Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-04 / 79. szám

2 SIÉPÜJSAS 1959. április 4., szombat A magyar nép a békét óhajtja, békére van szükségünk Diszminepség felszabadulásunk 14. évfordulóján Egerben Hazánk felszabadulásának 14. évforduló­ja alkalmából tegnap este Egerben, a Gár­donyi Géza Színházban díszünnepséget ren­dezett a megyei pártbizottság. A Szabadság­szobor aranyozott másával, a vörös és nem­zetiszínű lobogókkal, virágokkal díszített színpadon hét óra után néhány perccel, az elnökségben Szurdi István elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője, Heves megye or­szággyűlési képviselője, Bíró József, Dorkó József, Egri Gyula, Fwucz János, Gubán Dezső, Lendvai Vilmos, Libertiny Sándor, Putnoki László, Szabó Imre és Tóth Sándor, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagjai, valamint Papp János, a Népújság szerkesztő bizottságának megbízott vezetője, Kocsmár János, a városi tanács elnöke, Dr. Csernik József, a Hazafias Népfront megyei elnöke, Budai György őrnagy, a munkásőrség me­gyei parancsnoka, Szabó Géza helyőrség- parancsnok, Horváth Nándomé, a Megyei Nőtanács elnöke, Dr. Némedi Lajos, a Peda­gógiai Főiskola igazgatója, Mészáros József, az MSZBT megyei titkára, Kaszás Imréné dohánygyári munkásnő és Rácz Imre, a Ta­tarozó Vállalat dolgozója foglaltak helyet. A függöny felgördülésekor felhangzottak a himnusz hangjai, majd az elnöklő Dr. Cser­nik József köszöntötte bevezető szavaiban ha­zánk felszabadulásának ünnepét. Utána Szurdi István elvtárs, az ünnepség előadója emelkedett szólásra. Szurdi István elvtárs beszéde — Tisztelt ünneplő közön­ség! Kedves elvtársak! A nemzetek életében vannak olyan események, nagy tettek, amelyeknek fénye sohasem homályo6odik el, amelyeknek nagysága, ahogyan halad az idő, egyre jobban kibontako­zik. A szovjet népek életében ez a nap, november 7, a győz­tes szocialista forradalom év­fordulója. A franciáknál jú­lius 14, amikor a zsarnokság1 jelképét, a Bastillet, a párizsi nép elfoglalta. A mi nemzeti ünnepünk napja, április 4. 1945. óta minden esztendőben április 4-én ünnepeljük a sza­bad és független Magyaror­szág megszületését. Ezen a na­pon a szovjet hadsereg végleg kiűzte országunkból, s hatá­rainkon túlra kergette a hitle­rista hordák megvert marad­ványait, s ezzel nemzetünk életének új fejezete kezdődött. Az ország, a történelem során először ténylegesen szabad és független lett, kitárult a nép előtt a tár­sadalmi fejlődés széles, világos horizontja. De 1945. április 4-e a tények erejével azt is bizonyítja és hirdeti, hogy országunk nem­zeti függetlensége, társadalmi haladásunk örökre egybekap­csolódott a magyar—szovjet testvéri barátsággal és e két fogalom egymástól szét nem választható. — A magyar lép _ túlnyomó többsége világosan 'látja — fo'ytatta beszédét Szurdi Ist­ván —, hogy a magyar-szovjet barátság a szocialista tábor és az imperializmus ellen küzdő népek szövetsége a béke leg­főbb biztosítéka. És a magyar nép a békét óhajtja, a békére van szükségünk, hogy szocia­lista hazánkat felvirágoztas­suk. — 1945. április 4-ig, felsza­badulásunkig kevés olyan nép volt Európában, amelyikre azt lehetett elmondani, hogy kö­zépkori állapotban él. E népek közé mi odatartoztunk. Ha­zánkban a nagybirtok, a hitbi- zomány, az arisztokraták és a főpapok elnyomása mellett dúlt a kapitalista kizsákmá­nyolás. Horthyéknak köszön­hetjük kétes hírünket, amely szerint az első fasiszta ország voltunk a világon, és ezt a jel­leget államunk megtartotta a felszabadulásig: a parasztság többsége koldus, az ipari mun­kás éhbérért dolgozik, az ér­telmiség jövője reménytelen. Ez jellemezte az „úri” Magyar- országot. Nem hencegésből, vagy dicsekvésből mondjuk, d az igazság az, hogy népi demokráciánk 14 esztendeje alatt alapjában megváltozott a helyzet és minden hiba elle­nére százszorosán többet ad­tunk a dolgozó népnek, mint az az „uraktól” a múltban évszázadok alatt kapott. Megkezdődött a szocialista tár­sadalom felépítése, új városo­kat, szociális és kulturális lé- tesítmé veket hoztunk létre, világosságot teremtettünk, s a nép végre maga élvezheti munkája gyümölcsét. — A népek történelmében 14 év rövid szakasz. Mégis meg vagyunk győződve arról, hogy a népi hatalom kialakulásának erről az éveiről a történelem úgy emlékezik meg, mint a di­cső korszakokra. Az ellenfor­radalom leverését és mindazt, amit ettől az időtől számítva mostanáig a forradalmi mun­kás-paraszt kormány, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt, a nép érdekében cselekedett, al­kotott, a történelem dicsőséges tettként fogja értékelni. A történelem ítélőszéke előtt felemelt fővel állha­tunk majd, mert mi Dózsa. Kossuth, Petőfi hagyatékát, vágyait és törekvéseit va­lósítottuk meg. Azok kezére jutott az ősi juss, a föld, akik megművelik. A gyárak gazdái a munkások és értelmiségünk előtt az alkotó munka olyan lehetőségei tá­rultak ki, amilyenekről álmod­ni sem mertek a múltban. A2 egész nép megváltozott és a meggömyedt derekak kiegye­nesedtek, népünk öntudata, kulturáltsága egyre növekszik. — És ha ma, 1959. április 4-én tekintetünket a távolabbi múltból a jelenre szögezzük, ugyancsak nincs okunk szé­gyenkezni — mondotta a to­vábbiakban az előadó. — Az elmúlt év sikerekben gazdag esztendő volt és ezt az egész népnek köszönhetjük, a világ előtt bizonyítva, hogy nem akarunk régimódon élni, ké­szek vagyunk megvédeni és harcolni a társadalmi haladá­sért, a szocializmus ügyéért. A magyar nép véglegesen gaz­dának érzi magát ebben az or­szágban és világosan megértet­te; hogy az ellenforrada'om nem­csak a szocialista rendszer ellen támadás, hanem az nemzeti függetlenségünk „ ellen is. A 14 év alatt kialakult és mind erősebben virágzik a magyar népben az internacio­nalizmus gondolata, szelleme is. A magyar nép legjobbjai számára a múltban sem volt idegen gondolat az, hogy a kis népek, így a magyar nép si­keres szabadságharcának elő­feltétele a haladó népekkel, a haladó erőkkel való összefo­gás, nem Bacsányi volt az első, aki az akkor még haladó sze­repet játszó Franciaországban felszólította a magyar népet: „Vigyázó szemetek Párizsra vessétek.” Petőfitől Adyig is tudták, hogy a haladó erőkkel való összefogás népi ügyünk győzelmének biztosítéka. Mégis évtizedek peregtek le a történelem homokóráján, amíg kigyulladt a haladó erők útját megvilágító fáklya, győ­zött a szocialista forradalom, elsőnek ugyan nem nálunk, hanem Oroszországban. És ez­zel a helyzet megváltozott. 1917. óta már nem elszigetelt, egyes kiváló emberek óhaja és vágya a leigázott népek össze­fogása, felszabadulása. Ettől az esztendőtől kezdve a leg- szörnyűbb Horthy-fasizmus idején is a fehér terror akasz­tófáinak árnyékában és az Andrássy-laktanya kínzó-kam­ráiban, a gyárakban és a fal­vakban, a dolgózó nép leg­jobbjai „vigyázó szemüket Moszkvára vetették" és a leg­nehezebb küzdelemben is erőt adott számukra a Szovjetunió. — 1945. április 4. óta a nagy családhoz, a szocia­lista táborhoz tartozik a magyar nép is, egyenrangú testvérként. Utunk azóta felfelé ível, még akkor i&, ha voltak köz­ben keservesen göröngyös sza­kaszok, balsikerek, vereségek. Ma társadalmi életünk minden területén újabb és újabb si­kerek és eredmények jelent­keznek. Egész népgazdaságunk fejlődése a szemünk előtt gyorsult. Ipari üzemeink lelke­sen küzdenek a termelés front­ján, nemes vetélkedés folyik, a több, jobb, olcsóbb iparcik­kek előállítása terén, s nyo­mukban nő az életszínvonal. Ma jobban élünk, mint egy esztendővel ezelőtt és minden­ki tudja, érzi. hogy a jövőben még jobban fogunk élni, mint most. Dolgozó parasztságunk életében is fordulat kezdődött. Nagy tömegek, a magasabb- rendű, de a számunkra új és ezért a kezdetben szokatlan é’etformát választották: a me- zősazdaság szocialista útjára léptek. Mi bizton kijelenthet­jük, hogy jó utat választottak. Ez a jövő a haladás, a szebb, az emberibb élet, a felemelkedés útja. Soha­sem lesz okuk megbánni lépésüket. Ügy látjuk, hogii ez év tavasza óta — és ez nagy öröm — pa­rasztjaink kezére, agyára és szívére biztosan számíthatunk. — A párt Központi Bizottsá­ga nagyszerű és megvalósítha­tó célokat tűzött a magyar dolgozó nép elé, amelyek meg­gyorsítják népgazdaságunk fejlődését és lehetővé teszik életszínvonalunk nag’óbb mértékű és gyorsabb ütemű növelését. Ezeknek a céloknak gyors elérése alapjában tőlünk függ. Vágyaink óhajaink való­ra váltása saját kezünkbe van letéve. Mi az e^enforradalom után jó pártot építettünk, és helyreállítottuk a párt becsü­letét, a vezetés becsületét. A kommunisták tízezrei, és száz­ezrei a nehézségek leküzdésé­ben kemény harcokban, példa­mutatóan állták meg helyü­ket. Egyek a tömegekkel éle­tükben, érzéseikben és elöl járnak a kötelességteljesítés­ben is. Pártunk köré éppen ezért sorakoznak fel a párton- kívüliek milliói, az egész nép és mindinkább való­sággá válik népi nemzeti egységünk. — A mi nagy nemzeti évfor­dulónk alkalmából — fejezte be beszédét Szurdi elvtárs —, tűi­kor az egész ország ünnepel, ismételten fogadjuk meg, hogy szabadságunk, függetlenségünk ügyét mindig és bárkivel szemben megvédjük és híven szolgáljuk a magyar nép, a nemzetközi munkásosztály ügyét: a szocializmust. Éljen harcedzett pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt, éljen drága hazánk, a Magyar Nép- köztársaság! x Éljen felszabadítónk és leg­hűbb barátunk, a nagy Szovjet­unió! Éljen a béke! Szurdi István beszéde után az Internacionálé hangjaival véget ért a felszabadulási ün­nepség első része. Néhány perces szünet után az egri Gárdonyi Géza Színház művé­szei Sándor Kálmán: A harag napja című háromfelvonásos drámáját mutatták be. Kiosztották az 1959. évi művészeti dijakat Pénteken a Művészeti Szö­vetségek Házában kiosztották az 1959. évi művészeti díjakat. Az 1959. évi művészeti díja­sok: JÓZSEF ATTILA-DlJ I. fokozat: Mesterházi Lajos írónak Pár lépéc a határ című regényéért és Pesti emberek című darab­jáért. Szántó György írónak, az ifjúság számára írt történel­mi regényéért, Nádass József írónak, irodalmi munkásságá­ért. II. fokozat: Szabó Magda írónak, Freskó és Mondják meg Zsófikéinak című regényéért. Berkesi And­rás írónak az Októberi vihar című regényéért, Erdős László írónak, Levelek Becsbe című művéért, Kállai István írónak Kötéltánc című darabjáért, Szabolcsi Miklós kritikusnak, kritikai munkásságáért, Garai Gábor írónak, Ének a gyógyu­lásért című kötetéért. III. fokozat: Gerencsér Miklós írónak Ember a mesgyén című elbe­szélés kötetért, Gergely Márta írónak, Szöszi és A mi lányunk című ifjúsági regényéért,- Dió­szegi András kritikusnak, kri­tikai munkásságáért, Szántó Juditnak József Attila irodal­mi hagyatékának gondozásá­ért. LISZT FERENC-DlJ I. fokozat: Melis György operaénekes­nek, kiváló alakításaiért, Be­cher Mihály zongoraművész­nek, kiemelkedő sikerű hazai és külföldi szerepléseiért, Gu­lyás György karmesternek, ki­emelkedő kóruskarmesteri te­vékenységéért. II. fokozat: Dénes Vera gordonkamű­vésznek, kimagasló művészi eredményeiért, Szecsődi Irén operaénekesnek, az operai, va­lamint az oratórium-éneklés terén kifejtett művészi mun­kásságáért, Gábor Gábor zon­goraművésznek. kiemelkedő si­kerű hazai és külföldi szerep­léseiért, Moldován Stefánia operaénekesnek, a szegedi Nemzeti Színház operaelőadá­saiban nyújtott kiváló teljesít­ményeiért. III. fokozat: Virágos Mihály operaénekes­nek, a debreceni Csokonai Színház operaelőadásaiban nyújtott kiváló teljesítményei­ért. ERKEL FERENC-DlJ II. fokozat: Sárai Tibor zeneszerzőnek, Tavaszi concertójáért és tö­megdalaiért, Szőnyi Erzsébet zeneszerzőnek Makrancos ki­rálylány című gyermekopera- játékáért, divertimentojáért és pedagógiai műveiért. III. fokozat: , Hidas Frigyes zeneszerzőnek oboaversenyéért és concertino- jáért. MUNKÁCSY MIHÁLY-Dl.I I. fokozat: Raszter Károly grafikus- művésznek, 1958-ban rendezett kiállításáért. II. fokozat: Fenyő A. Endre festőmű­vésznek, nagysikerű gyűjtemé­nyes kiállításáért, Juris Ibolya textiltervező-művésznek, Bu­dapesten és Kínában rendezett kiállításáért, Jakuba János festőművésznek, Budapesten és Csehszlovákiában rendezett kiállításáért. III. fokozat: Makrisz Zizi grafikusmű­vésznek. 1958-ban rendezett kiállításáért, Sinka Mátyás grafikus-művésznek, 1958-ban megjelent grafikai alkotásai­ért, valamint a Legújabbkori Történeti Múzeumban szere­pelt kiállítási grafikájáért, Bródy Vera bábtervezőnek, a Bábszínházban 1958-ban be­mutatott darabok bábuinak terveiért, Kund Ernő festőmű­vésznek, 1957-ben rendezett ki­állításáért, Csillag Vera grafi­kus-művésznek, könyvilluszt- rációjáért és grafikai munkás­ságáért. BALÁZS BÉLA-DlJ I. fokozat: Makk Károly filmrendező­nek, sokoldalú művészi mun­kásságáért, különösen a 39-es dandár című film rendezéséért, Pásztor István filmoperatőrnek kiemelkedő művészi munkájá­ért. II. fokozat: Törőcsik Mari színművész­nek, a Körhinta, a Vasvirág és az Édes Anna című filmek­ben nyújtott kimagasló alakí­tásáé rt. 111. fokozat: Kiss József szinkronrendező­nek a Halhatatlan Garnizon, a Szállnak a darvak és a Fél­kegyelmű című filmek kitűnő szinkronizálásáért. JÄSZAI mari-díj I. fokozat: Ruttkai Éva színművésznek, kiemelkedő művészi alakúé; saiért, Kormos Lajos színmű­vésznek, a szegedi Nemzeti Színház tagjának kiemelkedő alakításaiért. II. fokozat: Kazán István főrendezőnek, kiemelkedő rendezői munká­jáért, Szabó Gyula színmű­vésznek, a Szélvihar-ban és a Tegnap című filmben nyúitott kiváló alakításaiért, Suka Sándor színművésznek, a Peer Gynt, A rettegés birodalma és a Windsori víg nők című darabokban nyújtott kieme'ke- dő alakításaiért, Psota Irén színművésznek, a Nem va­gyunk angyalok, a Szilveszter és a Courage maga című dara­bokban nyújtott kiváló alakí­tásaiért, Fehér Tibornak, a miskolci Nemzeti Színház mű­vészének, Farkasok és bárá­nyok és a Svejk című darabok­ban nyúitott alakításaiért. Ka­tona Ferencnek, a pécsi Nem­zeti Színház igazgató-iának ki­emelkedő rendezéseiért. III. fokozat: Rozsos István színművész­nek, színészi alakításaiért, Czéh Gittának, az Állami Dé­ryné Színház színművészének, a Szókimondó asszonyság-ban és a Tartuffe-ben nyújtott alakításaiért, Angyal Sándor­nak, a debreceni Csokonai Színház színművészének, az Éjjeli menedékhely, a Rómeó és Júlia és a Hamiskártvások című darabokban nyújtott ki­váló alakításaiért, Olsavszky Évának, a győri Kisfaludy Színház színművészének, a Tanítónő és a Pesti emberek című darabokban nyújtott ki­emelkedő alakításaiért. Far- kas Anninak, a kaposvári Csjky Gergely Színház szín­művészének, művészi munkás­ságáért. Csinádi István díszlet- tervezőnek, kiváló díszletter­veiért, (MTI) As Iraki Kommunista Párt főtitkárának nyilatkozata az iraki helyzetről BAGDAD (Üj Kína): Szalam Adil, az Iraki Kom­munista Párt főtitkára az Itti- had As Sáb című lapnak nyi­latkozott az iraki helyzetről. Adil hangoztatta, hogy az Iraki Köztársaság ellenségei ismét nyílt intervencióra és agresszióra készülnek, tömö­ríteni akarják a köztársaság­gal és a köztársaság demokra­tikus politikájával szemben álló erőket. Az űj terv szerint az imperialisták „belső arab viszályokat” és „terület”-inci­denseket akarnak előidézni. Az imperializmus politikájának célja, hogy szétforgácsolja az iralci nemzeti erőket, félreve­zesse az arab népeket és a semleges országokat, zűrzavart keltsen, elszigetelje az Iraki Köztársaságot. „Nagyon köny- nyű összefüggést találni az ag­resszív bagdadi paktum tevé­kenysége, az iráni és a török határon történő csapatösszevo­nások, az angol hajóhad moz­dulatai, William Rountré láto­gatásai, az Egyesült Államok kétoldalú katonai egyezményei, valamint az Egyesült Arab Köztársaság uralkodó körei­nek kommunista-ellenes és szovjetellenes tevékenysége között”. SavVaf összeesküvése Id őj árásj elöntés Várható időjárás szombaton es­tig: Kisebb felhőátvonulások, dél­után egy-két helyen futó eső, mér­séklődő északkeleti, később délke­leti szél, az éjszakai lehűlés erősö­dik, a nappali felmelegedés alig változik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 1—4 fok kö­zött, néhány helyen, elsősorban észak-keleten gyenge hajnali fagy . Legmagasabb nappali hőmérsék­let szombaton 15—18 fok között. Távolabbi kilátások: Vasárnap is szép Idő, erős éjszakai lehűléssel. (MTI) ennek a cselszövésnek volt az eredménye. Az Iraki Kommunista Párt főtitkára ezután hangoztatta, hogy pártja a nemzeti egység­front politikájának híve, majd pártjának gazdasági követelé­seit fejtette ki. „Intézkedése­ket kell hozni nemzetgazdasá­gunk védelmére, figyelmet kell fordítani a néptömegek élet- színvonalára. Ki kell szabadí­tani kereskedelmünket a ster­ling-övezetből, meg kell szilár­dítani az iraki valutát, szigo­rúan ellenőrizni kell az olaj- társaságok, a konszernek és a bankok tevékenységét, meg kell védeni népünket a kizsák­mányolástól. Fejleszteni kell a hazai ipart, meg kell szüntetni a félfeudális kizsákfnányolást a vidéken, el kell kobozni a feudális árulók és a nagybir­tokosok földjeit, a földtulaj­dont a parasztok és a kisgaz­dák érdekeinek megfelelően kell korlátozni. Oltalmazni kell a munkásosztályt a munkanél­küliségtől, meg kell javítani a munkások életkörülményeit, el kell törölni a méltánytalan adókat. Erősíteni kell gazdasági kap­csolatainkat a Szovjetunióról és a többi szocialista országgal, amelyek nemes barátságot ta­núsítottak irántunk”. Irak és a többi arab ország viszonyáról szólva a főtitkár megállapította, hogy Irak „az arab országok szerves része, nemzeti demokratikus forra­dalmunk nedig alkotó része az arab népek nemzeti demokra­tikus forradalmának”. Az arab népek tömörültek az imperia­lizmus ellen vívott közös harc­ban. Kezdetben haladó volt és az arab nemzet javát szolgálta az EAK és Jemen hirdette arab államszövetség jelszava is, a közelmúlt eseményei azon­ban aláásták Irak és az Egye­sült Arab Köztársaság szoro­sabb kapcsolatának lehetősé­gét. Amíg az Egyesült Arab Köztársaság uralkodó körei el­lenségesen viselkednek ír- kai szemben, küzdeni kell törek­véseik éllen, s ha e harc ered­ményes lesz, határozott új lé­péseket lehet tenni a két köz­társaságban élő népek kapcso­latainak megszilárdítására, „e két arab nemzet javára, a fel- szabadulás és a demokrácia alapján”. Mintafalu épül Irakban BAGDAD (TASZSZ): A Kö­zépiraki Latifia közelében áp­rilis 1-én ünnepélyes keretek között rakták le egy új min­tafalu alapkövét. Az építési munkálatok július 14-re, az iraki forradalom évfordulójá­ra befejeződnek. Kasszem ira­ki miniszterelnök ebből az al­kalomból beszédet mondott Többek között kijelentet „... ez a falu mintakép le amelyet ezernyi hasonló t>e pülés építése követ majd”. A gyűlés részvevői meleg üdvözölték a kormány inti kedését, amellyel az iraki p rasztság helyzetén kíván ; vítani. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom