Népújság, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-23 / 119. szám

í NÉPÚJSÁG 1959. május 33,. szombat Két iskola kulturális kapcsolatáról JÓL SIKliKÜLT tanulmányi kirándulással egybekötött mű­soros estet rendeztek a napok­ban, á hatvani gimnázium és a vörösmajori MTH-intézet ta­nulói Bujákon. Az ősi kelta településből négyszer újjáépí­tett község érdekes történetét a helybeli iskola igazgatója a régi vár alatti hangulatos tisz­táson mesélte el. A nap közös játékkal, várlátogatással, fel­derítő kirándulásokkal telt el. Este a község kultúrtermében kitűnően sikerült tarkamű­sort adtak elő a diákok. A kétórás műsor szereplői a gimnazista diákok voltak, ven­dégszereplőként két MTH<-s fiú hangszerszólót játszott. A község lakói lelkesen tapsol­tak a diákokat. Műsor után az MTH kitűnő tánczenekara bi- ' zonyította be. hogy nemcsak jó tanulók, hanem jó zené­szek is. Hangulatos táncmulat­sággal zárult a kellemesen el­töltött nap. Nem első eset. hogy a két Iskola — a hatvani Bajza Jó­zsef Gimnázium és a vörös­majori MŰM 215. sz. Intézet tanulói közösen rendeznek műsoros estet. A két iskola szoros kultur- kapcsolata és barátsága már a múlt évben kezdődött. Dr. Bar- tos Imre, a hatvani gimnázium igazgatója, igen lelkes támo­gatója és elősegítője volt en­nek a barátságnak. A hatvani gimnázium testvériskolájává fogadta a vörösmajori MTH- intézetet. Dr. Bartos Imre igaz­gató felismerte szocialista ne­velésünk egyik fontos- tételé­nek helyes megoldását. Ne erezzen távolságot a tanuló a jövő szakmunkás és értelmi­ségi nemzedéke között! Ennek legegyszerűbb és leghelyesebb megoldása a közös játék, kö­zös szórakozás. J958-BAN a gimnázium I/a osztálya vállalta azt a felada­tot. hogy kulturális téren együttműködik a vörösmajori MTH intézettel. Dr. Ignáczy Béla osztályfőnök, szakértő ve­zetésével lelkes kis kultúrgár­da nőtt ki az osztályból. Az első közös rendezvény 1958. júniusban volt Lőrinci község­ben, kitűnően sikerült kabaré­est, tánccal egybekötve. Az idén. 1959-ben már program­szerűen követték egymást a közös . rendezvények. Ugyan­csak Lőrinciben volt az MTÍI intézet műsoros estje, mely­nek műsorát vendégként a gimnazisták adták. Utána Ap- con, majd a Mátravidéki Erő­műben rendeztek a tanulók közös tarkaestet. Május 10-én a vörösmajori MTH Intézet nagy majálison látta vendégül a hatvani gimnázium és a kol­légium diákjait. A tanulók kitűnően érezték magukat az MTH intézet 20 holdas, szé­pen ápolt parkjában. A sport- versenyeket követő kultúrmű­sort közösen az MTH és a gimnázium — mos! már Ii/a osztálya — rendezte. A kitü­nően sikerült majálist követte a bujáki kirándulás amelyet a gimnazisták .rendeztek az osztály tanulmányi kirándu­lásaként. TEKINTETTE!, a köaelgő vizsgaidőszakra, ebben a tan­évben további közös Kultúr- program már nincs tervbe vé­ve. Az eddig eltelt idő azon­ban közelhozta egymáshoz a A boldogi gyerekek öröme Az ötéves távlati terv egyik idei létesítményeként az el­múlt héten átadták Boldogon is az új játszóteret. A játszó­tér 50 000 forintos költséggel épült, melynek építésénél nagy segítséget adtak a köz­ség lakosai. A hat hintával, írét egyensúlyozóval és homo­kozóval ellátott játszótér nagy örömet váltott ki a boldogi gyermekekből. Mint mondják, késő este úgy kell hazacsalp- gatni őket. A tervek szerint, amennyi­ben jut rá beruházás, a jövő­ben még több hintát és más játszóeszközt helyeznek el az új játszótéren, hogy a boldogi gyerekek is megtalálják szó­rakozásukat falujukban kél intézet tanulóit, A közös játék, a közös szórakozás nagy nevelő erővel, hatott. Csaba József, az MTH intézet igaz­gatója szívvel lélekkel támo­gatja a nemes cél elérését és igen helyes nevelői szemlélet­tel oktatja, bátorítja további együttműködésre intézete ta­nulóit. A két kiváló nevelő — dr. Bartos Imre 'gimnáziumi igazgató és Csaba József MTH igazgató — gyakorlati példáját adta, hogyan kell a szocialista nevelés egyik igen fontos kér­dését helyesen és jól megol­dani. Mi, az érdekelt tanulók szülei is örömmel látjuk a két iskola nemes kapcsolatát, a közös kultúr-rendezvények si­keréért e sorok írója is igye­kezett szerény Képességeihez mérten közreműködni. Sok si­kert kívánunk továbbra is a két intézet tanulóinak és kí­vánjuk, hogy az életben is ilyen helyes és szoros együtt­működéssel oldjanak meg minden közös feladatot. Dr. Honti József fi porrongy és az egri nők ( lakottsng itt nvgít A hatvani járás községei közül Ecséd az, amely esőzé­sek alkalmával a legsárosabb. Ennek az állapotnak meg­szüntetésére kezdték meg az év elején a Fő utca javításét, amelynek során maKadám utat létesítenek. A 250 ezer forintos költséggel épülő új makadám út május végére kerül átadásra. A két és féi Kedves ünnepély — VASÁRNAP iinneplik Váraszón- a gyermeknapot. A Vöröskereszt helyi szervezete ebből az alkalomból uzsonnán látja vendégül a község leg- ifjabbjait, majd tiszteletükre bált is rendeznek. kilométer hosszúságú út javí­tásával 90 százalékban rende­ződik a község útjainak sár- talanítása. A község lakosai, látva az állami támogatást, felajánlották, hogy az új út­hoz, az átadás után mindenki kiássa a vízlevezető árkokat és rendezi a padkákat. Ezzel kettős eredményt érnek el, mert elsősorban biztosítják a község vízlevezetését, más­részt pedig növelik nagyban a makadám út élettartamát. Rendezik még a község jár­dáit is, mintegy 2400 négyzet­méteren, 150 ezer forintos beruházással. Ez ésetbesn a község lakosai 32 000 forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel. 1959. május 23, szombat: 1912. Forradalmi jellegű tüntetés volt Budapest utcáin. 1899-ben halt meg Perczel Mór, az 1848—19-es honvédtábornok. C? Névnap W Ne feledjük, vasárnap* ESZTER tiinsJí — A HATVANI járási ta­nács végrehajtó bizottsága tegnap ülést tartott, melyen az egészségügyi osztály mun­káját értékelték. Megvitatták a járvány betegségek megelő­zésével kapcsolatos feladato­kat. — JÓL HALAD Komló ter­melőszövetkezeteiben a nö­vényápolási munka. A cukor­répa egyelését befejezték, s a kedvező időjárás következté­ben a szépen fejlődő kukorica kapálását végzik. — A 60 000 FORINTOS be­ruházással átalakított kul- túrházat júniusban adják át Csány községben rendelteté­sének. — MEGKEZDTÉK Kálban a most vásárolt 15 pumpás kút felszerelését. A munkálatokra 25 ezer fbrintot fordítanak, e így beszerelésével lehetővé te­szik, hogy a község lakosai könnyebben hozzájussanak azf ivóvízhez. — KÉT ŰJ KUTAT adnak át még ez évben Apcon. A két új kút építésére 30 000 fo­rintot biztosítottak, amelyhez a község lakosai a földmun­kák elvégzésénél jelentős tár­sadalmi munkát végeznek. A napokban városunkat látogató idegenekkel jártam az utcákat. Ügy tiz óra táj­ban a Jókai utcában várat­lan, — bár ott megszokott — jelenség fogadta a városnéző csoportot: az egyik emeleti ablakból egy női fej bukkan­va ki, egy jókora por-rongyot rázott ki. Míg a derék egri amazon vígan lengette a ké­tes tisztaságú és tartalmú leplet, — úgy hiszem, hogy természetesnek fogják tar­tani, ha nem éppen dicsérő szavakkal emlékeztek meg a városunkat megtisztelő ven­dégek eme tettről. Most, hogy az idegenek előtt ily csúfosan szégyent vallottunk, úgy hiszem, ér­demes lesz ennek a rossz eg­ri szokásnak mélyen a szeme közé nézni. Egy bizonyos, hogy nem valami új, rossz szokásról van itt szó és nem először teszi ezt szóvá az egri sajtó. Nem bizony! Nem kevesebb és nem több, mint hatvan- kilenc esztendeje is problé­ma volt ez már Eger váro­sában! Az „EGER ÉS VIDÉ­KE” című újság például imi­gyen emlékezik meg az egri nők eme szokásáról, egy no­vemberi számában: „Ha jól emlékszünk, még két évvel ezelőtt (1888!) ki­adott a rendőrkapitányság egy rendeletet, amely szigo­rú büntetéssel ígéri sújtani mindazon házlulajdonosokat. akik nem ügyelnek fel arra. hogy tisztogatóik reggel az utcára, a járókelők nyaká­ba ne rázzák a portörlőket. Rendesen gyöngéd női ujjak örvendeztetik meg az embert néha-néha nem osupán por­ral... Ez az állapot tűrhe­tetlen. s felhívjuk rá a rend­őrség figyelmét. Azon házi­gazdáknak. akik ... nem tudnak, vagy nem aJcarmk parancsolni, tudomására ad­juk, hogy ismétlések eseté­ben névszerint fogjuk meg­nevezni őket. mint olyano­kat, akiknek nemcsak egy csöppnyi belátásuk sincs pol­gártársaik jogos kívánságaik­kal szemben, de bosszantóan semmibe vesznek minden ha­tósági rendeletet.” Kedves egri asszonyok, lá­nyok, úgy hisszük, hogy eh­hez a régmúlt időkből fel­tárt hírlapi közleményhez nem kell kommentár, világo­san beszél! Hiszen minden szava ma is érvényes. Sajná­latos, hogy egy 1888-ban ki­adott rendőrségi rendeletet nemcsak 1890-ben nem haj­tottak végre a nagymamák, de még ma is vétenek ellene az unokák! SUGÁR ISTVÁN Gondolatok egy ballagás előtt Néhány hét és a kislányom kipirult arccal,. virágcso­korral a kezében bal­lag ki az általános is­kola nyolcadik osztá­lyából. Boldog örömmel várom ezt a napot és szinte látom őket, boldog, derűs arccal haladókat, akik elin­dulnak vagy az élet­be, vagy egy új isko­lába. Olyan elevenen vonulnak itt előttem, finom, szép egyforma ruhájukban, hogy akarva akaratlanul arra kell gondolnom, milyen jó nekik. — Nekik! Kis ke­serűség gyűlik ben­nem. Mi jutott ne­kem, vagy hozzám hasonlóknak a múlt­ban? Nem való az, hogy a rossz emlékek fel­idézésével ünnep­rontó legyek, vagy mondjam csak el, hadd tudják meg ők is, hogy milyen jó most nekik? Szeretném elmonr doni, hogy a mi időnkben nem volt elég, ha valaki jól ta­nult, azt még nem várták tárt karokkal a középiskolák. A magas tandíj, a társa­dalmi megkülönböz­tetés elzárta a nép gyermekei elől az utat. És addig? Nyűtt ruhában, mezítláb ül­tek a falusi iskolák­ban a gyerekek. Ta­vasszal alig lézengett néhány gyerek a pa­dokban, otthon kel­lett maradni, vagy napszámba menni. Édesanyám két évig járt iskolába, mert 10 éves korá­ban már cselédnek ment. Én már hat osztályt jártam végig és a felszabadulás után még kettőt. Felszabadulási Gye­rekek, ennek köszön­hetitek, hogy most mar fűtött, tisztn is­kolában, jó pedagó­gusok tanítása mel­lett, rendes ruhában, cipőben tanulhattok, hogy most így bal­laghattok, s szüléitek szeméből boldog öröm néz rátok, firzi- tek majd ezt, ha to­vább „ballagtok” 02 életben? Amíg tanu­lásotokkal, munká­tokkal építitek mindnyájunk boldog jövőjét, gondoljatok azokra, akiknek mindezt köszönheti­tek. Gottschalk Róbertné, Heves. \utuliu Ginzburg: Baktérííő (Európa — Modern Könyvtár) NEVET, KORÁT, s azt, hogy mióta tanítja Eger kis ember- palántáit, — ne kérdezd, olva­só. Hiába a fáradságért, mert ^mindenre ezt mondja: > — Erre nem felelek. Én nem > akarok nyilvánosság előtt sze- >repelni és életemben még jegyszer sem szólaltam fel sem- >mi gyűlésen, ezért az újságba >se írjanak ki. Sohasem vágy- >tam másra, mint arra. hogy Scsendesen, magamnak és ta­nítványaimnak élve, dolgoz­gassak, taníthassak. J Most is csak délben 12 óra­ikor kellene kezdenie a gya­< korló általános iskolában, a Inapközi otthonban, de már 1 könyvek, s egy nagy térkép lelőtt ül két kislánnyal és egy ^kisfiúval az apró lakás előszo­bájában. Mérgelődik. A kis < barna hajú, mosolygós képű < gyerkőcre, aki nem készítette lel feladatát, pedig lett volna lideje bőségesen, mert tegnap inem is kellett iskolába men- inie. » \ Szeme haragosan villan és / mégis ax'ca olyan jóságosán I békés, szeretettel teli még ezekben a pillanatokban is. Valóban hány éve taníthat? Nem lehet megállapítani, mert mozgásában, egész lényében csupa fiatalság, csak az arcát keretező, egyszerűen fésült ha­jának sűrű ősz szálai árulkod­nak az idő szaladásáról. Három esztendeje vette át a ^gyakorló általános iskola nap­közijében a gyerekek felügye­EGRI VÖRÖS CSILLAG Kard és kocka EGRI BRODY Hárman jöttek az erdőből EGRI KERTMOZI Szent Péter esernyője GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A boldogság vasárnap jön GYÖNGYÖSI PUSKIN Fények a föld alatt HATVANI VÖRÖS CSILLAG .A harangok. Rómába mentek HATVANI KOSSUTH Akkor karácsonykor HEVES Tisztességtudó utcalány PéTERVÁSARA Choplin-parádé FÜZESABONY Tájfun Nagaszuki felett miimnut Egerben este Va 8 órakor: Cigánybáró (Madách-bérlet) Mezőtárkányban este 8 órakor: Nem vagyunk angyalok Füzesabonyban este 8 órakor: Lehetetlen oö Már megint ez az undok kispolgári társaság, már me­gint ezek a hitvány, sekédyes érzésű polgárok!!! Mennyi baj akad velük, szűnös-szün télén ezekkel találkozik az ember. Először a könyvek lapjain, azután az élet mindennapjai­ban, a kávéházak, presszók Sarkában a szimpla és a po­hár szódavíz mellett. Szívós pióca-banda! Mindig, minde­nütt és mindenben csak az önmaguk érdekeit nézik, ke­resik vak önzéssel, ez az „ér­dek” diktálja iramukat, ez az „érdek” telíti napjaikat, éle­tük valamennyi gondolatát, ösztöneiket, reflexüket. Ilyen típus Natalia Ginz­burg kisregényének főalákja. De együgyűbb, hiszékenyebb, gyámoltalanabb, mint hasonló véralkatú, hasonló gondolko­dású bés mentalitású „testvé­rei”. £z az ábrándkergető, na­iv asszonyka előkelő házassá­got tervez leányának, Giulia- nak. Giulia szép és látványos, szinte tüneményes nő, de rop­pant buta teremtmény. „Mű­veletlen volt. Nem olvasott re­gényeket, és a koncerteken el­Kinn, a kis előszobában né­hány percre egyedül maradt most a három gyermek. Erzsi néni a jó almaillatú szobában ül és könnyekkel a szemében beszél. — Azt kérdezi — mondja ösz- szeszorult torokkal —, hogy a tanév végén nyugdíjba me­gyek-e? Nekem eddig erről nem szólt senki. Elértem már a korhatárt. Ha küldenek, ha kell, elmegyek. Ha nem? Ha lehet tovább is dolgozni? Ak­kor maradok. Itt, ahol vagyok. Vigyázok a napközisekre és dolgozom úgy, mint eddig ... Ajka megremeg. — Nem akarok nyugdíjba menni — mondja, s érzem: el sem tudja képzelni, milyen Is lehetne az élet az ő édes, apró csemetéi nélkül. NEVÉT, KORÁT, s azt, hogy mióta tanítja Eger kis ember- palántáit — ne kérdezd, olva­só. Erzsi népi, csak ennyit mondhatok róla, de megismer­ni úgy is az utcán, a boltban, iskolában, mindenütt. Megis­merik a ma diákjai, s a teg­nap tanulói is, akik oly szíve­sen vennék ismét keze simítá­sát, s akik oly szívesen szorí­tanák meg hálás szívvel jobb­ját annak az asszonynak, aki nemcsak fiatal éveit, de meg­érdemelt pihenésének napjait is azzal tölti: tanítani, taníta­ni, tanítani az ifjúságot, hogy értelmes, képzett, hasznos pol­gára legyen majd hazájának. — ger aludt” — írja róla finoman Ginzburg. Természetes tehát, hogy az asszonykának ez a házassági terve meghiúsul. Giulia-t Wesser, a falu orvosa veszi feleségül. Az az ember, akire legkevésbé számított Giulia mamája. Ez a házasság „mélységes csalódást” okoz az asszonynak. . A városba költözik. Kiállí- i tási szalont készül nyitni. „Ez abba* különbözött volna a vá­ros többi, már meglevő kiállí­tási termétől, hogy itt a láto­gatók minden délután ötkor egy csésze teát kapnak. Azt még nem döntötte él, hogy a teához vajon süteményt is fog-e adni.” Később egy divatüzlet megnyitásának gondolatát dé­delgeti magában. De semmi sem sikerül neki — ezt talán ő maga is érzi —, minden do­lognak borzalmas nagy fene­ket kerít. Fontana asszonyt a fodrász­nál ismeri meg. Igen összeba- rátkozik a szalmasárga söré­nyű, hadaró asszonnyal; együ­vé járnak,- együtt menneK ká- véhézakba, templomba, presz- szókba. Fóntana figyelmesen hallgatja az ábrándos,1 együgyű asszonyka szavait. S az asz- ;szonyka örül, hogy végre meg­hallgatja valaki, hogy van akinek egyszer beszélhet el­képzeléseiről, terveiről is: s kiállítási teremről, a divatüz­letről! Fontana örömest kap az alkalmon, nyissanak csak divat- ; üzletet, ő is részt vállal a költségekből. „Baktérítő” — ezt a nevet adják a boltocs­kának, mert Fontana-nak a Balt volt a csillagképe, A szélhámos, minden hájjal meg­kent Fontana aztán alaposan rászedi az együgyű asszony­kát; felviszi lakására és álom- poros_ borral itatja meg, .£ míg ő mélyen aludt, megszö­kött a pénzével.” ötmillió lí­rát, az asszonyka hosszú éve­ken át megkuporgatott pén­zecskéjét vitte magával. A? asszopyka most már szegény­nek és végképp kifosztottalak érzi magát. Eszményei, ábrándjai, elkép­zelései nincsenek többé. Re­ménytelenségét, csalódottságát mégcsak súlyosbítja leányá­nak, Giulia-nak halála. Natalia Ginzburg, az egyik legkiválóbb élő . olasz írónő. „BaKtérítő” című kisregénye félelhietes szatíra a kímélet­len olasz társadalom kispol­gárságáról; regényének stílusa könnyed, sallangmentes, iróni­ája, szenvedélytelen ábrázo­lásmódja sajátos, eredeti köl­tőiességgel keveredik művé­nek oldalain. Palaky Dezső szífkkör, uszoda, miegymás. Azért kell legalább a piszko- zat, így biztosabb, hogy elké­szül, minden más program el­lenére, a házi feladat. De még ez a 40 gyerek adta sokirányú elfoglaltság sem elég. Még többet vállalt. Né­hány ötödikest, hatodikost is, akik gyengébb tanulók. Nem szabad magukra hagyni, ha csak lehet, segíteni kell nekik, s ha javul az eredmény min­denkinél, akkor a legboldogabb. Csak a szombatoktól, a va­sárnapoktól fél. Akkor nincs napközi, s az általános hétfői nagy feleltetéseknél tűnik ki, hogy milyen kár. Otthon, úgy látszik, jobban szabadjára van engedve a kis társaság, mert az eredmény mindig néhány rossz jegy. A KIS EMBERKÉK általá­ban ilyen korban még nem, csak később hálásak azért, ha volt valaki, aki az iskolában szigorú, kemény munkára fog­ta őket. Erzsi nénivel e téren is más a helyzet. Nemegyszer egész kis csapat kíséri haza a délutáni foglalkozás befejezé­se után, vidáman csivitelve, beszélgetve körülötte. Igaz, lakása alig néhány lépésre van az iskolától, de fgy is oly jó­érzés tudni, hogy nagyon sze­retik azok, akikért ő is szíve­sen adná akár az életét i# letért, s mikor erről beszél. — mert erről hajlandó, de magá­ról nem —, érthető mindjárt, miért tölti még szabad idejét is tanítással.-VAGY NEGYVENEN van­nak rám bízva a napköziben — mondja. — Délután öt óráig foglalkozom velük, s mondha­tom, hogy sokkal fáradságo­sabb ez a munka, mint az egy­szerű tanítás. Nem kérdezem, miért. Most már mondja magától, s miköz­ben szavait hallgatom, meg­próbálom elképzelni, magam elé idézni kedves alakját ott, a sok kis nebuló között. Nem ■ nehéz. „Miért írtad az állj-t egy 1-el?”, „még mindig nincs 1 kész a számtan-példád?”, „si­ess, kisfiam, a leckéddel, lega- 1 lább piszkozatban legyen kész, mire órára kell menned” — hallom hangját, amely kemé­■ nyen, határozottan, s egyben oly kedves-lágyán cseng. ; Igen. Ez az élet. Három éve . kérte magát régi helyéről ide, 1 ebbe az iskolába, s azóta „nem ; tanít” — mondja. Csak talán i még többet és vigyáz arra, ; hogy készületlenül ne menjen ■ egy diák se a következő napon . az iskolába. Ez is nehéz, hi­szen a negyven gyerek nagy i részének mindig lenne valami . más elfoglaltsága délutánon- - ként Zongora-óra. szolfézs. ('U'ZÁl tléllL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom