Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-17 / 64. szám
4 N É F C J S A G 1959. március 1?., kedd Ilyen nagy szerelem Kirobbanó siker az egri Gárdonri Géza Színházban Amikor híre kelt, hogy az egri Gárdonyi Géza Színház Pável Kohout ..Ilyen nagy szerelem” című drámáját tűzte műsorára, sokakban — akik ismerték a darabot — felmerült a kérdés: a színház felfelé ívelő művészeti fejlődését vajon nem töri-e meg ez a nagyigényű darab, vajon eléggé érett-e már az egri színház, hogy ezt a feladatot is megoldja? Nos, a kétkedőknek és a jóindulatú aggályoskodóknak is egyaránt válaszolt a péntek esti bemutató és az azt követő néhány előadás. Szűnni nem akaró vastapssal fogadta az egri közönség az Ilyen nagy szerelem bemutatóját s ez a tapsorkái minden előadás után ismétlődik. Szólt a taps a szerzőnek, aki az új utakat kereső szocialista drámairodalom e remekművével ajándékozta meg a közönséget, s amely méltán aratott hatalmas sikert — és váltott ki nagy vitát — nemcsak a szocialista országokban, hanem Európa számos kapitalista országában is. Szólt a taps a rendezőnek, a színészeknek, a díszlettervezőnek, akik együt- t-ien nagy művészi átérzéssel tolmácsolták a darab mondanivalóját, akik művészetükkel maradandó élményt nyújtottak a közönségnek. Miről szól, mit akar mondani Pável Kohout Ilyen nagy szerelem című drámája? Témája — mint a címből is látni lehet —, nem új, mint ahogy nem új a szerelem sem, s az ezzel foglalkozó irodalom, művészet sem. De ahogyan erről a témáról beszél, az az új: az eredeti. Mai tárgyú és elevenbe vágó Pável Kohout drámája. Egy alakuló társadalom, egy néhány éve gyökeret eresztő és ma már mindinkább terebélyesedő, de még mindig alakuló, formálódó kor emberének gondolatát, cselekvését vetíti a közönség elé az író. S hozr ta tehetjük: kendőzetlenül, mély őszinteséggel. Néha szinte kegyetlen igazsággal mondja a néző szemébe: így gondolkodói, így élsz, ilyen vagy. És ha az ember őszinte saját magához, ha letörli a tükörről a párát, ha nem akarja maga előtt letagadni, hogy szeplői is vannak, magára — és talán' könnyebben — bará- tairav ismerőseire ismer. Igen, vannak ilyen emberek, mint amilyenek a Taláros úr szavai nyomán megelevenednek előttünk a képzeletbeli tárgyaláson. Vannak, élnek ilyen embertípusok, ilyen jellemek, ilyen egyéniségek. Döbbenten, szédülten hallgatjuk, figyeljük a pergő jeleneteket és belénk hasít: Lida is, Péter is, Milán is, az édesanya is közülünk való. Ilyenek lennénk, mi emberek? Csak önzők, törtetők, gyenge j ellemű- ek, gyávák és szűklátókörűek? Meghalt egy fiatal lány! Szerencsétlenség, öngyilkosság'? Pável Kohout megvizsgál j minden körülményt, éles késével felboncol minden tettet, szándékot, gondolatot, s végül a nézőkre bízza az ítélkezést: ítéljenek önök, ha ugyan tudnak. S a néző is nehezen tudja kimondani a vádat, mert magára ismer s mert valameny- nyi, aki a darabban él és mozog’ — ember. Ember és nem rossz, nem romlott egyik sem, s ha valamennyiökben van is valami vagy valamennyi rossz, az nem tudatos, csaknem minden esetben a jóakarat, a jószándék, a maga vágj’ az embertársa boldogságát, bodogu- lását segíteni akaró ember tette, igyekezete vezeti. Hogy ezek néha ellentétesek a szocialista ember erkölcsi ízlésével, felfogásával? Igen, ellentétesek! Dehát miért tagadjuk, hogy ez még jellemző az új kor most formálódó és egyre tisztuló emberének gondolkodására, tettére. Alapjában már elfogadta, már magáévá tette a szocialista erkölcs normáit, de még élnek benne a múlt előítéletei, a régi erkölcs maradványai még hatnak. A megoldás? Megtisztulni a régi gondolatoktól, megalkuvás nélkül félretenni az egyé ni, az önző érdekeket, kiszabadulni az előítéletek béklyóiból, mégha fáj is az, mégha összeszorítja a torkot, a szívet, akkor is. Az önző csak az egyéni boldogulást kereső ember útja könnyen végzetes lehet, könnyen zátonyra vezethet. S még egy nagyon fontos dologra figyelmeztet: gondolja meg mindenki többszörösen, mielőtt valaki szerelmébe, lelki életébe beleszólna, beavatkozna. Mert a szerelem nem sablon, nem forma, hanem nagyon mély, nagyon bonyolult, sok tényezőből összetevődő tartalom s nagyon nagy élet- és emberismeret kell ahhoz, hogy valaki segítse és ne akadályozza két ember szerelmének beteljesülését. Az emberek magánéletébe, szerelmébe való beleavatkozás felelősséggel jár.., Pável Kohout Ilyen nagy szerelem című drámája a formát illetően új, hozzátehetjük, vakmerőén új. A színen a Taláros úr — aki képzeletbeli személy, aki a társadalom lelkiismerete nevében szól — vezeti a cselekményt, az ő kezébe futnak össze a darab szálai. Megelevenít, visszaforgat, kibogoz egy történetet. Lida Matyasová fiatal joghallgatónő és Péter Petrus tanársegéd rövid, de gyönyörű szerelem után elválnak. Néhány esztendő múltán Lida esküvőjének előestéjén a véletlen találkozás összehozza a szerelmeseket, s újból, teljes erővel lobban lángra bennük a régi szerelem, amelynek — mint ahogy Lida írta búcsúlevelében — „még az emlékét is ki kell ölni szívünkből”. De Péter már nős ember, amikor egy boldog éjszakát tölt Lidával, és egy egész életre szóló boldog szerelmet ígér. S elkezdődik a harc a két szerelmes férfi, Péter és Milán között — Milánnal készült esküvőre Lida — a szerelemért, Lidáért. Sok-sok szövetséges akad mindkét oldalon ebben a küzdelemben. Pável Kohout sok alakot, sok embertípust vonultat fel. Olyan emberekkel csatázik, igyekszik nevelni rajtuk keresztül a szocialista etika normáira az embereket, mint maga Lida, aki mély, őszinte szenvedéllyel szereti Pétert, s ez a szerelem testi, lelki lángolásban tiszta, áldozatkész, és gazdag. Vagy olyanokkal, mint Péter, Lida szerelme, aki alapjában becsületes, de szerelmében nem következetes, karrierjéért, jövőjéért eldobja szerelmét, nem elég erős ahhoz, hogy szembeszálljon az előítéletekkel. Vagy mint Milán. Milán féltőn szeret, de amikor nem talál szerelme viszonzásra, gyengének, sőt bosszúállónak bizonyul. És Milán anyjával, aki maradi, majdnem kegyetlen és már-már embertelen, nemcsak Lidával, hanem forrón szeretett fiával szemben is. Csatázik az író az olyanokkal, mint a káderes, aki talpig becsületes, de olyan helyen végzi munkáját, hogy ez meghaladja képességét, aki csak azt látja az emberben, amit az állam beleinvesztált. Csatázik Vencel Krállal, a tanársegéddel, aki „jó barát”, de puhány, gyáva, jellemgyenge, gerinctelen; Péter feleségével, a büszkeségében hideg, de belül forrón szerető és féltő feleséggel, akiben végül is a büszkeség győz érzelmei fölött — s még másokkal, akik élnek, szeretnek, boldogságra vágynak. A rendezőt, a színészeket egyaránt fokozott követelmények elé állította Pável Kohout modern drámája. Mint elöljáróban már szóltam róla, az Ilyen nagy szerelem kollektívája kiválóan vitte színre ezt a rendkívül nagy igénynyel föllépő darabot. Vass Károly rendezői munkája kitűnő. Kiválóan élt a darabadta és a színpadi lehetőségekkel. Elsősorban, helyesen — mert a díszletek korlátozottak — az élő szó szug- gesztív erejére és a játékra épített. Külön érdem, hogy a sok jelenetből álló darabot tökéletes egésszé fogta össze. Az ő érdeme is, hogy valameny- nyi színész az író által megrajzolt .jellemet egyéniséget adta művészetével. Vass Károly — eddigi rendezéseit véve mértékül is — jelentősei alkotott. A színészek valamennj’ien mély átérzéssel formálták meg alakjaikat, szinte kivétel nélkül átlagon felüli teljesítményt nyújtottak. A Taláros ur szerepében Pálffy György végig kezében tartotta a cselekmény fonalát/ Dinamikájával, az alakok mozgatásával, hatásos játékával, nagyban hozzájárult, hogy a darab állandó feszültséget teremt a nézőtéren. Kovács Mária Lidája egyenletesen nagy erővel hat. Különösen a drámai részekben, és főleg á két monológjában marad sokáig em’ékezetes. A Péterrel való első találkozásnál azonban .,ugyanaz", — s ezen változtatni kellene — mint a darab végén — amikor visszaforgatják az említett képet —, amikor már teljesen érthető nyomasztósága, szomorúsága. Péter szerepében új színész mutatkozott be Egerben: Kár- páthy Zoltán. A bemutatkozás rendkívül jól sikerült. Tehetséges,., szép szövegmondású, a szerepét mélj'en átélő, az író által elképzelt, a legérzékenyebb gondolatokra is reagáló művészt ismertünk meg benne. Péter feleségét Lenkey Edit viszi színpadra. A büszkeségében hideg, a szerelemféltésében szenvedélyes feleséget hitelesen, nagy művészi erővel ábrázolja. Egyike a legjobb alakításoknak. Gyuricza Ottó Milánja kitűnő. A kiváló fiatal művész most ismét drámai alakításában bizonyította be tehetségét. Különösen magával ragadó abban a jelenetben, ahol Pétert vádolja és amikor Lida magárahagyatottságában is visszautasítja szerelmét. Két jelenetben azonban — amikor az esküvő. előestéjén és a kollégium előtt várja Lidát — nem érzékelhető eléggé játékában a két helyzet közötti különbség, a lélekben végbement változás. Olasz Erzsébet végig hitelesen ábrázolja a fiát szerető, de még a szerelemtől is féltő, önző édesanyát. Forgács Kálmán, Novak — a káderes — alakításában egyszerű ''i igaz. Mélyen mutatja meg a jószándékú, de a képességét meghaladó munkát végző becsületes ember botlását, sokszor vívódását. Déry Mária Majka szerepében — Lida barátnője — nyújtott jó alakítást. Dánffy Sándor Král — a tanársegéd — alakításával ismét „előbbre lépett” művészi pályáján. Külön dicsérendő, hogy nem élt a szerepadta olyan lehetőséggel, amely á darab egységét, drámaiságát csökkentette volna, nem törekedett egyéni hatásra — amire pedig módja lett volna —, hanem ezeket a csábító lehetőségeket is alárendelte a darab egészének. Csapó János a főpincér szerepében nyújtott művészi alakítást. Az Ilyen nagy szerelem nehéz feladat elé állította Pásztor Péter díszlettervezőt is. Pászor Péter Pável Kohout drámájának új formájához díszletekben is újat adott. A színpadi lehetőség maximális kihasználásával ötletesen és művészien járult hozzá, hogy hitelesebbé, könnyebben érthetőbbé váljék a néző előtt Pável Kohout drámája. S mindezt úgy tette, hogy a látványosság, a „technikai bravúr” ne vigye el a nézőt a mondanivalótól, hanem kiegészítse, érthetőbbé tegye azt... Az Ilyen nagy szerelem sok és nehéz munkát követelt rendezőtől, színésztől, díszlettervezőtől és műszakiaktól egyaránt. De megérte! A nehéz munka során kikovácsolódott egy együttes, amelyre a jövőben is számítani lehet, amelyet feltétlenül meg kell tartani, s amely gyümölcsözni fog sok és nagy művészi teljesítményben és a közönségnek soksok művészi élményt nyújt. És a közönség nem lesz hálátlan. Papp János 1939. március 17, kedd: 1949. Aláírták a Szovjetunió és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság közti gazdasági és kulturális együttműködésről szóló egyezményt. 1949. Az ír Köztársaság nemzeti ünnepe. 1834-ben született G. Daimler német . gépészmérnök, az autó egyik feltalálója. O Névnap O Ne feledjük, szerdán: SÁNDOR, EDE- A NEMZETI ÜNNEP alkalmából megemlékező teaeste rendeztek a hatvani Cukor- és Konzervgyár kiszistái. — LŐRINCI községben 16 tagú tánccsoport alakult a kultúrotthon vezetőségének patronálásával. A fiatalokból álló tánccsoport még e héten megkezdi próbáit. — A GYERMEK, a család és a társadalom címmel Pataki Gyula tanár előadást tart Gyöngyösön a szülők akadémiájának hallgatói részére. Az előadás csütörtökön este 6 órakot lesz a Városi Kultúrház- ban,. — A SZOVJET RAKÉTATECHNIKÁRÓL tartanak előadásokat a közeli napokban Pétervására, Sírok és Párád községekben. riLMt A% árban Színes csehszlovák - francia film A Tátra csodálatos szépségű tájain játszódik le a csehszlovák-francia színes film, Az árban, amelynek főszerepeit Marina Vlady és férje, Robert Hossein alakítja. A filmet az egri Vörös Csillag filmszínház játssza r. március 19—25-ig. Eger-tihameri állomáson megszűnt a darabáru forgalom MÁV miskolci igazgatóságának intézkedése a legközelebbi intézkedésig marad érvényben. MÁV Állomásfönökség. Március 16-tól megszűnt a darabáru forgalom az egri ti- haméri kisállomáson. A darabáruk leadását a város területén Eger állomás látja el'. A Moziműsor EGRI VÖRÖS CSILLAG Tisztessé gtudó utcalány EGRI BRÖDY És Varsó messze van GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A mi kis családunk GYÖNGYÖSI PUSKIN Mexikói szerenád HATVANI VÖRÖS CSILLAG 420-as urak (i-n. rész) HATVANI KOSSUTH Apák és fiúk HEVES Apák és fiúk FÜZESABONY Fekete dosszié PÉTERVASAHA Spanyol kertész Eger bem este fél 8 uraKor: ILYEN NAGY SZERELEIM (PetŐfi-bérlet) i Hatvanban este 7 órakor: 1 BÁSTYASÉTÁNY 17 SZÁNTÓ IMRE; Eger a Rákóczi szabadságharc korában MUHI)—ítid I Ilitől—■. VII. RÁKÓCZI MOST, a végső erőfeszítések napjaiban nagyon számított Egerre; ragaszkodott minden áron való megtartásához. Tisztában volt Eger veszélyeztett helyzetével, de nem segíthetett rajta, mert már akkor az Eger felé vezető közlekedési vonalakat mindenütt elvágta az ellenség és megtörte a kurucok gyenge ellenállását. Károlyi Sándor Hajdúnánásnál, Eszterházy Antal Szerencs és Sárospatak környékén várakozó állást foglaltak el. Cusani, a szolnoki olcsó és gyors siker után azonnal Eger felé fordult. Másfelől Wallis gróf ezredes csapatai igyekeztek a vár ostromához. Perényi jelentéséből tudjuk, hogy az ellenség főereje az előcsapatok megjelenését követő napon, október 24-én érkezett a vár alá. Az Eger városi sereg, amolyan tessék-lássék csetepaté után, még aznap labanccá lett. A védtelenül maradt polgárság még ugyanazon a napon behódolt a császári csapatoknak. A hódolás céljából a ferencrendi elöljárót, a plébánost és több szerzetest küldtek ki a császáriak táborába. A védtelen városban maga Telekesj’ István püspök vette kezébe a behődolás ügyét- Amint a császáriakkal való egyezkedésnek a városban tartózkodó hajdúk neszét vették, legnagyobb részük nem tért vissza többé a várba. EGERVÁR OSTROMÁT az első időben Cusani császári tábornok vezette. Megérkezése után rögtön, még október 24- én többször is megkísérelte levél útján Perényit és az őrséget rábírni a vár átadására. F levelekkel kapcso’atban bent a várban aggasztó tünetek mutatkoztak. A kapituláns ellenzék, mely Réthey Ferenc alezredes, a vár alparancsnoka vezetése alatt később teljesen úrrá lett a várban, már az első napon felütötte fejét. Szembeszegültek Percnyivel, s durva hangnemben követelték tőle, hogy illő választ adjon Cusani leveleire, mert — úgymond — „bőrükben áll”- Perényi várparancsnok azonban ellenállt erőszakoskodásaiknak, s Cusani levelét, melyet <a szerzetesek hoztak fel a várba, felbontatlanul,, a fejedelemhez és Károlyihoz írt saját leveleivel együtt átadta Pethő Ferenc főhadnagynak, aki esküvel kötelezte magát arra, hogy eljuttatja a fejedelem kezébe. Pethő azonban „megszédülvén feje”, azokat egyenesen Cusanihoz vitte és csapatostól átpártolt az ellenséghez. Percnyinek tehát még az ostrom megindulása előtt egyetlen napon két árulást is meg kellett érnie: a városi hajdúkét és Pethőét. Ugyanakkor saját környezetében is kedvetlenséget, ingadozást és lázongásra való hajlamot kellett tapasztalnia. Ezek után érthető, miért írt már az ostrom kezdetén „végső despera- tiót (kétségbeesést) ábrázoló levelet a fejedelemnek. Az* tapasztalta, hogy a katonák, különösen a hajdúk, összesúgnak, tanakodnak, és alkalom- adtán szökdösnek a várból, sőt, már a tisztek is gyanúsan viselkednek, mióta Wallis az Egerbe menekült papok segítségével, titkon, árulásra csábította az őrséget. AZ EGRI VÁR körüli hadműveleteket bevezető háromnapos bombázás után beállott nyugalmat Perényi Miklós várparancsnok arra használta fel, hogy a fejedelmet október 29-én útnak indított küldönc útján tájékoztassa a várbeli elszomorító jelenségekről. Az e megbízatásban eljáró Scar- bela hadnagy azonban két- kulacsos magatartásával még csak bonyolította a helyzetet Míg a fejedelem Perényinek a már említett „végső despera- ;t>ót ábrázoló” levelét olvasta, most a hadnagy úgy tájékoztatta, hogy nem is olyan sötét a helyzet, mint amilyennek a várparancsnok festi. így aztán a fejedelem nem látott tisztán. „Isten tudja — írja Károlyinak —, mint van azoknak dolgok.” Mikor pedig Scarbela november 11-én visz- szaérkezett Egerbe, Perényi jelenlétében hangos szóval adta tudtára az összegyűlt tiszteknek és altiszteknek Rákóczi segítséggel biztató üzenetét, — háta mögött meg esküdözött, hogy ő bizony ennek a hírét a fejedelmen kívül senkitől sem hallotta. Éppen hogy azt nem mondta, hogy az egészet a fejedelem találta ki. a védők megnyugtatására. Természetes, hogy erre aztán legtöbbjüknek „elesett a szíve”. Scarbela tehát a fejedelmet hamis értesítésével félrevezette, a várbelieket pedig a valóság feltárásával elcsüggesztette. Cusahi hadserege zömével november 6-án elvonult Eger alól Kecskemét felé és 10-én Wallis ezrede vette át az ostromot. Ugyanezen a napon érkezett Pálffy János gróf, mint a magyarországi hadak főparancsnoka Pestre, s már másnap levél útján felszólította Perényit, hogy késedelem nélkül adja fel Eger várát. Pálffy Perényihez intézett eredménytelen felszólítása után erélyes támadásra határozta el magát. A várvédő tisztek fegyverszüneti kérését válaszra sem méltatva, Hatvanból és másfelől is megerősítést, Budáról pedig nehéz lövegeket. küldött Eger alá. Az ellenség november 22-én aztán heves ostromhoz fogott. A NOVEMBER 22-én kezdődő ostrom megszakítás nélkül egy hétnél is tovább tartott. A császári csapatok a Budáról hozott négy mozsárból éjjel-nappal szakadatlanul ontották a várra a kétszázfontos bombákat. Bár az erős falakban ezek alig tehettek jelentősebb kárt, mégis katasztrofális bajnak váltak előidézőivé; a vízhiánynak. A heves bombázás nemcsak a kutakat tette tönkre, hanem az odavezető ereket és vízfolyásokat is eh tömte. Még a védett kazarna1 tákban levő két kút is annyira kiapadt, hogy csak alig két arasznyi sárral elegyes \íf maradt bennük. Perényinek egy Arndt Ádám nevű főstrá- zsamestere még október elején kiszökött a várból és felvilágosította az ellenséget, hol lehetne a vizet elvezetni. Míg tehát a kutakat a németek jól irányított bombákkal pusztították el, a kazamaták víztartályainak kiapasztásáról a szökevény útmutatásai alapján, az azokat ellátó Egerpatak folyásának elvezetéséről s elre- kesztéséről gondoskodtak. (Folytatjuk)
