Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-28 / 98. szám

1959. április 28., kedd nbpojsa© a Érnek a szövetkezeti gon- lolat kalászai. A magok, áme­neket jó néhány esztendeje etett el a párt, szárat hoztak, srmést neveltek — és a ha- onlatnál maradva — az idő- árás ezernyi viszontagságát is ibírva, sőt attól megerősödve dús kalászt hajtottak. A zövetkezeti mozgalom ma már lagyarországon nem terv, melynek van már néhány re- lis, kézzelfogható és ezekkel izonyítható ténye, hanem ha- almas erő, amely egész me­séket sorakoztatott fel zászla- i alá, amely majd a felét leli fel az ország egész meg- íűvélhető területének. Heves megyéiben is hatal- vas seregek csatlakoztak a következés eddigi derékhadh­oz, olyan tömeg, amelyre ragunk sem számítottunk, lirtelenében megszámolni is ehéz volna az újonnan ala- ult szövetkezeteket, az új be- ■pőket, kik nemegyszer két­sorosé re- hár oms zorosára duz- asztották a már meglevő ter­melőszövetkezetek taglétszá- rát. A tavaszi forradalmi fej- klés után azonban új felada- ik, a szövetkezetek megszi- irdítása, gazdálkodásuk alao- űnak megteremtése, általá- an a szövetkezeti élet tovább azdagítása áll most a mun- ánk homlokterében. Nyilván- aló, hogy mindehhez elsősor- an a most folyó mezőgazdá­ig! munkák eredményessége, közös állatállomány megte- rmtése, a szövetkezeti de- íokrácia, belső fegyelem meg- 'remtcse szükséges; S most egy lépéssel tovább: sekhez pedig elengedhetetle- ül szükséges, hogy a szövet- ezeteken belül is a kommu- isták, a pártszervezetek áll- mak a munkák élére, irá- yítsák, szervezzék a szövet- ezeti életet, új, szocialista ntudatra nevelve a tegnap rég egyénileg gazdálkodó szö- etkezeti parasztokat. Sok sövetkezetünkben — az újon- an alakultakban elsősorban - azonban nincsen pártszer­ezet, nem egyben párttag .ncs, illetve nem volt. Hogy gészen őszinték legyünk, a árttagok kis arányának nem z volt az oka, mintha az z egyéni gazdák között — kik ma szövetkezeti tagok­éra akadt volna szép szám­lál olyan, aki méltó arra, ogy a párt tagja legyen, aki íaga is szívesen lépett volna párt tagjai sorába... De!.;; de úgy érezték éste- yük hozzá, volt is benne jazság, hogy a párt a szövet- ezeti kérdésben nyilvánvaló­Tehenéssetet ég sertéstenyésxetet létesít a nosxraji Új Élet Termelősxövetkexet A noszvaji Űj Élet Termelő- szövetkezet az elmúlt hóna­pokban igen szép fejlődésnek indult. Többször írtunk már erősödő gazdaságukról, minta­szerű juhászatukról, ezúttal arról számolhatunk be, hogy a termelőszövetkezet 10 tehe­net vásárol, amellyel megala­pozza tehenészetét. Ugyan­csak elhatározták, hogy rövi­desen tíz anyakocát vásárol­nak és foglalkoznak sertés- tenyésztéssel is. Arra való tekintettel pedig, hogy Noszvaj mellett két üdülő is van, a tagság elhatá­rozta, hogy hatholdasra ter­vezett kertészetét 13 holdra növeli. Juhokat vásárolt a halmajugrai Béke Tsz A halmajugrai Béke Terme­lőszövetkezetben igen jók a lehetőségek jövedelmező juh­tenyésztésre. Ezért döntött úgv a tagság az elmúlt hetekben, hogy közös juhállományt léte­sítenek. Már meg is vásárol­tak 220 darabot. Ezt a mennyi­séget még az idén előrelátha­tóan ötszáz darabra növelik. Két érdekesség MILYEN SZÍNŰ A HOLD? Ez a kérdés már félévszá­zad óta foglalkoztatja a világ csillagászait. Az alma-atai csillagvizsgáló egyik munka­társa a Hold különböző ré­szeiről közel 1000 színképet készített, s ennek alapján megállapította a színek és a holdfelület fényességének kap­csolatát. A legfényesebb felü­letek vöröses, a legsötétebbek kékes és zöldes árnyalatúak; az Élelmes rab A manilai fogház lakója, a 18 éves Victoriano Rodrigo, igen hasznos­nak bizonyuló és Kellemes foglalkozással töltötte el a büntetésül ki­szabott eszten­dőt. A cella fa­lai közt nagy­mennyiségben hamis pénzt gyártott. Bevallása szerint egy hónap leforgása alatt 5000 pesot „készített”; A hamis bankjegyekkel főleg őreit vesz­tegette meg. A bankjegyek nyomásához az olajos padló­deszkákat használta fel, me­lyet gondos és aprólékos mun­kával hetekig vésett ki? rr-y? Vizsgálják felül!, Az egerszólátiaknak régi vágya teljesült az idén: vég­re felépült a községben az új kultúrotthon. A község lako­sai nem sajnálták a fejlesz­tési alapba befizetett pénzt, nem sajnálták azt a munkát sem, amelyet ingyen végeztek el az építkezésnél. A buzga­lom érthető is volt, hiszen addig a falu kulturális é'etét csak a helybeli italbolt, a mozi, s olykor-olykor egy-egy táncmulatság jelentette. A község fiataljai és öregjei azonban többet akartak en­nél. előbbre akartak lépni a kulturálódás országútján — s ez az akarat hozta létre vég­eredményben ezt az új kul- túrházat. A kultúrház elkészült — csak a villanybevezetési munkálatok vannak hátra. Látszólag ez már kis dolog, a kultúrház felépítéséhez ké­pest... És mégsem az. Mert a megfelelő állami vállalatok, kapacitás hiányá­ban, ríem tudták és nem tud­ják vállalni a villany beve­zetését a kultúrházba — erről hivatalosan is értesítették a helyi tanácsot. A tanács mit tehet egyebet: magán vil­lanyszerelőkhöz fordult és költségvetést kért tőlük, mennyiért végeznék el a munkát, hogy azután átad­hassák rendeltetésének a ft b épült kultúrházat. A költségvetés el is ké­szült — és olyan magas árat szabott meg, hogy az egy­szerűen elfogadhatatlan. A költségvetésből világosan lát­szik, hogy a magánvállalkozó ki akarja használni azt a helyzetet, hogy az állami vállalat kapacitás hiányában nem tudja elvégezni a vil­lanybevezetést és szerelést. Más szóval: a magánvállal­kozó ,,fejőstehénnek” nézi a tanácsot, jókora összeget le akar „vágni” abból a pénz­ből, amelyet a falu lakosai fejlesztési hozzájárulás cí­mén a tanácshoz befizettek. A magas összeg kifizetését természetesen nem hagyta jóvá. De ezzel még nem lesz bevezetve és villany az új kultúr otthonba... — s a „ma­szek” egyszerűen azzal von­hatja meg a vállát: ha na­gyon kell az a villany, mégis csak kifizetik. Hát nem! Nem nézhető el, hogy egy magánvállalkozó — kihasználva a helyzetet — olyan számokkal dobálózzék, amelyek sértik az ember igazságérzetét. Javasoljuk: il­letékes szervekkel vizsgáltas­sák felül a benyújtott ma­gas összegű költségvetést — minden bizonnyal reálisabbá lehet tenni az ahban foglalt számokat. í-ri Jó, ha ext Is tudjuk t A lakásszövetkezetről Kormányunk lehetővé kí­vánja tenni, hogy a bérből és fizetésből élő dolgozók — el­sősorban az üzemi munkások — a lakásszövetkezetek útján kedvezményes feltételek mel­lett, személyi tulajdonú lakás­hoz jussanak. Ebből a célból a rendeletben meghatározott helyen és módon lakásszövet­kezeteket kell szervezni. Ki lehet tagja a lakás­szövetkezetnek? A lakásszövetkezetbe tag­ként kizárólag az állami, a társadalmi szervek, a vállala­tok, a szövetkezetek bérből, fi­zetésiből élő dolgozói — első­sorban az állami üzemek mun­kásai — vehetők fel. A felvé­telre a vállalat vezetője és szakszervezeti bizottsága — a jelentkező munkához való vi­szonya, szociális körülményei, jövedelmük és lakásviszonyai vizsgálata alapján — tesz ja­vaslatot; A tagok felvételéről az alakuló Közgyűlés, a szö­vetkezet megalakulása után pedig az igazgatóság határoz. A lakásszövetkezetbe való felvétel előfeltétele, hogy a kérelmező a készpénzelőleget a takarékpénztárhoz befizesse, az alapszabály rendelkezéseit magára nézve Kötelezőként is­ismerje. írásbeli nyilatkozat­ban vállalja, hogy a kedvez­ményes lakás árát megfizeti és ennek béréből való levoná­sához hozzájárul, tanácsi ren­delkezés alatt álló bér-lakását a lakásszövetkezeti lakásba való beköltözése időpontjára a tanács rendelKezésére bocsátja. Milyen összeget kell befi­zetni a tagságnak és milyen kedvezményeket biztosít az állam? Az állam a lakásszövetkeze­tek tagjai részére jelentős TAVASZI SZELLŐ borzol­a a szőke Tisza vizét. A lagv folyó mentén, az árterü- ;teken sötétzöld pázsitruhába .Itözött a rét. S a vizek párt­án, a Tisza menti erdőségek­en mindenütt százszorszép irágruhákban tündökölnek a ák, bokrok, és a cserjék hosz- zú vonulatai. Az április a alászember számára is el- lozta az igazi tavaszt, azt az dőszakot, amikor már kötél­éi sem lehetne őket négy fal özött tartani. Egyetlen vá­zuk és gondolatuk: csak ki szabadba, a szabad és cso- álatos természet ölébe, csen- es tavak, ringó nádrengete- ek és szelíden hullámzó vi- ek közelségébe. A poroszlói Május 1. Ha- iszati Termelőszövetkezet agjai számára is igen sok jat hozott az idei tavasz, lemcsak a természet ébredé- e adott számukra ismét sok ehetőséget az új munkára, lanem a szövetkezet életében égbement vá'tozások is sok jat hoztak. Kezdjük talán zzal, hogy február 24-én lagyszabású közgyűlést tartott szövetkezet tagsága. Itt ke- ült azután sor a régi vezető­ég lemondására, s a válasz­ások során erősebb, megúj- todott vezetőség került a tag­ág élére. Ezek után gyöke- esen szakítottak a meglevő libákkal, s új erővel, tettre- :észséggel láttak neki a mun­kának. Elnökük Mester Lajos lett. íatározott, energikus ember, k szakmájának is jó mestere, íisz éppen 30 évvel ezelőtt, 17 íves korában kezdte a halász­atét. S a vezetőség többi tag­Halászok között A sok új változás és vív­mány felsorolása után hadd essék néhány szó a termelés­ről is. Hány mázsa halat ké­pesek kifogni egy év alatt, ho­gyan tudják kielégíteni a vá­sárlók igényeit, milyen terve­ik vannak az egyre fokozódó szükségletek kielégítésére? A szövetkezet könyvelője készséggel tájékoztat arróL hogy tavaly viszonylag elég jó esztendejük volt. Csaknem 450 mázsa halat fogtak, hisz segítette őket az áradás. Ezek­ből látták el azután a halász- csárdát, az egri piacot, vala­mint a gyöngyösi, a miskolci, és a mezőkeresztesi vendéglá­tóipari vállalatokat. Az idén bővült a kereslet, mert Hat­vanban is megnyitottak egy halértékesítő helyet. Szükség van tehát a jó fogásokra, hisz például csak az egri piac egy-egy héten 5—6 mázsa ha­lat is kénes értékesíteni. AZ IDEI ESZTENDŐ, saj­nos, még nem hozott nagysze­rű eredményt. Ennek egyik oka, hogy az idén elmaradt a Tisza áradása, a másik ok pe­dig az, hogy az év két hónap­ja csak holtszezon a halá­szok számára. Jóformán csak márciusban kezdhettek hozzá a nagyobbszabású fogásokhoz. Addig éppen csak hogy az egri piacot, és a halászcsárdát tud­ták, úgy-ahogy, hallal ellátni. Az első negyedév teljesítmé­jai, Szabó Sándor, Gacsal La- jós, Tóth János, mind, egy­től egyig jó kezekben tartják a közös ügyek intézését. AZ ÜJ VEZETŐSÉG ered­ményes munkáját az eltelt rö­vid idő óta máris számtalan tény igazolja. Erről maga az elnök, Mester Lajos, a követ­kezőkben ad számot. — Az évzáró gyű’és után a szövetkezet tagsága elhatároz­ta, hogy mindenki közös tu­lajdonba adja a nála levő sa­ját kerítőhálóját. Így összesen több mint 20 ezer forint ér­tékű termelőeszközzel növe­kedett a közös vagyon. Az ilyen nagy hálók birtokában sokkal sikeresebb fogásokat és jobb munkát tudunk végezni. Másik tény az, hogy átalakí­tottuk, átrendeztük a halász- csárdánkat. Most már sokkal kulturáltabb az ülővendégek kiszolgálása, tiszta és kelle­mes a helyiség, különválasz­tottuk az éttermi részt a sön- téstől. Itt is lényegesen meg­javult hát a helyzet, s mind­ezt a saját erőnkből intéztük el. A következő fontos vívmá­nyunk, hogy a tagság az eddig magánalapon kezelt földjeit is behozta a közösbe, s ezután ezt a harminc holdnyi terüle­tet közös munkával dolgozzuk meg. Ha pedig a szükség úgy kívánja, akkor odaadjuk cse­rébe egy ugyanilyen területű halastóért. nye így tehát nem több, mint 33 mázsa. A poroszlói halászok tapasz­talatból jól tudják azt, hogy a vadvizek halállománya évről évre csökken, különösen most, amikor az áradás is elmaradt. A kereslet viszont növekszik, s ezt a jövőben csak tervsze­rű tenyésztői munkával lehet kielégíteni. Szem előtt tartják a2ít a régi elvet, hogy a jó ha­lász sokkal több halat dob be a vízbe, mint amennyit kifog. Éppen ezért most nagy tettek­re szánták el magukat. Egerfarmos község határá­ban nemrég felfedeztek egy elhanyagolt, laoosabb fekvésű helyet, amely kiválóan alkal­mas lenne mesterséges halas­tónak. A terveket tett követte, s az Eger patak vizéből meg­töltötték ezt a 24 holdas terü­letet. Most már csak hetek kérdése, és a nyár elején el­helyezőt benne az ivadékot. A négy részre osztott mester­séges tó egyik rekeszében egy­nyaras, a többiekben két, il­letve háromnyaras növendék­pontyokat telepítelek be, re­keszenként mintegy 1000—1200 darabot. MENNYI SÜLYGYARA- PODÄST, hány mázsa hús termelését jelenti ez a nagy­szerű dolog? A szövetkezet elnöke és könyvelője ismét számolni kezd. — Vegyük például az első; nyaras telepítéseket. Tavasz-; szál beöntünk 1000 darab 10; dekás növendékek az egy má-; zsa. Ezek a második nyárra; tehát jövőre darabonként meg- ; haladják az egykilós súlyt.-Ez; a növekedés ezer darabnál; éppen ezer kilogramm halat; jelent. A növendékeket tér-: mészetesen mesterségesen! etetjük, s egy-két nyugdíjas: öreg halászmester igen jól el­gondozza maid őket. így azu­tán nem lesz majd fennakadás! a városi lakosság tervszerű el-; látásában. Ha kevés a vadvízi; fogás, akkor a halastóból; annyit fogunk hozzá, ameny-; nyíre éppen szükség van. Végezetül hadd kérdezzük; meg, volt-e már az idén vala­milyen szerencsés fogás, ki-; emelkedő teljesítmény? — Sajnos, kimondottan: nagyméretű hal még nem; akadt az idén horogra, de et­től függetlenül, a szorgalmas; halászok számára apródon-; ként is összegyűlik a szép tel-; jesítmény. Itt van például; ifjú Gacsal Lajos, aki most; szerelt le a katonaságtól, és; ismét a halászmesterséget vá-; lasztotta. Március hónapban; ő érte el a legjobb teljesít-! ményt, mert összesen három mázsa 12 kilogramm halat fo-: gott, s ezért 29 munkaegységet! jegyeztek be neki. Gacsal La-! jós példája nem egyedülálló,; s a többi társai is igyekeznek! jó fogásokat csinálni. Búcsú-! zásképpen ehhez az igyekezet-! hét kívánunk sok sikert, hogy! a szövetkezet tagjai minél < jobban kihalásszák a szeren-; csőjüket. CSÁSZÁR ISTVÁN • szövetkezeti pártszervezetbe, hogy segítséget adjanak az e munkához még nem nagyon értő új pártvezetőségnek. Vá- mosgyörkön és másutt egyelő­re a községi alapszervezet vesz fel rendkívüli tagokat az új szövetkezetből, s ha mód van rá, akkor ezekből az elv­társakból alakítják meg a szö­vetkezeti pártszervezetet. Okos és helyes kezdeménye­zések ezek, arra hivatottak, hogy elősegítsék a szövetne- zeti mozgalom megszilárdítá­sát, további fejlődését. Mon­dani sem kell azonban, hogy mindez egymagában még nem elegendő. A járási pártbizott­ságoknak meg kell tanítani az új pártszervezetek vezetőségeit helyesen dolgozni, sőt egyál­talán dolgozni, alapszervezetet vezetni, kommunista közössé­get kialakítani, megteremteni a helyes viszonyt a pártszer­vezet és a termelőszövetKezet vezetőségei között. Sok és bo­nyolult problémát vet fel majd ezzel kapcsolatban az élet, mindezekre a problémákra azonnal és frissen kell reagál­nia a járás vezetőinek is. A szövetkezeti mozgalom nagy tavaszi fellendülése után most a mezőgazdasági mun­kák dandárja várja a szövet- Kezeti tagságot. A nagy mun­ka minden bizonnyal tevéke­nyen járul majd hozzá a szö­vetkezeti élet kialakításához, általában a szövetkezetek meg­szilárdításához. Mindebben felbecsülhetetlen segítséget nyújtanak majd a pártszerve­zetek, a szövetkezetek kom­munistái, — ha a községi pártszervezetek, a járási bi­zottságok határozott és követ­kezetes munkával segítik lét­rehozni és megalakulásuk után dolgozni az új szövetke­zeti pártszerveket. Gy. G. an következetesebb a kommu­nistákkal, mint a pártonkívü- liekkel szemben. Nem egy dol­gozó parasztban ' még olyan vélemény is kialakult, hogy a pártba való belépés egyet je­lent a szövetkezetbe való be­lépéssel. Hogy ez az elképze­lés egyébként mennyire hamis — most azt ne vitassuk. Az igazság azonban tényleg az, hogy a párt saját tagjaival szemben nyilvánvalóan hatá­rozottabb támogatást kérve lép fel politikája végrehajtását il­letően. Az élet azonban, mint máskor is, másban is, most megcsinálta a maga „tréfáját”, ■— a körülmények, a tények meggyőző hatására, a megérett gondolatok nyomán egész köz­ségek tértek a szövetkezeti út­ra, — s most jelentkeznek párttagnak olyanok, akik a közelmúltban, éppen a szövet­kezetek miatt, nem akartak belépni a pártba. Csörgő Ist­ván gyöngyöshalászi egyéni gazda nemrégen lépett be a szövetkezetbe és már jelent­kezett tagfelvételre! / Az ilyen és ehhez hasonló példák azt igazolják, hogy van mód és lehetőség rendkívüli tagfelvételiéi, tagjelölt felvé­tellel megerősíteni a szövetke­zeti pártszerveket, illetőleg pártszervezetet létrehozni a- zokban a tsz-ekben, ahol je­lenleg még nincsen. E lehető­ség felismerését példázza, hogy Adócsőn a legutóbbi tag­gyűlésen nyolc arra érdemes új szövetkezeti tagot vettek fel tagnak, illetve tagjelölt­nek, s június végére előrelát­hatólag mind a három új szö­vetkezetben megalakul a helyi pártszervezet is. Karácsondon a községi pártszervezetből kül­denek majd néhány, jól kép­zett elvtánsat át, a megalakuló Új párttagok - erősödő szövetkezetek kedvezményeket nyújt. A la­kás áránaK csak 15 százalékát kell készpénzben megfizetni; A felmaradt összegre a dolgo­zók 30 év alatt törlesztendő kamatmentes kölcsönt kap­nak. Ha valaki 15 százaléknál nagyobb összegű készpénzt fi­zet be, a többletösszeg 30 százalékának megfelelő árked­vezményt kap, vagy aki a köl­csönt 30 évnél hamarabb '!ze- ti vissza, annyiszor egy száza­lék kedvezményt kap, ahány évvel korábban fizeti visszás kölcsönt. A napresaládú dolgozók ezen felül további kedvezmé­nyeket kapnak: családtagon­ként kétezer forintot — leg­feljebb tízezer forintot. — Lé­nyeges, hogy ez a kedvezmény beszámít a készpénzelőlegbe, vagyis ezeknek a dolgozóknak a családtagonkénti kedvez­mény összegével csökkentett összegű készpénzelőleget kell fizetniük; Olcsóbbá teszi az építkezést ; az az állarrii kedvezmény, hogy ;a helyszínre alkalmazott ti- ; pusterveket ingyen bocsátják ; rendelkezésre, a lakásokat ál- llami kivitelező vállalatok épí- ; tik, a lakásszövetkezeti ház- !ban épülő üzlethelyiségek épí- ! tési költségeit az állam viseli, ! a lakásszövetkezeti ház és a ! lakások részére 15 évig teljes ! házadó-mentességet adnak. A ! lakás első ízben történő örök­lése esetén az örökösödési il­leték adómentes; A szövetkezeti lakás örököl­hető és értékesíthető. ! A lakásszövetkezeti lakás a ! szövetkezeti tag személyi tu- ! lajdona. A lakásokat teleki ! könyvi albetétben kell nyil­vántartani. A lakásszövetkeze- • ti házban levő lakás örökól- ; hető. Az örökös, — ha kéri és •a szövetkezeti tagságra meg- ; állapított feltételeknek megfe­llel — a tagok sorába fel kell ; venni. Ha az örökös lakásszö- ; vetkezeti tag nem lehet, vagy ; nem kíván lenni, örökségét el­adhatja, de a szövetkezetét a ; lakás tekintetében vételi jog ; illeti meg. ; A lakást csak az igazgató ;ság — a kölcsöntartozás fenn­állásának ideje alatt — a Ta- ; karékpénztár hozzájárulásával ; lehet eladni, és csak olyar ! személy részére, akit a sző ! vetkezet tagként felvesz. ! A kormányrendelet intézke­dik a lakásszövetkezeti há' ! karbantartásáról és kezelés-“ !ről, a lakásszövetkezeti tagsá- .megszűnéséről — a tagsági*' !való kizárásról — és az épí ! kezes pénzügyi lebonyolíts-- ! nak módjáról. ! (20/1959. IV. 16. sz ki. mányrendelet.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom