Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-22 / 93. szám
1959. április 22., szerda NEPCJSAG 5 Heves megyei emberek Budapesten Budapest! Hazánk gyönyörű fővárosa, mely az utóbbi két évtizedben annyit szenvedett, s ma mégis szebb, mint valaha, s még szebb az ígérete. Lakói a „pesti emberek”, ma már megközelítik a kétmilliót. Munkások, orvosok, pártmunkások, tanárok, sportolók, színészek, kisemberek, emberek sugározzák nap mint nap az ország legeldugottabb falujában is a főváros szellemét, kultúráját. De sokan, a vidéki emberek közül, közelebb mennek a fényhez, s közvetlenül a centrumba kerülnek, ahol megfogja, megejti őket a főváros löktető élete, szelleme. Tanulnak, iskolákban, konzervatóriumokban, különböző tanfolyamokon, dolgoznak üzemekben, és észre sem veszik, hogy a tanulókból lassan tanítókká válnak ... Emberek... pesti emberek, akik történelmünk tegnapján még vidéki emberek voltak, hiszen Budapest lakosainak száma a mai kétmillióval szemben nyolcvan—száz évvel ezelőtt alig 200 000 volt. De rendkívüli nagy azoknak a száma is, akik a mi életünk tegnapján kerültek Pestre. Heves megyéből is. Sokan azért, hogy véglegesen Pesten maradjanak, sokan, hogy egykét év tanulmányi idő után újból vidéken dolgozzanak. Ezekből szeretnénk most bemutatni, válogatás nélkül, néhány, megyénkből Pestre került embert. Nedeleczky Pál Pártmunkás. A péíervásári járási pártbizottság pártós tömegszervezeti osz4í' ik vezetője. Negyvenegy éves. S bár fiatal, mégis már nagy asszony-lánya van. Jelenleg a pártközpont egyéves iskolájának hallgatója. Életének sok állomása volt már, hiszen mint fiatal kőművessegéd, bejárta a , fél országot, dolgozott már Pesten is. Nyolc éve dolgozik mint a párt katonája, szerény, egyszerű magatartásé ember, nagyon szeret tanulni, most is azt mondják róla az iskola vezetői, hogy osztálya egyik legszorgalmasabb embere. Szeretik őt hallgató-társai, szeretik őt otthon elvtársai, elég jelentős területet bízott rá a párt, s ő ezt többek között azzal igyekszik meghálálni, hogy tanul, mert tanítani akar. Hevesi István Ki ne ismerné őt, a ma már sokszoros vízilabda-válogatottat, aki még nem is olyan régen, mint kisdiák járta Eger utcáit, diáksapkával a fején, hóna alatt aktatáskájával, fejében az algebra különböző törvényeivel. Tanulás után pedig irány: a jó öreg egri uszoda, ahol naponkint több kilométert úszott, több órahosszát vízilabdázott, míg végül vasszorgalommal, kemény akarattal tudását oly tökélyre fejlesztette, hogy ma a magyar vízilabda-válogatott egyik oszlopos tagja. Ott volt Helsinkiben, ott volt Melboume-ben, ott volt majdnem minden Európa- Bajnokságon, amióta Pesten van. Történetéhez tudniillik az is hozzátartozik, hogy az egri uszodából, az egri csapatból a Budapesti Honvéd csapatába került, melynek jelenleg is csapatkapi tány a. S ami most következik, azt már zárójelbe illene tenni, mert csak úgy hallottuk a sportberkekben, pletykaként, hogy a szíve visszahúzza városába, Egerbe. Hegedűs Györgyi Elek Jenő Gyöngyösön élt, dolgozott, ott lépett a pártba, ott volt pártmunkás, ott alapított csa'údot, míg végül ő is Pestre került és jelenleg a Budafoki Állami Borpincészetnél mint kereskedelmi főosztályvezető dolgozik. A terület, ahol munkáját végzi, nem új a számára, hiszen már „otthon”, is a Gyöngyös- Egér vidéki Borforgalmi Vállalatnál volt személyzeti osztályvezető, s ebben az időszakban a városi pártbizott ság káderese. Halkszavú, szerény, intelligens ember, eredeti foglalkozása órássegéd de egy életet végigolvasott és tanult képezte magát és 1945. óta feleségével együtt a pártban rendkívüli sok embert nevelt, tanított, csiszolta marxista és általános műveltségüket. Volt olyan év, hogy egyszerre négy-öt különböző fokú szemeg őt egy percig sem. összetört, lelkileg sokat bánkódott, de munkáján ez nem látszott meg Mint Gyöngyös város tiszti főorvosa, kétszeres elánnal végezte .munkáját és a társadalmi munkát sem hagyta abba. Tudta, hogy ami vele történt, nem jóvátehetetlen, nem a rendszer és a párt lényegéből fakad, apró emberi butaságok áldozata volt csupán, melyre „ válasz nem a harag, nem a sértődöttség, de a még nagyobb munka lehet csupán. És amikor 1956-ban kitört az ellenforradalom, ez az orvos, akit kizártak a pártból, akit megbélyegeztek, elsők között állt oda Gyöngyösön pártot szervezni. S mint az a szocializmus lényegéből fakad, nálunk nem történnek jóvátehetetlen hibák, ez az ember most Budapesten, illetve Budapestről irányítja egy ország egészségügyi életének jó részét. Csányi Barna Testnevelő tanér a papa, testnevelő tanár a mama, hát az már csak természetes dolog, hogy testnevelő tanár lesz a fiú is. Csányi Barnáé- kat is mindenki ismeri Egerben, hiszen nevük, személyük ma már elválaszthatatlan Eger sportjának életétől. A szülők mindketten gimnáziumban tanítják a fiatalok testkultúráját és fejlődését és már szinte tradícióként a fiuk most a Testnevelési Főiskola hallgatója. Csinos, helyes fiú, jól sportol, de általános műveltségére is rányomja bélyegét a tanárszülők hatása. Érdeklődik minden iránt, ami a tudással függ össze, s a sport mellett szépen és jól zongorázik, amellett, hogy szinte kontrasztként a zongorával, mint súlylökő, annak idején megyei csúcsot javított, közben a csuklója megsérült, s egy ideig abbahagyta a sportot, legalábbis, mint aktív sportoló, de nem mint annak tanítója, illetve tanulója. Suha Kálmán Mezőkövesden egy cigányprímás felnevelt öt fiút, iskoláztatta őket, hegedűt adott a kezükbe, s régi jó cigánv- szokás szerint azt mondta: itt van, fiaim, az én vagyonom, ezt adom nektek, menjetek, hódítsátok meg a nagyvilágot. Hát persze, a nagyvilágot meghódítani nem olyan egyszerű dolog, jó néhány embernek beletört már a bicskája, nem egy hadvezérnek a kardja. Hogyan is képzelhette volna el az öt cigányfiú, hogy a hegedűvel Mezőkövesden túl is lehet jutni, s el lehet érni azt, amire az apjuk biztatta őket. Mezőkövesd után szétszóródtak, Józsi Debrecenbe került, Pali Budapestre, Kálmán pedig Gyöngyösre. Innen Veszprémbe, Veszprémből Egerbe és ha ez még nem is a világ, de a tudásuk már itt is csillogott, s érezni lehetett, hogy többre hivatottak, mint egyszerűen csak vendéglőkben játszani. Aztán egy szép napon mégiscsak igaza lett édesapjuknak, mert ebből a szűkebb világból elindultak a nagyvilágba, annak is legtávolabbi pontjára. Kínába, ahol szórakoztatták a kínai embereket, ahol szórakoztatták Mao Ce-tung-ot, s a többi kínai vezetőt és miután megtették az első lépést, ezt követte a többi: Belgrád, Berlin, majd ismét Budapest, s ez évben zsebükben van már a szerződés, több hónapos út Közel-Keletre, Kairóba, majd Nyugatra, több európai ország fővárosába. Az öt testvér közül nehéz volna választani persze, mert mindnek komoly értéket jelent zenei tudása, mindnek van egy plusza egyéniségében, amely megkülönbözteti őket egymást ól. Kálmánnál ez a plusz, hogy azt mondják róla az emberek, s valószínű, akkor így is igaz: neki van legnagyobb szíve, az 6 hegedűje sír a legszebben. ( —S —M—| Egy egri kislány a sok közül. Ma már azonban több ennél mert a magyar diszkoszvetés női csúcstartója. Egerben, még középiskolás korában, kezdett az atlétikával foglalkozni. Dr. Bakonyi Ferenc és Csányi Barna testnevelő tanárok voltak tanítómesterei. Először súlylökőként kezdte, s már e számban is halomra döntötte a megyei csúcsokat, és hovatovább a magyar csúccsal kacérkodott. Időközben azonban megszerette a diszkoszvetést és ezzel aratott nagy sikert, magyar bajnokságot nyert és magyar csúcsot ért el. Jelenleg a Testnevelési Főiskola hallgatója, a magyar atlétikai válogatott tagja, s továbbra is rendszeresen tanul, edz, mert még komolyabb eredményeket szeretne elérni. mináriumot vezetett ő is, felesége is. Közben pártnapi előadó volt, de nem mondott nemet, ha bármelyik szerv kérte fel még emellett egy-egy előadás megtartására. Munkatársai mindig szerették, mert megérzik az emberek, ha olyan emberrel állnak szemben, akinek kiönthetik lelkűket, bújukat- baiukat, és az szívesen, figyelmesen hallgatja őket, sőt, ahol tud, segít. Most, amikor Pesten dolgozik, új munkahelyén, az embereknek ugyanez a véleményük róla és az ottani munkája is azt bizonyítja, hogy egy életre jegyezte el magát a párttal, a munkásmozgalommal. Most is a kerületi párt- bizottság egyik legszorgalmasabb aktívája, előad, ellenőriz, szemináriumot vezet. Felesége egy nagy tejüzemnél párt- titkár. Borbély Károly Több mint 30 éve, hogy a vendéglátóiparban dolgozik — s ebből közel 20 évig pincér volt. Jelenleg Budapesten a Lucullus Étterem vezetője. Ezt megelőzően Gyöngyösön a „Kedves” vendéglőt vezette. De. hiszen gyöngyösi ő, lelkestől, mindenestől, hiszen most is, hogy e kis riportot készítjük vele, Gyöngyösről beszél, odahúzza a szíve. „Ki a Tisza vizét issza, vágyik annak szíve vissza” — tartja a közmondás, de, aki a Mátra levegőjét szívja, annak duplán vágyik a szíve vissza. És Borbély Károly több évtizeden át a Mátra összes üdülőjét végigjárta, végigdolgozta. Most, igaz, felelős munkát bízott rá az állam, hiszen nem gyerekjáték egy ilyen nagy üzemet elvezetni, amely éjjel-nappal nyitva van, ahol 102 ember dolgozik, ahol a feketekávétól, a nagyfröccsön keresztül, a töltött káposztáig mindent meg lehet kapni, illetve mindezzel szolgálni kell. Százkét ember munkáját irányítani, s naponkint több ezer ember étvágyát, vagy szomj át oltani úgy, hogy azzal mindenki meg legyen elégedve, nem kis dolog. De Borbély Károly e feladatnak eleget tesz, helyt áll,' nagyszerű szakértője szakmájának, s azok közé a ritka emberek közé tartozik a vendéglátás területén, akikben megtestesül az új, a szocialista kereskedő, az e szakmából hozott régi, helyes hagyományokkal, az udvariassággal, a körültekintéssel. Fehér köpenyében, reggeltől késő éjszakáig ott jár az asztalok között, a legkisebb vitánál ott terem, elsimít, javít, nevel, úgyhogy a vendég is meg legyen elégedve, de hogy munkatársai se sértődjenek, sokkal inkább tanuljanak. Dr. Puskás József Minden ember élete egy regény. De igazán regénynek számít Puskás dr. élete: nem volt rövid és zökkenő- mentes. Mint szegény ember gyermeke szerezte meg diplomáját, hosszú évekig vár: kinevezésre, de a felszabadulás után elég gyorsan fejlődött élete 1948-ig. Mert az igazsághoz és a regényhez az is hozzátartozik, hogy az éle! ekkor is pof on vágta őt, és bizony, az az út sem volt rövid amelyet 1948-tól, a pártból való kizárástól, 1959-ig, a~ Egészségügyi Minisztérium osztályvezetői beosztásáig vezetett. Kizárták a pártból, de intelligenciája és a szocializmusba vetett hite nem ingat!* Szemes Mari Kedves olvasó, ha hetenként, kéthetenként rádióban előadást, színdarabot, vagy hangjátékot hallasz, vajon a sok szereplő között ráismersz-e egy kellemes női hangban arra a kis gyöngyösi lányra, aki úgy kezdte színészi pályafutását, hogy a gyöngyösi pártnapok előtt szavalt. Ennek a kislánynak az élete, aki ma már egy gyermek édesanyja, és a József Attila Színház művésze, tipikusan szocialista út. Munkás-szülő, fiatal, tehetséges gyermek, aki középiskolái elvégzése után válogathat, vajon mi legyen? S mert tehetséget érzett a színpad, a művészet iránt, beiratkozott a Színművészeti Akadémiára. Kitűnően végezte el, s először Szegeden, pár éve pedig Budapesten játszik. Számos filmben láthattuk őt, nagyon sokat szerepel, mint említettük a rádióban, televízióban, de legjobban a periférián meghúzódó és a József Attiláról elnevezett színpadot szereti, ahol kiélheti magát, ahol számtalan szerepet bíztak rá és alakított ő igen jól. Hogy csak a legutóbbiakat említsük: a Nem élhetek muzsikaszó nélkül-ben a Pólikát, a Bekötött szemmel-ben Zsuzsi Icát, a Boldogság, merre vagy-ban Natasát, Hazudj, igazad van-ban Mérit. Jelenleg külföldön, a Szovjetunióban szerepel, s ahogyan az újságok írják, nagy sikerrel.
