Népújság, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-14 / 138. szám

wSpűjsA© 1959. június 14„ vasárnap Néyy esztendő termésének betakarítása érettségiznek az egri diákok Az egri Gárdonyi Géza Ta­nítóképző folyosóin már csend van. Június 9-én befejeződtek a szóbeli érettségi vizsgák is, hiszen mindössze egy osztály adott számot arról, milyen tu­dást szerzett az intézet falai között. Az idetartozó gyakorló általános iskolában is lezajlot­tak az osztályvizsgák, elhalt hát véglegesen a diákok zsivaja, egészen az ünnepélyes évzáróig, bizonyítvány-osztá­sig, ami után megzezdődik a várva várt nyári aranyszabad­ság. ' A Gárdonyi Géza Tanítókép­zővel szomszédos iskolában, a. Dobó István Gimnáziumban azonban a most érettségizők szerint még nagyon messze van ez az idő. Az elsőemeleti kémiai előadóban dr. Csernik Józsefnek, az Alpári Gyula Közgazdasági Technikum igaz­gatójának elnökletével három napja folynak az érettségi vizsgák, s akik már minden kérdésre feleltek, .éppoly csendben járnak a folyosókon, .mint akik a rájuk váró esemé­nyeik izgalmának hatására jó­formán csak lábujjhegyen merészkednek lépkedni. Szép, kedves, ünnepélyes ez a csend. Az előadóban a hosszú asztal­nál is moccanás nélkül figyeli négy sötétkék ruhába öltözött fiú, mint beszél ötödik társuk okosan, rendszeresen Petőfiről, a 48-as szabadságharcban és forradalomban játszott szere­péről, költészetéről. A kis kö­vér, szőke legény meg csak mondja zavartalanul. Emléke­zik a márciusi napokra, a költő Napló-jára, a Nemzeti dal-ra, a Föltámadott a tenger-re, az Apostol-ra, s dr. Némedi La- josné tanárnőnek szinte kise­gítő kérdést sem kell felten­nie. Szép felelet volt. Amikor az elnök megszólal, hogy „köszö­nöm, elég lesz”, a tanárnő ki­csit elmosolyodik. Mi ’jutott eszébe? Ez: ki hitte volna, Valamikor négy esztendeje, ér­től a már akkor is nagy tré- famester fiúról, hogy mire ide­geiül az érettségiztető bizott­ság elé, úgy felel, mint egy ko­moly, a múlt csintalanságaival végképp leszámolt, meglett férfi. Mert azzá vált Sziklai Árpád, nemcsak felelete, de magatartása miatt is. Komoly, gondolkodó férfivá érett az érettségi vizsgák alatt. Lám. milyen megfontoltan kezd hozzá a táblánál matematikai feladatának elkészítéséhez is, aminek tételét osztályfőnöké­nek, Békési Pálnak a kezéből Vette át. Az ötödik fiatalemberre, Tö­tök Jenőre kerül sor. Nála Sem kell csalódniok a bizott­ság tagjainak. A XX. század Szerelmi költészetéről beszél. — Adynál a szerelmes ver­sek összefüggnek az első vi­lágháború elleni tiltakozással 5s — mondja s máris sorolja a példákat. Utána Juhász Gyula, Tóth Árpád, József Attila’, Radnóti Miklós egy-egy gyö- toyörü költeménye kerül sorra, ts amikor a versek értelmének m agy úrázására néhány sort idéz is, eltűnik minden körü­lötte. Arcán látszik, hogy csak a vers szépsége él benne, azt éli, érzi minden kis porcikájá- val. Szinte meg sem halija a figyelmeztető szót: köszönjük, ebből is elég lesz. Szép, alapos tudásról tanús­kodnak a feleletek. Dr. Néme­th Lajosné el is dicsekszik ve­le: — Azt hittem, hogy az izgá- lom miatt még azok közül is ront néhány az.érettségin, akik már az osztályvizsgán megsze­rezték kitűnő jegyüket — súg­ja. — De nem. A harmincegy most végző diák szépen, nyu­godtan állt a bizottság elé. Négyen javítottak is az osz­tályvizsgán kapott jegyükön. Erre az eredményre büszkék lehetnek a Dobó-gimnazisták. No, persze a jól végzett munka tudata ott van a Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium érettségizőiben is. A fehér matrózblúzos negyedikesek valami belső izgalommal jár­ják néhány nap óta az alsóbb osztályosok évvégi összefogla­lókra összegyűlt sorai között a folyosókat, de mégis mind­annyian tudják: hem lehet semmi hiba. A IV. B. osztályban Strbák István, a megyei tanács műve­lődési osztálya vezetőjének elnökletével éppen a matema­tika tételek kidolgozása fo­lyik. Cseh Mária az ellipszis­ről beszél. Számításainál Py­thagoras tételét alkalmazza nagy biztonsággal, de a papír­lap, amire a feladat van írva, kicsit remeg a kezében. Né­hány perc múlva, amikor is­mét helyére ülhet, megnyug­szik. Helyére a táblához más, Csillag Katalin áll. Még egyszer belepillant cé­dulájába. Az egybevágóság fo­galmáról kell beszélnie. Már kezdi is. Szőke haja nagyokat rebben, miközben hol a bi­zottság felé fordítja fejét, hol a táblára néz. — .Megvizsgáltuk tehát a háromszögek egybevágóságá­nak eseteit, s bizonyítottuk, — a kréta egykedvűen szalad a táblán, és sokasodnak a szá­mok, ábrák. Á-b egyelő á-c, egyenlő, Alfa egyenlő, s a ta­nárok megelégedetten bólinta­nak. Hartly Domonkosné, a ma­tematika tanára vág közbe: — Kati, tudod, mit bizonyíts még be? — kezdi és a kislány félszavakból is megérti már a feladatot. Gyorsan elvégzi azt is és az utána következő perc­ben szalad a folyosóra. Néhány szülő, hozzátartozó áll az ajtó előtt, talán még jobban izgulnak, mint az érett­ségizők. Csillag Kati az egyik asszonyhoz repül: — Édesanyám... sikerült — kacagja s most nem a komoly érettségiző gimnazista, hanem csak egy boldogságtól kicsat­tanó szőke kislány. Tizennegyedik, vagy tizen­ötödik volt a sorrendben? Ki tudja? Csak annyit tudnak a gimnázium öreg falai, hogy az elmúlt napokban eddig jóné- hányszor hallották, ezt a bol­dog mondatot s még hallhatják is sokszor, örömmel. Az Alpáry Gyula Közgazdasági Technikumban ebben az évben olyan tárgy­ból is érettségiznek a végző­sök, amilyenből eddig még so­ha. Technológiából. A IV. C- ben egy kislány éppen az alu­mínium gyártásáról és tulaj­donságairól beszél, utána Bán­hegyi Zoltán, a portland-ce- ment előállításának útját mondja el. Szép, alapos tudás­ról tanúskodnak ezek a felele­tek is. Aztán Besenyei Lajos következik a fémekről szóló tételével, s erről is úgy, olyan alaposan szól, mint néhány perccel előbb a történelemből kapott kérdéséről, ami nagyon megnyerte tanárai tetszését. Aki technológiából lefelelt, annak helyét újak foglalják el. Irodalmi kérdéseket kapnak. Fekete Éva Adyt, Ady költé­szetét, Góesa Márta Zrínyi Miklóst, Hegyi Erzsébet Vő-1 rösmartyt... A kis Gócsa Már­ta megmosolyogtatja a bizott­ságot, miközben második té­telként az eposzról beszél. — A bevezető végén a költő — mondja, s hirtelen nem tud­ja, helyes-e, ha „szabályosan” így folytatja: égi hatalmak em­berfeletti legényen segítségét kéri munkája sikeréhez, ezért inkább így vágja ki magát: — felsőbb szervek segítségét kéri munkája sikerességéhez. De ez a mosolygás csak egy pillanatig tart, hiszen alapjá­ban nagyon szép, elmélyült mindhárom lány felelete. He­gyi Erzsi még felteszi a koro­nát is művére, hosszan, pon­tosan idéz Vörösmarty Zalán futásából. (Könnyű neki, súg­ják néhányan, hiszen ő volt az iskola legjobb szavalója.) Balogh Gyula osztályfőnök jó érzéssel néz végig fiain, leá­nyain. Vége hát a négy év nagy munkájának. Számyrakelnek a fiatalok. Az érettségiztető bizottság elnöke, a Kőbányai Közgazdasági Technikum igaz­gatója, néhány percnyi szünet­ben ezt mondja: — Most takarítjuk be négy esztendő munkájának termé­sét Gazdag ez az aratás. Valóban az. Szép, érett a mag, aminek közepében már ott van az elhatározás is: a Közgazdasági Technikum IV. C. osztályának! most végző ta­nulói többségükben a termelő­szövetkezetekbe akarnak men­ni könyvelőnek. Mit lehet ehhez kívánni? Csak sikeres, jó munkát mind­nyájuknak. Weidinger László 1959. június 14, vasárnap.’ 1809. A győri csata: Napoleon csapatai legyőzték a magyar nq- mesi felkelőket. 1959. június 15, hétfő: 1893-ban halt. meg Erkel Ferenc,- a nagy magyar zeneszerző. 1829-ben született Szász Karoly költő, műfordító. 1889-ben halt meg M. Eminescu román költő. V Névnap C? Ne feledjük, hétfőn: JOLÁN kedden: JUSZTIN liiuVt — AZ EGRI LAKATOS- ÁKUGYÁRBAN még e hó­napban elkészül a pamut­ipari szálelszívó berendezés prototípusa. Eddig 3ö ma­gyar rendelés érkezett, de sor kerülhet a berendezés exportálására is. “ MEGKEZDTÉK a megye legelőinek másodszori vegysze­res gyomirtását a Heves me­gyei Növényvédő Állomás dol­gozói. — MA ÜJ MŰSORRAL lép fel az egri Városi Mű­velődési Ház bábesoportja a Szakszervezeti Székház kul­túrtermében. KICSERÉLIK a nagyrédei határban a már elavult vízát­eresztőket. A tanács 10 ezer fo­rintos költséggel 18 betongyű­rűt vásárolt, hogy mielőbb megkezdhessék a munkát. — A VISZNEKI községi tanáes végrehajtó bizottsága június 16-án vb-ülést tart, 'melyen az iskolai oktatás helyzetét értékelik. AZ EGRI balettiskola nö­vendékei 120 taggal június 20- án és 21-én tartják vizsgaelő­adásukat a Gárdonyi Géza Színházban. műsora; Egedben délután fél 4 és este fél 8 órakort Cigánybáró Detken este 8 órakor; Nem vagyunk angyalok Domoszlón este 8 órakor: A lehetetlen nő •j Érdekességek az Egerbe érkező ÄEROS cirkuszról A Német Demokratikus Köz­társaság első állami cirkusza, az AEROS cirkusz 500 ezer fővárosi nézőt hódított meg az elmúlt téli hónapokban no­vember 15-től március- 1-ig, s most 180 kocsival és 350 állat­tal a nyári idényben a vidéket látogatja. A különlegies szállí­tó-kocsikban, a három istálló sátorban, medencékben több, mint 60 különböző vadállat kapott helyet, így hét indiai és afrikai elefánt, indiai vízi- bölények, krokodilok, óriáskí­gyók, csimpánzok és rhésus- majmok. Vadállat-ketrecet üvegből, elsőként az AEROS j Nagycirkusznál láthatunk. A I ketrec lényegesen könnyebb az I eddig használatos acél-ketrec­nél és a műsor bármely részé­ben felépíthető, ellentétben az eddigi .szünet alatti felépí­téssel. Természetesen a sok állat­nak nagymennyiségű táplálék­ra van szüksége. A vadállatok etetéséhez naponta 600 kiló húst használ fed a cirkusz, ezenkívül ugyancsak egy nap alatt 30 mázsa szalma, 15 má­zsa széna, 500 kiló zab és nagy mennyiségű zöldfőzelék­féle is szerepel az állatok „ét­lapján”. Egyetlen elefántnak naponta 200 liter vízre," 10 há­rom kilós kenyérre, 30 kilő szénára, 15 kiló zabra és mint­egy öt kiló gyümölcs- és főze­lékfélére van szüksége. A cir­kuszban öt indiai és két fiatal afrikai elefánt szerepel,' köny- nyen elképzelhető hat, hogy elég költséges csuk ennek a hét állatnak az ellátása is. A cirkusz vezetősége min­denekelőtt gondoskodik művészeinek, dolgozóinak ellá­tásáról. Számukra hat fülkéből álló fürdőkocsit, utazó orvosi rendelőt, nagy üzemi konyhát, az iskolaköteles gyermekek ré­szére iskolakocsit, és 1Ö00 kö­tetből álló könyvtárat rendez­tek be. A műsor egyes képeihez 250- nél több stílus kosztüm készült Maria Uhlig tervei alapján, az ismert Metropol Színház mű­helye dolgozóinak kezemukája nyomán. Ezek nagy részét a nagyszabású balettműsor kere­tében öttik magúidra a művé­szek, amelynek során a régi tradicionális, valamint a leg­újabb táncokat is bemutatják. A balettkar mestere, a számos német filmből ismert szóló- táncosnő: Ursula Deenert. Kultúrház épül Akolháton Pélytől mintegy hat-hét ki­lométerre van Akolhát, ahol 600 ember él a szétszórt tanya­világban. Az elmúlt év során már sokat Változott az élet az EGRI VÖRÖS CSILLAG 14—15-én: A nagy Caruso EGRI BRÖDY 14—15-én: Nincs előadás EGEI KERTMOZI 11—15-én: A szalmaözvegy (szélesvásznú) EGRI BÉKE 14—15-én: Robin Hood GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 14—15-én: Asch őrvezető kalandos láza­dása GYÖNGYÖSI PUSKIN 14—15-én: Rendszáma H ;;. 8 HATVANI VÖRÖS CSILLAG 14—15-én: A harmadik líceum HATVANI KOSSUTH 14—15-én: :s; És Varsó messze van FÜZESABONY 14— 15-én: A 12. órában PÉTERVÁSARA 14^n: Tegnap 15- én: Nincs előadás HEVES 14—15-én: Álmatlan évek addig elhagyatott tanyavilág­ban. Nem kell az embereknek esőberk sárban begyalogolni a tanácsházára, mert a községi tanács kirendeltséget létesített Akolháton. Másik nagy tervük a kultúrház építése, hogy ne a kocsma legyen a fiatalok egyetlen szórakozóhelye. A kultúrház építkezéséhez a* anyagot egy régi kastély lebon­tásából nyerik. A bontási mun­kákat és az építkezés helyére való anyagszállítást társadalmi munkában . végzik az akolhá- tiak. A tervek szerint a közsé­gi tanács a bontási anyagot ad­ja, s 70 ezer forintot az épít­kezéshez. A lakosok mintegy 45 ezer forint értékű munkát végeznek, hogy télire már le­gyen otthona a kultúrának a* akolháti tanyavilágban is. vVVVWVWWS/WVVVW/VVWVVWWN AKI KÉSZ ARCKÉPET szemlél és elemzi a vonásokat, azoic összefüggéseit, annak gyakran az az _érzése támad, hogy milyen egyszerű és mi­lyen magától értetődő mindez. Csaknem azzal gyanúsítja az arckép készítőjét — ha az rajz vagy festmény — hogy ilyet 5 is tud csinálni. Különösen, ha nem bonyolult egyéniség­ről van szó. Amikor aztán maga is jellemezni akar vala­kit szavaikban, vonalakban, színekben, arra kell rádöbben­nie, hogy az arckép festése, megmintázása milyen bonyo­lult, ha az művészi és igaz akar lenni. Mert a kettő egyet jelent. Kísérletet teszek az építők napja alkalmából egy egysze­rű építőrnunkásíról ilyen arc­kép megfestésére. Lájer Józsefnek hívják. Negyvennyolc éves. A Taná­ri Építőipari Vállalatnál épí­tésvezető. Székhelye, családja, lakása, munkája Egerben. Ál­landóan mozog, legtöbbször motorkerékpáron, mert az idő pénz és aki szervezni, irányí­tani akar és azt jól akarja végezni, mindenütt időben kö­teles megjelenni. Az építőipar­ban ez a szabály még hang­súlyosabb, hiszen az emberek, az anyag meg a munkakörül­ményei jó irányítást kíván­nak. Szívesen rágyújt a Cson­gor szivarra, mert az nyugtat­ja az idegeit és gondolkodásra serkenti. Akik ismerik, ■-* szerelik Lájer Józsefet. Munkáját fia­talos lelkesedéssel végzi; Min­den munkatársa és beosztottja érzi, hogy nála nem a szemé­lyi elfogultság vagy a hangu­Egy kiváló egri építömunkás: Lájer Jázsef építésvezető lat kormányozza a tetteket, hanem a munka, amely eszköz is meg cél is, Eszköz arra, hogy az embereket nevelje, formálja, és cél olyan tekin­tetben, hogy a munka ered­ménye szolgálja az embert; a dolgozó népet. Reggel félórá­val korábban kezd, mint a munkások, mert mindig akad valami elintézni való a nyolc­tíz munkahelyen. A vezetése alatt dolgozó 150—160 ember nemcsak az utasítást várja Lájer Józseftől a munkára, hanem azt is akarja, hogy ügyes-bajos dolgait itt-ott el­intézze; EREDMÉNYEIRŐL hiába faggatom Lájer Józsefét: azt válaszolja, hogy: dolgoztam. Kerülő úton jutunk közel szót­lanságához és csak megtudom azért a lényeget; Azt mondja egy gyanútlan kérdésemre: „Jóleső érzés az, amikor az utcán megyek és látom azokat az építkezéseket, amelyeken hosszú hónapokat dolgoztam: a leánygimnázium és a tech­nikum épületei, a 2. számú kórház építkezése, a Pedagó­giai Főiskola nagy restaurálá­sának munkálatai, az életem­ből jelentős darabokat jelente­nek.” Szép munkának és jól el­végzett feladatnák tartja a Tárkányi Béla utcából az 1- es és a 10-es számú ház fel­újítását, a kórházak évekig nyúló, több milliós felújítási munkáit, a Dobó utca helyre­állított házait, stb.. stb Most a kongresszusi mun­kaversenyben négy olyan vál­lalása van az általa vezetett építésvezetőségnek, amelyet határidő előtt akarnak befe­jezni a dolgozók: a színépíté­sek az Egri Faipari Vállalat részére, a Lakatosárugyár munkái, a Félnémeti Fűrész­üzem beruházása és a 2. szá­mú kórház egyes szakaszainak a befejezése. Minden valószí­nűség szerint a vállalást tel­jesíteni fogják, mint Lájer Jó­zsef mondja, nem azért, mert ő az építésvezető, hanem azért, mert az emberek ' azt vállalják és teljesítik; Amikor eddigi eredményeit, a vállala­ti információ alapján sorolom, szabad Kozák: elhárítja az el­ismerést, mert ő a munkát nem a külső elismerésért vég­zi, hanem azért, mert a mun­ka számára szükséglet és be­csületbeli kötelesség. De nemcsak a munkát és a jó szervezést tartja kötelessé­gének, hanem a fiatalok neve­lését is. Munka közben KISZ- brigádot szervez és nevel a szakszervezet irányítása mel­lett, hogy a vállalat törzsgár­dája éppen a fiatal erőkből gazdagodjék és kapjon olyxn utánpótlást, amely ezt a vál­lalatot feljebb viszi. Azt sze­retné, ha az ő vállalatáról nem kézlegyintéssel beszélné­nek, hanem komoly munká­nak kijáró elismerés hangján. Kedvteléseiről, mint másod­rangú kérdésekről beszél. Va­lamikor futballozott; SZERETI A KÖNNYŰ ze­nét, az operettet. Ha néha vállalati rendezvényeken fel­hangzik az éneklés, az a han­gulat igazi fokmérője, hogy Lájer Jóska — egyeseknek Józsi bácsi — énekli a Sybil! áriát. Többször mondták már ne­ki, hogy mint kitűnő szatk-: munkás — magániparosként: — sokkal többet kereshetne,: mint építésvezetői beosztás-: ban; Q nem hallgat ezekre a: dicsekvő hangú emberekre, mert látja a fejlődést és tud-: ja, hogy az ő kötelessége a: szocializmus építését szolgálni.: Azt panaszolja, hogy sokak-; nak nem tetszik az ő závkó-; zottsága és az, hogy őt ritkán; látják nevetni. Szerinte a jó-; kedély nem a külső jelensége-; ken múlik. Szereti az embere-; két, megérti gondjaikat, igyek-; szik elintézni ügyeiket; Légin-; kább pedig a fiatalság a szív-; ügye, mert a fiatalemberekből; akar vállalata . részére kitűnő; munkásokat nevelni, akik; nemcsak munkaalkalomként; ismerik meg a vállalati szer-; vezetet, hanem abban az éoí-! tés egy sejtjét és a jövőjüket; látják; ! ★ ! EZ A PÁR VONÁS ceruza-; rajzként hat az olvasóra.; Szándékunk az, hogy az egy-; szerű építőmunkás arcélét; mintázzuk meg. Annak a; munkásnak vonásait rajzoljuk; fel az olvasók elé, aki a min-; dennapok helytállásában hosz-5 szú idő óta kitűnőre vizsgázik.) ff, a.) $ Aforizmák A művészet szempontjából minden ember egyformán ér­dekes. A legjelentéktelenebb ember élete éppen annyi érde­keset rejt magában, mint a világtörténelem legmegrázóbb eseményei. Mindenkinek, aki a holnapért harcol, megvan a maga éposza. Itt is, ott is fo­lyik a harc, s minden harc ve- gyüléke a nagyszerűségnek és a kicsinyességnek, a szépnek és a rútnak. Igen sok ember nagyon osto­bán rendezte be az életét. Ki­lenctized részét, mellékes sza­márságokkal tölti, tizedik ré­szét pedig már nem tudja ki­használni. A gyűlölet lehet tiszta, ön­zetlen érzés is. Nagy és keserves titka az életnek, hogy az embernek azt is tudni kell —, amit neki nem mondanak el. A szerelem: önzés kettesben —O— A gonoszok győzelme min­dig múlandó! A hivatás erősebb minden akadálynál. Nincs nagyobb vigasza a kö­zépszerű embernek, hogy m lángelme is meghal egyszer, A szerelem olyan mennyei érzés, mely a földön keres üd­vösségek Ki nőben bízik, bizton csa­latkozik. —O— Ha már Ádám evett a tudás almájából — evett volna töb­bek —O— Az illúziónkat ingyen Szőjük; csalódásainkat drágán fizetjük, (pásztort

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom