Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-10 / 83. szám
4 NÉPÚJSÁG 1959. április 10., péntek 1919. Tanácsköztársaság Emlékkiállítás a Nemzeti Múzeumban (Budapesti tudósítónktól): A magyar nép egész törté' nelemkönyve elevenedett meg mindig a Nemzeti- Múzeum patinás termeiben; ezer esztendő emlékei kaptak itt örök tanyát. Most történelmünk egyetlen fejezetére, dicső korszak dokumentumai és ereklyéi előtt emlékezünk. Harcokra, hősökre, győzelemre, szabadságunk hajnalára: dicsőséges Tanácsköztársaságunkra. Hónapok óta lelkes kutatómunka folyt országszerte, s ez a munka az évforduló közeledtével mind élénkebbé vált. Fényképek, röplapok, zászlók, fegyverek vándoroltak a múzeumba, idézni a magyar munkásmozgalom legdicsőbb napjainak emlékét. A fényképanyagot, a megsárgult, fakult felvételeket osztályozták, rendezték. A fényképeken: harcoló 19-es vöröskatonák fegyverrel a kezükben, proletárgyerekek a Balaton partján, a grófi kastélyok parkjában, fegyveres munkásőr a csillagos gyárkapu előtt... -Felvétel repülőgépről, a magasból: Budapest népe ünnepli az első szabad május elsejét. Eredeti légifelvétel. Az egyik vitrinben vöröskatonák egyenruhája látható, szuronyos puskák. Egy másikban Kun Béla személyes tárgyai ... Megrozsdásodott revolverek, elrongyolódott, go- iyótépté véres zászlók. Harcba hívó plakátok a falakon, jelentések. A direktóriumok megalakításáról hozott törvény mellett, jelentések fotókópiái sorakoznak egymás mellett. Az egyik jelentésben ezt olvasom: „Egercsehiben megalakult a direktórium.. A terem közepén álló üveg- szekrényben bélyegzők, a proletárdiktatúra szerveinek hivatalos bélyegzői: Budapesti Forradalmi Törvényszék, Ellenőrző "Munkástanács. A Magyar Tanácsköztársaság Vas megyei Direktóriuma, a Kassai Direktórium... Itt van Latinka Sándor inge, kalapja, irattáskáj'a, jegyzetei. Két üveglap óvja a hajmáskéri vörösőrség tépett zászlaját. Kommunista tagsági könyvek és egy tagsági bélyeg is -— 1 korona 50 filléres — 1918. decemberéből. Stromfeld Aurél eddig ismeretlen naplója, amelyet 1920-ban a Margit körúti fogházban »Fogház fantázia« címmel írt — a. magyar munkásmozgalom becses ereklyéi közé tartozik: És látható Stromfeld Aurél parancsnoki sapkája, eredeti fényképes igazolványa és aranyórája, amelyet a tanáeskormánytól kapott ajándéknak katonai sikereiért. Ugyancsak a Margit-körú'i fogházból való az a fehér zsebkendő, amellyel Stromfeld és cellatársai „hímeztek” ki, tintaceruzával. Rárajzolták Cellájuk képét és a börtönfolyosót. Nevüket is beleírták valamennyien. A kendő egyik sarkában pedig — szemben egy mérleg rajzával — ez áll: »lezárni lehet — bezárni soha!« A dokumentum-gyűjtemény nagyon értékes, ritka becses darabja egy magyar és arab nyelvű belépési nyilatkozat, 1919. elejéről. Története van ennek a dokumentumnak... Az első világháború vihara sok törököt és arabot sodort Magyarországra, akik közül sokan mindenben azonosították magukat a Kommunisták Magyarországi Pártjával és támogatták pro°ramiukat. 1919 márciusában úgy határoztak, hogy Keleti Szocialista Párt néven testvérpártot alakítanak. Innen ez az értékes, idegen írásjelű belépési nyilatkozat. Minden kiállított tárgy a Tanácsköztársaság ünnepélyes hangulatát, történelmi leheletét, valóságát idézi. A proletár- diktatúra 133 napjának művészeti lüktetését felidéző teremben újból találkozunk megyénkkel. A magyarázó tablók képeiről, az írók és művészek direktóriumának csoportjából, Tóth Árpád, Komjáth Aladár, Balázs .Béla és Juhász Gyula képe mellől, városunk. Eger írófia, Bródy Sándor ismerős, villogó fekete szeme tekint ránk. És itt van a füzesabonyiak távirata 1918. decemberéből a Nemzeti Tanácsnak... Füzesabonyban négy irányból fut össze vasútvonal, s az innen induló szerelvények lassúak — panaszkodik a távirat. Kérik az induló szerelvények sűrítését, mert az itt várakozó, átutazó fegyveres katonák sok zavart okoznak szolgálatot teljesítő vasutasoknak. Nagyértékű, gazdag dokumentumok foglalata ez az Emlékkiállítás. Az emlékek, a felsorakoztatott dokumentumok most bennünket szólítanak: emlékezésre és 1919. dicső harcainak folytatására. Ülésezett a iüiosoSonyí járási tanács végrehajtó bizottsága A füzesabonyi járási tanács végrehajtó bizottsága tegnap ülést tartott. Az ülésen megbeszélték az április 20-án sor- rakerülő tanácsülés beszámolóját, amely a mezőgazdaság szocialista átszervezésében elért eredmények értékelésével, a tsz-ek megszilárdításával kapcsolatos feladatokkal, valamint a tavaszi munkák állásával foglalkozik majd. Megvitatták Kiss Sándor vb-titkár- nak az 1959. első negyedévi munkák végrehajtásáról szóló beszámolóját is. Moziműsor EGRI VÖRÖS CSILLAG Álmatlan évek (szélesvásznú) EGRI BRODY Az utolsó felvonás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Tisztességtudó utcalány GYÖNGYÖSI PUSKIN Apák iskolája HATVANI VÖRÖS CSILLAG Felfelé a lejtőn HATVANI KOSSUTH Sport és szerelem PETERVAsARA Nincs előadás FÜZESABONY Nincs előadás HEVES Nincs előadás 1959, április 10, péntek: 1944. A szovjet hadsereg felszabadította Ogyesszát. 1809-ben tört ki a francia—osztrák háború. 1739-ben született Baróti Szabó Dávid költő. 1954-ben halt meg Auguste Lu- miére, a mozgófénykép feltalálója. Névnap 0? Ne feledjük, szombaton: LEO iifusli- ÜJ HÁZASSÁGKÖTŐ termet rendeztek be a gyöngyösi városi tanács épületében. A terem korszerű berendezésére húszezer forintot fordítottak a városfejlesztési alapból. — NÉGYSZÁZ holdon vetnek aprőmagvakat a hevesi járás községeiben.- NÉGYEZER négyzetméter nagyságú parkot létesít Mátraházán az Üdülőhelyi Állandó Bizottság. Az új, a tájegységbe szervesen beleülő park előkészítési munkáit befejezték, s megkezdték 30 ezer forintos költséggel a virágágyak és a rózsalugasok létesítését. — A KEDVEZŐ tavaszi időjárás és a langyos esők hatására megyeszerte meggyorsult a kukorica vetése. Számos termelőszövetkezetünk veti a kukoricát.- ÖRÖKLAKÁST épít a gyöngyösi Rákóczi utcában az OTP. Az új, tizenkétldkásos épületet még ez év végén átadják a boldog lakástulajdonosoknak. Tévedés műsora Egerben este fél 8 órakor: HARAG NAPJA (Vörösma rty-bérlet) á°rr~ Megvagy. Magdi! „ Betyárvi I ág Egerben44 Egyik hetilapunk beszámolta luxemburgi rádió híréről, amely szerint Calais lakói rádiófelhívás alapján, közadakozással mentettek meg egy konflislovat a vá- góhidtól. A ló kegyetlen gazdája ugyanis el akarta adni a jószágot a mészárosnak, s a fölbuzdult calai- siak sebtében ösz- szegyűjtötték az árát, megmentették a párát és 30 ezer lakos díszkísérete mellett vezették jól megérdemelt menhelyé- re. Azt hiszem, a hetilapok azt hiszik, csak külföldön esik meg ilyesmi, ezért írnak Luxemburgról, Calaisról stb. De mi történt a minap Egerben? — Egyik idegenforgalmi cikkünkben megírtuk, hogy nemegyszer kóbor kutyák csatangolnak a városon át, s a gyepmesteri hivatalhoz fohászkodtunk. E cikket én követtem el. De vajh, sejtettem-e, hogy milyen következményekkel ? Én akkor még nem tudtam, hogy kóbor kutyák és kóbor kutyák között különbséget kell tenni, s hogy az egri utcák büszkeségét, Betyárt, ki kellett volna emelnem az általánosításból, s a cikket valahogy így kellett volna megfogalmazni: „Tűnjön el a városból minden kóborkutya, kivéve Betyár, aki én, te, ö, mi, ti, ők védelme alatt áll. De ki ez a Betyár? Tekintélyes, hanyag eleganciá- jú, lompos és sárga eb. Mindennap láthatod az SZTK- rendelő és a színház közti térségen Víg farkcsóválással szegődik nyomodba, majd sértődötten faképnél hagy, ha nem óhajtasz társalogni vele, A környék lakói és a kutyabarát színművészek kosztol- tatják. Valaki kényelmes ebfekhelyet készített számára egy kapualjban, ott piheni ki a kisvárosi lebzse- lés fáradalmait. Oly magabiztos és fölényes, amint az utcán jár-kel, mint egy hajdani mágnás. A minap H. Gy. barátom, aki ugyancsak Betyár tisztelőinek népes táborához tartozik, ebédutáni semmittevésben szundított békés otthonában. Ám egyszer csak felriadt arra, hogy hitvese szenvedélyesen átkozza az említett kutyaellenes cikk szerzőjét, nevezetesen engem. összedűlt a világ, a romboló cikk megtette hátasát, mert Betyárt elfogták. A sintér elvitte, Betyár nincs többé, lm, így tett pontot egy kutyaélet végére a Népújság. De nem addig a! Csak a szájtátit lehet legyűrni! Barátom és hitví viszont a teUzk embere voltak. Bizonyára szerv1.k előtt lebegett a calaisi példa. Gy. kikászálói u délutáni kényeméből és elkutyo.- golt a felnémet it végére, ahol — állítólag — a forya- lombóVkivont ebek tanyáznak. Itt 'azt mondták né,ti, hogy az ebinte •- «áló tábor a szőlőiéi út végén ve).. Vessünk egy pillantást Eger térképére. Vagy inkább ne vessünk. Nevessünk. Barátom viszont búsan hazaballagott, aznap este gyásztort ültek 5s felváltva átkoz .ok engem és a sintt Én kibírtam. De j. sintér, úgylátszik-, nem, mert másnapra — egy, magát inkognitóban tartó színművész közbenjárására — Betyárt szabadon bocsátották. Azóta ismét ott lohol az SZTK körüli partokon. Eddig a történet, amely csak azért nem humoreszk, mert igaz. — pala — ’ ÉRDEKES HÍREK ~ a világ minden tájáról fvvywywyyyyyvvwyywywywyvy! GYORSUL FÖLDÜNK FORGÁSA Egy Londonban működő atomóra járását megfigyelve, szakemberek megállapították, hogy a föld, amelynek forgási sebessége már jó néhány éve — bár nagyon kis mértékben, de mégis észrevehetően lassult, most ismét meggyorsította mozgását. Az óra pontosan jelezte, hogy egy nyári nap rövidebb volt, mint egy téli. A differenciát csak a rendkívül finom és érzékeny- készülék jelezte, hisz mindöszsze egy ezredmásodpercről van szó. DÉL-AMERIKAI KARNEVÁL A temperamentumos brazil nép farsangi mulatozásai ez idén is megkövetelték az áldozatokat. A Rio de Janeiroban összeállított statisztika szerint a fővárosban és Sao Pauloban 27 haláleset történt. A kórházak több mint száz személyt vettek kezelésbe, ezek részr. ben verekedések, részben utcai* balesetek következtében sebesül-; tek meg. A brazíliai rendőrség a/ egyre jobban elfajuló vigadozásoU' ideién 5000 letartóztatást, hajtott végre. NIGÉRIA /WWWvWVWSAAWVWvWVWvWv', V. VvWvVWvW» VVNAAAVvVvN^VvVSA^WWVVWWVVVV Havasok világa A Hargitán avarom semmi nesz. MoaduI. Nehezen engedtek el Sze- kelyudvarhelyről, de aztán mégis elbúcsúztam és útrakeltem, fel a Hargitára. Hargita.;: havasok... Már a neve is olyan sejtelmes, csodálatos titkokat ígérő, Kicsit félelmetes, mégis ellenállhatatlan mágneses erővel vonzza az utast. Az ember csak megy, kapaszkodik egyre feljebb. Már rég eltűntek az apró székely falvaK, az utolsó román házacskák is elmaradtak mögöttünk, de még mindig megyünk egyre feljebb a hegyen, és azt gondolná valami alföldi atyafi, hogy talán az égiekhez indult vizitelni. Körös-körül mindenütt erdő, hatalmas szál fenyők és néma, mozdulatlan csend. Jólesik egy kis pihenő, az ember csak ül mozdulatlan. Mélyen magába szívja a havasi fenyő gyantás illatát, űzetne csodálattal cirógatja az érdiéi, tisztás zöld gyepszőnyegét, melyet piros, kék és sárga színekkel ismeretlen virágok mintáznak. A kövér fű között apró - bogarak és fürge hangyák szorgoskodnak. Vén, mohos sziklákon hószagú patak csörgedez, tarkatollú madarak, félé"ksz°mű őzek, alamuszi rókák és örökké éhes. vérszomjas farkasok osonnak ide szomjukat oltani. De ág most nem reccsen, az latlan, néma az erdő. A fenyők halkan suhognaK, a patak vize csöndes csörgedezés* sei csúszik tova a sima köveken. A fák teteje fekete síkká folyt össze, a hegyek villa felnyomult egészen az ég közelébe, a világmindenség álmosan sóhajt és a hangtalan nagy némaságban elszunnyadt tán az örök idő is. Az erdő tetején halk zúgás borzong, — nagy felhősátor ütközött bele, — az avar fölött pajkos fények űzik egymást. Édes álomra csukódó szemem riadtan rebben. A hegyeket gomolygó ködhidak kötik ösz- sze, egy-egy percre megülik a szirtek fejét, aztán a felhők lassan felszakadnak, a pajkos szél továbbűzi őket, a felbukkanó nap rájuk nevet, fényes sugarai a szaladó felhőfoszlányokba csodás színeket szőnek és azok aranylavinaként legurulnak az ég peremén. Én is felocsúdtam a nagy csodálkozásból, és erősen biztatni kezdtem magamat, hogy ioarkodnék tovább, mert nem lesz jó, ha itt lep meg az éjszaka. Erőé, nagy léptekkel iparkodtam, hogy behozzam az elmulasztott időt. Sokáig mentem, már éppen azt gondoltam, hogy elszökött lábam alól az ösvény, amikor az irtás végében vékony, szürkéskék füstcsíkot pillantottam meg. Egyszerű, havasi pásztor gömbölyű fenyőgerendákbói összenagyolt, farkasíogbd eresztett, zsindelyes tetejű kicsiny kunyhója volt az. Ablaka egykedvűen nézte a végtelen erdőt, meg annak vándorát. Szerényen súgta: összkomfortot nem adhatOK, ds nyugodt pihenést, vihar, hideg és dúvad ellen biztos menedéket — igen. A kunyhó előtt botjára támaszkodva állt az öreg székely. Állt mozdulatlan, urasán, mint egy hargitai fejedelem. összehúzott szemmel nézett felém. Odébb mohóm legeltek állatai, a friss fű harsogott szájuk alatt. Az öreg szívesen fogadott. Kevés szóval, lassan ismerkedtünk. A szürkület már erősen vastagodott, amikor egy ie- gényforrna fiú köszönt ránk. — Jó, ’stét! meggyűltem. Öregapám. Az öreg székely ránézett, bólintott, aztán magyarázatképpen mondta: — Az unokám. Eddig minden nyáron itt őrizte velem a jószágot, de eztán már csak magam leszek. Felsőbb iskolába megy a gyerek. — Gergő, tégy tüzet a fa alá. A kondérban hamarosan buzogott a víz. A fiú ügyesen megfőzte a puliszkát, friss saj - tot, túrót vett elő és enni kezdtünk. — Úgy kosztolok itt, mintha mindig együvé tartoztunk volna. Az öreg rám nézett, és csak ennyit mondott: — Hiszen testvérek lenpénk. Vacsora után szemem hamar elnehezedett. Hiába, nehéz volt az út fel a Hargitára. Az öreg székely megértőén bólintott. — Ha elfáradt, tegye el magát holnapra. A tűz közelében alacsony csereklyeágy állt. Káruly bácsi piros csergét terített rá, s jóc- cakát kívánt. Az öreg visszaült a tűzhöz. Csendesen nézte hol a parazsat, hol unokáját. A fiú is csak ült, a tűz árnyéka játszott arcukon Telt az idő, Gergő tartotta magát erősen, mint ahogy egy emberré cse-< peredett székelyhez illik. — Gergő! hát neked menned? kell? ? — Nekem, hajnalban, igen.? — Segíjjen az Isten! ? — Maradnék még, öregapám,? de amit nem lehet, hát nem? lehet. ? — Ha már így van, vélem? ne törődj. Megleszek én ma-? gam is a jószágokkal. — Meglesz-é? — Vésd eszedbe, fiam, ..ini-S képpen az erdei vadnak kör-? mivel, s fogával kell harcolni,? azonképpen a szegíny ember? gyermekinek az eszivel”. A? madárnak szabadsága és szár-? nya van, hogy magasra repül-? jön, az embernek meg egyet-? len szülőföldje és sok köteles-? sége. Tanulni mísz Bukarestbe,? de soha se felesd el. embernek? születtél, s legfőképpen szé-? kelvnek. . ? A fiú mozdulatlanul ült, ? szeme sem rebbent, gyéren? pislogott a tűz. Sokáig hallga-? tott az öreg székely. aztán? megszólalt: > — Eridj, Gergő Tudom. ne-> híz itthagyni a Hargitát, a fel-? síges nagy, szabad erdőt, meg? a Betyár kutyát, de muszáj.? mert küldetésbe mísz Te és a? hozzád hasonlók jelentik a ha-? ladást, ti formázzátok a gaz-? dagabb és emberibb holnapot.? (Folytatjuk) FAZEKAS LÁSZLÓ ? A nigériai nősülni vágyó fiatalemberek sorsa egyre súlyosabbá és kilátástalanabbá válik. Itteni szokás szerint a menyecskéket súlyos pénzért ké\l megvásárolni, s a drága portékák ára egyre jobban emelkedik. Következésképpen észrevehetően csökkent a lakodalmak száma, s ez a tény hamarosan új problémát okoz majd az országban: a születési arányszám jelentős csökkenését. DISZNOHIZLALAS — Alomforral Mandzsúriái állattenyésztő!; éi állathizlalási módszert dk»’ áznak anélkül, tiO"j növelnék a hizlalásra szánt élnlénvek 'Helnpszrr- porcióját. Az út kúrát ser'ése- ken próbálták ki. rápLtH’iukóa altatásáért kevertek. V rendszeres ellenőrző mérések alapién ír >sá!- lapították. ho?y az állatok evv nap alatt átlak 1 I« :'i dekát híztak. Ho'zy az altatösze-dk okozna esetleges érv;»t - ; ■-] aék. a disznók Vty' ' ■■ .1... ormossá «okát is ..... . el ősegítik és n vyov i áj, a/ -««észté st SZOVJETUNIÓ Az ország leghidegebb vidékén. Észak-Nyugat. Szibériában a vastag jé'’pán céllal borított talaj felszíne alatt hatalmas melegvízforrásokat fedeztek fel. A TASZSZ közlése szerint a lobogó forrásban levő vizet melegházak és városok fűtésére fogják felhasználni.
