Népújság, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-20 / 116. szám

1939. május 30.. szerda SEPCJSlG s A tudomány segítségével (Tudósítónktól.) A FÜZESABONYI Gépállo­más egyik kis termének ajta­ján öles betűkkel ez a felírás olvasható: LABORATORIUM. Az első pillantásra máris fel­tűnésit kelt az olvasó előtt, ho­gyan is kerül ide a több ezer holdas szántóföldek kellős kö­zepébe, a gépek és traktorok birodalmába egy ilyen vegy­vizsgáló, milyen szerepe van ennek a gépállomás rpunká- jában? Az önkéntelenül felmerülő kérdésekre nemsokára meg is kapjuk a szakszerű választ, amint csendes kopogtatás után belépünk, és Szőke Károly mérnök tájékoztatását figyel­mesen végighallgatjuk. — Min­denekelőtt abból kell kiindul­nunk, hogy gépállomásaink nemcsak gépi munkákkal, ha­nem szaktanácsokkal, a tudo­mány eszközeivel is a lehető legtöbb segítséget adnak a a termelőszövetkezeteknek. Ezért hívták életre öt évvel ez­előtt minden gépállomáson a vegyvizsgáló laboratóriumot, s ezért kezdte meg ez a labora­tórium is a munkát 1955-ben. Azóta dolgozik folyamatosan, és végzi a környező tájegy­ség meteorológiai, és talaj­vizsgálati kutatómunkáit. A kis helyiségben minden­felé kisebb és magasabb üveg­csövek sokasága látható, s a kémcsövek sűrű erdejében ki­sebb és nagyobb üvegekben igen sokfajta Különböző vegy­szer. A vizsgálatok során ezek hatására tudják kimutatni az egyes talajfajták szerkezeti adottságait. Egy másik aszta­lon tégelyek állanak, ezekben törik, majd szitálják át a ta­lajmintákat; Itt látható egy desztilláló készülék, egy cent­rifugális gép, villamos víz­fűtő berendezés, egy elektro­mos rázógép a műtrágya vizs­gálathoz, s még ki győzné fel­sorolni mindazt a sok korsze­rű vegyelemző készüléket, amely segíti a laboráns mun­káját HOGYAN MEGY VÉGBE a regyvizsgálat? — Míhdehékelőtt kimegyünk a helyszínre — magyarázza a laboratóriumvezetője — és két méternyi mélységben talajmin­tát veszünk. Ezt megszárít- juk, szinte porrá őröljük, át­szitáljuk, és a különböző vegyszerek hozzáadásával mu­tatjuk ki, melyik talajnak milyen a mésztartalma, szó­da, sav, és egyéb összetétele. Ezután következik a munka nehezebb részei Egy-egy szö­vetkezet, vagy gazdaság ösz- szes talajtípusaira kidolgoz­zuk a legmegfelelőbb vetésfor­gó tervét, a talajerő-utánpót­lás, a trágyázás, a vízgazdál­kodás menetét. Mindezt tudo­mányos elemzéssel állítjuk össze és ennek műszaki leírá­sát a megfelelő térképekkel együtt elküldjük a termelő- szövetkezetnek. Az egyik falon színes tér­kép látható. A mezőtárkánjji Szabadság Tsz földterületéről készült. A különböző színár­nyalatok mutatják, hogy hol található mezőségi talaj, hol réti agyag, és merre lelhető meg a szikes összetételű talaj. A térkép alatt kimutatás ta­lálható, amely elárulja, hogy pl. a barna mezőségi talajnak melyek a fő, a mellék, és az alárendelt növényei, mit le­het rajta leggazdaságosabban termelni. Ilyen térképet és vetésterv-javaslatot készítet­tek már a dormándi Vörös Hajnalnak, s a két füzesabo­nyi termelőszövetkezetnek is. Szakképzett agronómus veze­tésével a termelőszövetkeze­tek ezeket a terveket 100 szá­zalékos pontossággal sikerre, vihetik. A vegyi elemzéseken kívül vetőmag vizsgálattal is foglal­kozik a laboratórium. Itt ál­lapítják meg az egyes mag- fajták csíraképességét, hasz­nálati értékét. Az idén a be- senyőtelki Béke Útja és a mezőtárkányi Szabadság ré­szére végeztek vetőmagvizs­gálati kísérleteket. A termelőszövetkezetek gyakran keresik fel a labora­tóriumot, s mielőtt a talajba bármit is telepítenének, meg­kérdezik a gépállomás szak­embereinek véleményét. Nem­régiben a mezőtárkányi Ezüst- kalász kérte őket, vizsgálják meg, hogy birtokukon melyik talajnem lenne alkalmas sző­lő telepítésére. Egy másik tár- kányi tsz, a Búzakalász, öntö­zési terv kidolgozását kéri még a nyár beállta előtt, mi­vel korszerű öntözőberende­zést vásároltak; A napokban pedig a Petőfi Tsz-nek küld­ték el az idei nyárra kidolgo­zott öntözési tervet, amelyet Fehér Géza agronómus szinte kifogástalannak minősít. Olyan eset is előfordult már, hogy egyéni gazda kért szak- véleményt. Az egyik szihalmi ember, Dobó János azzal a kérelemmel állított be, hogy vizsgálják meg, alkalmas-e a földje gyümölcsfa telepítésére. Sokáig lehene még sorolni a példák özönét, amelyek mind a tudomány segítő szerepét igazolják a mezőgazdasági ter­melésben; Az egyik üvegben éppen egy talajminta látható. A finomra őrölt iszapos talaj- rétég felett halványpiros szí- nő folyadék úszik. — Ez a besenyőtelki Béke Útja Tsz mintája — magyarázza Szőke Károly. Ök is szőlőt és gyü­mölcsöst akarnak telepíteni, s néhány napos próba után már meg tudjuk nékik mondani, érdemes-e. IGEN JELENTŐS lesz a la­boratórium éghajlatvizsgáló munkája is, amelyre a közel­'MFt0G4fD4§4fcl I lucerna lombkárosftói Térmésert dményeink gyors és biztos emelésének egyik alapja a megfelelő talaj erővisszapótlás. Nagy és jóminőségű istállótrágyát azonban csak a jól takarmányo­don állatoktól nyerhetünk. Hazai körülmények között ezt a minél nagyobb mennyiségű és jó minő­ségű pülangós takarmányok ter­mesztése segítheti elő. Ezt a tö­rekvésünket azonban igen megne­hezíti számos rovar-kártevő,- ame­lyek a lucernát és vörösherét ká­rosítják. Ilyen például a kénsárga színű, szőrökkel borított lárva, mely annyira lerághatja az első kaszálás után a sarjadó lucernát, hogy az hosszú ideig nem tud kihajtani, tehát egy kaszálást könnyen elveszíthetünk, ami kb. 10 mázsa szénának felel meg, ez pedig egy számosállat csaknem egy évi takarmánya. Rovarprog­nózis felvételezéseink alapján a megye területén az alábbi helye­ken várható erős mérvű lucerna­kártevő fertőzés: Eger, Felnémet, Bélapátfalva, Füzesabony, Eger- farmos, Tiszanána. Ezenkívül a megye egész területén közepes mérvű fertőzés várható. A lucer- naböde vörösbama. 24 pettyes bogár, a fiatal leveleket párhuza­mos csíkban rágja ki. A lucerna­bogár egyszerű emberek számára megtévesztésig hasonlít a katica­bogárhoz. De annál nyúlánkabb, színe vörhenyes piros, hátán tíz fekete pettyel. A bogár a levele­ket hámozza és az oldalhajtásokat rágja el, miáltal a lucerna fel­kopaszodik, ami különösen mag­termesztésnél jelent nagy veszte­séget. A világosbarna, vagy szür­ke színű lucernabarkó, vagy csip­kézőbogár „U” alakban kicsipkézi a levelet, úgy a lucernának leg­értékesebb része megy veszendő­be. Nagyobb kárt okoz csontfehér színű lárvája, mely a pillangósok nitrogéngyűjtő gumóit rágja ki, miáltal elmarad a pillangósokra jellemző kedvező nitrogén-felhal­mozódás a talajban. Kisebb jelen­tőségű, de nem elhanyagolható a lucernaormányos, mely a levele­ket lerágással, a szárat pedig meg- íurkálással károsítja. A lucerna­poloska egyre inkább elterjedőben van Magyarországon. Bár színe után nem igen vesszük észre, így tehát tudomást sem szerzünk kár­tételéről, pedig hajtásokon és a bimbókon való szívogatásával igen meggyengítheti terméseredmé­nyünket. A lombkártevők elleni védeke­zésnek több módja van. A tavasz- szal megjelenő bogarakat kézi, vagy fogatos bogárfogó készülék­kel igen meggy éri thetj ük. A lár­vák ellen pedig a tarló megfoga- solásával és 10—12 kilogramm HCH- por kiszórásával védekezhetünk. A porozást a hatásosság fokozása céljából esti, vagy kora reggeli órákban végezzük el. Végezzük el a lucerna lombkáro- sítói ellen a védekezési eljáráso­kat, mert sok takarmányt ment­hetünk meg állataink számára. VINCZE JÁNOS, Heves m, Növényvédő Áll, jövőben kerül sor. Nemsokára megérkeznek a meteorológiai felszerelések, és a gépállomás udvarán felállított műszerek segítségével előre jelzik a fagyveszélyt, és az időjárás egyéb ingadozásait. Lesz itt egy légnedvesség-mérő, hőmé­rő, szélirány, és szélsebesség jelző készülék Is. Ha a műsze­rek azt mutatják, hogy a me­leg levegő páratartalma hirte­len megnövekszik, akkor mindjárt előre jelzik a várha­tó peronoszpóra veszélyt. A tartósan száraz idő viszont a lisztharmatnak kedvez, s ilyen esetben itt is előre szólnak, hogy mindenhol fel tudjanak készülni a várható veszedel­mekre. A nagyüzemi gazdálkodás elterjedésével egyre több és több területet kell átfogni, egyre nagyobb feladatok vár­nak erre a kis laboratóriumra is. S itt felmerül a kérdés, vajon egy ember képes lesz-e megbirkózni mindezekkel? A nagyüzemi gazdálkodás, a tu­dományos alapon végzett ta­laj művelés egyre több munkát ad a vegyvizsgálónak, és jo­gos az a kérés, hogy több la­boráns-mérnök és szakember legyen a gépállomáson. Min­den bizonnyal a jövőben °z is megoldódik, és a laboratórium jó munkája egyik nagy segít­sége lesz a modem, tudomá­nyos módszerek alkalmazásá­nak. Ülésezett a hevesi járás művelődési állandó bizottsága A hevesi járás művelődési állandó bizottsága legutóbbi ülésén a 15/1951-es rendeletet és annak gyakorlati végrehaj­tását értékelte. A végrehaj­tási feladatokról az erdőtelki, a hevesi Il-es számú és a kiskörei általános iskola igaz­gatói számoltak be. Az ülés harmadik napirendi pontja­ként meglátogatták a hevesi IV-es számú általános iskolát, ahol elbeszélgettek a nevelők­kel és megvizsgálták az állami gondozott gyermekek és a ci­gánytanulók szociális körülmé­nyeit. * Ui szórakozóhellyel gazdagodott Hatvan Űj színfolttal gazdagodott a napokban Hatvan város ké­pe. A régi földművesszövetke­zeti cukrászdán hatalmas neon csövek hirdetik: Rózsa cuk­rászda. Az átalakított helyiség fővárosi igényeket is kielégít­het. Az ablak alatt levő ízlé­ses virágtartók, a szép füg­gönyök. a zongora ízléses csip- keterítője, barátságossá teszik a belső helyiséget. Modem, új kiszolgáló pult is került az új cukrászdába. A helyi földművesszövetke­zet közel 400 ezer forintos költséggel alakíttatta át a régi cukrászdát zenés szórakozó­hellyé. Dicséret illeti érte őket. Négyezer fuhof vásárolnak a szövetkezetek Megyénk termelőszövetkeze­teiben megnövekedett az ér­deklődés a nagy jövedelmet hozó juhtenyésztés iránt. Kü­lönösen a hegyvidéki termelő- szövetkezetek tervezték több helyen juhállomány beállítá­sát. A terveik szerint ebben az évben a megye termelőszövet­kezetei négyezer juhot vásárol­nak. A felvásárlást a nyírás idejétől, vagyis június első napjaitól kezdik meg. A tisztasági hónap eredményeiről A hevesi járás egészségügyi állandó bizottsága legutóbbi ülésén a tisztasági hónap eredményeit, valamint a ta­vaszi ellátás helyzetét érté­kelte. Dr. Darabos János elnök előadása után a boconádi, tar- namérai és a tamaszentmiklósi körzeti orvosok beszámolóját hallgatták meg a tisztasági, valamint a községi egészség­ügyi feladatokról. Ezután gya­korlati ellenőrzést végeztek a Hevesi Sütőipari Vállalatnál, a Il-es számú hevesi cukrász­dánál, az FMSZ étkezdéjénél és a Il-es számú italboltnál. Az állandó bizottság tagjai a helyszínen értékelték a tapasz- j falatokat és megfelelő intéz­kedést tettek a tisztasági kö­vetelmények pontos betartá­sára. ____ Ne m lesz fennakadás ebben az évben a jégellátás­ban. Az egri Jéggyár ma még naponta csak 30—33 mázsa je­get gyárt, de ha megérkeznek a nagy melegek, 100 mázsa jeget ad a városnak. Az eset­leges, ennél is nagyobb igé­nyek kielégítésére 80 ezer fo­rintos költséggel egy hűtőgé­pet és egy öt vagon jég be­fogadására alkalmas új hűtő­kamrát helyeznek üzembe. Újabb feltevés a Tunguszka meteoritről Vlagyimir Fogyionov, is­mert szovjet tudós, újabb hi­potézist állított fel a Tun­guszka meteorittal kapcsolat­ban, amely, mint ismeretes, 1908-ban, Szibériában hullott le. A tudós véleménye szerint a meteorit okozta rombolást nem az óriási kozmikus test szétrobbanása idézte elő, ha­nem a lehullásakor keletke­zett balliszitikus hullámok. Fo­gyionov elméleti számítások alapján kimutatta, hogy egy Szombaton a korán kelő em­berek nagy készülődést láthat­tak a recski Farkaséknál. A riadt koca utolsó sivítása je­lezte, hogy a tízéves találkozó alapjait készítik elő az 1949- ben végzett recski első nyol­cadikosok. Mikor estébe hajlott az idő, egy borjú és egy malacka ha­lála felett zengtek búcsúdalt a bor töltögetésétől „elfáradt” öreg diákók. Másnap délelőtt 10 órakor ■az ifjú nyolcadikosok virággal fogadták az öregeket, akik Csoór Gáspár, a régi igazgató üdvözlő szavai után végigjár­ták az osztályokat, ahol vala- mikor mint kis mezítlábas gyerekek követték el diákcsín- jeiket. — Gazsi bácsi emlékszik '.még az iskola építésére? — Jancsi bácsinak igen erős keze volt akkor — mondja Tarjányi Jóska, aki a gyakor­latban győződött meg erről ti­zenkét évvel ezelőtt. 30—100 méter átmérőjű, má­sodpercenként tíz-tizenöt kilo­méteres sebességgel haladó meteorit olyan hatást gyakorol a földre, mintha tízmillió ton­na trotil robbant volna fel. Ezért — a tudós feltétele­zése szerint — a Tunguszka meteorit darabjait nem a pusz­títás közvetlen közelében, ha­nem attól északnyugati irány­ban kell keresni, ahol eddig még nem végeztek ilyen kuta­tásokat. A sséihuhasoh A kéményeken ma már rit­kán láthatunk szélkakasokat. Ezt az egyszerű kis alkalma­tosságot régebben rézből, vagy vaslemezből készítettek. Rendeltetése pedig az, hogy a kéményt és főleg' a ház lakóit megóvja a visszavá­gódó füsttől. A szél egyszer keletről, másszor nyugatról fúj, a szél­kakas pedig mindig arra for­dul, ahonnan a szél fúj. Akadtak a múltban is köz­életi egyéniségek: politiku­sok. filozófusok, írók és ka­landorok, akik meggyőződé­süket, magatartásukat és po­litikai nézetüket gyakran változtatták, hol ide, hol oda húztak, egyszóval úgy forog­tak, mint kéményeken a szél­kakas. Ezeket az embereket hívjuk politikai szélkakasok- nak. Akadt egy ember a törté­nelemben — Talleyrand, Na­póleon korának nagy. francia politikusa, aki a színlelést, nézeteinek gyakori és hom­lokegyenest ellentétes változ­tatását olyan mesteri tökéle­tességre fejlesztette, hogy nemcsak a legmagasabb ran­gokat, sikert és hatalmat biz­tosította magának, hanem ép­pen politikai szélkaka&ságáról lett közmondásosan híres ember. Talleyrand élete és egyé­nisége rendkívül érdekes. Először pap volt. 34 éves ko­rában már püspök és egy évvel később beválasztották a francia nemzetgyűlésbe. Itt az ifjú püspök első tevékeny­sége az volt, hogy ő indít­ványozta a papi tized eltör­lését és az egyházi javak le­foglalását. De nem meggyő­ződésből, mert jellemtelensé- génél csak kapzsisága volt nagyobb, hanem hideg üzleti számításból és érvényesülési vágyból. A pápa kiközösítet­te. Szögre akasztotta a papi gúnyát és diplomata lett. A forradalmár papból kis idő múlva a legszélsőségesebb ki­rálypárti politikus, és az ud­var első számú kedvence lett. Megbukott a királyság, ak­kor egyszeriben Napóleon híve és külügyminisztere. Nemcsak Franciaország, ha­nem úgyszólván egész Euró­pa külpolitikáját irányította. O kötötte meg a lunévillei, az amiensi, pozsonyi és a til­siti békét, ő hozta létre ft konkordátumot, majd Napó­leon ellen fordult és 1814-ben éppen ő — egykori kegyelt­je. éveken át külügyminisz­tere és bű kiszolgálója — a szenátusban Napóleon elűzé­sét indítványozta. Jutalmul már előre kialkudta az új király, XVIII. Lajos kegyét: herceggé, pairré, és külügy­miniszterré nevezte ki. Ami­kor Napóleon visszatért Elba szigetéről, Talleyrandot szá­műzte. De a Waterlooi csata után újból ő lett a külügy­miniszter, később a király­pártiak megbuktatják, mert forradalmárnak tartják, majd nem sokkal később Lajos Fii- löp király bizalmába férkő­zik angliai követe és az eu­rópai politika korlátlan ura, a nyugateurópai országok (Anglia, Franciaország, Spa­nyolország és Portugália) szö­vetségének létrehozója. Történelmi tény, hogy ab­ban a rendkívül mozgalmas és nagyon is ellentmondásos időben nem volt Európában olyan diplomáciai cselszövés, politikai fondorlat és milliós megvesztegetés, mellekben Talleyrand keze benne ne lett volna. Lángeszű ember, félelmetes diplomata a pári­zsi nők kedvence és végte­lenül kapzsi ember volt. A franciáknak volt egy Talleyrand-juk, nekünk, ma­gyaroknak meg egy táliyai papunk. Józsa István tály- Iyai lelkész arról lett híres, hogy egyszer a kardot, más­szor a „szent olvasót” forgat­ta, előbb ájtatosan prédikált, aztán rabolt és fosztogatott hol kuruc, hol labanc volt és ezt addig váltogatta, míg a ktl- rucok Tállyán elfogták és agyonütötték. A kémények szélkakasai lassan lehullanak, Talley­rand és a táliyai pap csont­jai már rég elporladtak, dé politikai szélkakasok, meg­bízhatatlan, ingatag emberek szép számmal akadnak még ma is. Itt élnek és forgolód­nak köztünk. Önző érdekei-i kért eladnak eszmét, hazát, és becsületet, kiforgatják és megtagadják jellemüket, de lényük ugyanaz: szélkakasok. Szánalmas figurák, de néha veszélyesek. Tartsuk szemmel őket! FAZEKAS LÁSZLÓ u^Hmge( 3—4 ezer munkaóra szövetkezet segítésére Igen jő kapcsolat alakult ld a gyöngyösi MÄV Kitérőgyártó és a gyöngyöshalászi tsz-ek között. Az újonnan alakult Petőfi Tsz 50 férőhelyes istálló építését kezdte el és a gyár munkásai részt vesznek az épí­tési munkálatokban. Néhány nappal ezelőtt 20 gyári munkás terméskövet fejtett az alapo­záshoz. Az építési anyagot az atkári gépállomás szállítja az építkezés helyére. A gyár dol­gozói úgy határoztak, hogy há­Egy évtized múltán •.. Délután ínycsiklandozó illa­tok szálltak Piros néni fazekai­ból, vacsorához pirult a borjú­hús, gőz alatt puhult a rizs, és a literes üvegekben katonás rendben sorakozott a jó ver­peléti. Nagy nap ez. A régi diákok találkoznak tíz év múlva ugyanott, ahonnan elindultak az életbe. Többet közülük messzi vidékekre sodort a megélhetés, a munka. Kapás Márton a budapesti ATRA gyár megbecsült esztergályosa. Pócs István az UV AT ÉRV mérnöke és így lehetne tovább sorolni a neveket és foglalko­zásokat. Most újra együtí vannak, vidámak és újra kis iskolások. — Egészségedre Kokóm, — egészségedre te sovány Pék, — köszönti egymásra . poharát a két jóbarát. De a pothárcsengés odavonja a Katonát, Parokjást, meg a többieket is. Együtt koccintanak a találkozó örö­mére. Csúszik a sárga bor. Vacso­ra közben is többször térülnek üres üveggel a bor ügyelők, úgylátszik ízlik és italt kíván az ízletes borjúpörkölt. Felcincog a hegedű, Gogó, az öreg Józsi bácsi érzéssel húzza a szomorkás Dankó nó­tát: — Eltörött a hegedűm, nem akar szólani... Emelke­dik a hangulat, vidámat ját­szik a zenész: — Réten, p-étenf sej a víg recski réten ... A másik teremben viharos jókedvvel táncolnak a párok. A nagy forgatagban az előbb említett beceneveket lehet hallani: , — Táncverseny indul Kokó. Jaguár, Pék és Bandi között. Rock and roll lemezen sikolt fel a tű. Az érdeklődők gyűrű­rom—négyezer munkaórát fo** dítanak a tsz-ek megsegítésér®. — KISZÖV VÁLASZTMÁ­NYI ülést tartanak ma, má­jus 20-án, délelőtt 10 órai kezdettel az egri Park Szálló fehér termében a kisipari szö­vetkezetek választmányának tagjai. Az ülésen kiegészítik a választmányt és az alap- szabályzat módosítását fo­gadják el. f /WWWV lében forgásnak' indulnak i versenyzők és kifigurázva t tánc-őrülteket, — de sokszoi akrobatikus ügyességgel rop ják a „rokit”. A zsűri csal l Pesten dolgozó Kapás Márton> nal szemben, a hazai Pócs Já­nost hozza ki elsőnek. — Erre inni kell — indítvá­nyozza Parokjás, az eredmény- hirdetés után. És mint ilyen­kor lenni szokott, a táncot vít nótázás váltja fel. A vonó már szálakat ereszt­ve suhan a remegő húrokon Csárdásra dobbannak a lábak zeng a terem a harsogó jó­kedvtől A régi tanítók. Laja bácsiék az asztalnál ülve fi­gyelik a fiatalokat, akik egy­kor kisdiákok voltak, most vedig már családapák és asz- szonyok. Kivilágos kivirradtig állt a ió hangulat fogyott a bor, a disznótoros vacsora és vége- felé a jó erős savanyúság. Kovács János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom