Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-13 / 61. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK* AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA } -------------------------------------------------------------------------------;----------------------------------------------------------i X. évfolyam, 61. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1959. március 13., péntek $ —-----------------------­--------—-------- ----------------------------------------------------------------------------------------*+é*r**&* Ko vács János: TANULNI, MŰVELŐDNI AKARNAK A MUNKÁSOK : f ★ FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETEK, A TERMELŐSZÖVETKE­ZETEK MEGSZILÁRDÍTÁSÁÉRT ★ • Weitíinger László: EMBERSÉGESEBBEN ★ . KÜLPOLITIKAI SZEMLE ★ KEPREJTVÉNYPÁLYÁZAT EREDMÉNYE ★ hírek — spori Fiatalok a munka első soraiban Megyénk ipari üzemei- j ben, bányáiban, ha valami- ] lyen kimagasló eredmény • eléréséről, munkaverseny- S ről vagy takarékossági moz- t galomról van szó, akkor az > idősebb munkások mellett — nem egy esetben előttük — ott találhatjuk a vállal­kozó szellemű fiatalokat, 5 ifjúmunkásukat. ! Nem látványos eredmeny- vadászásra törekednek, ha­nem valóban a munka be­csületes elvégzésére össz­pontosítják erőiket. Igye­keznek mindenütt élre áll­ni és a legnehezebb felada­! tek elvégzésével kivívni az idősebb munkások, a veze­tők megbecsüléséi. A fiatalokban van kezde- í ményező erő, lendület és j erre 3 fiatalos igyekezetre > építenek is az üzemek, bá­Í nyák vezetői, amikor egyre jelentősebb munkákkal bíz- í zák meg a fiatalokat. De j nemcsak felsőbb utasításra j cselekednek a kommunista > fiatalok, nemcsak a köteles­ségszerű munkák elvégzésé­vel tűnnek ki, hanem ön- > tevékenyen is kezdemé- j nyeznek, részt vállalnak a I szocializmus építésében. Jellemző példa az elmon- j dottakra a Mátravidéki Erő- : mű ifjúmunkásainak múlt í évben indult takarékossági ! inozga'má, a Mátravidéki \ Szénbányászati Tröszt KISZ- > fiataljainak felhívása a bá- I nyagépek jobb kihasználá- i sára és a termelés fokozá- j sára. Ezeket a mozgalmakat az t ifjúmunkások kezdeniényez- I téli, érthető tehát az az ér- , deklődés, amelyet ezek iránt ' a helyes mozgalmak iránt < tanúsítanak. Az Erőmű ta- ! karékossági felhívása az el- c múlt évben 1,5 millió forint | megtakarítást hozott a hat- | vani járásban. A Selypi Ce- > mentgyár ifjúmunkásai i 269 560, Petőfibányán 122 000 I és az Erőműben 350 628 fo- > rintot hozott a takarékossá- ] gi mozgalom. Az egercsehi j bányászfiatalck is jelentős < eredményt értek el a taka- I rékossági mozgalomban, j A munkásif jűságnak nagy > része van a Mátravidéki | Szénbányászati Tröszt ter- < melési eredményeinek el- i érésében is. Petőfibányán félezer fiatal vesz részt a ! különböző ifjúsági brigádok í munkájában, s olyan ki- I emelkedő teljesítményeket ( érnek a gépek meghonosítá- ; sában, a termelésben, mint ! Szaniszló József, Lőcsei í Emil, fiatal bányászokból ; álló brigádja, akik jóval ] túlteljesítik tervüket, amel- I lett a gazdaságos termelés- ' re törekszenek. A fiatalokból alakult bri- J >ádok nemcsak a terv túl- ' teljesítésére, de a gépek kí­mélésére. a takarékosságra < is törekednek, s újabban pedig kialakulóban van köz­tük a szocialista munkabri- / gád-mozgalom is, melynek / segítségével egyre több fia- tal válik szocialista gondol­kodású emberré. ' A tapasztalatok azt mu- I látják, a munkásfiatalok > nagy része szívesen vállal- < ja a nagyobb feladatok el- ! végzését, ott találhatjuk l őket a termelés első sorai- I ban, hiszen a munkásif jú- J ság nemcsak nagy tetterőt ’ érez magában, de ereje is van a nagy tettek végrehaj- f tásához. A termelés9 az alkotás minden területén indítsunk szocialista munkaversenyt — A budapesti pártbizottság kibővített ülésének határozata — A Magyar Szocialista Mun­káspárt budapesti bizottsága — amint már hírt adtunk róla — kibővített ülést tartott á Vasas Szakszervezet székházá­ban. Elöljáróban Kelen Béla elv­társ, a budapesti pártbizottság titkára ismertette a Központi Bizottság márciusi határozatá­ból' a budapesti kommunisták­ra, pártszervezetekre, dolgo­zókra vonatkozó tennivalókat. Elmondotta többek között, hogy a budapesti pártbizottság végrehajtó bizottsága teljes mértékben egyetért a Közpon­ti Bizottság márciusi határo­zatával és a Központi Bizott­ságnak azzal a megállapításá­val, amely szerint politikai és gazdasági sikereink lehetővé teszik, hogy újabb lépést te­gyünk előre a szocializmus építésében. Most az üzemek kollektí­váin, munkásain, értelmi­ségein, az üzemekben dol­gozó kommunistákon a sor, hogy a Központi Bi­zottság útmutatása alap­ján meggyorsítsuk az előrehaladást. A termelést, á termelékeny­ség növelését, a takarékossá­got és a műszaki fejlesztést ál­lítsuk a pártmunka középpont­jába. — Pártunk határozatot ho­zott az MSZMP soronlevő kongresszusának összehívásá­ra az év végére — folytatta. — Ez a nagyjelentőségű kong­resszus egész népünk életére kihat. A budapesti dolgozók kezdeményezése és lendülete biztat bennünket, hogy javas­latot tegyünk: a budapesti pártbizottság nagy nemzeti céljaink el­érése érdekében határozza el és ajánlja Budapest dolgozóinak, hogy a párt- kongresszus tiszteletére, az alkotómunka minden vonalán indítsunk szocia­lista munkaversenyt. (Hosszantartó, nagy taps.) Fischer György elvtárs, a budapesti pártbizottság tagja, a Klement Gottwald Villamos- sági Gyár mérnöke elmondot­ta. hogy a műszaki értelmiség szívvel, lélekkel támogatja a versenyt. Komjáthy László eívtárs, a Csepel Vas- és Fémművek ve­zérigazgatója elmondotta, hogy a Csepel Vasművek dolgozói örömmel üdvözlik a Központi Bizottság határozatát. A csepeli dolgozók azt mondják: „Idő­szerű ez a határozat, mert a tömegek véleményét tükrözi, kifejezi azt a kölcsönös bizal­mat, amely a párt és a dolgo­zó tömegek között kialakult.” Ezután ismertette a csepeli dolgozók elgondolásait a Köz­ponti Bizottság határozatának végrehajtásáról. — Első elgondolásunk az volt, hogy százmillió forint többlet- nyereséget érünk el. Jelenleg úgy látszik: megvan a lehető­ség arra, hogy százharminc millió forint többletnyereséget, illetve megtakarítást érjünk el. A pártszervezet megfelelő­en foglalkozik a dolgozók ja­vaslataival, s mindinkább az a vélemény alakul ki, hogy a csepeli esztergályosok, kohá­szok, mérnökök a százharminc­millió helyett százötven mil­lió forintos megtakarítást is elérhetnek. — Dolgozóink körében álta­lános a vélemény, hogy. meg­értek a feltételek a széleskö­rű munkaverseny kibontakozá- zásához — mondotta a továb­biakban. Jó a politikai hangu­lat, a munkások, a műszakiak helyeslik a Központi Bizottság határozatát. Van néhány új elgondolás is: elsősorban a szocialista brigádok. Kerüljük a formális vonásokat a mun- kaversenyben. Nem a kihívás, a csatlakozás, a gyárak közöt­ti verseny a lényeges. Az a lényeg, hogy helyes célok és feladatok legyenek, program­ja legyen a munkaverseny- mozgalomnak. Benczekovits Lajos élvtárs, a Ganz-Mávag gyár pártbi­zottságának titkára is hangsú­lyozta, hogy a dolgozók véle­ménye szerint a Központi Bizottság ha­tározatában megszabott célok reálisak, teljesíthe­tők és minden feltétel megvan ahhoz, hogy a gyár kollektívája megoldja a ráháruló feladatokat. — Üzemünk munkásai, mér­nökei máris hozzákezdtek a munkaverseny egyes formái­nak felújításához, a szocialista brigádok létrehozásához — mondotta többek között. Komlós Sándor elvtáre, az újlaki Téglagyár igazgatója, Simon József elvtárs, a Belo­iannisz gyár párttitkára, és Somogyi László elvtárs, az An­gyalföldi Bútorgyár igazgató­jának felszólalása után KÁ­DÁR JANOS elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára emelkedett szólásra. Kádár János elvtárs beszéde Elöljáróban a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusán részt vett ma­gyar küldöttség munkájáról szólt: — A kongresszus részvevői, a testvérpártok képviselői és a szovjet emberek szeretettel fo­gadták a magyar küldöttséget — mondotta. Jártunk üze­mekben, tudományos, műszaki kiállításokon, találkoztunk munkásokkal, értelmiségiek­kel, pártmunkásokkal. A ta­lálkozások igen hasznosak voltak számunkra, gazdag ta­pasztalatokat adtak. ■— A szovjet emberek, — a párt és az ország vezetői, épp­úgy, mint a legegyszerűbb se­gédmunkások, vagy tudósok — és a nemzetközi munkásmoz­galom mintegy hetven párt­jának küldöttei, megkértek bennünket arra, hogy adandó alkalommal adjuk ót testvéri üdvözletüket és elismerésüket a magyar kommunistáknak, a magyar dolgozóknak az ellen- forradalom okozta nehézségek leküzdéséért és a biztató ered­ményeikért. Ezt a testvéri üd­vözletei tolmácsolom most a budapesti pártbizottság kibő­vített ülésén részvevő eívtár- saknak. (Nagy taps.) Kádár elvtárs ezután a XXI. kongresszus történelmi jelen­tőségéről és hatásáról beszélt. A kongresszus — állapí­totta meg —, világszerte erősítette a békéért és a haladásért harcolók sorait. Közvetlen hatása máris érez­hető a szocializmus és az im­perializmus harcában. — Az utóbbi két és fél esz­tendőben nagyot fordult a vi­lág. A szocializmus javára tolódtak el az erőviszonyok. a szocialista tábor, mindenek­előtt a Szovjetunió eredmé­nyei alapján és a XX. kong­resszus hatására. Két és fél évvel ezelőtt, a magyarországi ellenforradalmi felkelés ide­jén, mondjuk, valamelyik dél- amerikai államban a kommu­nistáknak arra kellett felelni­ük, hogy miért volt Magyaror­szágon ellenforradalom. Min­denki felidézheti a haladó emberek és a reakciósok ak­kori vitáit, hogy egyszerűen a haladó emeberek és a kevésbé lialadó emberek beszélgetése­it, a föld bármelyik részén. Most a kommunisták, a hala­dó emberek tehetik fel a kér­déseket végtelen hosszú soro­zatokban: Mit szóltok ahhoz, hogy a Szovjetunió hódította meg elsőnek a világűrt, mit szóltok a XXI. ko. sszuson elfogadott hétéves ervhez, mit szóltok a kínai ;. ) nagy­szerű előretörés, ht- Többek között megkérdezhetik azt is, mit szóltok hozzá, hogy Ma­gyarországon rendbejöttek az ügyek. A szocializmus pozíciói most jók. Az imperialisták lába alatt olyan területeken is ég a talaj, ahol kéfr vagy három évvel ez­előtt nem is gondolták volna. Említhetnénk Délnyugat-Afri- kát, Dél-Afrikát, vagy Latin- Amerikát. Ténylegesen a sze­münk előtt zajlik le az impe­rializmus pusztulásának fel­tartóztathatatlan folyamata. Az imperialisták közül is lát­ják néhányan a fejlődésnek ezt az általános irányát. Számot­tevő publicistáik nem is egy­szer írtak már arról, hogy a Szovjetunió, a szocializmus, nagyon vonzó a gyarmati sor­ból felszabadult, vagy még most is gyarmati sorban éló népek előtt. Ezek a népek a leglényegesebbet nézik és ép­pen ezért tudják, hogy negy­ven évvel ezelőtt a szovjet nép is elmaradott volt, alig tört ki az idegen imperialista érdek­szférákból. A szabadság négy évtizede alatt viszont szocia­lista nagyhatalommá vált, ipa­ri fejlettségét, népe életét ösz- sze sem lehet hasonlítani a ré­givel. Nos, nemcsak az impe­rialista publicisták, de például Afrika fekete négerei is látják ezt Az események általános fejlődése tehát világos, s ennek ismeretében a jövőt illetően kellő önbizalommal harcolunk. Mi a békés versenyért harcolunk, azért küzdünk, hogy a háborút elkerüljük. A XXI. kongresszus újból aláhúzta, he*» a világhá­ború elkerülhető, ha nem lankad a tömegek harca a békéért. Résen kell tehát lennünk é azért munkálkodunk, hogy éb- rentartsuk népünk bizakodását és felelősségérzetét a béke ügyéért. — Ha ismerjük az általános fejlődés irányát és bátran szembenézünk a fejlődés egyes szakaszainak esetleges, az Im­perialisták által okozott élese­désével, akkor népünk nyu­godtan, önbizalommal dolgoz­hat, építőmunkánk további jó eredménnyel jár. — A mi pártunk önálló, független párt, de felelős­séggel tartozik a szocialis­ta forradalom sorsáért mind a saját népe, mind a nemzetközi munkásmozga­lom előtt. Itthoni beszélgetéseinken, vi­táinkon is érezhető mozgal­munk általánosan kedvező helyzete. Már nem mi va­gyunk elszigetelt helyzetben, hanem a reakció és nincs olyan kérdés, hogy eredmé­nyeinkre, a népre támaszkod­va, ne tudnánk választ adni. Bátran vitatkozhatunk tehát és vitatkozzunk is. A helyzet ma már nálunk gyökeresen megváltozott, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy most már nem vagyunk kötelesek fáradhatatlanul magyarázni álláspontunkat. Kötelességünk rendszeresén és határtalan tü­relemmel beszélgetni az embe­rekkel, s immár elért eredmé­nyeink alapján megváltozott helyzetünkből kiindulva, to­vább folytatni a felvilágosító, a tömegmozgósító munkát. Kádár elvtára a továbbiak­ban részletesen elemezte, ho­gyan hasznosíthatja pártunk, népünk a XXI. kongresszus ta­pasztalatait. A XXI. kongresz- szus a fejlődés új, nagy lehető­ségeit biztosítja számunkra, hathatós, közvetlen segítséget is jelent népünknek. — Bizonyosak vagyunk ab­ban, hogy a sok egyéb tényező mellett a XXI. kongresszusnak is szerepe van a termelőszö­vetkezeti mozgalom gyors­ütemű fejlődésében. A kongresszus gazdag anyagát kétütemben kell hasznosítani. Vannak olyan tapasztalatok és módszerek, amelyeket nyom­ban felhasználhatunk, tehát hiba volna várni fél évet, vagy háromnegyed évet, vi­szont az egyes kérdések ala­posabb, mélyebb feldolgozása körültekintő elemzést kíván, s úgy gondoltuk, hogy ezekben a pártkongresszuson fogunk ál­lást foglalni A XXI. kongresz- szus anyagát tanítani kell párt­iskolákon, a pártiskolákon kí­vüli oktatásban is, ha azt akarjuk hogy a magyar kom­munisták lépést tartsanak a marxizmus—leninizmus fejlő­désével. Ugyanakkor a kong­resszus anyagának gazdag kincseit széles körben meg kell ismertetni egész népünk­kel. — Jelenlegi helyzetünkben két, különösen fontos tény van, amivel nyomban lehet, kell és érdemes foglalkoz­ni. Az egyik a népgazdaság fejlesztése, a másik a ter­melőszövetkezeti mozga­lomban elért eredmény. — Népgazdaságunk egészsé­gesen fejlődött. A népgazdaság fejlődése is mutatja, hogy a pártnak a politikai harcban követett vonala helyesnek bi­zonyult. Jobb, reálisabb, értel­mesebb a tervezés és a vezetés is. Szabadabb levegőt biztosí­tottunk az alkotó munkában és ezt nagyon is jól használták fel a dolgozó milliók, olyan fontos rétegek is mint a funk­cionáriusok, az értelmiségiek, elsősorban a műszaki értelmi­ség körei. Ez igen figyelemre­méltó. A tudósok, műszakiak ma nyugodtan kísérletezhet­nek, dolgozhatnak, mert érzik a párt megbecsülését. Mi ab­ból indulunk ki hogy az értel­miségiek döntő többsége szövetségesünk, akikkel együtt akarunk dolgozni, bízunk ben­nük. Nagyon fontos dolog, hogy ezt a bizalmat érezzék az emberek, tartozzanak bármi­lyen réteghez. Munka közben igenis vi­gyáznunk kell, hogy bizonyos egyének ne szabotálhassanak, ne csináljanak gazemberséget, de az alapvető9 hogy a döntő többség iránt bizalommal legyünk, mert enélkül nem lehet sem dolgozni, sem harcolni, sem építeni. Az alkotó kedv na­gyon fontos tényezője eddigi eredményeinknek, amelyek milliók erőfeszítéséből, jó­kedvvel végzett munkájából születtek. A Központi Bizottság ülésén részletesen megtárgyaltuk a termelőszövetkezeti mozga­lommal összefüggő kérdéseket. Azt hiszem, hogy Központi Bizottságunk a mezőgazdaság fejlesztését érintő kérdések­ben is jó határozatokat ho­zott. Jómagam teljes mérték­ben meg vagyok győződve ar­ról, hogy a párt akkor tudja a szövetkezeti út helyességéről meggyőzni a dolgozó parasz­tokat, ha az egyéni parasztok­kal, mint testvérekkel dolgo­zik együtt. Semmiféle szocia­lista Győr megye nem lenne ma Magyarországon, ha az el­múlt két évben nem lett vol­na helyes a párt és a kor­mány politikája, amelvnek ér­telmében bizalommal és bát­ran dolgoztunk együtt a pa­rasztsággal, mint testvéri osz­tállyal akkor ja, amikor még túlnyomó többségében egyéni­leg dolgozott. Jobb életet te­remtettünk a dolgozó paraszt­ságnak. Megszűntek a koráb­bi hibák. A parasztok széles tömegei láthatták, hogy a párt jót akar, A Központi Bizottság he­lyes politikai vonalával a parasztok előtt bebizonyí­tottuk, hogy a mi pártunk az ő érdekeiért, az ő ja­vukra is dolgozik, s ez a döntő oka annak, hogy a dolgozó parasztok töme­gesen elindultak a terme­lőszövetkezetek felé. Kádár János ezután a XXI. kongresszus tapasztalatairól szólott, megálinní+otta. hogy ha egy elég fájdalmas kitérő után is, de a mi Központi Bi­zottságunk is meg tudta való­sítani a XX. kongresszus által továbbfejlesztett marxista— leninista irányvonalat. Ez a cselekvés vezérlő eszmébe pár­tunkban 1956. november 4. óta. Ez mind' -"banknak erőt és önbizalmat ad. Az alkalma­zásban, a következete«<égbeai (Folytatás a Z, oldalamé

Next

/
Oldalképek
Tartalom