Népújság, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-13 / 137. szám

t BíEPÖ jsAg 1959. június 13.. szojnbat KI a felelős a genfi kül ügy mi niszteri értekezlet esetleges kudarcáért? A Pravda cikke Idő,jár ás jelentés Várható időjárás szombat estig: keleten változó felhőzet, nyugaton még jobbára borult idő. sok he­lyen, főképp á mai nap folyamán, és elsősorban az ország nyugati felében, oső. Mérsékelt, a Dunán­túlon helyenként élénk északi, északkeleti szél. A hőmérséklet kissé emelkedik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton keleten 20-23, nyugaton 14-17 fok között. Távolabbi kilátások: több nap­sütés, emelkedő hőmérséklet, dél­után: záporok, (MTI) Nemzeti érdekünk, hogy mindenféle kapcsolatunkat kifejlesszük a Szovjetunióval — mondotta Nixon SAN FRANCISCO (Reuter) Nixon amerikai alelnök csütörtökön este a Commen- wealth-clúbban beszédet mon­dott. Kijelentette, az Egyesült Államok nem változtatta meg politikáját, el akar menni a csúcsértekezletre. Hozzátette azonban, hogy a csúcsértekez­letet a genfi külügyminiszteri tanácskozásokon a haladás va­lamilyen jelének kell meg­előznie; Megállapította, bár a genfi értekezlet nem sok bátorítást adott, „ffiz értekezletek mégis igen k isznosak”. Fiúsképpen -t: ü kérdéseket nem lehet megoldani. Sem az Egyesült Államok, sem pedig más or­szág nem kockáztathatja, hogy erőszakkal oldja meg a politikai problémákat. Nixon ezután kifejezte re­ményét, hogy jövő havi moszkvai utazása — az ame­rikai kiállítás megnyitójára — csökkenti majd a Szovjetunió és az Egyesült Államok nézet - eltéréseit. „Nemzeti érdekünk, hogy mindenféle kapcsolatun­kat fejlesszük a Szovjetunió val” — mondotta. — Hosszú távon ez az egyetlen módja a feszültség enyhítésének. (MX» 5. A szovjet küldöttség teljes megértést tanúsított a nyugati hatalmak álláspont­ja iránt, és figyelembe vette egész sor elgondolásukat, mind a békeszerződés, mind Berlin kérdésében. A nyuga­ti képviselők részéről ilyes­minek még a nyoma sem mutatkozott. Sőt, egyes nyugati minisz­terek az utóbbi időben kez­dik feleleveníteni a hideg- háborús módszereket, durva és méltatlan támadásokat in­téznek a Német Demokrati­kus Köztársaság és társadal­mi rendszere ellen, a legfan­tasztikusabb koholmányokat röppentik fel a világ első békeszerető német államá­ról. Mit mondhatunk a genfi ér­tekezlet esélyeiről? — teszi fel végül a kérdést a Pravda. — Még mindig nem késő, hogy pozitív eredményre jussanak legalább egyik-másik kérdés­ben. Az új szovjet javaslatok célja éppen ez, és most teljesen a nyugati külügyminiszterek­től függ az értekezlet kimene­tele, a nemzetközi feszültség enyhülése, vagv fokozódása. (M 3. A szovjet fél minden le­hetőt megtett, hogy Nyugat- Berlin kérdését minden or­szág. köztük a nyugati hatal­mak érdekeinek figyelembe vételével oldják meg. A nyu­gati megbízottak azonban mindent elkövettek a meg­egyezés megakadályozására. 4. Június 10-én a szovjet küldöttség újabb kísérletet tett, hogy előbbre vigye az értekezletet. Gromiko kül­ügyminiszter hivatalosan be­jelentette, hogy a Szovjet­unió, számolva a nyugatiak álláspontjával, hajlandó el­fogadni a nyugati hatalmak nyugat-berlini megszállási jogainak fenntartását egy át­meneti időre. Ez alatt (egy év alatt) a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság megala­kíthatná az össznémet bizott­ságot, vagy\ más elfogadható formát találhatna az együtt­működésre. Az új szovjet javaslatot — melyek közeledést jelente­nek a nyugati hatalmak ál­láspontjához — a nyugati ha­talmak ürügyként akarják felhasználni a tárgyalások légkörének élezésére. MOSZKVA (MTI): A svájci, a nyugatnémet és az amerikai sajtó — jelenti a TASZSZ — kísérleteket tesz, hogy előké­szítse a nyugati országok köz­véleményét a genfi külügymi­niszteri értekezlet esetleges kudarcára. S ezért a Szovjet­uniót igyekszik odaállítani bűnbakként. A Pravda pénte­ki számában tényekkel bizo­nyítja, hogy éppen ellenkező­leg, a nyugati hatalmak a fe­lelősek egy esetleges kudar­cért. 1. A szovjet küldöttség az értekezlet elé terjesztette a német békeszerződés terveze­tét, majd ct tárgyaláson ki­egészítéseket fűzött hozzá. Ezek cs kiegészítések számol­lak a nyugati hatalmak kí­vánságaival. A nyugatiak azonban semmiféle kézzel­fogható javaslattal nem áll­tak elő. 2. A szovjet megbízott ja­vasolta, hogy a két német ál­lam közeledésének előmozdí­tására alakítsanak össznémet bizottságot. Ez a gondolat a nyugati „csomagtervben” is szerepelt. A szovjet javaslat hallatára a nyugati képvise­lők mégis elálltak a kérdés megvitatásától. „ Nyikita Hruscsov beszédé­ben nagy jelentőségű ese­ményként értékelte az NDK küldöttségének Szovjetunióbe­li látogatását, majd a Szovjet­unió belső fejlődéséről szólva hangoztatta, hogy mint az év első hónapjai mutatják — a hétéves terv jól kezdődött, A Szovjetunió minden szükséges feltétel birtokában van, hogy a legfejlettebb tőkés országo­kat termelésben és életszínvo­nalban egyaránt felülmúlja. Hozzáfűzte, hogy a hétéves terv és a Szovjetunió gazda­sági é^ .kulturális építőmunká­ja a legmeggyőzőbb bizonyí­ték az ország békeszerető tö­rekvéseire. Hazánknak tartós békére van szüksége, és mi kö­vetkezetesen harcolunk érte — mondotta, majd így folytatta: — A Szovjetunió mint ed­dig, továbbra is a népek bé­kés, baráti . kapcsolatainak megszilárdításáért, az államok közötti bizalom és kölcsönös megértés megteremtéséért száll síkra. Hruscsov utalt a Szovjet­unió új genfi javaslataira, amelyeket szerdán nyújtott be Gromiko külügyminiszter. •— Azért terjesztettük be ezeket a javaslatokat, hogy elősegít­sük a genfi tárgyalások sike­rét. Véleményünk szerint part­nereinek érdeklődést kell tanúsitaniek e javaslat - iránt •— mondotta, Ezután megemlítette, hogy a nyugati hatalmak elfogadha­tatlannak minősítik a Szovjet­unió újabb javaslatait és saj­nálkozását fejezte ki, hogy a nyugatiak ragaszkodnak a nyugat-berlini megszállási rendszer fenntartásához. Ügy látszik, hogy az Egyesült Álla­mok és szövetségesei folytatni kívánják az „eröpolitikái”. amelynek tarthatatlanságát Dulles is belátta élete utolsó szakaszában. Az „erőpolitika” mai inspirá­torának nevezte Hruscsov Adenauer kancellárt, aki — mint mondotta — a bőréből ki­bújik, hogy megtarthassa kan­cellári tisztségét, s emellett esze ágában sincs eltitkolni, hogy a kancellári székből to­vábbra is szítani akarja a hi­degháborút. — Nem az a lényeg, milyen tisztségben lesz Adenauer, ha­nem az, hogy kire támaszko­dik — folytatta. Adenauer pe­dig azokra támaszkodik, akik vele együtt máig is görcsösen ragaszkodnak a csődbejutott „erőpolitikához”. De hiába is igyekszenek ezek az urak, nem lehelhetnek lelket sem az „erő- politikába”, sem azokra, akik oly hevesen igyekszenek a po­litikát folytatni. Hruscsov ezután hangoztat­ta, hogy a szovjet kormány szilárdítani kívánja a Balti­kum békéjét — kijelentette: támogatunk minden ésszerű javaslatot, amelynek célja a térség békéjének megszilárdí­tása. A Szovjetunió helyesli azt az eszmét, hogy a Skandi­náv félsziget és a Balti-tenger medencéje váljék rakéta- és atomfegyvermentes övezetté. Nem szabad, hogy ez a térség katonai konfliktusok színteré­vé váljék. Nagyon hasznos volna va­lamennyi skandináv nép­nek, ha Skandinávia atomíegyvcrmcntes öve­zet lenne, ha a térségben egyetlen idegen állam sem tartana fenn katonai tá­maszpontokat. Remélem, Norvégiában és Dániában helyesen értelmezik szavaimat, ha kijelentem: hogy ezek az országok félreértés folytán kerültek az atlanti­tömbbe — mondotta. Beszél­jünk őszintén: miféle rokonság fűzheti ehhez a szervezethez, amelyben egyre inkább a nyu­gatnémet militaristák és re- vasisták a hangadók, akik , a múltban csizmával tapostak : Norvégia és Dánia földjét. Együttérzünk a norvég és a dán néppel — mondotta. E népek nagyfokú bátor­ságot tanúsítanának, ha reálisan mérlegre tennék és helyesen fognák fel a helyzetet. A finn-szovjet kapcsolatok- . ról szólva kijelentette, hogy jó ; a viszony a Szovjetunió és ■ északi szomszédja között, bár ’ a Tanner köré csoportosuló erők más irányba igyekszenek terelni Finnország politikáját. Hruscsov befejezésül kijelen­tette, a lehető legjobban el kell szigetelni az agresszív erőket, hogy eloszoljanak a háború sö­tét felhői, s a béke napsugara ragyogja be a félelem nélkül élni kívánó, gyermekeik jövő­jét féltő emberek életét. (MTI) A lehető legjobban el kell szigetelni as agresszív erőket GENF (MTI): A külügymi­niszteri értekezlet hivatalos pénteki ülése délelőtt 10 órakor kezdődött és csaknem három óra hosszat tartott. Az ülésen Selwyn Lloyd brit külügymi­niszter elnökölt. Elsőnek Selwyn Lloyd szó­lalt fel. Bírálta a Szovjetunió szerdán előterjesztett javasla­tait, és azt állította, hogy azok „visszavetették” a tárgyaláso­kat. Hangoztatta azonban, hogy az angol küldöttség ko­moly tárgyalásokat óhajt. Ki­emelte, hogy az utóbbi két hétben a külügyminiszterek hasznos tárgyalásokat folytat­tak Nyugat-Berlin kérdéséről, s úgy látszott, hogy „korláto­zott haladás érhető el egy korlátozott fronton.” Vélemé­nye szerint a fő nehézséget azonban „a jogok kérdésében mutatkozó véleményeltérés” okozza. Nyugati részről „még nem mondták ki az utolsó szót” — hangoztatta, majd hozzáfűzte: „még mindig azt hiszem, hogy az emberi talá­lékonyság felkutathat olyan formulát, amely megoldást hozhat ezen a ponton.”- Ezután Herter amerikai kül­ügyminiszter tett rövid nyilat­kozatot, amelyben kijelentet­te, hogy kielégítőnek találta azt a beszélgetést, amelyet a csütörtöki nap folyamán Gromiko szovjet külügymi­niszterrel folytatott. Felkérte a szovjet külügyminisztert, hogy a pénteki hivatalos ülésen is­mételje meg azt, amit a csü­törtöki találkozó során neki mondott, hogy „o tárgyalások szempontjából pontosan tud­hassuk, hol is állunk” Ezután Gromiko szovjet külügyminiszter emelkedett szólásra. Mindenekelőtt hang­súlyozta, hogy az új szovjet javaslatok nem jelentenek sem ultimátumot, sem diktá­tumot. Ezek a javaslatok a Szovjetunió álláspontját rög­zítik, s alapul szolgálhatnak a nyugat-berlini kérdés és az össznémet bizottság kérdésé­nek megoldásához. A szovjet kormány képvise­lője hangsúlyozta: a Szovjetunió nem ír alá olyan okmányt, amely örökössé tenné a megszál­lási rendszert Nyugat- Berlinben. A Szovjetunió a megszállási rendszer fenntartását súlyos veszélynek tekintené Berlin és Európa békéjének szempont­jából. Gromiko, ezután néhány megjegyzést fűzött a nyugati részről hangoztatott állítások­hoz. Rámutatott: azt mondták a tárgyalások során, hogy a nyugat-berlini csekély létszá­mú helyőrség semmiféle kato­nai fenyegetést nem jelent. De ha ez így van, miért ragasz­kodnak a nyugati hatalmak ahhoz, hogy csapatokat tart­sanak Nyugat-Berlinben. A nyugati hatalmak képviselői azt állítják, hogy nyugat-ber­lini csapataikra azért van szükség, hogy megőrizhessék Nyugat-Berlin társadalmi rendjét. A nyugati hatalmaknak ez az álláspontja azonban nem egészen világos, ami­kor Nyugat-Berlint senki sem fenyegeti támadással, vagy elfoglalással. Ami az össznémet bizott­ságról szóló szovjet javaslatot illeti, a nyugati hatalmak kép­viselői többek között azzal in­dokolták e javaslat elutasítá­sát, hogy az egyesztendős ha­táridő elfogadhatatlan szá­mukra. Gromiko ezzel kapcso­latban emlékeztetett rá, hogy a nyugati hatalmak javaslatai között is szerepelt egy két és félévben megszabott időtar­tam: Nem logikus a nyugati hatalmak álláspontja, amikor egyrészt maguk is megszabnak bizonyos időhatárt, más eset­ben azonban nem hajlandók megszabott időtartamot elfo­gadni. A nyugati hatalmak képvi­selői bizonyos kétségüket fe­jezték ki á paritás elvével kapcsolatban is, amelynek alapján az össznémet bizott­ságot létre kellene hozni, a szovjet kormány véle­ménye szerint azonban egy ilyen bizottság csak a paritás elvén hozható létre. A lakosság létszámára való hi­vatkozásnak nincs semmi köze ehhez a kérdéshez. Az ENSZ-ban sok állam van képviselve, s azok lakossága különböző lélekszámú, ennek ellenére mindegyik állam csak egy szavazattal rendelkezik és minden tekintetben egyenlő­séget élvez. A konferencián is különböző lélekszámú orszá­gok vesznek részit, de teljes egyenjogúság alapján. A nyugati képviselők bí­rálták azt az elgondolást is, hogy az össznémet bizottságra kell bízni a német újraegye­sítés ügyét. Ezzel kapcsolatban a szovjet külügyminiszter ki­jelentette, az a benyomása, Jelenté» a nicar MANAGUA (MTI) A nica- raguai felkelők rádióállomása csütörtökön este újabb győ- zelmékről adott hírt. Cáfolta, hogy a forradalmárok főereje feladta a küzdelmet, s beje­lentette, hogy a felkelők dr. Jose Medina Cuadra parancs­noksága alatt harcoló egysége az Gropendolas hegységben megfutamította a kormány- csapatokat. A rádiójelentés szerint az Atlanti-óceán part­vidékén újabb forradalmi ak­ció kezdődött. MONTEVIDEO. A TASZSZ jelenti, hogy az El Popular című lap közlése szerint az hogy a nyugati tárgyalófél meg akarja kerülni az összné­met bizottság létrehozásának kérdését, elvesztette érdeklő­dését a kérdés iránt, mihelyt a Szovjetunió elfogadta az eredetileg a nyugatiak áltál javasolt gondolatot. A szovjet delegáció azonban azt a reményét fejezi ki, hogy a nyugati hatalmak felülvizs­gálják majd magatartásukat ebben á kérdésben, s lehetővé válik, hogy megegyezésre jus­sanak. Gromiko ezután rámutatott, hogy a legújabb szovjet ja­vaslatokkal kapcsolatban, a nyugati hatalmak képviselői semmi kivetni valót nem ta­láltak abban, hogy két ízben is megpróbálták ugyanazokat a javaslatokat előterjeszteni Nyugat-Berlinnel kapcsolat­ban és két ízben is megismétel­ték: „vagy elfogadja a Szov­jetunió a megszállási rend­szer fenntartására vonatkozó javaslatainkat, vagy pedig nem lesz semmiféle megegye­zés.” Néhány nyugati hatalom képvielője azt mondotta, ha nem jutunk megegyezésre a jelenlegi értekezleten, nem lesz kormányfői találkozó. Ez­zel kapcsolatban a szovjet külügyminiszter a következők­ben szögezte le a szovjet kor­mány álláspontját: „a szovjet kormány úgy véli, hogy a csúcsértekez­let nem lehet alkudozás tárgya.’* A szovjet kormány hasznos­nak tartotta a csúcsértekezle­tet és most is annak tartja. Megtartása fordulópontot je­lenthetne a nemzetközi kap­csolatokban. ■ Megoldásokat kell találni és semmiféle akadályt nem szabad gördíteni az államfők értekezletének útjába. Gromiko ismét hangsúlyoz­ta: a szovjet kormány meg­egyezésre kíván jutni a jelen­legi értekezleten. Ha valamely állam mesterséges akadályo­kat gördítene a csúcsértekez­let elé, az az állam a követ­kezményeket illetően súlyos felelősséget vállalna. A szovjet külügyminiszter befejezésül hangsúlyozta: ffi szovjet küldöttség komoly tár­gyalásokat óhajt folytatni és minden lehető módon hozzá kíván járulni, hogy a konfe­rencia munkája — akár csu­pán korlátozott területen is — sikerrel járjon. (MTI) tigiiai harcokról uruguayi Blanco-párt, a szo­cialista párt, a katolikus párt, valamint több más párt parlamenti képviselő- csoportja nyilatkozatot adott ki; A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az uru­guayi képviselőház kívánja a nicaraguai nép szabadságát és demokráciáért vívott harcá­nak diadalát. Az Üj Kína tíírügynökség jelentése szerint Venezuela, San Salvador és Costa Rica nemzetgyűlése szintén határo­zatban támogatja Nicaragua népének harcát. (MTI) A szovjet kormány úgy véli9 bogy a csúcsértekezlet nem lehet alkudozás tárgya .1 külügyminiszteri értekezlet péntek délelőtti ülése Az NDK küldöttségének rigai látogatásai Hruscsov és Grotewohl beszéde a rigai nagygyűlésen ben támaszkodhatott. Hangsúlyozta, hogy a béke biztosításán alt és Németország nemzeti újjászületésének ma az a legfontosabb feltétele, hogy visszaszorítsák, megfé­kezzék és megsemmisítsék a nyugatnémet militarizmust. Grotewohl ezután kijelen­tette, hogy az NDK fontosnak tartja a balti államok meg­nemtámadási szerződésének megkötését. Végezetül elmondotta, hogy a nyugatnémet militaristák atomfegyverkezési versenyével szemben az NDK békés ver­senyt indít, azt a versenyt, amelynek célja, hogy megold­ják az ország gazdasági főfel­adatát és 1961-ig utolérjék Nyugat-Németországot a leg­fontosabb árucikkek egy lakos­ra jutó termelésében. Ugyan­akkor arra is készen állunk, — és ehhez a felszerelésünk is megvan hogy méltó választ adjunk minden agresszornak bárkinek, aki kezet emel bé­kés épitőmunkánkra — jelen­tette ki. — Ez a meggyőződé­sünk a német nép alkotóerején alapul, valamint azon a test­véri kapcsolaton, amely az NDK-t egybefűzi a Szovjet­unióval és a többi szocialista országgal. szovjet külügyminiszter-he­lyettes és Erich Baumanis, a rigai városi tanács elnöke. Délután Riga festői parkjá­ban, a Kisó-tó partján nagy­gyűlés volt. A csaknem száz­ezres nagygyűlésen Vilis Lacis, Otto Grotewohl, Nyikita Hrus­csov és mások mondtak beszé­det. ioftl beszéde Nyugat-N érne tor szag az ameri­kai imperializmus legszorosabb szövetségeseként egy új euró­pai háború veszedelmének köz­pontjává vált. Grotewohl hozzáfűzte, hogy Nyugat-Németország atomfel­fegyverzése nem változtatja meg az imperializmus javára a világ katonai erőviszonyait. A mai Németország nem azo­nos az 1939-es vagy Í941-es Németországgal. A munkásosztály,., az ifjú­ság és a nyugatnémet ér­telmiség széles rétegei egyre jobban felismerik az atomfegyverkezés veszé­lyeit, egyre határozottab­ban akcióba lépnek. A német imperializmusnak már nincs akkora emberanya­ga és területe, amelyre 1939­RIGA (MTI). Otto Grotewohl, az NDK mi­niszterelnöke, Friedrich Ebert Nagy-Barlin főpolgármestere és a német küldöttség több más tagja csütörtökön délelőtt egy sétahajón kétórás kirándu­lást tett a Daugava folyón. A német vendégeket elkí­sérte Vilis Lacis lett miniszter- elnök, Vlagyimir Szemjonov Otto Groteu A Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke hangsúlyozta, hogy a párt- és kormányküldöttség tagjai a világtörténelem első német munkás-paraszt államának képviseletében érkeztek Lett­országba. Ez az állam szilárdan áll a Szovjetunió vezette szocialista béKetáborban. Az NDK, mint a szocialista tábor legnyuga­tibb országa, tudja nagy felelősségét a szocialista tábor további erősítéséért, az euró­pai béke biztosításáért. — Az NDK nemzeti tö­rekvésének legfőbb célja *— folytatja — harc a német békeszerződés meg­kötéséért. 'A békeszerződésre annál is inkább szükség van, mivel

Next

/
Oldalképek
Tartalom