Népújság, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-13 / 137. szám

t

BíEPÖ jsAg

1959. június 13.. szojnbat

KI a felelős a genfi kül ügy mi niszteri értekezlet esetleges kudarcáért?

A Pravda cikke

Idő,jár ás jelentés

Várható időjárás szombat estig:

keleten változó felhőzet, nyugaton még jobbára borult idő. sok helyen, főképp á mai nap folyamán, és elsősorban az ország nyugati felében, oső. Mérsékelt, a Dunántúlon helyenként élénk északi, északkeleti szél. A hőmérséklet kissé emelkedik.

Várható legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton keleten 20-23, nyugaton 14-17 fok között.

Távolabbi kilátások: több napsütés, emelkedő hőmérséklet, délután: záporok, (MTI)

Nemzeti érdekünk, hogy mindenféle kapcsolatunkat kifejlesszük a Szovjetunióval — mondotta Nixon

SAN FRANCISCO (Reuter) Nixon amerikai alelnök csütörtökön este a Commen- wealth-clúbban beszédet mondott. Kijelentette, az Egyesült Államok nem változtatta meg politikáját, el akar menni a csúcsértekezletre. Hozzátette azonban, hogy a csúcsértekezletet a genfi külügyminiszteri tanácskozásokon a haladás valamilyen jelének kell megelőznie;

Megállapította, bár a genfi értekezlet nem sok bátorítást adott, „ffiz értekezletek mégis igen k isznosak”. Fiúsképpen -t: ü kérdéseket nem lehet

megoldani. Sem az Egyesült Államok, sem pedig más ország nem kockáztathatja, hogy erőszakkal oldja meg a politikai problémákat.

Nixon ezután kifejezte reményét, hogy jövő havi moszkvai utazása — az amerikai kiállítás megnyitójára — csökkenti majd a Szovjetunió és az Egyesült Államok nézet - eltéréseit. „Nemzeti érdekünk, hogy mindenféle kapcsolatunkat fejlesszük a Szovjetunió val” — mondotta. — Hosszú távon ez az egyetlen módja a feszültség enyhítésének. (MX»

5. A szovjet küldöttség teljes megértést tanúsított a nyugati hatalmak álláspontja iránt, és figyelembe vette egész sor elgondolásukat, mind a békeszerződés, mind Berlin kérdésében. A nyugati képviselők részéről ilyesminek még a nyoma sem mutatkozott.

Sőt, egyes nyugati miniszterek az utóbbi időben kezdik feleleveníteni a hideg- háborús módszereket, durva és méltatlan támadásokat intéznek a Német Demokratikus Köztársaság és társadalmi rendszere ellen, a legfantasztikusabb koholmányokat röppentik fel a világ első békeszerető német államáról.

Mit mondhatunk a genfi értekezlet esélyeiről? — teszi fel végül a kérdést a Pravda. — Még mindig nem késő, hogy pozitív eredményre jussanak legalább egyik-másik kérdésben. Az új szovjet javaslatok célja éppen ez, és most teljesen a nyugati külügyminiszterektől függ az értekezlet kimenetele, a nemzetközi feszültség enyhülése, vagv fokozódása.

(M

3. A szovjet fél minden lehetőt megtett, hogy Nyugat- Berlin kérdését minden ország. köztük a nyugati hatalmak érdekeinek figyelembe vételével oldják meg. A nyugati megbízottak azonban mindent elkövettek a megegyezés megakadályozására.

4. Június 10-én a szovjet küldöttség újabb kísérletet tett, hogy előbbre vigye az értekezletet. Gromiko külügyminiszter hivatalosan bejelentette, hogy a Szovjetunió, számolva a nyugatiak álláspontjával, hajlandó elfogadni a nyugati hatalmak nyugat-berlini megszállási jogainak fenntartását egy átmeneti időre. Ez alatt (egy év alatt) a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság megalakíthatná az össznémet bizottságot, vagy\ más elfogadható formát találhatna az együttműködésre.

Az új szovjet javaslatot — melyek közeledést jelentenek a nyugati hatalmak álláspontjához — a nyugati hatalmak ürügyként akarják felhasználni a tárgyalások légkörének élezésére.

MOSZKVA (MTI): A svájci, a nyugatnémet és az amerikai sajtó — jelenti a TASZSZ — kísérleteket tesz, hogy előkészítse a nyugati országok közvéleményét a genfi külügyminiszteri értekezlet esetleges kudarcára. S ezért a Szovjetuniót igyekszik odaállítani bűnbakként. A Pravda pénteki számában tényekkel bizonyítja, hogy éppen ellenkezőleg, a nyugati hatalmak a felelősek egy esetleges kudarcért.

1. A szovjet küldöttség az értekezlet elé terjesztette a német békeszerződés tervezetét, majd ct tárgyaláson kiegészítéseket fűzött hozzá. Ezek cs kiegészítések számollak a nyugati hatalmak kívánságaival. A nyugatiak azonban semmiféle kézzelfogható javaslattal nem álltak elő.

2. A szovjet megbízott javasolta, hogy a két német állam közeledésének előmozdítására alakítsanak össznémet bizottságot. Ez a gondolat a nyugati „csomagtervben” is szerepelt. A szovjet javaslat hallatára a nyugati képviselők mégis elálltak a kérdés megvitatásától. „

Nyikita Hruscsov beszédében nagy jelentőségű eseményként értékelte az NDK küldöttségének Szovjetunióbeli látogatását, majd a Szovjetunió belső fejlődéséről szólva hangoztatta, hogy mint az év első hónapjai mutatják — a hétéves terv jól kezdődött, A Szovjetunió minden szükséges feltétel birtokában van, hogy a legfejlettebb tőkés országokat termelésben és életszínvonalban egyaránt felülmúlja. Hozzáfűzte, hogy a hétéves terv és a Szovjetunió gazdasági é^ .kulturális építőmunkája a legmeggyőzőbb bizonyíték az ország békeszerető törekvéseire. Hazánknak tartós békére van szüksége, és mi következetesen harcolunk érte — mondotta, majd így folytatta:

— A Szovjetunió mint eddig, továbbra is a népek békés, baráti . kapcsolatainak megszilárdításáért, az államok közötti bizalom és kölcsönös megértés megteremtéséért száll síkra.

Hruscsov utalt a Szovjetunió új genfi javaslataira, amelyeket szerdán nyújtott be Gromiko külügyminiszter. •— Azért terjesztettük be ezeket a javaslatokat, hogy elősegítsük a genfi tárgyalások sikerét.

Véleményünk szerint partnereinek érdeklődést kell

tanúsitaniek e javaslat - iránt

•— mondotta,

Ezután megemlítette, hogy a nyugati hatalmak elfogadhatatlannak minősítik a Szovjetunió újabb javaslatait és sajnálkozását fejezte ki, hogy a nyugatiak ragaszkodnak a nyugat-berlini megszállási rendszer fenntartásához. Ügy látszik, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei folytatni kívánják az „eröpolitikái”. amelynek tarthatatlanságát Dulles is belátta élete utolsó szakaszában.

Az „erőpolitika” mai inspirátorának nevezte Hruscsov Adenauer kancellárt, aki — mint mondotta — a bőréből kibújik, hogy megtarthassa kancellári tisztségét, s emellett esze ágában sincs eltitkolni, hogy a kancellári székből továbbra is szítani akarja a hidegháborút.

— Nem az a lényeg, milyen tisztségben lesz Adenauer, hanem az, hogy kire támaszkodik — folytatta. Adenauer pedig azokra támaszkodik, akik vele együtt máig is görcsösen ragaszkodnak a csődbejutott „erőpolitikához”. De hiába is igyekszenek ezek az urak, nem lehelhetnek lelket sem az „erő- politikába”, sem azokra, akik oly hevesen igyekszenek a politikát folytatni.

Hruscsov ezután hangoztatta, hogy a szovjet kormány szilárdítani kívánja a Baltikum békéjét — kijelentette: támogatunk minden ésszerű javaslatot, amelynek célja a térség békéjének megszilárdítása. A Szovjetunió helyesli azt az eszmét, hogy a Skandináv félsziget és a Balti-tenger medencéje váljék rakéta- és atomfegyvermentes övezetté. Nem szabad, hogy ez a térség katonai konfliktusok színterévé váljék.

Nagyon hasznos volna valamennyi skandináv népnek, ha Skandinávia atomíegyvcrmcntes övezet lenne, ha a térségben egyetlen idegen állam sem tartana fenn katonai támaszpontokat.

Remélem, Norvégiában és Dániában helyesen értelmezik szavaimat, ha kijelentem: hogy ezek az országok félreértés folytán kerültek az atlantitömbbe — mondotta. Beszéljünk őszintén: miféle rokonság fűzheti ehhez a szervezethez, amelyben egyre inkább a nyugatnémet militaristák és re- vasisták a hangadók, akik , a múltban csizmával tapostak : Norvégia és Dánia földjét.

Együttérzünk a norvég és a dán néppel — mondotta.

E népek nagyfokú bátorságot tanúsítanának, ha reálisan mérlegre tennék és helyesen fognák fel a helyzetet.

A finn-szovjet kapcsolatok- . ról szólva kijelentette, hogy jó ; a viszony a Szovjetunió és ■ északi szomszédja között, bár ’ a Tanner köré csoportosuló erők más irányba igyekszenek terelni Finnország politikáját.

Hruscsov befejezésül kijelentette, a lehető legjobban el kell szigetelni az agresszív erőket, hogy eloszoljanak a háború sötét felhői, s a béke napsugara ragyogja be a félelem nélkül élni kívánó, gyermekeik jövőjét féltő emberek életét. (MTI)

A lehető legjobban el kell szigetelni as agresszív erőket

GENF (MTI): A külügyminiszteri értekezlet hivatalos pénteki ülése délelőtt 10 órakor kezdődött és csaknem három óra hosszat tartott. Az ülésen Selwyn Lloyd brit külügyminiszter elnökölt.

Elsőnek Selwyn Lloyd szólalt fel. Bírálta a Szovjetunió szerdán előterjesztett javaslatait, és azt állította, hogy azok „visszavetették” a tárgyalásokat. Hangoztatta azonban, hogy az angol küldöttség komoly tárgyalásokat óhajt. Kiemelte, hogy az utóbbi két hétben a külügyminiszterek hasznos tárgyalásokat folytattak Nyugat-Berlin kérdéséről, s úgy látszott, hogy „korlátozott haladás érhető el egy korlátozott fronton.” Véleménye szerint a fő nehézséget azonban „a jogok kérdésében mutatkozó véleményeltérés” okozza. Nyugati részről „még nem mondták ki az utolsó szót” — hangoztatta, majd hozzáfűzte: „még mindig azt hiszem, hogy az emberi találékonyság felkutathat olyan formulát, amely megoldást hozhat ezen a ponton.”- Ezután Herter amerikai külügyminiszter tett rövid nyilatkozatot, amelyben kijelentette, hogy kielégítőnek találta azt a beszélgetést, amelyet a csütörtöki nap folyamán Gromiko szovjet külügyminiszterrel folytatott. Felkérte a szovjet külügyminisztert, hogy a pénteki hivatalos ülésen ismételje meg azt, amit a csütörtöki találkozó során neki mondott, hogy „o tárgyalások szempontjából pontosan tudhassuk, hol is állunk”

Ezután Gromiko szovjet külügyminiszter emelkedett szólásra. Mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy az új szovjet javaslatok nem jelentenek sem ultimátumot, sem diktátumot. Ezek a javaslatok a Szovjetunió álláspontját rögzítik, s alapul szolgálhatnak a nyugat-berlini kérdés és az össznémet bizottság kérdésének megoldásához.

A szovjet kormány képviselője hangsúlyozta:

a Szovjetunió nem ír alá olyan okmányt, amely örökössé tenné a megszállási rendszert Nyugat- Berlinben.

A Szovjetunió a megszállási rendszer fenntartását súlyos veszélynek tekintené Berlin és Európa békéjének szempontjából.

Gromiko, ezután néhány megjegyzést fűzött a nyugati

részről hangoztatott állításokhoz. Rámutatott: azt mondták a tárgyalások során, hogy a nyugat-berlini csekély létszámú helyőrség semmiféle katonai fenyegetést nem jelent. De ha ez így van, miért ragaszkodnak a nyugati hatalmak ahhoz, hogy csapatokat tartsanak Nyugat-Berlinben. A nyugati hatalmak képviselői azt állítják, hogy nyugat-berlini csapataikra azért van szükség, hogy megőrizhessék Nyugat-Berlin társadalmi

rendjét.

A nyugati hatalmaknak ez az álláspontja azonban nem egészen világos, amikor Nyugat-Berlint senki sem fenyegeti támadással, vagy elfoglalással.

Ami az össznémet bizottságról szóló szovjet javaslatot illeti, a nyugati hatalmak képviselői többek között azzal indokolták e javaslat elutasítását, hogy az egyesztendős határidő elfogadhatatlan számukra. Gromiko ezzel kapcsolatban emlékeztetett rá, hogy a nyugati hatalmak javaslatai között is szerepelt egy két és félévben megszabott időtartam: Nem logikus a nyugati hatalmak álláspontja, amikor egyrészt maguk is megszabnak bizonyos időhatárt, más esetben azonban nem hajlandók megszabott időtartamot elfogadni.

A nyugati hatalmak képviselői bizonyos kétségüket fejezték ki á paritás elvével kapcsolatban is, amelynek alapján az össznémet bizottságot létre kellene hozni, a szovjet kormány véleménye szerint azonban

egy ilyen bizottság csak a paritás elvén hozható

létre.

A lakosság létszámára való hivatkozásnak nincs semmi köze ehhez a kérdéshez.

Az ENSZ-ban sok állam van képviselve, s azok lakossága különböző lélekszámú, ennek ellenére mindegyik állam csak egy szavazattal rendelkezik és minden tekintetben egyenlőséget élvez. A konferencián is különböző lélekszámú országok vesznek részit, de teljes egyenjogúság alapján.

A nyugati képviselők bírálták azt az elgondolást is, hogy az össznémet bizottságra kell bízni a német újraegyesítés ügyét. Ezzel kapcsolatban a szovjet külügyminiszter kijelentette, az a benyomása,

Jelenté» a nicar

MANAGUA (MTI) A nica- raguai felkelők rádióállomása csütörtökön este újabb győ- zelmékről adott hírt. Cáfolta, hogy a forradalmárok főereje feladta a küzdelmet, s bejelentette, hogy a felkelők dr. Jose Medina Cuadra parancsnoksága alatt harcoló egysége az Gropendolas hegységben megfutamította a kormány- csapatokat. A rádiójelentés szerint az Atlanti-óceán partvidékén újabb forradalmi akció kezdődött.

MONTEVIDEO. A TASZSZ jelenti, hogy az El Popular című lap közlése szerint az

hogy a nyugati tárgyalófél meg akarja kerülni az össznémet bizottság létrehozásának kérdését, elvesztette érdeklődését a kérdés iránt, mihelyt a Szovjetunió elfogadta az eredetileg a nyugatiak áltál javasolt gondolatot.

A szovjet delegáció azonban azt a reményét fejezi ki, hogy a nyugati hatalmak felülvizsgálják majd magatartásukat ebben á kérdésben, s lehetővé válik, hogy megegyezésre jussanak.

Gromiko ezután rámutatott, hogy a legújabb szovjet javaslatokkal kapcsolatban, a nyugati hatalmak képviselői semmi kivetni valót nem találtak abban, hogy két ízben is megpróbálták ugyanazokat a javaslatokat előterjeszteni Nyugat-Berlinnel kapcsolatban és két ízben is megismételték: „vagy elfogadja a Szovjetunió a megszállási rendszer fenntartására vonatkozó javaslatainkat, vagy pedig nem lesz semmiféle megegyezés.”

Néhány nyugati hatalom képvielője azt mondotta, ha nem jutunk megegyezésre a jelenlegi értekezleten, nem lesz kormányfői találkozó. Ezzel kapcsolatban a szovjet külügyminiszter a következőkben szögezte le a szovjet kormány álláspontját:

„a szovjet kormány úgy véli, hogy a csúcsértekezlet nem lehet alkudozás tárgya.’*

A szovjet kormány hasznosnak tartotta a csúcsértekezletet és most is annak tartja. Megtartása fordulópontot jelenthetne a nemzetközi kapcsolatokban. ■

Megoldásokat kell találni és semmiféle akadályt nem szabad gördíteni az államfők értekezletének útjába.

Gromiko ismét hangsúlyozta: a szovjet kormány megegyezésre kíván jutni a jelenlegi értekezleten. Ha valamely állam mesterséges akadályokat gördítene a csúcsértekezlet elé, az az állam a következményeket illetően súlyos felelősséget vállalna.

A szovjet külügyminiszter befejezésül hangsúlyozta: ffi szovjet küldöttség komoly tárgyalásokat óhajt folytatni és minden lehető módon hozzá kíván járulni, hogy a konferencia munkája — akár csupán korlátozott területen is — sikerrel járjon. (MTI)

tigiiai harcokról

uruguayi Blanco-párt, a szocialista párt, a katolikus párt, valamint több más párt parlamenti képviselő- csoportja nyilatkozatot

adott ki; A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az uruguayi képviselőház kívánja a nicaraguai nép szabadságát és demokráciáért vívott harcának diadalát.

Az Üj Kína tíírügynökség jelentése szerint Venezuela, San Salvador és Costa Rica nemzetgyűlése szintén határozatban támogatja Nicaragua népének harcát. (MTI)

A szovjet kormány úgy véli9 bogy a csúcsértekezlet nem lehet alkudozás tárgya

.1 külügyminiszteri értekezlet péntek délelőtti ülése

Az NDK küldöttségének rigai látogatásai

Hruscsov és Grotewohl beszéde a rigai nagygyűlésen

ben támaszkodhatott.

Hangsúlyozta, hogy a béke biztosításán alt és Németország nemzeti újjászületésének ma az a legfontosabb feltétele, hogy visszaszorítsák, megfékezzék és megsemmisítsék a nyugatnémet militarizmust.

Grotewohl ezután kijelentette, hogy az NDK fontosnak tartja a balti államok megnemtámadási szerződésének megkötését.

Végezetül elmondotta, hogy a nyugatnémet militaristák atomfegyverkezési versenyével szemben az NDK békés versenyt indít, azt a versenyt, amelynek célja, hogy megoldják az ország gazdasági főfeladatát és 1961-ig utolérjék Nyugat-Németországot a legfontosabb árucikkek egy lakosra jutó termelésében. Ugyanakkor arra is készen állunk, — és ehhez a felszerelésünk is megvan hogy méltó választ adjunk minden agresszornak bárkinek, aki kezet emel békés épitőmunkánkra — jelentette ki. — Ez a meggyőződésünk a német nép alkotóerején alapul, valamint azon a testvéri kapcsolaton, amely az NDK-t egybefűzi a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal.

szovjet külügyminiszter-helyettes és Erich Baumanis, a rigai városi tanács elnöke.

Délután Riga festői parkjában, a Kisó-tó partján nagygyűlés volt. A csaknem százezres nagygyűlésen Vilis Lacis, Otto Grotewohl, Nyikita Hruscsov és mások mondtak beszédet.

ioftl beszéde

Nyugat-N érne tor szag az amerikai imperializmus legszorosabb szövetségeseként egy új európai háború veszedelmének központjává vált.

Grotewohl hozzáfűzte, hogy Nyugat-Németország atomfelfegyverzése nem változtatja meg az imperializmus javára a világ katonai erőviszonyait. A mai Németország nem azonos az 1939-es vagy Í941-es Németországgal.

A munkásosztály,., az ifjúság és a nyugatnémet értelmiség széles rétegei egyre jobban felismerik az atomfegyverkezés veszélyeit, egyre határozottabban akcióba lépnek.

A német imperializmusnak már nincs akkora emberanyaga és területe, amelyre 1939RIGA (MTI).

Otto Grotewohl, az NDK miniszterelnöke, Friedrich Ebert Nagy-Barlin főpolgármestere és a német küldöttség több más tagja csütörtökön délelőtt egy sétahajón kétórás kirándulást tett a Daugava folyón.

A német vendégeket elkísérte Vilis Lacis lett miniszter- elnök, Vlagyimir Szemjonov

Otto Groteu

A Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke hangsúlyozta, hogy a párt- és kormányküldöttség tagjai a világtörténelem első német munkás-paraszt államának képviseletében érkeztek Lettországba.

Ez az állam szilárdan áll a Szovjetunió vezette szocialista béKetáborban. Az NDK, mint a szocialista tábor legnyugatibb országa, tudja nagy felelősségét a szocialista tábor további erősítéséért, az európai béke biztosításáért.

— Az NDK nemzeti törekvésének legfőbb célja *— folytatja — harc a német békeszerződés megkötéséért.

'A békeszerződésre annál is inkább szükség van, mivel