Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-04 / 79. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA X. évfolyam. 79. szám ÁRA: 60 FILLÉR 1959. április 4., szombat Tizennégy Tizennégy évvel ezelőtt, 1945 április 4-én, J a diadalmasan előnyomuló szovjet csapatok kiűzték Magyarország területéről a fasiszta j német haderő utolsó egységeit is; 1945 áp- ; rilis 4-én, az ágyúk dörgése hazánk örök i felszabadulását hirdette mindenféle elnyomás alól. í Április 4-e: legnagyobb nemzeti ünne- 1 pünk. Ezen a napon vörös és nemzetiszínű > zászlók alatt ünnepeljük a felszabadulást —■ ; szabadságunk, függetlenségünk, és békénk megteremtésének hajnalhasadását. Tizen- ■ négy évvel ezelőtt térhetett rá népünk vég- . érvényesen arra az útra, amelyen 1919. ta- i vaszán egyszer már elindult, s most hozzá- ! kezdhetett annak folytatásához, amit a Ma- 5 gyár Tanácsköztársaság idején már elkezdett. Ünnepelünk és emlékezünk. 1945. előtt hazánk Európa egyik igen elmaradott or~ I szága volt. Népünk kettős elnyomás alatt ] szenvedett; a földesúri-kapitalista elnyomás, ] és a Habsburg, később a náci-fasizmus igá- 1 ja alatt. A dolgozó tömegek nyomorogtak, i a munkanélküliség sok-sok dolgozó ember- { töl elvette a napi karéj kenyeret is; a : munkások és dolgozó parasztok politikai l jogai a semmivel voltak egyenlöek— Amíg í a felső tízezer — a grófok, bárók, földes- I urak, iparmágnások maroknyi hada élte a > maga fényes, úri világát, s eladta az ország 1 függetlenségét és békéjét a világuralomra törő fasizmusnak — a munkások, a nincstelen napszámosok és szegény földművesek I állandó létbizonytalanságban éltek. A lép álmodott a felszabadulásról, s legjobb fiai, a kommunisták — a fasiszta terror ellenére — harcoltak is érte és azt vallották: felragyog egyszer Magyarország egén is újra a I szabadság hajnala, — de ezt a hajnalt nem takarhatják már el a fekete fellegek. És 1945. április 4-én, a felszabadító fegyverek torkolattüzéből felragyogott ez a hajnal. Felszabadult az ország, szabad lett a nép és — annyi évszázados küzdelem után — a kommunisták pártjának vezetésével a maga kezébe vehette sorsának irányítását. Ott á’lt népünk előtt a nagy példakép, a Í szocializmust megvalósító, a kommunizmust építő Szovjetunió, az a kiapadhatatlan erőforrás, amely a világon elsőnek teremtette meg az igazi néphatalmat, a proletárdiktatúrát. Példaképként állt előttünk és segítő barátként, idősebb, erősebb testvérként, akiI re — ha nehézségeink voltak, vagy nagyobbat akartunk lépni előre — mindig és mindenkor bizton számíthattunk. Megindultunk és mind feljebb jutottunk a szocializmus útján. A népé lettek -a gyárak, a parasztok megkapták ősi jussukat, a I földet. Népgazdasági terveink valóraváltt- sával valósággal úljáformálódott az ország, formálódtak maguk az emberek is. A tervek megváltoztatták az ország térképét: ahol valaha pusztaságok, szántóföldek terültek el. ott új városok, üzemek nőttek ki a földből. A hajdani nagybirtokok 1945-beu felosztott földjein a múlt cselédjei és napszámosai szabad légkörben dolgozhattak, s kö!! zültik ezren és ezren léptek rá a párt által mutatott közös gazdálkodás útjára. A végbemenő kultúrforradalom a munkások, parasztok gyermekeinek adott elsősorban helyet az egyetemek, főiskolák padjaiban, s hozzákezdhetett az új, szocialista értelmiség I kialakításához. Egyszer s mindenkorra megszűnt a munkások, a dolgozók létbizonytalansága, a munkanélküliség. A hajdani úri Magyarországból a fel- szabadulás óta eltelt évek alatt valóban a nép hazája lett. 1956. októberében — ha rövid időre is — feltámadt a múlt. Az ellenforradalom ki szabad év j akarta ragadni a nép kezéből a hatalmat, az ezerszer átkos úri rendet akarta vissza- S állítani e hazában. De lehet-e a virágot, — ’ amely kinőtt a földből, s szirmait a nap , felé fordította — visszaparancsolni a föld- \ be? Nem. Népünk legjobbjai fegyvert fog- í tak az ellenforradalom ellen, s a párt, a 1 forradalmi munkás-paraszt kormány kéré- > sére — teljesítve a varsói szerződésben vál- f Iáit kötelezettségüket — az ideiglenesen ha- \ zánkban tartózkodó szovjet csapatok fegy- J vérrel segítettek leverni a néphatalmat ve- í szélyeztető lázadást. Az ellenforradalom i csak felüthette fejét, de nem ismételhette 5 meg 1919. őszét. A veszélyben forgó nép- j hatalom megvédésére vívott harcunkban er- ? kölcsi, politikai és anyagi erővel is oida- ) lünkön állt a Szovjetunió és a szocialista tábor minden országa. 5 Az ellenforradalom leverése óta két és 5 fél esztendő telt el. Az a tény, hogy ilyen j rövid idő alatt végrehajthattuk a konszoli- dációt és hogy ma már az ország gyors- | léptű előrehaladását, a nép életszínvonala- 1 nak emelését szolgáló hároméves népgazda- 1 sági tervünk második évében járunk, 9 j nagy eredményekről számolhatunk be, az ! pártunk helyes politikájának, a dolgozó nép E elhatározottságának köszönhető. A magyar J munkások, parasztok és a nép ügyéért te- 5 vékenykedő értelmiségiek nem kívánják vissza a múltat. Ezért sorakoztak fel egy- jj ségesen a párt és a kormány helyesnek bi- l zonyult, a gyakorlat próbáját kiállt politi- 5 kaja mellett. , A néphatalom nagy akarása, a ragaszko- I dás vezető pártunkhoz, a párt és a kormány i politikájához — ez testesült meg abban az j elsöprő győzelemben is, amelyet a múlt év f novemberi tanácsválasztások adatai repre- j, zentálnak ország-világ előtt. Ma, szabadságunk tizennegyedik év- J fordulóján — amikor visszapillantunk és S összegezzük a szabad esztendők eredménye- ' it, előre is tekintünk. A párt Központi Bi- 3 zottságának március 6-i határozata megái- < lapítja: dolgozó népünk két és féléves mun- 1 kajának eredményeként megteremtődtek í Magyarországon a szocializmus gyorsabb J építésének feltételei. „A Központi Bizottság 5 — írja a határozat —■ most mint megváló- i sítható célt ajánlja egész dolgozó népünk- j nek: 1959. végére érjük el népgazdasági tér- 5 vünk néhány legfontosabb mutatójának... $ — a hároméves tervben, 1960-ra tervezett i színvonalát.” A fe'adat nem kicsi, de dől- j1 gozó népünk, — amely a felszabadulás óta j eltelt évek során olyannyiszor tett tanúhi- / zonyságot ereiéről és szorgalmáról — kész ! a.rra, hogy győzelemre vigve e célkitűzést | is. A szocializmus gyorsabb lén tű építése $ az ország általános előrehaladásával egye- | t'‘tőben azt jelenti; méz gazdagabb lesz az < élet, tovább javul a dolgozó emberek élet- ( színvonala, még szebb, erősebb, gazdagabb i lesz maga az egész ország. < Ma: ünnepelünk Ünnepe*>iik felszabadít- f lásunkat. kivívott és megvédett szabadsá- I, gunkat, fügzetlenségünket és békénket, s < hitet teszünk: híven követtük vezető pár- > t"nk útmutatásait, dolgozunk keményen, egvre erősebbé tesszük a néuhataimat. az > országot, hogy még boldogabban könnyeh- í ben élűink mi is, gyermekeinl. és majd l unokáink is. Bátran éji bizakodva nézünk a jövő elé. j Van erőnk az előttünk álló építő feladatok ! megvalósításához. Fártunk vezetésével, a í Szovjetunió vezette szocialista tábor orszá- j gaival testvéri szövetségben bátran és bízva 3 haladunk előre a szocializmus napsugaras 5 ország útján. | ígérjük, hogy esztendőre Ismét mienk lesz u zászló — ünnepélyes keretek között adták át a Hevesi Állami Gazdaság dolgozó nak a Minisztertanács vándorzászlaiát ,,A gazdaság dolgozói nevében ígérem, úgy dolgozunk az idén és a következő években is. hogy ezt a zászlót megtarthassuk” — ezekkel a szavakkal vette át a Hevesi Állami Gazdaság minden dolgozója nevében a Miniszter- tanács és a SZOT vándorzászlaját Vaskó Mihály, a gazdaság igazgatója. A gazdaság dolgozói, a fiatalok, akik lendületet, öregek, akik az esztendők során szerzett tapasztalatokat adták az eredményhez, lelkesen tapsoltak, s ebben valóban ígéret volt, hogy az idén sem hagyják magukat. Mert nagy dicsőség volt megszerezni ezt a zászlók — amelyhez hasonlót összesen három állami gazdaság kapott az országban — s olyanok előtt lett első a Hevesi Áll. Gazdaság —, ahogyan azt külön mondta is az ünnepi beszédében Varga János, a MEDOSZ országos titkára, aki elhozta a jutalmat —, mint a Mezőhegyesi Állami Gazdaság, amely majdnem 200 éves múltra tekinthet vissza. Nagy munka eredménye, ju- ta’ma, ez a zászló, méltán lehet büszke a gazdaság dolgozóira az egész megye. Nagy feladatokat oldottak meg. Ahogy az igazgató is beszámolt, 32 és félmillió forint értékű árut kellett termelniük, s ők közel .negyvenegymilliós értéket termeltek. Sok-sok (Folytatás a 4 oldalon.) Eger, 1959. április 4, y '• , ,---------------■ ■ Fo gadás az egri Gárdonyi Géza Színház megalakulásának negyedik évfordulója alkalmaaól Az egri Gárdonyi Géza Színház megalakulásának negyedik évfordulója alkalmából a megyei tanács elnöke csütörtökön fogadást adott, amelyre a társulat képviseletében számos művészt hívtak meg. Megjelent a fogadáson Lendvai Vilmos, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Papp Sándomé és Ivádi József, a végrehajtó bizottság elnökhelyettesei, Tóth István, a végrehajtó bizottság titkára. Vass Gyula, a megyei tanács művelődési osztályának helyettes vezetője, Dienes Tibor, a művelődési osztály művészeti előadója. A fogadáson a színház társulatot Szóllősi Gyula igazgató, Vass Károly főrendező, Horváth Árpád rendező, Koza- róczy József művészeti titkár, valamint Kovács Mária, Rritt- kay Mária, Fontos Magda. Bo- dó György, Antal László, C\ta- pó János, Pálffy György, Pusztai Péter, Fekete Alajos és Gyuricza Ottó, a színház művészei képviselték. Lendvai Vilmos elvtárs köszöntötte a negyedik éve eredményesen működő Gárdonyi Géza Színház képviselőit Beszélt a? eddig elért eredményekről. majd a jovp feladatairól szólva hangsúlyozta: további elmélyült és jó munkára van szükség. A beszédre a színház társulata nevében Szőllősi Gyula igazgató válaszolt. A fogadás alkalmából a megye vezetői hosszasan és baráti légkörben bes’élgettek a színház vezetőivel és művészeivel. ' Lesz már cukrászda Poroszlón Is Régi panasza a poroszlóiak- nak, hogy nincs hová járni szórakozni, a néhány szövetkezeti kocsmán kívül. Most elhatározták a földművesszöTSyereségosxiás a Hatvani Cukorgyárban Az elmúlt gazdasági év sikeres befejezése nyomán a Hatvani Cukorgyár dolgozói tegnap délután 24.6 napi bérnek megfelelő nyereségrészesedést kaptak meg. összesen 1 220 000 forintot fizettek ki, 270 ezer forinttal többet, mini az elmúlt évben. A nagyösszegű nyereségrészesedést, a tervek túlteljesítése és általános önköltségcsökkentése tette lehetővé. vetkezetiek, hogy 200 000 forintos beruházással cukrászdát létesítenek. A cukrászda építésé, hez már a közeli napokban hozzáfognak. Orvosi lakás épül Noszvajon Egertől és a főközlekedési útvonalaktól igen távol esik Nősz vaj község. Korábban gond volt a lakosság és a környék orvosellátása. A régi kívánságot teljesítve, végül is orvos költözött Noszvajra. azonban számára eddig nem tudtak megfelelő lakást biztosítani. munka hozzájárulásával 160 ezer forintos költséggel orvosi lakást építtet. Az orvosi lakás építése a tervek szerint még az idén befejeződik. ben nem követte a község belső rendezése. A községrendezésre különösen ebben az évben kerül sor, amikor is nem kevesebb, mint 445 ezer forint költséggel a község valamennyi utcáját korszerű járdával látják el. A járdahálózat ez év végén most már teljesen kiépül Felnémeten, s ezzel a község lakóinak régi óhaja és problémája oldódik meg. ÁdókedTezmény az új tsz-eK tagjainak Az idei községfejlesztési tervben — a lakosság hozzájárulásával — a tanács elhatározta. hogy a befolyó fejlesztési alapból és társadalmi Az egri járás termelőszövetkezeti községei — Makiár, Egerszalók, Bekölce, Bélapátfalva és N igytálya — példamutatóan teljesítették ez év első Dicséret és köszönet Tegnap reggel táviratot hozott a posta szerkesztőségünk címére Hatvanból. A táviratban a helybeli postahivatal azt jelentette, hogy a március 31-én lezárult Népújság előfizetésgyűjtő kampány során 222 új előfizetővel gyarapították a lap olvasótáborát, — jelentősen többel, mint azt korábban tervezték. A kiváló előfizetésgyűjtő munkáért dicséret és köszönet illeti a hatvani postahivatal dolgozóit,' akik újra sok dolgozó kezébe juttatták el a párt lapját, negyedévi adófizetési tervüket. A községben már megkezdődött a II. negyedévi adókivetés teljesítése is*. Az idén alakult termelőszövetkezetek tagjai egyébként - akik rajtuk kívül álló okok miatt csak az ősszel tudták megkezdeni a közös gazdálkodást — 30 százalékos adókedvezményt kaphatnak ha kötelezettséget vállalnak, hogy már most hozzákezdenek a I^ö- zös takarmánybázis megteremtéséhez, illetve a közös ál- latál'omány elhelyezésére szolgáló istállók építéséhez« Kétségtelen, hogy Felnémet a megye egyik legte] lődőbb községe. A nagyvonalú fejlődést azonban az elmúlt évek445 ezer iorint — Járdaépítésre
