Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-14 / 62. szám

1939. március 14., szombat MtPÜJS A© s ' R Mátravidéki Erőmű kommunistáinak honá'árulása a mezőgazdaság szocialista áiszervezáséhsz Az illetékesek figyelmébe —■ a rózsaszín márfoni vízvezeték- árokról Ä hatvani járási pártbizott­ság ez év januári V. B. ülésé­nek határozatában segítségül hívta a járás üzemeinek kom­munistáit, munkásait a mező- gazdaság szocialista átszerve­zéséhez. A Mátravidéki Erő­mű dolgozói Heréd község patronálását vállalták és azt a feladatot kapták, hogy a He­réden működő két kis terme­lőszövetkezetet, mely össze­sen 270 holdon gazdálkodott, segítsenek egyesíteni, hogy ez év őszéig 500 holdas gazdaság­gá váljon. Az üzem kommunistái, agi­tátorai napról napra kint vol­tak Heréden, bes~élgettek az ottani kommunistákkal, dol­gozó parasztokkal, felmérték, hogy mit tudnak segíteni a köz­ségben meginduló szocialista átalakulás meggyorsításában. Az előkészületek során a kommunistákkal, pártonkí- vüliekkel, kiszistákkal ismer­tették a Központi Vezetőség határozatát, s az előkészüle­tekbe bevonták a tömegszer­vezetek vezetőit és a gazdasá­gi vezetőket is. Miután a heréd! kommunis­ta dolgozó parasztok elsőként tértek a szocialista gazdálko­dás útjára, velük együtt közös agitációt kezdtünk a falu dol­gozó parasztiainál, s Heréd termelőszövetkezeti község lett és még két terme’ő- szövetkezet alakult Béke és Dózsa népe névvel. A felvilágosító munka ered­ményeként az üzem földdel rendelkező dolgozói közül is sok családtag lépett be a ter­melőszövetkezetbe. Miközben a gyár kommunis­tái agitációs munkát végeztek, az üzemben és a falvakban egyaránt, egy patronáló bri­gádot is létrehoztunk, mely­nek a feladata az volt, hogy a herédi két kis termelőszövet­kezet gazdasági erejét mérje fel és segítsen annak egyesíté­sében. A brigád jól végezte el feladatát amellett,' hogy kijavították a tsz vetőgépeit. kereteket készítettek a meleg- ánvgn-nz, csőhálózatot az ön­tözéses kertészethez, kijaví­tották a meghibásodott villa­mosgépeket, a villanyhálóza­tot is. Eredeti elképzelésünk is valóra vált, a két tsz Alkot­mány néven egyesült, s már most 330 holdon kezdhet hoz­zá a gazdálkodáshoz.' Üzemünk kommunistái nem­csak Heréden, de Kerekha- raszt, Nagykökényes, Verseg, Lőr'-’ei és Hort községekben is segítettek a felvilágosító munkában. De ezzel a mező- gazdaság segítésének ügyét Idegenforgalmunkról kendő­zetlenül beszéljünk, mert van mit. A konszolidáció, a gyorsuló országépítés megnövelte a kül­földiek érdeklődését hazánk iránt. Tavaly 230 ezer látogató járt megyénkben. Ebben a számban a kül- és belföldi tu­risták, átutazók is bennfoglal­tatnak. Idén, ami a belföldi idegenforgalmat illeti, 35 szá­zalékkal, a külföldi látogató­kat illetően pedig 20 százalék­kal több idegent várunk, mint tavaly. Idén sokkal több cseh­szlovák és szovjet turista ér­kezik majd hozzánk, mint az előző években. De többen jön­nek a nyugati államokból is. Pusztán Egerbe 35 szovjet, 25 csehszlovák, 30 lengyel cso­port érkezik, hogy a nyugati államokat, s belföldi turistá­kat ne is említsük. Ezeket a vendégeket el kell szá’lásol- nunk, megfelelően el kell lát­nunk. Ha csak a fent emlí­tett 90 külföldi csoportra hi­vatkozunk is, számításba kell vennünk, hogy 90 napon át — tohát az egész nyári idényben ■— mindennap kapunk külföl­dieket. Ez a tény a szezon alatti, állandó készenlétet, vá­rosunk számára >~edig egyetlen napra le nem vethető ,,ünnep­li köntöst” igényel. Vájjon mindent megtettünk? Az ide­genforgalom feltételei javul­tak, vagy javu’óban vannak megyénkben? Nem kell tarta­nunk attól, hogy szégyenben még nem tekintjük lezártnak. Továbbr is segítjük Heréd községet politikailag, gazdasá­gilag egyaránt. Terveink sze­rint pártszervezetünk könyv­tárral látja el a herédi párt- szervezetet, az üzem kiszisfái a herédi fiataloknak ajándé­kozzák televíziós készülékü­két, melyet jó munkájukért az elmúlt évben kaptak. A gyár dolgozói segítenek a herédi kultúrház le [építésében, anyaggal, munkaerővel,’ a könyvelés a tsz pénzgazdálko­Az enyhe, tavaszias időjárás néhány nappal a szokottnál korábban csalta haza költőm madaraink egy részét. Elsőnek a seregélyek tértek vissza, de csapatostól érkeznek a mezei pacsirták is. Az erdő­kön, a mezőkön, a bokros A szférák zenéje A természet valóban zenél, vagy legalábbis „fütyül”, eze­ket a hangokat azonban em­beri fül különleges berendezés nélkül nem hallja. A hallható­ság határán aluli elektromág­neses sugárzást nagy kanadai tudós fedezte feL A sugárzás frekvenciája másodpercenként 1/10-1/30 között van. A kanadai tudósok olyan magnetofonnal fogták fel, amelynek szalagja másodpercenként 15/10 000 hü­velyket halad. (1 hüvelyk= 2,54 cm). Lejátszás Kor a magnetofonszalagot másodper­cenként 15 hüvelykes sebesség­gel forgatják, s így e hangoK magasodó és mélyülő fütyü­lés formájában hallhatókká válnak. Különösen erős a fütyülés seomágneses viharok idején, amikor a föld mágneses és elektromos terét erősen meg­zavarják valószínűleg a Nanból származó elektromos töltésű részecskék. Mérlegzáró közgyűlés a káli ktsz-nél Szombaton délután a káli iparoskörben mérlegzáró köz­gyűlést tartanak a Kál és Verpelét Környéke Vegyes Kisipari Termelőszövetkezet tagjai. A közgyűlésen a szövet­kezet vezetősége számol be az elmúlt évben végzett munká­ról, majd az évi mérleg ered­ményét közük a ktsz tagjaival. Sor kerül még az új alapsza­bály ismertetésére, az ellenőrző é,s szövetkezeti bizottság beszá. mólójára is. maradunk a vendégek előtt? Hát... Ám lássuk a kérdéseket sor­jában. Immár második esztendeje, hogy Egert üdülővárossá nyil­vánították. s nem csalódtak, akik megjósolták, hogy a jó bort termő, régiségekben gaz­dag városunk soha nem látott érdeklődésre számíthat. Nem tévedtek azok sem, akik az üdülőhellyé nyilvánítással egy­idejűleg sürgették a növekvő forgalom előfeltételeinek biz­tosítását. Mi az elsőd' eges probléma Egerben, de általá­ban mindenütt, ahol idegenek fordulnak meg? Az elszállá­solás, étkeztetés biztosítása. Előre kell bocsátani, hogy e téren sok minden történt ha­zánkban. A fővárosiakon kí­vül Sopronban, Debrecenben, Miskolcon új és új létesítmé­nyekkel gazdagodik idegenfor­galmunk, Gyöngyösön pedig most épül az ország egyik leg­korszerűbb szállodája, amely a kül- és belföldi vendégeket váró ország egyik büszkesége lesz. A tavalyi üdülőhelyi dí­jakból közel háromnegyedmil­liót ruháztak be Gyöngyösön és a Mátrában a vendég'átás korszerűsítésére. Képzeljük csak el, hogy a mátravidéki vendéglátás idén már saját dásához ad segítséget, de a nyár fo'vamán is aktívan se­gítjük őket, többek között a tagosítások végrehajtásában, a tanyaközpont kialakításában, stb. A herédi terme’őszövetke­zetek és a Mátrav'déki Erőmű ió kapcsolatához járul hozzá az is, ho^y termelvényeiknek helyet biztosítunk, s az erőmű dolgozói a herédi tsz-ektől vá­sárolnak mezőgazdasági ter­mékeket domboldalakon újból megszó­lalt a közismert „nyitnikék”- madár is. A Heves megyei Közegész­ségügyi-Járványügyi Állomás rendezésében megtartott anké- ton a megye minden részéből jelentek meg orvosok. Az érté­kes vitaindító előadást dr. Mét­neky János, az egészségügyi minisztérium felvilígosítási igazgatóságának vezetője tar­totta. — Az általános kultúrforra- dalom része az egészségügyi felvilágosítás, ezt nem lehet el­választani a dolgozók általános kultúrájának emelésétől — mondotta. — A lakosság részé­ről az egészségügyi felvilágo­sítás iránti igény igen nagy, amit az is mutat, hogy egy or­szágos felmérés szerint az ily tárgyú előadások a leglátoga­tottabbak! Sajnos, sokszor ma­guk az orvosok is lebecsülik a felvilágosító előadásokat, mi­vel egy-egy érdekes, aktuális téma felvetése után ugrássze- rűen nő a munkájuk. — Rámu­tatott az előadó arra is, hogy népi államunk hiába nyújt sokszor drága, modem, fürdő­szobás lakásokat, üzemi kony­hákat stb., ha azok használói híjával vannak az alapos egészségügyi kulturáltságnak és nem tudják a létesítménye­ket megfelelően használni. Itt is a felvilágosítás az egészség- ügyi dolgozók feladata. A fel- világosító munka megyei csúcs­szerve a Közegészségügyi-Jár­ványügyi Állomás, melynek össze kell hangolnia többek között a Vöröskereszt, a gyógy­szerészek, a népművelési há­lózat, a nőtanácsok, a KISZ és a TIT ilyen irányú munkálko­dását. Az előadásoknak mindig tervszerűeknek, szúivonalasak- nak és a helyi adottságoknak megfelelőeknek kell lenniök. melegágy! kertészettel, üveg­házakkal rendelkezik, ahonnan primőrökkel látiák sí a Mátra csodáiéit! Ezek után annál sú'yosabb, amit Egerrel kap­csolatban kell elmondanunk. Egerben a helyzet évek óta nem változott. Igaz, hogy az Idegenforgalmi Hivatal jóvol­tából a volt Butler-fé!e ház­ban berendezett turista- és diákszálló 1958-ban 18 000 em­bert szállásolt el. igaz, hogy a Park Szállóban tűrhető, bár abszolút korszerűnek (pl. egyetlen fürdőszobája miatt) még sem mondható körülmé­nyek között 118 ember helyez­hető el naponta mindez azon­ban édeskevés ahhoz, hogy a várható idegenforgalom csak részben is kielégítően bonyo­lódhasson le. A tervezett für­dő-szálló megépítése égető fon­tosságú, halasztani tovább már nem lehet. Máris érezhető az az e téren tapasztalható huza­vonák első negatívuma: idén az igényeseb' külföldi vendé­geket elirányítják Egérből. így tájékoztatott bennünket az Idegenforgalmi Hivatal. Hogy ez városunknak mit jelent, nem kell hangsúlyozni. Jóstehetség is alig kell, hogy előre vetítsük a képet, amely jövőre, a gyöngyösi nagyszálló megépítése után alakul majd ...hogy az olasz hadügymi­nisztérium 1959—1960-as pénzügyi évre 613 milliárd 344 millió lírát irányoz elő. Ez az összeg 24 milliárd 300 millió líra emelkedést jelent az előző évhez viszonyítva A másik híradás arról szá­molt be, hogy Olaszország­ban ijesztően magasra ugrott az élelmiszerek ára. Ezen nem lehet csodálkozni, mert valahol be kell hozni az ágyúk, bombák és harcko­csik előállításának költségeit. Fegyverkezés, áremelke­dés, ez jellemző most Olasz­országra. Vajon meddig? Ha a munkások véleményét is meghallgatnák, rövid időr belül megváltozna a helyzet és újra felragyogva a békés, nyugodt élet napja Itália fe­lett. Példának állította Métneky doktor a miskolci példát, ahol rendszeresen minden vasárnap vannak egészségügyi előadá­sok 3—500 hallgató részvételé­vel. Különösen kiemelte a saj­tó nagy jelentőségét. Dr. Kőrffy ho'ánd a KÖJÁL részéről beszámolt az 1958. év vonatkozó eredményéről. A KÖJÁL maga 15 000 forintot költött a felvilágosító munká­ra. A Vöröskereszttel létesített szoros és jól kiépített kapcso­lat révén az orvosok 338 elő­adást, 210 filmvetítést tartot­tak 35 000, a TIT keretében Hatvanban 25, Egerben 35 elő­adást 6400 hallgató előtt. Az „Egri napok” alatt rendezett egészségügyi kiállítást 16 ezer ember tekintette meg és ott 123 filmvetítés történt. Az évi összegezés tehát elég kedve­zően alakult. A nagyszámú hozzászóló szinte egyöntetűen kifogásolta, hogy a MOKÉP elzárkózik egészségügyi felvilágosító fil­meknek ingyen való vetítése elől. így pl. a nagyfügedi or­vos elpanaszolta, hogy a nagy gyermekbénulást járvány ide­jén csak 60 forintért lettek vol­na hajlandók egy idevágó ok­tató filmet levetíteni. Patakfalvy doktor, a megyei tüdőgondozó intézet főorvosa különösen a gümökór terén végzendő felvilágosító munká­ra hívta fel á figyelmet, annál is inkább, mivel a most folya­matban levő BCG-oltásokra kevés szülő hozza el gyerme­két. A mátraházi szanatórium küldött-orvosa is a tuberkuló­zis elleni felvilágosító munká­ra irányította a figyelmet, fel­említvén egy sajnálatos példát, hogy egy tanító 8 tanítványát ki: a mátrakömyéki idegenfor­galom felvirágzik, az egri pe­dig erősen visszaesik, mert a nagy befogadó-képességű mo­dem szálloda, éttermeivel, bár­jával, cukrászdáival kényel­mesebb és alkalmasabb he'y lesz a pénzüket itthagyó kül­földiek számára, mint Eger. Ezzel szemben azt hihetnők, hogy legalább a város csinosí­tása, tisztántartása terén je­leskedtünk a közelmúltban, s így kárpótoljuk a kevesebb számú, de Eger mellett hűsé­gesen kitartó kül- és belföldie­ket. Korántsem. A Népkert parkírozása elmaradt s e ked­ves, 21 holdas liget az egész város területén foglalkoztatott két (!) parkőr védelmében dud- vák dzsungel jé és éjszakai ta­lálkahely. Az utcán kóbor ku­tyák csatangolnak és csapatok­ba verődve akadályozzák a forgalmat (szószerint így!), há­la a gyepmesteri hivatalnak, ha ugyan városunkban van ilyen. Tavaly történt, hogy egy külföldi csoport e’andalogva bámulta a hídról városunk fes­tői szépségét, majd — akár­csak egy neorealista olasz filmben — arra lettek figyel­mesek, hogy a közeli földszin­tes ház falánál a gyerekek pat­kányokat hajkurásznak. És ah­hoz mit szóljunk, hogy a Kné­„Az ősszel a vízvezeték bő­vítésére két utcaszakaszon mély árkot ástak Rózsaszent- mártonban — írja egyik olva­sónk —. mely telement vízzel, s hol egy-egy csordára igyek­vő malacot húznak ki belőle, hol pedig idős emberek, vagy figyelmetlen gyerekek esnek bele esténként. Az is megtör­tént már, hogy lovak csúsztak A Munkaügyi Minisztérium és a KISZ intézőbizottsága kulturális seregszemlét hirde­tett az ipari tanuló intézetek között. Ennek keretében az Eger, Gyöngyös és Hatvan város ipari tanuló in'zeteK KISZ-szervezetei nagyszabású cserelátogatást rendeznek m'mdhárom városban. Március 15-én — vasárnap —■ kerül megrendezésre a fertőzte meg gümőkórral. — A oarádi szanatórium orvosa el­mondta, hogv a fél év óta be­indított felvilágosító előadások a kezdeti nehézségek után, ma már a legnépszerűbbek, leg­látogatottabbak. — Dr. Kiszely, a megyei tanács v. b. eü. osz­tályának főorvosa találóan mondotta, hogy az egészség- ügyi felvilágosító munka jó tőkebefektetés a jövő részére, melynek kamatait mindenki élvezni fogja. A kellő iránvú felvilágosító munka elmaradá­sa abban is' megmutatkozott, hogy pl. egy nagy bányavidé­künkön létesített modem laká­sok fürdőszobáiban baromfit és sertést tartottak. — Csőváry doktor, az egri tanács v. b. eü. osztályának főorvosa, a kedve­zőtlen csecsemőhalandósági eredmények leküzdésére kíván propagandát indítani! — A gyöngyösi közegészségügyi fel­ügyelőnő beszámolt arról, hogy az orvosok és a pedagógusok gyümölcsöző kapcsolata révén az általános iskolákban ked­vező eredménnyel folynak a gümőkór-ellenes BCG-oltások. A középiskolákban már nehe­zebb a helyzet. Az ankét egyik legértéke­sebb felszólalása Dr. Nagy Lajos nagyfügedi orvos részé­ről hangzott el, aki a falusi orvos közvetlen tapasztalatai­ról számolt be. Elmondotta, hogy a községében „éhség- érzetf’ mutatkozott egészség- ügyi felvilágosító előadások iránt. Rendszeresen tart elő­adásokat népes hallgatóság előtt és saját, s családja jó pél­dájával jelentős problémákat sikerült leküzdenie! Hangot adott annak, hogy érdekes mó­don, zömében a nők érdeklöd­zich utcán végig ültetett nyár­facsemetéket vandál kezek egytől egyig elpusztították? Mi a teendő? Egy idevonat­kozó megbeszélés során hang­zott el az alábbi igazság: az egri autópark, a járművek szá­ma hatalmasan megnöveke­dett. Az autóközlekedési vál­lalatok pl. 1948-ban mindössze 10—10 gépkocsival rendelkez­tek, ma 250 automobiljuk van. Minden fejlődött Egerben, ami a forgalmat, s az utcai hulla­dékképződést illeti, csak az utcaseprő maradt meg a maga nyírfaseprőjével. E téren kell tehát késedelem né’kül változ­tatni. De másfelől át kell ven­nünk egy Budapesten a napok­ban bevezetett módszert: a szemetelők, rongálok he'yszí- ni megbírságolását. Az idegen­forgalmi szervek sajtóankét összehívásán fáradoznak, s az Újságíró Szövetség a rende­zés áthárítása mellett késznek is mutatkozik mintegy 40 új­ságíró delegálására, akik lap­jaik megbízásából tanulmá­nyoznák az egri idegenforga­lom égető prob’ámáit (szállo­da-ügy. köztisztaság, stb). De mi egriek úgy érezzük, hogy saját erőnkből is sokat tehe­tünk. Először is: tűnjön el végleg fórumaink szelleméből az az elavult és — lám — bele, s az autóbusz utasainak segítségével lehetett csak ki­menteni az állatokat a mély árokból.” Levélírónk azt kérdezi, hogy ezek a kellemetlen élmények meddig okoznak még gondot a község lakóinak s az illeté­kes vállalat, ha lemondott a hálózat bővítéséről, miért nem túrát ja be az árkot. hatvani találkozó, amelynek igen gazdag programja van. A délelőtti órákban kerül le­bonyolításra a sportműsor. Délután 15 órakor kezdődik a ! kultúrműsor. amelyben énekkarok, színjátszók, tánc­csoportok és szavalok, mint­egy két-, két és fél órán ót szórakoztatják majd az ipari tanuló ifjúságot és vendégei­ket. nek az előadások iránt, a fér« fiák, az erő letéteményeseinek érezvén magukat, még húzó­doznak. Kristóf László, az egri váro- si tanacs v. b. elnökhelyettese, politikailag helyreigazított né­hány elhangzott tévedést, hi­bát, majd az orvosok politikai felvilágosításának fontosságát hangsúlyozta. „Tanuljanak az orvosok is!” — mondotta. Ki­emelte a védőnők munkáiénak bekapcsolását a felvilágosító munkába. Szóvá tette, hogy sajnálatosan az egri körzeti orvosok nem akarják átvenni a tömeges oltások elvégzését, nem úgy. mint azt a falusi or­vosok végzik. Növelni kell a Felelősségvállalás tudatát ben­nük! A város köztisztaságának fontos kérdésével foglalkozva, bejelentette, hogy a helyzet felmérése nyomán a közel jö­vőben a kérdést kérlelhetetle­nül és radikálisan orvosolni fogják. A fökérdés itt is a la­kosság hallatlan mértékű fe­gyelmezetlensége. Métneky doktor vitazárő sza­vaiban a mezőgazdaságunk nagyüzemi átszervezése kap­csán adódó orvosi problémák­ra hívta fel a figyelmet. A ter­melőszövetkezet keretei között a közegészségügyi, higiénikus tejkezelési, trágyakézelési, is­tálló-higiénia kérdések sokkal szervezettebben és tökéleteseb­ben oldhatók meg. Az eredményes ankét után két oktatófilmet vetítettek a részvevők számára. Azzal a jó érzéssel távoz­tunk az ankétről, hogy me­gyénkben is jelentősebb lépés­sel haladunk előre ezen a té­ren a leszűrődött értékes ta­pasztalatok nyomán. Sugár István <ywvw teljesen tarthatatlan nézet, hogy akár teszünk valamit Egerért, akár nem, az idegenek csak el jönnek hozzánk „meg­inni a jó bort és megnézni a jó öreg várat ” Másrészt — se téren az üdülőhelyi bizottság tehetne sokat — törjük le a vá­roson belüli kicsinyes soviniz­must, s az egyes részérdekeket rendeljük alá az idegenfor­galom fejlesztésének. Pé’da: az egri fö1dmüvess7övetk°zet egy — a brüsszeli kiállításon naay sikert aratott — 250 sze­mélyes hipermodern.- fényűző kivitelű, mozgó (előregyártóit elemekből összerakható) ven­déglőt kapott, neon világítás­sal, mé'yhűtő készülékkel, stb, stb., melynek az idegenek itt méltán csodájára járnának. De az FMSZ nem tudia hol fel­állítani. Itt a Vendéglátó te­rülete a kpe'o’t hely, amott a Kiskeré. Ne lehetne ilyes­min segíteni? Nem akarunk ünneprontők lenni az induló egri idegen- forgalmi évad hajnalán. De optimista farsangolás helyett — úgy hisszük — többet hasz­nálunk vele. ha kendőzetlen módon szembenézünk a té­nyekkel. Még van idő egyes kérdéseken — pl. a köztiszta­ság ügyén — erős kézzel lehet segíteni. Pagony Lajos Még van idő — lehet segítem Farkas Béla Mátravidéki Erőmű Megérkeztek a költöző madarak első csoport ai K J Megyei közegészségügyi ankét Egerben .... ............................ Na gyszabású műsoros ifjúsági találkozó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom