Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-19 / 91. szám

1959. április 19.. vasárnap NÉPÚJSÁG * Otven éves a Bélapátfalvi Cement- és Mészmű ÖTVENHÁROM évvel ez­előtt Bélapátfalva határában mérnökökből és szakemberek­ből álló csoport jelent meg, hogy kijelöljék az épülő ce­mentgyár helyét. A község dol­gozó parasztjaitól olcsó pén­zért megvásárolták a legjobb szántóföldeket. A község lako­sai még örültek is, hogy lesz munkalehetőség. nem kell summásnak menniök az or­szág különböző részeire nyá­ron, télen pedig a Bükk, a Ba­kony havas oldalain reggeltől estig a családtól távol, vágni a fát. A gyár 1910-ben kezdte meg a termelést. Mint részvénytár­saság dolgozott 35 éven ke­resztül, de csak mint idényjel­legű- üzem. Az emberek túl­nyomó többségét továbbra is a holnaptól való félelem, a lét­bizonytalanság foglalkoztatta. Az üzem akkori vezetősége ki­építette maga körül a hajcsá­rok hadát a volt csendőrökből és a levitézlett katonatisztek­ből, akiknek fogalmuk sem volt a cementgyártás techno­lógiájáról. 1944. december 20-án fel­szabadult a község és ezzel együtt a gyár is. A felszabadí­tó szovjet hadsereg átadta a gyárat igazi tulajdonosainak, a dolgozóknak. Azóta eltelt 14 év, s a vállalat egy új üzem­résszel, a , mészüzemmel bő­vült, amely Közép-Eui'ópában a legmodernebb mészüzem. A cementüzem arculata is telje­sen megváltozott. A régi, el­avult gőzgépeket modem, áramfejlesztő gőzturbinák vál­tották fél, megszűnt a kötél­meghajtás, majdnem minden gépegységnél egyedi gépmeg­hajtásra tértek át. Modern szállítószalagok továbbítják a félkésztermékeket a tároló he­lyekre. A kettes kőbányát tel­jesen gépesítették. A vállalat­tal együtt gyarapodott közsé­günk létszáma, szociális, kul­turális ellátása is. Mindezt az tette lehetővé, hogy az üzem termelése a felszabadulás óta évről évre emelkedett. Ha az 1938. évi termelést 100 száza­léknak vesszük, akkor 1958- ban az éves tervet 205.4 száza­lékra teljesítették. Felszabadu­lás óta a Bélapátfalvi Cement­es Mészmű háromszor lett él­üzem. 1955-ben az élüzemdím mellett a felszabadulási ver­senyben elért jó eredménye­kért megkapták a Miniszter- tanács és a SZOT elismerő ok­levelét is. AZ ELLENFORRADALOM után, az 1958. második félévé­ben végzett jó munka ered­ményeként újból élüzem lett a cementgyár. A felszabadulás óta olyan gazdaságosan még nem dolgoztak sohasem, mim 1958-ban. Ezért a munkaválla­lók nyereségtérítés címén 18,5 napra járó munkabért kaptak és az élüzemavatáskor 51 dol­gozó lett a szakma kiváló dol­gozója. akiket oklevéllel és egyhetj fizetéssel jutalmaztak meg. Az 1959-es év még nagyobb feladatok elé állítja a gyár munkáskollektíváját, vezetőit, mint eddig bármelyik eszten­dő. A Központi Vezetőség de­cemberi határozatából már vi­lágosan lehet látni azokat a feladatokat, amelyeket már az üzem beindulásakor a terv túlteljesítése miatt figyelembe kell venni. A márciusi párt- határozat, amely kimondotta, hogy „megvan rá a lehetőség, hogy ez évi ipari termelési tervünket mintegy négy szá­zalékkal túlteljesítsük, azért, hogy gyorsabban emelkedhes­sen az életszínvonal, még erő­sebb legyen hazánk.” A gyár munkásai és a mű­szakiak lelkesedése azt hozta, hogy az első negyedéves ter­vüket klinkerből 3350 tonná­val, cementből 4920 tonnával túlteljesitették. Amikor az összevont taggyűlés tárgyalta a Központi Vezetőség már­ciusi határozatát, az üzem kommunistái az éves termelé­si terv nyolcezer tonna ce­menttel való túlteljesítését vállalták, amely mennyiség elegendő Heves megye terme­lőszövetkezetei közös istállói­nak a felépítéséhez. Ezen a tagggyűlésen nagy célt tűztek ki maguk elé a gyár kommu­nista munkásai. Az 50 éves jubileumi évforduló alkalmá­ból meg akarják szerezni a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. Ez az elhatározás még jobb munkára serkenti a gyár dolgozóit, a műszakiakat, a párt- és tömeg­szervezetek vezetőit. A TAGGYŰLÉS határozatát termelési értekezleten tárgyal­ták meg az üzem dolgozóival, ahol több javaslat hangzott el a pontos, maradéktalan végre­hajtásért. A% termelési értekez­let óta — március 1-től 6-ig — 356 tonna cementet termeltek terven felül. Ez is azt mutat­ja, hogy a bélapátfalvi cement­gyár dolgozói milyen lelkesen készülnek az 50 éves jubileum­ra, egyet .értve a pálrt és a kormány határozataival. BARTA' KAROLY Mi újság a verpeléti iskolában? ...hogy Churchillnek, az is­mert háborús uszítónak fest­ményeiből kiállítást rendez­tek Angliában, amely látoga­tottságát tekintve, a legsike­rültebb volt az eddig rende­zett kiállítások közül. A sajtó szerint nem volt még olyan híres angol, vagy más nemze­tiségű festő, akinek annyian nézték volna meg kiállítását, mint a kivénhedt háborús hiénáét. — A „művész” különösen kedveli a tengerből félig ki­álló, vagy csak sejthető szik­lákat — írják a nyugati lapok a kiállítást méltató cikkeik­ben — festményein a táj bé­kessége honol. Mily megható! Churchill, mint a békés sziklák megörö- kítöje, mint a legsikeresebb kiállító, akinek festményeire több látogató kíváncsi, mint Colstable és Turner, egykori híres angol festők képeire, mint Rafael és Rubens örök­értékű alkotásaira. ...Hogy nem hasadnak meg a kiállító terem falai. K. E. Jő tréfa Rövid időn belül elkészül az egri KISZOV-székház Egerben már hosszú idő óta Javítják:, tatarozzák a leendő KISZÖV-székházat. Az építke­zésen Budai István művezető, Szoó Mihály kőműves-brigád­ja és Oszlánczi István segéd­munkás-brigádja végez mun­kát. Az építkezés befejezését egyre sürgeti a közelgő KI- SZÖV kulturális seregszemle, amit már szeretnének az új A PROLETARIÁTUSNAK, miután átvette az államhatal­mat, . át kellett alakítania a termelést is. A proletariátus rendkívül zilált gazdasági helyzetet örökölt a burzsoázi­ától, A négy évig tartó eszte­len vérpazarlás nemcsak az ország lakosságát csökkentet­te nagymértékben, hanem fel­emésztette az ország minden anyagtartalékát is. A polgári demokratikus forradalom után a burzsoá—szociáldemokrata kormányzás nem sok gondot fordított az ipari termelés fo­kozására, elnézte, sőt támo­gatta a tőkések termelési sza- botálását. Számos helyen a tő­kések nyersanyaghiányra hi­vatkozva beszüntették a ter­melést, s ezáltal a termelés még a háború alattihoz vi­szonyítva is csökkent. A Tanácsköztársaságnak rendkívül fontos feladata volt, hogy átvegye a tőkésektől az üzemet és megfelelő vezetők­nek a beállításával minél ha­marabb megindítsák a terme­lést. A proletárdiktatúra ki­kiáltása után a munkásság azonnal felügyelete alá he­lyezte a postát és az összes pénzintézetet A régi igazga­tókat — ha nem feleltek meg a bizalomnak — leváltották és más beosztásba helyezték, he­lyükbe pedig új igazgatót ál­lítottál!: és kiépítették a bi­zalmi-hálózatot is. A kormány már március 26-án a munkás- tanácsok ellenőrzése alá ren­delte a kisipari kereteket meg­haladó üzemeket, április 2-án pedig elrendelték a nagyban és olyan kicsinyben árusító üzemek szocializálását, ame­lyek 10 munkásnál többet fog­lalkoztatnak. A. vállalatok élére termelési biztosok kerül­székházban megtartani. Az építőmunkások vállalták, hogy az építkezést 10 nappal a ha­táridő előtt befejezik. Mivel országos viszonylatban építő­anyagokból nagy hiány mutat­kozik, ezért Szoó Mihály bri­gádja vállalta, hogy az enge­délyezett anyagfelhasználási normán belül dolgozva, jelen­tős építőanyagot takarít meg. VICCELTÜNK CSAK! — Kovácsék nem is a nyolcadikon, hanem az első eme­leten laknak! A Tanácsköztársaság Heves megyében 0 helyi direktóriumok gazdasági intézkedései ték. A módszert tekintve ez egy helyes elgondolás volt. A rendelet megjelenése után azonnal meg is történt annaK kivitelezése. Sok helyen a szo­cializálás után valóban helye­sen, szocialista szellemben ment tovább a termelés, sok helyen azonban úgy játszották ki a rendelkezést, hogy a volt tulajdonost, vagy annak meg­bízottját választották meg ter­melési biztosul, s így a kapi­talisták befolyása továbbra is érvényesült. NÉPGAZDASÁGI szempont­ból igen fontos volt a szénbá­nyászat fejlesztése. Heves me­gyében Egercsehiben és Ró- zsaszentmártonban működött ekkor szénbánya és Igen sok függött ezek termelésétől. A háború alatt és a polgári de­mokratikus forradalom után is az egercsehi szénbányászok nem termeltek valami sokat. Azt a követelésüket, hogy a bányát államosítsák, nem tel­jesítették, s így állandó vi­szályban voltak a bányaveze­tőséggel. Márciusban bérköve­telés miatt már sztrájkba is léptek és csak a Tanácsköz­társaság kikiáltása vetett. vé- g§t a sztrájkmozgalomnak. A proletárdiktatúra Iákiál­tása után igen szépen meg­mutatkozott a bányászoknak az új kormány iránti szerete- te A bányászok az első perc­től kezdve minden nehézség ellenére a termelés fokozásá­ra törekedtek. A háború alatt a napi termelés 18—20 vagon volt, s ez már a proletárdik­tatúra elején mintegy 30 szá­zalékkal emelkedett. A me­gyei direktórium megbízta a bánya igazgatóját, hogy vé­gezzen kutatásokat kőszén után a megye területén. A megyei direktórium ilyen mó­don is elő akarta segíteni a szénhiány csökkenését és a szénbányászat fejlődését. Egerben ugyancsak folytattak kőszén után való kutatásokat, s ha ez nem is járt eredmény­nyel, az egyik reáliskolai ta­nár a város határában jelen­tős mangánérc-telepet fede­zett fel, amelynek feltárását a direktórium tervbe vette. A rózsaszentmArtoni szénbánya működése ekkor még kezdetleges stádiumban volt. A bányászás nem halad­ta meg a napi másfél vagont, s az egész kibányászott szén­mennyiség 200 vagont tett ki. EnneK felét Hatvan vette meg, de szállítási nehézségek miatt még ez a mennyiség is a bánya területén volt. A hat­vani üzemek működéséhez pedig elengedhetetlenül szük­séges lett volna a szén mi­előbbi beszállítása. Bár a ró- zsaszentmártoni szén igen gyenge minőségű volt, jobb szénnel keverve megoldotta volna a nehézségek jelentős részét. A Hatvani - Cukorgyár csökkentett üzembentartása is veszélyben forgott, a 80 mun­kást fogda! Kozta tó hatvani tég­lagyár leállt, a palagyár pe­dig április végére .ugyancsak bejelentette leállását. Általá­ban az üzemek termelése csak a széntermelés fokozásával vált lehetővé és április végén, május elején még súlyosabb lett a helyzet, amikor az in­tervenciós cseh burzsoá csa­patok előnyomulása előbb Sal­gótarján, majd Rózsaszent- márton vidékét is veszélyez­tette. A szénhiány erősen éreztet­te hatását az egri/ üzemek ter­melésén is. A Lakatosárugyár csökkentett üzemmel dolgo­zott és a Dohánygyárban is voltak fennakadások a terme­lésben. Az építési direktóri­um júniusban, már az orszá­gos szénbizottsághoz fordult segítségéit, mert szénhiány miatt leálltak az egri tégla­gyárak és minden építkezés félbemaradt. Végül az eger­csehi szénbányából sikerült annyi szenet szerezni, ameny- nyi feltétlenül szükséges Volt az üzemek működéséhez. Ä lakáskérdés és a közellá- tás biztosítása ugyancsak nagy gondot okozott a tanács ve­zetőinek. Egerben a lakásín­ség enyhítésére igénybe vet­ték a kanonok: házakat, aho­vá a lakáshivatal proletár­családokat helyezett el és a kanonokoknak csak egy szo­bát hagytak meg. Tervbe vet­ték a proletárlakások tataro­zását és új lakások építését. Ennek céljaira 200 ezer koro­nát. vettek fel a város terhére. Az üresen álló nagypréposti palotát lefoglalták és itt he­lyezték el a rrnin kásbiztosító pénztárat és rendelőintézetet Az egri - járás egyik legna­gyobb községében komoly, lel­kiismeretes munka folyik az iskolában. Az oktató-nevelő munka mellett a húsztagú tan* testület szerteágazó tevékeny­sége mind a szövetkezeti élet­ben, mind a kultúrmunkában, mind pedig a község életében gyümölcsözően megmutatkozik. * Vagy ’ nem a jó kapcsolatot bizonyítja-e az tény, hogy az iskola háromnegyedévi mun­kaértekezletén Szecska elvtárs, a tanács elnöke is teljes figye­lemmel részt vesz? A beszá­moló után kérdések, feleletek, viták során alakul ki részben az elvégzett negyedév> munká­jának értékelése, részben as eljövendő feladatok megjelö­lése. Természetesen itt is van­nak még hibák, de ezek nem egészen helyi jellegűek. Az, hogy a tantestület 75 százaléka kint lakik, meglátszik az is­kola külső-belső rendjén — a társadalmi munka végzése te­rén is. * Az égjük különálló helyiség­ben komoly élet alapjait ralija le Kiss Géza nevelő. Ebben az iskolában ugyanis órarendbe beiktatva folyik a politechni­kai képzés. A XXI. kongresz- szuson Hruscsov elvtárs beszá­molója sarkalatos kérdésként foglalkozott azzal a problémá­val, hogyan kell átszervezni az iskolákat, hogy azok közelebb kerüljenek az élethez, a ter­melőmunkához. Ez irányban a mi oktatási és termelési ve­zetőink is folytattak már meg­beszéléseket. Elgondolások szü­letnek, tervek készülnek, de egy biztos: az általános isko­lában itt-ott bevezetett poli­technikai oktatás komoly el­ismerést szerzett, és igen ered­ményesen dolgoznak a gyere­kek. Kiss Géza kartárs vélemé­nye szerint elsősorban az a feltétlen nagy előnye ennek az oktatási formának, hogy ki­fejleszti a gyermek kézügyes­ségét. Az év eleje óta készí­tett munkák arra vallanak, hogy kifejezetten ügyetlen gye­rek nincs is az 51 fiú és lány között. Legföljebb egyik, vagy másik munkafolyamatot ke­vésbé tudja elvégezni. A pa­pírmunka után fonalmunká­val foglalkoztak. Ki vitathatná annak a tudásnak szükséges­ségét. hogy egy fiú is megta­nulja a gomb- és kapocsvar­rást, a foltozást, a stoppolást, s a lány se megy a szomszéd­ba, ha szöget kell a falba ver­ni, vagy egyszerű lemezmun­a nehéz közellátási: helyzeten is igj’ekeztek segí­teni. A megye a roman és; cseh burzsoá csapatok eiőnj’o- mulása miatt meglehetősen: elszigetelődött az ország ga-j bonatermő vidékeitől és kü-' lönben is a rossz közlekedési viszonyok is arra kényszerí­tették a hatóságokat, hogy el-; sősorban a meglevő készlete-; két osszák el helyesen. Eger­ben Kolacskovszky alispán le-; foglalta a malmok vámkeres-; ményét, azonkívül összeírták; a lakosság élelmiszerét és el-; határozták minden fölösleg; elvételét. Megszüntették a Ka-; pitalista jellegű közellátási vállalatot, amely csupán né-; hány tőkés érdekét szolgálta.: Szocializálták a péküzemeket és bevezették az élelmiszer­jegyet Igyekeztek megindítani a: Kereskedelmet a falusi lakos-: Sággal is. Itt azonban a volt: uralkodó osztály tagjai, a: birtokosok és gazdagparasz-: tok, akiknek elsősorban lett: volna fölöslegük, mereven el-' lenálltak minden beszolgálta-' tásnak. Inkább elrejtették, vagy megsemmisítették az; élelmiszereket, mintsem azok; a proletárok birtokába kerül-; jenek. Egves helyeken pedig; volt bőven rejtegetni való.; Noszvajon, a Barta-majori; Gallassy-kastélyban a kutató-; bizottságok olyan sok élelmi-; szert és más értéket találtak,; hogy tíz teherautó hozta be; Egerbe az elrejtett értékeket.' Ilyen módszerekkel aztán többnyire zökkenőmentesen sikerült biztosítani újia a la-! kosság élelmiszerekkel '-aló! ellátását. (Folytatjuk) Nagy József kát u háztartásban elvégezni. Most éppen ott tart a képzés, hogy a gyerekek tégla- és négyszögletű lemeztepslket ké­szítenek. S ahol a lányok nehezebben boldogulnak, ott a fiúk szíve­sen segítenek. Szülők, nevelők, gyerekek örömmel vették a politechnikai órákat. Kiss Géza nevelő elmondja, hogy felszerelés van, ellátmány van, éppen ezért minden vá­gya az, hogy a jövő tanévtől kezdve ne csak a VI. osztály, hanem az egész felső tagozat nyerjen képzést. Ez igaz. hi­szen az életrenevelés ezen módszerének jelentősége elvi­tathatatlan. Ebben az iskolában a JÖVŐ emberei az úttörőszervezeten belül is megtalálják azt a fog­lalatosságot, amit szeretnek. Nem beszélve most arról, hogy lelkesen és komolyan készül­nek a próbázásokra, amit má­jus első feleben kétnapos tú­rán bonyolítanak le, nem be­szélve a nagy, nyilvános, má­jus elsejei tábortűz műsoros előkészületeiről, a parkosítás munkájáról, van egy igen ked­ves megmozdulás is! Egy hold földön „megalakult" -a „Mátra Gyöngye” nevű úttörő tsz. Munkájukat a Dózsa Tsz tá­mogatja, s a község két agro- nómusa szívesen elvállalta a patronálást. El is készítették a kis tsz számára a terveket, amely szerint földi mogyorót, hibrid kukoricát, korai zöld­babot termelnek a gyerekek. Öröm nézni a kis hadsere­get, ahogy Béres Vince csapat- vezetővel az élen, hajladoznak, ültetnek a Dózsa Tsz szántotta földön. * Bizony, nincs' nagyobb öröm egy gyerek számára, mint ki­szabadulni a könyvek rabságá­ból! És észre sem veszik, hogy a jól szervezett oktatási for­mákkal mennyit tanulnak, mennyi új ismeretet, készséget sajátítanak el. S hogy ez Ver- peléten így van, azt elsősor­ban a lelkes, hivatásukat ko­molyan szerető, rátermett ne­velők biztosítják. (A, fi.) Tudja-e, hogy... ...a Szovjetunióban minden percben egv autó készül el- A szovjet ipar évente több mint félmillió autót gyárt. * ...a magnyitogorszki kombi­nát egymaga több nyersvasat, acélt és hengerelt árut termel, mint az egész cári Oroszor­szág 1913-ban. A Szovjetunió­ban a hétéves terv folyamán annyi ipari terméket fognak előállítani, amennyi a szovjet hatalom egész fennállása alatt összesen termeltek. * ...a Szovjetunió az egyik leg­nagyobb gépexportőr. 1928-ban a szovjet állam 2500 traktort vásárolt külföldről, 1957-ben viszont körülbelül 7000 trak­tort és több mint 35 000 autót exportált más országokba, * ...a Szovjetunióban a munka termelékenységének egy-egy százalékos emelkedése több mint 150 ezer újabb munkás beállításával jár. A califomiai egyetem egyik professzora „A munkatermelékenység a Szov­jetunióban és az Egyesült Ál­lamokban” című könyvében kénytelen beismerni, hogy az ipari munkatermelékenység növekedésének ütemét tekint­ve a Szovjetunió háromszor olyan gyorsan halad előre, mint az Egyesült Államok. * ...a-Szovjetunió az előállított gyapjú és len méteráru meny- nyiségét tekintve már most el­ső helyen áll a világon. A hét­éves terv folyamán a textil- féleségek termelése még 1,4- szeresére fog emelkedni. Üzembehelyezik a kamasini textilkombinátot, Európa leg­nagyobb ilyen jellegű üzemét, amely 1965-ben naponta körül­belül egymillió méter textilt fog termelni. Termelési kapa­citása azonos lesz Ivanovo vá­ros, a szovjet textilipar legré­gibb központja összes üzemei­nek jelenlegi kapacitásával. #

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom