Népújság, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-19 / 142. szám

1959. junius 19., péntek nepcjsAo o Adácsi hétköznapok (Tudósítónktól.) AZ ADÁCSI napközi otthon mellett korszerű épület kör­vonalai bontakozniuk ki. A tanácsháznál megtudjuk, gyógyszertár lesz, mégpedig a gyöngyösi járás legkorszerűbb gyógyszertára. A Létesítmény közel félmilliós költségét az állam viseli és ezzel' nemcsak a gyógyszerellátás oldódik meg, hanem a patikus lakása is, mert a kettő együtt lesz ~ mondja a vb-titkár. — Hallottuk, hogy ebben az évben elkészül a művelődési ház is. — El, mert megcsináljuk. — ’Merülni pénzük van rá? — oj)0 'ezer forint. — Befogadóképessége? — 500 ülőhely, ezenkívül lesz televíziós terem, olvasó- szoba, gondnoki lakás, öltö­zők, mosdók és söntés. Megyünk tovább, egyik ut­cából ki, a másikba be. Akár­merre nézünk, mindenütt épí­tenek, tataroznak. Sokan át­építik a régi lakásukat két- háromszobásakra. Az újak is két-háromszobá- sag lesznek, hatalmas abla­kokkal, szárnyas ajtókkal. Megnéztük a nyilvántartást, amiből kiderült, hogy nem egészen félév alatt harmincöt építési engedélyt adtak ki. A Hcrthy-rendszerben húsz év alatt épült ennyi lakóház. De Adácson nemcsau az ut­ca képe alakul, hanem az em­berek öntudata is. A tavaszon, a falu 90 százaléka a kollek­tív gazdálkodás útjára lépett. A jószág, takarmány biztosí­tása, az istálló építése — mind nagy gond. Most végzik a nö­vényápolást, a takarmány be­takarítását és küszöbön az aratás. AZ ELŐRE Termelőszövet­kezetnél 170 hold kalászos érik a kasza alá. Búzából 14 —15, őszi árpából 18—20 má­zsás termést várnák. 100 hol­don géppel aratnak, a többit kézierővel vágják. Növényei­ket bekapálták, de a cukorré­pát még harmadszor is meg­kapálják aratásig. Kell is a sietség, mert eb­ben az évben 20 hold kerté­szetet is létesítettek, ahol fű­szer- és csemegepaprikát, uborkát, káposztát termelnek. Persze a sok-sok tennivaló mellett az őszi kezdésre is gondolni kell, mert hiszen az eddigi 300 hold 1000 holdra növekedett és itt nagyobbak lesznek a gondok. A megnö­vekedett szövetkezetben új tanyaközpont épül, őszre már áll majd egy 50 férőhelyes szarvasmarha-istálló, a 20 fé­rőhelyes sertéskutrica és az 1000 köbméter takarmányt be­fogadó 'betonsiló. Takarmány­termelésük a várható fejlő­désre lett tervezve. Az esőzés miatt nem tudtuk megtekinte­ni a 200 holdas új vetésű pil­langós. táblát, de a tagok el­mondották, hogy kitünően si­került. így aztán minden re­ményük megvan arra, hogy a 200 holdas tábláról annak ide­jén nagy mennyiségű szálas­takarmányt fognak betakarí­tani. Sári István 17 holdas kö­zépparasztot, a Petőfi Tsz el­nökét, a lakásán találjuk, de alig tudunk beszélni vele, any- nyi á dolga. Etetni kell a ser­téseket, a lovakat, szarvas- marhákat. Fia takarmányért ment, felesége pedig beteg, így aztán minden az ő vál- laira szakadt. A PETŐFI tavasszá! ala­kult, de csak az ősszel kezde­nek. Az őszt azonban nem várják ölhetett kézzel. Köz­gyűlésük határozatot hozott arra, hogy az első kalászosból 300 mázsa takarmányt horda­nak őszre. Ehhez jön még a répaszelet és a felülvetés, ami olyan jól sikerült, hogy már a nyáron tudják kaszálni. Az istálló építésére még nincsen kialakult tervük, de egy bi­zonyos: erről is gondoskod­nak. Az építési tervek azért késnek, mert a Petőfi és az Aranykalász között hetek óta érlelődött az egyesülés gondo­lata. Közben, mire megíródott a cikk, a két szövetkezet Kos­suth néven egyesült. Az új szövetkezetnek 1200 holdja és 393 tagja van. Az egyesítő közgyűlésen 17 tagú vezetősé­get választottak, az elnök Sári István lett. A szövetkezet tagjai ma még saját parcellájukon se­rénykednek. Másodszor kapál­ják a kukoricát. Kalászosaik is szépek, de két-három má­zsával kevesebbet Ígérnek, mint a szövetkezeté. Jó jöve­delmet ígér az uborka, para­dicsom, étkezési borsó, — ért­hető, hiszen az adácsi határ export-terület. Ezért tervezik azt, hogy az állattenyésztés mellett a jövőben is az egyik fő üzemág, a kertészet lesz. Adottságaiknak ez igen meg­felel, s valóságos mesterei már a növények termesztésé­nek. SZORGOS munkában tel­nek az adácsi hétköznapok. Az ádácsi nép bizalommal te­kint a jövőbe, amelyet ezek­ben a napokban két kezével, közös akarattal épít; Mi tíz oka ? Közismert dolog, hogy\ Hatvan város kultúrház- problémája nincs megoldva Különösen érvényes ez az új-< hatvani városrészben, aholi mindössze a MÁV-nak van< egy 300 személyes kultúrhá- $ za. A több ezer lakosú vá-< rosrész kultúrigényeinek ki-£ elépítéséért tervbe vették/ hogy ezt 700 személyesre bő-i vítik, s a munkálatokat ez évi márciusában meg is kellettí volna lcezdeni. A pénzt isi biztosították az építkezéshez,i azonban érthetetlen okok> miatt még a mai napig sei fogtak hozzá a munkákhoz.i A hatvani lakosok nevébeni kérdezzük — mi ennek az), oka? 14150 szarvasmarhát^ biztosítottak a legeltetési Idényre Megyénk területén ez évbeni 14150 szarvasmarhára kötőt-? tek biztosítást. A biztosítás a? legeltetés időszakára érvényes,? elhullás és kényszervágás ese-> téré. Eddig az Állami Biztosító? 20 esetben fizette ki a biztosi-? tás összegét. Hatvan várai anyakönyviből^ Születtek: Dósa Margit, Burik< Ilona, Faragó Ilona, Tóth Katalin, < Lichtenstein András Tamás. Házasságot kötöttek: Mihalik 2 Mihály—Balázs Gizella, Márta Fe-J renc—Bedő Ilona. Meghaltak: Lajosházi Jánosné < (Králik Anna), Kepes Antalné^ (Molnár Margit), Mácsai Péter, Külföldi híradó (Képes riport folytatása az 1. oldalról) SZOVJETUNIÓ A munkások nagy tettekre képesek — ezt bizonyítja a derecskéi téglagyár példája — Június 26-án: Megyénkben sorsolják a lottói Június 26-án, pénteken dél­előtt 10 órakor ismét megyénk­ben sorsolják a lottót. A sor­solást Parádfürdön, az Állami Gyógyfürdő Kórház teraszán rendezi meg az Országos Ta­karékpénztár Sportfogadási és Lottó Igazgatósága. Községi e j lesztési számok Boldogról A boldogi községi tanács a lakosság javaslatára az elmúlt években a községfejlesztési alapból és a lakosság társa­dalmi munkájának hozzájáru­lásából 40 centiméter széles járdával látta el a község ösz- szes utcáit. Az 1959. évi köz­ségfejlesztési terv során a fő, illetve a forgalmasabb utcák mentén már egy méter széles betonjárdát építenek. A mel­lékutcák jelenlegi 40 centi­méter széles járdáit pedig 80 centiméterre szélesítik. Mindezeken kívül régi prob­lémát oldanak meg azzal, hogy holnap adják át a 40 ezer forintos költséggel épült új autóbuszmegállót rendelte­tésének. Szóvá tesszük és az illetékesek figyelmébe ajánljuk, hogy megbotrán- koztatóan rendetlen és pisz­kos a hevesi autóbusz-meg­álló váróterme. A szoba kö­vén szétszórt papírok, csontdarabok és egyéb sze­met hever. „A tisztaság fél egészség” — illő lenne ezt a közmondást megszívlelniük az illetékeseknek. Az sem helyes, hogy a na­gyobb esőzések alkalmával a busz-megálló előtti peron­résznél az ott felgyülemlett vizet nem vezetik le. Hét­főn még csak egy kisfiú lett sáros a vízben szaladó gumi kerekétől, de lehet, hogy legközelebb már máso­kat is összecsap. Annak vi­szont senki nem örül, hogy ruháját egyesek nemtörő­dömsége miatt • bepiszkítják Tehát: illeték«"»' velem'.. (K B.) FÉLMILLIÓ ÉGETETT tég­la és 300 ezer cserép terven felüli gyártása szerepel a Mát- raderecskei Téglagyár kong­resszusi felajánlásában. A má­sik jelentős vállalásuk, hogy a cserépgyártásnál 15 százalék­ról 12 százalékra csökkentik a selejtet. Jelentős vállalás ez. Már­mint a selejt 3 százalékos csökkentése, hiszen a gyár ve­zetői csak egyszázalékos csök­kentésre számítottak. Ennyit is kérlek a munkásoktól. Miként lett mégis három százalék? Azon a termelési tanácsko­záson, ahol a kongresszusi vál­lalásról esett szó, a munkások keveselték az egyszázalékos csökkentést. Tudták, nagyon, kell a cserép az országnak, ezért még a termelési tanács­kozáson r-egtalálták a módját: miként lehetne nagyobb arány­ban csökkenteni a selejtet? Mindenekelőtt azt vitatták és azt vizsgálták, mi okozza a selejtet. Kis Duka Sándor véleménye szerint a selejt többsége abból származik, hogy szűk a ke­mence szája, s a kihordásnál leveri a cserepet a kocsiról. Sokszor negyede is tönkremegy a szállítmánynak. — Ezen kel­lene segíteni — javasolta, s di­cséretére váljék a gyár ve­zetőségiének, azonnal meg is valósították a javaslatot, és soha nem látott mértékben csökkent a selejt. A VÁLLALT HÁROM szá­zalék helyett áprilisban hét, májusban hat százalékkal tud­ták csökkenteni a cserépgyár­tási selejtet, s ez több tízezer­nyi cseréptöbbletet jelentett, de kedvező hatással volt az önköltség csökkentésére is. A félmillió égetett tégla és 300 ezer cserép terven felüli gyártása így is komoly feladat elé állítja a derecskéi tégla­gyár dolgozóit, ám a munká­sok ötletei, észrevételei itt is nagy segítséget adtak a válla­lás teljesítéséhez. A kemencé­nél dolgozók. Lakatos István, Kovács B. András és a többi­ek teljesen átszervezték a munkát. Eddig nem tudták Ülünk a Durva- partján. A vízre, mely néhány lépésnyire csobog tőlünk, a part­széli nádasok hosszú árnyékát festi a leál­dozó nap. Békák brekegnek, evező nyi­korog és amarra, a túlsó parton, Tak­sonyban elébe haran­goznak az alkonynak. Csodálatos az a nyugalom, ami most elömlik a mocsár- szagú tájon. Egy szárcsa-család egészen a közelünkbe merészkedik, elöl az öregek, mögöttük a parányi fiókák szánt­ják a vizet, de egyet­len mozdulatunkra villámnál is sebeseb­ben buknak a víz alá. A kanyaron túl ha­jómotor dohog, né­hány perc és előtűnik a fehértestű „Albat­ros”, amint méltóság- teljesen hasítja a vi­zet Ráckeve irányába. Ülünk a Duna-part- ján. Az ikszlábú asz­talon egűi bor sötét- lik az üvegben, s a kis halaszcsárda kony­háján apró üstökben rotyog a halászlé és sül az ízes keszeg. Egy öreg bácsi te­lepszik most mellénk. Fröccsöt rendel. És — ahogyan ez örök idők óta lenni szokott — rövidesen beszélget­ni kezdünk vele a vi­lág folyásáról. Ami­kor megtudja, hogy egriek vagyunk — felcsillan a szeme és máris csakúgy zápo­roznak a kérdések fe­lénk. Hat nehéz évig ka­tonáskodott a jó öreg Egerben, s most tud­ni szeretné: mi van Elek Miklóssal, él e még az a Mosóczy ez­redes. megvan-e még a Kacsaparti tiszti konyha, ahonnan ő annak idején éhségé­ben annyi finom fala­tot elemeit, az érseki pince, ahonnan vörös bort hordott a tiszt uraknak, s ahol egy­szer a pince derék mesterével alaposan felöntött a garatra... Míg rágyújtunk, félbeszakad a beszél­getés, majd illatos, sűrű, sötétvörös me- doc-kal kínáljuk meg az öreget. A poharat áhítatosan emeli szá­jához és kis szünet után belekortyol. Be­hunyja a szemét, s egy pillanatra átadja magát a rég volt fia­talságának, régi-régi emlékeknek, amit az egri bor íze vált ki belőle. — Olyan ez, mint az anyám csókja... — rebegi halkan, és lá­tom, hogy egy könny­csepp indul meg lefe­lé, arcának barázdáin. — Ej, no — restell- kedik az öreg — egé­szen elérzékenyed- tem... — Hát akkor igyunk az egriek egészségére — mond­ja — meg a szép egri menyecskékre... És rámkacsintva, fenékig üríti poharát, úgy, mint fiatal katona ko­rában, amikor a kék munkászubbony he­lyett kincstári csuka szürke feszült daliás alakján,.. Szovjet államférfiak Hruscsov elvtárs vezetésével meg­tekintették a moszkvai osztrák ipari kiállítást. GENF megfelelően kihasználni a ke-< mencét, s ezért átalakítottál« a brigádokat, így négy ember- £ rel kevesebb szükséges, mégis? szinte teljesen ki tudják hasz-£ nálni a kemence kapacitását. Áprilisban rekord eredményt? értek el. S ez végleg meggyőz-? te azokat — a műszakikat és? munkásokat —, akik bizalmat-? lanul fogadták az új munka- £ szervezési formát. Az új módszer segítségéve] í az elmúlt év májusához ké-> pest az idén 60 ezer darabbal? több téglát és cserepet tudnak} égeti rí a kemencékben. A jelek szerint júniusban a£ gyár életében soha nem látott? rekordot érnek el az új mun-5 kaszervezéssel, s lehetővé vá­lik, hogy újabb 200 ezer cse-£ réppel növeljék vállalásukat. A MÁTRADERECSKEIEK eredménye tanulsággal szolgálj az óvatoskodóknak, akik nem? bíznak a munkások kezdetné-£ nyezéseiben, segíteni akarása- 5 ban. Pedig a munkások nagy? tetteikre képesek, mint ahogy < azt a mátraderecskeiek példája} is bizonyítja. (KE) A szovjet küldöttség sajtótájékoztatóján készült ez a felvétel. Zorin elvtárs beszél a sajtó képviselőihez. NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG WWVWVWVAAAAAÁAAAA/VWNAAAAAAA/WWÍAAíVWWVVWvAAAAAAAAAáAAAMAAAAAAMMAAA/WWWWWWVW 2 Oilman Dőli, mJunt az anyáin esÁkjci. .. Ülünk a Duna-part- ján, s észre sem vesz-) szűk, hogy a csende-} sen fodrozódó vízben? már csillagok fürde-j nek, s fülünkbe szú-) nyögök hada húzza az\ esti szerenádot. Szem­közt horgászcsónak \ lámpájának rőt fényei pislákol, s a Nagy­kunság felől nehéz\ szuszogással közele­dik egy vonat. Az öreg merengve s bámul, képzelete át- ? suhan erdőn, bokro-\ kon, hegyeken, völ­gyeken és ott jár már í az egri dombok alján,) az ismerős utcákon. Halkan, nagyon hal- £ kan felállunk, az asz- < táltól és magára} hagyjuk. ...Amikor később,! sétánk végén vissza-) tértünk a halászcsár-) dához — az asztalraj borulva aludt már. j Üres poharát színül- £ tig töltöttük iámét. Ha felébred — nej higgye, hogy csak? álom volt az egész... SOMODY JÖZSEFÍ Rostocki hajóépítő munkások követelik « genfi küU ügyminiszteri konferenciától, hogy vessenek véget az atom» háború előkészítésének Nyugat-Németországban. CSEHSZLOVÁKIA Tízéves a Magyar Népköztársaság pragai kulturális központja. A kultúrközpont megismerteti a csehszlovák dol­gozókat a magyar nép életével és munkájával. A felvétel a kultúrközpont hanglemez-osztályán készült. A magyar hang­lemezek igen nagy népszerűségnek örvendenek Csehszlová­kiában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom