Népújság, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-10 / 108. szám

2 NEPGJSAG 1959. május 10., vasárnap Mast búcsúzunk és elmegyünk • • • Végsős diákok ballagása Egerben Ballagás. Ez mindig valami kedves, szép élményt jelent diáknak, tanárnak, szülőnek egyaránt. Olyan emléket, amit soha sem lehet elfelejteni, amire szívesen gondol vissza mindenki, hosszú évek, évti­zedek múlva is. A most végző egri diákok tegnap rendezték meg ballagásukat. Nehéz mun­ka előtt állnak. Ezután a vizs­gák, érettségik sora követke­zik. S ami a legfájóbb: nem­sokára megválnak szeretett is­kolájuktól, tanáraiktól. Kilép­nek az életbe. „Ballag már a vén diák” — éneklik fiúk, lá­nyok és az édes-bús dallamok hallatára kicsit összeszorul a szív, A Gárdonyi Gésa Tanítóképsőben máskülönben is szomorú volt ez a ballagás. A harmadiko­sok, a gimnazisták, a gyakorló általános iskola tanulói bú­csúztak a negyedikesektől és egyben búcsúztak magától a tanítóképzőtől is. 131 esztendei munka, működés utón nemes munka, működés után nem­csak a negyedikesek e’őtt zá­rul be most az intézet kapu­ja, hanem az összes tanítókép­zős diák után is. Ebben az esz­tendőben, a tanév végén meg­szűnik . az ország egyik legré­gibb és Észak-Magyarország egyetlen tanítóképzője, s a jelenlegi harmadikosok szep­temberben már Jászberényben folytatják további munkáju­kat. Délelőtt háromnegyed tizen­egy. Az iskolai csengő hang­jára a negyedikesek kivételé­vel minden diák levonul az épület nagy udvarára. A har­madikosok később kiválnak közülük, s hívó dallal mennek az osztályban maradt ballagó végzősök elé. Néhány perccel később, lenn az udvaron szavalat nyitja meg az ünnepséget. Utána a tanító­képző harmadik osztályának titkára búcsúzik az eltávozók- tól, majd a kis gyakorló isko­lások következnek. Kedves, megható, meleg percek, ame­lyek rezdülése még érződik Molnár Csaba, negyedik osz­tályos szavain, amikor elkö­szönő társai nevében fejezi ki háláját a tanároknak, s ad biztatást a gimnazistáknak, a gyakorló iskolásoknak. Az iskola zászlaja a gimna­zisták kezébe kerül. Közben egy-egy küldöttség koszorút helyez el a várban Gárdonyi Géza . sírjánál és a Vorosilov téri szovjet emlékműnél. Papp Sándor, az iskola igazgatója szívből jövő szavai után azután felhangzik az ének és zene: a negvedikesek végigjárják a vi­rággal díszített folyosókat, az oly jól ismert tantermeket, négy év küzdelmes munkájá­nak színhelyét. Búcsúznak tár­saiktól, búcsúznak az isko­lától. »Most búcsúzunk és elmegyünk“ ezt írták föl az Egri Alpári Gyula Közgazdasági Techni­kum ballagó diákjai arra a táblára, amely ott állt fejük fölött az iskola udvarán. Hat- vankilenc leány és fiú búcsúz- kodott az iskolától, szép ün­neppé téve ezt a napot. Szü­lők, tanárok, hozzátartozók, az iskola régi diákjai ünnepel­tek együtt, könnyes szemmel, mégis boldogan. A Himnusz akkordjai után Ady: Üzenet egykori iskolámba című ver­sét szavalta egy másodikos kislány: A vers utolsó sorai ottmaradnak az ünneplő szí­vekben: „Bár zord a harc, megéri a világ, Ha az ember az marad, ami volt: Nemes, küzdő, szabadlelkű diák.” Mert ' mindenki érzi, hogy harc következik most, harc a szebbért, a jobbért, ami csak akkor végződhet sikerrel, ha valóban nemes, küzdő és sza­badlelkű diákok maradnak mindig a végzett fiatalok. Biztos a jövő, de nem minden küzdelem nélkül való, mint ahogy búcsúbeszédében dr. Csemik József, az iskola igaz­gatója mondta: „a ballagok ideje lejárt, tovább kell men­niük, ahogy búcsúzó dalukban énekelték, mert „vár a biztos jövő”. — Ez a búcsúzás — modotta —, ez a ballagás az isko­lából az életbe, ha megható is, és felejthetetlenül kedves, nem szomorú, nem remény­telen és nem kilátástalan. Ti nem tudjátok, hogy mi az nél­külözni, éhezni és rongyosan járni. Titeket vár a biztos és boldog jövő. Kalló Mária mondta el az iskola diákjainak útravaló, jó kívánságait és a negyedik osz­tályosok részéről Pethő Éva tett ígéretet, hogy „nemes, küzdő, szabadlelkű diákok maradnak mindig”. Gazdát cserél a zászló, most már a harmadikosok vigyáznak rá. Egy szavalat még József At­tilától és ballagnak a diákok tovább. A Ssilágyi Erzsébet Leánygimnásiumban József Attila nemrégen lelep­lezett mellszobra előtt maga­sodik az iskola és a KISZ- szerveaet zászlaja. Körben mindenütt diákok, kék egyen- blúzban, s fehér, kékgalléros matrózruhában. Az utóbbiak a negyedikesek. Virággal a ke­zükben, könnyel a szemükben állnak és búcsúznak. Szava­latok, beszédek hangzanak el, Pelyhe Anna harmadikos osz­tályos búcsúbeszédének csak töredékeit hallják: „Ti elmen­tek, de mi még itt maradunk, és sok- sikert kívánunk az élet­hez.” „Előttetek áll az élet el­ső komoly erőpróbája, az érett­ségi.” „Most az öreg iskola kapui kibocsátanak bennete­ket.” „De ne felejtsétek az öreg iskolát, amely mindig visszavár.” Bihari Agnes IV./A. osztá­lyos tanuló a KISZ-szervezet alapító tagjai nevében búcsú­zik. Utána a 120 lányt, akik nemsokára elhagyják az ódon épületet, Újvári Ottó igazgató köszönti. Ezután megmozdul a sokaság, s elindul a Vorosilov téri szovjet hősi emlékműhöz, elhelyezni a. hála koszorúját. Elbúcsúztak iskolájuktól a negyedikesek. Mit kapnak útravalóul, ha kilépnek az életbe? József Attila szavait, amit a mellszobor talapzatába be is véstek: „Dolgozni csak 'Pontosan, szépen, Ahogy a csillag megy az égen, Ügy ér­demes." ; . , A Dohó István Gimnázium udvarán sokan, nagyon sokan várják a ballagó diákokat. Fejkendős nénik, csupa egy­szerű emberek figyelik az udvar sarkában levő kis ajtót, ahol majd jönni fognak. Fent az ablakban a kis diákok fi­gyelnek áhítattal. Tizenkét órakor a harangszó után jön­nek a ballagó diákok ünnep­lőben, komolyan, 117-en. A Himnusszal kezdődik az ün­nepség, majd Juhász Gyula szép költeményét az Üj val­lomást szavalja egy diák. A búcsúzók nevében Lőcsei Jó­zsef KISZ-titkár beszél: — Dobós diákok voltunk négy éven át és ez nagy do­log — mondja. — Nagyszerű iskola volt. Igyekezni fogunk, hogy soha ne hozzunk rá szé­gyent. A harmadikosok nevében Apró Antal tett ígéretet a tá­vozó diákoknak, hogy az isko­lai zászlót becsülettel őrzik tovább. Brahms: Magyar tán­cát játszotta később két diák hegedűn és zongorán. Darvas László elszavalta Ady: Prole­tár fiú verse című költemé­nyét. Hegedűszó, vers és sok szép szívből jövő szó. Igen, ez az, ami a búcsúzást nehézzé teszi. Soha vissza nem térő diákévek emlékeit hozzák. De a ballagás az mégsem lehet pesszimista hangulatú. Sipos István KISZ vezető tanár búcsúbeszédében mondta: „a ballagás a harcos optimizmus napja." Kölcsey Ferenc szavait idézi útravalóul, legyenek az életbemenő diákok előtt mindig a nagy költő szavai: „Jelszavunk vala, haza és haladás”» Hogyan lett Algéria francia gyarmat? A légycsapóval szerzett birodalom A. XVI. században Algéria még török fennhatóság alá tartozott. Szelim szultán 1520- ban Kair-ed-din Barbarossát, egy kalózvezért nevezett ki Algéria pasájává. Vezetése alatt a kalózkodás, a tengeri rablás mestere lett e vidék né­pe. A XIX. század elején már komolyan veszélyeztették Anglia és Franciaország ten­geri forgalmát és ezzel világ­kereskedelmét. De az angolok és a franciák közös erővel sem tudták megfékezni ezt a har­cias, vad népet és arra kény­szerültek. hogy tengeri keres­kedelmük érdekében tárgyalá­sokat kezdjenek Algéria ural­kodójával, a dey-jel (nem bej!). 1818. óta Husszein volt a dey és egyben a fő-fő kalóz­vezér. Az egész tengeri partvi­dékre iáterjesztett kalózhadjá­ratok gazdag országgá tették Algériát, s a dúsan megrakott kereskedöhajók elrablóit zsákmányaiból maga a dey is rengeteg kincset halmozott fel palotájában. A dey-jel folytatott diplomá­ciai tárgyalások alkalmával . kitűnt, hogy ez a keleti kény­úr egyáltalán nem simamodo­rú diplomata, hanem kalózve­zér a javából. Tárgyalás köz­ben a francia’ követ dühbe hozta és Húszéin dey a kezé­ben tartott légycsapóval arcul- ütötte. Erre X. Károly francia király, XVIII. Lajos 73 éves testvére és utóda elrendelte a mozgósítást. A francia hajó­had Duperré altengernagy és Bourmond altábornagy vezeté­se alatt 1830. június 13-án ér­kezett a Sidi-perrus öbölbe. Algír városa július 5-én a franciák birtokába jutott és ezt követte Algéria jelentős ré­szének francia megszállása. Húszéin dey Nápolyba mene­kült, a franciák birtokába ren­geteg kincs került, a dey palo­tájában csak aranypénzben 48 millió frankot találtak. De az algériai nép nem haj­totta meg könnyen fejét. Fá­radhatatlan kitartással és vál­tozó szerencsével hősi küzdel­met folytattak az elnyomó franciák ellen. Csak 1847-ben került az ország teljesen a franciák kezébe. Az a bizonyos légycsapó így került be a tör­ténelembe és innen származik a monda, hogy Franciaország légycsapóval szerezte Algériát. Kétségtelen, ez is némi szere­pet játszott, de valójában kö­nyörtelen harcok árán, a gyar­mati népek embertelen elnyo­másával hajtották uralmuk alá ezt a bátor népét. Az élet, a történelem sok fonák helyzetet teremt és néha ismétli önmagát. Ma is harcol az algériai nép. Több mint négy éve folyik az embertelen algériai háború. A ma meg gyarmati rabságban élő népek nehezen tűrik az elnyomást, igyekeznek lerázni a rabtartók igáját. Algériában is nagyon sok hazafi áldozza életét a szabadságért és az emberi jo­gokért. A franciák egyre újabb csapatokat küldenek, mert minden áron uralmuk alatt akarják tartani ezt a gyarma­tot, mert ennek elvesztése egész gyarmatbirodalmuk megdőlését jelentené. De a történelem arra tanít, hogy a népeket nem lehet örökké rab­ságban tartani, s közeleg az a? idő, amikor minden gyarmati nép egyenrangú és szabad lesz. F. L. Ä nyugati államok nem akarták Németország újraegyesítését ÍV. Sas, Hruscsov beszélgetése nyugatnémet szociáldemokrata lapszerkesztőkkel MOSZKVA (TASZSZ): Nyi- kita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, május 5-én beszélgetést folyta­tott a Moszkvában, tartózkodó nyugatnémet szociáldemokrata lapszerkesztőkkel. A beszélge­tésben, amelynek teljes szöve­gét a május 9-i szovjet lapok közük, fontos nemzetközi problémákat^ érintettek. Hruscsov többek között ki­jelentette: a Szovjetunió Németor­szággal kapcsolatos politi­káját az a törekvés ve­zérli, hogy előmozdítsa az ország gazdasági életének békés fejlődését. A szovjet kormányfő az NSZK jelenlegi kormányának politi­káját kardcsörtetőnek, reváns- vágyónak, militaristának mi­nősítette. Szeretnénk — fűzte hozzá —, ha Németország nem tartoznék egyetlen katonai tömbhöz sem. Hruscsov az NSZK NATO- tagságával kapcsolatban meg­említette De Gaulle-nak azt a kezdeményezését, hogy Franco Spanyolországát vegyék fel ebbe a tömbbe. Utalt rá, hogy Adenauer támogatta ezt a kez­deményezést. Ez a tény _ — hangsúlyozta Hruscsov — árra vall, hogy most konszolidálód­nak a reakciós erők. Már pe­dig ez veszélyes a békére. Nagy jelentőséget tulajdoní­tunk a német kérdésnek — folytatta a szovjet kormányfő —, mivel belátjuk, milyen ve­szélyt jelent az emberiségre egy újabb háború kirobbaná­sa, és megértjük, milyen sze­repet szánnak a nyugati ha­talmak ebben a háborúban a németeknek. Őszintén akar­juk, hogy a német nép ne hagyja magát harmadik világ­háborúba sodortatni. Egyálta­lában el akarjuk kerülni ezt a háborút. Hruscsov megjegyezte, hogy egyes amerikai tábornokok és tengernagyok, valamint nyugatnémet katonai ve­zetők félrevezetik orszá­gaik közvéleményét, s azt bizonygatják, hogy a NATO-hoz tartozó orszá­goknak ez idő szerint vala­miféle katonai előnyük van a Szovjetunióval szem­ben. A legmagasabb szintű érte­kezlet kérdéséről szólva, Hrus­csov megjegyezte, hogy a kül­ügyminiszteri tárgyalásokon is lehetséges pozitív eredmények elérése. De a kormányfői ta­lálkozó akkor is hasznos lenne, ha ilyen eredmények nem születnek. Az eredmények — mondotta Hruscsov — nemcsak a mi óhajunktól függenek. Hruscsov megjegyezte, hogy a nyugat-berlini kérdés része egy átfogóbb kérdésnek. A fő dolog a német békeszerződés megkötése. Nyilván a két fennálló német állammal kell majd megkötni. a békészerző- dést. Ha viszont volt szövetsége­seink nem akarnak aláírni ilyen békeszerződést, ak­kor mi aláírjuk az NDK- val. Ha aláírjuk a békeszerződést az NDK-val — mutatott rá Hruscsov —, a nyugati hatal­mak elvesztik azt a jogukat, hogy megszálló csapatokat tarthassanak Nyugat-Berlin- ben. Mi azonban azt akarjuk, hogy e kérdésben ne legyenek nézeteltéréseink azokkal az államokkal, amelyek a hitleri Németország ellen vívott há­borúban szövetségeseink vol­tak. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió álláspontja: a be nem avatkozás Nyugat- Berlin szabad város belügyei- be. A nyugat-berlini rendszer megválasztásának kérdése a Nyugat-Berünben élő németek ügye. Adenauer Nyugat-Berlin el­leni merényleteit nem , ismer­tük és nem ismerjük el. Presztízskérdéseket és né­hány más kérdést figyelembe véve — mutatott rá Hruscsov — kompromisszumos javaslat­tal álltunk elő, mégpedig az­zal, hogy bizonyos átmeneti időszakban tartózkodhatnak Nyugat-Berlinben jelképesen angol, francia, amerikai és azovjet csapatok, de természe­tesen egészen új alapon, nem mint megszálló csapatok. Hruscsov utalt arra, hogy a berlini kérdésben más válto­zatokat is lehet javasolni. Hajlandók vagyunk ezek meg­vitatására, ha valóban a kér­dés helyes megoldására irá­nyulnak. Hruscsov kifejtette a német újságíróknak, hogy •' a német békeszerződés alá­írását összekapcsolni az európai biztonság problé­májával annyit jelent, mint meghatározatlan idő­re fenntartani a feszült helyzetet. Az európai biztonság kérdésé­nek megoldása — mutatott ra — hosszú és bonyolult folya­mat. Hruscsov hasznosnak neve­zett olyan intézkedéseket is. mint a Kelet- és a Nyugat- Németországban állomásozó csapatok létszámának, vala­mint az ott elhelyezett fegy­verzetnek a csökkentése, az idegen csapatok kivonása min­den külföldi területről. Mind­ezekkel a kérdésekkel azon­ban — tette hozzá — a né­met békeszerződés kérdésétől elkülönítve kell foglalkozni. A Szovjetunió — jelentette ki Hruscsov — hajlandó meg­vizsgálni minden olyan kér­dést, amelynek megoldása elő­mozdítaná a nemzetközi fe­szültség enyhítését. Készek vagyunk megoldani a megérett kérdéseket egészben vagy részletekben. attól függően, milyen megoldásokra hajlan­dók partnereink. Azt kívánjuk —■ jelentette ki Hruscsov —, hogy a német nép egyesüljön, és egyesülni is fog. De ez maguknak a né­meteknek az ügye. Megbízható forrásokból tudjuk, hogy a nyugati államok nem akarják Németország új­raegyesítését. Félnek az egyesített Németországtól, Hruscsov hozzáfűzte, hogy Adenauer szintén nem akarja Németország újraegyesítését Nyilván attól fél. hogy ha Né­metország egysége helyreáll, pártjának nem lesz többsége á Bundestagban, elveszti befő» lyását. Hruscsov ezután válaszolt a Szovjetunió hétéves tervéről feltett kérdésekre. Vállaljuk — mondotta —, hogy a gyakor­latban bebizonyítjuk a szocia­lizmus fölényét a kapitaliz­mussal szemben, túlszárnyal­juk az Egyesült Államok szín­vonalát. Ez a Szovjetunió munkásosztályának, dolgozói­nak hatalmas győzelme lesz. Igen elégedettek vagyunk országunk belső helyzetével — hangsúlyozta Hruscsov. Mi, a kommunista párt és a szovjet kormány vezetői, nem is kí­vánhatnánk ‘ jobbat, mert né­pünk hangulata kitűnő. Ez csodálatos távlatokat nyit meg a Szovjetunió sikeres kommu­nista építése előtt. (MTI) A fasizmus legyőzésének évfordulóját ünnepelték Berlin A hitleri zsarnokság alóli felszabadulásnak napját pén­teken ünnepelte meg a Német Demokratikus Köztársaság. A 14. évforduló alkalmából a köztársaság vezető államfér- fiai meleghangú táviratot in­téztek a Szovjetunió vezetői­hez. E napon baráti találkozóra került sor a Német—Szovjet Baráti Társaság székházában, Berlinben és a társaság elnöke aranytűvel tüntette ki Fried­rich Ebertet, Johannes Dieckmannt, Lothar Bolzot. szovjet részről Pervuhint, Za­harov hadseregtábomokot, s más szovjet és német közéleti személyiségeket. Pénteken este Berlin legna­gyobb színháztermében, a Idő járás jelentés Várható időjárás vasárnap estig: Délnyugat felől növekvő felhőzet. Holnap néhány helyen, elsősorban délen eső. zivatar. Mérsékelt, he­lyenként élénk délkeleti szél. A nappali felmelegedés az ország déli felében kis=é gyengül. Vár­ható legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet: északon 7—10, délen 10— 13 fok. Legmagasabb nappali hő­mérséklet vasárnap északon 23—26, délen 21-24 fok között. Távolából kilátások: Felhős idő, helyenként záporesővel, zivatar­ral, (MTI) Friedrichstadt-Palastban meg- Bukarest nyílt a német—szovjet barát­ság hete. , ‘ A német fasizmus fölött ara­Prága Csehszlovákiában kegye­lettel emlékeztek meg az or­szág felszabadítása közben el­esett szovjet hősökről. A prá­gai temető szovjet emlékművé­nél a Csehszlovák Kommunis­ta Párt politikai bizottságának ta.giai és a kormány képviselői helyezték el a párt és a kor­mány koszorúját. A csehszlo­vák politikai és társadalmi élet képviselői és a lakosság Pozsonyban és Csehszlovákia más vidéki városaiban is meg­koszorúzták a szovjet hősök emlékművét. tott győzelem 14. évfordulója alkalmából az országban min­denütt ünnepségeket rendez­tek. A bukaresti Vladimirescu Művelődési Házban ifjúsági nagygyűlést tartottak. 4 Párizs Párizsban pénteken megün­nepelték a szövetséges hatal­mak Európában aratott győ­zelmének 14. évfordulóját. A? évforduló alkalmával katona ■ felvonulást rendeztek és meg­koszorúzták az ismeretlen ka­tona sírját. Ünnepi gyűlés Moszkvában . a győzelem napja alkalmából MOSZKVA (TASZSZ): Moszkvában a szovjet hábo­rús veteránok bizottsága pén­teken ünnepi gyűlést rende­zett a hitlerista Németország fölött aratott győzelem 14. év­fordulója alkalmából. A Szakszervezetek Házának oszlopcsarnokában megjelen­tek a Szovjetunió marsalljai, magasrangú tisztek, a Szovjet­unióban vendégeskedő ameri­kai veterán-küldöttség tagjai. Mareskov marsall megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a szocialista országok népei nyugodtan akarnak munkál­kodni, teljesíteni akarják Le­nin nagy útmutatásait. Az tm perialisták azonban kitartóan .ellenszegülnek a szocialista tá bor békeszerető politikájának új , háborúról álmodoznak Hadd emlékezzenek hát ma a hitleristák sorsára! — mondot­ta a marsall

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom