Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-10 / 83. szám

1950. április 10 , péntek NÉPÚJSÁG Jó, ha ezt is tud juh: A termelőszövetkezeti tagoknak járó adókedvezményekről A ZÁRSZÁMADÁSBAN ki­mutatott munkaegységek után kiosztptt részesedés alapján fi­zetik a jövedelemadót azok a tsz-ek, amelyek gazdálkodá­sukról zárszámadást készíte­nek. Egyénileg adóznak a ter­melőszövetkezet tagjai abban a?' -»esetben, ha részben vagy teljés egészében egyénileg ta­karítanak be, ebben az eset- bet*; ugyanis zárszámadás ké­szír .-sére lehetőség nincs. ' latnunk különböző mérté­kű' ' ’adókedvezménnyel is tá­mogatja a termelőszövetkezeti tagakat annak érdekében, hogy a lehető legrövidebb időt) belül meg tudják való­sítani a közös nagyüzemi gaz­dálkodást. é,z adókedvezmény mérté­ke .minden esetben attól függ, hogy a termelőszövetkeze t tag­jai mennyiben és melyik idő­pontban valósítják meg a kö­zös "gazdálkodást és milyen mértékben vesznek részt a ta­gok külön-külön is a közös nautikában. Hoznak-e létre kö­zös állatállományt és közös ve­tésterületet, gazdálkodásukról késZítenek-e zárszámadást és munkegység alap'án részesül­ne! 3 a jövedelemből, vagy a vetH és betakarítás egyénileg te 'rák. Végül, hogy a meg­alakulás évében a közös gazdál­kodás létrehozására milyen kö­telezettséget vállalnak: a leg­fontosabbat tekintve, a közös ál­latállomány részére sajáterőből, vagy részben állami támoga­tással építenek-e istállót, a szükséges közös takarmány mennyiséget biztosítják-e, stb. Azok a termelőszövetkeze­tek, amelyek az év folyamán azzal alakultak meg, hogy tag­jai ebben az évben még tel­jesen egyénileg vetnek és ta­karítanak be, közös gazdálko­dásuk nincs, sem állattenyész­tés, sem pedig növénytermelés vonatkozásában, egyénileg adóznak és adókedvezmény­ben nem részesülnek, ugyan­olyan összegű1 adót kötelesek fizetni, mint az egyéni gaz­dálkodók. Adófizetési kedvez­ményben maid akkor részesül­nek, ha a közös gazdálkodást megvalósítják. AZONOS A HELYZET a régi termelőszövetkezetbe va­ló belépés esetén is, ha az il- • lető gazdálkodó még ez évben egyénileg takarítja be a ter­mést és a közös gazdálkodás­ban csak ősszel fog részt ven­ni. Az adókedvezmény nem a termelőszövetkezetbe való be­lépéssel kezdődik, hanem a közös gazdálkodás megkezdé­sének idejétől. Vannak olyan termelőszö­vetkezetek is, amelyek az év elején megalakultak ugyan, de a tagok saját földjükön a kö­zös takarmánybázis megterem­tését nem valósítják meg, az istálló építéséhez nem fognak hozzá, nem kötelezik magukat a saját földjükön termelt ta­karmányok egy részének a közösbe vitelére. Közös gaz­dálkodást csak a részükre jut­tatott tartalékföldön folytat­nak. Közösen művelik a rizs­földjüket, vagy halastavuk van ami közös, esetleg a föld- rendezés akadályozta a tagsá­got a közös gazdálkodás meg­valósításában és ezért a bevitt saját földjükről egyénileg ta­karítanak be — egyénileg adóznak, azonban részükre 20 százalékos adókedvezményt kell adni, mert már van közös tevékenységük. Azok a termelőszövetkeze­tek, amelyeknek tagjai a kö­zös gazdálkodást ez év őszén valósítják meg. azonban a kö­zös gazdálkodásra oly módon készülnek fel, hogy az őszi kez­désre létrehozzák a közös ta­karmánybázist (pl. földjüKön közösen kukoricát, silókukori­cát, árpát, zabot, pillangóso­kat termelnek). Saját' erőből, vagy részben állami támoga­tással hozzákezdenék a közös istálló, állatférőhelyek meg­építéséhez. meglevő nagyobb istállók átalakításához, bővíté­séhez, tehát közös munkájuk­kal biztosítják a nagyüzemi gazdálkodás megvalósítását, a tartóhántást már a nagyüzemi gazdálkodásnak megfelelően végzik el — az egyénileg gaz­dálkodók adóiához mérten 30 százalék adókedvezményben részesülnek. Megkapják a 30 százalékos kedvezményt'abban az esetben is, ha egyénileg végzik el ugyan a takarrrány- termelést, de kötelezik magu­kat arra. hogv takarmányter- mésükből a közös állattartás­hoz szükséges mennyiséget a betakarítás után a közösbe ad iák. Ezeket az adókedvezménye­ket meg kell adni azoknak is, akik az előző években alakult termelőszövetkezetekbe léptek be, de a közös gazdálkodás­ban a fentiekben ismertetettek szerint vesznek részt. Nem kaphatják meg az adókedvez­ményt azoK, akik a közös munkában, a közös gazdálko­dás kialakításában nem vesz­nek részt. A TERMELŐSZÖVETKEZE­TEK semmilyen állat után nem adóznak, így a lovak után sem. Nem kell megfizetni a lóadót azoknak sem. akik be­léptek a termelőszövetkezetbe, de lovukat a termelőszövetke­zet nem vette át és az állat- fcrgalmi felvásárló vállalatok sem vásárolták meg annak el­lenére, hogy eladásra felkínál­ta. Nem adható meg az adó- mentesség, ha a lóval a ter­melőszövetkezeti tag, vágj' családja rendszeresen fuvaro­zik. Azok a termelőszövetkeze­tek, amelyek már tavasszal megvalósítják a közös gazdál­kodást, tehát az őszi vetésen kívül közös vetésterületetet alakítanak ki, rövid időn be­lül megoldják az állatok kö­zös istállóban való tartásán közösen takarítanak be, a tel­jesített. munkaegység alaDián részesülnek a jövedelemből, gazdálkodásuk eredményéről zárszámadást készítenek — ebben az esetben a termelő­szövetkezeti tagok csak a háztáii gazdaságuk után fizet­nek jövedelmi adót. Amennyi­ben az alapszabály szerinti te­rületet hagyják meg háztáji gazdaságnak, úgy nagyon Ked­vező az adó mértéke: egv hold után 90—120 forintig terjed. AZ EZ ÉVBEN ALAKULT temelőszövetkezetek ebben az évben nem fizetnek adót. A gazdasági év végével zárszá­madást készítenek ugyan, de adófizetés csak 1960. szeptem­berében váliK esedékessé. Az adófizetés alapja a munkaegy­ség pénzben és természetben kiosztott részesedés. A pénz- báni részesedés után az adó § százalék, a természetbeni ré­szesedés után pedig 10 száza­lék. Minél több a pénzbeni ré­szesedés, annál kevesebb adót kell a tsz-nek fizetni. A kö­zös alapokra fordított össze­gek után adót nem kel! fizet­ni. Polónyi Szűcs Lajos Nagytálya első akar maradni a jövőben is község dolgos, szorgalmas parasztsága messzi vidéken híres és az elmúlt évek során hatalmas utat tet­tek meg a felemelkedésben. A falu népe. dolgozó pa­rasztsága az utóbbi esztendők­ben nemcsak kulturáltabb, emberibb életet él, de sokat változtak gazdálkodási mód­szerei is. Néhány hónappal ezelőtt Nagytálya dolgos népe a nagy­üzemi szocialista mezőgazda­ság útját választotta és szövet­kezeti községgé lett. Szövetke­zetüknek a Viharsarok nevet adták és úgy döntöttek, hogy csupán egyetlen szövetkezetei alakítanak, ahol minden be­csületes, jószándékú, dolgozni akaró ember megtalálhatja he­lyét. Űj, járatlan még Nagy- tályán is a szövetkezet útja, de már a legelső lépések azt igazolják, hogy ez a paraszt­ság, amely az egyéni gazdaság szűk és korlátozott lehetőségei között is oly szép és sokszor kimagasló eredményeket élt el, most a termelőszövetkezet­ben is tudása, szorgalma leg­javát akarja adni. Beszéltem gazdákkal, akiknek máris nagyszerű gondolataik, ötleteik vannak a jövőre és akik kész terveket forgatnak fejükben a szőlőtermelésre, a kertészke­désre, a közös állatállomány megteremtésére egyaránt. Akadnak még hitetlenkedők és kételkedők is, de a falu nagyobbik része máris erősen bizakodó a jövőt illetőleg és a legelső tavaszi napsütés már ki csalt a őket is a szántóföldre. A község örténetében először in dult elő, hogy 64 ember 34 •eid? pel közösen lásson I NAGYTÁLYA munkához és vegye művelés alá a zsíros, fekete földet. — Szép látvány volt — mondta valaki —, amikor el­indult a harmincnégy vetőgép az első közös munkára. Ilyen gyorsan és ilyen jól még so­hasem haladt a vetés a nagy- tályai határban. Jóformán né­hány óra alatt földbe került a 30 hold árpa, 90 hold vörös­here. ami biztosítani fogja majd a közös állatállomány jövő évi takarmányszükségle­tét. | A NAGYTÁLYA!-] ™aork­Termelőszövetkezetnél elké­szült már a jövő évi terv is. A közel kétezer holdas gazdasá­gukban terv szerint dolgoznak és végeznek majd minden munkát. Elhatározták többek között, hogy a talajerő után­pótlás biztosítására az ősz, il­letve a tél folyamán 140 hold földet istállótrágyáznak és 22 800 mázsa istállótrágyát szállítanak ki a földekre. Az őszi vetésekhez 1637 mázsa műtrágyát használnak fel, vagyis holdanként átlagosan 116 kilpt. A termelőszövetkezet tagjai úgy döntöttek, hogy minden munkát, amit csak lehetséges, gépi erővel végeztetnek, nagy mértékben veszik igénybe a gépállomás segítségét. Az állattenyésztésre, annak fejlesztésére szintén gondoltak a nagytályaiak, hiszen a köz­ség régóta szarvasmarhahizla­lással foglalkozik, nem egy gazda híres szép jószágairól és közülük díjat is nyert több országos kiállításon. A barom­fi törzsállományt úgy hozzák össze, hogy megszen k a: ..egy tyúkot” mozgalmat. am1 a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden tag egy tjnSkot visz be a tsz-be, ami a törzs- állorr „ny alapját képezi majd. A községi tanács biztosítot­ta, hogy minden kihasználat­lan helyiség a faluban a tsz birtokába kerüljön, így a két malomépület is, amelynek egyikébe helyezik majd ideig­lenesen a közös állatállományt is. A két malom közül az egyikben darálót indít be a termelőszövetkezet mellék­üzemágképpen, ami nagy je­lentőségű lesz a jószágok ab­rakkal való ellátása szempont­jából. TÜL A TERVEKEN amelyek máris papírra vannak vetve, legértékesebbek mégis­csak azok a gondolatok, ame­lyek egy-egy tag fejében, agyában születtek, vagy szü­letnek meg, amelyekből hol­nap kész tervek, holnapután valóság válik majd. A nagy­tályaiak be akarják bizonyíta­ni, hogy azokat az eredménye­ket amelyeket mint egyéni gazdák értek el. most a terme- lőszövet.íezetben, közös erővel összefogva, meg lehet sokszo­rozni és hogy ez a kis falu itt, Eger szomszédságában, a jö­vőben még szebb, még gazda­gabb lesz. Szalay István Olvasd! < Terjeszd! o NtPíiisnooi ÉÉJÉií i Ejtőernyőseink is elkezdi ék pitány a rádiózási feladatot nem hajtotta végre, ezért a megszerez­hető 200 pont, plusz 50 büntető pont került levonásba. A csapat a további feladatokat jól hajtotta végre, de amiatt, hogy Ruttka László szakosztályvezető végigkísérte útján a csapatot - a fővárosi együttesek óvást nyújtot­tak be, s így a további nagyössze­gű büntetőpontok levonásával az | KÉZILABDA Az Egri Építők kézilabda szak­osztálya villámtornát rendezett az egri Foglár-kerti pályán. A tornán a Gyöngyösi Honvéd, az Egri Honvéd és az Egri Építők csapatai vettek részt, s vívtak egy­mással izgalmas, szép mérkőzése­ket; Az Egri Építők együttese idei első mérkőzésén igen jól mozgott, a három fiatal mezőnyjátékos: Hortobágyi, Fehérvári és Medvecz, valamint a kapus. Gyöngy, bevál­tak. Az Egri Honvéd lelkes, jó együttes, de játékukon erősen érezhető volt az összeszokottság hiánya. A kitűnő Gyöngyösi Hon­véd ellen például az első félidőben kiemelkedő teljesítményt nyújtot­tak és a gyöngyösiek csak a n. félidőben tudtak felülkerekedni. A húsvéti villámtoma győztese, a Gyöngyösi Honvéd, még erőn­A Gyöngyösi Spartacus válasza a Gyöngyösi Bányász SK-nak egri csapat 16 induló közül a helyen végzett. Megelőzte a békés­csabai, a komlói, a pécsi együtte­seket, sőt a Budapesti Építők csa­patát is. A versenyt ^’égül is Szabolcs me­gye csapata nyerte 4110 ponttal (az egriek 2782 pontot szereztek). Az egri ejtőernyősök a célbaug- rásban elért eredményeikkel jobb helyezést érdemeltek volna. léti hiányosságokkal küzd és tá­madásszövése .is csak időnként völt megnyugtató. A torna eredményei: Egri Épí­tők—Egri Honvéd 13:3 (7:1), Egri Építők—Gyöngyösi Honvéd 9:5 (2:4). Gyöngyösi Honvéd—Egri Honvéd 9:2 (3:1). A torna végeredménye: 1. Egri Építők 4 pont, 2 Gyöngyösi Hon­véd 2 pont, 3. Egri Honvéd pont nélkül. ★ Vasárnap délelőtt az egri hely­őrségi pályán barátságos mérkő­zést játszott egymással az Egri Honvéd II. és az Egri Építők n. csapatai. A Honvéd 5:3 arányban győzött. ★ Április 12-én. vasárnap indul az 1959. évi megyei kispályás férfi kézilabda-bajnokság. A bajnokság­ban 10 csapat vesz részt. A téli tanulás után megyénk te­rületén már mindenütt vizsgát tet­tek ejtőernyőseink az elméleti anyagból és a gyakorlati tornagya­korlatokból is. A vizsgák — mint ahogyan Vigh László, az MHS megyei ejtőernyős szakfelügyelője mondja - kielégí- tőek voltak, s most már csak az MHS országos elnöksége ejtő­ernyős alosztályának műszaki szemléjét várják, hogy a nyári edzőugrásokat elkezdhessék. Ezzel kapcsolatban néhány kér­dést tettünk fel a szakfelügyelő­nek, aki az alábbi válaszokat adta.- Ügy értesültünk, hogy az egri ejtőernyősök már ugrottak az idén, sőt versenyen is részt vettek?- Igen. Én, mint vezető bíró, részt vettem az országos budaörsi felszabadulási emlékversenyen, ahol érdemes sportolók versenyez­tek. A versenykiírás szerint az ug­róknak 1000 méteres kombinált ugrást kellett végrehajtaniok.- Az ejtőernyős versenyeken mi a versenybírók feladata?- A gyakorlatok végrehajtásának speciális műszerrel való figyelése, valamint az idő és a célbaugrás távolságának mérése. Talán keve­sen tudják azt, hogy a verseny­bírók ugyanúgy végrehajtják az ugrást, mint a versenyzők, azért, hogy a szél sodrásának irányát megfigyelhessék. Tehát végered­ményben ugyanazt a feladatot hajtják végre, mint a versenyzők.- Ezek szerint ön is ugrott Bu­daörsön?- Igen. ugrottam, miután a tél folyamán én is részt vettem a gyakorlati kiképzésben. A budaörsi ugrás jól sikerült, és számomra feledhetetlen volt, mert színes er­nyővel hajtottuk végre.- Hol versenyeztek az egri ug­rók?- Az egri ejtőernyősök Nyíregy­házán országos járőrversenyen vettek részt, ahol én az ugróterü­let parancsnoki tisztségét láttam el. Az egri együttes Koczka Gyula csapatkapitánnyal az élen, Szalui Miklós, Baráti Ottó és Molnár Fe­renc összeállításban szállt gépbe, hogy az ugrás végrehajtása után a versenykiírásban megjelölt rádiós, evezési, lovaglási. gépkocsivezetési akadályok leküzdése után célbalö- vést és gránátdobást hajtsanak végre. A 600 méteres célbaugrásnál, Baráti Ottó helytelen irányítási technika miatt, területen kívül ért földet, amiért 150 pont került le­vonásba. Koczka Gyula csapatka­A Gyöngyösi Bányász SK a Népújság sportrovatában kéréssel fordult ’ sportkörünk elnökségéhez. A Gy. Spartacus SK elnöksége a kéréssel kapcsolatban a következő választ adja. — Egyetértünk a cikk írójával, hogy Gyöngyös város egyetlen sporttelepe túlzsúfolt. Vélemé­nyünk szerint azonban ezen a túl­zsúfoltságon a Bányász Sportkör is segíthetett volna, de mind ez ideig egyetlen lépést sem tett an­nak érdekében, hogy saját sport­telepe legyen. A labdarúgó pályabért, mely ed­zésenként óránként 36 forintot tesz ki, nem mi, hanem az MTST írta elő. A Gyöngyös városi ta­nács v. b. döntése értelmében a Spartacus bérleményét képező sporttelepen minden rendezvény bruttó bevételének 10 százalékát csekkszámlára kell befizetni, s ez alól még a Spartacus SK sem ké­pez kivételt. Ezt az összeget csak a pálya korszerűsítésére lehet fel­használni. Meg kell jegyeznünk, hogy a Bányász SK egyik fizetési kötelezettségének sem tett eleget 1958. októbere óta. A Bányász SK atlétikai szak­osztálya sem a múltban, sem je­lenleg nem fizetett, s nem özet pályabért. — s ezt senki nem is kérte tőlük. Készségesen elismerjük; hogy ezen bérek kifizetése a Bányász SK-nak terheket jelent, de még nagyobb teher a mi számunkra a pálya karbantartása, takarítása, nem beszélve a fokozatos korsze­rűsítésről. 'mi Rádió árleszállítás! BALATON 4+2 csöves világvevő középszuper készülék régi ár: 1980.— új ár: 1200.— R. 545. 4+2 csöves közkedvelt kisalákú világvevő kö­zépszuper Készülék régi ár: 1580.— új ár: 1020.— Beszerezhető az Állami Áruházban és a megye állami és szövetkezeti boltjaiban. § Apróhirdetések @ FIGYELEM! FIGYELEM! Elcserélném debreceni egy szoba, komfortos, különbejáratú. kis- kertes lakásomat egri hasonlóra. Érdeklődni lehet a Heves megyei Nyomda Vállalatnál. Ssztergólyosokat, marósokat, lakatosokat azonnali belépéssel telveszünk. Vidékieknek szállást és ol­csó üzemi étkezést biztosí­tunk. Jelentkezni lehet: Gyöngyös, Szerszám- és Ké­szülékgyár személyzeti osz­tályán, 7-től 15 óráig. , rVVTVTVTTV^ PARK Szálló budapesti dolgozói részére bútorozott szobát keres. Címet kérik a portán leadni. PERFEKT gyors- és gépírónőt azonnali felvételre keres a Heves megyei Vas- és Műszaki Nagyke­reskedelmi Vállalat, Eger. Raktár u. 1. sz. Köszönetnyilvánítás Köszönetünket fejez­zük ki mindazon elvtár­saknak, akik Csikós György százados, az el­lenforradalom idején hő­si halált halt gyerme­künk emlékére az em­léktábla létesítéséhez hozzájárultak. CSIKÓS-CSALÁD, Heves. NEPDI8A6 A Bányász SK vezetősége Ígé­retet tett arra, hogy megszerzi a futópálya szegélyezéséhez szüksé­ges betonelemeket, ez azonban a mai napig sem történt még meg. Ellentétben a Honvéd SK-val, amely 10 vagon vörös salakkal já­rult hozzá a sporttelep korszerű­sítéséhez. A Bányász SK sportolóinak meg kell érteniük, hogy a zavartalan edzésekkel kapcsolatos sérelmei­ket nem áll módunkban orvosolni, nemcsak a pálya túlzsúfoltsága miatt, hanem a most folyó korsze­rűsítési munkálatok miatt sem. A Spartacus sportolói is hasonló kö­rülmények között edzenek. A futópálya felújítására kiutalt 30 ezer forint sportközpontunknál rendelkezésünkre áll, s ez az ösz- szeg csak azért nem került eddig felhasználásra, mert előbb szüksé­ges a kerítésoszlopok lebetonozá- sa, pályaszegélyek beépítése és a labdarúgó-pálya talajának megja­vítása. Csak ezek után kerülhet sor a futópálya felújítására. Ami pedig a „miniatűr" öltözőt illeti, természetes, hogy a Sparta­cus vezetősége ennek használatá­ért bért számít fel, a Bányász SK azonban ezt sem fizeti. Végezetül megemlítjük. hogy mindazokat a problémákat, amit a Bányász SK nevében Háfra Solti István felénk felvetett — a gyön­gyösi sportankéton már letárgyal­tuk. Még egyszer azt javasoljuk: a Bányász SK vezetősége keresse fel a Spartacus SK vezetőségét és a jó viszony megszilárdítására beszéljük meg közösen a felme­rülő problémákat. A Gy. Spartacus SK elnöksége. Birkózás Eger Városi Tanács v. b. Ipari Műszaki Osztálya az építőiparban és az építő­iparhoz tartozó szakipari munkák irányításában jár­tas, képzett technikust keres. A beosztást pályázat útján lehet elnyerni. A pályázat mellé önéletrajz csatolandó. Feltétel: 5 éves gyakorlat. A pályázat Éger, Városi Tanács v. b. Ipari Műszaki Osztályához nyújtandó be Az MSZMP megyei bizottsága és a Megyei Tanács napilapja Megjelenik hétfő kivételével mindennap. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Szerkesztőség: Eger. Beloiannisz utca a Telefon: 56-74. 56-78. sz. Felelős kiadó: az MSZMP Heves megyei bizottsága Kiadóhivatal: Eger. Balesv-Zsilinszky utca l. sz. Telefon: 24-44 szám. PostafiOk: 23. Heves megyei Nyomda V.. Egei Fv.: Mandula Ernő. Eger. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A lapot árusításban és előfizetés­ben a megyei postahivatalok ter­jesztik Előfizetési díj egy hónapra 11 forint. — Előfizethető bármely postahivatalnál és kézbesítőnél. Diósgyőrben serdülő és ifjúsági birkózó emlékversenyt rendeztek, amelyen a fiatal egri birkózók jól megállták helyüket. A serdülők között például Bőgős László kitűnő birkózással az első helyet szerezte meg. ugyancsak el­ső helyen végzett az ifjúsági Ke­lemen István Is. Rajtuk kívül Ré- vdsz István második. Sütő Denes és Szabó Miklós a harmadik he­lyen végzett. Az Egri SC verseny­zőin kívül indult az Egri Honvéd Pálinkás nevű versenyzője, aki az előkelő második helyen végzett. Az egész mezőnyből ki kell emel­ni Sütő Dér-es teljesítményét, aki most első ízben vett részt verse­nyen. s súlycsoportjában 11 Induló közül a harmadtk helyei szerezte meg. Az országos vidéki felnőtt bir­kózó-bajnokságon Egerből három versenyző: Fehér János, Szarvar József és Füst István vett résül s egyaránt negyedik let*.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom