Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-29 / 99. szám

2 RGP0JSAG 1959. április 29., szerda A Szovjetunió hétéves terve és a gazdaságilag elmaradott országok hez adott 400 millió rubel, amelyért az EAK gépeket, be­rendezéseket és különböző anyagokat vásárol a Szovjet­unióban. Kelet népei számára igen tanulságos azoknak a feltételeknek az összehasonlí­tása. amelyeket a Szovjetunió nyújtott és amelyeket az Egyesült Államok, Nagy-Bri- tannia és a Nemzetközi Bank biztosított volna. De még sorolhatnánk to­vább a példákat. Az indiai gazdaság megszilárdításában nagy szerepet játszik az olaj­ipar. India jelenleg hazai olajszükségletének csupán nyolc Százalékát biztosítja ha­zai forrásból, a többit külföld­ről kénytelen importálni. Er­re évente egymilliárd rúpiát fordít idegen valutában. Az indiai tudósok bebizonyítot­ták, hogy országuk óriási olaj- és földgáz-lelőhelyekkel rendelkezik. Ezzel szereljen egyes külföldi monopóliumok többéves „kutatás” után ki­jelentették, hogy Indiában nincsenek olajmezők. Mi a helyzet a valóságban? Nemré­giben indiai mérnökök és tu­dósok. szovjet szakemberekkel együttműködve, óriási olaj-és földgáz-lelőhelyre bukkantak. A Szovjetunió és a nép­gazdaságig elmaradott or­szágok közötti gazdasági kap­csolatok más kedvező hatást is gyakorolnak. A monopóliu­mok ugyanis egyes területe­ken kénytelenek konkurrálni a Szovjetunióval, s így akar­va, nem akarva a kereskede­lem és a hitel feltételeinek mérséklésére kényszerülnek. . Ez a néhány példa is tanú­sítja, hogy Ázsia és Afrika független országaiban a Szov­jetunió és az egész szocialista világrendszer létezése a gyar­mati rendszer felélesztésének legfőbb akadálya. Ez a helyzet 1959. elején, amikor a szocialista világ- rendszer a világ ipari terme­lésének több mint egyharma- dát szolgáltatja. Vajon mi lesz 1965-ben, amikor a szoci­alista országok a világ ipari termelésének több mint felét állítják elő. A gazdaságilag elmaradott országok néptöme­gei világosan -látják, hogy a Szovjetunió hétéves terve új lehetőséget biztosít a Szovjet­unió és a gazdaságilag elma­radt országok gazdasági és politikai együttműködésének fejlesztéséhez. Mint az AFP jelenti, Ro­berto Agramonte kubai kül­ügyminiszter hétfőn este kije­lentette, hogy F idei Castro miniszterelnök és Raul Castró, a hadsereg főparancsnoka ha­tározott és megismételt utasí­tásai ellenére kubaiak egy csoportja akciót kezdett, hogy megbuktassa a panamai kor­mányt. Hangsúlyozta, hogy a kubai forradalmi kormány „mélyen sajnálja ezt az akciót, amely súlyos csapást mérhet a két ország jó kapcsolataira”. Hozzáfűzte, hogy a kubai kato­nai és polgári hatóságok to­vábbra is teljesítik nemzetkö­zi kötelezettségeiket és hogy a kormány hajlandó fokozni a biztonsági rendszabályokat ha­sonló esetek megakadályozása végett. HOUSTON Fidel Castró miniszterelnök — mint a Reuter közli — hét­főn este a Texas-állambeli Houstonban ismételten kije­lentette, hogy kormánya nem adott segítséget semmiféle pa­namai mozgalomnak. PANAMA Az AFP, a Reuter és az AP egybehangzó értesülése szerint hétfőn lövöldözésre került sor a nemzeti gárda két naszádja és a „kubai inváziós erők” kö­zött. Az inváziós erők a Colon Egyre nagyobb arény az amerikai csapatok is TOKIO (MTI): A tosiói ke­rületi bíróság nemrég egy íté­letének indokolásában ki­mondta. hogy az amerikai csapatok Japánban tartózko­dása sérti az, ország alkotmá­nyát. Az ügyészség a kormány utasítására egyenesen a Japán Legfelső Bírósághoz fellebbe­zett az ítélet) ellen. Mint a TA^SZSZ jelenti, a Japán Demokratikus Erők kezdeményezésére országos mozgalom bontakozik ki az országban a tokiói kerületi bíróság döntésének támogatá­sára. A tokiói Simibun című lap közlése szerint körülbelül ezer tekinté'yes tudós és köz­életi személyiség állást foglalt a tokiói kerületi bíróság dön­tése mellett és hajlandó hogy az említett per tárgyalása so­rán megjelenjék a bíróság e'őtt A Japán Kommunista Párt Központi Bizottsága elnökségének nyilatkozata a japán községi választásokról rágalomhadjárata ellenére s demokratikus erők a község­tanácsi mandátumok 25, sőt egyes helyeken 30 százalékát szerezték meg az eddigi 20 százalék helyett. A Japán Kommunista Pártnak 12 kép­viselője van most a községta­nácsi gyűlésekben. Az eredmény a néptöme­geknek az amerikai, imperia­lizmus uszályában haladó Li­berális Demokrata Párt nép- és nemzetellenes politikájával való elégedetlenségét tükrözi — állapítja meg a nyilatko­zat és hangsúlyozza, hogy a demokratikus erők még na­gyobb sikert érhettek volna el, ha a Szocialista Párt nem utasította volna vissza az ak­cióegységet. angolok nyasxaföldl ’télről szert lopnak, pusztítják veté­seinket, felgyújtják házainkat, bántalmazzák és meakívozzák azokat, akiket letartóztatnák A levélíró végül kifejezi azt a reményét, ho«v Nyaszaföld népe egy napon maid szigorú­an megbünteti Roy Welenskyt, Közép-Rhodézia és Nyaszaföld min iszt.erelnökét. Esv másik levél fróia arról ad hírt, ho'nr a Nkiata-öböl vi­dékén az angol körzeti biztos tizenhét ártatlan afrikait lö­vetett agyon. (MTI) I# ... De nem bírtam tovább... „TV<? haragudjatok rám, hogy est tettem. De nem bírtam to­vább ...” A levelet C. László- né írta, a levélre akkor akad­tak rá, amikor az asszonyra. Az asszony mestergerendán füegött, kötélen, a levél egy­kedvűen az asztalon hevert, kusza soraival. A levél C. Lászlóné utolsó gondolatait őrizte meg, akit meggyilkolt valaki. Félreértés ne essék, a büntetőtörvénykönw parag­rafusaiban nem található ítél­kezési lehetőség erre a gyil­kosságra — sehol a világon. S hogy másutt, a kanitahsta or­szágokban nem is törődnek az ilyen jellegű gyilkosságokkal, az éooen azt jelenti, hogy ne­künk törődni keli* a „gyilkos­sággal” is, a jelleggel is. C. Lászlónét nem akasztot­ták fel, nem fojtották mes. C. Lászlóné — ha lehet itt ezt a kegyetlen szót használni — szabad akaratából, önszántá­ból lett öngyilkos... És még;s meggyilkolták. Hogy ez ellentmond egy­másnak? Énnen ez az ellentmondás a bűntény! XXX Az orvosnál szolgált a lány is, a fiú is. Házasságot kötöt­tek. Szerelem volt-e, vagy sem? Ki tudná azt most már kikutatni, maid húszesztendő. — ha nem több — távlatából. A féri a községben politikai korifeus lett, olyan korifeus, aki jobban érezte masát a po­litikai élet jobboldalán, mint .«kár csak középen is. S mikor eldőlt a „ki, kit győz le”, ami­kor a jóbbóldalon-állás eny­hén szólva is rossz üzletté vált, s már arra sem volt mód­ja, hogy középre álljon (ta­lán nem is akart), — tovább- állott. Meg sem állt Francia­országig ! Itthagyott egy asszonyt, két gyérekkel, egy negyedéig épí­tett házzal, adóssággal, gond­dal, bajjal, küszködéssel. Az asszony egyedül maradt, de állta a sarat, az élet küzdel­meit, nevelte a gyerekeit, fel­építette a házat, kistafirozta, férjhez adta lányát, dolgozott a földön inaszakadtáig. s még azt is eltűrte, hogy gyerekei úgy vélekedjenek: anyjuk biz­tos túloz, nem lehetett olyan rossz ember az apjuk. Közben elváltak, és közben jött, ment a levél: a lány írt az apiának, az apa írt a lá­nyának, s az asszony nem szólt közbe, hogyan is szólhatott volna, hisz mégiscsak gyereke apjáról van szó. A levelek há­tán aztán megérett a gondo­lat: C. László hazatér, ide He­ves megyébe, abba a község­be, ahonnan elindult. Megtér Kegyelmet kért és kapott a kormánytól, s ez év egyik februári napján megérkezett a faluba. A család várta őt, a két gyerek és az asszony, aki nem tudott nemet mondani egykori fériének, akitől mégis két gyereke van, aki után annyit vágtak gyermekei. Eltelt néhány hét. s mint ti­zenkét évvel ezelőtt, újra kezdődött minden. Ütötte, verte az asszonyt, jussát köve­telte a ház,bői, szőlőből, s egv éjszaka majdnem megfojtot­ta. A család riadtan elköltö­zött, szinte menekültek hazul­ról az őrjöngő apa dühe elől. A házban, amelyért az asz- szony küszködött, amelynek tégláit majdhogynem asszonyi verítéke tartotta össze, ott ma­radt C. László, ott maradt és még új zárat is csináltatott az ajtóra, nehogy visszaíöüenek „Enyém a ház, a föld!” — gondolta és úgy is viselkedett. Tizenkét éven keresztül bé­késen, nyugodtan élt a három ember, ha nem is gond és bai nélkül, de együtt voltak ióban. rosszban és ez erőt, nyugal­mat. békét adott számukra. A negyvennégy éves asszony, akit kitaszított egykori férje saját otthonából, egy keserű pillanatában felakasztotta ma­gát. Szabad elhatározásból, ön­szántából ! XXX Ennyi a történet, a tragédia, de több a tanulság, a kései tanulság. Az asszony be akart lépni a szövetkezetbe, hogy ne legyen egyedül, hogy társai le­gyenek, akik védik, támogat­ják igazát, emberségét, alko­nyodé asszonyságát. A szövet­kezet csak ősszel volt hajlan­dó „tárgyalni ebben az ügy­ben ...” A községi tanács, amely tudott az ügyről, mind­össze egy levélben! felszólítá­sig jutott el, gondolván, hogy egy államhatalmi szervnek nincs sem oka. sem joga bele-j szólni az emberek masán-^ ügyébe... A község társadal- S mi szervei vagy tudtak, vagy< nem tudtak az ügyről, — egy-< formán meghökkentő mind a< kettő. A rendőrség nem szól-! hatott bele családi vitákba! Senki, semmibe nem szól­hat bele! Igaz, a törvény nem írja elő, hogy ilyen esetben: hogyan és miként léphet köz-! be és egyáltalán közbeléphet-e: bármilyen szerv. Igaz, a tör-' vény nem írja elő, hogy a falu vezetői törődjenek az emberek . ilyen értelmű magánügyeivel, hogy a termelőszövetkezet ne csak gazdasági társulás, de; emberi támasz is legyen. Ez; mind igaz! De nem igazság! Mit csinál­junk ezzel a sok „igazzal”, ha árnyékában öngyilkos lesz egy asszony, árván marad egy; lány. aki ugyan már asszony, s egv fiú, aki még alig legény­ke. S győztes maradhat egy férfi, aki a halálba kergetett: egy nőt! E sorok írója nem jogász, csak beszélt jogásszal, nem is; abba a községbe való, ahol a tragédia történt, de beszélt az-; zai, aki próbált, majdhogynem egyedül próbált segíteni.. De egyedül volt. S mindaddig, amíg az ilyen; ügyekben is segíteni akarók: egyedül lesznek, mindig lesz­nek ilyen „ügyek”. Ne legyenek ! Gyurkó Géza Amerikai rakétafegyverekkel szerelik fel a nyugatnémet hadsereget BONN (TASZSZ): Mint a DPA jelenti, Strauss bonni hadügyminiszter és a kíséreté­ben levő katonai szakértők amerikai látogatásának ered­ményeként elkészítették azo­kat a terveket, amelyeknek A Rennt in RSba Nehru nyílt PEKING (MTI): Mint az 0} Kina jelenti, a Renmin Ribao „Nehru miniszterelnök nyilat­kozatainak olvasása után” címmel hírmagyarázatot közöl. A kommentár megállapítja, hogy Nehru miniszterelnök­nek a dalai lámával történt találkozója után elhangzott nyilatkozata megerősíti azok­nak a leveleknek a hitelessé­gét, amelyet a dalai láma írt Idő iárás jelentés Várható időjárás szerda estig: Felhősebb idő, ma csak néhány helyen, holnap több helyen, fő­ként a Dunántúlon eső. helyen­ként zivatar. Napközben élénk délkeleti-déli, később délnyugati szél. Az éjszaka enyhe marad. A. nappali felmelegedés kissé foko­zódik. A nyugati határszéleken valamivel csökken. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: keleten 5—8, nyuga­ton 9—12, legmagasabb nappaJ hőmérséklet szerdán: keleten 21— 24, a nyugati határszélen 15—18 fok között. Távolabbi kilátások: felhős idő esőkkel. (MTS) értelmében rakétafegyverek­kel szerelik fel a nyugatnémet hadsereset. A terv szerint a nyugatnémet flotta „Tartar”, a nyugatnémet szárazföldi csa­patok pedig „Red I” mintájú amerikai rakétákat kapnak. o kommentárja itikosaidról Tan Kuan-szan kínai, tábor­noknak. E levelekben a láma elkeseredetten írt arról, hogy a tibeti reakciósok nyomást gyakorolnak rá. A kommentár hangoztatja, a dalai láma három levele kulcsul szolgál ahhoz, hogy megérthessük a tibeti lázadás iellegét és azt a kényes hely­zetet, amelyben a dalai láma van március 10-e óta. A dalai láma nemcsak „el akarta ke­rülni a viszályt a kínaiakkal” — mint Nehru mondotta —, ha­nem kinyilvánította azt az ag­godalmát is, hogy élete ve­szélyben forog. A láma elíté­lően nyilatkozott a „reakciós klikkről”, amely „arcátlanul szembefordult a forradalom­mal és komolyan ártott a köz­ponti és helyi kormány jóvi­szonyának”. A cikk kifejezi azt a re­ményt, hogy Nehru miniszter­elnök levonja a megfelelő kö­vetkeztetést,' megérti a láma nehéz helyzetét és elősegíti, hogy a dalai láma vissza tál* jen Tibetbe. tegeit és az ingadozó eleme­ket. Az együttműködés törvényszerű folyamata Hruscsov elvtárs a XXI. kongresszuson kijelentette: „Azoknak az országoknak, amelyek kivívták nemzeti füg­getlenségüket most és a jövő­ben is szükségük van a szoci­alista országok, valamennyi haladó ember támogatására.” Az utóbbi tíz év eseményei­nek elemzése azt mutatja, hogy a szocialista országok közeledése Ázsia és Afrika nem szocialista országaihoz, objektív folyamat. Ez a szo­ros együttműködés elengedhe­tetlen feltétele annak, hogy ez ázsiai és afrikai országok a legrövidebb időn belül meg­szabaduljanak a gyarmati el­nyomás következményeitől és felépítsék független népgazda­ságukat. A szocialista országok ezzel kapcsolatban a marxizmus— leninizmus egyik alapvető elvéből indulnak ki: a nagy és a kis nemzetek számára egy­aránt biztosítani kell a sza­badságot, az egyenlőséget, a függetlenséget és az önrendel­kezési jogot. A szocialista or­szágok szélesítik a gazdasági kapcsolataikat a gazdaságilag elmaradott országokkal, segí­tenek nekik nemzeti iparuk építésében és ugyanakkor nem avatkoznak be belügyeikbe. Ezért fc’lődik olyan gyorsan a szocialista országok gazda­sági egvüttműködése ezekkel az országokkal. Ebből a szempontból külö­nösen jelentős a Szovjetunió hétéves népgazdaságfejlesztési terve. A Szovjetunió már az utóbbi években is széleskörű gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat létesít a gazda­ságilag fejletlen országokkal. 1953—1957. között az árucse­reforgalom több mint ötszörö­sére emelkedett. Míg a Szov­jetunió 1953-ban csupán há­rom keleti országgal kötött gazdasági egyezményt, addig ma Ázsia és Afrika 14 orszá­gával van megállapodása. A Szovjetunió jelentős hiteleket nyújtott Indiának, Indonéziá­nak, Ceylonnak. Afganisztán­nak. az EAK-nak, Iraknak és más arab országoknak. A tények beszélnek Az Egyesült Arab Köztár­saság számára nagy jelentő­ségű. az aszuáni gát építésé­A második világháború után a Kínai Népköztársaság, a Koreai ipemokratikus Köztár­saság és a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság népei mérték a legnagyobb csapást az imperializmusra. Forradal­mi úton leszámoltak a gyar­mati rendszerrel és a kapita­lizmussal, megvalósították a proletárdiktatúrát és eredmé­nyeket érnek el a szocializ­mus építésében. Érdemes meg­jegyezni, hogy ezek az orszá­gok csaknem 10 millió négy­zetkilométer nagyságú terület­tel és 500 millió lakossal a gyarmati világnak körülbelül egyharmadát alkották, s a második világháború előtt a gazdaságilag elmaradott orszá­gok külföldi beruházásainak 10—12 százalékát ölelték fel. A gyarmatokon bekövetkezett nagy változásokról a követke­ző adatok tanúskodnak: Ang­lia lakosságának körülbelül B8 százalékát és gyarmati te­rületének körülbelül 60 száza­lékát, Franciaország lakossá­gának körülbelül 50 százalé­kát, területének mintegy 14 százalékát veszítette el. Egy­milliárd 400 millió ember ráz­ta le magáról a gyarmati bi­lincset. Ázsia országainál? többsége és Afrika számos or­szága kivívta a nemzeti füg­getlenséget és az állami önál­lóságot. Ezek a tények az im­perialistaellenes forradalmak nagy történelmi sikerét jelen­tik. * Ui komák — új feladatok Ä nemzeti függetlenség, amelyet Ázsia és Afrika or­szágai kivívtak, kétségkívül önálló fejlődésük legfőbb fel­tétele. Egymagában azonban még távolról sem elegendő. A forradalmi harcok új szakasza szükségessé teszi gazdaságuk gyarmati jellegének felszámo­lását. a gazdasági függetlenség kivívását, az agrárkérdés meg­oldását," valamint a munka és a tőke harcának élesedését. A politikai és gazdasági fejlő­dést ebben a szakaszban ádáz harc kíséri, mégpedig a nem­zeti függetlenség megszilárdí­tásáért harcoló erők és az im­perializmus között, amely is­mét le akarja igázni ezeket az országokat. Az imperialis­ták elsősorban arra építenek, hogy szakadást idéznek elő az imperial istaellenes frontban és a maguk oldalára állítják a nemzeti burzsoázia egyes ré­Kubai „inváziós erők“ Panamában minisztérium hétfőn bejelen­tette, az Egyesült Államok el­határozta, hogy könnyűfegyve­rekből, lőszerből és egyéb utánpótlásból álló rendkívüli katonai segítséget ad Panamá­nak „az inváziós haderők visz- szaverésének elősegítésére”. Az Egyesült Államok pana­mai nagykövetsége is közölte, hogy a Panama és' az Egye­sült Államok kölcsönös se­gélynyújtási szerződésének ér­telmében az amerikaiak kato­nai segítséget adnak Panamá­nak. Az amerikai államok szer* vezetét keddre rendkívüli ülés­re hívták össze, hogy megtár­gyalják Panama segélyfelhí­vását. Az amerikai államok szervezetének tanácsa külön­bizottságot küld ki a hely­színre. (MTI) várostól, valamint a Panama- csatornától mintegy száz kilo­méter távolságra levő Nomb- re De Diós tengerparti hely­ségben sáncolták el magukat — jelenti a panamai elnöki hivatal tájékoztató szolgálata. Az inváziós erők által elfog­lalt Nombre De Diós felett re­pülőgépről röpcédulákat szór­tak. A röpcédulákon Ricardo Riano Juama, Kuba panamai ügyvivője bejelenti, hogy a kubai kormány nem támogat­ja a Panamában partraszállt kubai erőket és közli, hogy tárgyalni kíván a helységet el­foglalt erők képviselőivel. Az ügyvivő felajánlotta közvetítő szolgálatait a panamai kor­mánynak. WASHINGTON A Reuter és az AP közlése szerint az amerikai külügy­TOKIO (MTI): A Japán Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöksége nyi­latkozatot adott ki a nemrég lezajlott községi választások­ról. A nyilatkozat megállapítja: a Liberális Demokrata Párt róka! ölt a mozgalom apáni tartózkodása eilen a vádlottak védelmében. Ez arra mutat — írja alap — hogy a japán nép mind szélesebb rétegei érzik tűrhe­tetlennek az amerikai csapa­tok jelenlétét és ismerik fel, milyen súlyos veszélyt rejt magában az amerikai—japán „biztonsági szerződés“. (MTI) t Újabb leleplezések ax gazt et AKKRA (MTI): Mint az Üj Kína közli, Guineából Akkrá- ba érkezett Kanyama Chiume, a nyaszaföldi afrikai nemzeti kongresszus saitótitkára. Az újságíróknak adott nyilatko­zatában nemrég Nyaszaföldről érkezett leveleket ismertetett. Az egyik levél szerzője így ír: „Fasizmus, terror, kínzá­sok, félelem és rettegés légkö­rében élünk. A biztonsági erők azért jöttek, hogy gyil- í kőljanak és fosztogassanak ? bennünket... Pénzt és élelmi-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom