Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-11 / 84. szám

3

«tepcjsÄG

1959. április 11.

szombat

Testvér pár tjainh életéből:

Milyen legyen a szabad pártnap?

KÉTSÉGTELEN, hogy a szabad pártnapok megtartásának kérdése figyelmet érdemel. A pártélet lenini normáinak helyreállítása tovább erősítette a pártszervezetek kapcsolatait a pártonkívüli tömegekkel. Ebben óriási szerepe van annak, hogy az SZKP Központi Bizottsága az egész néppel megvitatja a kommunista építés időszerű kérdéseit, s az előrehaladást meggyorsító legfontosabb intézkedések kidolgozásában a szovjet nép kollektív értelmére és igen gazdag tapasztalatára támaszkodik. így dolgozták ki a kommunizmus építésének a XXI. pártkongresszuson jóváhagyott nagyszabású tervét is.

A hétéves terv teljesítéséért és túlteljesítéséért folyó harcban minden alapszervezet törekedjék arra, hogy még jobban fokozza a dolgozó tömegek aktivitását, vonja be őket a gazdasági és kulturális építés irányításába, a közügyek intézésébe Ez arra ösztönzi a pártszervezeteket, hogy jobban kihasználják a pártonkívü- Iiekkel való kapcsolat olyan formáját, mint a szabad párt- napok, amelyek lehetővé teszik egyik vagy másik kérdés megoldásánál a dolgozók ismereteinek és tapasztalatainak teljesebb számbavételét, elősegítik a pártszervezetek és a tömegek kapcsolatainak erősítését, a tömegek politikai nevelését, a pártonkívüli aktíva felnevelését. Ám a szabad pártnapot gondosan elő kell készíteni és helyesen kell levezetni, hogy elérje a célját.

MINDENEKELŐTT jól át kell gondolni a napirendet. Ha az alapszervezet elhatározta, hogy szabad pártnapot tart, célszerű napirendre tűzni olyan kérdéseket, amelyek megvitatásában a pártonkívü- liek tevékenyen részt vehetnek. A szabad pártnapokon meg lehet vitatni a termelés, a tagfelvétel kérdéseit, olykor a párttagok botlásait, ha a pártszervezet szükségesnek tartja azokat a pártonkívüliek- kel együtt megvitatni.

. Az előkészületek nem merülhetnek ki abban, hogy kitűzzük a szabad pártnap időpontját és napirendjét. Fontos, hogy a megvitatásra kerülő kérdések kidolgozásába bevonjuk a pártonkívülieket, akik segíthetnek egyes részlegeken a helyzet tanulmányozásában, a javaslatok kidolgozásában; stb.

A szabad pártnapon a pártonkívüliek ugyanúgy felszólalhatnak. kérdéseket, javaslatokat tehetnek, mint a kommunisták. Emellett fontos, hogy a pártonkívüliek felszólalásait elvtársi figyelemben részesítsük. Biztassuk a kritikát, támogassuk a bátor felszólalásokat, a kérdések alkotó, kezdeményező megközelíA SZABAD PARTNAPOKON szavazati joggal csak a párttagok rendelkeznek. A pártonkívülieket nem választják meg az elnökség tagjai sorába, s ők nem vesznek részt a szavazásban. A szabad

pártnapokon a megvitatott kérdésben hozott határozatok csak a párttagokra rónak kötelezettségeket. A szabad pártnapok határozatai nem kötelezhetik a pártonkívüli elvtársakat, nem róhatnak ki rájuk büntetéseket. A szabad pártnapokon a pártonkívüliekkel szemben kizárólag a meggyőződés módszerei érvényesüljenek, magyarázzuk meg nekik, mennyire fontos, hogy tevékenyen részt vegyenek a kitűzött intézkedések végrehajtásában.

Olykor felteszik a kérdést, vajon a szabad pártnapra minden pártonkívülit meghívjanak, vagy csupán az aktíva szűk körét, vajon nem „oldódik fel” a pártszervezet, ha a szabad pártnapon sok pártonkívüli vesz részt? Ezek természetesen felesleges aggodalmak. A szabad pártnapon mindenki részt vehet, aki óhajt, ez nem gyengíti, hanem éppen erősíti a pártszervezetet;

A PARTSZERVEZET, amellett, hogy nagy jelentőséget tulajdonít a szabad pártnapoknak, nem feledkezhet meg a párt taggyűlések összehívásáról sem. Az olyan kérdések megvitatására, amelyek csakis a párttagokra vonatkoznak, zárt taggyűléseket kell összehívni,

(A Partyijnaja Zsizny márc. 5. számából.)

Érdekes tudni,

hagy ■ ■ ■

Csökken a termelés, emelkednek az árak IVyuwat-IVémetországban

díjakra, a víz- és gázdíjakra,

A Neues Deutschland Düsseldorfból keltezett hírben beszámol arról, hogy a nyugatnémet gazdaság helyzete továbbra is „komor.” A szak- szervezetek kölni Gazdaságtudományi Intézetének megállapítása szerint a „konjunktúra- visszaesés” már az ipari termelés felé kiterjedt. A nürnbergi „Fränkische Tagesport” írja, hogy a szén- és vasércbányászatban, a feldolgozó iparban és a fogyasztási iparban a kapacitásnak mindösz- sze 75 százalékát használják ki.

Ugyanakkor az árak tovább emelkednek. Ez a közlekedési

valamint egyéb szolgáltatásokra is vonatkozik. Nyugat- Berlinben a választások óta már háromszor emelték fel a közlekedési díjakat és a hírek szerint ismét 5—5 pfenniggel drágulnak. Jelenleg egy villamosvonalért 35 pfenniget, és egy autóbuszvonalért 40 pfenniget kell fizetni (kb. 1,70, illetve 2 forintnak felel meg). Kelet-Berlinben ugyanakkor a villamos- és az autóbuszvonal ára egyaránt 20 pfennig. Ugyancsak kirívó a különbség a havi bérletek áránál is, mint ezt az alábbi táblázat is mutatja:

Ny-Berlinben K-Berlinben

X. villamos, vagy földalatti vonal 2. villamos, vagy földalatti vonal

1. Autóbusz, vagy földalatti vonal

2. Autóbusz, vagy földalatti vonal Minden villamosra érvényes bérlet Minden földalattira érvényes bérlet

13.50 D-márka 16.— D-márka 15.— D-márka

18.50 D-márka 28.— D-márka 20.— D-márka

9.— D-márka

12.50 D-márka 9.— D-márka

12.50 D-márka 24.— D-márka 14.— D-márka

Hamburgban a minap a vízdíjakat 30, és a gázdíjakat 16 százalékkal megemelték. Augs- burgban a víz 10 pfenniggel, a gáz 4 pfenniggel drágult köbméterenként. Ugyanitt a villamosjegyek áfa 5 pfenniggel emelkedett. Füstenfeldbruckban 75 százalékkal emelték a vízdíjat, — s így lehetne sorolni tovább a példákat. Az AP egyik jelentése szerint a nyugatnémet cserzőiparban és a cipőiparban az árak további tetemes emelését tervezik.

... a hétéves terv végén a Szovjetunió villamoserőművei minden 32 órában annyi energiát termelnek, amennyit a háború előtti Oroszország egy egész év alatt.

*

... a Szovjetunióban 1965- ben 2 percenként három autó kerül le a futószalagról.

*

... az 1965-ben termelt acél egy százaléka elegendő lesz arra, hogy körülbelül 300 ezer teherautót készítsenek belőle a Szovjetunióban.

*•

... a szovjet iparban, az építőiparban, a közlekedésben és a szovhozokban a termelési kiadások csökkentése révén a hétéves terv folyamán körülbelül 850 milliárd rubelt takarítanak meg.

i *

... a hétéves terv éveiben Moszkva 27 üzeme automataüzemmé válik.

*

... a Szovjetunióban 1965- ben több gyapjúszövetet gyártanak majd, mint Japánban, Franciaországban és az NSZK- ban együttvéve.

*

Hawaii-szigetek — az USA ötvenedik tagállama ?

... a hétéves terv végén a Szovjetunió egy főre eső cukor termelése csaknem háromszor szárnyalja túl az Egyesült Államok színvonalát.

1959. március közepén az USA képviselőháza jóváhagyta a szenátus által már elfogadott törvényt, mely szerint az amerikai par. toktól mintegy 390b kilométerre fekvő Hawaii-szigeteket az Egyesült Államok ötvenedik tagállamává nyilvánítják. A törvényt még a Hawaii-szigeteken rendezendő népszavazásnak kell hatályra emelnie.

A Hawaii szigetcsoporthoz tartozó Szigetek területe 16 700 négyzetkilométer — a Dunántúl területének felénél tehát valamivel nagyobb—, lakossága 550 000 fő. A népesség összetétele: 40 százalék japán, 20 százalék hawaii bennszülött, 20 százalék amerikai és európai, 15 százalék fülöp-szigeti, 5 százalék egyéb ázsiai eredetű lakos.

Alaszka után Hawaii a második állam, mely az USA eddigi 48 államának összefüggő területéhez közvetlenül nem kapcsolódik.

*

„.. 1965-ig Sztálingrádban megkétszereződik a lakások száma. A Lenin-sugárúton például 25 sokemeletes ház, két főiskola és egy kultúrpalota épül.

#

... Kazahsztánban 1965-ben 50 millió tonna szenet hoznak felszínre. Ez azt jelenti, hogy 15 óra alatt annyi „fekete aranyat” termelnek, mint az egész 1913-as évben.

*

... a hétéves terv végén Kazahsztánban egy nap alatt 2,5- szer több pamutszövetet gyártanak, mint az egész 1940-es évben.

*

... 1965-ben a kazah textilipar anmi gyapjúszövetet gyárt, amennyiből 590 millió ruhát készíthetnek,

Az államok között erősödjék meg a kölcsönös bizalom és szűnjék meg a gyanakvás

Hruscsov válasza a Pravda szerkesztőségének kérdéseire

MOSZKVA (TASZSZ’.

Eisenhower amerikai elnök, mint ismeretes — április 4-én — beszédet mondott a gettys- burgi főiskola hallgatói előtt. Beszédében nemcsak az Egyesült Államok kormányának politikájáról szólt, hanem a nemzetközi feszültség okairól is, de úgy állította be a dolgot, mintha a feszültség nem az Egyesült Államok és katonai tömbökben egyesült szövetségesei külpolitikájának, hanem más országok politikájának a következménye lenne. Nem mulasztotta el az alkalmat, hogy vádat emeljen a Szovjetunióval szemben, nem törődve azzal, hogy e vádak ellenkeznek a tényekkel, a valósággal.

A Pravda szerkesztősége az amerikai elnök beszédével kapcsolatban kérte Hruscsovot, tegye meg megjegyzéseit Eisenhower beszédére. A Pravda pénteki száma közli a lap szerkesztőségének kérdéseit és Hruscsov válaszait.

Eisenhower — hangzott az első kérdés — beszédében főként a „kölcsönös biztonság” programmal foglalkozott. Azt állította, hogy az Egyesült Államoknak továbbra is óriási katonai kiadásokkal kell fizetnie nemzeti biztonságáért. E kiadások már elérték az évi 47 milliárd dollárt. Az elnök az Egyesült Államokkal katonai szerződések alapján szövetségben levő országokat is felszólította, hogy tartsák fenn a jelenlegi hatalmas kiadásokat. E politikát azzal próbálta igazolni, hogy a Szovjetunió „világuralomra törekszik”.

Az amerikai elnök beszéde nálunk bizonyos fokú megütközést keltett, mert olyan időpontban hangzott el, amikor megegyezés jött létre a külügyminiszterek értekezletére és a kormányfők találkozására vonatkozólag a sürgető nemzetközi kérdések megoldása céljából. Mi a véleménye önnek az amerikai elnök beszédéről?

— Egyetértek önökkel abban — mondotta válaszában —, hogy a gettysburgi beszéd csodálkozást keltett. Az emberek mindenütt örömmel fogadták a hírt, hogy az államok megegyeztek a külügyminiszterek értekezletének és a csúcséHekezletnek az összehívásában, hogy megoldják a sürgető nemzetközi kérdéseket.

Ennek eredményeként mindenki bizonyos enyhülést érzett a nemzetközi légkörben, feltámadt a remény, hogy az államférfiak meg tudnak majd egyezni és a béke biztosítva lesz.

A jelek szerint azonban ez nincs mindenkinek ínyére. Kísérletek történnek az idegek túlfeszítésére. a légkör izzóvá tételére. Be kell ismerni, hogy ezzel Eisenhower elnök is bizonyos mértékig hozzájárult. Nagy sajnálattal mondom ezt, mert már nem egyszer kifejeztem azt a meggyőződésemet, hogy Eisenhower elnököt jószándékok vezetik, amikor a béke sorsáról van szó.

Eisenhower elnök most majdnem ugyanazokat az állításokat ismételte meg, amelyeket nem egyszer hangoztattak a Szovjetunióval szemben a háborús szakadék szélén való egyensúlyozás legbőszebb hívei, nem is szólva egyes magasrangú amerikai katonai vezetők kirohanásairól, akik egymással

Időjárásjelentés

Várható Időjárás szombat estig:

felhőátvonulások, több helyen záporeső, zivatar. Mérsékelt, időnként élénk délnyugati-nyugati szél. Az éjszakai lehűlés keleten erősödik, nyugaton alig változik. A nappali felmelegedés viszont nyugaton erősödik, keleten nem változik.

Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: nyugaton 4—7, keleten 7—10 fok. Legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton: 15—18 fok között.

Távolabbi kilátások: a nappali felmelegedés kissé fokozódik (MTI)

versengve egymásután teszik a képtelennél képtelenebb kijelentéseket, s közben durva támadásokat és háborús fenyegetőzéseket engednek meg maguknak a Szovjetunióval szemben.

Eisenhower elnöknek a Szovjetunió részéről fenyegető veszélyre vonatkozólag tett kijelentéséről szólva Hruscsov hangsúlyozta: a szovjet államnak hem voltak, s ma sincsenek és nem is lehetnek hódító szándékai más országokkal szemben. Nem uralkodtunk és nem is szándékozunk uralkodni mások felett, vagy valakire is rákényszeríteni a mi életformánkat.

Külpolitikánk változatlan célja, hogy megakadályozzuk a háborút, biztosítsuk a békét és a biztonságot saját országunk és minden ország számára.

A szovjet állam minden külpolitikai lépése, köztük azok a lépések is, amelyeket az utóbbi időkben tett a Kelet és Nyugat közötti tárgyalások előkészítésével kapcsolatban, élő bizonyítékot szolgáltatnak erre.

Az amerikai „kölcsönös biztonsági programra” és Eisenhower ezzel kapcsolatos gettysburgi kijelentésére vonatkozóan Hruscsov hangsúlyozta, hogy ez a program nem a béke biztosítását szolgálja. Lényegében célja az, hogy az Egyesült Államok durván beavatkozhasson más országok belső ügyeibe és minél erősebben a nyugati hatalmak katonai tömbie<hez láncolja ezeket az országokat.

— Mi azt akarjuk, — folytatta Hruscsov —, hogy az államok között erősödjék meg a kölcsönös bizalom és megszűnjék a gyanakvás. Ennek útját a békés együttélésben, a vitás kérdések fokozatos megoldásában látjuk. E kérdések közé tartozik a német béke- szerződés és a nyugat-berlini helyzet kérdése, továbbá a megegyezés a leszerelés kérdésében. Ez az egyetlen megbízható út, amely a hidegháború megszüntetésére és az államok közötti, valóban baráti kapcsolatok kifejlődésére vezet.

Hruscsov hangsúlyozta: a szovjet kormány a kölcsönös bizalmatlanság és gyanakvás megszüntetésének kérdését úgy igyekszik megoldani, hogy a Szovjetunió biztonságának biztosítása ne más országok biztonságának rovására történjék.

Az amerikai elnök beszédében azt hangoztatta — folytatta Hruscsov —, hogy a „kölcsönös biztonsági program” segíti az érintett országok szabadságának megőrzését. Példaként Dél-Vietnamot említette. Kijelentette, hogy a szó- banforgó program célja a „szabad” Dél-Vietnam jelenlegi helyzetének fenntartása.

Hruscsov itt részletesebben beszélt a dél-vietnami helyzetről, az ottani terrorról. Utalt a háromezer, koncentrációs táborba zárt fogoly mesmérge- zésére, majd kijelentette: nem véletlen, hogy az amerikai elnök nem tette fel a kérdést, miért nem egyesült mind a mai napig egy államban a vietnami nép. Az ország kettészakítottsága azért áll fenn mind a mai napig, mert az Egyesült Államok szövetségeseinek támogatásával megakadályozza az ország egyesítésére vonatkozó genfi egyezmények végrehajtását. Nem lenne hajlandó az amerikai kormány a Szovjetunióval és a többi érdekelt állammal erőfeszítéseket tenni a Vietnamra vonatkozó genfi egyezmények végrehajtására? Á szovjet kormány örömmel üdvözölné az Egyesült Államok ilyenirányú lépéseit.

— Az amerikai elnök beszédéből kitűnik — folytatta Hruscsov —■, hogy

az Egyesült Államok kormánya továbbra is be akar

avatkozni más országok belügyeibe,

amelyekre kiterjed az Egyesült Államok katonai „segítsége”, sőt teljes ellenőrzése alá akarja venni ezen országok más országokhoz fűződő gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait. Itt a főcél annak megakadályozása, hogy az illető országok a szocialista országokkal fejlesz- szenek ki gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat.

Az amerikai elnök erre vonatkozó elgondolásait Japán példájával világította meg. Elismerte, hogy Japán azelőtt „virágzó kereskedelmet folyta- tott Ázsiával, különösen legközelebbi szomszédaival” és hogy „Japán gazdasági szilárdságának kulcsa a kereskedelem”. Azt is elismerte, hogy igen korlátozott lehetőségek nyílnak arra, hogy Japán az Egyesült Államokkal és a kölcsönös segélyprogram más országaival fejlessze kereskedelmi kapcsolatait. Ha reálisan nézzük a dolgot, akkor el kellene ismerni, hogy a megoldás az lenne, ha Japán előnyös kereskedelmi kapcsolatokat fejlesztene ki minden országgal, köztük a szocialista államokkal is. Ilyen kapcsolatok miatt Japán nem kerülne függő helyzetbe a szocialista országokkal szemben, amitől Eisenhower minden alap nélkül fél. Ellenkezőleg, e kapcsolatok segítségével Japán újabb előnyös piacokhoz jutna iparcikkei elhelyezésére és nyersanyagok vásárlására.

— Kinek előnyös az a politika, amelyet Eisenhower elnök védelmez? Egyes amerikai monopóliumok talán nyernek ezen, viszont azok az országok csak veszíthetnek, amelyek elől az Egyesült Államok el akarja zárni a szocialista országok piacait, azzal az ürüggyel, hogy az illető országok „szabadságát védelmezi”.

Az amerikai elnök Gettys- burg-ben a „berlini kérdésről” is beszélt és a szovjet javaslatokról azt állította, hogy ezek kísérletet jelentenek Nyugat. Berlin megszerzésére.

Nem szándékozunk senkitől sem elhódítani Nyugat-Berlint, csak egyet akarunk, hogy el» tűnjék ott a feszültség és az esetleges katonai konfliktusok veszedelmes góca. Javaslataink ismeretesek. Megállapodás van arra, hogy e kérdést megvitat- juk a közelgő külügyminiszteri értekezleten.

A dolog lényege most az, hogy türelmes legyen mindenki és senki se tegyen semmit, ami megakadályozhatja a berlini kérdés helyes megoldását, valamint a német békeszerződés kérdésének rendezését.

— Vajon milyen célt követhetett a gettysburgi beszéd? — hangzott végül a kérdés —, tekintve, hogy az amerikai elnök barátságtalan kijelentéseket tett népünkre vonatkozólag és külpolitikai téren az Egyesült Államok olyan akcióprogramját hirdette meg, amely nyilván nem a nemzetközi feszültség enyhítésére irányul.

Hruscsov válaszában kijelentette: Nyugaton vannak eléggé befolyásos körök, amelyek minden befolyásukat latba vetik, hogy megnehezítsék, sőt, ha sikerül, teljesen meghiúsítsák a tárgyalásokat. Azok a nyugati államférfiak, akik hasonló lépésekre hajlandók, ebben a fontos történelmi időpontban, súlyos felelősséget vállalnának magukra a népekkel szemben az esetleges következményekért.

Nem szabad kiélezni a

helyzetet, nem szabad fokozni az államok közötti

nézeteltéréseket, hanem az

álláspontok közeledésének útját kell keresni,

azt az utat, amely az elengedhetetlenül szükséges megoldásokra vezet, erre van ma elsősorban szükség. Egyetlen kormány sem mondhat le erről az útról, ha valóban szívén viseli a világ sorsát — fejezte be Hruscsov a Pravda szerkesztőségének kérdéseire adott válaszát. (MTI)