Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-14 / 62. szám
4 Bí GFDJSAG 1959. marc*us 14. szombat Kármán József A XVIII. században Angliában kibontakozó új irodalmi iránynak, a szentimentalizmuE- nak nálunk is több követője akadt, s éppen nem véletlenül a felvilágosult írók körében. Hiszen a szentimentalizmus az egyéniség és az érzelmek jogainak hangsúlyozásával szembe, szállást jelent a feudális rendszer lelkiismereti kényszerével, felületes udvari erkölcsével. A szentimentális írók azonban ugyanakkor lemondanak a bíráló magatartásról, mert elvetik az ész mindenhatóságának elvét. A racionalizmus materialista természetvizsgálata helyett a szentimentális írók számára a természet csupán menedék a társadalom bántal- mai elől. E bántalma'k és panaszok állandó hangoztatása, az érzelmek, főleg a fájdalmas élmények túltengése adja műveik álaphangulatát. Ennek az irodalmi iránynak legragyogóbb alkotásai világviszonylatban Rousseau: Űj Heloise és Goethe: Az ifjú Werter keservei című műve. Nálunk Kármán József és Dayka Gábor nevéhez fűződi! a szentimentális irány megszólaltatása. Kármán József losonci származású. Diákéveit Pesten tölti. Utána tisztviselő Bécsben. A császárváros nagyvilági élete mély hatást gyakorol a vidéki fjúra. 1790-ben azonban már smét Pesten találjuk, ahol észt vett az első magyar szín- ársulat szervezésében. Baráti aocsolatot tartott fenn a leg- rűveltebb polgári és nemes: körökkel, és tagja lett a szabadkőműves páholynak. 1794-ben indította meg irodalmi folyóiratát, az Urániát, melynek olvasói főleg nők voltak. A szerkesztésben a legtöbb, csaknem kizárólagos támogatást szabadkőműves barátjától, Pajor Gáspár orvosnövendéktől kapta. A lap azonban nem volt hosszú életű. Három szám után meg is szűnt. Ácikkeket szinte kivétel nélkül .’Kármán írta. Érthető, hogy a fiatal író legjelentősebb műve, a Fanni hagyományai is ebben a folyóiratban látott napvilágot. Martinovicséit kivégzése után pár héttel tragikus hirtelenséggel halt meg 26 éves korában. Halálának körülményei .még ma sem tisztázottak, Családja a M artinovics-pör rei hozta kapcsolatba. Legkiemelkedőbb tanulmánya az Urániában jelent meg. Címe: A nemzet csinosodása (művelődésének fellendülése) Célkitűzése a nemzeti művelődés és a közállapotok őszinte feltárása, haladó program kialakítása, hogy így szembe lehessen szállni a reakció egyre jobban erőre kapó „károgó varjaival és az éjféli ebekkel”, akik nagy hangon szónokolnak a hazai tudományok előrehaladásáról, irodalmunk nagyszerű fejlődéséről. . A valóság ezzel szemben — mutatott rá Kármán — a provinciális elmaradottság, a babonák uralma, a félműveltség, bárdolatlanság, — és a mindezzel megbékélő nemesi megelégedettség. Tanulmányában foglalkozik a kor nagy nyelvi. (1769-1795) irodalmi problémáival, a nyelvműveléssel, az új iroídalmi alkotások színvonalával. Felbecsülhetetlen jelentőséget tulajdonít az értékes, tartalmas új irodalmi alkotásodnak, de Kazinczyval ellentétben sokkal fontosabbnak tartja az eredeti műveket, mint a műfordításokat. „Nagy akadálya az nálunk a tudományoknak, hogy nálunk termett eredeti munkák még eddig nincsenek”. S e téren még igaztalan túlzásra is ragadtatja magát, midőn kora irodalmi alkotásairól azt írja, hogy nincs berrnök más eredeti, mint nevök, s a művet magát „idegen hulladékokból” kapargatta össze szerzője. Az eredetire törekvő írók számára ő akar lenni „a fenkő, mely tompa maga és élesít, az a tűzkő, amely maga nem meleg, de tüzet ad”. Szentimentális regénye, a Fanni hagyományai is az Urániában jutott olvasói elé. Levél és napló formájában írott műve Fanni vallomásait tartalmazza. Rideg, durva atyja és mostoha anyja mellől a sze- retetet és megértést nélkülöző leány a természetbe, kertjük meghitt lugasába menekül. Szerelemre gyullad egy szellemes, vidám, de szegény, polgári származású fiatalember iránt. Szerelmüket azonban bemocskolja az úri világ pletykája, megsemmisíti az apa durva közbelépése, aki hallani sem akar a vagyontalan, közrendű ifjúról. A társadalmi előítéletek boldogtalanná teszik a fiatalokat. Fanni számára a lassú hervadás, a keserű haldoklás marad. Egy túl- finomult, érzékeny lélek ütközik össze a nemesi társadalom és az előkelő család közönyösségével, önzésével, származási gőgjével, s e nehéz helyzetben túlcsorduló érzelmeivel a természethez menekül, mint minden szentimentális ábrándozó. Kármán regényének témájával, a túlfeszített érzelmek rajzával, az egyén jogának hirdetésével előkészítője lett a romantikának, hőseinek reális lélekábrázolásával pedig a realizmus felé mutatott utat Korai halála, mely a reakció felülkerekedésénaK idején következett be, hosszú időre visszavetette haladó elbeszélő irodalmunk fejlődését. Halmos Gyula, a TIT tagja. kohout nagysikerű színmüve egri színpadon Tegnap este mutatta be az egri Gárdonyi Géza Színház Kohout: „Ilyen nagy szerelem” című színművét, amelyet nagy sikerrel játszottak már az ország számos színházában. A sikeres egri bemutató főbb szerepeit Kovács Mária, Kár- páthy Zoltán m. v., Pálffy György, Gyurica Ottó és Len- key Edit játszották. A bemutató méltatására lapunk következő számában visszatérünk. Epnl a szabadtéri színpad és nézőtép Szegeden KORI VÖRÖS CSILLAG Tisztességtudó utcaiam EGRI BRÓDY És Varsó messze van GYÖNGYÖSI SZABADSÁG • A ml kis családunk GYÖNGYÖSI PUSKIN Sport és szerelem HATVANI VÖRÖS CSILLAG Tegnap HATVANI KOSSUTH Hétköznapi tragédiák FÜZESABONY Don Juan legutolsó kalandja HEVES Bum, a katona PÉTERVASÁRA Razzia EGRI BÉKE Don Juan legutolsó kalandja műsora: Sgerben este fél a órakor: ■GYEN NAGY SZERELEM A szegedi Dóm-téren, mely az ország legegységesebb, esztétikai és akusztikai szempontból leghatásosabb tere — nagy ütemben folynak az előkészületek a Szabadtéri Játékok felújításához. A műszaki létesítmények újszerűsége külön is kiemelkedő jelentőséget ad a művészeti színvonal mellett az 1959. július 25.—augusztus 16-ig megrendezésre kerülő Szabadtéri Játékoknak. A 600 négyzetméteres színpad számára 50 fényvető berendezés biztosítja a korszerű szabadtéri színjátszás megvilágítási követelményeit. A 250 négyzetméteres háttért alkotó vetítővászon újszerű, vetített díszletek alkalmazására ad lehetőséget. A soronként emelkedő 6000 ülőhelyes nézőtér alatt kerülnek a hangoszlopok elhelye... Bűnügy... Ez áll a sárga dosszién. Bűnügy, amelyben a bíróság meghozta az ítéletet. Kicsit könnyesen, kicsit mosolygósán. Mert így is ítél néha a bíróság. Nyissuk ki a dossziét, lapozzunk bele az iratokba, hallgassuk meg ismét a vádlottakat, akik még itt vannak a gyöngyösi járás- bíróság börtönében és köny- hyesek leszünk magunk is, — meg mosolygósak. Nem szentimentális történet lesz ez, hanem egy kis darabka életünkből, amelyben van még sár az arany mellett, de mind kevesebb. Hogy még kevesebb legyen, ezért volt az ítélet, ezért ez az írás. * — Mikor megyünk a javítóiba? Tessék már mondani, — Iunalmas a börtön! , Aid mondja, szúrós fekete ; szemű, barnaképű kis cigány- [gyerek, alacsony, vékonyka, (olyan, mint a riadt hollóma- ,’dár. Az egyik terhelt, ahogy !áll a magasabb, csendesebb, ’Farkas László, azazhogy Laci, (éppenhogy 15 éves. Mellette (bírósági nyelven mondják: (megfontoltabb, egészben véve (is lassúbb mozgású Szalai [Jancsi, a haver, az is 15 [éves, az is bólogat a kérdésire: nincs nehezebb, piint a két [kis csavargónak megülni a I börtöncellában, míg jönnek ér- Itük, hogy vigyék a nevelőinté- Izetbe, zésre. A többcsatornás stereo- rendszerű hangközvetítő berendezés teszi lehetővé, hogy a szereplő mozgását a hang egyidejűleg követi. Az egy-egy műsordarabban egyszerre több mint 300 szereplő, csodálatos színpadképek gazdagítják élményekkel a nézőket. Smkmtóí Í3mdek^3 Szúrom! János, ktsz elnök, Kál: Köszönjük meghívását, sajnos, a közgyűlésre nemigen tudunk elmenni. Kérjük, számoljon be levélben a ktsz múlt évi eredményeiről. S-né, Rózsaszentmárton: A rózsái uszodáról" szóló észrevételeit az illetékesek figyelmébe ajánljuk, remélhetőleg, intézkedés történik cikkünk nyomán. 1959. március 14, szombat: 1883-ban, 76 esztendővel ezelőtt halt meg Marx Károly.- 1794-ben született Bem József, az 1848-as szabadságharc legendás hírű Bem apója. 1879-ben, 38 esztendővel ezelőtt született A. Einstein német fizikus, a relativitás tanának megál- lapítója. tunc! — A GYÖNGYÖSI városi KISZ-bizottság a közelmúltban látogatást tett az Üj Élet Termelőszövetkezet fiataljainál. A jól sikerült találkozó után a termelőszövetkezet fiataljai úgy határoztak, hogy megalakítják az Űj Élet Tsz KISZ- szervezetét. — KLUBEST KERETÉBEN ifjúsági munkás—paraszt találkozót rendez a Mátravidéki Erőmű KISZ-szervezete szombaton este 7 órakor a KISZ klubhelyiségében. A klubesten reggelig szóló tánczene mellett szórakoznatnak a fiatalok. — KILENC községben tárgyalták meg február hónapban a minisztertanács 3004,1 1959-es kormányrendeletét, s annak helyi végrehajtását a hatvani járásban. — A MÁTRAVIDÉKI Erőmű patronáló brigádja dömperekkel salakot hordott a herédi termelőszövetkezet tanyájára és lesalakozta a tanya környékét. — AZ EGRI Mezőgazda- sági Ktsz ma, szombat délután tartja mérlegzáró közgyűlését. — A GYÖNGYÖSI Gépjavító Ktsz-ben értékes munkadarabokat készítenek. A legértékesebb készítményeik közé tartozik a 92 ezer forintos műanyag formázógép, amelyből jelentős mennyiséget exportálnak — AZ ECSÉDI külszíni fejtésen a mostani kitermelés alatt álló szénréteg alatt újabb 2—2,5 méter vastag szénmezőre bukkantak a kutatók. — A GYÖNGYÖSI Szerszám- és Készülékgyárban január hónapban jelentős újításokat nyújtottak be a munkások. Köztük volt Misi János szerszámtörést megakadályozó és Kiss József csiszolókő szabályozó újítása is. SZÁNTÓ IMRE: Eger a Rákóczi szabadságharc korában v. A fejedelem a trencséni gyászos csatavesztés után augusztus 11-én Egerbe vonult vissza, s a városban maradt szeptember 26-ig. Itt mindent elkövetett, hogy a vereség romboló következményeit valamiképpen ellensúlyozza. Ezekben a napokban érkezed Egerbe az orosz követség, mely I. Péter cár közbenjárását ajánlotta a béke megteremtése érdekében. A vereségbe fulladt sziléziai hadjárat meghiúsulásával Rákóczinak a nyugati segítséghez fűződő reményei végleg meghiúsultak. I. Péter cár volt az egyetlen számbajöhető segítség. Bár a svédekkel élet-halálharcban álló cár sem adhatott katonai segítséget, de diplomáciája révén segítségére sietett a magyar szabadságharcnak. A bécsi orosz követ utasítást kapott tőle, ajánlja fel József császárnak az orosz békeközvetítést. De a Habsburg császár nem fogadta el: a bécsi udvar nem titkolta többé, hogy Magyarország fegyveres alávetésére törekszik. Rákóczi — miután a Felvidék két főhelye, Kassa és Eger védelméről megtette a szükséges intézkedéseket — szeptember 25-én távozott Egerből. Egervár — mint ismeretes — a török időben a legnevezetesebb végvárak közé tartozott. Rákóczi korában pedig mind a Felső-Magyarorszáeon. mind a Tisza—Duna közén fo- lvó hadműveletek szempontjából elsőrangú stratégiai fontossággal bírt. A fejedelem 1704. óta, mikor Zinzendorf császári tábornok feladta, úgy megépítette, eleséggel, hadi- szerekkel úgy megrakta, hogy véleménye szerint — bármilyen erős és hosszú ostromot dicsőségesen kiállhatott volna. A fejedelem Munkácson kívül legszívesebben Egerben tartózkodott. De Riviere, francia hadimérnök tervei szerint a hatalmas bástyák és kőfalak mellett töltésekkel, s más védőművekkel' is jól megerősítette. Rákóczi Bercsényihez intézett emlékiratában határozottan azt követelte, hogy a papokat ne fosaöják be a várba „az egy vén püspökön kívül”, kinek hűségében feltétlenül megbízott a fejedelem Vass Sándor brigadéros halála után Rákóczi 1709 áprili sában az egri várat, ezt a fontos stratégiai jelentőségű helyet Perényi Miklós báró kezére bízta. Perényi a szabadságharc kezdetén a kurucok elől nagyszőlős! birtokáról Huszt várába menekült, a vár c4 wupa iLöuzií. Két gyerek, kétfajta sors, s mégis ugyanaz... — Ötöt jártam... azazhogy az ötödikből már lemaradtam — magyarázza illedelmesen hátratett kézzel Farkas Laci, csak a szeme villog, aggodalmasan, hogy hát mit akarhat ez az ember már megint ceruzával, papírral. Az ügyük már lezáratott! — S milyen volt a bizonyítványod? — kérdem, csinált szigorúsággal. — Jó... bizisien jó, ha mondom. .. Egészen harmadikig — teszi hozzá őszintén. — Addig mindig négyes meg ötös voltam, a negyedikben hármas, az ötödikben meg... Na, hát mondtam, hogy kimaradtam... — Én nem szeretek tanulni — jelenti ki kérdezetlenül elébevágva a dolognak a kis Szalai... Nincs kedvem hozzá. Rágyújtok és akaratlanul is a két gyereket figyelem. Szálai egykedvűen nézi a füstöt, Farkas azonban nem tudja elzavarni szeméből a füstölni való utáni vágyakozást. — Szoktál cigizni? — Igen — rebben a szeme... — Dé csak, ha anyukám nem látja... Megpofozna... Mindig megvert, ha meglátta... A dohányzásért megverik a gyereket és mégis a javítóba kerül, ahogy ő nevezi, meg ahogy a köznyelv is ismeri ezt a ma már merőben más szellemű és jellegű fiatalkorú nevelő intézetet. Ki érti ezt? A bíró. Nyolc gyerek van Farkasék- nál. Dolgozik az anya is, az apa is, jön egy haver — jött is — hozzácsapódik a srác, s kezdődik a csavargás. Szalai Jancsinak az apja dolgozik csak, az anyja vagy négy éve meghalt, most nősült csak tán’ két hónapja másodszor az apja... — Elég jól megvagyok a mostanival — jegyzi meg száraz tárgyilagossággal Jancsi, értékelve az új anyával való otthoni helyzetét. De a jó három esztendő elegendő volt, hogy Szalai meginduljon azon az úton, amelyen még idejében állította meg a bíróság. Loptak galambot, és betörve a cukrászdába, tortát, megfenyegettek egy öregembert, be is törtek hozzá, meg is verték, csavargás és csavargás és megint csavargás. Szalai hetekre eltűnt hazulról, Farkas reggeltől késő estig csatangolta a várost, verekedett, kunyerált, apró kis „szajrékat” követett el. — És most mi lesz veletek, mi a tervetek? — kérdem a felnőttek nagy bölcsességével. Farkas Laci megrántja a v illát: — Mi lenne? Tanulok egy szakmát... Azt mondták, ott lehet tanulni... cipész leszek... meg biztos lehet ott hegedülni is, azt nagyon, akarok tanulni. Magamat nem sajnálom... Tetszik * tudni, ilyen nekem már a vérem — lesúnyom a fejem, hogy észre ne vegye a kitömi készülő nevetést. — Csak édesanyámat sajnálom... Az most egész éjszakákat végigsír... Hát őt nagyon sajnálom — mondja olyan őszintén és komolyan, hogy azonnal lehervad arcomról a nevetés. — Én még nem tudom, hogy mihez lesz kedvem... Majd megmondják ott — így Szalai Jancsi és a mennyezetet bámulja, mintha valami titkos kéz közben odaírta volna számára, milyen szakmát is válasszon abban a javítóban. Farkas nem tud legyűrni egy fitymáló tekintetet, hogy ilyen haverja van, aki még azt se tudja, mit akar, aztán eszébe jut megint egy kérdés. — Bácsi kérem, mondják hát már meg, mikor megyünk a javítóba... Ha már egyszer menni kell, menjünk minél előbb... Nem igaz? A bácsi, a bíró elneveti magát. Két gyermekes apa éppen az imént volt itt a kislánya lelkendezve, hogy elmaradt az énekóra hadd m°hes sen játszani... S ezek a fiúk elfoglalása után állott Rákóczi hűségére. A fejedelem gyalogos ezeres kapitánnyá, majd brigadérossá nevezte ki. ö volt Eger vár parancsnoka 1709. április 22-től 1710. decemberéig, a vár feladásáig. Már ekkor Heves megyében is szedte áldozatait a rettenetes döghalál, a pestis, mely végigsepert Magyarországon és sokkal több áldozatot kívánt, mint maga az évek óta folyó háború. De az egriek ezekben a nehéz időkben is erejüket meghaladó mértékben kivették részüket az áldozatvállalásból. Egyrészt mint katonák, hajdúk szolgáltak és csatáztak a különbőz- csatamezőkön. Miközben a •/ egri hajdúk vérükkel áldoztak a haza oltárán, az itthonmaradt iparosok szorgalmasain dolgoztak a hadsereg ellátása és felszerelése érdekében midőn Zay András lovas-gránátos regimentje 1710 áprilisában „feles megbomlott” fegyvert hagyott Egerben, azoknak megjavítása Darvas Ferenc hadbiztosra várt. Siettette a szabadságharc bukását az 1708/9-ben országszerte dúló pestisjárvány is Egerben már 1708. végén annyira dühöngött a pestis hogy aki csak tehette, még a megyei tisztviselők is, elmerie- kültek más, meg nem fertőzött vidékre. Közben az egri hajdúk Csajághy és Nyáray dandárjában változó szerencsével hadakoztak. Au»”«z+us 8-án a Rózsahegy közelében fekvő Revuczánál sok németet levágtak Czelder Orbán vitéz hajdúival együtt a győzelmesen előrenyomuló De Viard császári tábornok csapatából. Azután is állták a sarat, de mikor Csáky Mihály tábornok kiadta a rendeletet a „szép csendes hátrálására”, a hajdúk tehetetlen haragjukban sz!dták és gyalázták, a szerintük áruló, gyáva vezetést. Az Eger körüli falvakból a nép a pestis-járvány elől menekülve ismét tömegesen elvonult és a vidék üres pusztává vált. Bercsényi a fejedelemhez intézett levelében 1709. szeptember 9-én írja: ....az bezzeg rossz dolog, Kegyelmes Uram, hogy az pestis bent van már Egerben: már haza kellett eresztenem egészen az egri hadat. Kivált az rácz had igen, ki is űzték az városrul, őket.” — E nagy oestisjárvány idején építette Egerben a német polgárság fogadalomból a vész elhárítására a Rókus-kápolnát. (F olytatjuk.) nem sokkal nagyobbak, ezeknek is inkább játék volt mindaz, amit tettek, mintsem valami tudatos bűncselekmény... De... De veszélyes játékot játszottak, s ha nem segít rajtuk a törvény, ha nem segít a családon, amely eddig nem volt képes segíteni saját magán, akkor a két kis srácból, akikre még inkább csak csendesen, mint mérgesen lehet mondani, hogy csirkefogók, igazi vagányok, a társadalom tudatos ellenségei lesznek... — Néhány nap és jönnek é!' tetek... Majd meglátjátok, ember lesz ott belőletek... E - viheti — int az őrnek és a srácok köszönnek: kézit csókolom! Az ablakon még utánuk nézek. Mennek hátratett kezekkel, a fegyőr után, elől az alacsonyabb, a kis holló, ai< már tudja, mit akar, hátul • másik, a kis paraszt gyerek, aki még nem tudott dönteni, mit is csináljon saját kicsi sorsával... Emberek, becsületes emberek lesznek-e? A bíró, mintha elértené gondolatomat: Bólint. * ' Bűnügy. Ez állt a sárga dosszién. Hogy kevesebb legyen az ilyen bűnügy, ezért volt az ítélet. Paradoxon? Nem! Ez az igazság, a nép ’llama igazsága. Gyúr kő Gésa
