Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-07 / 80. szám

HEP8ISÍ6 1959. április 7., lsedé Hz Egri Pedagógiai Fűiskola idei évkönyvéről XI. A tanulmány III. fejeze­tében a szerző a Magyar Tanácsköztársaság iskolapoli­tikájával és az ez irányú tö­rekvésekkel foglalkozik, ame­lyek jelentősein újat hoztak az iskolák szervezésében. Befeje­ző részében a monográfia ír a fehérterrorról, amelyet a ha­ladó szellemű pedagógusoknak kellett elszenvedniök. Nagy József főiskolai tanár­segéd az 1918-as novemberi Heves megyei parasztmozgal­makról ír. A Károlyi-kor­mánynak nem sikerült a fron­tokról hazatérő katonákat le­szereltetnie, így a fegyveres csapatok — erejüket és a ha­zai állapotokat látva — a régi jogtalanságok számonkérésére vállalkoztak. Kiskörén és Do- rogházán, Vécsen és egyebütt kiéleződött az ellentét a falusi szegénység és a kereskedők, spekulánsok, gazdagabb pa­rasztok között. Gyöngyösoro- sziban éppúgy, alakult a ha­talmat gyakorló tanács, mint Dorogházáh. A hazatérő kato­nák fellépése és jelentősége volt döntő. Érdekes megemlí­teni, hogy a jegyzők nagy ré­sze a mozgalmak idején elme­nekült, aki helyén maradt, igyekezett minden intézkedést szabotálni, míg a tanítók lel­kesen csatlakoztak a forrada­lomhoz. Szokodi József tanszékvezető adjunktus Gyöngyös a két for­radalom idején alcímmel ada­tokat gyűjtött Össze tanulmá­nyában a Magyar Tanácsköz­társaság történetéhez. A tanulmányról bővebb is­mertetést most feleslegesnek tartunk, hiszen az lapunkban teljes terjedelmében megje­lent. Csupán annyit, hogy az 1918-as és 1919-es gyöngyösi eseményeket, azok vezéralak­ját, Nemecz Józsefet gazdag dokumentális anyaggal mu­tatja be. A feldolgozás hű ké­pe az akkori eseményeknek és a történelmi erők működésé­nek. Friedrich Sándorné főiskolai tanársegéd egy részletét közli annak az anyagnak, amelyet „A Heves megyei internacio­nalisták részvétele a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom­ban” című dolgozatához össze­gyűjtött. Dolgozatának közölt részében a Kiss Lajosról, Frunze katonájáról fest képet és teljes terjedelmében adja az ő visszaemlékezéseit. A szövegrészek mutatják, hogyan változik öntudatos harcossá a háború, a forradalom idején a magyar munkás, Kiss Lajos. Dr. Molnár József főiskolai adjunktus „Heves és Külső- Szolnok megye alkotmányos és függetlenségi mozgalmai” című tanulmányában az 1849—1867. között eltelt idők helyi megmozdulásairól, azok okairól, eredményeiről számol be a felderített anyag alapján. Elemzi a világosi fegyverleté­tel utáni állapotokat, amelyek ebben az időben az egyesített két megye sorsát megszabták. Részletesen beszél a tanul­mány a fejlődés akadályairól és a súlyos teherről, amelyet a szegény parasztságnak kel­lett viselnie. A szabadságharc eszméi a féktelen elnyomás el­lenére sem árvultak el: már 1851-ben megünneplik a nagy napok emlékét és hitet tesz­nek a szabadságharc szellemi öröksége mellett Dr. Bihari József főiskolai tanár „Az egri görög sírfelira­tok és könyvek” című tanul­mánya jelentős adatközlés Eger múltjából. Foglalkozik a török hódoltság után Egerben letelepedő kereskedőkkel, a város kereskedelmének XVIII. századi fejlődésével és a görög kereskedő-famíliák sorsával — elmagyarosodásávaL Ma már csak a Görög utca, a levéltá­rak sárgulp lapjai, egyházi épületek és a sírfeliratok ta­núskodnak arról, hogy a XVIII. században élelmes ke­reskedők éltek és vittek éle­tet Egerben. A tanulmány ki­egészítő része a facsimilében közölt sírfelirati anyag, vala­mint a görögnyelvű könyvek jegyzéke az egri ráctemplom­ból. Dr. Hahn István „A késő­római birodalom adórendszere és a Szászánida adózás” című tanulmánya elemzi azt a köl­csönhatást, amely az ókori bi­rodalmak — Kelet és Nyugat között — érvényesülhetett, de végső következtetése az, hogy a Szászánida birodalom a VI. században csak folytatta a Me­zopotámia és Irán területén évszázadok óta érvényben volt adórendszereket: a saját la­kosság kirablására törekedtek az uralkodók. Szokodi József adjunktus „Néhány kritikai megjegyzés egy keresztényszocialista el­méleti búvárkodásához” című tanulmányában vizsgálat alá veszi azokat az elméleti meg­állapításokat és következteté­seket, amelyek dr. Mikös Fe­renc „A Quadragesimo anno gazdasági rendje“ című, a Pázmány Péter Irodalmi Tár­saság kiadásában 1934-ben megjelent könyvben szerepel­nek. Rámutat arra, hogy dr. Mikos a „Rerum Novarum’’ kezdetű enciklikában megfo­galmazott egyházi felfogás te­szi könyve alaptételévé és ez­zel a magántulajdon eszmé- nyesítése lesz a könyv vezér­fonala A tanulmány szerzője dr. Mikos okfejtését cáfolja és a könyvből yett idézetek alapján is igazolja dr. Mikos következtetéseinek tarthatat­lanságát. Az Évkönyvnek terjedelmé­ben is egyik legnagyobb ta­nulmánya Földi Pál főiskolai adjunktus írása „Gondolatok a marxista—leninista filozófia tárgyáról" címmel. A szerző vitaszerűen közelíti meg a fi­lozófia fogalmát bevezetőjé­ben, hogy aztán innen jusson tovább a világnézeten keresz­tül a filozófia alapvető kér­déséhez, az elsődlegességhez és a másodlagoss ághoz, a lét és tudat viszonyának kifejté­séhez, a materializmus .és az idealizmus problémájához. Alapos előkészítés után hatá­rozza meg a szerző a marxis­ta—leninista filozófia tárgyát, amely a dialektikus és törté­nelmi materializmusnak felel meg. A tanulmány fontos kér­désnek tartja a világnézet megvilágítását. A burzsoá és kispolgári szociológusokkal el- i lentétben azt állítja, hogy az j osztálykülönbség miatt van! világnézeti különbség és nem megfordítva. A szerző idevo­natkozó konklúziója így hang­zik: „Ahhoz, hoav megszűnje­nek az osztálykülönbségek, s ennek következtében eltűnje­nek a világnézeti különbsé­gek, teljes kommunizmusra, azaz az osztálynélküli társa­dalomra van szükség.“’ Külön kiemelésben beszél a revizionizmus veszélyéről, hi­szen a revizionizmusn ak meg­jelenési formája okozhat sok kárt elsősorban azzal, hogy nem kívülről akarja bomlasz­tani, mint a burzsoá világné­zet, hanem belülről azzal, hogy azt állítia magáról, hogy marxista—len’nista. Az Évkönyv második részében nevelési és oktatási kérdéseket csoportosított a szerkesztő. (Folntnrink.) Farkas András Körösi Csorna Sándor A HAROMSZÉKI havasok erdős bércei alatt húzódik meg Csomakőrös kicsi faluja. Apró házai egy nagy ember emlékét őrzik: itt született 1784. ápri­lis 4-én Körösi Csorna Sándor, a legendás hírű „Szkander bég”, a tibeti nyelvnek legér­demesebb tudósa. A Himalája óriási láncai között, az égigérő sziklák ha­zájában sokkal vadabb a táj, mint Háromszék virágos erdei között. A vad robajjal zúgó patakok és omló kősziklák néptelen vidékén a lámakolos­torok jelentik a fő települést. Két táj — két világ! — ezt a nagv távolságot ívelte át a „székely-magyar” tudós szel­lemi ereje, mindent legyőző szik’akemény akarata és ki­tartása. Április 4-én, emlékeztünk születésének 175-ik évforduló­jára. Mint szegény szülök gyermeke, nehéz körülmények között végezte el a nagyenye- di főgimnáziumot. Mint ugyan­ennek az iskolának tanára, ké­sőbb a göttingeni egyetemen folytatta nyelvészeti tanulmá­nyait. Itt ébredt fel benne a vágy, hogy megkeresi a ma­gyarok őshazáját. Hazatérése után gyalog ment el Zágráb­ba, megtanulni a szláv nyelvet, majd Ázsia felé vette útját. Kerek 100 forinttal a zsebében indult el. Hosszú útja Romá­nián, Bulgárián, Alexandrián, Palesztinán át először Bagdad­ba és Teheránba vezetett. To­vábbi állomásai Bokhara, Ka­bul, majd a távoli Góbi-siva­tag és végül Tibet. Útközben óriási szenvedések és nehéz­ségeik érték, mégis megtanulta az angol, az arab és a perzsa nyelvet, tanulmányozta a fran­ciát, s miután bejárta egész Tibetet, a Himalája rejtett völgyeit, ősi és eredeti forrá­sokból tökéletesen elsajátítot­ta a tibeti nyelvet, később a szanszkritot. KÖRÖSI CSOMA Sándort talán a legendás „Csoda- szarvas” ködbevesző képe in­dította el messzi útjára. Mégis tévednek azok, alak benne csakis a lelkendező magyart látják. Ha így volna, akkor vakon mennek el éppen azok mellett az eredmények mel­lett, amelyek a nagyenyedi vándort a nemzetközi tudo­mány művelésének egyik leg­kiválóbb hősévé emelték. Mi volt az ő életműve? Meg­találta a magyarok őshazáját? — Nem! De amikor nagy fel­adatok elé került, vágyát is elhallgattatta és egy küzdel­mes életen át dolgozott, hogy tudományos célját elérje. Buddhista kolostorokban és bennszülött kunyhókban időz­ve összeírt és feldolgozott 40 ezer tibeti szót, elkészítette a világ első tibeti szótárát és nyelvtanát, megírta a tibeti nyelv grammatikáját angol nyelven, azonkívül tibeti—an­gol szótárt. Hatalmas műveit a tudományos világ igen nagy elismeréssel fogadta. Ennek hatása alatt érdemeire itthon is felfigyeltek és az 1830-i or­szággyűlésen nagyobb össze­get gyűjtöttek részére. Föld­hözragadt szegény ember volt, a gyűjtött pénzt mégis visz- szaküldte: 200 aranyat az Aka­démiának, 450 aranyat pedig a nagyenyedi kollégiumnak, régi iskolájának adományozott. Műveinek kiadása után a régi célok újra megcsillantak előtte: Dzsungária felé vette útját, hogy megkeresse az ősök ivadékait. De a fáradhatatlan embert útközben a malária le­terítette. A Himalája lábainál nyugszik, a darzsillingi teme­tőben. Körösi Csorna Sándor aka­raterejénél talán csak a sze­rénysége volt nagyobb. Láma­kolostorok cellájában, a kő­padlón írt. A szabad tüzet is eloltotta, hogy ne csípje a szemét a füst, és a kegyetlen télben rótta tovább az isme­retlen szavak hosszú sorát. Munkája példakép lehet előttünk. De van más példa­képünk is. Akkoriban senkit se igen érdekelt, hogy milyen körülmények között dolgozik a tudomány mártírja. Körösi Csorna Sándor 100 forinttal a zsebében, saját két lábára tá­maszkodva indult el, a hiva­talos tényezők támogatása nél­kül. AZÓTA MEGVÁLTOZOTT a világ, széles a látóhatár, nagy a lehetőség. Tudósaink a Balti-tengertől a Földközi­tengerig és onnan a Csendes­óceánig állami támogatással járják a tudomány útját, mo­dem közlekedő eszközökkel. Nem kell vándorbotot venni a kezünkbe egyébként se. Dé emlékezzünk és tanuljunk. Jó ha emlékezetünkben él a nagy székely vándor ködalakia, amint magános útját rója fá- radhatat’anul. DR. UDVARHELYI KÁROLY TIT szakosztályi elnöke 130 ezer forint jutalmat osztottak ki a 34-es számú AKOV-nél Közel 600-an gyűltek össze április 4-én a délutáni órák­ban a gyöngyösi kultúrház nagytermében, a 34-es számú AKÖV dolgozói és hozzátarto­zói. A jó munka ennél a válla­latnál is meghozta gyümöl­csét. A gyöngyösi közlekedési vállalat az 1958-as esztendő­ben végzett jó munkájáért 269 ezer forint igazgatói ala­pot kapott. Kilencvenezer fo­rintot kulturális és szociális célra fordított a vállalat. Vá­Mő járás,jelentés Gyors változások az időjárásban. Várható időjárás kedden estig: felhőátvonulások, valószínűleg több helyen eső, mérsékelt észak- nyugati, majd megélénkülő déli- délnyugati szél. Várható legala­csonyabb éjszakai hőmérséklet: északon 1—4, délen 4—7 fok kö­zött. Legmagasabb nappali hőmér­séklet kedden: Jl—14 fok között. Távolabbi kilátások: felhőé tvo nulások kisebb esőkkel. (MTI) sárolták zongorát, dobfelsze­relést, de nem feledkeztek meg a háziasszonyok munká­jának megkönnyítéséről sem Ezért az igazgatói alapból vet­tek mosógépet, parkettkefélő­gépet, és porszívógépet is. Az igazgatói alap egy részét tartalékolta a vállalat, hogy a, későbbiek során is jutalmazni tudja a jó munkát végző dol­gozókat. Az ünnepségen 130 ezer forint került kiosztásra, 329 dolgozó között. Az üdvözlések után került sor a kitüntetések, s jutalmak átadására. Az ünnepséget Halász Ernő, a szakszervezeti bizottság el­nöke nyitotta meg, majd utá­na Suha Gyula, a vállalat igazgatója tartott ünnepi be­szédet. Az ünnepi beszéd után fel­szólalt Szikora Ferenc, a Köz­lekedési Dolgozók Szakszer­vezete terü'eti bizottságának elnöke, aki a szakszervezet ne­vében üdvözölte a vállalat dolgozóit. Utána Montvai An­dor, az MSZMP városi párt- bizottságának üdvözletét tol­mácsolta. A vállalat 22 dolgozója kap­ta meg a kiváló dolgozó okle­velet, hét gépkocsivezető pe­dig a balesetmentes közleke- -désért című jelvényt nyerte el, a 200 ezer kilométeres ba­lesetmentes közlekedésért Negyvenen oklevelet kaptak a pénzjutalom mellett. Ezután került sor a pénzjutalmak ki­osztására, majd utána Balogh János, a 3-as számú Autó­igazgatóság igazgatója üdvö­zölte a vállalat dolgozóit és további jó munkát kívánt. Ezzel az ünnepség hivatal*» része véget ért. Most már a kultúrcsoporté volt a szó. A vállalat kultúrcsoportja rövid műsorral szórakoztatta a dol- r",jíd n nemrég ala­kult tánczenekar foglalta el helyét a színpadon, s kezdő­dött a tánc, a mulatság, egé­szen virradatig; A Német Szociáldemokrata Párt terve a német kérdés rendezésére veszik kezükbe az újraegyesí­tés ügyét. A jelzett program­nak az a legfőbb pozitív voná­sa és ebben különbözik legin­kább attól a teljesen irreális és élettől elszakadt platformtól, amelyhez az Adenauer-kor- mány és a vele egy politikai nézetet valló körök ragasz­kodnak. jegyxék tok kormányához ba emelkedett, bár a berlini repülési bizottsági központ­ban, tehát abban a szervben, amely a Berlin és a Német Szövetségi Köztársaság közöt­ti légiközlekedést szabályoz­za, a Szovjetunió képviselője jó előre figyelmeztette az amerikai megbízottat, hogy a légiutat használó nyugati re­pülőgépek legfeljebb 3050 mé­ter magasságig emelkedhet­nek. Ugyanez a repülőgép még aznap visszarepült Nyugat- Németországba, és ismét a megengedettnél kétszer maga­sabban tette meg az utat; A szovjet jegyzék megálla­pítja, hogy az amerikai sza­bálysértések csak úgy értékel­hetők, mint törekvés arra, hogy rontsák a külügyminisz­teri értekezlet légkörét és a nemzetközi helyzetet. A szov­jet kormány rámutat, hogy a Szovjetunió minden eszközzel a tárgyalások könnyítésére tö­rekszik, de természetes, hogy a tárgyalásokig is mindenki­vel betartatja a Berlin és Nyugat-Németország közötti közlekedés szabályait. Ha a2 amerikai fél továbbra is meg­szegi e szabályokat, minden felelősség és minden esetle­ges komplikáció az Egyesült Államok Kormányát terheli; (MTI) : vezetnek" az amerikai kormány iségéről aki monoton hangon olvassa fel prédikációját, amelyben a szavaknak alig van értelmük. Már a puszta olvasás is annyi­ra kimerítette, hogy nem ma­radt ereje a belső tartalom megértetéséhez, sőt még a meg­értéséhez sem. Rémítő az a kilátás — foly­tatja a News Statesman —, hogy a csúcstalálkozón Eisenhower fog Hruscsowal szembekerül­ni. Ilyesmire az amerikai elnök egyszerűen nem alkalmas. Dul- lestől el lehetett várni legalább azt, hogy csökönyös lesz. Ügy vélik, hogy Dulles nélkül Eisen- howernek még csak meggyőző­dése sem lesz. Az Egyesült Ál­lamoknak ma jóformán nincs kormánya - fejezi be az angol lap tudósítója. mol a Németországban kiala­kult helyzettel és a két német állam léte tényének elismeré­séből indul ki. A szociálde­mokrata párt vezetői — ha fenntartásokkal is, de — elis­merték, hogy Németország egyesítésének kérdésében sem­miféle haladást nem lehet el­érni, ha nem maguk a németek Szovjet az Egyesült Allan MOSZKVA (TASZSZ): A Szovjetunió külügyminisztéri­uma jegyzéket küldött az Egyesült ÁllamoK moszkvai nagykövetségének arról, hogy március 27-én egy amerikai szállító repülőgép megsértette a Nyugat-Németországbói Ber­linbe vezető légiót szabályza­tát. A C—130 típusú amerikai gép hétezer méter magasság­tina fővárosában gél. A későbbi jelentések sze­rint a tömeg villamoskocsikat, és gépkocsikat gyújtott fel, beverte több üzlet kirakatát. A rendőrség pénteken kétszáz tüntetőt letartóztatott. PRÁGA (MTI). A Szakszervezeti Világiszö­vetség prágai titkársága ápri­lis 4-én felhívást tett közzé, amelyben május 1-ének egy­séges megünneplésére szólít­ja fel a világ dolgozóit és száks32rvezeteit. Dahomeyben sok során száz ember megse­besült és a tüntetők több he­lyen elvágták az ország fő­útvonalait. (MTI) „A halottal! — a New Statesman < tehetett ei LONDON (MTI): A News Statesman tudósítója, aki Mac- millannel Amerikában járt, írja „A halottak vezetnek” cí­mű cikkében: — Eisenhower kivénült, Dul­les halálos beteg, az Egyesült Államok kormánya alig mű­ködik, mégis ez a rendszer fog még további két éven át ten­gődni, legalábbis névleg. Eisenhower legutóbbi tele­víziós szereplésén olyan volt, mint egy vén egyházi szónok, 17 Moszkvába utazik tábornagyot szívesen látják. Montgomery tábornagy ápri­lis 28-án repülőgépen utazik a szovjet fővárosba és május 1-én tér vissza Londonba. (MTI) MOSZKVA (TASZSZ): A Né­met Szociáldemokrata Párt március 19-én megjelent köz­lönye nyilvánosságra hozta azt a tervet, amelyet a német kér­dés rendezésére vonatkozóan a párt vezetőségének és parla­menti csoportjának együttes ülésén elfogadtak. A Német Szociáldemokrata Párt javaslata megállapítja, az élet bebizonyította, hibásak a szövetségi kormány számítá­sai, amelyeknek lényege: a Né­met Demokratikus Köztársaság társadalmi rendszerének erő­szakos megváltoztatása és be­kebelezése, annak ellenére, hogy e politika tarthatatlansá­ga teljesen világos ma, amikor Németországban két különböző irányban fejlődő önálló állam létezik. A Német Szociáldemokrata Párt terve sok tekintetben szá­Tfinfetések Argen BUENOS AIRES (Reuter). Argentína fővárosában kato­naság vette körül a 'hivatalos épületeket és az üzemeket, a rendőrség pedig könnygáz- bomákkal tartotta távol a több ezer főnyi tüntető töme­get, amely tiltakozott Fron- dizi elnök munkaügyi politi­kája és az emelkedő létfenn­tartási költségek ellen. A gyárak munkásai a tüntetés időpontjában megszakították a munkát, a tüntetők pedig szembeszálltak a rendőrség­Nyugta lanság COTONOU (AP): A fiatal Dahomey Köztársaságban a múlt héten megtartott orszá­gos választások óta zavargások robbantak ki. A választásokon ugyanis a Demokratikus Unió Pártja nyerte el a legtöbb sza­vazatot, de a választókerüle­tek beosztása miatt mégis az egységpárt alakított kormányt, amelyet az ilyenformán ellen­zékbe szorult Demokratikus Unió Pártja törvénytelennek jelentett ki, felszólította a la­kosságot, hogy ne engedelmes­kedjék Apithy miniszterelnök és kormánya rendeletéinek. A zavargás pénteken tünte­tésekkel kezdődött és az el­lenzék hívei — hír szerint — a Togoföld és Nigéria között fekvő kis ország északi részét kezükben tartják. A péntek óta tartó zavargá­Monfgomery táborim« MOSZKVA (TASZSZ): Mont­gomery tábornagy azzal a ké­réssel fordult Hruscsovhoz, hogy szeretne látogatást tenni Moszkvában. Hruscsov vála­szában közölte, hogy az angol

Next

/
Oldalképek
Tartalom