Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-11 / 84. szám

3 «tepcjsÄG 1959. április 11. szombat Testvér pár tjainh életéből: Milyen legyen a szabad pártnap? KÉTSÉGTELEN, hogy a sza­bad pártnapok megtartásának kérdése figyelmet érdemel. A pártélet lenini normáinak helyreállítása tovább erősítet­te a pártszervezetek kapcsola­tait a pártonkívüli tömegek­kel. Ebben óriási szerepe van annak, hogy az SZKP Közpon­ti Bizottsága az egész néppel megvitatja a kommunista épí­tés időszerű kérdéseit, s az előrehaladást meggyorsító leg­fontosabb intézkedések kidol­gozásában a szovjet nép kol­lektív értelmére és igen gaz­dag tapasztalatára támaszko­dik. így dolgozták ki a kom­munizmus építésének a XXI. pártkongresszuson jóváhagyott nagyszabású tervét is. A hétéves terv teljesítéséért és túlteljesítéséért folyó harc­ban minden alapszervezet tö­rekedjék arra, hogy még job­ban fokozza a dolgozó tömegek aktivitását, vonja be őket a gazdasági és kulturális építés irányításába, a közügyek inté­zésébe Ez arra ösztönzi a pártszervezeteket, hogy job­ban kihasználják a pártonkívü- Iiekkel való kapcsolat olyan formáját, mint a szabad párt- napok, amelyek lehetővé te­szik egyik vagy másik kérdés megoldásánál a dolgozók is­mereteinek és tapasztalatainak teljesebb számbavételét, elő­segítik a pártszervezetek és a tömegek kapcsolatainak erősí­tését, a tömegek politikai ne­velését, a pártonkívüli aktíva felnevelését. Ám a szabad pártnapot gondosan elő kell készíteni és helyesen kell le­vezetni, hogy elérje a célját. MINDENEKELŐTT jól át kell gondolni a napirendet. Ha az alapszervezet elhatározta, hogy szabad pártnapot tart, célszerű napirendre tűzni olyan kérdéseket, amelyek megvitatásában a pártonkívü- liek tevékenyen részt vehet­nek. A szabad pártnapokon meg lehet vitatni a termelés, a tagfelvétel kérdéseit, olykor a párttagok botlásait, ha a pártszervezet szükségesnek tartja azokat a pártonkívüliek- kel együtt megvitatni. . Az előkészületek nem merül­hetnek ki abban, hogy kitűz­zük a szabad pártnap időpont­ját és napirendjét. Fontos, hogy a megvitatásra kerülő kérdések kidolgozásába bevon­juk a pártonkívülieket, akik segíthetnek egyes részlegeken a helyzet tanulmányozásában, a javaslatok kidolgozásában; stb. A szabad pártnapon a pár­tonkívüliek ugyanúgy felszó­lalhatnak. kérdéseket, javasla­tokat tehetnek, mint a kom­munisták. Emellett fontos, hogy a pártonkívüliek felszó­lalásait elvtársi figyelemben részesítsük. Biztassuk a kri­tikát, támogassuk a bátor fel­szólalásokat, a kérdések alko­tó, kezdeményező megközelí­A SZABAD PARTNAPO­KON szavazati joggal csak a párttagok rendelkeznek. A pártonkívülieket nem választ­ják meg az elnökség tagjai sorába, s ők nem vesznek részt a szavazásban. A szabad pártnapokon a megvitatott kérdésben hozott határozatok csak a párttagokra rónak köte­lezettségeket. A szabad párt­napok határozatai nem köte­lezhetik a pártonkívüli elvtár­sakat, nem róhatnak ki rájuk büntetéseket. A szabad pártna­pokon a pártonkívüliekkel szemben kizárólag a meggyő­ződés módszerei érvényesülje­nek, magyarázzuk meg nekik, mennyire fontos, hogy tevéke­nyen részt vegyenek a kitűzött intézkedések végrehajtásában. Olykor felteszik a kérdést, vajon a szabad pártnapra minden pártonkívülit meghív­janak, vagy csupán az aktíva szűk körét, vajon nem „ol­dódik fel” a pártszervezet, ha a szabad pártnapon sok pár­tonkívüli vesz részt? Ezek ter­mészetesen felesleges aggodal­mak. A szabad pártnapon mindenki részt vehet, aki óhajt, ez nem gyengíti, hanem éppen erősíti a pártszerveze­tet; A PARTSZERVEZET, amel­lett, hogy nagy jelentőséget tulajdonít a szabad pártna­poknak, nem feledkezhet meg a párt taggyűlések összehívá­sáról sem. Az olyan kérdések megvitatására, amelyek csakis a párttagokra vonatkoznak, zárt taggyűléseket kell össze­hívni, (A Partyijnaja Zsizny márc. 5. számából.) Érdekes tudni, hagy ■ ■ ■ Csökken a termelés, emelkednek az árak IVyuwat-IVémetországban díjakra, a víz- és gázdíjakra, A Neues Deutschland Düssel­dorfból keltezett hírben beszá­mol arról, hogy a nyugat­német gazdaság helyzete to­vábbra is „komor.” A szak- szervezetek kölni Gazdaságtu­dományi Intézetének megálla­pítása szerint a „konjunktúra- visszaesés” már az ipari ter­melés felé kiterjedt. A nürn­bergi „Fränkische Tagesport” írja, hogy a szén- és vasérc­bányászatban, a feldolgozó iparban és a fogyasztási ipar­ban a kapacitásnak mindösz- sze 75 százalékát használják ki. Ugyanakkor az árak tovább emelkednek. Ez a közlekedési valamint egyéb szolgáltatások­ra is vonatkozik. Nyugat- Berlinben a választások óta már háromszor emelték fel a közlekedési díjakat és a hírek szerint ismét 5—5 pfenniggel drágulnak. Jelenleg egy villa­mosvonalért 35 pfenniget, és egy autóbuszvonalért 40 pfenniget kell fizetni (kb. 1,70, illetve 2 forintnak felel meg). Kelet-Berlinben ugyanakkor a villamos- és az autóbuszvonal ára egyaránt 20 pfennig. Ugyancsak kirívó a különbség a havi bérletek áránál is, mint ezt az alábbi táblázat is mutatja: Ny-Berlinben K-Berlinben X. villamos, vagy földalatti vonal 2. villamos, vagy földalatti vonal 1. Autóbusz, vagy földalatti vonal 2. Autóbusz, vagy földalatti vonal Minden villamosra érvényes bérlet Minden földalattira érvényes bérlet 13.50 D-márka 16.— D-márka 15.— D-márka 18.50 D-márka 28.— D-márka 20.— D-márka 9.— D-márka 12.50 D-márka 9.— D-márka 12.50 D-márka 24.— D-márka 14.— D-márka Hamburgban a minap a víz­díjakat 30, és a gázdíjakat 16 százalékkal megemelték. Augs- burgban a víz 10 pfenniggel, a gáz 4 pfenniggel drágult köbméterenként. Ugyanitt a villamosjegyek áfa 5 pfennig­gel emelkedett. Füstenfeld­bruckban 75 százalékkal emel­ték a vízdíjat, — s így lehetne sorolni tovább a példákat. Az AP egyik jelentése szerint a nyugatnémet cserzőiparban és a cipőiparban az árak további tetemes emelését tervezik. ... a hétéves terv végén a Szovjetunió villamoserőművei minden 32 órában annyi ener­giát termelnek, amennyit a háború előtti Oroszország egy egész év alatt. * ... a Szovjetunióban 1965- ben 2 percenként három autó kerül le a futószalagról. * ... az 1965-ben termelt acél egy százaléka elegendő lesz arra, hogy körülbelül 300 ezer teherautót készítsenek belőle a Szovjetunióban. *• ... a szovjet iparban, az építőiparban, a közlekedésben és a szovhozokban a termelési kiadások csökkentése révén a hétéves terv folyamán körül­belül 850 milliárd rubelt taka­rítanak meg. i * ... a hétéves terv éveiben Moszkva 27 üzeme automata­üzemmé válik. * ... a Szovjetunióban 1965- ben több gyapjúszövetet gyár­tanak majd, mint Japánban, Franciaországban és az NSZK- ban együttvéve. * Hawaii-szigetek — az USA ötvenedik tagállama ? ... a hétéves terv végén a Szovjetunió egy főre eső cukor termelése csaknem háromszor szárnyalja túl az Egyesült Ál­lamok színvonalát. 1959. március közepén az USA képviselőháza jóváhagy­ta a szenátus által már elfogadott törvényt, mely szerint az amerikai par. toktól mintegy 390b kilomé­terre fekvő Hawaii-szige­teket az Egye­sült Államok ötvenedik tag­államává nyil­vánítják. A törvényt még a Hawaii-szi­geteken rende­zendő népsza­vazásnak kell hatályra emelnie. A Hawaii szigetcsoporthoz tartozó Szigetek területe 16 700 négyzetkilométer — a Dunántúl területének felénél tehát valamivel nagyobb—, lakossága 550 000 fő. A népesség összetétele: 40 százalék japán, 20 százalék hawaii bennszülött, 20 százalék amerikai és európai, 15 százalék fülöp-szigeti, 5 százalék egyéb ázsiai eredetű lakos. Alaszka után Hawaii a második állam, mely az USA eddigi 48 államának összefüggő területéhez közvetlenül nem kapcsolódik. * „.. 1965-ig Sztálingrádban megkétszereződik a lakások száma. A Lenin-sugárúton pél­dául 25 sokemeletes ház, két főiskola és egy kultúrpalota épül. # ... Kazahsztánban 1965-ben 50 millió tonna szenet hoznak felszínre. Ez azt jelenti, hogy 15 óra alatt annyi „fekete ara­nyat” termelnek, mint az egész 1913-as évben. * ... a hétéves terv végén Ka­zahsztánban egy nap alatt 2,5- szer több pamutszövetet gyár­tanak, mint az egész 1940-es évben. * ... 1965-ben a kazah textil­ipar anmi gyapjúszövetet gyárt, amennyiből 590 millió ruhát készíthetnek, Az államok között erősödjék meg a kölcsönös bizalom és szűnjék meg a gyanakvás Hruscsov válasza a Pravda szerkesztőségének kérdéseire MOSZKVA (TASZSZ’. Eisenhower amerikai elnök, mint ismeretes — április 4-én — beszédet mondott a gettys- burgi főiskola hallgatói előtt. Beszédében nemcsak az Egye­sült Államok kormányának politikájáról szólt, hanem a nemzetközi feszültség okairól is, de úgy állította be a dol­got, mintha a feszültség nem az Egyesült Államok és kato­nai tömbökben egyesült szö­vetségesei külpolitikájának, hanem más országok politiká­jának a következménye lenne. Nem mulasztotta el az alkalmat, hogy vádat emeljen a Szovjet­unióval szemben, nem törőd­ve azzal, hogy e vádak ellen­keznek a tényekkel, a való­sággal. A Pravda szerkesztősége az amerikai elnök beszédével kapcsolatban kérte Hruscsovot, tegye meg megjegyzéseit Ei­senhower beszédére. A Pravda pénteki száma közli a lap szer­kesztőségének kérdéseit és Hruscsov válaszait. Eisenhower — hangzott az első kérdés — beszédében fő­ként a „kölcsönös biztonság” programmal foglalkozott. Azt állította, hogy az Egyesült Ál­lamoknak továbbra is óriási katonai kiadásokkal kell fizet­nie nemzeti biztonságáért. E kiadások már elérték az évi 47 milliárd dollárt. Az elnök az Egyesült Államokkal kato­nai szerződések alapján szö­vetségben levő országokat is felszólította, hogy tartsák fenn a jelenlegi hatalmas kiadáso­kat. E politikát azzal próbál­ta igazolni, hogy a Szovjetunió „világuralomra törekszik”. Az amerikai elnök beszéde nálunk bizonyos fokú megüt­közést keltett, mert olyan idő­pontban hangzott el, amikor megegyezés jött létre a kül­ügyminiszterek értekezletére és a kormányfők találkozásá­ra vonatkozólag a sürgető nemzetközi kérdések megoldá­sa céljából. Mi a véleménye önnek az amerikai elnök be­szédéről? — Egyetértek önökkel ab­ban — mondotta válaszában —, hogy a gettysburgi beszéd cso­dálkozást keltett. Az embe­rek mindenütt örömmel fo­gadták a hírt, hogy az álla­mok megegyeztek a külügymi­niszterek értekezletének és a csúcséHekezletnek az összehí­vásában, hogy megoldják a sürgető nemzetközi kérdéseket. Ennek eredményeként mindenki bizonyos enyhü­lést érzett a nemzetközi légkörben, feltámadt a re­mény, hogy az állam­férfiak meg tudnak majd egyezni és a béke bizto­sítva lesz. A jelek szerint azonban ez nincs mindenkinek ínyére. Kí­sérletek történnek az idegek túlfeszítésére. a légkör izzóvá tételére. Be kell ismerni, hogy ezzel Eisenhower elnök is bi­zonyos mértékig hozzájárult. Nagy sajnálattal mondom ezt, mert már nem egyszer kifejez­tem azt a meggyőződésemet, hogy Eisenhower elnököt jó­szándékok vezetik, amikor a béke sorsáról van szó. Eisenhower elnök most majd­nem ugyanazokat az állításokat ismételte meg, amelyeket nem egyszer hangoztattak a Szov­jetunióval szemben a háborús szakadék szélén való egyen­súlyozás legbőszebb hívei, nem is szólva egyes magasrangú amerikai katonai vezetők kiro­hanásairól, akik egymással Időjárásjelentés Várható Időjárás szombat estig: felhőátvonulások, több helyen zá­poreső, zivatar. Mérsékelt, időn­ként élénk délnyugati-nyugati szél. Az éjszakai lehűlés keleten erősödik, nyugaton alig változik. A nappali felmelegedés viszont nyugaton erősödik, keleten nem változik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: nyugaton 4—7, kele­ten 7—10 fok. Legmagasabb nap­pali hőmérséklet szombaton: 15—18 fok között. Távolabbi kilátások: a nappali felmelegedés kissé fokozódik (MTI) versengve egymásután teszik a képtelennél képtelenebb ki­jelentéseket, s közben durva támadásokat és háborús fenye­getőzéseket engednek meg ma­guknak a Szovjetunióval szem­ben. Eisenhower elnöknek a Szovjetunió részéről fenyegető veszélyre vonatkozólag tett ki­jelentéséről szólva Hruscsov hangsúlyozta: a szovjet állam­nak hem voltak, s ma sincse­nek és nem is lehetnek hódító szándékai más országokkal szemben. Nem uralkodtunk és nem is szándékozunk uralkod­ni mások felett, vagy valakire is rákényszeríteni a mi élet­formánkat. Külpolitikánk változat­lan célja, hogy megakadá­lyozzuk a háborút, bizto­sítsuk a békét és a bizton­ságot saját országunk és minden ország számára. A szovjet állam minden kül­politikai lépése, köztük azok a lépések is, amelyeket az utób­bi időkben tett a Kelet és Nyugat közötti tárgyalások előkészítésével kapcsolatban, élő bizonyítékot szolgáltatnak erre. Az amerikai „kölcsönös biz­tonsági programra” és Eisen­hower ezzel kapcsolatos gettysburgi kijelentésére vo­natkozóan Hruscsov hangsú­lyozta, hogy ez a program nem a béke biztosítását szol­gálja. Lényegében célja az, hogy az Egyesült Államok durván beavatkozhasson más országok belső ügyeibe és mi­nél erősebben a nyugati hatal­mak katonai tömbie<hez lán­colja ezeket az országokat. — Mi azt akarjuk, — foly­tatta Hruscsov —, hogy az ál­lamok között erősödjék meg a kölcsönös bizalom és meg­szűnjék a gyanakvás. Ennek útját a békés együttélésben, a vitás kérdések fokozatos meg­oldásában látjuk. E kérdések közé tartozik a német béke- szerződés és a nyugat-berlini helyzet kérdése, továbbá a megegyezés a leszerelés kérdé­sében. Ez az egyetlen megbíz­ható út, amely a hidegháború megszüntetésére és az államok közötti, valóban baráti kap­csolatok kifejlődésére vezet. Hruscsov hangsúlyozta: a szovjet kormány a kölcsönös bizalmatlanság és gyanakvás megszüntetésének kérdését úgy igyekszik megoldani, hogy a Szovjetunió biztonságának biz­tosítása ne más országok biz­tonságának rovására történ­jék. Az amerikai elnök beszédé­ben azt hangoztatta — folytat­ta Hruscsov —, hogy a „köl­csönös biztonsági program” segíti az érintett országok sza­badságának megőrzését. Pél­daként Dél-Vietnamot említet­te. Kijelentette, hogy a szó- banforgó program célja a „sza­bad” Dél-Vietnam jelenlegi helyzetének fenntartása. Hruscsov itt részletesebben beszélt a dél-vietnami helyzet­ről, az ottani terrorról. Utalt a háromezer, koncentrációs tá­borba zárt fogoly mesmérge- zésére, majd kijelentette: nem véletlen, hogy az amerikai el­nök nem tette fel a kérdést, miért nem egyesült mind a mai napig egy államban a vietnami nép. Az ország ketté­szakítottsága azért áll fenn mind a mai napig, mert az Egyesült Államok szövetsége­seinek támogatásával megaka­dályozza az ország egyesítésé­re vonatkozó genfi egyezmé­nyek végrehajtását. Nem len­ne hajlandó az amerikai kor­mány a Szovjetunióval és a többi érdekelt állammal erőfe­szítéseket tenni a Vietnamra vonatkozó genfi egyezmények végrehajtására? Á szovjet kormány örömmel üdvözölné az Egyesült Államok ilyenirá­nyú lépéseit. — Az amerikai elnök beszé­déből kitűnik — folytatta Hruscsov —■, hogy az Egyesült Államok kor­mánya továbbra is be akar avatkozni más országok belügyeibe, amelyekre kiterjed az Egyesült Államok katonai „segítsége”, sőt teljes ellenőrzése alá akar­ja venni ezen országok más or­szágokhoz fűződő gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait. Itt a főcél annak megakadályozá­sa, hogy az illető országok a szocialista országokkal fejlesz- szenek ki gazdasági és keres­kedelmi kapcsolatokat. Az amerikai elnök erre vo­natkozó elgondolásait Japán példájával világította meg. El­ismerte, hogy Japán azelőtt „virágzó kereskedelmet folyta- tott Ázsiával, különösen leg­közelebbi szomszédaival” és hogy „Japán gazdasági szilárd­ságának kulcsa a kereskede­lem”. Azt is elismerte, hogy igen korlátozott lehetőségek nyílnak arra, hogy Japán az Egyesült Államokkal és a köl­csönös segélyprogram más or­szágaival fejlessze kereskedel­mi kapcsolatait. Ha reálisan nézzük a dolgot, akkor el kel­lene ismerni, hogy a megoldás az lenne, ha Japán előnyös ke­reskedelmi kapcsolatokat fej­lesztene ki minden országgal, köztük a szocialista államok­kal is. Ilyen kapcsolatok miatt Japán nem kerülne függő hely­zetbe a szocialista országokkal szemben, amitől Eisenhower minden alap nélkül fél. Ellen­kezőleg, e kapcsolatok segítsé­gével Japán újabb előnyös pia­cokhoz jutna iparcikkei elhe­lyezésére és nyersanyagok vá­sárlására. — Kinek előnyös az a poli­tika, amelyet Eisenhower el­nök védelmez? Egyes amerikai monopóliumok talán nyernek ezen, viszont azok az országok csak veszíthetnek, amelyek elől az Egyesült Államok el akarja zárni a szocialista országok piacait, azzal az ürüggyel, hogy az illető országok „szabadsá­gát védelmezi”. Az amerikai elnök Gettys- burg-ben a „berlini kérdésről” is beszélt és a szovjet javasla­tokról azt állította, hogy ezek kísérletet jelentenek Nyugat. Berlin megszerzésére. Nem szándékozunk senkitől sem elhódítani Nyugat-Berlint, csak egyet akarunk, hogy el» tűnjék ott a feszültség és az esetleges katonai konfliktusok veszedelmes góca. Javaslataink ismeretesek. Megállapodás van arra, hogy e kérdést megvitat- juk a közelgő külügyminiszteri értekezleten. A dolog lényege most az, hogy türelmes legyen minden­ki és senki se tegyen semmit, ami megakadályozhatja a ber­lini kérdés helyes megoldását, valamint a német békeszerző­dés kérdésének rendezését. — Vajon milyen célt követ­hetett a gettysburgi beszéd? — hangzott végül a kérdés —, te­kintve, hogy az amerikai elnök barátságtalan kijelentéseket tett népünkre vonatkozólag és külpolitikai téren az Egyesült Államok olyan akcióprogram­ját hirdette meg, amely nyil­ván nem a nemzetközi feszült­ség enyhítésére irányul. Hruscsov válaszában kijelen­tette: Nyugaton vannak eléggé befolyásos körök, amelyek minden befolyásukat latba ve­tik, hogy megnehezítsék, sőt, ha sikerül, teljesen meghiúsít­sák a tárgyalásokat. Azok a nyugati államférfiak, akik ha­sonló lépésekre hajlandók, eb­ben a fontos történelmi idő­pontban, súlyos felelősséget vállalnának magukra a népek­kel szemben az esetleges kö­vetkezményekért. Nem szabad kiélezni a helyzetet, nem szabad fo­kozni az államok közötti nézeteltéréseket, hanem az álláspontok közeledésének útját kell keresni, azt az utat, amely az elenged­hetetlenül szükséges megoldá­sokra vezet, erre van ma első­sorban szükség. Egyetlen kor­mány sem mondhat le erről az útról, ha valóban szívén viseli a világ sorsát — fejezte be Hruscsov a Pravda szerkesztő­ségének kérdéseire adott vála­szát. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom