Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-08 / 81. szám

VILAü PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK? \3I^ Hol a hiba ? AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA X. évfolyam, 81. szám ARA; 50 FILLÉR 1959. április 8., szerda Miért igazságos a földjáradék? Kormányunk nemrégiben határozatot hozott arra vonatkozóan, hogy a termelőszövetkezetekbe földdel be­lépő dolgozó parasztok földjáradékra jogosultak. A föld­járadékot a föld aranykorona értékében fizetik, illetve a földjáradékot abban fejezik ki. A földjáradék így a kis- és középparasztnak népi de­mokráciánkban is elismert, jogos jövedelmi forrása. Sa­ját munkája által elért földjáradékot, akár saját, akár juttatott földön, mindenki teljes mértékben élvezi. Ezen az sem változtat, hogy az új idők követelményeinek meg­felelően a földdel rendelkező parasztok százezrei szövet­keznek. A szövetkezetben továbbra is saját gazdájuk ma­radnak. azzal a különbséggel, hogy az összes gazdasági tevékenységet közösen végzik. A termelőszövetkezet min­den tagjának közös használatba bevitt földje továbbra is a belépett dolgozó paraszt tulajdonát képezi, sőt még örökölhető is marad. A közösbe lépés tehát a belépett tag föld-tulajdonjcgát nem érinti, csak a közös használatba vont földek gazdasági hasznosítása felett, — a tagság ér­dekében, — a közgyűlés rendelkezik. A termelőszövetkezeti tagot, mim földtulajdonost te­hát továbbra is megilleti a földjáradék. Ez már a tsz- jövedelem elosztási rendszerében is tükröződik. Nemcsak munkadíjat kap, hanem a tiszta jövedelemnek a munká­ja alapján ráeső részét. Ez a jövedelemrész magában fuglalja az ő munkadíját, de a földjáradéknak az összes területből ráeső részét is. És itt van például a nagy kü­lönbség a termelőszövetkezeti tag és az állami gazdaság dolgozója között. Az állami gazdaság dolozója nem a gadaság jövedelméből részesedik, hanem munkabért kap az elvégzett munkáért, függetlenül a föld minőségétől, az abba befektetett munkától, vagy a gazdaság jövedel­métől. A tsz-ek a legkülönbözőbb nagyságú földterületekből alakulnak, tevődnek össze, ezért a földjáradékot le keil választani a munka után járandó összegből és a bevitt föld nagysága és minősége alapján külön kell kiszámí­tani. A kormány a földdel belépő parasztok érdekeit szem előtt tartva kötelezővé tette a földjáradék fizetését, a bevitt földterület alapján. A kifizetésre kerülő föld já­radék, — a közgyűlés határozatától függően aranykoro­nánként 5—10 kiló búza állami áron számított forint ér­téke. Egy hold föld után azonban legfeljebb 16 aranyko­ronát lehet figyelembe venni — kivéve a szőlőt, gyümöl­csöst, erdőt, amelyek után magasabb föld járadék is meg­állapítható. A kormány rendelet« azt is világosan ki­mondja, hogy földjáradék címén nem fizethető ki több, mint a tagok között kiosztott jövedelem bevitt földekre eső részének 25 százaléka. Itt felvetődhet a kérdés: Miért van szükség a föld­járadék fizetésének kötelezése mellett egyidejűleg bizo­nyos korlátozásokra. így ugyanis sokszor előfordulhat, hogy a fentiek alapján kiszámított földjáradék nem fe­dezi azt az értéket, amit magán művelés alatt a gazdája elért, vagy kishaszonbér fejében kapott volna. Ez igaz. Ehhez azonban hozzá kell számítani még a munkája után kapott, részesedésben foglalt földjáradékot is. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt, hogy a ter­melőszövetkezet szocialista gazdaság. Itt a fő alapelv, hogy a javak elosztása döntő mértékben a munka szerint történjék. Ez a helyes és a szocialista rendszernek meg­felelő alapelv. Ha a földjáradék túl magas volna, az is a jövedelemosztás igazságtalanságához vezetne ugyanúgy, mint ahogyan helytelen lenne a föld járadék teljes mel­lőzése. Még az is előfordulhatna, hogy sokkal kevesebb munkáért több jövedelmet élvezne valaki, pusztán azért, mert több földdel lépett be. Ebben az esetben a többet dolgozó tag valójában a földes gazda kizsákmányolt ja lenne. A kormány által javasolt megoldás azonban min­denki számára igazságos és méltányos. A földjáradék kérdésének rendezése nagymértékben segíti az öregek helyzetének megoldását is. Az olyan em­ber, aki öreg napjai biztosítására kuporgatta a földet, a földjáradék rendezésével szövetkezeti körülmények kö­zött is megtalálhatja szánütását. Csökkent munkaképes­ségét jól kiegészíti majd a földje után kapott járadék. Ha nedig teljesen munkaképtelen, akkor arra is megvan a mód, hogy a tsz földjét, mint kishaszonbérleti földet kezelje és így fizessen. A megadott lehetőségeken belül mindenhol a köz­gyűlésnek kell határoznia. Minden döntés előtt a tagok számoljanak és gondoljanak arra, hogy akár így, akár úgy, csak a maguk által előteremtett jövedelmet oszthat­ják el. A legfőbb cél tehát a jövedelem fokozása, hiszen többet csak többől lehet osztani. A földjáradék rendezé­sével is törekedjenek arra, hogy az összes jövedelmet a legigazságosabban és legméltányosabban osszák el maguk között. Új dró kötélpálya épül Egercsehi és Mónosbél küzött "V Ez évben befejeződött az áll­ványok átépítése az Egercsehi —Mónosbél közötti drótkötél- pályánál. A tartóoszlopok földmunkáira egymillió száz­ezer forintot költenek és 4500 köbméter földet mozgatnak meg. Az alapozásoknál fel­használt beton 928 köbméter. A munkát 1957. októberében kezdték és ez év áprilisában befejeződik a 69 új tartóáll­vány beépítése. A vasszerkezeti részeket öt­millió forintos költséggel ál­lítják össze. Az új drótkötél- pálya a régi fölött halad el, áthidalva a legmélyebb völ­gyet, szakadékot is. A pálya megépítésével meg­gyorsul a szénszállítás a mó- nosbéli szénosztályozóhoz. 30 000 ÚTTÖRŐ ÜNNEPI SEREGSZEMLÉJE BUDAPESTEN ★ VIDÁM SZOMBAT ÉJJEL EGERBEN ★ ASSZONYOKNAK ir Sugar István: A MÚLT — A VÁDLOTTAK • PADJÄN ★ HÍREK — SPORT A gyöngyösi Vas- és Fémipari Vállalatnál dolgozik Dér Béla, televízió és rádió- muszerész. Alig múlt 20 éves, de kitűnő szaktudásával azonnal felismeri a legeldugot­tabb hibát is mind a rádiónál, mind a televíziós készüléknél. Az elmúlt évben a budapesti Orion gyárnál végezte el a TV műszerész-tanfolyamof, s most mint egyetlen TV-mű-< szerésze a vállalatnak gyümölcsöztetheti is tudását. ' (Foto: Kiss) ^^AAAAAAA/VVNiVS/,V/VAA/V\/SAAA/\AAA/\AAAAA/Ní*SA/VVNAA^vNAAAAA/V\A/VV%AAAíVVV%AAA/VVVVVVVVVVV/VVV\A^VV*AA/i^A/NA Földművesszövetkezeti székház épül Poroszlón Nagy fába vágták' az idén a fejszéjüket a poroszlói földmű­vesszövetkezet tagjai. Elhatá­rozták, hogy a régi székházat elbontják, s helyére egy mo­dern, új székházat építenek. A tervek szerint ezt a munkát júniusban kezdenék meg Uj mozgalom van kibontakozóban Hevesen Heves hat termelőszövetke­zetében egyre nagyobb elkép­zelésekkel tervezgetik a jövőt a tagok. A 120 tagú Ezüstka- lász Termelőszövetkezet tagsá­ga szinte új mozgalmat kezde­ményezett. A férfiak elhatá­rozták, hogy őszig otthon egy- egy sertést hizlalnak, amit az­tán a közös gazdaság számára adnak át. Az asszonyok ugyan­ekkor szintén összeszövetkez­tek, hogy ugyanerre az időre két-két tyúkot nevelnek a ter­melőszövetkezet számára. A sertések és tyúkok tete­mes értékkel gyarapítják majd a termelőszövetkezet vagyo­nát. A tagság ugyanis úgy ter­vezi, hogy az otthon nevelt jó­szágokat eladják és -árukon törzskönyvezett sertés- és tyúkállományt vásárolnak. Egymás után jelentkeznek a termelőszövetkezetek az Országos Mezőgazdasági Kiállításra Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás előkészületei nem­csak Budapesten folynak, ha­nem megyénkben is. A terme­lőszövetkezetek és állami gaz­daságok egymás után jelent­keznek és közlik az illetékes mezőgazdasági osztályokkal. hogy milyen terményekkel, ál­latokkal kívánnak részt venni a kiállításon. A verpeléti Dózsa Termelő­szövetkezet szőlővel, cukorré­pával, búzával, a felnémet! Petőfi téli almájával vesz részt a mezőgazdasági kiállításon . A Heves, megyei képviselő- csoport április 11-én Gyöngyö­sön tartja következő csoport- gyűlését. A gyűlésen, melynek előadója Papp Sándorné, a megyei tanács elnökhelyettese 'lesz, megbeszélik a megye mű­velődési helyzetét, valamint a Mátra—Eger vidéki intéző- bizottság munkáját. I munkafegyelem, műszaki fejlesztés és a társadalmi tulajdon védelme a gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyár üzemi tanácsának munkatervében Kisipari «eöretkezetek is csatlakoztuk a kongresszusi versenyhez A gyijngyösi Váltó- és Kité­rőgyár szakszervezeti bizott­sága mellett jó munkát végez az üzemi tanács. Munkatervet dolgozott ki az első féléves terv teljesítésére. Az első ne­gyedévi munkatervében első vállalási pontként szerepel a műszaki fejlesztés feladatai­nak megvalósítása. A munka- fegyelem megszilárdítása, a társadalmi tulajdon védelmé­re hozott rendelkezések vég­rehajtása és ellenőrzése, az 1959-ben szétosztott nyereség­részesedésnél adódó problémák és vitás ügyek rendezése sze­repel főbb pontként a munka­tervben. Az üzemi tanács tagjai bri­gádokba vannak elosztva a részfeladatok megoldására. A reszort-brigádok az üzemi ta­nácsüléseken rendszeresen tá­jékoztatják a munkásokat az elvégzett munkáról. — 145 EZER forintos költség­gel nagyszabású járdaépítési programot valósítottak meg eb­ben az évben Bélapátfalván. Az építési munkákat már meg­kezdték a községben. A KISZÖV vezetősége a hó­nap elején vezetőségi ülésen foglalkozott az OKISZ aktíva- értekezletének felhívásával, a megye üzemeinek kongrasz- szusi versenyvállalásaival, s elhatározta, hogy csatlakozik ehhez az országos mozgalom­hoz. A csatlakozásnál figye­lembe vették, hogy az egri kis­ipari szövetkezetek párfcso- portjai, szövetkezeti vezetői, szövetkezeti bizottságai már­cius 28-án, a gyöngyösi szövet­kezeti bizottságok március Sí­én már- megtárgyalták csatla­kozásukat. a kongresszusi ver­senyhez. A KISZÖV vezetősége fi­gyelembe vette az egri és a gyöngyösi szövetkezetek, kéz­Gondok Hevesvezekényen Gond mindenütt van. Ki­csik, nagyobbak, ahogy a fej­lődés hozza magával. A heves- vezekényiek is ilyen formán élnek, dolgoznak. Tizenkét százalékot szavaztak meg eb­ben az esztendőben község­fejlesztésre, és az így össze­gyűlő pénzből 200 méter hosz- szan bővítik a villanyhálóza­tot, járdát építenek, s rendbe­hozzák a két termelőszövetke­zet földjeire vezető utakat. Társadalmi munkára is szá­míthatnak a község vezetői. Az útépítéshez, járdaépítéshez föl­det, anyagot szállítanak majd a tsz-tagok, de segítenek ott is. ahol sok munkáskézre van szükség. Mégis, a gondok nagy része megoldatlan marad ebben az esztendőben is. Hevesveze- kény új termelőszövetkezeti község, de ha nem az lenne, akkor is ezek már egyre in­kább megoldásra várnak A faluban van egy 300 esztendős kastély. Műemlékké nyilvání­tották. Nem engedik lebontani, de rendbe se hozzák. A tanács már érdeklődött, hogy mennyi­be kerülne új tető építése és az épület tatarozása. 268 ezer forintba. Erre viszont a heves- vezekényieknek, ha esztendő­kig gyűjtögetnék is a község- fejlesztésre szánt pénzt, nem futná erejükből. Nem. egyszer kértek segítséget az illetékes szervektől, . eredménytelenül. Indokaik között lényeges he­lyen szerepel az, hogy az ifjú­ságnak nincs egy. helyisége sem a községben, pedig .tanul­ni, szórakozni, művelődni sze­retnének. Nemrégen is Bródv Sándor: A tanítónő —* című drámáját tanulták be, s nem tudtak másutt próbálni, mint a tanácsháza egyik, íróaszta­lokkal zsúfolt szobájában. A kastély rendbehozását azonban nem csupán ez indokolja. A termelőszövetkezetekben asz- szonyok is dolgoznak, s jó, za­vartalan munkát szeretnének végezni. Gyermekeikre vi­szont nincs, ahol vigyázzanak napközben. Az elhanyagolt épületben szeretne a tanács létrehozni egy idényjellegű bölcsődét, s napközis óvodát. Hiába. Nincs pénz, nincs le­hetőség a kastély rendbe­hozására, s ha valahonnan nem érkezik sürgős segítség, a hevesvezekényi tsz-asszonyok a nagy munkák megkezdése­kor nem tudják hol elhelyezni gyermekeiket, s a KlSZ-fiata- lok is helyiség hiányában, las­sanként semmilyen munkát nem tudnak végezni deményezését és felhívással fordul a megye valamennyi szövetkezetéhez, hogy csatla­kozzanak a pártkongresszus tiszteletére indított , kongresz- szusi munkaversenyhez. A verseny célkitűzéseit a tagság részvételével közgyűlésen és termelési értekezleten beszé­lik meg. A vezetőség javasolja, hogy — figyelembe • véve a szövet­kezet sajátosságait — nagyobb gondot fordítsanak a minőség javítására, a vállalási határidő pontos betartására, az önkölt- ségcsökkentésre, a lakosság ré­szére termelő részlegek mara­déktalan tervteljesítésére. Nö­velni kell a tsz-építkezések és a mezőgazdasági gépek gyár­tását. Polgár Miklós Vigyázat! Meoíelent az első burgonyabogár! A meleg időjárás hatására a gyöngyösi Növényvédő Álló más dolgozói az elmúlt napok­ban Gyöngyös határában meg­találták az első burgonyaboga­rat egy tavalyi burgonyavetés területén. Éppen ezért a Növényvédő Állomás felhívja a termelőszö­vetkezetek és egyénileg gazdál­kodók figyelmét, hogy vizsgál­ják felül a tavalyi burgonya- földeket, mert a tavasz meg­érkeztével további burgonya- bogárveszélyre számíthatunk A kártevő megjelenése esetén mindenkinek kötelessége a szükséges védekezést végrehaj­tani 4 megyei képviselőegoport ülése Gyöngyösön

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom