Népújság, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-06 / 104. szám

2 NEP0J9ÄG 1959. május 6., szerda Könyvespolc: Hemingway: Búcsú a fegyverektől (Európa Könyvkiadó, Budapest, 1958) HEMINGWAY első nagy si­kerét — amelyet mai napig aíz egyik legjobb világháborús regénynek tartunk —, annak­idején az igényes bírálat és az olvasóközönség egyaránt elis­merte. „Bestseller” volt ez a regény, bombaüzlet a kiadók­nak. S a harmincas években nálunk is ott feküdt vala­mennyi polgári otthon soha­sem túlzsúfolt könyvespolcán, a nippek, a Színházi Élet és az Űj Idők lerakott példányszá­mai, a családi fényképalbu­mok társaságában — szóval: a díszhelyen! Pedig igazán jó regény a „Búcsú a fegyverek­től”. A kor többi bestsellerétől megkülönbözteti Hemingway írásművészetének már akkor kialakult feltétlen újszerűsé­ge. Nagyon érdekes, hogy He­mingway regénye azzal von­zotta a szériában gyártott, rossz import-regények olvasóit, ami művészileg újszerűnek mutatkozott benne: egyszerű­ségével. A polgári átlagolva­só mindig idegenkedik az új­szerűségtől, mert a polgáriság- művésziség ellentétének kiéle­zését látja benne (és nem alap­talanul!); nem szereti, ha a művész újszerű látás-, illetve ábrázolásmódja kioktatja saját életszemléletének sekélyessé­géről. Hemingway újszerűsége azonban mégis tetszett minden polgárnak. Miért? A kérdés itt, lényegében He­mingway regényének egész művészi problematikáját érin­ti. Hemingway sikere ugyanis nem stílusának egyszerűségé­ből fakadt, hanem a regény­alakok gondolatainak egysze­rűségéből. Még pontosabban abból, hogy a regényalakok­nak egyáltalán nincsenek sa­ját gondolataik, csak reflexük van. És kitűnő étvágyuk van. Ebben a regényben többet esz­nek és isznak, mint Krúdy uto’só novelláiban! a regény szereplői — mint minden hoz­zájuk hasonló mentalitású pol­gár-ember — szeretik a ké­nyelmet. és nem utolsósorban — a szerelmet. Mennyi eroti­kus jelenet, mennyi vágylob- bantó szeretkezés tobzódik He­mingway művében. LÉNYEGESNEK tartom, hogy itt megjegyezzem: a túl­zott erotika nagyon is jellem­zője a mostani polgári iroda­lomnak. Amit Nyugaton az iro­dalom és a művészet cégére alatt piacra dobnak nem egyéb, mint a szerelmi élet na­turalizmusa, nyers és bántó, szemérmetlen meztelenkedés. A hidegháborús tömeghiszté­riában megbomlott az embe­rek idegzete — erre hordóra lépett a polgári egzisztencia­lista filozófia, a maga felkent nézeteivel, hogy magához hó­dítsa a megriadtakat. S ez a tömeg orgiákon, felfokozott kéjekben, ferdült és beteg haj­lamokban, a naturális szere­lemben tombolja ki hisztériá­ját. Akadnak e filozófiának trónra emelt istennői és úgy­nevezett nemzeti bálványai is, akik a filmkockákról diktálják az állatias extázis döbbent ira­mát. Ilyen pé'dául a hollywoo­di Anita E k b e rg és a franciák Brigitte Bardot- ja. (Brigitte Bardotnak eddig csak egy filmje bukott meg a kö­zönség előtt, egyetlen film, a- melyben nem vetkőzött mez­telenre!) Nemrégiben — az egyik párizsi filmlap — külön számot szentelt az „isteni” Bé- bé-nek. A 24 éves fiatal szí­nésznő minden valamirevaló, vagy említésre érdemes háló- és fürdőszobatitkáról tájékoz­tatták az arra kíváncsiakat. Bébét egy csöndes, szerény és igénytelen teremtésnek írják le, akinek mindössze három aprócska hibája van. Hiba? Ugyan! Kedves különcségek inkább. Hogy mik ezek a kü­löncségek? íme: szereti magát erősen festeni a szeme alatt, nagyon szeret otthon mezte­lenül mászkálni és igen-igen kedveli a fiúkat. De aztán semmi több!... És a leírtakat a hatás és a meggyőzés teljes­ségének hiteléül, természetesen fényképekkel is illusztrálják. Látható Bébé erősen kifestett szemekkel, valamennyi — a rendőrség erkölcsi osztályán is — hivatalosan nyilvántar­tott és statisztikába vett fiú­jával, aztán különböző ruha­darabokban, majd e különböző ruhadarabok nélkül is, és vé­gül „egyetlen szál” cipőben. Csak cipőben. A REGÉNYRE visszatérve... Hemingway alakjai különös­képp szeretik a polgári ké­nyelmet és a szerelmet. De mindettől eltekintve, a regény főalakja, Frederic Henry sze­gény és jószándékú amerikai ifjú, aki mindig csak ösztönei szerint cselekszik. Gondolat- világa tehát érthetően nem sokkal bonyolultabb, mintegy jól nevelt farkaskutyáé. Arról fogalma sincs például, hogy miért jelentkezett önxéntes- nek az olasz hadseregbe. „Valószínűleg, mert hülye voltam” — ezt feleli, mikor megkérdik tőle. Nem tudja azt sem, voltaképpen miért, kiért harcol. Megszökni is azért szökik meg csupán, mert az egyiK nagy visszavonulás­kor az olaszok, véletlenül, fő­be akarják lőni. Az angol ápolónő és a közte szövődött szerelmi kapcsolat is nélkülöz minden szerelmi tartalmat, a lelkieket nem is említve. Két szép és csodálatosan fiatal test kölcsönös rajongása ez a szerelem, semmi több. Mégis varázsos az a romantika, ami körülöttük .— és nem bennük! — teremtődik. A szerelem ér­feszítő örvénylése teszi ezt, amely merőben idegen a há­ború öldöklő és mocskos ör­vénylésétől. Amit egymással beszélnek, furcsának érezzük, és csupán a tökéletesebb testi érzékelések megfogalmazására szorítkoznak. Ezek a szavak a szerelmet ízlelgető kamaszok ajkán talán nagyon kedvesen hangzanak, de korántsem il­lenek világháborús tapaszta­latoktól megérlelt felnőttek­hez. A társalgás stílusában is ez a nyegle, „jenkis” hozzáál­lás, „jenkis" pongyolaság szó­lal meg; s ez a hanghordozás a rágógumit rágcsáló ameri­kai képzetét ébreszti fel az emberben. KÉTSÉGTELEN és letagad­hatatlan, hogy a leírtakban, mindebben sok a jellemző Jellemző például, hogy az amerikai átlagember — s az európai —, nem tudta, miért harcol, és értelmetlen mé­szárlásnak tekintette a hábo­rút. Jellemző az is, hogy az erkölcsi konvenciók és élet­formák, politikai fogalmak ily hirtelen változásában két fiatal pár nem felelhetett másképp a valóság borzalmai­ra, csak a szerelem elemi életigenlésével. Érthető ez tő­lük és így igaz, ahogy He­mingway leírta. A regényben egyedül csak az olasz szervezett, szocialista munkások tudják, hova tar­toznak. Ok hangoztatják és vallják, hogy ez a háború nem az ő ügyük. Hemingway hőse, Frederic Henry, nem tartozik sehová, érzelmileg még a saját nemzetéhez sem; a háborús tragédia közepette szomorú egyéni tragédia ez. Fredericnek nincs senkije és semmije ebben a megtébo­lyult világban, csak ez a sze­relem — ezt tudja és vallja. Közösségen, családon és nem­zeten kívül rekedve éli át az első világháborút. Lehangoló kiábrándultsággal búcsúzik a fegyverektől — és mi is Fre- derictől. Mit tanult az első világháborúban, mi lett a sor­sa azután? Egyáltalán, mi le­het egy emberből, aki gondo­latok nélkül fogadja a tapasz­talatokat, gondolatok nélkül nézi a világot és az embere­ket? DE AZÉRT TUDJUK mi lett a sorsa, mivé válhatott... Szerencsére Hemingway sok­kal több lett nála. Ö eltalált a pozitív gondolatokig, az em­beri együttélés problémáinak mélységeibe, s a nagy, filo­zófiai kérdésekig, amelyekkel a maga egyéni módján, elemi őserővel viaskodik, elszántan és reménykedve, büszkén és makacsul, mint az öreg ha­lász a tengerrel. PATAKY DEZSŐ 1959. július 25-től augusztus 16-ig Szabadtéri játékok, ünnepi hetek, ipari vásár Szegeden Az 1959. évi felújítás során olyan műszaki létesítmények kerülnek beépítésre, melyek egyedülállóak az eddigi _ ma­gyarországi szabadtéri előadá­sok műszaki berendezései kö­zött. Ezek a létesítmények ki­tűnően alkalmazkodnak az or­szág esztétikai szempontjából egyik legegységesebb és akusz­tikailag leghatásosabb terének, a Dóm térnek adottságaihoz. A 600 négyzetméteres színpadot több mint 50 fényvető világít­ja meg. A 250 négyzetméteres háttért alkotó vetítővászon le­hetőséget biztosít újszerű és nagyszámú vetített díszlet al­kalmazására. A nézőtér sorai 2,5 méternél magasabban fek­szenek, speciális vasszerkezet tartja ezeket. A hangellátás újszerű megoldással létesült. A nézőtér alatt nagyszámú hangoszlop kerül elhelyezésre. A tökéletes térbeliség elérését három hangcsatomás stereo- rendszerű hangközvetítő be­rendezéssel oldották meg. A város belterületén, a Ti­szán és a város körzetében, a Dóm téri előadásokon kívül különböző kulturális rendezvé­nyek, sportesemények szóra­koztatják az ünnepi hetek lá­togatóit. Hat kiállítási helyen, 14 féle kiállítás kerül meg­rendezésre. A Dóm téri előadá­sok 10—50 forintos belépője­gyei mellé megválthatok egy­séges, az összes kiállítások megtekintésére jogosító, 2 fo­rint értékű tömbszelvények, de megválthatok előre az egyéb rendezvények jegyei is, a sporteseményekhez és a Nem­zeti Színház előadásaihoz és egyéb előadásokhoz. Az elő­vételi kedvezmény 10 százalé­kos. A Dóm téren előadásra ke­rülő műsor egytől egyig ki­emelkedő jelentőségű zenei és prózai produkciókból áll. A műsorra kerülő művekben az ország legkiválóbb magánéne­kesei, drámai művészei szere­pelnek, ' az előadás-sorozat egyik kiemelkedő eseménye a moszkvai Sztaniszlavszky Ba­lett fellépése lesz augusztus 1, 2, 3. napokon. i Az 1959. évben az 5060 fé­rőhelyre méretezett nézőtér bizonyára minden előadási na­pon megtelik és felejthetetlen élményekkel távoznak majd Szeged vendégei. Az ország összes IBUSZ iro­dái és idegenforgalmi hivata­lai foglalkoznak különvonatok, külön autóbuszok indításával, belépőjegyek egyidejű árusítá­sa mellett, de előjegyzéseket vesznek fel a csoportok részé­re szállás, étkezés és egyéb szolgáltatásokról is. Az említett IBUSZ irodákon kívül a Városi Tanács Idegen- forgalmi Hivatala is természe­tesen mind a Játékokat meg­előzően, mint a Játékok idő­szakában felvesz előjegyzése­ket, megrendeléseket, akár egyesek, akár csoportok ré­szére, a legkülönbözőbb szol­gáltatásokra. A Hivatal prog­ramokat dolgoz ki és bonyo­lít le. Autókörsétákat, idegen- vezetéssel, idegennyelvű veze­tőkkel is, kirándulásokat szer­vez, sétahajó-járatokat, séta­repüléseket indít és minden egyéb kérdésben is a vendégek rendelkezésére áll. A város jól felkészül a Já­tékok időszakában várható mintegy 60 ezer vendég ellá­tására, Szegeden 20 étterem, 13 cukrászda-eszpresszó, 35 borkóstoló-italbolt és 2 bár működük. Tej ivók a város több pontján állnak a vendégek rendelkezésére. Előkészületek a külügyminiszter! értekezletre GENF (AFP): Egy héttel a külügyminiszteri értekezlet I megnyitása előtt lázasan foly- ! nak az előkészítő munkálatok a nemzetek palotájában és a sajtóházban. . A munkások több száz méter hangszigetelt válaszfalat húznak az épüle­teknek abban a részében, ahol a „tanácsterem” van és ahol az ülések lesznek. Ebben az elsőemeleti te­remben négyszögben elhelye­zett négy asztalt állítanak fel a négy miniszter és közvet­len munkatársai számára. Mindegyik küldöttség rendel­kezésére egy-egy kisebb szom­szédos termet bocsátanak. A belső biztonsági berendezés az 1955. júliusában megtartott csúcsértekezlet alkalmából már kipróbált módon műkö­dik. A tanácskozásokat zárt aj­tók mellett folytatják majd, s az újságírókat s a mintegy 1500 különtudósítót a „sajtó- házban” naponta tájékoztat­ják. Gromiko szovjet külügymi­niszter, vagy a város tőszom­szédságában bérelt villában fog lakni majd, vagy pedig a Szovjetunió küldöttségének a nemzetek palotájától mind­össze 300 méterre fekvő szék­helyén. Selwyn Lloyd, a brit küldöttség számára fenntar­tott szomszédos villát, Herter egy gazdag amerikai villáját veszi igénybe. A Német Szövetségi Köz­társaság és a Német Demok­ratikus Köztársaság küldött­ALGIR (Reuter): A tavaly megalakult algíri közüdv-bi- zottság hét tagja kedden le­mondott, amikor De Gaulle- nak a bizottságban levő hívei meghiúsították azt a tervet, hogy nyilvánítsák május 13-át az idén „a gyász napjává”. A kilépők úgy vélik, hogy De ségét szállodában helyezik el. A hatóságok minden intéz­kedést megtesznek a magas­rangú külföldi vendégek biz­tonságára. A rendőrségnél és a csendőrségnél beszüntették a szabadságolást, növelték a létszámot. A genfi repülőté­ren külön katonai alakulatok tartanak szolgálatot. (MTI) * Gaulle nem tartott ki a tavaly hirdetett céljai mellett. Jól tájékozott körök szerint a két csoport között a nézet- eltérések olyan élesek, hogy a bizottság valószínűleg felosz­lik. (MTI) De Gaul le-e! lenes* Az Egyesüli Államok rakéta-fegyvereket szállít Dániának WASHINGTON (TASZSZ): Az amerikai hadügyminisz­térium bejelentette, hogy az első dán zászlóalj, amelynek személyzetét az amerikai lég­védelmi központban képezték ki, Nike-típusú rakétalövedé­kekhez teljes felszerelést kap, Mint a közlemény rámutat, a felszereléshez „radar-készülé­kek, kilövő berendezések és szállító eszközök” tartoznak majd. (MTI) Lemondott az algériai közüdv-bizottság hét tagja A Pravda keddi számában fenti címmel megjegyzéseket fűz az AFP arról szóló hiva­talos közleményéhez, hogy a francia kormány síkraszáll Franco Spanyolországának a NATO-ba való felvétele mel­lett. Rámutat: ez az ügy min­dennél világosabban rávilágít, milyen erők „érdemesek” ar­ra, hogy a NATO-ban a „sza­bad világot” és a „nyugati de­mokráciát” képviseljék. Nem véletlen, hogy a mgdridi la­pok azzal dicsekszenek, hogy hazájukban érintetlenül fenn­maradt az a rendszer, amely annak idején szorosan együtt­Amerikai Közvéleménykutató Intézet körkérdésének eredmé­nye azt mutatja, hogy a nem­zetközi nézeteltérések rende­zésére az amerikai nép túl­nyomó többsége rendszeres csúcsértekezleteket kíván a Kelet és Nyugat képviselőinek részvételével. A Közvéleménykutatő Inté­zet jelentése szerint úgy válo­gatták ki a megkérdezetteket, hogy „képviselve legyen az Egyesült Államok egész lakos­ming Ribao keddi számában hírmagyarázatot fűz a tibeti lázadással kapcsolatos ameri­kai imperialista mestekedé- sekhez — jelenti az Üj Kína hírügynökség. A lap hangsú­lyozza, hogy az amerikai im­perializmus a tibeti lázadás kitörése után a Kína belső ügyeibe való beavatkozást szorgalmazta, most pedig In­dia és más ázsiai országok Kínával kialakult baráti kap­csolatainak megrontására tö­rekszik. Mint a lap megálla­pítja a Wallstreet Journal, az amerikai pénzmágnások szó­csöve, heves kirohanásaiban működött a Führerrel és a Dúcéval, a washingtoni spa­nyol nagykövet pedig egyik beszédében hálát adott a gond­viselésnek azért, hogy a Spa­nyol Köztársaság elfojtásának huszadik évfordulója oly sze­rencsésen egybeesik a NATO fennállásának tizedik évfor­dulójával. (MTI) Amerikai folyóirat WASHINGTON (MTI): Az AP jelentése szerint az V. S. News And World Report cí­mű folyóirat május 4-i száma teheráni keltezéssel arról ir, hogy Irán „forradalomtól ter­hes”. sága”. Több mint hetven szá­zalék igen-nel válaszol arra a kérdésre, jónak tartja-e azt a javaslatot, hogy „az amerikai, angol és francia vezetők éven­ként rendszeresen találkozza­nak az orosz vezetőkkel a kü­lönböző problémák megvita­tására”, (MTI) NEW YORK (TASZSZ): Cyrus Eaton, az ismert ame. elárulta, hogy az Egyesült Ál­lamok igyekszik a Nyugat hatáskörébe vonni a semleges ázsiai országokat. A New York Times nyíltan szorgal­mazta, hogy India szorosabb kapcsolatot teremtsen Pakisz­tánnal, közös kommunista-el­lenes és Kína-ellenes állás­pont kialakításában. A Guangming Ribao végül megállapítja: mindazok a tö­rekvések, amelyekkel igyekez­nek aláaknázni a Kína és In­dia Között kialakult baráti viszonyt, csak az imperializ­mus malmára hajtják a vi­zet. (MTI) tüntetés Algériában CONSTANTINE (AP): Fia­tal európai telepesek már má­sodik napja tüntetnek az algé­riai Constantineban De Gaulle ellen. A tüntetés hétfőn kez­dődött három európai fiatal temetésén, akiket állítólag al­gériai felkelők öltek meg. A tüntetők mohamedánokat bán. talmaztak és sok helyen le­tépték a falról De Gaulle ké­pét az iráni helyzetről „Tartsuk szemmel Iránt. Bármelyik pillanatban robban nás következhet be, éppenúgy, mint ahogy a szomszédos Irakban történt — folytatja a lap. — Amerika ontja a segífc séget Iránba, hogy segítse a Nyugat-barát kormányt. Az országban háromezer amerikai polgár dolgozik és több száz amerikai katona vesz részt az iráni fegyveres erők kiképző- sében. Elég néhány napot tölteni ebben az országban, hogy megállapíthassuk, nincs min­den rendben. A sah látszólag kezében tartja a gyeplőt. Nincsenek lázongások, vagy kormányelle­nes tüntetések. Az utcák nyu­godtak. De a nyugalom csa­lóka” rikai gyáriparos, levelet inté­zett Fulbright-hez. A levélben kéri, hogy a bizottság nyilvá­nos ülésen vizsgálja meg „an­nak a szégyenletes zsákutcá­nak okait”, amelybe az atom­fegyver-kísérletek megszün­tetésével foglalkozó genfi ér­tekezlet jutott. Eaton kijelenti, hogy „a genfi halogatás min­den újabb napja növeli a nuk­leáris háború valószinűségét”. — Ha a kísérleteket nem szüntetik meg teljesen — foly­tatja Eaton —, hamarosan min­den olyan ország gyártani fog atombombákat, amelynek ta­pasztalt fizikusai és korszerű ipari üzemei vannak. Ilyen kö­rülmények között az atomhá­ború már most fennálló ve­szélye többszörösére növek­szik. (MTI) Újabb négergyillrosság az Egyesült államokban Párizs ajtót nyit Francénak a IVATO-ban •— írja a Pravda MOSZKVA (TASZSZ). Az amerikaiak túlnyomó többsége rendszeres csúcsértekezleteket kíván a nézeteltérések rendezésére NEW YORK (TASZSZ): Az A Guangming Ribao amerikai imperialisták mesterkedéseiről PEKING (MTI): A Guang­Eaton levele amerikaiak halogató taktikájáról Idő járás jelentés Várható időjárás szerda estig: Felhőátvonulások, több helyen, főként északon esővel, zivatarral. Kissé élénkebb, északira forduló szél. Talaj menti fagy már nem lesz. A nappal) felmelegedés nyu­gaton mérséklődik, máshol alig változik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 4-7 fok, legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán kele­ten 16-19, nyugaton 12-15 fok kö­zött. Távolabbi kilátások: Felhőátvo­nulások kisebb esőkkel, a hőmér­séklet nem változik. (MTI) WASHINGTON (MTI). Mint már jelentettük, tíz nappal ezelőtt a Mississippi ál­lambeli Poplarville városká­ban álarcos fegyveresek egy csoportja betört az ottani bör­tönbe és elrabolt egy 23 éves négert, Mack Charles Parkért, akit „egy fehér asszony meg­támadásával” vádoltak. A Reuter, az AFP és az AP keddi jelentése szerint a Pearl folyó vize hétfőn kivetette a fiatal néger holttestét. A bes­tiálisán meggyilkolt áldozat azonosítását csak az ujjlenyo­matok tették lehetővé, mert teste a felismerhetetlenségig szétroncsolódott. Mint az AP jelenti, a vád két néger tanúja Csikágóban kijelentette, hogy a gyilkosság előestéjén a nyomozók megfé­lemlítették őket, s azért állí­tották Parker bűnösségét. Par­ker elrablóit ez ideig .nem sí* került” megtalálni. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom