Népújság, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-23 / 119. szám

a népüjsag 1959. május 23., szombat Közös és sajátos vonások á szocialista államok fejlődésében írta: I. DUGYINSZKIJ A szocialista tábor a szu- vérén szocialista álla­mok önkéntes közösségek Ebbe a közösségbe olyan országok tartoznak, amelyek különböz­nek egymástól területük nagy­ságát tekintve: az óriási Szov­jetunió és a kisebb területen elhelyezkedő Bulgária; kü­lönbségek vannak közöttük a lakosság számában: Kínában 650 millió, Albániában alig 2 millió ember él. Az egyik szo­cialista ország — Szovjetunió, Csehszlovákia, NDK — iparilag rendkívül fejlett, míg a másik — pl. a népi Kína — csak most járja a szocialista iparosítás útját. Minden egyes szocialista állam dicső történelemre, kul­túrára, nemzeti sajátosságokra és hagyományokra tekinthet vissza. Ezekből a nyilvánvaló té­nyekből a revizionisták azt a következtetést vonják le, hogy minden országnak a „saját, külön útján” kell haladnia a szocializmus felé. Szerintük tehát (létezik „kínai út”, „orosz út”, „lengyel út” stb. Az ilyen nézeteket a legteljesebben a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége programja tartalmazta. Vajon mién; tetszik az ame­rikai imperialistáknak ez az elmélet? Elsősorban azért, mert igyekszik szembeállítani az egyik ország szocialista épí­tésének ügyét a másikéval, be akarja bizonyítani, hogy az új társadalmi rend megvalósítása kizárólag nemzeti ügy, s nem egy része a szocialista világ kialakulása egységes folyama­tának. A „nemzeti kommu­nizmus” elmélete' arra való, hogy megbontsa a szocialista országok testvéri barátságát, a kommunista és munkáspártok egységét és összeforrottságát, s ily módon a reakció kezére játsszon. Azok a tapasztalatok, ame­lyeket a Szovjetunió több mint 40 esztendő során, valamint kivétel Nélkül valamennyi szo­cialista ország a szocialista építőm wi ka közben . szerzett, megcáfolják a jelenkori revi­zionisták elképzeléseit. Ezek a tapasztalatok teljes egészében igazolták annak a marxista- leninista elméletnek a helyes­ségét, amely szerint a szocia­lista forradalom és á szocia­lista építés folyamatai egy egész sor, minden szocializ­must építő országban meglevő fontos törvényszerűségen ala­kulnak. TV/Fiért kell ezt a következ- tetést oly alaposan ta­nulmányozni és százmilliók tapasztalatával sokoldalúan igazolni? Azért, mert a kapi­talizmusból a szocializmusba való átmenet — akár kis vagy nagy országban, fejlett vagy kevésbé fejlett államban — lényegében mindig azt jelenti, hogy a magántulajdonon ala­puló termelési módot felváltja a termelőeszközök társadalmi tulajdonán alapuló termelési mód. A szocialista forradalom lényege minden országban egy és ugyanaz: a hatalom a ki­zsákmányoló osztály kezéből a munkásosztály vezette dolgo­zók kezébe megy át. A Szovjetunió elsőnek te­remtette meg ezt az új társa­dalmi rendet, tehát a szovjet emberek tapasztalatain ke­resztül kerülnek felszínre azok a közös törvényszerűségek, amelyek a szocialista társada­lom építésénél fennállnak. Kivétel nélkül valamennyi szocialista állam nemzetközi tapasztalata azt tanúsítja, hogy csak a munkásosztály vezeté­sével védhetj ük meg a dolgozó nép vívmányait az ellenséges támadásoktól és építhetjük fel az új társadalmi rendet. Ép­pen ezért a népi demokratikus országokban csakúgy, mint a Szovjetunióban, a hatalom a munkásosztály kezében össz­pontosult. Ezen a lényegen az sem változtat, hogy a népi de­mokratikus országokban bizo­nyos meghatározott konkrét, történelmi viszonyok közepet­te az államforma másként ala­kult, mint a Szovjetunióban, hogy néhány országban — Kí­nában, Lengyelországban, Csehszlovákiában, az NDK-ban — a kormányban több demok­ratikus párt képviselője is he­lyet foglal. A szocialista forradalom győzelmének és az új társadalom létrehozásának leg­kalmazandó folyt. taktikáról ★ Pénteken délelőtt megbeszé­lésre ültek össze az atomfegy­ver-kísérletek megszüntetésé­ről tárgyaló értekezlet megbí­zottai. Az AFP ismerteti a megbe­szélésről kiadott amerikai köz­leményt: „James Wadsworth és Sir Michael Wright ameri­kai, illetve angol megbízott jelentését miniszterének.” Egy amerikai szóvivő szerint a megbízottak tárgyalása nem járt pozitív eredménnyel. Couve de Murville és Gro- miko péntek délelőtti beszél­getése körülbelül egy óra hosszat tartott — jelenti a DP A. Noha a látogatás hivata­los udvariassági látogatásnak Otto Winzer nyilatkozata a nyugatnémet küldöttség genfi magatartásáról BERLIN (MTI): Otto Winzer, a Német Demokrati­kus Köztársaság külügymi­niszterhelyettese, az NDK genfi küldöttségének tagja nyilatkozott a Neues Deutsch­land genfi tudósítójának. Winzer kijelentette: „a kül­ügyminiszterek genfi konfe­renciája a szovjet békeszerző­dés-tervezet megtárgyalásá­nak szakaszába lépett, s ezzel megkezdődött a német nép létkérdésének megvitatása.” Arra a kérdésre, mi a véle­ménye Grewe nyugatnémet szóvivőnek arról a kijelentésé­ről, hogy a nyugatnémet had­sereg létszámának és fegyver­kezésének korlátozása megkü­lönböztetett bánásmódot jelent Németország számára, Winzer hangoztatta, „huszonöt évvel ezelőtt ugyanezen a helyen Hitler megbízottai a németek diszkriminálása ellen és Né­metország egyenjogúságáért szálltak síkra. Ez az egyenjo­gúság azonban a fegyverkezés egyenjogúsága volt, az ilyes­fajta egyenjogúságért pedig a német nép keserves árat fize­tett. Winzer ezután utalt Grewe nagykövetnek arra a kijelen­tésére, amely szerint a Szov­jetunió békeszerződés-terveze­te Németország kettészakított­ságának örökössé tételét szol­gálja. „Gyakorlatilag a nyuga­ti hatalmak csomagterve teszi örökössé Németország ketté­szakítottságát — hangoztatta. A terv szerint ugyanis Nyu- gat-Németország militarizálá- sa és atomfegyverkezése to­vábbra is fennmaradna, pedig éppen ez a két tény az, amely elmélyítette Németország ket­tészakítottságát és amely meg­nehezíti az újraegyesítést. (MTI) személyek szerint ez a megái- lapodás volt a csütörtök esti találkozó legfontosabb fejle­ménye. Megfigyelők úgy vélik, le­hetséges, hogy ez a megállapo­dás megnyitja az utat a ko­moly tárgyalásokhoz és így a genfi értekezlet fordulópontjá­vá válhatik. etek Brentano lentidéről súlyozta, hogy ebben a kérdés­ben eddig még csak a megfon­tolásoknál tartanak és döntést még nem hoztak. Cáfolta a New-York Times és más la­poknak azokat a jelentéseit, amelyek szerint számítani le­het rá, hogy a genfi értekezle­ten hamarosan előterjesztenek egy ilyen német ajánlatot. enfi értekezletről ja, azzal lehetne röviden jel­lemezni áz eddig történteket, hogy a szovjet küldöttség is­mételten bizonyítékát szolgál­tatta jó szándékainak olyan dolgokban, amelyek különösen nyugtalanították a nyugatia­kat. A kommentár ezután a New York Times cikkével foglalko­zik, amely szerint a nyugat­németek diplomáciai viszony­ba kívánnak lépni Lengyelor­szággal, Csehszlovákiával és Bulgáriával és ezenkívül meg­nemtámadási szerződést akar­nak kötni Lengyelországgal és Csehszlovákiával. A New York Times szerint ezenkívül a Német Szövetségi Köztársa­ság ünnepélyes nyilatkozatot szándékozik tenni a genfi ér­tekezleten a két szomszédos népi demokratikus ország iránti baráti érzelmeiről. Az egész kacsának az a célja — írja a Trybuna Ludu, hogy el­terelje a figyelmet arról, hogy a megegyezés egyik legfőbb akadálya Grewe, aki Ade­nauer árnyéka a tárgyaláso­kon, valamint az a törekvés^ hogy kedvező légkört teremt­senek a bonni revansisták szá­mára. (MTI) De Ganlle~ellenes röpirat forog közkézen az algériai francia hadsereg tisztjei és katonái között Kommentárok, lapvéiemények a genfi értekezletről PÁRIZS (MTI): Az Express kivonatokat közöl egy 15 olda­las sokszorosított röpiratbóL, amely a radikális hetilap érte­sülése szerint több ezer pél­dányban forog közkézen az algériai francia hadsereg tiszt­jei és katonái között. A röp­irat címe: „Az egykori francia felszabadító erők volt tagjai­nak és volt ellenállóknak je­lentése az Elysé-palotában le­vő ellenséges hálózat leleple­zéséről.” A röpirat azt állítja, hogy De Gaulle közvetlen munkatársai „árulást készíte­nek elő.” A röpirat ismeretlen szerzői célbaveszik a köztár­sasági elnök több munkatár­sát. A röpirat szerint a pénz­csoportok képviselői a hata­lom igazi urai, ők irányítják valójában a francia politikát. A helyzet rendkívül súlyos — hangoztat:a a röpirat. Francia- országot elárulták, a hadsere­get kijátszották, Algéria és a Szahara azon a ponton van, hogy elvész Franciaország ré­szére. Az „üzletet” júniusban, V. Mohammed és De Gaulle találkozóján kötik meg — ál­lítja a röpirat, majd így feje­ződik be: „Ha szükség lesz rá, felkeléshez kell, folyamodni” (MTI) Elmérgesedett sztráikhelyzet Argentínában BUENOS AIRES (MTI): Buenos Aires utcáin csütörtö­kön este heves összetűzések történtek több ezer sztrájkoló és a kivezényelt rendőrség kö­zött. Az összetűzésre az immár hat hete sztrájkoló banktiszt­viselők tömegtüntetése alkal­mával került sor. Az összetű­zés során autóbuszokat gyúj­tottak fel, gépkocsikat és tro­libuszokat fordítottak fel, to­vábbá több helyen barrikádo- kat emeltek. A rendőrség több mint háromszáz embert letar­tóztatott. Az utcai összetűzé­seknél harmincán megsebesül­tek. Időjárás jelentés Várható időjárás szombat estig: Erősen felhős idő, több helyen, főként az ország déli felében eső, zivatar. Mérsékelt, helyenként élénkebb északi-északkeleti szél. Az éjszakai lehűlés fokozódik. A nappali hőmérséklet délen csök­ken, északon alig változik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: északon 6—9, délen 9—12. legmagasabb nappali hő­mérséklet szombaton: 16—19 fok között. Csütörtökön a késő esti órákban bomba robbant Oscar Albrieu peronista volt belügy­miniszter háza előtt. A robba­nás több embert megsebesí­tett. Az AFP jelentése szerint a Buenos Airestől háromszáz kilométerre levő Rosario vá­rosában szintén összetűzések történtek a sztrájkoló bank- tisztviselők és a rendőrség kö­zött Több ellenzéki képviselő in­terpellációt intézett a képvise­lőház elnökéhez, követelve, hogy a bank-tisztviselők hat hete tartó sztrájkjának ügyét tűzzék a képviselőház üléssza­kának napirendiére. A bank­tisztviselők havi 1500 pesos fizetésemelést követelnek a megélhetési költségek növeke­dése miatt A kormány erre a követelésre azzal válaszolt, hogy törvénytelennek nyilvá­nította a sztrájkot és több száz sztrájkolót elbocsátott állásá­ból. (MTI) BERLIN: A nyugatnémet sajtó tanú­sága szerint a nyugati hatal­mak Genfben tárgyaló képvi­selői a halogató taktikához fo­lyamodtak. Több nyugatnémet lap e taktikát elemezve, bizo­nyos aggodalomnak is hangot ad. Például a nyugat-berlini Telegraf csütörtöki vezércikké­ben ezeket írja: — Jelenleg két csomag fék­szik a genfi tárgyalóasztalon. A szónokok nyilván arra tö­rekszenek, hogy türelmesek­nek mutatkozzanak. Ügy lát­szik azonban, hogy a nyugati táboron belül feszültség ural­kodik, amelyet a homályos szövegezésű egységnyilatkoza­tok aligha tudnak hosszú időn át elleplezni. E feszültség egyik oka a francia küldöttség nö­vekvő kedvetlensége amiatt, hogy a másik két nyugati ha­talom az atomkérdésről Fran­ciaország kizárásával tárgyal a Szovjetunióval. A másik ok a nyugatnémet küldöttség aggodalma miatt, hogy a nagyhatalmak végül is meg tudnak majd állapodni Berlin kérdésében egy külön- megoldásban. Az ellentéteknek azonban más gyökerei vannak: Ilyen Selwyn Lloyd angol kül­ügyminiszter genfi aktivitása, amelyet francia körökben Macmillan moszkvai tanácsko­zásai folytatásának és Anglia küllőn tevékenységének tekin­tenek. (MTI) sének egyik pontja állítólag arról a kötelezettségvállalásról szól, hogy „többé nem adnak segítséget semmilyen ország­nak atomfegyverek gyártásá­hoz”. LONDON A New Statesman szerint az igazi tárgyalások nem indul­hatnak meg addig, amíg a cso­magterv érintetlen marad. A lap hozzáteszi, hogy azért van alapja az optimizmusnak. A Tribune úgy véli, hogy a nyu­gatiak „béketerve” már szüle­tésekor halálra volt ítélve. A lap megállapítja, hogy az ér­tekezlet első két hetében nem­igen haladtak előre, de remé­nyét fejezi ki, hogy az igazi tárgyalások majd ezután kez­dődnek. OTTAWA Menziés ausztráliai minisz­terelnök egy ottawai sajtóérte­kezleten kijelentette, hogy minden alkalmat meg kell ra­gadni a tárgyalásokra és helyes lenne, ha megtartanák a csúcs- értekezletet, nem okvetlenül előkészített napirenddel. „Sze­retném, ha a vasfüggöny kissé rugalmasabb lenne és ha a né­zeteltérések nem válnának meg­rögzötté” — mondotta. Megje­gyezte, hogy van néhány kér­dés — különösen a leszerelés kérdése —, amelynek megtár­gyalásában lényeges lenne a népi Kína részvétele, NEW-YORK: A New-York Times „agresz- ■szív és expanziós tervekkel” vádolja a Szovjetuniót és reá hárítja a felelősséget az érte­kezlet esetleges eredményte­lenségéért. PÁRIZS: Az Aurore megállapítása sze­rint viszont az ülések hevesebb vitái és a felületes idegesség ellenére kilátásban van a kompromisszum. A Combat azt írja, úgy látszik, kezdenek a kérdések kitisztulni, megkezd­ték a komoly vitát, keresik a konkrét eredményeket. A négy nagyhatalom szóvivőinek kom­mentárjaiból ez az elég opti­mista benyomás alakul ki. Az Express „Csúcskonferen­cia Franciaország nélkül?” cí­mű vezércikkében így ír: De Gaulle tábornok döntése, hogy nem vesz részt a csúcskonfe­rencián, ha azt Európán kí­vül tartanák meg, élénk izgal­mat keltett a genfi amerikai küldöttség körében. Magánbe­szélgetésekben amerikai diplo­maták „zsarolást” emlegetnek. A Francia Köztársaság elnö­kének döntését hivatalosan alig néhány órával azután kö­zölték, hogy indiszkréció foly­tán a francia küldöttség tudo­mására jutottak az oroszok, az angolok és az amerikaiak külön tárgyalásain, az atom­kérdésben elhangzottak. A há­rom nagyhatalom megegyeaé­lyozta, hogy a nemzetközi szo­cialista mozgalom feladata: ta­nulmányozni a nemzetek és az államok sajátosságait, s eze­ket figyelembe véve, a konk­rét viszonyoktól függően, he­lyesen alkalmazni a kommu­nizmus közös elveit. A test­véri kommunista és munkás­pártok becsülettel teljesítik ezt a lenini útmutatást. A fentiek bizonyítására fel­hozhatjuk a Kínai Népköztár­saság példáját. Vizsgáljuk meg talán azt az égető problémát, milyen kölcsönös viszony ala­kuljon ki a munkásosztály és a magánkisiparosok között. A Kínai Kommunista Párt meg­találta a módját, amellyel száz- és százezer kapitalistát bevon a szocializmus építé­sébe. Ez az államkapitalizmus módszere, amely az orosz for­radalom első éveinek konkrét viszonyai között nem tudott jelentősen fejlődni. A burzsoá­zia akkoriban nem akart kompromisszumra lépni a munkásosztály hatalmával, mert remélte, hogy erőszakkal visszaszerezheti egykori ural­mát. A kínai kommunisták azonban a jelenlegi belső, s különösen a külső viszonyok közepette fokozatosan, békés úton oldják meg ezt a prob­lémát. Vajon nem gazdagítja-e a szocialista világmozgalom kin­csestárát a többi szocialista ál­lam életének és építőmunká­jának tapasztalata? Kétségte­len, hogy a jövőben számos iparilag fejlett nyugati ország számára nagy jelentőségűek lesznek azok a tapasztalatok, amelyeket az iparilag fejlett Csehszlovákia és a Német De­mokratikus Köztársaság a szo­cialista építés gyakorlatában felhalmozott. Már maga az a tény, hogy ezek az országok sikeresen haladnak előre, ve­reségre kárhoztatja a burzsoá propaganda egyik ismert téte­lét, miszerint a szocializmus állítólag csak a gazdaságilag elmaradott országok ügye. Va­jon nem jelentős-e nemzetközi méretekben a mezőgazdaság kollektivizálásának bolgár ta­pasztalata? Bulgária, s egész sor más szocialista állam be­bizonyította, hogy a falvakban át lehet térni a kollektív mun­kára, még akkor is, ha bizo­nyos ideig fennmarad a föld magántulaj dona. T áthatjuk tehát, hogy a szocialista államok fej­lődésének közös és sajátos jel­lemvonásai egyaránt szolgál­ják a közös nagy ’cél elérését, a kommunizmus felépítését. fontosabb törvényszerűsége, a munkásosztály marxista-leni­nista pártjának vezető szerepe. A Szovjetunió és a népi de­mokratikus országok történel­mi tapasztalata egészen nyil­vánvalóan igazolja ezt a meg­dönthetetlen állítást. Vajon miért verte vissza oly kemé­nyen és határozottan a cseh­szlovák munkásosztály a reak­ció 1948. februári támadását? Elsősorban azért, mert a mun­kásosztály élén szervezett és összeforrott kommunista párt állt. Vajon miért sikerült 1956 őszén a magyar ellenforrada­lomnak halálos veszélybe so­dorni a népi demokratikus rendszer nagyszerű vívmá­nyait? Elsősorban azért, mert a Magyar Dolgozók Pártja eszmeileg gyengén vértezte fel magát, hiányzott a párt sorai­nak összeforrottsága, elvesztet­te vezető szerepét az új társa­dalmi rendszerben. Kivétel nélkül valamennyi szocialista államra egyaránt vonatkozik, hogy csak akkor építheti fel az új társadalmat, ha felszámolja a termelőesz­közök kapitalista tulajdonát. A szocialista országokban a legfontosabb termelőeszközök a munkásosztály államának kezében vannak, amely terv­szerűen irányítja a gazdaság életét A Szovjetunió és a népi de­mokráciák tapasztalata szem­betűnően bizonyítja, hogy a szocializmus gazdasági alapjá­nak megteremtésére olyan erős nehéziparra van szükség, amely képes arra, hogy új technikával lássa el az egész népgazdaságot. Ezért a szocia­lista államokban elsődleges fontosságú a nehézipar fejlesz­tése. P yökeres változások tör­'Jr ténnek a népi demokra­tikus országok mezőgazdaságá­ban. A kisparaszti gazdaságo­kat gépekkel dolgozó nagy­üzemi szövetkezetek váltják fel. A szövetkezeti termelés útjára sok százmillió paraszt lép. Ez az új élet törvénye, amelyet a szocialista államok tapasztalata határozott meg. Magától értetődik, hogy a szocialista állam építésének valamennyi országra egyaránt vonatkozó jellemvonásai és törvényszerűségei nem zárják ki azt a lehetőséget, hogy egyik vagy másik országban a konkrét viszonyoknak megfe­lelően, más alkotó módon old­ják meg a problémákat. Lenin a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tapasztalatairól szólva, számtalanszor hangsú­számított, szóba kerültek az értekezlet kérdései is... Gavashon AP-tudósító a kül­ügyminiszterek csütörtök esti vacsorájáról írt kommentárjá­ban azt az értesülést közli, hogy a négy nagyhatalom kül­ügyminisztere hír szerint meg­állapodott: tájékozódó beszél­getéseket fog tartani. Illetékes További részi« sajtóérlel« Brentano nyugatnémet kül­ügyminiszter pénteken sajtóér­tekezletet tartott Genfben. Ki­fejezte a nyugatnémet kor­mánynak azt a hajlandóságát, hogy Lengyelországnak és Csehszlovákiának megnemtá­madási szerződést ajánl fel, ha a genfi értekezlet a nyu­gati „béketerv” alapján „bizo­nyos eredményekre jut”. Hang­Trrbuna Ludu a g< VARSÓ (MTI): A pénteki Trybuna Ludu különtudósító- jának tollából kommentárt közök amelyben a genfi kül­ügyminiszteri értekezlet új szakaszát elemezve megállapít-

Next

/
Oldalképek
Tartalom