Népújság, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-06 / 131. szám

19S9„ június 6.j szombat NÉPÚJSÁG ÉPÍTŐKŐVEL teli vagonok gördülnek a selypi, íarkasmá- lyi és a többi kőbányából a termelőszövetkezeti községek felé, gyári főkönyvelők kere­kednek fel, hogy a helyszínen segítséget adjanak a még gya­korlatlan tsz-könyvélőknek: Szerelők utaznak a falvakba, hogy kijavítsák a hibás vil­lanyvezetéket, a bányák kar­bantartói eisekapát, vetőgépet javítanak vasárnap társadalmi munkában, máshol kiszisták ás­sák a leendő szivattyús kút alapját és üzemi, kultúrcsopor- tok, teszik vidámabbá a falusi vasárnapokat. A munkásosztály ezer mód­ját kéresd ;és találja meg a se­gítségadásnak, amellyel a falu szocialista építését akarja meg­gyorsítani. Míg a politikailag képzettebb munkások erkölcsi segítséget nyújtanak az új gazdálkodási mód, a párt politikájának meg­ismerésében, addig a többiek társadalmi mimikával járulnak hozzá annak a nagy átalaku­lásnak , meggyorsításához, amely a megye falvaiban ész­lelhető. A város, az iparvidék részt kér — 1 s jelentős részt vállalt .már eddig is — a szo­cialista mezőgazdaság megte­remtésében. Erkölcsi segítséget adott, amikor dönteni kellett a kétfajta gazdálkodás között s ígéretét — miszerint később sem feledkezik meg a termelő­szövetkezetekről — most is be­tartja. Az erkölcsi segítség mellett nap mint nap érezhe­tik a munkásosztály anyagi támogatását az új és régi fez­ekben egyaránt. LUDASON a helyszínen győződhettünk meg arról, mit jelent a munkásosztály segít­sége a ~ termelőszövetkezetek-, nek. Az egykori földesúri kas-' tély udvarán, ahol a ludasa Üj Élet Tsz leendő központja lesz majd, a gyöngyösi 34-es szá­mú Autóközlekedési Vállalat dolgozóinak kézimunkáját di­cséri a villamosított istálló, amelyet teljesen a vállalat szerelői hoztak rendbe, sőt még az anyagot is ők adták a tata­rozáshoz, a villanyszereléshez. A 34-es AKÖV kiszistái, Nagy József, Mészáros Gyula, Markolt Gergely s a többiek, akik jelentős részt vállaltak a termelőszövetkezetnek végzett társadalmi munkából, a szövet­kezet régi kútját villanymoto­ros, szivattyús modern kúttá építik át, ’s ez igen’ jelentős segítséget ad majd a fez-köz- pont és az istálló vízellátásá­hoz. Szinte mindennap kint talál­hatók a községben Gonda Gyu­la párttitkár. Halász Ernő, Su- ha Gyula és a vállalat többi vezetője, dolgozója, akik rész­letesen ismemi akarják az új szövetkezet minden problé­máját, hogy kellő segítséget nyújthassanak. Az akövisták már 200 köb­méter követ is kitermeltek a termelőszövetkezetek részére, s ahogy nagyjából összeszá­molták, az idén már majdnem százezer forint értékű társa­dalmi és egyéb munkával já­rultak hozzá a termelőszövet­kezetek gazdasági megszilárdí­tásához, Ez mindenképpen je­lentős összeg, bár ha a továb­bi terveiket nézzük, ez csak egy része annak a segítségnek, amelyet a vállalat akar nyúj­tani a ludas! Üj Élet Terme­lőszövetkezetnek. A Gyöngyösi Agpomedianlkai kis* újításai a mezőgazdaság gépesítéséi'« A mezőgazdasag szocialista nagyüzemű -gazdálkodása fel- téüenül megköveteli, hogy a mezőgazdasági gépek egyre korszerűbbek, sokoldalúbbak legyenek. A gyöngyösi Agro- mechanikai Ktsz újító kollek­tívája is ezt akarja elősegíteni. Az általuk, gyártott cefre­szivattyúhoz eddig 200 kilo­gramm import bronz volt szükséges, most a kísérletek befejezése után egy olyan szi­vattyú prototípusát - alakították ki, amelynek teljesítménye egyharmaddal nagyobb, a ré­ginél, eladási ára 7000 forint­tal olcsóbb, a gép súlya je­lentősen csökkent, s ezzel mintegy 150 kilogramm bronz­anyagot is megtakarítottak; Az újító kollektíva további terve, hogy az új szivattyú- típust is tovább fejleszti, hogy az gazdaságosan gyártható le­gyen különböző teljesítményű méretekben, s hogy használni lehessen víz, gyümölcslé, bor- seprő és sűrű folyadékok szi­vattyúzására is. A szövetkezeti újítók elké­szítették egy taldgás permete­zőgép prototípusát is, amely kisebb módosítással alkalmas szőlő és gyümölcsfa permete­zésére. Ez a kísérlet lényegé­— A MEGYÉNK termelő- szövetkezeteinek fejlődése képekben eímű kiállítást a füzesabonyi bemutató utána .jövő héten Kaiban és Szí- halom községben is megren­dezik. Körülkerítik á tcuki tanácsházát . Teriiken a község mozija és kultúrotthona egy épületben kapott helyet a tanáccsal. Sok zavart okozott egy-egy előadás megrendezésénél a kerítés hi­ánya, ezért 'sürgősen meg kel­lett oldani ezt a problémát. Már több ízben foglalkoztak a tanácsháza körülkerítésének gondolatával, míg a legutóbbi tanácsülésen végre elhatároz­ták, hogy 25 ezer forintos költ­séggel megépítik a kerítést. A munkálatokat. még a nyár fo­lyamán megkezdik, ben első hazánkban a gépes y tett permetezésre! ' ’ ; A szövetkezet ríj konstruk­cióit a Szőlészeti Kutatóintézet is felülvizsgálta, s az, újítók munkáját eredményesnek ta­lálta; Polgár Miklós NAGYON biztatóan alakul tsz-tagok és a vállalati dolgo­zók kapcsolata is. Az új tsz- tagok a patronálókat meghív­ják lakodalmakra, egyéb ün­nepségre, s a vállalat kultúr- csoportja is kilátogat a tsz közgyűlésedre, amely utón kö­zösen. szórakoznak a giépkoesi- vezetők, szerelők, a ludasi fez- tagokkal, a falu dolgozóival. Hasonló igyekezet tapasztal­ható egy másik, ugyancsak gyöngyösi üzemben, a MÁV Váltó- és Kitérőgyártó Üzemi Vállalatnál is. Itt is jóformán a gyár minden dolgozója isme­ri, mit adtak, milyen munkával járultak hozzá az általuk pat­ronált termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdításához. Látogatásunkkor a gyár főköny­velője volt éppen kint a gyön­gyöshalászi Kossuth Tsz-ben, hogy a helyszínen adjon segít­séget a tsz könyvelésének rendbehozásahoz. Aztán je­lentős mennyiségű követ is féj tettek főként társadalmi munkával az új termelőszövet­kezetek építkezésedhez, vas te­tőszerkezetet készítenek az at- kári Tsz 100 férőhelyes istál­lójához. Ezekből a munkákból különösen a kiszisták veszik ki részüket: Tóth József, Gu­lyás Emil, Várhelyi Árpád, Mocsári László, Kádár László. s a többi fiatal és idős váltó- gyári munkás, akik a farkas- mályi kőbányában a szövetke­zetnek termeltek ki követ az idén. SOROLHATNÁNK a gyön­gyösi XII-es akna bányászai­nak hozzájárulását is, akik összeszedték az építkezésélvnél fennmaradó hulladék-betonele­meket, már be is építettek a karácsondi Dózsa Tsz építkezé­seinél, s akik jelentős meny- nyiségű hulladék-deszkával is segítettek a tsz építkezéseit. De bármelyik üzemben, bá­nyánál ,, beszéltünk is a veze­tőkkel, dolgozókkal, . az tűnt ki a beszélgetésekből, hogy a reális lehetőségeken belül to­vábbra is mindenkor készek segíteni a szocialista mezőgaz­daság ' megteremtésében és megszilárdításában. Kovács Endre Tíízoltószertárat építenek Makléron A makiári . tűzoltók eddig mostoha körülmények között voltak elhelyezve. Az udvaron tárolt tűzoltófelszerelés az idő­járás viszontagságainak kitéve sokat rongálódott, s így szük­ség volt már egy fedett, külön erre a célra készített tűzoltó- szertárra. A község vezetői megértve a szertár építésének fontosságát, negyvenezer forintos állami támogatással, 10 forintos köz­ségfejlesztési hozzájárulással, s a község lakosadnak több ezer forint értékű társadalmi mun­kájával a jövő hónapban kez­denek meg egy korszerű, a legújabb követelményeknek is megfelelő. |űzöltó-szertár épí­tését a „Dózsa"’ kultúrház mellett kijelölt helyen. Nemcsak az üzemben állnak helyt A két kiszis- ta — Tóth Jó­zsef és Kádár László lakatos — nemcsak a váltógyárban dolgozik együtt, de a termelő- szövetkezetek javára végzett társadalmi munkáknál is. A farlcasmályi kőbányában ötször vettek inár részt a társadalmi munkában, s ahogy mond­ják, ezzel. még nem fejezték be. A% illetékeitek figyelmébe Egerben a Kertész utca ele­jén mindkét oldalon undort- keltő bűz van. Két házból ki­folyó szennyvíz, szemét, elvi­selhetetlen — írja panaszos levelében szerkesztőségünknek Sárkány János egri lakos. Ezenkívül csúfítják még az ut­cát a föidkupacok, kőrakások, amikre ott semmi szükség nincs. Nem álcád gazdája, aki azt onnan elszállítaná, aki rendet teremtene. Kérjük a Városgondozási Vállalatot, hogy nézzen utána, és intézkedjék, orvosolja a Kertész utcai lakók panaszát. •k Feldebrőn még 1957-ben kezdte meg az Egri Útfenn­tartó Vállalat a miskolci főút­vonalhoz csatlakozó Kápolna— Aldebrő — Feldebrő —Verpelét útszakaszon a betonút építé­sét. Ez alkalommal ástak egy 5,5 méter széles, 2 méter mély és. 50-60 méter, hosszú árkot. Ez az árok három ház előtt húzódik. A háza1 k- tu­lajdonosai a régi árokra ter­méskőből kisebb hidakat épí­tettek rá, amelyek alatt a víz elfolyt. Ezeket a hidakat az Ütfenntartó Vállalat szétszed­te, de újat nem építtetett he­lyette. Három ház elé — a 23., 25. és 27. számú házak elé — csak a járdaszegélyen lehet kocsival behajtani, ami igen keskeny, s így veszélyes. A kanyarban nincs ellátva védő­korláttal, s eddig számtalan szerencsétlenséget okozott, sőt április elején halálos kimene­telű baleset volt. Meist, amikor a kirándulókat szállító jármű­vek tömegesen haladnak át ezen az úton Parádfürdő, Bükk­szék felé, igen szükség volna az óvintézkedésre. Tekintettel arra, hogy köze­ledik a búzahordás, cséplés ideje, nagyon hálás dolog len­ne, ha az Útfenntartó Válla­lat által lebontott hidat újra­építenék, mert szekerekkel csali az árok és a házak kö­zött levő alig háromméteres járdaszegélyen lehet közleked­ni. Veszélyes ez a mély árok az állatok részére is. Előfordult már olyan eset is, hogy csak kötéllel tudtuk kihúzni onnan a jószágot. Mielőbbi intézkedést várunk az illetékesek részérő. Fazekas István és több tarsa Egerből Harsy Jőzsefné, a csákói és a vidéki latosok ne­vében írt. szerkesztőségünknek a Népkert déli bejáratának el­zárásával kapcsolatosan. Tudomásunk szerint .-j-.úf'ja — azért kellett így intézkedni, mert a vasúton érkező „falu­siak" fegyelmezetlenek, eddig is, ezután is bepiszkítja}: a nagy költséggel szépen rende­ződő népkertet. így becsüljük meg mi városiak a falusi dol­gozókat? Olyan nagy a kü­lönbség a városi és falusi kö­zött, hogy reménytelennek lát­szik őket a közterületeken való helyes viselkedésre rá­szoktatni? Ügy gondolom, ne sértsük még a hozzánk dol­gozni, vásárolni, szórakozni'.'és mindenféle', ügyes-bajos dolgai, miatt idejáró falusiakat. Ne tiltsuk el őket a kedves Nép- kertünk élvezetétől és. azon keresztül való közlekedéstől. A Népkert városunk fontos gyalogközlekedési területe is: Ennek a főbejáratnak a lezá­rása a csákói és a környékbe­li lakosok sérelme is, mert sokan mennek az SZTK-ba, Dohánygyárba, az Útfenntar­tó Vállalathoz dolgozni, s leg­alább 500 métert kell kerül­niük. ­I V; TVÍ agy gondot okozott az iskoláknak tanerőkké! való ellátása is. Amelyik is­kolához tanerő nem jutott, oda menekült pedagógusokat, vagy addig állás nélkül álló tanítónőket küldött ki a me­gyei művelődési megbízott, így a menekült tanerők be­osztásával, s újak kinevezésé­vel a tanítóhiány enyhült. _ A művelődési osztályok a kán- tortanftókat nyilatkozattételre hívták fel, vajon mint taní­tók, vagy mint kántorok óhaj­tanak-e a jövőben működni, mert a' két- foglalkozás össze­férhetetlen. A pedagógusok személyi ügyeinek elbírálásá­nál a megyei művelődési osz­tály alapos megfontoltságra hívta fel a helyi művelődési tanácsok figyelmét. Az elbí­rálásnál a régi politikai maga­tartás, vagy egyes elejtett sza­vak csaii másodsorban vehe­tők tekintetbe, ellenben külö­nösen hangsúlyozandó és irányadó a Tanácsköztársaság megalakulás;! óta tanúsított magatartás. A cél semmi eset­re sem a régi politikai tény­kedések, esetleg ehhez kap­csolódó személyi ellentéten ezen az úton elérendő meg­torlása, hanem annals elérése, hogy minden képesített taní­tó a jövőben az új szellem­ben vezetett iskola megbízha­tó munkásává váljék. Éppen ezért, mert a jövőben két-há- romszor annyi képzett tanító­ra lesz szükség, mint amennyi s rendelkezésre áll, arra kell ctörekedni, hogy a talán még <ma is a régi szellem hatása salait álló tanító átalakuljon Sés az új társadalom hasznos sés megbízható munkásává S váljék. > A Tanácsköztársaság egyik ? r' legfontosabb feladatá­énak tekintette a gyermekek ztesti és lelki védelmét. A Kor- fmányzótanács az iskolában ^gyermekvédő gyúrni állásokat rendszeresített és a gyermek­védő gyámi teendőkkel külön gyámi tanfolyamon kiképzett tanítókat vagy más szakkép­zett egyéneket bízott meg. Ka- lovits Alajos megyei művelő­dési megbízott már március hónapban felhívta az összes iskolák vezetőit, hogy a tanu­lók fürdetésének rendszeresí­tése érdekében adják be hoz­zá összes növendékeik kimu­tatását, megjelölve szüleik va­gyoni állapotát, testvéreik szá­mút és korát, lakásviszonyai­kat. Dr. Sállá orvossal abban állapodott níeg, hogy. a leg­szegényebb és arra legjobban rászoruló tanulókat csoportok­ban fogja az uszodában für- dettetni. A megyei művelődési osz­tály nagy súlyt helyezett ar­ra, hogy a beteg proletár gyermekek részére mind Eger­ben, mind a megyében szana­tóriumok létesüljenek. Ennek érdekében igyekezett számba- venni az erre a célra felhasz­nálható épületeket; Ebben a kérdésben a megyei művelő­dési megbízott beható tárgya­lásokat folytatott Jackwerfch Ede kormányzótanácsi biztos­sal, aki a proletár gyermekei? egészségügyének ápolását ma­ga is elsőrangú feladatának tekintette. A proletárállam odaadó gondoskodással vette körül a gyermekeket. Ennek a nemes célnak a szolgálatá­ban álltak az egri proletariá­tus vezetői. is,, amikor a gyer­mekeknek hasznos, üdítő és szórakoztató örömünnepéről gondoskodtak; Július 5-én, szombaton, a gyermeknap rendezősége az Uránia film­színházban gyermekelőadást, a városi. színházban pedig vi-. dám estet rendezett; Az elo­SZÄNTÖ IMttE: I szocialista pedagogus-mosgalom Heves megyében — 1918—1919 adás után a közönség a népi zenekar által előadott Inter­nationale és a Marseillaise dallama mellett felvonult a Lenin úton, végig a Kossuth térre. Másnap, vasárnap dél­után kétszáz gyermeket ru­háztak fel a Halas piaci isko­lában. Majd a Népkertben a játékok megkezdése előtl Jackwerth Ede kormányzóta­nácsi biztos mondott üdvözlő szavakat: „Ezen a napon üd­vözöllek benneteket kis gyer­mekeim. Jelen pillanatban megadtuk nektek már azt a szórakozást, nevelést, fürdőt, nyaralást és játékot, amit ed­dig ti nem élveztetek. ' A jövő­ben azonban még fokozottabb tevékenységgel gondoskodunk rólatok, s akkor nagyon bol­dogok lesztek. Mai napon te­hát ezen célok vezettek ben­nünket. Ezennel átadom nek­tek a kertet^ (volt Érsekkert! — Sz. I.), játsszatok és mulas­satok!” He nemcsak a kicsinyek- ről gondoskodott a proletárállam, hanem a sze­gény és menekült tanulók se­gélyezésére is gondolt. Nem hanyagolta el a Tanácsköztár­saság az analfabéta felnőttek oktatását sem. Ezzel a kérdés­sel az elmúlt kormányok sem­mit se törődtek. Amit tettek, az sem volt egyéb szemfény­vesztésnél. Heves megyében a hat évesnél idősebb népesség­ből 1910-ben csupán 73 száza­lék, 1920-ban pedig 79,1 száza­lék tudott írni és olvasni. Va­gyis 1910-ben analfabéta volt a lakosság 27 százaléka, 1920- ban pedig 20,9 százaléka. Az analfabéták oktatását a műve­lődési osztály az egész megyé­ben úgy kívánta megszervezni, hogy a téli hónapok esti órái­ban az iskolákban napi kétórás kurzusokat tartanak a tanítók egységesen kidolgozott tan­anyagbeosztás mellett. A tanév bezárása után a Közoktatásügyi Népbiztosság elérkezettnek látta az időt rendet teremteni az iskolában. A tanítókat külön átképző tanfolyamokon való megjele­nésre szorította. Az új iskola felé vezető úton fontos lépést jelentett a tanítóknak az Eger­ben július hó folyamán tartott szociális pedagógiai átképző tanfolyam.. Már június hó fo­lyamán lépések történtek az egri szabadiskola létrehozásá­ra. A rossz közlekedési viszo­nyok azonban nem tették le­hetővé, hogy . az iskola új anyaghoz jusson, s így július derekáig nem is tudta' meg­kezdeni működését. Csak júli­us 14-én került sor az egri munkás szabadiskola, a fel­nőttek iskolájának megindítá­sára. Megalakultak az egyes előadó csoportok és az iskola titkársága , gondoskodott az ok­tatás céljait szolgáló bőséges anyagról. A tantárgyak között szerepelt az írás, olvasás, he­lyesírás, számolás, mértan, földrajz, kereskedelmi ismere­tek, gépírás, gyorsírás, köny­velés. Tervettek mezőgazda- sági és kertészeti tanfolyamot, tanfolyamot az összes ipar­ágakból, faipari, cséplő- és stabilgépkezelő tanfolyamok J^zektől a tanfolyamoktól függetlenül — ugyan­csak júliusban külön tanfo­lyam indult agitátorok képzé­se céljából. Az írók, művészek, tudósok alkotásaiból kisugárzó szépség eddig csak a kiváltságosak gyönyörűségét és élvezetét szolgálta. A könyvek, a fest­mények, a szobrok el voltak zárva a proletariátus elől, A Tanácsköztársaság kikiáltása után minden ember számára igyekeztek hozzáférhetővé tenni a művészet alkotásait: A tanácskormány a proletárura­lom beköszöntésével rendelet­ben hívta fel a művelődési- szakosztályok vezetőit, hogy a vidéken elhelyezett múzeumo­kat foglajlák le, amíg a buda­pesti szakértők közreműködé­sével megejtik a múzeumok leltározását. Ez vonatkozott Egerre is, amelynek nagyérté­kű múzeuma a Líceumban volt elhelyezve. Amikor. Lukacs György népbiztos Egerben idő­zött és megtekintette a líceu­mi múzeumot, félmerült az a terv, hogy a leltározás után a képtárt, a régiség- és érem- gyűjteményt a volt érseki re­zidenciában elhelyezve állíta­nák fel, mint a proletariátus múzeumát, a könyvtárhelyisé­gekben levő könyveket pedig régi hélyükön meghagyva, azo­kat tartalmuk szerint rendez­ve természettudományi, törté­nelmi, stb. osztályokra és ol­vasótermekre kellene feloszta­ni. Ilymódon érvényesülhetett volna valóban a nagy egri mú­zeum terve, amelyet már rész­leteiben is kezdett kidolgozni a megyei művelődési osztály, amikor a Tanácsköztársaság bukása útját vágta minden ilyen irányú egészséges kultúr­politikai akciónak. T áthatjuk tehát, hogy a XJ Tanácsköztársaság me­gyénkben is milyen óriási munkát végzett, hogy a maga- sabbrendű proletárkultúrát megteremtse. Bár Kalovits Alajos megyei művelődési megbízott gyengének bizonyult a vállalt feladatok elvégzé­sére, s bár a reakciót nem sikerült teljesen felszámolni az iskolákban, mégis nagy tiszteletet érdemelnek azok az óriási erőfeszítések, amelyeket megyénk pedagógus-társadal- ma tett az új szocialista kul­túra felépítésére. (Folytatja*)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom