Népújság, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-30 / 151. szám

2 NÉPÚJSÁG 1959. június 30., kedd A Bonn—Párizs-tengely A genfi konferencia tehát szünetel. Ez a szünet tagad­hatatlanul annak a jele, hogy az ellentétes álláspontok Kö­zelebb hozása nem sikerült a kívánatos mértékben. Ennek okai eléggé ismeretesek. E „genfi szünet” ellenére még mindig megvan azonban a valószínűsége annak, hogy a július 13-án újra összeülő kül­ügyminiszteri értekezletet vé­gül is csúcstalálkozó követi. Az általános nemzetközi erő­viszonyokon kívül a genfi konferencián elért bizonyos fokú haladás és magának a konferenciának a légköre is lehetővé teszi egy ilyen jóslat megkocKáztatósát. Adenauer Anglia ellen Valószínűségnél, erős lehe­tőségnél azonban többről nem beszélhetünk. A nyugati koalíción belül végbement po­litikai, diplomáciai mozgások ugyanis arról tanúskodnak, hogy a tárgyalást ellenző kö­rök sietnek felhasználni ezt a háromhetes szünetet a nem­zetközi enyhülés magakadá­lyozására; Ennek az általános ellentá­madásnak első húzásaként könyvelhetjük él Adenauer ismeretes lépését, ugyanis azt a közlését, hogy továbbra is kancellár akar maradni. Alig­ha férhet kétség hozzá, hogy a vén politikus azért határo­zott így, mert úgy látta, hogy köztársasági elnökként kicsú­szik a kezéből a nyugatnémet politika irányítása, s a gondo­san kiépített hidegháborús vo­nalat veszély fenyegeti. Ugyan­ide sorozhatjuk Adenauer so­rozatosan me gismétlődő angol- ellenes kijelentéseit is. A kan­cellárt dühvei és növekvő ide­gességgel tölti el az a körül­mény, hogy az angol vezető körök a reális erőviszonyok­nak megfelelően reálisabb ke­let—nyugati politikát javasol­lak partnereiknek. Az angol üáspont felülkerekedése a lyugati koalíción beiül élke- ülhetetlenül megkongatná a élekharangot az adenaueri el- ;ondolások fölött. Adenauemek Erhard gazda­sági miniszterrel folytatott vi­tája pontosan beillik ebbe a képbe, illetve a nyugatnémet­angol ellentét egyik megnyil­vánulási folyamatát jelenti. Adenauer az eddig folytatott politika körülbástyázása vé­gett feltétlen híve a Párizs- Bonn tengelynek. Ennek azon­ban, mint az angol konzerva­tív párt félhivatalos lapja, a Daily Telegraph írja, „egyik kifejezése a, közös piac. Ezzel szemben Erhard, a gazdasági szakember erősen támogatja a', szabad Icereskedelmi övezetet, amelyet a franciák elleneztek. Erhard egyszersmind Anglia felé hajlik." Az. Adenauer-féde ellentá­madás harmadik frontja az a követelés volt, hogy a nyuga­tiak a genfi konferencia újra­kezdése előtt tartsanak külön „csúcsértekezletet”. Nyilván­való. hogy mi rejlett a nyu­gatnémetéig terve mögött. A javaslatot előbb az angolok, ezt követően az amerikaiak finoman ugyan, de elvetették. Ezek után a bonni kormány­nak is meg kellett hátrálnia. Kár lenne túlbecsülni ezt a rövid kis közjátékot. Annyi azonban bizonyos, hogy Ade­nauer kényszerű meghátrálá­sában a nyers erőpolitika egyik csatavesztését szemlél­hettük az elmúlt napokban. De Gaulle Rómában Mint a francia köztársasági elnök olaszországi utazása mutatja, Párizs—Bonn ten­gely másik oszlopa, De Gaul­le sem kíván tétlen szemlélő maradni a genfi szünet alatt. A jelenleg is folyó olaszorszá­gi tárgyalásai logikusan bele­illeszkednek a Párizs—Bonn- tengely politikai stratégiájába, de megfelelnek azoknak a kü­lön céloknak is. amelyeket De Gaulle e tengelyen keresztül elérni akar. Sokszor megírták már, hogy melyek ezek a kü­lön célok: Franciaország ve­zető szerepe Nyugat-Európá- ban Bonn segítségével és Angliával szemben, Francia- ország bejuttatása az „atomklubba” és ezen keresz­tül az Atlanti Szövetség leg­főbb irányításába és végül an­nak kikényszerítése, hogy az Atlanti Szövetség „a nyugati civilizáció” érdekében az algé­riai háborút a NATO háború­iának tekintse. Mint a New Statesman nevű angol hetilap írja, „a cél rávenni az Egyesült Államokat, hogy közvetlen fi­zessen az algériai háborúért, ugyanúgy, mint ahogy Indo- Kínában tette” De a francia tervek nem állnak meg Algé­riánál. A francia küldöttek azt is javasolták a NATO-ban, hogy tegyenek közzé egy olyan fenyegető nyilatkozatot, amely szerint „bizonyos körülmények között’ megszállják Marokkót.” Ebben az összefüggésben nézve elég egyértelmű De Gaulle olaszországi látogatá­sának jelentősége. De Gaulle azt szeretné, hogy Olaszország bízza rá Franciaországra ér­dekeinek védelmét a nemzet­közi politikai színpadon. A Bonn—Párizs—Róma három­szög szóvivőjeként De Gaulle azt reméli, hogy nagyobb sú­lya lesz a második három „nagy‘’-gyal szemben, amikor él jön a csúcsértekezlet órája. De Gaulle tehát be akarja vonni Olaszországot a Bonn— Párizs-tengely által már meg­teremtett reakciós tömbbe. A továbbiakban el szeretné fo­gadtatni az olasz államférfi­akkal régi tervét: a Földközi­tenger nyugati részében meg­teremtendő katonai csoporto­sulást, amelyben Franciaor­szágon és Olaszországon kívül Franco Spanyolországa és Marokkó is részt venne. A Rómából érkező hírek ar­ra vallanak, hogy az olaszok nem túlzottan lelkesednek De Gaulle elgondolásáért. Nem mintha az olasz hivatalos kö­rök elleneznék egy keresztény- demokrata uralom alatt álló reakciós, kartellizált nyugat­európai csoportosulást. Az úgynevezett európai közös piacban való részvételük ennek a szent szövetségnek a helyes­lését mutatja. Olasz részről hú­zódoznak azonban attól, hogy De Gaulle nyugat-európai ha­talmi törekvését, támogatva szembeforduljanak esetleg az Egyesült Államokkal és Ang­liával. Ezt az olasz tartózkodást a Giórno című olasz polgári lap elég félreérthetetlenül tud­tára is adta a magas francia vendégeknek: „A Párizs— Bonn-tengely törékeny ahhoz, hogy mi rátámaszkodhassunk.” Az is eléggé látható, hogy az olasz kormány, amely úiabban meglehetősen „érdeklődik” a Közép-Kelet iránt, nem akarja magát sem Algériában, sem másutt elkötelezni a francia gyarmati politika támogatásá­ra. A Scotmann című angol polgári lap szerint éppen ezért „nem meglepő, hogy Gronchi olasz köztársasági elnök töröl­tette azt a mondatat a látoga­tásról kiadott hivatalos közle­ményből, amely szerint De Gaulle az ő meghívására jött Olaszországba.” A Bonn—Párizs-tengely fel­tűnő aktivitással buzgólkodik tehát a nemzetközi színtéren. Szovjet pedagógus turistacsoport Egerben Tegnap délután újabb 35 tagú, nagyobbrészt pedagógu­sokból álló szovjet turistacso­port érkezett Szvordlavszkból Egerbe. A vendégek az Egri Finom- szerelvénygyár MSZBT baráti körének meghívására elláto- gattaK az üzembe, ahol a dol­gozók szívélyesen fogadták a látogatókat. A szovjet turistacsoport ma is városunkban tartózkodik, Gromiko nyilatkozata a genfi külügyminiszteri értekezletről MOSZKVA (TASZSZ): Gro- miko külügyminiszter a sajtó kérdéseire nyilatkozatban ösz- szegezte a genfi külügyminisz­teri értekezlet első szakaszá­nak eredményeit és a további tárgyalások kilátásait. Ez szük­séges azért is, mert az Egye­sült Államok külügyminisztere Géniből történt hazatérése után adott nyilatkozatai cél­zatosan elferdítve ismertetik a genfi tárgyalások menetét és a Szovjetunió nézeteit. Gromiko felhívja a figyel­met a legutóbbi szovjet javas­latok helytelen értelmezésére, ami gyakran tapasztalható Nyugaton. Ez vonatkozik arra a határidőre is, amelyet a szovjet kormány a Nyugat- Berlinről kötendő egyezmény érvényességére előterjesztett. A szovjet kormány — hangsúlyozta Gromiko — új javaslataival is meg- , egyezéses döntést keres Nyugat-Berlinre vonatko­zóan. A továbbiakban a Szovjet­unió külügyminisztere megál­lapította, hogy „fikarcnyi igaz­ságot” sem tartalmaznak azok az állítások, mintha a Szovjet­unió „el akarná nyelni” Nyu- gat-Berlint és meg akarná fosztani annak lakosait „sza­badságától”. Ilyen állításokat tartalmazott a többi között Herter rádiónyilatkozata is. Gromiko a genfi értekezle­ten kialakult helyzetet jelle­mezve, hangsúlyozza, o Szov­jetunió indítványozza, hogy késedelem nélkül készítsék elő és kössék meg a német béke- szerződést a két német állam­mal. A nyugati hatalmakat, úgy látszik, igen kielégíti a jelen­legi németországi helyzet, a szovjet kormány ugyanakkor a Nyugat-Berlinben már ki- vénhedt megszállási rendszer mielőbbi felszámolására tö­rekszik — mondotta a továb­biakban Gromiko. A nyugati hatalmak javas­lata, amelyeket a genfi érte­kezlet elé terjesztettek, egy­azon célt követnek: bármi áron fenntartani a nyugat­berlini megszállási rendszert és a megszállási előjogokat. A genfi értekezlet menetéről szólva, a szovjet külügyminisz­ter beszélt arról a szerepről is, amelyet a Német Szövetségi Köztársaság kormánya vállalt. A Német Szövetségi Köz­társaság kormánya olyan uta­sításokkal látta el a genfi kül­döttséget, amelyek szerint min­den tőle telhetőt meg kell ten­nie az értekezlet munkájának nehezítésére és minden pozitív döntés megakadályozására. A legutóbbi napokban — folytatta Gromiko — Bonn újabb bizonyítékát adta obst- rukciós politikájának, amidőn olyan határozatot hozcftt, hogy a július X-i elnökválasztást Nyugat-Berlinben tartják, jól­lehet ismeretes, hogy a Német Szövetségi Köztársaságnak semmi köze Nyugat-Berlinhez. Ez a kihívás természete­sen nem a tárgyalások megkönnyítését, hanem a genfi tanácskozások kiéle­zését szolgálja. Gromiko ezután azokról az okokról szólt, amelyek arra késztették a nyugati hatalma­kat, hogy háromhetes szünetet indítványozzanak a genfi ér­tekezleten. Ezek az okok nem a tárgyalások fejleményeiben keresendők. A szünetet az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormánya már korábban tervbe vette és az­után csak ürügyet keresett előterjesztésére. A Szovjetunió kormányának az a véleménye, elengedhetet­len a genfi értekezleten kép­viselt államok további erőfe­szítése a függőben levő nem­zetközi kérdések megoldásárá. Jóllehet az értekezlet első sza­kasza nem járt olyan eredmé­nyekkel, mint amilyeneket a népek elvártak. A Genfben folytatott megbeszélések bizo­nyos hangot hoztak: világosab­ban tisztázódtak a tárgyalá­sok részvevőinek nézetei, pon­tosabban kirajzolódtak a né­zetkülönbségek és kísérletek történtek olyan irányban, hogy közelebb kerüljenek egymás­hoz a felek egyes kérdésekben elfoglalt álláspontjai. Az a véleményünk — mondotta befejezésül Gro­miko —, hogy vannak ki­indulópontok, amelyek a genfi értekezlet pozitív be­fejezésének reményével kecsegtetnek, ha természe­tesen partnereinket nem olyan szándékok vezetik, hogy egy helyben topogja­nak és a hidegháború foly­tatása jegyében tárgyalja­nak. A szovjet kormány továbbra Is latba veti minden erejét, hogy kölcsönösen elfogadh. ó megoldásokat találjanak a genfi értekezleten megvita tandó kérdésekben. (MTI) Hruscsov ; „Hajlandók vagyunk haladéktalanul egyezményt aláírni mindenfajta nukleáris fegyverkísérlet megszüntetéséről ■r>) MOSZKVA (MTI): Schliersee nyugat-németor­szági városban 12 európai or­Mi újság az egri kereskedő soron? Az egri könyvesboltban ... Elmúlt a könyvhét, de a könyvek szerelmesed az évnek nemcsak ebben a hetében vá­sárolják a könyveket. S bár a könyvkiadásunk is a nyaranta megtartandó ünnepi könyvhét­re koncentrálja a jobbnál jobb könyvek megjelentetését, senki se higgye, hogy most az egri Állami Könyvesboltban „ubor­ka-szezon” van, s főleg, hogy akár a könyvhét óta is ne je­lentek volna meg nagy szám­ban új kiadású, szép kivitele­zésű könyvek. Suba Andomé, az üzletvezető elmondja, hogy azóta jelent meg Dosztojevsz- kij-től a Karamazov testvérek, Román Józseftől: Eposzok könyve, Jules Valles-től Szem­ben a világgal, Zolától: a Ger­minal, Goethé-től Válogatott versei, Heltai Jenőtől a: 111-es, Krúdy Gyulától A fehérlábú Gaálné. Az üzletben most is nagy a sürgés-forgás, diákok, taná­rok. munkások, különböző egyenruhás emberek vásárol­ják a könyvet saját maguk­nak, vagy ajándékba, s az üz­let dolgozói szíves szóval vi­lágosítják fél egy-egy könyv tartalmáról a vásárlókat. Egy idősebb bácsinak éppen azt magyarázza az egyik eladó, hogy Krúdy Gyula A fehér­lábú Gaálné-t, illetve e két kötetben összegyűjtött novel­láit még pályája kezdetén ír­ta. E két kötet bevezetője an­nak a sorozatnak, mely Krú­dy válogatott novelláit mu­tatja majd be. Ezeken a no­vellákon még erősen érezni Mikszáth hatását, de ez sem­miképpen sem von le Krúdy mesteri tollának értékéből, s már ezek magukon viselik Krúdy fiatal korában is meg­mutatkozó zsenialitását és érettségét A bácsi a kellő felvilágosítást megköszöni, s megvásárolta a két kötetet. Egy pár méterrel arrébb egy fiatal nő boldogan kiált fel, amikor észreveszi Zola na­gyon szép kötésű, most meg­jelent Germinál-ját. Ez a re­gény talán az első, amelyik világirodalmi érvényességgel dolgozta fel a munkásság osz­tályharcát — Zolának is ki­magasló mesterműve. Dina­mikus erővel festi a bányá­szok nehéz munkáját, és a bányavidék sötét nyomorát. De a regény mindemellett nem pesszimista könyv, mert a harc eredményességének reményét villantja fel. Jólesik látni a könyvek bi­rodalmában, hogy az egri ol­vasóközönség érdeklődése nem csökkent és éppen úgy, mint az ünnepi könyvhét alatt, szomjasan érdeklődnek az új iránt, s vásárolják meg a ne­kik tetsző könyveket. Az Óra és Ekszerboltban Ha belépsz az egri Óra és Ékszerboltba, az az érzésed támadt, hogy de jó volna mindabból, ami itt raktáron fekszik, legalább egy-egy dol­got megvásárolni. Persze ez képtelenség, mert ahhoz leg­alább egy ötös lottó-találatra volna szükséged, éppen ezért fegyelmezd magad, s kitar­tasz eredeti célod mellett, s megveszed épp azt a tárgyat, amire szükséged van. S hogy mi ez a tárgy, hát az termé­szetesen ismét a zsebed tar­talmától függ, magyarul: a pénzed mennyiségétől, mert a bolton ez nem múlna. Van itt minden, ami csak elkép­zelhető, arany, ezüst, ékszer, bizsu, emléktárgyak, fésűk, öngyújtók a legkülönbözőbb formában. Nagyon szép, ízlé­ses, elegáns fazonúak a kínai ajándéktárgyak. A szovjet és német karórák, 15—16 köve­sek és a Pobedától kezdve a Glashütte-ig 650—820 forintig lehet őket vásárolni; Vadász Károlyné, az üzlet vezetője, örömmel mondotta, hogy júli­us elejétől ismét lehet kapni az NDK-ból importált ’00— 225 forintos órákat is. S ha már az óráknál tartunk, hadd említsük meg, hogy a magyar óragyáraknak sincs mit szé­gyenkezni ök, legalábbis, ami az ébresztőórákat illeti. Lát­tunk, mi több, hallottunk az óragyár készítésében egy úgy­nevezett ismétlő ébresztőórát, mely még a legálomszuszé- isabb embert is felébreszti. Az óra a megfelelő időbeáUítás- kor csörög, de nem egyszer, hanem három másodpercen­ként hatszor. Ára: 160 forint; Két-három új dologgal bő­vült az amúgy is gazdag áru- raktáruk, elsősorban említjük a MOFEM által gyártott 130 forintos feketekávéfőzőt és a 36,80 forintos, úgynevezett „Kati”-öngyújtót, amely ki­csi, praktikus, patent és ele­gáns. Eljövetelünk előtt az üzlet vezetője azt is elárulta, hogy a harmadik negyedévben, tehát már július első napjaiban is­mét nagy szállítmány érkezik az üzletbe, kínai és német, va­lamint magyar bizsu-áruk, na­gyon sok aranytárgy, elsősor­ban kövesgyűrűk és láncok, karkötők és brosstűk. (Bár meg kell jegyeznünk, hogy az üzlet — különösen köves aranygyűrűben — most is gaz­dagabban áll, mint nem egy budapesti ékszerüzlet.) Utoljá­ra mégis megkockáztatunk egy kérdést: mi van a karika­gyűrűkkel? — Hát bizony, karikagyűrű­ből nem tudunk annyit kapni a központtól, amennyi elég lenne az igények kielégítésé­hez. Alkalmakként kapunk 100 darabot, azt egy nap alatt el­adjuk. De reméljük, hogy a III. negyedévben a vállalat központjában is méltányolják Heves megye ifjúságának azt a; szép törekvését, mely őket ka-; rikagyűrűvel az ujjúkon az; anyakönyvvezetőhöz viszi. Az önkiszolgáló Fűszer­és Csemegeboltbun Az újságban már hírt adtunk; arról, hogy a főváros után.; Egerben is a Széchenyi utcai; Fűszer- és Csemegeboltot, az; Egri Kiskereskedelmi Vállalat; központjának elhatározására; önkiszolgáló bolttá alakították; át. A premier szombaton volt,; s most két nappal a nyitás; után elmondhatjuk, hogy jói; szerepeltek mind a vevők, mind; az előadók. Mindenekelőtt: az; üzlet csinos és gusztusos. A be-; lépő vásárló kezében a tisztán: és pedánsan öltözött, fehér kö-: penybe bujtatott előadónők és: férfiak egy kosarat adnak, sl aztán elindul a vásárló az íny­csiklandozó áruk birodalmába.! S bár az előadók most is igye-^ keznek segítséget nyújtani, de! egyébként sincs nehéz dolguk! a vevőknek, hiszen minden! árun szembeötlő árcédula van. ami éppen tetszik, vaay szük­séges neki, kosárba rakja, s; visszafelé jövet a pénztárnál —, amelyből kettő van. s ame­lyeknél számolásén van rend szeresítve — másodperceken; bélül fizet, az üzlet kosarából a; saját kosarába rakja az árut; és körülbelül fél annyi idő; alatt, mint azelőtt, dolga vé-; geztével távozik. Bodó Lajos, az üzlet vezetője; elmondotta, hogy szombaton olyan hatalmas forgalmat bo-: nyolított le az üzlet, mint s! húsvét előtti napokon szokott Hozzátette més. hogy az üzle­tet azzal a céllal létesítették hogy Eger vásárlóközönségé­nek mind nagyobb igényét a szocialista kereskedelemnek; megfelelő kulturáltsággal tud- ; iák kielégíteni S. A. ; szág képviselőinek részvéteié vei értekezletet tart az atom fegyverkezés ellen harcoló európai szövetség. Mint a TASZSZ jelenti Soblierse-be megérkezett Hi-uscsov válasza arra a levél­re, amelyet a szövetség vezetői intéztek a szovjet kormányfő­höz. Ez a levél, amelyhez hason­lót a szövetség vezetői az ame­rikai és az angol kormányfő­nek is megküldték, hangsú­lyozza, mennyire elősegítené a nemzetközi feszültség enyhülé­sét, ha a nukleáris fegyverek­kel rendelkező három nagyha- talom megállapodásra jutna a nukleáris fegyverkezési ver­seny megszüntetésében. Ezért a szövetség felhívással fordult az Egyesült Államokhoz, á Szovjetunióhoz és Nagy-Bri- tanniához. kössön egyezményt a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetéséről. Hruscsov, a szovjet Minisz­tertanács elnöke, válaszlevelé­ben hangsúlyozza: a Szovjet­unió mindig következetes híve volt annak, hogy azonnal, egy­szer s mindenkorra megszün­tessék a nukleáris fegyverkísér­leteket. Ma is ezt akarja. Állás­pontjának őszinteségét többször is határozott lépésekkel bizo­nyította. — Ma is készek vagyunk ha­ladéktalanul egyezményt alá­írni mindenfajta atom- és hid­rogénfegyverkísérlet meg­szüntetéséről. így tehát, mint régebben, most is attól függ a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetése, hogy hajlandó-e erre az amerikai és az angol kormány — ielenti ki válasz­levelében Hruscsov. (MTI) Idő járásjelentés Várható időjárás kedd estig'. Erősen felhős idő. sok helyen eső, zivatar, egyelőre mérsékelt, válto­zó Irányú, később megélénkülő, a Dunántúlon helyenként erős észak- nyugati szél. A meleg csökken. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 15-18, a nyugati megyékben 12-15 fok. Leg­magasabb nappali hőmérséklet kédden 18—23 fok között. Távolabbi kilátások: Hűvösebb; szelesebb Idő, esőkkel. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom