Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-09 / 82. szám
4 Bi Éí»üíS A6 1959. április 9., csütörtök Makarenko élő öröksége előbbrevalók, mint a merőben egyéni, önző célok. IVem jelent viszont a mi ~ ^ közösségi nevelésünk valamiféle önállótlan nyájemberek kitenyésztését. Makarenko mindig messzemenően figyelembe vette növendékeinek érdeklődését, hajlamaikat, törekvéseiket. Ezek teljes mértékben érvényesülhetnek a szocialista nevelésben mindaddig míg a közösség, a társadalom objektív érdekeivel szembe nem kerülnek. A szocialista közösséghez tartozók magatartását, tevékenységét az öntudatos és aktív fegyelem jellemzi. Ez a fegyelem — hosszas nevelőmunka eredménye, csu pán a szervezettség és jó munka eredményeképpen alakulhat ki. Természetes tehát, hogy a magasrendű, öntudatos és aktív közösségi fegyelem nem lehet meg kezdőfokon. A valódi szocialista fegyelem — nem puszta engedelmesség, hanem aktív, öntevékeny, a közösség szervezettségéből, a belső törekvések és a társadalmi célok harmóniájából, egyéniségéből jön létre. A fegyelmezett, szocialista közösségi ember kialakításához megfelelő buzdító, serkentő ösztönzésekre (elismerés. jutalom stb.) és némely esetben megelőző, védő, büntető intézkedésekre is szükség van. A liberális, individualista, anarchista pedagógiával szemben Makarenko hangsúlyozta, hogy különösen a nevelés kezdeti falcán, szükség lehet büntetésekre is. A büntetés célja: az egyéni helytelen magatartás és a közösségi élet követelményei közti összhangot biztosítani. A büntetés lényege: „az egyén átéli, hogy a közösség elítéli, miközben tudja, hogy helytelenül járt el" és ez az átélés gátlólag hat a jövőben a hibák elkövetésére és helyes cselekvésre ösztönöz. "VTólységes szocialista huma- iüzmus hatja át ezt a szemléletet. Ez a humánus szemlélet mutatkozik meg a büntetéssel kapcsolatos ~ apróságnak tűnő, de nagyon tipikus — makarenkói gyakorlatban: a büntetés kiszabása és annak végrehajtása után többé sem szóval, sem cselekedetben senkinek nem volt joga újra felhozni, felhánytor- gatni a hibát. E szemlélet logikus következménye, hogy Makarenko élesen szemben állott a testi büntetés, a verés minden formájával. Az ilyen büntetés — voltaképpen csak a felnőttek idegességének, tehetetlenségének. bizonysága. Ha megszokottá válik, lényegében hatástalan —, de minden esetben eldurvító, megalázó hatású. Ezért mélységesen eltorzítják Makarenko nevelői gondolkodását azok, akik „Az új ember kovácsá”-han a kezdet Uusz éve, 1939. április eleLJ- jén halt meg Anton Szemjonovics Makarenko, a nagy szovjet pedagógus. A szocialista világban Krupsz- kájá mellett, őt tartjuk nevelésünk klasszikus mesterének. Igazi forradalmár volt Makarenko: kora fiatalságától, 1905. óta tevékenyen vett részt a .munkásmozgalomban, szívével. és eszével, roppant energiájával és hatalmas képességeivel a kommunisták ügyét szolgálta, mint tanító és harcos agitátor, mint isicol aszervező és író. Alkotómunkája, tehetsége a Nagy Októberi Forradalom után bontakozhatott ki igazában. Az 1920-as években a Dzerzsinszkijről elnevezett gyermektelep vezetését bízták rá, majd a Gorkij-telep vezetője lett. Itt az erköl- csileg züllött, bűnöző és csavargó gyermekek telepén alakította ki a gyakorlatban nevelési eljárásait, módszereit. ' Szinte elképzelhetetlen, óriási ; nehézségekkel kellett meg- , kü ;denie. De rendíthetetlen, j mély kommunista meggyőző- dése és tettereje, nagyszerű nevelési képességei, vaskövetkezetessége, szívóssága és nem ( utolsósorban szárnyakat adó, c lendítő erejű és egyúttal mélységesen reális nevelési opti- 1 mizmusa győzelmet aratott. 1 Bámulatos sikereket, hihetet- 1 lennek látszó eredményeket i ért el, néhány év alatt sike- c rült a bűnözőkből, csavargód- t bók céltudatos, aktív közössé- t gi embereket — hasznos, sőt t sole esetben kiváló —, szovjet s polgárokat nevelnie. 1 Sokféle harc eredménye "i Makarenko pedagógiája. A 1 forradalom . pedagógiája ez, t megvalósítja és alkotóan fej- 1 leszti tovább Krupszkája él- £ gondolásait az öntudatos, ak- c tív közösségről, szocialista fe- t gyelemrol és munkáról. Gyö- t kérésén különbözik ez a régi polgári pedagógiától. Céljaiban, tartalmában szocialista ■— szervezési formáiban és eszközeilpen, módszereiben is gyökeresen új nevelés született meg:,, a forradalom pedagógiája. egyúttal a pedagógia forradalmává is lett. ★ jVf'ár fiatal korában íssze- retett írogatni Makarenko. Jelentős pedagógiai művei azonban csupán 1932. óta jelentek meg. írójuk 44 éves volt ekkor, negyedszázados pedagógiai munka gazdag tapasztalata állt mögötte. 4 Nálunk 1947-ben jelent meg elsőnek „Az új ember kovácsa”. Ennek hatalmas sikere volt, 1949. óta jelennek meg alapvető művei: A Válogatott pedagógiai tanulmányok, az Igor és társai, a Szülőle könyve. Néhány éve 7 kötetben megjelentek magyar nyelven összes művei is. Műveit immár 12 éve sokan olvasták nevelők és felnőttek, szülőit és fiatalság egyaránt. kr Kiindulópontja — de egyben végpontja és sarkpontja Makarenko pedagógiájának nevelésünk céljainak konkretizálása. A végső cél: aktív, szocialista közösségi ember nevelése. E végső cél érdekében tevékenykedik a szocialista társádalom minden intézete, iskolája, minden osztálya. Nagyszerű tanulsága a makarenkói nevelésnek, hogy a gyermekek számára igazi, vonzó célok nélkül nincs igazi. lüktető közösségi élet, e nélkül elszürkül, elfonnyad a gyermek-közösség. A közösségi nevelés szocialista elve szembeszáll a liberalizmussal, ind!viduálizmus- sál. Joggal kifogásolta Makarenko az állandó, „nyugodt, egvenletes hangvétel” pedagógiáját, (Nvemcsenkó) és a súlyos vétségeknek pusztán négyszemközti beszélgetésekkel történő elintézését (Póz- nyákov) .is. Az említett eljárások szenvtelen bürokratává süllyesztik a neve1 őt, illetve nem nevelnek a közösség előtti felelősség tudatára. Egyén és közösség érdekeinek harmonikus egyeztetése valósul meg a szocialista nevelésben úgy, hogy az egyén céllá!, törekvései sohasem kerülhetnek szembe a közösséggel. Mindig a szocialista tár- nadalam, a, közösség céljai kezdetén elcsattant pofonra hivatkoznak, és e jelenettel a verés létjogosultságát akarják bizonyítani. Ezek a félrema- gyarázók elfelejtik, hogy az ilyenféle eljárást Makarenko későbbi gyakorlatában teljesen felszámolta, írásaiban félreérthetetlenül hibáztatta és nevelési eszközeinek, módszereinek fogyatékosságaival, kezdeti tökéletlenségével magyarázta. Ez tehát sem nem követendő példa — sem mentség, vagy felszólítás a verésre nem lehet! A fegyelmezett közösség nem alakulhat ki valami légüres térben, pusztán a pedagógusok parancsszavára. A közösségi érzelmek — a közösséget összekapcsoló szálak, a közös célok érdekében végzett munka — különösen a fizikai munka — elvégzése nyomán fejlődnek ki. i megfelelő politikai tuda- *■ tossággal végzett, hasznos termelőmunka — a szocialista jellemnevelés nélkülözhetetlen tényezője. Különösen a munkamegosztás fejlett szervezeti formái alkalmasak arra, hogy soko’dalúan fejlesszék a gyermekek különféle képességeit, (pl. izom, erő, kézügyesség, gyors és pontos mozdulatok elvégzése, átgondolt, megfontolt, célszerű cselekvés, stb) a kommunista jellemvonásait. Igazán csak a közösségi munka által mélyül el a bajtársiasság, a segítőkészség, az áldozatkészség, az állhatatosság, a közösségi munka felelősségtudata, a tájékozódóképesség, szervezőképesség, leleményesség. A munkát éppen a közösségi jellemvonások, a harmonikus szocialista embernevelés szempontjából tartotta nélkülözhetetlennek Makarenko. Nemcsak pedagógusokhoz, hanem szülőkhöz is szólt Makarenko. Szemléletes képet ad egyes szülő-típusokról. Igazi írói jellemző erővel mutatja be a családi nevelés kü1 önféle pozitív és negatív, példáit 1 „Szülők könyvé”-ben. k ' Makarenko ízig-vérig dialektikus nevelési gondolkodó volt. Határozottan vallotta, hogy a nevelésben nincsenek kész „receptek”, sablonok: Ellensége volt minden felszínes, sematikus, dogmatikus és merev szemléletnek. U usz éve halt meg Maka- renko. Igazi hatása azonban csak halála után, napjainkban van kibontakozóban. Céljai, törekvései, gondolatai egyre jobban áthatják, megtermékehyítik a szocialista nevelési gondolkodást. Tanításai a szocialista nevelés élő klasszikus örökségeként terebélyesednek korunkban. Ezt az élő örökséget azzal ápoljuk, ha alaposan és mélyrehatóan tanulmányozzuk műveit. Egyre alaposabban, egyre mélyebben, egyre alkotóbban!DR. BERENCZ JÁNOS a TIT pedagógiai szakosztályának tagja. Hiába, majom, majom marad ... (A Schweizer Illustrierte karikatúrája) M ttsimŰHor EGRI VÖRÖS CSILLAG Álmatlan évek EGRI BRODY Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Tisztességtudó utcalány GYÖNGYÖSI PUSKIN Apák Iskolája HATVANI VÖRÖS CSILLAG Felfelé a lejtőn HATVANI KOSSUTH Sport és szerelem PETERVArfARA Nince oióadáe FÜZESABONY Vihar kapujában HEVES Csempészek. iitiinoro Egerben este V» 8 óraao,. HARAG NAPJA (Klefaludy-bérlétj középiskolás) FILM: Apák iskoláid A film nagyon érdekes, fontos, mindennapi problémát dolgoz fel. Egyaránt szól szülőkhöz és nevetőkhöz. Mondanivalójában, művészi feldolgozásában, színészi játékban egyaránt kiemelkedő. Szülőkről, nevelőkről, gyerekekről szóló nagyon emberi történetet mond el az „Apák iskolája” c. magyarul beszélő csehszlovák film. Bemutatja a gyöngyösi Puskin Filmszínház, április 9—13-ig és az egri Bródy április 17—22-ig. 1939. április 9, csütörtök: 1864. Martin szabadalmaztatja acélgyártó kemencéjét. 1925. A bolíviai forradalom napja. 1904-ben halt meg Beck János operaénekes. 1934-ben halt meg O. Miller német elektrotechnikus, a világhírű Deutsches Múzeum megalapítója. 1879-ben halt meg Ernst Friedrich Richter német zenetudós. 0/ Névnap C? Ne feledjük, pénteken: ZSOLT mm _ NÉGYEZER HOLDON vetnek aprómagvakat a hevesi járásban. Különösen sok vörösherét és lucernát vetettek már eddig is a tsz-ek. — HARMINCEZER forintét fordítanak Atkáron a kultúrház felújítására és részbeni korszerűsítésére. A munkálatokat még ez év első felében befejezik.- PARKÍROZZÁK Tarnaőr- sön a Háziipari Szövetkezet előtt levő teret. A tanács tizenháromezer forint hozzájárulásával, s a Szövetkezet támogatásával, valamint a község lakosainak 5 ezer forint értékű társadalmi munkájával, a tavaszias idő beálltával, megkezdik a községben ^ új színfoltot képező park építését. — EGERBEN rövidesen elkészül a szövetkezeti kultúrterem a Dobó téri szövetkezeti székházban, ahol havonként rendeznek majd műsoros esteket.- ISKOLAKERÜLÖ címmel tart előadást vasárnap délelőtt 10 órakor az egri Művelődési Ház báb-színjátszó csoportja a Művelődési Ház nagytermében. — A GYÖNGYÖSI Váltó- és Kitérőgyár, a MÄV megrendelései alapján az 1959- es terv ét a múlt év tényszá- mához viszonyítva 4,6 százalékkal emeli. ÜJTÍPUSŰ SZÁMOLÓGÉP A szovjet Tudományos Akadémia irányítása alatt álló automata készülékek gyárában új típusú számológépet készítettek, amely — az eddigiektől eltérően — sűrített levegővel működik. A pneumatikus számológép tervezője II- jicsev szovjet mérnök. Találmánya, bár valamivel lassabban működik, mint az elektromos számológép, mégis sokkal pontosabb és egyszerűbb szerkezetű, mint elődje A szovjet üzemekben hamarosan megkezdik sorozatgyártását is. Barta Károly, Bélapátfalva: A cementgyári nagy készülődésről beküldött tudósítását feldolgozzuk és még a hét valamelyik napján megjelentetjük. Kérjük, írjon minél többet a cementgyáriak életéről, mindennapos gondjairól. Leveleit szeretettel várjuk! Dobó Sándor, Eger: Az egri vasútállomás dolgozóinak eredményes munkáját közlő levelét megkaptuk és a lapunkban felhasználjuk. » Az idei eannesi filmfesztiválon Japán a Shirasagi című filmjével jelentkezik, amely egy gésa életéről. szóló regény alapján készült. X A genfi filmszín házakban nagy sikert aratott A TÖR-'. ! VÉNY című film, amely Roger Vailland, francia író azonos című művéből készült. A fűm sikerét a kitűnő színészek is biztosítják: Gina Lollobri- gida, Yves Montand, Marcello Mastroianni és Paolo Stoppá, x A DEFA FILMSTÚDIÓBAN SIMPLON-ALAGÚT címmel új filmet forgatnak, amelynek I alapjául megtörtént események ‘ szolgálnak. A film témája te különböző népek, német, olasz és svájci munkások szolidaritás se. A forgatókönyv Vasco Pra* tolini, olasz író műve alapján készült. * Egy ember a sok közül PIROS ARCÚ, jókedélyű fiatalember Fehér István, nagyrédei dolgozó paraszt. Azért mondom, hogy fiatal, mert még csak 36 telet ért meg. A 36 évből viszont kevés olyan boldog' tavaszt, mint az idén. Azt mondják, tavaly jó termése volt. 40 hektó jóféle bort őriz pincéjében. Jól fizetett az év, de talán még jobb lesz a jövő. — Nem így volt-ám ez mindig. Disznósajtot sem ehettem csak úgy hétköznap — mutatja a kezében levő jókora darabot. Az sem újság, ha egy- egy ilyen kiadós tízórai után lenyomassa egy Ids jó, saját- terméssel az ételt. — Summás gyerek voltam — emlékezik vissza. — Apáméit a Földvári gróf úr birtokán dolgoztak. Jómagam is már 9 éves koromban 20 filléres napszámért hordtam a vizet. Amilyen gazdag volt Földvári gróf — ezer hold földje volt —, olyan keveset fizetett Iskola?! Volt olyan hét, amikor csak háromszor tudtam elmenni. Messze is volt, mivel tanyán laktunk, s két és fél kilométerre kellett a falusi iskolába járni, összesen hat osztályt végeztem. — 1930-ban nem tudom mi okból, apámat elcsapták a Földvári-uradalomból és bejöttünk a faluba lakni. Ezután már a Vereb-tahya summósai voltunk apámmal együtt. Itt két évig dolgoztam, s mivel már akkor nagyfiú számba mentem, 20 éves voltam, megnősültem. Egy évre rá, mint fiatal házast, behívtak katonának. Míg távol voltam. Itt a faluban is megtörtént a földosztás. A feleségem kapott három hold szántót, 800 négyszögöl szőlőt. Mire hazajöttem, már mint új gazda kezdhettem munkához. NEM, MONDOM, nehezen ment, különösen az elején. A feleségemmel reggeltől estig kézierővel forgattuk a földet az új telepítésnek. Emlékszem, az első termésem körülbelül 9 hektoliter bor volt, s az idén már négj' és félszerese, 40 hektó termett. Megérte a fáradtságot. Ügy voltam vele, hogy szívesen dolgoztam, mert tudtam, hogy ez a föld már az enyém. Ki is vette volna el tőlem? Deák Laci, a tanácselnökünk, vagy egy másik, ugyanolyan egykori summás- paraszt. mint én? 1956-ban, az ellenforradalom idején, az igaz, kicsit megijedtem. Szemtanúja voltam több gyűlésnek, s hallottam, bőgj' egyesek mit akarnak. Azelőtt nem voltam párttag, 1956-ban rádöbbentem arra, hogy mit jelentene, ha vissza- állna a régi rend, kezdődnék a summás élet, beléptem a pártba. Tudtam, hogy nekem is ott a helyem. A felszabadulás óta eltelt idő alatt nemcsak az én életem, hanem a község valamennyi lakosa élete megváltozott. — Tessék nézni, mennyi új ház épült az utóbbi években. Az ott az enyém — mutat egy távoli, plrostetős. verandás, villaszerű épületre, — Két szoba, konyha, kamra van benne. Valóban, szép ház, 1940-ban építette, s mint mondja, nem adná oda százezer forintért se Az udvaron motorkerékpár áll. Ha sáros, a gumicsövet felkapcsolja az új kútra, amit most vezettetett be háromezer forintért. Dehát ez is a kényelemhez es a jobb élethez tartozik. — Mivel szeret szórakozni? — Van nekem egy príma kétcsövűm. Vasárnaponként vállamra veszem, s vagy egy rókát, vagy egy kóbor kutyát, ha sikerül elejteni, meg vagyok elégedve. IGEN. EGYSZERŰ urasági cseléd volt, talán hajtó is, valamelyik gróf úrnak, s ma kezében puskája — sajátja. Szabad idejében ő hódol az egykori „úri sportnak.” Ha hazajön, örömmel várja felesége, boldogan ugrik nyakába kis Pannikája, a bamahajú, ötéves kislány. — Neki már nem lesz olyan élete, mint az enyém volt. Ha hazajövök, az az első, a nyakamba ugrik és hízelgőn mondja: — Aouci adjál öt forintot, mert megyek a cukiba. S ilyenkor én mit tehetek, mint teljesítem kívánságát. Az Igaz, hogy ez elég sokszor megismétlődik. — A feleségemmel legtöbbször moziba és színházba járunk. Legutóbb a hatvaniak előadásában láttuk a „Leányvásárt”. Nekem is, meg a feleségemnek is nagyon tetszett. Mér alig várjuk, hogy megint iöiiön valami színjátszó csoport a faluba. — Azt szokták mondani a falusiak, ha most az isten megállítaná a világ folyását és úgy maradna, ahogy most van,, ió lenne Én nem ezt mondom. Nekem is jó. nem is kívánok talán jobbat, de a fejlődést nem lehet megállítani Ha ma még sokan ellenzik is ezt u nézetet, de a lobb élet kulesu « nagyüzemi gazdálkodás Lehet, lövőre már ott találkozhatunk • Kiss Bél»