövekedett feladatait kibővített egészség- ügyi szervezettel kell ellátni. Az illetékesek ezért igyeKez- nek mindent megtenni, hogy a kibővített szervezethez az orvosnők és az orvosok Eger­ben maradjanak! Ősszel — az eddigi minisz­tériumi intézkedések Követ­keztében — újabb nyolc fia­tal orvos kerül Egerbe, gya­kornoki évekre. Indokolt és szükséges tehát, hogy ezek az orvosok is megszeressék Egert és a két kórházat.' az azok­ban dolgozó idősebb és ta­pasztaltabb orvosgenerációt és nem utolsósorban a bete­geket. i A FIATAL ORVOSOKNÁL tett látogatásunk befejezése­kor éppoly. Kedélyesen nyilat­koztak önmagukról és gond­jaikról, terveikről az orvos­nők, mint a . beszélgetés, ele­jén. Sok szó esett a család- alapitásrqi-. a -férjhezmaoésről (örök nőt probléma!), meg az orvosi cokikról. S a nem is rövid társalgásból meg kéllétt állapítani, hogy ezek az em­berek nem kényszerből mo­solyognak, megértik és szere­tik egymást. Összefogja őket a munka, a tanulás és az, hogy az emberek gyógyítására tettek meg nem semmisíthető fogadalmat. (f. a.) 1959. július 25, szombat 1919. A szovjet kormány lemon­dott a cári kormány valamennyi Kínára vonatkozó privilégiumáról és kinyilvánította barátság-politi­káját. 1834-ben halt meg Sámuel Cole­ridge angol költő és kritikus. v? Névnap & Ne feledjük, vasárnap: ANNA 44 mmfc — MEGKEZDTE a tarlók összeszán tását a kápolnai Kossuth és az Üj Élet Ter­melőszövetkezetekben a Fü­zesabonyi Gépállomás. — ÚJ GYÁRKEmENY ma­gasodik Eger fölött. Az Egri Dohánygyár udvarán sikerrel halad és befejezéshez közeledik a hatalmas gyárkémény építé­se. — BEFEJEZTE az aratást az adáesi Előre Termelőszö­vetkezet. Az őszi árpából holdanként 19,3 mázsás ter­mést takarítottak be. — A VIT-ALAPRA 1600 fo­rintot fizettek be az Egri Fi- nomszerelvénygyár Kommu­nista Ifjúsági Szövetségének tagjai. A V IT-sors jegy ékből 370-et vásároltak meg a fiata­lok, és 300 forintot fizettek ki a VVT-bélyegre. — NÖVELIK állatállomá­nyukat Hatvan Város terme­lőszövetkezetei. A Haladás Ternrelőszövekezet tagjai a legutóbbi egri vásáron tizen­két bikát és tinót vásároltak hizlalás céljából. — JELENTŐS költséggel ja­vítják az Egri Finomszerel- vénygyárba vezető utat. Az évekkel ezelőtt épült utat újabb védőburkolattal teszik hasz­nálhatóvá az erősen megron­gálódott helyeken. — A HATVANI Téglagyár munkásai társadalmi munká­val jelentős mennyiségű tég­lát gyártottak terven felül, aminek nagy részét a terme­lőszövetkezeti építkezésekhez szállítják. Hangulatos és színes doku­mentumfilm készült a bulgáriai Pirin hegység festői vidékéről. A film bemutatja az apró szét­szórt hegyi falvakat, a szép és Ízléses népviseletet, a pompás fafaragásokat és történelmi mű­emlékeket. amelyekben ez a vidék nagyon gazdag. * Ez ideig 13 játék* és 40 cövidfil- met neveztek be a stradfordi (Ka­nada) fesztiválra. Többek között bemutatják a Jiri Trnka rendezésé­ben készült SZENTÍVANtJl ALOM cinül filmet, s egyben kiállítást rendeznek a film rajzaiból, színes fényképeiből és a szereplő bábuk­ról. * A Tien-ma filmgyárban a közelmúltban elkészült az EZER NÖ KÜZD AZ ÓCEÁ­NON című játékfilm. Főhőse Hai-csü, a tengerészlány. A film a női tengerészek életét mutatja be a felszabadító hábo­rútól napjainkig. * * A sztalinabádi filmstúdió­ban uj játékfilmek készülnek, így a NŐSÜL A FIAM című vígjáték, valamint a Brunn Jaszenszkij A KÖPÖNYEG­FORGATÓ című regényéből készült filmváltozat. * A Víl. Világifjúsági Találko­zón, Becsben, több lengyel fil­met is bemutatnak. Bemutatás­ra kerül Andrzej Munk ÓVÁ­ROSI SÉTA, Stanislaw Jedryk STADION és Belinska Haup ÖRSÉGV ÁLTÁS című filmje * Tatjana Szamojlova lesz a főszereplője a HÚSZEZER MÉRFÖLD A FÖLDÖN című szovjet—francia koprodukciós filmnek. A színes filmet még júliusban a Szovjetunióban kezdik forgatni. A börtönéletct választott* témájául AZ ASSZONYOK FOGSÁGA című francia főn# írója. Daniele Delorme alakú­ja az egyik fiatalasszony sze­repét, aki a férjével szemben elkövetett bűncselekmény mi­att kerül börtönbe. * A nyugat-németorsíigi mann- heitui fíImfesEliválon bonul ható- ro*at értelmiben a Nemet Demok­ratikus Köztársaság nem vehet részt. Ennek ellenére a mannheinu lapok nagy elismeréssel emléke*- . tek meg a TEDDY MACKÓ és • TUZSZKRSZAM című mese filmek­ről, valamim a* ELSÜTI, VÉDI ERDŐK GAZDAGSÁGA című tlo- kumentumfUmről. * A rotterdami Luxor film­színház bemutatta Jean Re­noir 1937-ben készült NAGY ÁBRÁND című filmjét. A film ma már technikailag kis­sé elavult, de mondanivalójá­ban még mindig aktuális. El nem múló értéke Erich von Stroheim mesteri színészi tel­jesítménye. * A csehszlovákiai dolgozók filmfesztiválján a Német De­mokratikus Köztársaság A DE- NEVERRÁJ című filmjével Csehszlovákia az ILYEN NAGY SZERELEM és a SZENTIVÁNÉJl Alom. a Szovjetunió a SZÜLŐ/ HÁZ és . Franciaország A NAGYBA- CSIM »című filmjével vési részt. * 1952. óta nem mutattak be Chaplih-filmet a Broadway- en. Ekkor játszották utoljára a RIVALDAFÉNY-t. Most ismét bemutatják Chaplin MODERN IDŐK című filmjét. l 18. S Atkáry alig várta, hogy sStruzzieróval találkozzék.Ami-* skor összejöttek, így szólt a saj- Stóattaséhoz: S — Mit kapok, ha egy hadi- Sfontosságú város teljes doku- s orientációs- és térképanyagát Sadom át neked? S — Ne hülyéskedj. Két év Salait semmi komolyabbat nem Sszállítottál, majd most fogsz ste tervdokumentációkat adni? S — Szóval mennyit kapok Sérte? s — Bánom rs én. Én úgyis sannyit fizetek, amennyi van. sMárpedig bőven van, ezt tud- Shatod. Százezer! S — Kétszáz! S — Na jó, legyen százötven — Salkudott kofa módjára Struz- Sziero Adalberto. Amerikai gaz- sdái pénzét spórolta meg ezzel... S De ő is meglepődött, amikor SAtkáry egymás után előha- slászta zsebéből a kis filmte- skercseket, s elmagyarázta, mit sis rejtenek azok. Gyorsan ki­skapta a kémfőnök kezéből, ^táskájába vágta, aztán közölte sAtkáryval, hogy néhány nap­ira Bécsbe megy, ne keresse ... s — De a pénzt feltétlenül el­őhozd! c — Ne félj ... > A kémfőnök vérszemet ka- Spott. Most már állandóan azért Snógatta beszervezett embereit, Shogy csak komoly anyagot Sszolgáltassanak. Ő mást nem Sfizet meg ... Elvégre „Nagy sügyről,” van szó ... össze is Shívta a társaságot, illetve leg- Sbensőbb embereit, és megbe­szélték, hogy a jövőben hogyan fognak dolgozni. Itt vetette fel Szegedi azt az ötletek hogy a fényképezőgépet jobban kelle­ne hasznosítani. Azt nem le­het megcsinálni, hogy mond­juk egy gyár előtt megállnak fényképezni. De azt igen, hogy az ember szépen a kesztyűjé­be varr ja a csöppnyi fényké­pezőgépet, s amikor a lefény­képezendő objektum előtt ha­lad el, kissé megpiszkálja az orrát, ujját a gyárra, vagy a katonai intézményekre irá­nyítja s máris kész a csodála­tos felvétel... Ekkor már tizennyolc ilyen parányi, mikrofilmes fényké­pezőgépük volt... Mindenki kapott egy-egyet, s mindenki belevarrta kesztyűje ujjába. Wagner Márton különcködni akart, ő egy nagy MHK-jel- vényt tűzött kabátja hajtóká­jára és amögé építette be a csodálatosan kicsi fényképező­gépet, miután a lencse nyílá­sának lyukat fúrt a jelvénybe. Senki nem mondta volna, hogy az MHK-jelvény egy fényké­pezőgépet takar. Egymás után fényképezték le a laktanyákat, a belügyi szervek épületeit, gyárakat, repülőtereket, a had­sereg harci felszereléseit! 1955. április 4-én azt a fel­adatot kapták Struzzierótól, hogy a katonai díszszemlén helyezkedjenek el a tömeg kö­zött, és a kesztyűjükbe beépí­tett fényképezőgéppel az ott elvonuló katonai egységekről, ágyúkról, tankokról, lövegek­ről készítsenek fényképeket. Kilencen kapták a megbízást, valamennyien két-két fényké­pezőgépet varrtak be a kesz­tyűjükbe. A vállalkozást nagy izgalom előzte meg. Harminc­hat felvétel elkészítéséhez — ügyesség kell, meg nagy a le­bukás lehetősége is ... A felvonuláson Atkáry Arisztid emberei ott ácsorog- tak a kíváncsiskodók, az ér­deklődők tömegében. S amikor egy-egy harci eszköz elvonult előttük, felvételeket csináltak. A figyelmes szemlélő csak annyit tudott volna megállapí­tani, hogy Atkárynak és em­bereinek folyton viszket az orra. Odahaza azután előhívták a felvételeket, átadták Atkáry­nak, Atkáry pedig tovább adta Struzziero Adalbertonak. Az Am Modena-Parki lakás­ban nagy volt az elégedettség. Ábrányi egyre komolyabb és komolyabb anyagokat kapott Magyarországról. Struzziero hűségesen szállította a magyar vonatkozású kémanyagot... 1955 nyarán Darvas Attila ismét izgatottan értesítette At- káryt, hogy újabb fontos terv­dokumentációhoz, térképekhez, hadászati fontosságú értesülé­sekhez tudna hozzájutni. At­káry és Darvas kettesben be­szélgettek árról, hogyan kell ismét megszerezni ezeket a fontos anyagokat, az ózdi, a diósgyőri kohászati művek ter­veit és termelési adatait, vala­mint a komlói, a pécsi és a miskolci terveket. A több éves munka során rendkívül meg­nőtt Atkáry önbizalma. — Kiemeled az egészet, ugyanúgy elhozod a lakásomra, mint a múltkor a sztálinvárosi anyagot, lefényképezzük, aztán másnap visszaviszed. — Nem gondolod, hogy egy kicsit- sok lesz egyszerre eny- nyit? — Úgysem veszik észre. — Dehát ilyen nagy csoma­got cipelni... — Elhozod és kész. Értve? — Ha Te akarod ... Aznap délután Darvas Attila munkahelyén különösen ked­ves volt mindenkihez. Sőt, még a párttitkár szobájába is „be- tévedt” egy kicsit beszélgetni és bizonygatni hűségét a népi demokrácia iránt, meg pofa­fürdőt venni... Amikor kijött a párttitkártól és visszament szobájába dolgozni, titkárnő­jével lekérette az ózdi, a mis­kolci, a diósgyőri, a pécsi és a komlói anyagot a titkos irat­tárból. A nagy csomó anyag már ott tomyosodott asztalán, amikor értesítést kapott, hogy négy órára értekezletre kell mennie a minisztériumba. Mit tehetett, az anyagokat elzárta a páncélszekrényébe... Az értekezletnek hat óra után lett vége. Darvas nem tudta, mit csináljon: Atkáry várja az anyaggal; viszont ilyenkor visszamenni az inté­zetbe és ilyenkor kihozni az anyagot a kapun veszélyes do­log. Mégis visszament. Útköz­ben, ahogy sietős léptekkel ha­ladt a tervező intézet épülete felé, állandóan az a balsejte­lem üldözte, hogy figyelik ... De hiába nézett hátra, jobbra és balra, senkit nem látott, aki követte volna. Nagyot köszönt a portásnak, még motyogott is valamit, hogy itt felejtette, az iratokat, amelyekkel este oda­haza dolgozni szeretne, aztán hármasával szedte a lépcső­fokokat. Amikor már az egész irathalmazt kirakta a páncél- szekrényből, akkor jutott eszé­be, hogy nincs spárgája, ami­vel összekötözhetné a nagy csomó aktát. Visszaszaladt a portára és spárgát kért. A por­tás egy fiatalemberrel beszél­getett. Az illető valakit kere­sett, s a portástól érdeklődött. Amikor megkapta a zsineget, - összecsomagolta az aktákat és nagy bátran elindult. A por­tásnak feltűnt a nagy csomag, meg is jegyezte: csak nem fogja ezt mind ma éjszaka ott­hon feldolgozni? — Sok a munka, István bá­csi, késő éjszakáig dolgozom -t válaszolta, s máris kisietett a kapun. Az utcán haladva, annyira „ elgondolkozott, hogy szinte be­leszaladt az emberekbe. Állan­dóan az járt az eszében, hogy most igazán nagy fogást csi­nálnak. Rajta keresztül lassan kiszállítják az ország szinte valamennyi fontosabb terv­dokumentációját. — Hej, ha tudnák ’ ezek a prolik, mi minden van itt a hónom alatt.... Élésen felberregett Atkáry lakásának csengője. Az ajtó szélesre tárult. Darvas Attilá­val egy vadidegen ember né­zett szembe. Darvas hátrált, bocsánatot hebegett, hogy té­vedés, nem ide akart jönni, eltévesztette az ajtószámot, s már indult volna lefelé a lép­csőn, amikor az ismeretlen férfi vasmarokkal karonragad- ta és behúzta a szobába. A kis albérleti lakásban vág- ■ ni lehetett a cigarettafüstöt, öten vagy hatan lehettek, va­lamennyien férfiak, s csupán egy közülök az ismerős: At­káry Arisztid. Lárvaszerű arca idegesen rángatózott, szinte halálfélelem tükröződött sze­méből ... Az ismeretlenek hellyel kínálták a tervező mér­nököt és felkérték, bontsa csak ki a csomagját. Az asztalon feltárultak a titkos okmányok: térképek, tervdokumentációk, rajzok, adatok, jegyzetek. — Lenne szíves átnyújtani a személyi igazolványát — szólí­totta fel Darvas Attilát egy alacsony, középkorú férfi. (Folytatjuk) • dqlja, lilémből is, mef az 1 igazság birtokában is, illik • válaszolni. — Fizetésünk 1300 forint, ehhez jönnek még apróbb-na- gyobb összegek — no, nem olyan sok!, 200 forint körül — •< a kosztra lemegy ennyi meg ennyi. A gyermekgyógyásza­ton dolgozom, nagyon szere­tem a gyermekeket és örül­nék, ha Egerben tölthetném a gyakornoki éveimet. Nagy lel­kesedéssel jöttem ide. vőle­gényem is itt dolgozik, ugyan­csak orvos, belgyógyász, sze­retnénk mielőbb összekerül­ni, de ennek egyelőre komoly akadálya a lakáshiány Eger­ben. Kolleganőmmel lakunk egy szobában, meg is értjük egymást, de persze egy fél­szobára azért nem lehet ház­tartást tervezni — férjjel együtt. RANCSÖ ETELKA a gégé­szeten dolgozik, dr. Fülöp tó­orvos mellett. Igen szorgal­mas, mindenki elismerően nyilatkozik róla. Áldozatosan végzi munkáját, igen sok időt tölt az osztályon, betegei kö­zött. Mondják, hogy ez az ál­dozatkészség olykor a családi egyensúly rovására is megy. Ö és férje sem panaszkod­hatnak a lakásböség miatt, pedig szeretnének Egerben megtelepedni. A négy férfiorvost a gya­kornokok közül nem lehetett a „fedélzeten" találni, mert katonai szolgálatot teljesíte­nek. S z a 1 ó k i Pál belgyó­gyász, Fülöp Lajos sebész, Kovalkovits István bal­eseti sebész és Orbán Lajos sebész nem tudja elmondani mindazt, ami kellene, ami jó lenne, amivel megelégedettek, amiből több is kellene. A nőkre hárul a feladat, hogy a Kíváncsiskodó riportert kielé­gítsék. Elmondják tehát — nagyon kedvesen és igazuk le­mért tudatában —, hogy na­ponta tíz-tizenkét órát tartóz­kodnak az osztályon, szeretik a betegeket, lépésről lépésre hatolnak be a szakma rejtel­meibe. A főorvosok és az osz­tályok orvosad nagy szeretet­tel adják át tudásukat és ta­pasztalatukat a gyakornokok­nak, EGYÖNTETŰEN azt állít­ják, hogy a napi munka után a tanulás és a szakanyag el­sajátítása, megtanulása is egyszerűbb feladat lenne

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom