Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-08 / 81. szám

!tEP-C JS Aß 1959. április 8., szert» Jobbágyparaszti sors Makláron „i ____ Ak i magas hegyvidéken jár, csak akkor tudja plaszti­kusan érzékelni egy-egy hegycsúcs magasságát, ha módja van rá, hogy letekintsen. a mélyen húzódó völgyekbe. Ha­sonlóképpen. a történelem hullámhegyein csak akkor tudjuk — többek között — kellően értékelni a magasonlét örömét és kielégültségét, ha lepillantunk a közeli-távoli múlt hullámvölgyeinek sivár mélységeibe. Erre a vissza, vagy ha úgy tetszik, lepilldntásra különösen alkalmasak az olyan magaslatok, melyen ma is állunk, honnan már semmi sem akadályozza a szabad tisztánlátást. melly tavaszt az Majorságban vetünk, egész faluál kelletik feltakarnunk (feltakarítani, le­kaszálni. stb.), ennekelőtte pe­riig az Méltóságos Uraság pin­zen, vagy résziben takartat- ta...” Ezenkívül kötelességük volt még a juhok nyírása és a káposztáskert árkolása és ,,bé- töviskezése” is. A makiáriak egész évi jobbágyterhónek ér­tékét a püspöki udvarban 969 rénes forintnyi hatalmas ösz- szegben állapították meg. A levél végén így szakad fel lel­kűk mélyéből a keserves pa­nasz: „... ha csak Excellenti- ád... Irgalmas Grátiája (ke­gyessége) hozzánk nem járu- land és rajtunk nem Könyö- riilend, épen elfogyunk, Amint is már Sok Puszta (üres) ház vagyon, akibül másüvé (más helységbe, más földesúrhoz) lakóul elmentek”. A helyzeten a levél nem változtatott sem­mit. Húsz esztendő múltán, 1766- ban, Esziisrházy püspök alatt, imigyen szólalnak meg a „mak­iári lakos taxás jobbágyok” egy levelükben: „... súlyos elvisel­hetetlen nyomorúságainkat je­lenteni kívánván... hogy csak félhelyes sorsban csak kevesen maradtunk, többnyire negyed­részes földeket nem kévés ká­runkra fölvállaltunk, mely kis- helyes földekben levő termé- seinkbül két dézsmát kiadván ... újrafölszedett adósságaink megadására, tisztelendő plébá­nos úr, kántor, nótárius (jegy­ző), s mindennémő pásztorok, azontúl élelmünkre elegendők nem lesznek, hová legyünk ten­ger nyomorúságaink között? mibül álljunk elő? és hon­nan tegyünk és szerezzünk mindezeknek és élelmünkre ele­get.” Minden maradt a régi­ben, mert három év múlva, 1769-ben Helle Márton bíró és Szőke Pál törvénybíró imigyen ecseteli sanyarú sorsát a falu népének, egy a mindenható prefektus úrhoz intézett le­vélben: „... a nagy adók ben­nünket annyira elszegényítet­tek, jószágainkiul megfosztot­tak, hogy sokan életünk utolsó napjáig el nem is felejthe­tünk.” (!) Még a század végére, közel Eszberházy püspök-főispán- földesúr halálához, 1796-ban is így panaszolódnak maklári „méltatlan szegény jobbágyai”: Fordítsuk hát figyelmünket egy Heves megyei község, Makiár felé és tekintsünk visz- sza Makiár jobbágyparasztjai- nak XVIII. századi nyomorú­ságos életébe. Makiár földjét, ezt a légi magyar községet, a török há­borúskodások ' zivatarai után végre 1712—13-ban újra be­népesíti földesura, az egri püs­pök. A jobbágyparasztok 1738-ban mély szegénységekről így írnak Erdődy püspök-föl- desurukhoz: ,.... mi alább meg­írt Makiári Szegény Emberei Excellentiádnak ... bizonnyal mondgyuk, hogy kevés járó Marháink vannak, Szegények vagyunk, nem . tarthatunk.” Ebben a gazdaghatárú, termé­keny földű püspöki jobbágy­faluban 1744-ben csupán 34 ökrös ember él. Hogy mily embertelen nyomorban ten­gődtek a püspök „alázatos Sze­gény Jobbágy Szolgái Makiári lakosok”, kitűnik egy 1746-ban írt levelükből, melyet Barkó- ezyhoz intéztek. A levél éles képét adja a vállaikra nehe­zedő embertelen jobbágyi ter­heltnek. „... amintis tavasziul fogvást ami némil robotás munkát régben vittünk Kí- vánnyuk Kegyelmes Urunk Excellentiád Kegyes Színe eleiben tér je , %iink. legelső­ben is az t ‘esse - - Szántáson az Üdőnek mos-vóha volta miatt az Szikszai Majorságban egy holnapig és három napig vol­tunk. (Ebbe a munkálja tarto­zott a szántáson kívül a vetés is.) Minden esztendőben három nap faluul (falustól) kaszálunk, aztat pediglen feltakarnunk, boglyába raknunk és Egerben be hordanunk. Gyöngyösre dézsmaborok alá, amennyi te­lik, annyi szekeret expediá- lunk és aztat Egerben hoz­nunk. Karácsony Innepekre Tizen Két Ludat, annyi Ka­csát, huszonnégy Kappant, Száz tyúktojást, tizenkét öreg icce vajat tartozunk falustul adnunk. Húsvétra pediglen egy borjút, az Makiári Malombul esendő vámot (600 kila búza, 300 kila árpa) majd minden holnapban Egerbe behoznunk. Az Maklári Méltóságos Ura­ság SzöUőjében egynéhány (20!) szekér trágyát hordot­tunk, hasonlóképpen az Egri Szőllejében 60 Szekér trágyát vittünk. ’ Fácányos Kertbül (Kerecsend melletti püspöki erdő- és vadaskert) az kivágott öli fáknak gallyait egész fa­luul négy nap hordottuk, az gyalogok (akiknek nem volt igásállatuk) pediglen az vadas-: leértben Számtalanul dolgoz­atok." Eme becses levélhez mel- lékelt püspöki prefektusi el­számolás erről a tételről így : „Az Gyalogok munkája ára imtalanul dolgozván, mind­azonáltal számlálván 24 nap. Majd így folytatják a makiá­riak: „Kern különben 60 Sze­kér vesszőt és 300 Karót admi­nisztráltunk és 80 ölbül álló sövényt egész faluul fontunJi. Konyhafát tavasziul fogvást falustul három versben vit­tünk. Az Molnárok alá vala­mikor csak kívántatik Kocsit Felső Tárkányig Kell adnunk. Puszta pincét falustul tisztíta­nunk. Rostátokat (gabonatisz­títás korabeli módja) valami­kor csak kívántatik (átlagban 8 nap) az Méltóságos Uraság részire mindenkor kell ad­nunk. Az Szikszai Majorság­ban 12 gyalog emberek güdröt ásni voltak Ezeken kívül az „... Expellenciád robottyaibaa, amint tiszttartó úr a múlt I őszön Excellentiádnak feladta, tizenegyezer és egynéhány gya­log napokkal hátramaradtunk és ezen hátramaradott napok miatt tiszttartó úr által szok- szor keseríttetünk, noha ezen napokéul ezen üdötül fogvást, már négyezernél többeket le­szolgáltunk, de mégis nem győzzük, mind az új napokat, mind a régi restantiákat (hát­ralékot) és az Templomunk mellett való. munkát. Vegye Excellentiád kegyes tekintet, be, hogy... Templomunk mel­lett mely terhes fuvarozáso­kat tettünk...” A feudális földesúri rend­szer embertelenségét tükrözi, Eszlerházy püspök-földesúr teljhatalmú prefektusának, Ulrich Jánosnak következő jellemző sorai, melyet 1766-ban vetett, robotjukat enyhíteni kérő jobbágyparasztok kérvé­nyére: „A JOBBÁGYNAK LEGIGAZABB KÖTELESSÉGE A FÖLDESURÁNAK ROBO­TÁZNI... ÍGY ELEITÜL FOG­VA UTOLLYAIG KÖZÖNSÉ­GESEN CSAK ROBOTÁZZA­NAK.” a parasztok pedig tovább robotoltak, gürcöltek és éheztek, mei*t ezt a sorsot szánták nekik földesuraik. Mint láttuk, csak egy kicsiny fa­lunak, Makiárnak életén sem tükröződött, egymást követő, hatalmas földesurainak szere- t-ete. emberiessége, megértő humanitása. De nem is várhat­juk ezt, mert maga Eszterházy püspök így vall színt például 1765-ben, egy Pozsonyból írt levelében: „...kívánhatnám, hogy az püspöki jövedelmem növeltessék.” A jövedelemnek növelése pedig csak a jobbágy­ság elnyomásának, mértéktelen kizsákmányolásának fokozása révén volt keresztülvihető. Ezért kiáltotta világgá a pa­raszti származású igaz forra­dalmár. Hajnóczy József, lát­noki képességgel a nagy prog­ramot: „A magyar alkotmány reformra szorul, melyet azon­ban csak hatalmi ténnyel lehet megvalósítani. Az országban 40 000 nemes törvényhozó s 5 millió rabszolga él... Már­pedig az alkotmány csak ak­kor lesz szilárd, ha áldásaiban a paraszt is részesül. Kénysze­ríteni kell tehát a nemessé­get, hogy az alkotmányt a jobbágyságra is kiterjessze... minden lehetőt meg kell tenni, hogy felebarátaink birtokába jussanak elévülhetetlen jogaik­nak.” S a nép, amit még em­ber-öltők hosszú során nem tu­dott elérni, azt a második vi­lágháború véres kataklizmája utáni egészséges kibontakozása során megszerezte magának és meg is tartja foggal és köröm­mel! SUGÁR ISTVÁN iSrtoU Újabb meglepetések a megyei labdarúgó-bajnokságban — Döntetlen a Rózsaszentmárton—Verpelét rangadó — (Tudósítóink jelentik) A megyei labda rúgó-baj noksóg vasárnap lej átszőtt fordulójában is akadtak meglepetések, a Recski Bányász elvitte az egyik pontot Lőrinciből, s az otthonában játszó Rózsaszentmárton nem tudta két- váUra fektetni a verpelétieket. Az Egri Spartacus Tiszafüreden is győzött, s így megtartotta vezető helyét, a második helyre a. Gy. Spartacus tört fel. RÓZSASZENTMÁRTON — VER­PELÉTI HONVÉD 0:0 Rózsaszentmárton: 900 néző, V: Nagy J. Rózsaszentmárton: Mátra — Huczka, Kazi, Körösi — Domer II., Laczik — Gubis, Báti, Morvái, Zi­lahi, Imre II. Edző: Vágó Zoltán. Verpelét: Papp — Kiss, Kursics, Molnár — Nagy, Marosi — Kollár, Lockner, Sinkó, Lohner, Kozma. Edző: Mészáros Bertalan. Az első félidő kiegyensúlyozott küzdelmet hozott, mindkét csapat támadósora vezetett jó támadáso­kat, a védelmek azonban már csí­rájában elfojtottak minden próbál­kozást. A n. félidőben inkább a hazaiak kezdeményeztek többet, de a vé­delembe vonult Verpelétiek kapu­ját egyszer sem tudták bevenni. A Játék végefelé Mátra és Domer II. megsérült, ekkor a vendégek irá­nyították a játékot, de gólt ők sem tudtak elérni. Végeredményben a hazai csapat állt közelebb a győzelemhez. Jó: Mátra, Báti. Morvái, Imre, illetve Papp és a közvetlen véde­lem. HATVANI KINIZSI—ADÄCSI FSK 5:2 (3:1) Hatvan. 600 néző. Hatvan: Bacsa — Szécsényi, Sárközi, Fehér — Drabos, Nagy — Hegedűs, Rácz, Kristyán, Üsztöke, Molnár. Edző: Kókai János. Nagy iramban indult a mérkő­zés, s meglepetésre, egy darabig az adácsiak irányították a játékot. Az eLső gól a 10. percben esett Rácz fejeséből, a 19. percben azon­ban az adácsiak kiegyenlítettek. Nem sokkal később üsztöke kiug­rott a védők közül és a jobb felső sarokba lőtt. 2:1. A 34. percben Tassi öngólt vétett. 3:1. A n. félidőben Rácz, majd Nagy növelte a hatvani gólok számát. 5:1, ezután azonban ellaposodott a játék, szóhoz jutottak az adá- csiak is és Juhász révén sikerült szépíteniük. 5:2. Jó: Nagy, Drabos, Molnár, üsz­töke, illetve Juhász és Tassy. LŐRINCI VASAS—RECSKI BÁNYÁSZ 0:0 Lőrinci, 300 néző. V: Szegedi B. Lőrinci: Hegyi — Nagy, Hart­man, Falta — Gubola, Samu — Kalmár. Tóth, Szabó, Kiss, Ju­hász. Edző: Kornél József. Recsk: Fejes — Kadobás, Czuczor, Juhász — Maruzs, Borsos — Gál, Bódi, Zsoldos, Horváth, Kányási. Edző: Nagy József. # Az első negyedóra Megyensúlyo­zott játékot hozott, a lőrinciek ré­széről Tóth és Kiss, a recskiek ré­széről Zsoldos és Gál veszélyeztet­ték a kaput. A 15. perc eltelte után Lőrinci nagy fölénybe került, támadói azonban nem bírtak a ki- tűnően romboló recski védelem­mel. A IX. félidő elején Szabó óriási helyzetben, közvetlen közelről mellé lőtte á labdát, majd Kiss 18 méteres lövése szállott a kapu fö­lé. Ebben a játékrészben is a ha­zaiak kezdeményeztek többet, s a Garabás kerékpár nélkül is győzött A gyér mezőnyök ellenére is volt meglepetés a megyei mezei futóbajnokságon 75. percben 11-eshez jutottak, Sza­bó lövését azonban Fejes nagy bravúrral kivédte.. Jő: Hartman, Nagy, Falta, Sa­mu, Juhász, illetve Fejes, Czu­czor, Maruzs, Borsos, Gál. SELYPI KINIZSI — HEVESI MEDOSZ 0:0 Selyp, 240 néző. V: Nemes, Selyp: Kovács — Tóth, Surányi I., Slusznyi —- Surányi II., Tari — Szabó, Matula, Szokola, Bajzát!;, Kazinczy. Edző: Nagy Sándor, Heves: Magyar — Nagy B. Frank, Stolcz — Gombaszegi, Nagy S. — Balogh, Nagy F., Bessenyei, Pataki, Vermes. Edző: Nagy Fe­renc, Változatos, izgalmas mérkőzést vívott egymással a két csapat. Előbb a hevesiek támadtak, s két ízben is majdnem gólt értek el. a másik kapunál Szokola lövése je­lentett veszélyt. A nagy iram mi­att csapkod óvá vált a játék. A n. félidőben a hazaiak . kez­deményeztek többet, a csatárok azonban gólképtelennek bizonyul­tak. Jó: Surányi I. (a mezőny leg­jobbja), Surányi II., Tóth, Tari, Szokola, illetve Frank, Gombasze­gi, Balogh. GY. SPARTACUS—BÉLAPAT- F VLVA 5:1 (3:0) Gyöngyös, 2000 néző. V: Nagy L. Gyöngyös: Csaba — Nagy, Hárs­falvi, Rozgonyi — Bánhidi, Bujal­ka — Trencsényi. Marosvári, Bá­rány!, Treiber, Kiss. Edző: Báli Ferenc. Bélapátfalva: Nagy — Kri&kő. Berecz I., Horváth — Barta I., Szűcs — Veres, Barta II., Mikó, Antal, Berecz n. Edző: Kudlák István. A jól kezdő Gyöngyös már az első percben gólt ért el Treiber lövéséből, majd a 18. percben Ma­rosvári beadását Baranyi értékesí­tette: 2:0. A félidő utolsó gólját Baranyi lőtte Marosvári szögle tru gát*» után. A 25. percben egyperces szünetet tartottak Hartmatnak, a Spartacus ifi tragikus körülmé­nyek között elhunyt. játékosának tiszteletére. Szünet után esett a 'játék irama és a 66. percben Mikó szépített- 3:1, majd a 73. percben szép tá­madás végén Marosvári. lövése jutott a hálóba. 4:1. Állandósult a Spartacus nyomása és a 88. perc­ben Baranyi fejesgólja beállította a végeredményt. 5:1. Jó: Bánhidi (a mezőny legjobb­ja), Treiber, Trencsényi, Marosvá- ri, illetve a közvetlen védelem és Mikó. APCI VASAS—FVSC 4:0 (0:0) Ape, 800 néző. V: Terebesi. Apc: Szuhányi — Bagó, Fáczán. Udvari — Molnár, Zelnik — Lit- kei, Csirke, Bendik, Kovács II., Rácz. Edző: Serfőző István. FVSC: Bocsi II. — Antal, Jasko, Bemáth — Kelemen, Gál -^Erős. Imre, Molnár, Bocsi I., Szén. Ed­ző: Turöczi János. Változatos játékkal indult a mér­kőzés. hol egyik, hol másik kapu forgott veszélyben, de a védelmek mindkét oldalon jól álltak lábu­kon. A n. félidőben már az 50. perc­ben gólt ért el a hazai csapat Csirke révén, majd a 68. percben Litkei beadását Rácz fejelte a há­lóba. 2:0. A 82. percben Gál kéz­zel ütötte le a labdát a 16-oson be­lül, a játékvezető büntetőt ítélt, amit Fáczán értékesített. 3:0. Utána a játékvezető Bocsi I-et sportszerűtlen magatartás miatt kizárta a játékból. Az utolsó gól a 87. percben esett, amikor Litkei lövése jutott a hálóba. 4:0. Jó: Bagó, Litkei, Bendik, illetve Kelemen, Erős, Szén. EGRI SPARTACUS—TISZA­FÜRED 2:1 Tiszafüred. gyöngyösi bányász- gyöngyösi HONVÉD 4:2 Gyöngyös. Jól sikerült a petőfitoányai olimpiai nap Petőfibányán, a bányaüzem kul­túrtermében, mintegy 400 néző előtt Jól sikerült olimpiai napot rendeztek. A fővárosi sportküldöttséget Wämser elvtárs, a Petöfibányai Bá­nyász sportkör elnökségi tagja kö­szöntötte, majd kezdetét vette a bemutató. Elsőnek a birkózók léptek a sző­nyegre és vívtak pompás küzdel­meket Pólyák Imre világbajno­kunk énekelése mellett. Varr Szé­kellyel, Deli pedig Zsibritával bir­kózott. A birkózók után a eselgáncsozók vették birtokukba a szőnyeget, Po- ssár Tóthtal, Fttlöp pedig Zsoldos­sal mutatta be e férfias sportág szépségeit. Felmorajlott a közönség, amikor világhírű vívóink léptek pástra. Először két fiatal világbajnokunk, Rejtő és Dömölky Lívia mutatott be tőriskolát, majd Gábor Sdko- viccsal, Mendelényi pedig Horváth Zoltánnal vívott nagysikerű csörté- ket. Nagy taps köszöntötte a magyar válogatott gúlacsapatot Is. Ezután a tornászok következtek. pataki Ferenc, olimpiai bajnokunk, valamint a két fiatal. Mester és Gartner Agnes mutattak be nagy­szerű gyakorlatokat. Utolsónak a súlyemelők álltak a porondra. Földi. és Huszka nem sokkal maradtak el a fennálló ma­gyar csúcseredménytől. 'A sportküldöttség ezután baráti ebéden vett részt, ahol a Petőflbá- nyal Bányász Sportkör apró aján­déktárgyakkal kedveskedett a nagysikerű olimpiai nap részvevői­nek Hsztaliíeniszezömk újabb sikerei a miskolci felszabadulási emlékversenyen A Miskolci Asztalitenisz Szövet­ség a felszabadulás 14. évforduló­jának tiszteletére megrendezte ha­gyományos asztalitenisz-versenyét. A versenyen több mint 128 induló volt. Az ifjúsági versenyt Hart ve­retlenül nyerte meg, második Du- béczy (Miskolc), harmadik Tálas és Engi II. (mindkettő Miskolc) lettek. A serdülő versenyt Virág (Mis­kolc) nyerte, 2. Engi, 3. Tálas, 4. Harangi lett. Az 5-8. helyezettek í körmérkőzés formában döntötték ; el a további helyezések sorsát. 5. [Godó Zoltán (Eger), 6. Kiss (Mis- ‘ kolc), 7. Kovács (Eger), 8. Nagy (Ózd). A felnőtt mezőnyben Hart a leg­A Hevet; megyei Atlétikai Szö­vetség Gyöngyösön, a kórház előtti réten rendezte meg idei mezei futóbajnokságát. Az elég nehéz terepen lefolyt verseny jel­lemzője, a kevés induló volt. A Verseny legvaskosabb megle­petését az ismert egri kerékpáros versenyző, Garabás okozta, az if­júsági bajnokság megnyerésével. Úgy véljük, nem adunk rossz ta­nácsot, ha gyakori futóversenye­ken való részvétéire biztatjuk a fiatal egri. fiút. A kerékpáros tel­jesítmény minden esetre, fokozza a futást, s lei tudja, mint futó, nem lép-e a katonai szolgálatra bevonult Mácsár helyébe... A szabályok be nem tartása mi­att a selypi versenyzők csak nézői lehettek a verseny utolsó számá­nak. A versenykiírás úgy rendel­kezett, hogy április 1-ig minden sportkör küldje be nevezését Gyöngyösre. Ezt csupán a HVSE teljesítette. A versenyre ennek el­lenére az egriek és a hatvani gim­nazisták idejében megérkeztek, do már indult a férfi ifjúságiak mezőnye, amikor a selypi ver­senyzők gépkocsija megérkezett. A megyéből három elsőosztályű versenyző távozott el (Bata, Mi- hályfi, Mácsár) egy pedig, Pász- torné, egészségügyi okokból egyelőre nem versenyez. Marad tehát egyetlen elsőosztályú atléta, a hosszútávfutó Kiss Antal, aki a hosszú távokon méltóan képvi­selheti a megye színeit, de egy fecske nem csinál nyarat... Nevelni, nevelni kell — más megoldás nincs! A megyei bajnokság eredménye. Nők: Serdülők: 1. Nagy Katalin (H. Gimn.) 1:10.8, 2. Demeter (HVSE) 1:13.8, 3. Juhász (GYVSC) 1:14.6. 4. SzekencLi (GYVSC) 1:15.8. Csapatban: 1. GYVSC 12 pont. Ifjúságiak: 1. Radnóti J. (HVSE) 1:49, 2. KISS (Gy. ITSK) 1:53.1. Felnőttek: 1. Citromné Buda Irén (Gy. Bányász) 2:02.4, Férfiak: Serdülők: 1. Miazovszky (ESC) 4:07.8, 2, erikán (ESC) 4:09. 3. Már­kus (Gy. ITSK) 4:15.7, 4. Bakó (Gj. ITSK) 4:24.2. Csapatban: 1. Gy. ITSK 14 pont. Ifjúságiak: 1. Garabás Ferenc (E. ITSK) 5:22.8, 2. Vereb (Gy. Bá­nyász) 5:23.0, 3. Ürdögh (GYVSC) 5:25.4. Csapatban: 1. Gyöngyösi ITSK 17 pont. A nap legszebb versenye. Az el­ső három végig az élen volt, ör­dögit* nyitotta meg a hajrát, ame­lyet nem bírt végig. A cél előtt 100 méterrel Vereb és Garabás tört előre, s az utolsó öt méter Gara- básnak sikerült jobban. Felnőttek: 1. Kiss Antal (Gy, Bá­nyász) 10:56, 2. Gubancsik (Gy. Bá­nyász) 11.46, 3. Köles (HVSE) 12:02. Kiss 1500 méter után lendületes mozgással elfutott a merev Gu­bancaiktól és nagy fölénnyel győ­zött. A sportszerűség szép példá­ját adta Ferenczi Sándor ökölvívó, aid. a Bányász-csapat gj'őzelméért szúrás ellenére is végigfutotta a távot. Csapatban: 1. Gy. Bányász 7 pont, KÖMLET KÁROLY jobb 8 közé jutott, s a négy közé jutásért Nemesitől. Miskolc legjobb játékosától szenvedett vereséget. Uirkóxás A Gyöngyösi Spartacus SK bir­kózó szakosztálya április 4-e tiszte­letére birkózó-versenyt rendezett Gyöngyösön, melynek keretében a Bp. Kinizsi birkózóit látták vendé­gül. A kitűnő küzdelmek után Gyön­gyös birkózói 13:7 arányú győzel­met arattak. Tavaly is találkozott egymással a két együttes, s akkor 11:9 volt az eredmény Gyöngyös Javára,, ami azt igazolja, hogy a város birkózó sportja jó utakon halad. Névleges sportfelelősök...? Gyöngyösön felszabadulási váltó­futást rendezett a KlSZ-bizottság. A nagy érdeklődés mellett le­folyt versenyt, s így az örökös vándordijat ismét a Vak Bottyán Gimnázium csapata nyerte. Sajná­latos tény, hogy a sok üzem, gyár, intézmény stb. közül egyedül a bányaüzem vett részt a versenyen, s négy tartalékkal kiállva is a má­sodik helyen végzett. Ügy látszik, a többi üzemekben csak névleges sportfelelősök vannak. S felvetődik a kérdés: ugyan mit szerveznek, ha 10 fiatalt nem tudnak rajthoz állítani? Végeredmény: 1. Gimná­zium (Szabó, Vecsési, Ernyei, La- czai, tirdögh, Vereb, Szerdahelyi, Kévés, Márkus, Szőke), 2. Bányász SK, 3. ITSK, 4. Gimnázium B„ 5. Honvéd I., 6. Honvéd II.. 7. Mező­gazdasági Technikum. A befutás után a csapatok ko­szorút helyeztek el a szovjet hősi emlékműre, majd Montvai Andor elvtárs, a városi pártbizottság ne­vében beszédet mondott. A győztesek és helyezettek érté­kes díjakat kaptak, minden rész­vevő emléklap-díjazásban része­sült. Sportvezetői tanfolyam A megyei TST április 8-tól iu-ig bentlakásos sportvezetői tanfolya­möt rendez Síkfókúton a sportszö­vetségek elnökei, járási TST-elnö- kök és a megye’ TST elnökségi, tagjai részére. A sportszövetségi elnökök részére kétnapos, a töb­biek részére pedig háromnapos lesz a tanfolyam. A megnyitó beszedet Papp Sáu- üorné, a megyei tanács elnökhe­lyettese tartja, majd ma, csütörtö­kön és pénteken Dr. Csicsai József. Trezsenyik Sándor tart előadást. Á tanfolyamon valamennyi részvevő hivatalos kiküldetéssel vesz részt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom