Népújság, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-28 / 150. szám

4

NÉPÚJSÁG

1959. június 2S.i vasárnap

PARASZTI

Egyre több a közös vonás termelőszövetkezeteinkben

Nem ezt vállalták...

A Központi Bizottság már. ciusi határozata célul tűzte ki a meglevő termelőszövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdítását. Az 1959. év első negyede igen komoly eredményeket hozott a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése terén mind országosan, mind Heves megyében. Az országos fejlődés gyakorlati jellemző vonásaként Heves megyében is 61 község dolgozó parasztsága — megértve pártunk és kormányunk politikáját — választotta a nagyüzemi gazdálkodást, a régi, elavult kisparceliás gazdálkodási mód helyett.

A megszilárdítás igen fontos, időszerű kérdés ma az összes termelőszövetkezetekben, de különösen azokban, ahol a közös munkát az ősszel kezdik el. Az ősszel kezdődő termelőszövetkezetekben, a sok pozitívum ellenére is, ‘sok a bizonytalanság, mivel itt keveredik leginkább rendezetlen, összekuszált formában közös és egyéni fogalma. Az új tsz- tagság egy része nem látja világosan az új életet, és azt, hogy nekik egyénileg is jobb, biztonságosabb, gondtalanabb és könnyebb megélhetést fog jelenteni a közös gazdálkodás.

Ezt a bizonytalanságot, parasztságunk lelkületűben végbemenő vajúdást ismerve, igyekszik a nyugati rádió és sajtó-orgánum mindegyike kihasználni és kilátástalannak feltüntetni a jövőt parasztságunk előtt. Sőt egyes esetekben, ha ez nem használ, magyarországi barátaikon keresztül még a megfélemlítés eszközét is igénybe veszik tsz- ellenes agitációjuk során. Néhány esetben attól sem riadnak pissza, hogy a közös gazdálkodás kialakulását, a jobb elet feltételeit gátolják, hogy

jót akarö új tsz vezetőségi tagjait terrorizálják. Még az a szerencse, hogy józan eszű dolgozó parasztságunk túlnyomó többségénél nem nagy hitelük van sem a nyugati imperialisták rágalomhadjáratának, sem pedig belső ellenségeink krokodil-könnyei hullatásának. Ide is vág az a jó közmondás: i,a kutya ugat, a karaván halad’’, mert minden ellenséges próbálkozás és ellenségeink tsz-eilenes propagandája ellenére iSj napról napra több dolgozó paraszt érti meg a nagyüzem fölényét. Azt, hogy a biztos^ nyugodt, jobb élet egyedüli alapja falun a szocialista nagyüzem, a termelőszövetkezet. Ezért tavasz óta napról inapra egyre többen hangoztatják a közös gazdálkodás minden feltételének megteremtését, illetve ennek szükségességét; és a gyakorlatban tapasztalható ennek nagyszerű eredménye, az ősszel kezdődő termelőszövetkezetek gazdasági talapjainak megteremtése létén. Ennek igen komoly gyakorlati mutatói a következők:

1. Minden új és számszerűleg ínegnövekedett tsz megválasztotta állandó .vezetőségét. Kialakították a munkabrigádokat, kijelölték a brigádvezetőket. Ezek vezetésével megkezdték a közös gazdálkodás feltételeinek megteremtését. Minden ellenséges mesterkedés ellenére tsz-eink vezetőségei rendszeresen üléseznek, tevékenykednek a tsz jövőjének érdekében. Egyszóval, vezetik a tsz-t. Az alapszabálynak megfelelően összehívják a közgyűlést, ahol a tsz-tagsággal részletesen megtárgyalják <régi és az új tsz-tagok együtt) a tsz előtt álló feladatokat, közösen döntenek a legfontosabb problémákról és amint az ábra mutatja, végre is hajtják általában az így hozott döntéseket. Minden tsz kérte a földrendezést. mert parasztságunk komoly elhatározása során született nagyüzem alapvető követelménye, hogy a kisparcellákat nagy táblákba összehozzák, hogy a nagyüzem fölényét kihasználhassák. Sokat segítenek a tsz vezetői, sokszor egyszerű tsz-tagok is a földrendezőknek. Ez a segítség odáig vezetett, hogy a betervezett határidő gáxtt a &1 tBz*kQ2&éa:-közül-tafc>b

mint 40 tsz-ben sikerült befejezni véglegesen a földrendezést. Csupán a birtokba-adás van még hátra, amely a 24-es tvr. alapján aratás után meg fog történni, hogy a tsz-ek mindjárt megkezdhessék a kisparcellák összeszántását és ezzel a jövő évi nagyüzemi vetés alá a talajmunkák elvégzését.

2. Ugyanakkor, ahol erre mód és lehetőség volt, kisparceliás vetéseken közös vöröshere és lucerna felülvetést végeztek 50—100 holdas évelő pillangós táblákat kialakítva, amelyen már — ha az idő kedvez — még az ősszel takarmányt (sarjúherét) nyerhetnek a beviendő közös állatok számára. Ez a megyében kb. 13 000 holdat tesz ki. Különösen kitűntek ezen a téren Nagyfüged, ahol 800 hold ilyen jó felülvetés van. Visznek, Tárnáméra, Tiszanána tsz-ek, stb. Nem egy tsz van a megyében, ahol az elhagyott tartalékterületeken árpát, kukoricát, zabot, silókukoricát és más takarmányt vetettek munkaegységre, vagy társadalmi munkában a közös munkát ősszel kezdő tsz-tagok. Ez a munka különösen szépen halad a hevesi, füzesabonyi és a gyöngyösi járás tsz-községeiben. Kiemelkedő példa a tamamiklósi Kossuth Tsz, ahol a teljes közös munkát ősszel kezdik, de a táblában levő rizsföldjüket már munkaegységben, mintaszerűen művelik.

Qok tsz-ben a növendék- marhát még tavasszal összeadták, és gulyára hajtották, hogy mire a férőhely őszre elkészül, legyen szarvasmarhaállományuk és így nem verik magukat nagy költségbe sem. Ez a szép kezdeményezés a tavasszal indult be és azóta már nem egy tsz van, ahol több mint 50 ilyen növendékállat legei gulyán. Sőt van olyan tsz is, mint például a füzesabonyi Petőfi Tsz, ahol 150 ilyen jószág van, amely nem Ids szerepet fog játszani a jövő évi gazdálkodásban. Heves megyében a második negyedévben több mint 1200 növendékszarvasmarhát hoztak a közösbe az ősszel kezdő tsz-ek, amely a közös gazdálkodás gyakorlati tényezőjeként mutatja, hogy tsz-eink és dolgozó parasztságunk komolyan veszik az őszi kezdést és gondolom, ez jó példa lesz azok előtt is, akik lemaradtak ezen a téren, mert rájuk is nemcsak lelkesítőié.?. hanem ösztönzőleg is hat a minél több közös kialakításában.

Körülbelül 16 000 állattal kezdenek ősszel Heves megye tsz-ei. Ez azt jelenti, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányt is biztosítani kell a közös állatállománynak és a szükséges férőhelyet is. A férőhely biztosítása egyrészt már megtörtént a tsz-községek- ben meglevő nagyobb, 20—40, stb. férőhelyes istállók felkutatásával, másrészt a 92 épülő létesítménnyel is. melyből 55 szarvasmarhaistálló, 19 sertés- fiaztató, több sertésszállás, 14 juhhodáiy. stb. épül, több mint 30 millió forint állami segítségből, hosszúlejáratú kölcsönből.

De még szükségünk lesz egy sor provizórikus féx'őhely megteremtésére is, amely téliesít- hető. Csak a közös összefogás, egységes áldozatvállalás útján tudjuk megteremteni mindezt a közös férőhelyet.

Nagyon helyesen, a párt és a kormány politikájának megfelelően cselekednek azok a tsz- ek és tsz-tagok, aldk az állami kölcsönök mellett, saját erőből minél több egyszerűen megépített. de a célnak kitűnően megfelelő provizórikus létesítmény létrehozásán fáradoznak. Külön példa lehet minden tsz előtt, úgy gondolom, a tisza- nánai Vörös Csillag Tsz, ahol az idén saját erőből a tsz-tagok 1000 férőhelyes baromfiólal, 200 férőhelyes sertésszállást és 2 kocsiszínt építettek. Talán nem leszek ünneprontó, ha megemlítem, hogy még van egynéhány tsz és tsz-tag, akik úgy képzelik, hogy belépnek a lsz-be, adjon az állam kölcsönt,

építtesse meg az istállót és nekik a meghatározott időben csak a kulcsot adják át. hogy betelepíthessék az állatot.

Világosan látni kell az T ilyen gondolkozású tsz- tagoknak és vezetőknek, hogy az állam nem bír egy év alatt minden igényt kielégíteni. Amit tudott, azt adott, hisz soha sem volt még Heves megye tsz-einek több mint 30 millió forint egy év alatt beruházásra eddig, csak az idén. Arra is gondolni kell, hogy azt a kölcsönt, amit kapnak bármire, azt egy idő múlva meg kell adni, amit nekik kell jó gazdálkodással megkeresniök a következő években. Ha többet segítenek az építkezésnél a tagság döntése és segítése alapján, kevesebb pénzt kell kifi- zetniök a takarmányért és a vetőmagért, stb., akkor kevesebb kölcsönt kell az államtól felvenni és annyival kevesebbet kell majd visszafizetniök. Ha a tsz-tagok a társadalmi és más segítséget fokozzák, ezzel több közöst hozhatnak létre az állam által adott kölcsönből, így jobb lesz a gazdasági alapjuk, jobban kezdenek, mert ésszerűbben használják fel az állam által adott gazdasági segítséget, hamarabb lábrakap- nak és így a következő esztendőkben egy munkaegységre többet tudnak osztani.

Szépen halad megyénkben a közös takarmány biztosítása, a behozott állat közös tartásának másik igen fontos alappillére;

Űj tsz-parasztságunk megértette pártunkat és kormányunkat, ezen a téren is és sokféle módon erőfeszítéseket tesz a közös takarmánybázis biztosítására. Minden tsz-köz- ségben megtárgyalta új és régi tsz-tagságunk az állatállomány létszámától függően, a közös takarmány bevitelének módját. Általában az a gyakorlat alakult ki Heves megyében, hogy holdanként 100 kg szénát és 50 kg abrakta- kanmányt visznek be a közösbe. Nincs talán megyénkben olyan tsz-község, ahol ne kezdték volna el a közös takarmány összehozását és nemegy állattenyésztő községünk van a Tama mentén, ahol a behozott; jó minőségű pillangós széna meghaladja a 10 vagont is.

A megyében eddig kb. 160— 180 vagon takarmányt hoztak be. Sodr új tsz-ben a tsz-tagok összeadták a pénzt, melyből az Útfenntartó Vállalattól és a Vízügyi Igazgatóságtól út, illetve gáti-észt vásároltak és azt lekaszálták, megszabva mindenkinek, mennyit kell lekaszálnia, és a közösbe bevinnie. A hiányzó takarmányt \nég a saját gazdaságukból viszik be. Nagyon dicséretre méltó munkát végeztek többek között ezen a téren a besenyőtelki Uj Élet, a makiári tsz-ek, a tarnaőrsi tsz, a hevesi tsz-ek, stb. A fentieken kívül még sok módozatát találjuk a takarmány összehozásának megyénkben, ahol azt láthatjuk, hogy a tsz-tagok és a vezetőség együttesen azt keresik, hogyan lehetne minél olcsóbban, minél több takarmányt összehozni.

TyTődozat lehet több, de a ■L"J- cél egy, hogy a közös takarmány nagy része legalább aratásra együtt legyen. Meg vagyunk győződve arról, hogy minden új tsz-tag biztosan eleget tesz kötelességének ebben a most folyó munkában is, mert ezt mutatják a már meglevő tények: a hevesi tsz- ek pl. egy-egy hízót hizlalnak, amit eladnak az állatforgalmi- nak közösen és az így kapott pénzt induló alapnak szánják. Vagy pl. Halmajugrán baromfit hoznak össze és ennen árából biztosítják a törzsállomány beállítását. Máshol egy-egy juhot adnak össze a közös alap megteremtésére, stb.

Fontos, hogy a tsz vezetősége ezekben a napokban jól szervezze a közös érdekében folyó minden feladat végrehajtását. mert áldozatkész munkájúi! során a takarmány behozatala után közvetlen következik az aratás, a cséplés, amikor a takarmánygabona, a takarmányszalma, alomszalma és a vetőmag behozataláról, s elhelyezéséről kell majd gondoskodni a tsz-vezetőxnek. Ezzel egy időben viszont gondoskodni kell a letakarított táblák összeszántásáról és ezzel folyamatosan és fokozatosan az utolsó növény termésének betakarításáig megkezdődik a közös munka. Ez mind komoly problémaként jelentkezik az új és területileg felfutott tsz-ben, ezért arra kérj ül! a pártmunkásokat, az állami és más szervek dolgozóit, és mindazokat a patron álakat, -akiket a párt megbízott, hogy ezekben a munkákban legyenek az új, vezetésben még gyakorlatlan, de szíwel-lélekkel termelőszövetkézetet akaró lelkes tsz-veze- tőink segítségére;,

Tsz-tagjainktó! és vezetőinktől pedig azt kérjük, hogy minden erejükkel legyenek a közös gazdálkodás minden feltételének megteremtésén,, ne féljenek a nyugati imperialisták vészt és háborút jósoló hiénáinak, a tsz ellenségeinél! hangjától. A jövő a fejlődő szocialista nagyüzemeké, a jövő a termelőszövetkezeté. Mert a gépesítés és az agrotechnika vívmányainak helyes felhasználásával többet és olcsóbban képes termelni; Az új és régi tsz-tagok most igazán jól előkészített nagyüzemben gazdálkodhatnak a maguk hasznára; Éppen ezért ne feledjék el a közös kialakításában azt a régi magyar közmondást, amely ha valaha, most nagyon Igaz: „ki mint vet, úgy arat“»

A z itt felsoroltakon kívül

^ még lehetne egy sor jó példát felhozni, ami fényes bizonyítékul szolgálna arra, hogy tsz-eink komolyan felkészültek az őszi kezdésre. A még mindig kételkedő dolgozó parasztoknak és azoknak a tsz-eknek, akik esetleg m.’g nem fontosságának megfelelően készültek fel, azt tanácsoljuk, okuljanak az élenjárók példájából, nehogy esetleg az ősszel, vagy a jövő nyáron keserűen tapasztalják a közmondás igaz szavát: ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát.

TAMÁS LÁSZLÓ.

az MSZMP Heves megyei pártbizottságának mezőg. oszt. vezetője;

100 férőhelyes istállót épít n tarnamérai Esiistkaláss Tsz

A tarnamérai Ezüstkalász Termelőszövetkezet tagsága egy 100 férőhelyes istálló építését kezdte meg. Itt helyezik majd el őszre a közös állományt. Már most gondoskodnak a közös állomány takarmányáról is: 60 hold vörösherét, 40 hold lucernát, IQ hold muhart, 10 hold silókukoricát vetettek. A vetési munkát közösen végezte a tsz tagsága.

Mozgőboltokkal segít a földművesszövetkezet

A földmű vessző vetkezetek

dolgozói úgy döntöttek, hogy ebben az évben is megszervezik a mozgóboltokat, hogy az aratás nagy munkájában kint 3 határban is megkapjál! a

dolgozók a szükséges apróságokat, s az üdítő italt. Eddig már V ámosgyörkön, Ver petéién, Nagyfügeden és Komlón szervezték xneg a boltokat;

örvendetes dolog hallani arról, hogy egyik-másik üzemünk vezetői, dolgozói milyen lelkesen, önfeláldozással, készséges és körültekintő gondossággal igyekeznek segíteni az általuk patronált termelőszövetkezetekben a nehézségek legyűrését. Ezeknek az üzemeknek vezetői rendszeresen megbeszélik a problémákat a termelőszövetkezeti tagsággal, vezetőkkel, s minden esetben segítenek is. Az ilyen üzemek sorába tartozik a gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyártó ÜV., a Selypi Cementgyár, Cukorgyár, Egeresein Bánya és több más üzem is. Ezekből az üzemekből rendszeresen ellátogatnak a szövetkezetbe, s erejükhöz mérten, jól oldják meg a felmerülő problémákat. Sokat jelent az is, hogy — túl a gazdasági segítségen — aktivistáik felkeresik szabad idejükben a tsz- tagokat, s beszélgetnek velük a politikai helyzetről, a közös munka előnyeiről. Kul- túrcsoportjaik a község kulturális életének megjavításában vesznek tevékenye*

részt

A sok jó példa mellett azonban van szép számmal rossz is, akad nem egy üzemünk, ahol nemigen jutottak túl még az első látogatáson. Bátorban például hiába várják a recski kőbánya segítségét, Bükkszenterzsé beten az istenmezei Fuller-bánya vezetőit, dolgozóit, Dormándon az Egri Finommechanikai és Vasipari Vállalat segítségét. A gyöngyösi 3i-es AKÖV-től sem csupán futó látogatásokat kérnek a patronált termelőszövetkezeteki hanem azt, hogy hasznos tanácsaikkal, ötleteikkel segítsék a sok kezdeti nehézség legyűrését.

Sokat, igen sokat tehetnek ezek az üzemek a kezdő termelőszövetkezetek munkájának megszervezésében, politikai, gazdasági megszilárdításában. A termelőszövetkezetek várják a segítséget, s az üzemek azt megígérték. Most már itt az ideje, hogy valóra is váltsák, amit ígértek. — deák —

<■&&■>>S3

„ : V"- ^ : , ■ í- i

Majdnem minden órában érkezik újabb szekér Csernyákék udvarára Halmajugrán. Hozzák az első kaszálásű szénát, ki lucernát, ki rétiszénát, a közös megegyezés szerint. Obeda Sándorék fordultak ki éppen a Csemyákékhoz vezető útra. Neki ugyan nincs kocsija, de kisegítik egymást, — hiszen, a közösnek megy már ez..,

Jó, Ita esi is tudjuk:

Hogyan és milyen hitelt kérhetnek az ősszel kezdő tsz-ek?

Az új tsz-ek között több olyan is akad, amelynél! tagjai ősszel kezdik meg a közös gazdálkodást. Jó néhány ilyen tsz-ben viszont a községi tanácsoktól kapott állami tartalék- területen már közösen termelnek takarmányt az ősszel ösz- szevonásra kerülő állatállománynak. Az ősszel kezdő tsz- ek kis része a takarmányon kívül olyan növényt is termel, amelyre termelési, vagy szállítási szerződést lehet kötni. A közös területen történő termelés kiadásainak fedezésére a következő módon igényelhetnek hitelt az ilyen tsz-ek:

A közös gazdálkodást ősszel kezdő tsz-ek rövidlejáratú hitelt kaphatnak abban az esetben, ha a takarmánytermelés mellett szerződéses árutermelést is folytatnak. A hitel mértéke a leszerződött áru értékének 80 százaléka, amelyből a bankfiók levonja a termelési előleget. A baiikfiókhoz benyújtott hitelkéx-elemhez a szerződést csatolni kell. Ugyancsak rövidlejóraíú hitel engedélyezhető hízómarha vásárlására is abban az esetben, ha a tsz a közös területen elegendő takarmányt termel a leendő állatállomány részére és ősszel el tudja helyezni az állatokat. A hitel fedezete a megvásárolt állatokra vonatkozó szerződéskötési ígéret, illetve a megkötött szerződés, amelyet a hitel, kérelemhez csatolni kell.

[ Az ősszel kezdő tsz-ek középlejáratú üzemeltetési hitelt kaphatnak évelő vetőmag vásárlásra, gépállomási munka- díjakra, szerves- és műtrágya- vásárlásra, nem évelő vetőmagvakra, zsákra és a községi tanácstól átvett zöldleltár ellenértékére. Középlejáratú hitel csak abban az esetben engedélyezhető, ha a tsz nem tud szerződést kötni, helyesebben a szerződésre folyósított rövidlejáratú hitel nem fedezi a takarmánytermeléssel kapcsolatos kiadásokat. A középlej ára- tú hitelkérelemhez a tsz-nek csatolnia kell a vezetőség által aláírt nyilatkozatot, amelyben kötelezettséget vállalnak, hogy a megtermelt takarmányt kizárólag az ősszel összevonásra kerülő állatállomány takarmányozására használják. A hitel folyósításakor a baníkfiók vizsgálja azt is, hogy a tsz biztosítani tudja-e ősszel a közös állat- állomány elhelyezését. Indokolt esetben középlejáratú beruházási hitelt is kaphatnak a közös gazdálkodást ősszel kezdő tsz-ek, ha az illetékes bank- fióknak van még szabad beruházási hitelkerete.

A bankfiók természetesen csak abban az esetben engedélyezhet bármilyen hitelt, ha a tsz-nek működési engedélye, az illetékes bankfióknál megnyitott egyszámlája van, az alapmegállapodást a bankfiókkal megkötötte és a vezetőség aláírását (elnök, vezetőségi tagok, könyvelő) a baixkfióknál írásiban bejelentette.