Népújság, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-13 / 110. szám

t s e e> o j sag 1959. május 13., szerda Szakszervezeti bizottságokat választanak a szervezett dolgozók A SZAKSZERVEZETI alap­szabály értelmében minden két évben újjá kell választani a szakszervezeti vezetőket, a bizalmiaktól egészen a Köz­ponti Vezetőségekig. Az alap­szabály ezen pontjának teszünk eleget a napjainkban folyó szakszervezeti választásokkaL Ebben az időszakban foly­nak az üzemekben az üzemi bizottságok választásai és alig fejeződtek be üzemeinkben a szakszervezeti bizalmiak vá­lasztása, az üzemek dolgozói legtöbb helyen újraválasztot­ták a bizalmiakat, mert a ko­rábban végzett munkájukkal meg voltak elégedve, megfele­lően képviselték a csoport ér­dekét a különböző fórumok előtt. Ennek ellenére a most folyó választások mozgalma­sabbak, mint a korábbi válasz­tások voltak. Többen kérdez­ték tőlünk is: miben látjuk az okát annak, hogy nagyobb a ragaszkodás a szakszervezeti munkához, többen önként je­lentkeznek szakszervezeti bi­zottságainknál társadalmi munka végzésére és a szak- szervezeti munkának szerete- tét bizonyítja az is, hogy a je­lölő bizottságok által javaslat­ba hozott személyekkel való beszélgetésnél a jelölő bizottság tagjai talán nem is találkoz­tak olyan dolgozóval, aki ne vállalta volna az e tisztséggel járó feladatokat. Az, hogy a szakszervezeti munka végzésének becsülete az utóbbi 2—3 évben jelentő­sen megnőtt, mindenekelőtt annak tudható be, hogy a párt politikája helyes- és a helyes politika következtében a szak- szervezeti szervek, aktivisták önállóan végezhetik tevékeny­ségüket. Önállóbban kezdemé­nyezhetnek, vizsgálhatnak, tár­gyalhatnak meg kérdéseket és döntenek a hiányosságok^ meg­szüntetésében. A döntéseket nemcsak meghozzák a szak- szervezeti szervek az adott probléma felszámolására, de egyben mozgósítanak is, hogy •megszűnjenek a még meglevő hiányosságok az üzemekben. AZ EDDIG MEGTARTOTT választásokon a dolgozók, ma­guk is elmondották, hogy érzik a szakszervezet tevékenységé­ben a javulást. Nemcsak azon keresztül, hogy az üzem terve­zésétől kezdve a kivitelezésig mindenütt ott van a szakszer­vezet és képviseli a dolgozók érdekeit, hanem elsősorban azon keresztül, hogy a szak­szervezeti bizottságok rendsze­resen foglalkoznak a dolgozók mindennapi problémáival ügyes-bajos dolgaik elintézésé­vel. Az utóbbi időben lénye­gesen javult a szakszervezeti szervek mindennapi operatív ügyintéző munkája. Alább­hagyott a korábbi években el­terjedt úgynevezett nagyvona­lú vezetés. A most folyó szak- szervezeti választások előké­szítésében való aktívabb be­kapcsolódást elősegítette a SZOT Elnökségnek az a hatá­rozata is, amely szerint széle­síteni kell a szakszervezeti vá­lasztások demokratizmusát. Miben szélesedett a jelenleg folyó választásoknál a demok­ratizmus? A korábbi választá­sok gyakorlata az volt, hogy a választó taggyűlés választotta a jelölő bizottságot, nem volt elég idő arra, hogy a jelölt­névsort előzőleg megbeszélje a jelölő bizottság a szakszerve­zeti tagsággal. A jelenleg folyó szakszervezeti bizottsági vá­lasztásoknál a jelölő bizottsá­got a választó taggyűlést meg­előzően egy hónappal előbb kell megválasztani és a jelölő bizottság a megválasztása után rögtön megkezdi a munkáját. A jelölésre került névsort meg­beszéli a dolgozókkal. A meg­beszélés után a választást meg­előzően legalább 10 nappal előbb kifüggeszti a jelölt­névsort az üzem legszemlélte- tőtob helyem. A dolgozókkal a kapcsolatot tovább tartja és a dolgozók véleménye alapján teszi meg javaslatát a választó taggyűlés elé. A VÁLASZTÓ TAGGYŰLÉ­SEN, vagy küldött-közgyűlésen a korábbi gyakorlattól eltérő­en nemcsak annyi javaslatot tehet a tagság, amennyien bekerülhetnek az üzemi bi­zottságba, hanem annál töb­bet. Bár az üzemi bizottság létszámát a taggyűlés hatá­rozza meg. a tagságnak még a választás ideje alatt is jogában áll dolgozót javasolni a szak­szervezeti bizottságba, ameny- nyiben az az előírt követelmé­nyeknek megfelel. Ha a vá­lasztó taggyűlés megszavazza a javasolt jelölő-listára való felkerülését, fel kell venni a szavazólapra. Természetesen ezzel nem emelkedhet a szak- szervezeti bizottságok létszá­ma és a titkos szavazásnál az a dolgozó marad a szakszerve­zeti bizottság tagia, aki a sza­vazatok 51 százalékát meg­kapja, és a szavazólapon fel­vett sorrendben következik. A szakszervezeti taggyűlés azon túl, hogy eldönti, hány tagú legyen az üzemi bizott­ság, el kell dönteni azt is, hogy az üzemi bizottságban hány függetlenített tag dolgoz­zék, figyelembe véve azt, hogy nagylétszámú üzemi bi­zottság nem tudja eléggé ope­ratíven vezetni a szakszerve­zeti munkát az üzemben. A nagy testület tanácskozásra alkalmasabb, az operatív veze­tés azonban nem tud eléggé kidomborodni. Ezért ügyelni kell arra, hogy az üzemeink­ben ne legyenek túl nagylét­számú üzemi bizottságok. Itt is és a függetlenített létszám és sorrend megállapításánál is szem előtt kell tartani a szak- szervezet felsőbb szerveinek irányelvét. Az Elnökség határozata fel­hívta az üzemi bizottságok fi­gyelmét, hogy a tagsággal a választási taggyűlés előtt meg kell ismertetni a választási beszámolót, vagy azoknak té­ziseit, hogy a szakszervezeti tagság előzetesen tanulmá­nyozni tudja és alaposabban fel tudjon készülni a beszámo­ló elbírálására, reálisan tud i a értékelni a szakszervezeti bi­zottság által végzett munkát. SZAMOS MAS KÉRDÉS is elősegítette, hogy a szakszer­vezeti tagság aktívabban vesz részt a most folyó szakszerve­zeti választásokban, alaposab­ban mérlegeli az üzemi bizott­ság egész éves munkáját, na­gyobb felelősséggel dönt az újonnan megválasztásra kerü­lő szakszervezeti bizottsági ta­gok választásában. Bátran és határozottan bírálja a tagság azokat az üzemi bizottsági ta­gokat, akik a korábbi időben nem elég lelkiismeretességgel végezték munkájukat. De nemcsak bírálja az egyes ve­zetőket, de intézkedik is ab­ban, hogy a vezetésre nem al­kalmas, vagy nem elég lelkiis­meretes vezetők ne kapjanak helyet az új üzemi bizottság­ban. Ebből is adódik, hogy az üzemi bizottságokban a nem megfelelő munkát végző dol­gozókat leváltották. Ebből a meggondolásból került sor ar­ra, hogy a Szerszám- és Készü­lékgyárban és az Egri Lakatos- árugyárban a szakszervezeti bizottság vezetését a tagság, az üzemi bizottsági tagok más személyre bízták. Üzemi bizottságaink az üze­mek többségében helyesen vé­gezték el a választási munka előkészítését a SZOT Elnöksé­gének határozata szellemében. Az eddig megtartott választá­sok tapasztalatai azt bizonyít­ják, hogy a tagság nagy része meg volt elégedve az üzemi bizottságok által végzett elő­készítő munkával. Igen sokat segítettek az előkészítésben a pártszervezetek és a többi tö­megszervezetek. Ez az első szakszervezeti választás — mondható —, amikor a párt- szervezetek igen fontos, sok más természetű problémáik mellett sok segítséget adtak a szakszervezeti választások elő­készítésében és megtartásá­ban. A PARTSZERVEZETEK és többi tömegszervezetek segítő munkája mellett még mindig tapasztalható üzemi bizottsá­gainknál néhány helyen a ko­rábbi években kialakult nagy­vonalú vezetés gyakorlata. Ez különösen a beszámolók elké­szítésénél tapasztalható. Első­sorban abban, hogy a beszá­molók nem a végzett szakszer­vezeti munkáról adnak számot, hanem a különböző központi tanácskozásokat kivonatolva építik be a választó taggyűlés beszámolójába. Ez történt leg­utóbb a gyöngyösi XII-es ak­na üzemi bizottsága által elké­szített beszámolóban is. Nem az a baj az üzemi bizottságok beszámolójában, hogy foglal­koznak olyan kérdésekkel, mint a III. országos bizalmi tanácskozás, vagy a különböző újítási konferenciák, vagy az egyéb központi tanácskozások, de nemcsak kivonatolva, ha­nem úgy kell velük foglakozni, hogy ezeknek a konferenciák­nak milyen útmutatásai voltak és ezekből mennyit sikerült a saját üzemükben megvalósíta­ni. Legjobb módszer az, ame­lyet a Bélapátfalvi Cement- és Mészmű üzemi bizottsága választott, hogy az üzemben végzett munkáról adott elég alapossággal számot a küldött- közgyűlésnek. Bár a beszámo­lót követően hosszantartó vi­ta nem alakult ki, de a kül­dött-közgyűlés alapos tájékoz­tatást kapott a szakszervezeti bizottság által elvégzett mun­káról. A beszámolók feletti vitát az jellemzi, hogy a dolgozók tárgyilagosan bírálják a vá­lasztott szakszervezeti vezetők munkáját. Több helyen el­hangzott az a jogos bírálat, hogy a szakszervezeti bi­zottságok a dolgozók köz­vetlen érdekvédelmével fog­lalkozó munkája javult, javult a termeléssel, a munkaver­sennyel való foglakozás is, azonban a szakszervezetek ne­velőmunkája, a . dolgozók to­vábbképzésével való foglalko­zás igen gyenge és eléggé las­san halad előre. Ezek a bíráló megjegyzések nemcsak arra figyelmeztetnek bennünket, hogy a tagság nevelésével, to­vábbképzésük fokozásával töb­bet kell foglalkozni, de az el­következendő években az egyik legfontosabb feladatává kell tenni a szakszervezeti bizott­ságoknak a dolgozók nevelé­sével való foglalkozást; A VÁLASZTÓ TAGGYŰ­LÉSEKEN való felszólalások­ban a tagság nagyon komo­lyan figyelmeztette az egész üzemi bizottságot, hogy több felelősséggel végezze a mun­káját. Mert a felelősségtelje­sebben végzett munka után a tagság előtt való beszámolási kötelesség is könnyebb. Azért is figyelmeztette a tagság az üzemi bizottság tagjait, mert a korábbi években az üzemi bizottság tagjainak egy része a megválasztás után nem fejt ki komolyabb munkát a-kö­zösség ügyeinek intézésében. Ebből is adódik, hogy az egyes üzemi Bizottságoknál a koráb­ban megválasztott tagságnak sokszor az 50 százalékát is mentesíteni kell a funkciójá­tól; Nagy segítséget jelent a szakszervezeti szervek, akti­visták időbeni munkájához, ha a tagság reálisan mérlege­li a szakszervezeti aktivisták munkáját és a munka továb­bi végzéséhez csak nagyobb lendületet ad, ha a tagság a jó munkáért elismeréssel, és a hanyagságért dorgálással illeti a megválasztott aktivistákat. Növeli a tagság felelősségét a munka elbírálásánál az a tény, amellyel számolnunk kell, hogy a megyében több mint 6000 választott szakszer­vezeti aktivista dolgozik, akik társadalmi munkában végzik e megtisztelő feladatokat, sok­szor munkaidő előtt, vagy munkaidő befejezte után. Elő­fordul az is, hogy a lelkes tár­sadalmi aktivisták pihenés helyett is a közös ügyért való munkavégzést vállalják. Di­cséret és elismerés illeti ezért a lelkes, fáradságot nem is­merő szakszervezeti aktivistá­kat A MUNKA ELBÍRÁLÁSÁ­NÁL kötelez bennünket ezek figyelembevétele és nem sza­bad, hogy megtévesszen ben­nünket néhány ember dema­gógiája és becsületes szakszer­vezeti munkásokat azért hív­janak vissza a szakszervezeti munka végzéséből, mert olyan feladatokkal bízták meg, me­lyek elvégzésére képtelenek voltak. Növelnünk kell a szakszervezti aktivisták azon táborát, akik még nagyobb lendülettel, lekesedéssel vesz­nek részt a dolgozók problé­máinak intézésében; A most folyó választásnak is elő kell segítenie, hogy még többen álljanak a dolgozók azon tá­borához, akik fáradságot nem ismerve dolgoznak a munká­sok ügyeinek intézéséért. Furucz János SZMT, elnöke Az első megegyezés Géniben — Nyugati kommentárok a külügyminiszteri értekezlet megnyitásáról GENF (MTI): Nyugati hír- ügynökségek tudósítói a kül­ügyminiszteri értekezlet meg­nyitását és az azt megelőző nemhivatalos megbeszéléseket kommentálva, általában úgy vélekednek, hogy a szovjet küldöttség eredményt ért el, amikor hosszabb huzavona után olyan megegyezés jött létre a német küldöttségek státusa kérdésében, amely biz­tosítja részükre a felszólalás lehetőségét az értekezleten. Diplomáciai megfigyelők — írja például John Earle, a Reuter tudósítója— bár komp­romisszumot látnak a német részvételről született megálla­podásban, azt hangoztatják, hogy ez a megoldás „egy kis lépéssel” előbbre vitte az NDK-t a nemzetközi elisme­rés felé. Ezzel kapcsolatban emlékeztetnek rá, hogy a nyu­gati hatalmak eddig még arra sem voltak hajlandók, hogy jegyzéket átvegyenek az NDK kormányától. Mint a nyugati hírügynök­ségek beszámolóiból kitűnik, az értekezleten tanácsadói mi­nőségben részvevő két német küldöttségnek minden esetben az ülés elnökétől kell enge­délyt kérnie a felszólalásra és a négy nagyhatalom külügy­minisztereinek egyhangú jóvá­hagyására van szükség, hogy az engedélyt megkapják. A nagyhatalmaknak tehát vétó­joguk van a német küldöttsé­gek felszólalásával szemben. Arthur Gavshon AP tudósító értesülései szerint azonban valamiféle előzetes nemhivata­los kelet—nyugati megállapo­dás, úgynevezett gentlemen’s agreement értelmében rendes körülmények között egyik kül­döttség sem él majd ezzel a vétójoggal. Ha azonban valaki mégis vétót emel, akkor a sér­tett félnek módjában áll a négy nagyhatalom külügymi­nisztereinek nemhivatalos ta­lálkozóját kérni a felmerült nehézség megoldására. A németek részvételéről hétfő esti sajtóértekezletén Andrew Berding amerikai kül­ügyi államtitkár a következő­ket mondotta: „Mi a németed két tanácsadónak tekintjük mindkét fél mellett, vagyis a nyugatnémeteket a nyugati hatalmak, a keletnémeteket a Szovjetunió oldalán.” ★ A Reuter bonni jelentése szerint a nyugatnémet szövet­ségi gyűlés négy parlamenti pártcsoportja külön-külön megfigyelői csoportot küldött Genfbe. Ezek a csoportok a hi­vatalos nyugatnémet küldött­ségtől függetlenül lesznek je­lei. az értekezlet színhelyén. (MTI) 1 francia külügyminiszter felkereste Gromiket GENF (Reuter): Couve de Murville francia külügymi­niszter kedd délelőtt felkereste Gromikot. A külügyminiszteri értekezlet megkezdése óta ez volt a francia és a szovjet ál­lamférfi első találkozása. A kora délelőtti órákban ülést tartott az amerikai, an­gol, francia és a nyugatnémet szakértők és hivatalos szemé­lyek munkacsoportja. Hír sze­rint arról tanácskoztak, hogy a Nyugat milyen taktikát alkal­mazzon, ha Gromiko sürgeti Csehszlovákia és Lengyelor­szág teljes jogú és azonnali részvételét az értekezleten. Couve de Murville és Gro­miko kedd délelőtti megbeszé­lése után, amelyet a francia külügyminiszter „szívélyesnek" nevezett, a négy nyugati kül­ügyminiszter tanácskozásra ült össze az amerikai küldött­ség lakóhelyén. A tanácskozás háromnegyedórát tartott. A megbeszélés után Herter amerikai külügyminiszter Gro- mikohoz ment ebédre. Egy amerikai szóvivő, aki­hez kérdést intéztek, hogy a miniszterek tárgyaltak-e a Lengyelország és Csehszlovákia bevonására vonatkozó szovjet javaslatról, azt válaszolta: „Természetes, és még egy sor más kérdésről”, s hozzátette, remélik, hogy az értekezlet A Béke- Világi Gromiko szovjet I GENF (MTI): Stockholmból a következő távirat érkezet A. A. Gromiko szovjet külügymi­niszternek: „A Béke-Világtanács stock­holmi ülésszakáról üdvözli az Egyesült Államok, Franciaor­szág, Nagy-Britannia és a Szov­jetunió külügyminisztereinek értekezletét. A Béke-Világta- nácsnak az az óhaja, hogy az önök értekezlete mielőbbi megegyezéshez vezessen, s hi­nein tölt sok időt ezzel a kér­déssel, hanem hamarosan rá­tér más kérdésekre. ★ Megkezdődött a külügymi­niszteri értekezlet második ülése. GENF (MTI): A genfi kül­ügyminiszteri értekezlet máso­dik teljes ülése kedden 15.30 órakor megnyílt. (AFP—AP) inács távirata ülügyminiszterhez aonyos benne, hogy ez az óhaj minden nép reménységét tük­rözi. Az egész emberiség kö­veteli, hogy az önök értekez­lete alakítsa ki a jóakaratnak azt a légkörét, amely megköny- nyítené a legmagasabb szintű értekezlet munkáját és lehető­vé tenné, hogy a hidegháború helyét a békés együttélés fog­lalja él. A Béke-Világtanács szívből sikereket kíván az önök munkájához”. (MTI) Minden vilás, vagy megoldatlan kérdést háború nélkül akarunk elinléznl N. Sz. Hruscsov kijevi beszéde KIJEV (TASZSZ): Mint már jelentettük, Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, május 11-én Kijevben beszédet mondott azon az ünnepségen, amelyen átadta Ukrajnának a Lenin-rendet. Beszédében hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió nemzetkö­zi helyzete jobb, mint valaha. Tekintélye minden vonatko­zásban összehasonlíthatatla­nul megnőtt. Jó a belpolitikai helyzetünk — mondotta — és ugyanolyan jó országunk nemzetközi helyzete. A továbbiakban Hruscsov kijelentette: A népek felmelegedést várnak, a nemzetközi feszültség eny­hülését kívánják. A külügy­miniszteri értekezlet az első lépés ebben az irányban. Ügy gondolom, hogy közös erőfeszí­tésekkel javíthatunk a helyze­ten.. Ha a külügyminiszteri ér­tekezlet nem hoz nagyobb po­zitív eredményeket, napirend­re kerül a kormányfői talál­kozó. Ügy látszik, hogy erre a találkozóra sor kerül. Hruscsov ezután megjegyez­I <lő járásjelentés Várható Időjárás szerda estig: Túlnyomóan felhős Idő, többfelé eső, zivatar. Mérsékelt, helyenként élénk északkeleti szél. A hőmér­séklet alig változik. Válható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 10—13, legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán: 17— 22 fok között, (MTI) te, hogy Macmillan brit mi­niszterelnök a kormányfői ta­lálkozó híve lett. A rendelke­zésünkre álló adatok szerint — folytatta — Eisenhower úr ugyancsak hajlik a gondolatra, hogy szükséges egy ilyen ta­lálkozó. De Gaulle elnök, mint közli, szintén eljut arra a kö­vetkeztetésre, hoffv célszerű a legmagasabb-szintű találko­zó, ahol égés-' sor időszerű kérdést meg lehetne oldani. De a nevezett politikusok — fűzte hozzá — óvatosan nyilatkoznak erről a kér­désről, mert mindegyik fenntartja magának a jo­got álláspontja későbbi meghatározására, — Természetes — mutatott rá Hruscsov —, hogy egy ta­lálkozón nem oldható meg minden kérdés. Mi minden vi­tás, vagy megoldatlan kérdést háború nélkül akarunk elin­tézni. Az imperialisták — je­lentette ki Hruscsov — most különösen félnek a békés fej­lődésben elért szovjet sikerek­től, békegazdaságunk fel nem tartóztatható növekedésétől. Haladásunkat nem tudják meggátolni. A háborús kalan­dok kedvelőinek csak ennyit mondunk: ne nyúljatok hoz­zánk és mi sohasem nyúlunk hozzátok. Mindent elkövetünk, hogy békésen együttműköd­jünk a többi országgal, hogy olyan feltételeket teremtsünk, amelyek biztosíthatóvá teszik a tartós békét a Szovjetunió, az egész világ számára. Világszerte egyre több az olyan ember — mondotta Hruscsov —, akinek szilárd meggyőződése, hoov a Szovjet­unió minden dolgában és ter­vében á legbékésebb törekvé­seket követi. És ha költünk a fegyverkezésre, mindenki megérti, hogy kénytelenek vagyunk ezt tenni, mivel az imperialis­ta államok körülvesznek bennünket katonai és ra­kétatámaszpontjaikkal, fegyverrel fenyegetnek. A szovjet kormányfő meg­említette, hogy a szovjet szak­emberek és a munkások nagy­szerű haditechnikát hoztak létre. Jó rakétáink vannak, mégpedig kellő számban — mondotta. — De látjuk, hogy nincs is olyan sokra szüksé­günk. Talán nem is olyan so­kára megkezdjük a rakéta- gyártás csökkentését. A szovjet ország — mutatott rá Hruscsov — nagy léptekkel halad az utóbbi években. Hruscsov utalt arra, hogy a XXI. kongresszus határozatai nagyszerű programot adtak a kommunista építésre. Kijelen­tette, hogy a szovjet nép 1970- ben utoléri az Egyesült Álla­mokat. Bizonyosak vagyunk abban — hangsúlyozta —. hogy sikeresen teljesítjük az előirányzott terveket. Hruscsov beszédének jelen­tős részében Ukrajna és az egész Szovjetunió szocialista mezőgazdaságának fejlesztésé­vel foglalkozott. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom