Népújság, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-22 / 170. szám

1959. július 22., szerda SEPOJSáO § Nyári munka9 őssi tervek KOPOTT. ZÖLD SKODA gördül ki a Tarnaszentmikló- si Gépállomás kapuján. Ere­detileg személyszállításra használták. Az igazgató, a fő­mérnök, az agronómus ezzel igyekezett kifelé a traktoristá­kat ellenőrizni, de mióta be­köszöntött az aratás ideje* műhelykocsivá lépett elő a kopott, zöld jószág. Az „előlé­pett" szó szerint értendő, mert azóta nagy örömmel fogadják mindenütt, amerre csak jár. Mert úton van, szinte megsza­kítás nélkül, csak addig látni bent a gépállomás udvarán, amíg valami újabb alkatrészt raknak fel rá, poggyásza külön­böző: gyorsan fogyó alkatré­szek, csavarok, s egy hegesztő, készülék, oxigénpalackkal fel­szerelve. Állandó utasai: egy hegesztő, meg rendszerint két szerelő. Hogy mit jelent ez a kis műhelykocsi a gépállomáson, azt nehéz volna gyorsan ki­számítani — pedig kincset je­lent időben is, pénzben is. Ed­dig is megvolt a gépállomáson a szerelőszolgálat, más évek­ben is gyorsabban igyekeztem mozogni aratás, cséplés idején, de ez a gyorsaság így meg­sokszorozódott, hiszen hiába járt motoron a körzeti szere­lő, egy egész raktárnak beillő alkatrész-készletet nem vihe­tett magával a zsebében. Most pedig a kocsi mindennap min­den községet érint, s ha vala­hol hiba van, azonnal a hely­színre sietneK. Még nagyobb törés esetén sem kell ^azóta behúzatni a gépet a műhely­be, de még a brigádszállásra sem, ott, helyben megforraszt­ják, rendbehozzák. Nagy lépés volt ez előre — s kellett is, mert ebben az évben meg több munkája volt a gépállo­másnak, mint bármikor az­előtt. Csak győzzék a tome- lőszövetKezetiek kívánságát teljesíteni. Ha kétanmyi gépük volna, annak is akadna mun­kája, mert minden elnök azt szeretné, ha elsőnek ^ az ő földjén vágnák a gabonát, De hát nincs kétszer annyi gép —, viszont v legalább 6—;700 holddal nagyobb az igénv, mint amire szerződtek. Azért nem fogy ki a gond a gépállo­máson, egy géppel jóval töb­bet' teljesítenek, mint a terv. Idővel, munkával toldják meg a gépek számát, s így min­denhová eljutnak, ahová kell. a gépállomás a jelek ezerint a. nyári tervét is épp­úgy túlteljesíti, mint ahogy a tavaszit is. Szántottak, vetet­tek, kapáltak az aratás meg­kezdéséig, jóval többet, mint amennyit a terv előírt, s töb­bet, mint amennyire bejelen­tették igényüket a termelő- szövetkezetek. Mert időközben itt is, ott is jelentkezett újabb igény — a gépállomásiak győzték. Mintha csak erejüket próbálták volna az őszi nagy munkához. Mert' nagy munka ugyan a tavaszi, nagy a nyári betakarítás is, de a gépállo­más igazi erőpróbája most, ezekben a napokban kezdődik, amikor a megszokott nyári betakarítás mellett már elő kell készíteni az új szövetke­zetek közös munkáját is. A Tamaszentmiklósi Gépál­lomáshoz öt község tartozik: Tarnaszentmiklós. Tiszanána, Kisköre, Pély és Kömlő, -va­lamennyi több ezer holdas ha­tárral, és valamennyi termelő­szövetkezeti község, ahol az emberek egy része az idén kezdi a közös munkát, jóval több támogatást vár tehát a gépállomástól. S nem várja majd hiába. A- gépállomásiak, a vezetők, traktoristák, mű­szakiak egyaránt felkészültek erre, alapos tervük ' van ah­hoz, hogyan győzik a meg­szaporodott munkát. Mert igaz ugyan, hogy még javá­ban tart a nyár, de már gon­doltak az őszre. 30 EZER HOLDDAL meg- növeikedett a terület, amely­nek munkája a gépállomásra vár, de növekedett a géppark is. Az új szovjet kombájnok már most is arattak — iga­zán csak az elismerés hang­ján beszélnek róluk minde­nütt — kapnak új traktoro­kat, szám szeyint 22 Beloruszt, 4 lánctalpast — nagy lesz a keletje ennek a rizstelepeken — és hét Zetort. A feladatok­kal, az egész gépállomással együtt nő az emberek száma is, mert mire megjön a 22 új Belorusz, meglesz rá a kép­zett szakembergárda is. Egy­től egyig régi, tapasztalt trak- toristák. Elosztották már azt is, hogy melyik szövetkezet mennyi gépet kap. Az igény minde­nütt nagy, természetesen a területtől függően kaptak gé­peket. Lesz olyan szövetkezet is, amelyik csak gépet kért, traktaristát adnak rá. A gép- állomásiak szívesen fogadták ezt, akár új szövetkezetről van szó, akár régiről. Beszél­tek arról is, hogy bevezetik a két műszakot a gépeken, hogy időben el tudjanak végezni minden szövetkezetben min­den munkát, hiszen nagyon sok múlik, különösen az új termelőszövetkezetekben azon, hogy időben meglegyen a szántás, a vetés. Az új tsz- ekben már hozzá is fogtaK több helyen a munkához, megkezdték a földek össze- szántását, s munkájuk nyo­mán egyre több lesz a nagy szövetkezeti tábla a Tisza menti községeKben. Meg is lenne a szövetkeze­tekben végzett munka terve, de a gépállomási vezetők nem­csak a felszántani való földet nézik, hanem az embereket is, akik még botladoznak az első kezdő lépésnél, akárcsak a tanulni járó gyerekek. Hó­nuk alá nyúlnak, s ahol szo­rít a csizma, ott megvan a segítség is. Az egyiknél a ter­veket készítették, a másiknál a brigádokat szervezik meg. a harmadiknál a könyvelést végzik. Egyszóval ott vannak mindenütt, ahol segíteni kell. MÉG JAVÄBAN FOLYIK a nyári munka, alig fordultak le a tarlóról az aratógépek, alig kezdték meg a cséplést — már most gondolnak az őszre is. S az előrelátás, a tervezgetés eredménye az lesz, hogy mint annyi más munkával, ezzel is megbirkóz­nak majd a gépállomás em­berei, s egy kicsit gazdái, gondviselői lesznek a 40 ezer holdnyi termelőszövetkezeti földnek, mint ahogy gazdái, gondviselői igyekeztek lenni az eddigi 12 ezernek. Deák Rózsi Szeretettel ) f •• et> A m ®® W koszontjuk az Országos Borverseny al­kalmából Egerbe érkező szakembereket, a verseny­ben részvevőket és kedves vendégeinket. Örömünkre szolgál az a megtisztelő feladat, hogy az idei Országos Borversenyt itt, Egerben rendezhetjük meg Az ország minden borvi­dékéről a megyei borverse­nyek díjnyertes és helyezett borai vetélkednek majd az elsőségért. A szervező bizottság a be­érkezett több mint 500 faj­ta bort már névjegyzékbe foglalta, sorszámmal látta el, hogy a bírálat titkossá­gát biztosítani lehessen. Tokajnak, Badacsonynak, Villánynak, Sopronnak, az Alföldnek, Egernek a borai ebben a nemes versenyben bizonyára öregbíteni fogják a minőségi magyar borok világhírnevét. Festői szép park veszi kö­rül a verseny színhelyét, a Mezőgazdasági Szakiskolát, ahol a verseny lebonyolítá­sára sor kerül. Hasznos, jó munkát kívánunk a bíráló bizottság tagjainak. — zia ­Hz illetékesek figyelmébe! Egyik ember olyan mint a másik » »» Pétervásárán évek óta mű­ködik a járási tanács üzemi konyhája. A konyhán igen íz­letesen főznek és néhány hó­nappal ezelőtt mindenki egy­formán kapta meg a második fogás adagját. Jó hírneve volt és van ma is egyesek előtt a tanács konyhájának, azonban az ott étkezők egy része elége­detlen. Az elégedetlenség az egyen­lőtlen és kivételező adagolás­ból adódik. A szakácsnőnek vannak, igen kedves ebédezői, akiket aztán ellát bőséges étel­lel, még akkor is, ha a másik ebédezőnek kevesebb jut. Furcsa volt július 17-én az, amikor az egymás mellett ülők egyikének tányérját jól meg­töltötte túróstésztával, a mási­kéra pedig éppen egy keveset tett. Szívesen otthagyná az ebédet, aki 'ezt észreveszi, de más lehetősége nincs az étke­zésre, s így kénytelen a mé­reggel együtt elfogyasztani azt a kis ebédet is. Azokon a napokon, amikor sülttészta van, a nőknek két szelet tésztát adnak, a férfiak­nak 4 szeletet. Azért, mert nők, nem biztos, hogy keveseb­bet esznek, mint a férfiak, hi­szen az édességet a nők általá­ban jobban kedvelik. A fentiekről tettek már töb­ben is észrevételt, de annál rosszabb, mert „büntetésül” — különösen sülttésztás napokon — égetett tésztát kapott az, aki szólni mert. Kérjük a járási tanács veze­tőinek határozott és gyors in­tézkedését e tarthatatlan álla­pottal kapcsolatban. Bállá Sándomé Bővítik a tariiaasadányi általános iskolát Nemcsak megy lökben, de or­szágosan is nagy probléma a tanterem hiánya. így van ez Tarnazsadányban is ahol mind­össze öt tanterem állt a község tanulóinak rendelkezésére. Ma­ga az iskola is régi vályogépü­let, falai már düledeztek. Most az egész iskolát tatarozzák, sőt. két új tanteremmel, mintegy 600 ezer forintos költséggel bő­vítik. Szeptemberben az úi ok­tatási évet. már az átalakított és újjávarázsolt iskolában kez­dik meg a tarnazsadányi diá­kok. Fokozol! figyelmet fordít a nyári üzemi balesetek megelőzésére a Vöröskereszt A Vöröskereszt hevesi járási bizottsága igen nagy súlyt fek­tetett arra ez évben is, hogy mindent megtegyenek a nyári üzemi balesetek megelőzésére, s a szakképzett elsősegély­nyújtók beállítására. A járás két gépállomásában, a hevesin és a tamaszentmiklósin, vala­mint két állami gazdaságában, Hevesen és Kiskörén, ellen­őrizték a nyári munkák mun­kavédelmi szabályainak betar­tását. Ellenőrizték minden esetben a cséplőgépek egész­ségügyi felszerelését, s menet közben is gondoskodnak arról, hogy minden gépnél állandóan kiegészítsék a mentőláda fel­szerelését. Ellenőrizték azt is, hogy megtartották-e mindenütt a szükséges balesetelhárítási oktatást. Üj kút biztosítja az állatállomány ívó vízszükségletét a pélyi Tiszavirág Tsz-ben A pélyi Tiszavirág Termelő- szövetkezet új tanyaközpont­jában nagy nehézséget jelen­tett eddig az állatok ivóvíz­szükségletének biztosítása, ezért a termelőszövetkezet ve­zetősége a Kútfúró Vállalattal egy új kút fúrására kötött szerződést. A 626 méter mély kút elké­szült, s percenként 1 hekto­liter vizével biztosítja a meg­növekedett állatállomány ivó- vízellátását. A kutat pénteken adták át rendeltetésének. Mit látunk a* Országos Mezőgazdasági Kiállításon Munkások több százas gár­dája építi, csinosítja már az Országos Mezőgazdasági Kiál­lítás színhelyét. Kezük nyomán a salakhegyek, az állványerdők közül a 33 hektárnyi területen, a sok kilométeres utak hálóza­ta mentén mind teljesebben bontakozik ki a magyar mező- gazdaság seregszemléjének he­lye. A közel 500 pavilonból, kisebb, nagyobb kiállítócsar­nokból álló „vásárváros” min­den eddiginél többet ígér. Mint minden esztendőben, az idén is érvényesül a kiállítás hagyo­mányos jellegzetessége, amely a szokásos bemutató ágakon túl, külön érdekességet jelent a látogatóknak. Tavaly öt vi­lágrész eseményeként nemzet­közi borversenyt és borkiállí­tást rendeztek nagy sikerrel. Most szeptemberben pedig a Budapesten ülésező nemzetközi kertészeti konferencia jegyében rendezik meg a nagy szabad­téri kertészeti bemutatót. Az idei kiállítás hű kifejezője, szinte fokmérője lesz a belter­jesség útjára lépett, formálódó új mezőgazdaságunknak. Ezt bizonyítva: az idei kiállítás tartalmát, új vonásait gazda­gítva mutakozik be, az első alkalommal a szocialista mező­gazdasági üzemek pavilonja. A nagyüzemi belterjes gazdál­kodás megszervezésének szak­mai kérdéseire kap benne vá­laszt a látogató, elsősorban a nádudvari Munkaérdemrendcjel kitüntetett Vörös Csillag Ter­melőszövetkezettől. Művészi megoldásiban, tar­talmában a kiállítás látványos­ságának Ígérkezik Endrődnek, — e forradalmi múltú, terme­lőszövetkezeti községnek; — új szocialista életét és 15 éves fejlesztési tervét megjelenítő makett. Éz a közel 50 négyzet- méter nagyságú, többszínű, vil­lamos gombnyomásra működő alkotás a főpavilon középpont­jában kap helyet. Bizonyára nagy érdeklődés kíséri majd az esztendő tavaszán a közös gazdálkodást választott négy megye: Győr, Veszprém, Fejér és Szolnokról szóló szemléltető bemutatót. Közel félszáz vagon kis és nagy hasznos mezőgaz­dasági gépalkotás is felvonul az idei kiállításra. E gépek változatos, gazdag típusa kész­teti majd csodálkozásra a szemlélődőt. Az új típusok kö­zött tanulmányozhatják majd a látogatók a kukorica kéve­kötő okos gépszerkezetét. A mezőgazdasági gépújítók pavi­?kAVVNAAAAAAAAAAAAA^AAAAAAAAAA.AAAAAA/WWSAAAAAAAA/\AAAAAAAAAAAAAAAAAAA/WW^AA/^AAAAArAAAA/WWWViAAAAWA/WW'AAAAAAAAAAAAAAAAWAAAAA^^W^^AAAA/W\AAWAAAAAAAi Egyiptom. Az ember egzotikumra gon­dol: fáraók piramisaira, a Ram­ses uralkodók gúláira, hierogli­fákra, Semiramis függőkertjé­re, szubtrópikus forróságra, humuszos arabokra, Nílus- menti pálmaerdőkre, oázisok­ra, sivatagra, narancsligetekre. És gondol az ember másra is... Gondol az arabok nagyszerű al­kotására, a most készülő asszuani gátra, a 900 méteres heluani hídra, amelyet magyar szakemberek ültettek a Nílus- hullámai fölé. És gondol az ember a néhány év előtti egyiptomi forradalomra, mikor a fellázadt arabok elűzték uralkodójukat és kikiáltották Egyiptomban a köztársaságot, s államosították a Szuezi-csator- nát. S nem felejtjük ki gondo­lataink kavargásából az 1956-i Szuezi háború borzalmait. Nem felejtik ezt a háborút azok a fiatal arab egyetemisták sem. akikkel a nagvgombosi egyetemi tangazdaságban ta­lálkoztunk. Tizenhét, tizennyolc éves kö­zépiskolások voltak még akkor, de nem felejtik Port Szaid le­rombolását, nem felejtik a portszaidi sok-sok halottat sem. De barátságot és békét akarnak minden nemzettel — így mond­ta ezt egyikük. Nyolc hónapja tartózkodnak Magyarországon. Tanulni jöt­tek ide hozzánk távoli hazá­jukból, a Kafrilsih-i agrártu­dományi egyetemről —- tizen­cÁ OCídt Qflíluj tflciL Arab egyetemisták között nyolcán. Mind a tizennyolc: fiú! Karcsúak és magasak, mint a Nílus-parti pálmafák. Arcuk színe sápadt-bama, ha­juk fekete és göndör, szemük mélysötét, akár a trópusi éj­szaka. Másodéves egyetemisták, akik termelési gyakorlatukat töltik itt hazánkban. Magas legények valamennyi­en. Csak Ahmed Musztafa és Elgemel Adel nem nőttek a szavanna! cserjéknél maga­sabbra. De Musztafa nevetve bizonygatja: ő nem „kicsi”, fe­lül van a 160 centiméteren! Hangos beszédű, jókedélyű fiatalok. Szépen beszélnek ma­gyarul és angolul, de francia nyelven is. Sok részében jártak már kis országunknak. Bekó­borolták az egész Mátrát, jár­tak a Balaton partjainál és Hajdúszoboszlón, Egerben is megfordultak nyolcan-tizen. Egerről Sarof Elimen beszélt. Sarof városon nőtt fel, a Nílus deltájához települt Elmanszu- rah város Elgemelija Dakalia városnegyedében lakik. Apja földműves ember. A Nílus mellett elterülő kis gazdaságuk 50 fed területű, ami körülbelül 35—40 holdnyi földterületet je­lent. Sarofék öten vannak test­vérek. Sarof nemrég járt Egerben. Nagyon megszerette ezt a vá­rost. Bejárta az ódon, szűk ut­cákat, megcsodálta a várat, az idők marta köveket, amely csupa ősiség, csupa történelem. Megcsodálta a székesegyház freskóit is. Csak egy dologról feledkezett meg: nem kóstolta az egri hegyek tüzes levét, a Bikavért! Megrónám ezért a feledékenységéért, de ő meg­magyarázza okát: „Tiltja a Korán!” — mondja. Mert val­lásos emberek ők itt mindnyá­jan. Még Ahmed Musztafa is, pedig róla tételezi fel az em­ber a vallásosságot legkevésbé. A Korán tiltja az alkohol fo­gyasztását. Ök csak bambit isz­nak Magyarországon, odahaza Coca-colát és narancslevet. A magyar sört azonban már megkóstolták egynéhányan. Hogy ízlett-e nekik? Nem, az ő tetszésüket sem tudta meg­nyerni ez az ital! Fanatikusan vallásosak. Hi­tük: Müzlimen. Nem szabad enniök sertéshúst, zsíros étele­ket. Olajjal főznek. Olajban főzik a birkahúst, olajjal készí­tik el a baromfiféléket és olaj­jal csinálnak minden főzeléket. A sóskát útálják! Viszont imádják a spenótot, de azt is csak arab módon elkészítve. Náluk, muzlimeneknél, pénte­ken tartják a „vasárnapot” — ilyenkor pihennek, és csütörtök jelenti a szombatot. Csütörtöki napokon csak félnapot dolgoz­nak itt a tangazdaságban. Szoror Fethi: „cigányképű. tagbaszakadt, huncut nevetésíí legény, homlokába verődő haj­jal, villogó fekete szemmel. Apja nem él, meghalt. A csa­ládban öten vannak testvérek, ő a középső gyerek. Nekik 20 fed földjük van odahaza. Szo­ror Fethi városa: Elhemul Bie­le. Ramadan Atija szomszédja Szoror Fethinek. Ö Abuszikin Bieleben lakik. Négyen van­nak testvérek, földjük 32 fed. Elgemel Adel szelíd és csen­des fiú. Értelmiségi családból származik. Apja mérnök az egyik alexandriai gyárban. Adélnak öt testvére van. Szemih Alih falusi értelmisé­gi származású. Apja tanári El- csebenát faluban. Ketten van­nak testvérek. Szemin szenve­délyes vitatkozó, imádja Nasz- szert. Ahmed Musztafa. nagyon ro­konszenves fiú, finom arcéllel. Árva gyerek. Édesapját, édes­anyját nem ismerte, piciny volt még. amikor betegségben, meghaltak. Musztafa egyedül maradt a nővérével, ketten vannak testvérek. Nővére az! Egyesült Arab Köztársaság ‘ Mitdemszisz nevű városkája-! ban él. Musztafa nagyon vá-j gyik már vissza testvéréhez.; Azt is kiszámította, hány na-; pót kell még aludnia az indu-; lásig, hány órát tölt még itt,' Magyarországon. Mert szeptember első napján; vonatuk kigördül a Keleti­pályaudvar hatalmas üvegcsar-; nokából. Robog, száguld velük; a szerelvény — hazafelé. És! lassan elmaradnak mögöttük a! főváros halvány körvonalai! mind. Utaznak haza Ausztrián, Olaszországon és a Földközi­tengeren át, az Egyesült Arab; Köztársaságba. Talán Alexand-; riába köt ki velük a hajó. El-; gemel Adelt biztosan ott várja; majd a család a kikötőben.; Ahmed Musztafát is várja Mit-; demsziszben, egyetlen testvére.; Musztafa sok-sok ajándékot: visz neki. Nemsokára 'otthon lesznek.; kis családjuk körében, Kafrii-; sih-i egyetemista társaik kö-; zötrt. Tanulnak tovább még kéí esztendőn át, az arab nemzetek; jövőjéért. S ha majd ezt a szót; hallják: Magyarország — elmo-! solyodnak mindannyian. Sarof; bizonyosan Egerről beszél.! Musztafa az emberekről és' Szoror Fethi a szép szőke ma­gyar lányokról mesél majd 'ár sainak, ott, a távoli városkában; — Kafrilsíhben. PATAKÉ DEZSŐ Ionjában új találmányok között mutatkozik be a nagy jövőjű Bruder-féle hagymgkombájn, mely pár héttel ezelőtt nyerte el világszabadalmát. Régi kívánság alapján ez évben először rendezi meg az Országos Me­zőgazdasági Kiállítás a gépek működés közbeni bemutatóját. Autóbusz viszi majd az ér­deklődőket a Perbáli Állami Gazdaságba* ahol szemtanúi lehetnek a kiváló magyar gé­pek, kombájnok, ekék, tárcsák, traktorok és nyugati cégiek kor­szerű gépei . nemes vetélkedé­sének; mert az őszi kiállításon nemzetközi gépbemutató is vár­ja a látogatókat. A baráti ál­lamok közül már bejelentette részvételét Csehszlovákia, Len­gyelország; a Német Demok­ratikus Köztársaság, és Bul­gária. Lenyűgöző látvány szám­ba megy majd a Német De­mokratikus Köztársaság pavi­lonja előtt az a 30 méteres to­ronyóriás, amelyre függesztve egy piros traktor hirdeti az NDK gépiparának fejlődését. A szocialista nagyüzemi gaz­dálkodást fejezi lei a hagyományos tenyészállat kiállítás. Az ólakat, karámokat, istál­lókat, mintegy 2200 kiváló állat* szarvasmarha, ló, juh, sertés és baromfi népesíti be, kel ne­mes versenyre a jó tulajdon­ságaikat kitüntető 347 értékes díjért. Köztük nem kis dicső­séget arat majd a Moson­magyaróvári Kísérleti Gazda­ság 240-es számú Irén nevű tehene. E finom küllemű, szi­lárd szervezetű magyartarka kosztromai gyönyörű állat napi 60 liter tejet ad. Nagy reménység, amely a számítá­sok szerint már a jövő eszten­dei kiállításon 75 liter tejjel örvendezteti meg a látogató­kat. S ezzel nemcsak nyomá­ban lesz, hanem el is éri a magyar szarvasmarhatenyész­tés történetében több, mint félévszázaddal feljegyzett híres Dáma 75 literes teljesítményét. Ismét megrendezik a látványos és izgalmas nem­zetközi lovasmérkőzést, ame­lyen francia, nyugat-német és osztrák lovasok is részt vesz­nek. Mindezek mellett a múlt c inéi is nagyobb gonddal épül a vásári rész, hogy a kiállítás megtekintésében elfáradt láto­gatóknak elegendő pihenőhely, étterem álljon rendelkezésére. Több vendéglő és.csárda várja majd jóféle magyaros ételek­kel vendégeit. Természetesen a jókedvhez jó bor is szüksé­ges, ezért a kiállítás egész területén az ízléses borkós­tolókban ott lesz majd orszá­gunk valamennyi híres, jó bora.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom