Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-13 / 61. szám

1959, március 13., péntek ÄtBPÜJSÄö Tanulni, művelődni akarnak a munkások 5jÄz üzemekben szervezett különböző szaktanfolyamok meS*> lett szervezzünk általános alapműveltséget nyújtó előadásokat”. (Részlet az MSZMP KB a munkásosztály helyzetéről szóló ha» tározatából) Különös korban élünk. Körü­löttünk alakul, változik a vi­lág, az emberi ész és ügyesség, teremtő, alkotó erejével. Hosz- szú léptekkel járunk a száza­dunkban, fönn a gravitáció határán túl a kozmoszba tör az ember. A tudósok asztalán kísérleti lombikokba az örök anyagot kutatják és a szput- nyikok jelzése egy új világ hír-harangjai voltak. Az emberek számára kíván­csi dolgok ezek és érdeklődés­sel fogadták az új dolgokat, várják, sőt, egyes üzemekben követelik a tudományos igé­nyű magyarázatokat. Az MSZMP Központi Bizottságá­nak határozata a munkásosz­tály helyzetéről ezekre az igé­nyekre épült fel. A Heves megyei ütemek munkásai igénylik a világ, a technika változásainak ma­gyarázatát és minden lehető­ség megvan arra, hogy meg is kapják azokat. A tudományos ismeretterjesztő társulat elő­adói járják a munkásszálláso­kat és az egyszerű kőművesek­kel, ácsokkal elbeszélgetnek az őket érdeklő dolgokról. Egerben az építőipari vállala­tok munkásszállásain az út­törő és a Kossuth utcában mint régi ismerősöket, baráto­kat üdvözlik a hirdetett estén­ként rendszeresen megjelenő tanárokat, előadókat. Meghitt csendben hallgatják a föld kialakulásáról, vagy a vallás keletkezéséről szóló elő­adásokat. Egy eddig, számukra ismeretlen világgal ismerked­nek meg, megnyílik előttük az út, amely a magasabb művelt­séghez vezet. Gyöngyösön a 34-es Autóközlekedési Válla­latnál is szeretik a TIT elő­adókat. A vállalat vezetői együtt ülnek a nagyszerű elő­adásokon a munkásokkal, mert számtalan érdekes ese­ményről akarnak tudni ők is A mátrai és a bükki üdü­lőkben Mátrafüreden, Mátra házán, Szilvásváradon, rend­szeres tudományos előadások folynak. A hatvani MÁV pályamun­kásait munkaközben keresik fel a TIT előadók kinn a pá­lyán, hogy elbeszélgessenek velük, megismerjék gondolko­dásukat és az elkövetkezendő előadások arról szóljanak, am' érdekli a munkásokat. A hat­vani téglagyár dolgozói is többször köszöntötték már körükben a hatvani járás TIT előadóit. Az üzemek kö^ül említést érdemel a bélapátfalvi Ce­mentgyár, ahol a munkások között a magasabb műveltség megszerzésére hetenként ren­deznek ismeretterjesztő elő­adásokat. Egercsehiben mun­kásakadémia nyílt és estén­ként 40—60 bányász látogatja ezeket. 1958-ban Petőfibányán a kultúrotthonban hatezer ember vett részt aktívan a TIT esteken. A gyöngyösi üzemekben elvétve akadnak előadások. Az üzemek vezetői nem érzik felelősségét ennek a munkának, pedig a pártha­tározat is kötelezné őket. A Borforgalmi, az AKÖV, s az építőipar mintájára Gyöngyö­sön is meg lehetne szervezni az üzemi dolgozók között az előadásokat, mert lehetőség van rá és a munkások igénylik ezeket. A gyöngyösi járásban 90 szakképzett előadó várja, hogy meghívják különböző előadá­sok tartására. Tehát az elő­adók biztosítva vannak. Az üzemekben szükség van ezek­re az előadásokra, mert mint egy gyöngyösi példa is mutat­ta, az egyik üzemben rende­zett baráti beszélgetésen elég­gé tájékozatlanok voltak a magyarországi történelmi ese­ményekről. Az üzemeknek azért is na­gyobb a lehetőségük az elő­adások megszervezésére, me-t minden nagyobb üzemnek munkásszállója van, ahol egy­szerre sok ember tartózkodik Itt a szervezés is könnyebben menne, nagy termek, sok he­lyen még filmvetítőgép is áll az előadók rendelkezésére. Ezután szinte érthetetlen az, hogy a gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyár, a XII-es akna, Petőfibánya munkásszállóin Az ecsédi külszjni fejtést az őszi esőzések idején és ta­vaszi hóolvad áskor szinte le­hetetlen megközelíteni a nagy sártenger miatt. Az autók, dömperek annyira összevág­ják a felázott földutat, hogy a munkásokat szállító autó­buszok csak az aknáig tudnak közlekedni, a bányászok to­Községednkben több évtize­des mulasztást pótolnak most az útépítések tekintetében is. Egészen az elmúlt évekig a legkevesebb gondot talán, a legtöbb gondot okozó — úté­pítésre fordítottak. A szeke­rekkel közlekedő gazdáknak bizony nem volt jó kerék­sehol sem találunk szervezett TIT előadásokat. Az üzemek párttitkárainak és szakszervezeti vezetőinek kellene ezen változtatni. Sok helyen, így például Egercsehi­ben is a gazdasági alapról, a pénzhiányról panaszkodtak ök öntevékenyen oldották meg ezt a problémát, men megszervezték ugyan az elő­adásokat, de az előadók a helybeli általános iskola ta­nárai voltak. Legvégső esetben/ ez is célravezető megoldás. A szakszervezetnek és a pártnak meg kellene javítani a kapcso­latot a vállalatok, üzemek igazgatóival, vezetőivel. A kul­turális alap jobb beosztásával meg lehetne teremteni a szer­vezett, tudományos ismeret- terjesztő előadások alapját. Az említett üzemeken kívül még számos munkahelyen vál­tozást kíván ez a munka és legalább annyi lelkesedés az üzemek felelős vezetőitől, mint amennyi a munkásokban és az iőadókban megvan. Megyénkben 380 előadó várja a vezetők hívó szavát. Az edd'gi tapasztalatok azt mutatják, ha megindult vala­hol egy tudományos előadás- sorozat, egyre több munkás lá­togatja ezeket. Az ilyen he­lyekre szívesen látogatnak az előadók, mert látják az érdek­lődést, a lelkesedést a munká­sokon. A munkások igénylik az előadásokat, a lehetőségek biztosítottak, most már csak az üzemek vezetőire vár az a feladat, hogy a párthatározat szellemében a szaktanfolya­mok mellett általános művelt­séget emelő tudományos elő­adásokat is szervezzenek a munkások között. Kovács János vább gyalog teszik meg az utat. Ezen a helyzeten akar­nak változtatni, mert elkezd­ték építeni a kövezett utat Rózsaszentmártontól Ecsédre. Az új kövezett út a külszíni fejtés munkásszállásai fö'ött halad el, és Ecséd szélében kapcsolódik a kikövezett út­szakaszba. agyig érő sárban menni ki a mezőre, vagy onnan hazafelé Az egri járásban az elmúlt évben csaknem tízezer négy­zetméternyi út építését vé­gezték el. Űt épült többek között Andorn-'ktálya, Bala­ton, Makiár, Novaj, Verpelét községekben. Kövezett u1at építenek az ecsédi külszíni fejtésen keresztül 1958-ban tízezer négyzetméter járda épült az egri járásban Mi a helyzet az influenza fronton? Mivel március elejétől a me­gye különböző helyeiről olyan hírek érkeztek, hogy az inf­luenzás megbetegedések száma szaporodik, idő- és szükségsze­rűnek mutatkozott, hogy mint legilletékesebbhez, az egri Közegészségügyi és Járvány­ügyi Állomás járvány orvosnő­jéhez forduljunk, a közönség kellő informálása végett. Itt azt a felvilágosítást kaptuk, hogy az év telén is Európa több országában újra fellépett az influenza. Megyénkben fő­leg a városokban (Hatvan, Eger), de több községben, mint Adács, Karácsond, Detk, Nagy- füged, emelkedett a körzeti or­vosi rendelők influenzás beteg- forgalma. Felvilágosítást kértünk arra nézve, hogy miként válik lehe­tővé a tömeges fertőződés? — „Az influenza ún. cseppfertő- ződéssel, tehát hangos beszéd, köhögés és tüsszentés alkalmá­val kikerülő nyálkacseppecs- kék, ezenfelül az orr—torok­váladékkal szennyezett tár­gyak, főleg a szennyezett kéz útján terjed. A fogékonyság vele szemben nagyfokú, mert a megbetegedés után csak rö­vid ideig tartó védettség ma­rad, illetve, mivel állandóan újabb influenza-törzsek okoz­zák a fertőződést, a lakosság Mgy részének az újabb tör­zsekkel szemben nincs megfe­lelő védettsége. Feltettük a járványügyi szak­értőnek a kérdést, hogy miként lehet védekezni az influenza ellen? A kérdésre válaszolva, mindjárt elöljáróban megtud­tuk, hogy az influenza elleni oltóanyag tömeges gyártása még egyelőre nehézségekbe üt­közik és az oltás által létesített védettség is kétes. — „Az influenza elleni véde­kezést — folytatta a doktornő — megnehezíti egyrészt az a tény, hogy a beteg már a meg­betegedés előtti napokban is fertőzőképes, másrészt pedig az, hogy sok a fennjáró és munkáját végző beteg, akik éppen azért, mert megbetege­désük enyhe, nem fordulnak orvoshoz, illetve nem feksze­nek ágyba és így fertőzik kör­nyezetüket. Éppen ezért fon­tos a személyi védekezés sza­bályainak pontos betartása.” — A járványügyi orvosnő itt kü­lönösen megragadta az alkal­mat, hogy a sajtó nagy nyilvá­nosságán keresztül hívja fel ezekre a figyelmet. — „Ha a megbetegedés leg­kisebb tünetét észleljük, kerül­jük a gyermekek csókolgatását és a kézfogást. Egyébként ez a járvány idején minden meg­szorítás nélkül érvényes bály. Tüsszentéskor, köhögés­kor használjunk zsebkendőt. Kerüljük azokat a helyeket, ahol nagy tömeg zsúfolódik össze. A munkahelyeket, lakó­szobákat, tantermeket és főleg a hálóhelyiséget gyakran szel­lőztessük. Végezzünk gyakran kézmosást, főleg zsebkendő használata után. Fogyasszunk bőven vitamindús táplálékot (C-vitamin tabletta, citrom, csipkebogyó-tea és szörp, sa­vanyúkáposzta, zöldségfélék, gyümölcsök). Lehetőleg külön törülközőt és evőeszközt hasz­náljunk. Az evőeszközöket és tányérokat lehetőleg forró, szódás vízben mossuk el. Ha beteg van a családban, azt a lehetőség keretei között külö­nítsük el. Az elkülönítésnek egy gyakorlati módja, a beteg ágyának függönnyel, lepedővel való elkerítése. Különösen a csecsemőket óvjak a fertőzés­től, de ugyanez vonatkozik az öregekre is. Levertség, láz, izomfájdalmak esetén fordul­junk azonnal orvoshoz!” Végül megtudjuk, hogy az Egészségügyi Minisztérium tá­jékoztatója szerint a megbete­gedések általában enyhe lefo­lyásúnk. Heves megyében is az eddig észlelt szövődményes esetek (zömében tüdőgyulla­dás) száma csupán hét. Sugár István. Tizenhetedikén tartják Noszvajon az ezüstkalászos tanfolyam záróvizsgáját Megyénk községeiben befeje­zéshez közelednek az ezüst- kalászos tanfolyamok. Noszva­jon a másodéves tanfolyam záróvizsgájára e hó tizenhete­dikén kerül sor. Ez alkalom­mal a kultúrotthonban dísz­vacsorán vesznek részt a tan­folyam előadói és hallgatói. Székely Ferenc községi agro- nómusnak, a tanfolyam veze­tőjének jó munkáját köszönik meg a hallgatók, amikor átve­szik oklevelüket a kétéves ta­nulás után. Pásztor István, Heves. Ügye elintézéséhez szüksé­ges, hogy közölje az SZTK nyugdíjcsoportjával azt az idő­pontot, amikor felülvizsgálat­ra el tud jönni Egerbe. A fe­lülvizsgálat eredményétől függően az SZTK visszamenő­leg igazolja rokkantsági nyug­díjának jogosultságát, s ezután intézkedik a munkaviszonya utáni nyugdíja ügyében. Ä piroski és szakácsa Szovjet étet* különlegessé­gekből, jól si­került ételbe* mutatót rende­zett Egerben az Üzemi Vendég­látó Vállalat „Otthon” kis­vendéglője. Ké­pünkön: Bállá István, a ven­déglő szakácsa, a Piroski elne­vezésű húsos fánkot tálalja. (x) Tavasz van már — ha esik Is a hé űz ve­lünk a tavasz. A több mint tíznapos ragyogó március után újból fehér lett a föld, és hó lepte a sarjadó határt. A váratlan hóesés nem ijeszt meg senkit, hisz tudjuk, hogy a tél utolsó erő’ködése ez és a nagy viaskodásban a tavasz lesz a győztes. Március van, a tavasz első hónapja és bizonyos hogy az igazi kikelet se késlekedik soká A falvak népe már mun­kához látott és itt Noszvajon is javában tart a tavaszi mun­ka Ügy délfe’é, amikor a Nap mégiscsak erőt vesz magán és néhány percre előbújik a szür­ke hófelhők mögül, kiderülnek az arcok és ha fázósan is húz­zák össze magukon a kabátot az emberek, érzik, hogy csak az idő bolondos játéka a kései hóesés. Tavaszi hangulat van a fa­luban is Az emberek nagy ré­sze kint van a földeken, sző­lőkben, ki erre, ki arra. Az udvarokon nagyokat kukoré­kolnak a kakasok és a galam­bok is sétarepülésre indulnak, mihelyt kisüt a nap. Az Üj Élet Termelőszövet­kezet tagsága egy percet se késlekedett a tavaszi munkák­kal, hiszen földben van már 11 hold borsó a zab és néhány napon belül bevégzik a tava­szi árpa vetését is. Az apró­magvak is a földben vannak, be végezték a vetések fej trá­gyázását. Majnár Miklós, a termelő- szövetkezet új elnöke a meleg­ágyak körül nézgelödik és hol az eget, hol a hőmérő higany- szá'át figyeli. Gáspár néni a szövetkezet szakképzett kerté­sze, meg néhány szövetkezeti asszony éppen paprikamagot vetnek a melegágyba, de büsz­kén mutatják már a korábbi vetésiteket is. — ITT AZ ÜVEG ALATT ez paprika, amott retek, ott a másik káposzta-palánta — magyarázzák és az igazat megvallva, akárki megnézheti a noszvaji Űj Élet Termelő­szövetkezet me’egágyait, mert azoknál szebbet másutt se igen talál. — Nemrég fejezték be az asszonyok a melegágy gyom- lálását — mondja az elnök. — Tizenhatan dolgoznak majd a kertészetben többnyire új ta­gok, de máris nagy szorgalom­mal láttak a munkához. Az idén tizenegy hold kertészetünk lesz, amelvből nyolc holdat öntözni fogunk. A melegágy- kíszítés idején komoly prob­lémáink voltak, kevés volt a melegágykeret, az üveg Górd jainkon a Borforgalmi Válla­lat gazdasága segített, felesle­ges melegágyi felszerelését készséggel bocsátotta rendel­kezésünkre. Az egri gépállomás főagro- nómusa éppen a szerződéskö­| CSALÓKA JÁTÉKOT tés ügyében jött a szövetke­zethez. Vetőgépeik és vontató­juk ott áll a szövetkezet ud­varán és amint az idő engedi, azonnal folytatják a megkez­dett munkát. — A szövetkezet méhészeté­ben is tavasz van már. Az e múlt héten, a szép tavaszias időben kirepültek a méhek — mondja a méhek gondozója, miközben nagy szakértelem­mel és „bátorsággal” dolgo­zik a kaptárak körül. — Néhány családot etetni kellett, de általában jól te’el- tek, és ha kedvező lesz a ta­vasz, akkot nemcsak több mézre, de több rajra is szá­míthatunk, mint az elmúlt esztendőben. Búesűzás előtt az elnök ma­gával hív. A juhhodá'y felé kalauzol, ahol a fehér gyapjas báránykák bégetnek kifelé a rácson. — Ez itt a báránviskola — magyarázza. — A rácson csak a bárányok fémek át, az anyák nem, és így szopás után a növendékek ha éppen ked­vük szottyan egy kis zab vagy lucerna ropogtatására, csak át­bújnak a rácson, és máris ott a „terített asztal”. Szép álla­tok. gyönyörűek a bárányok — ismeri el maga az elnök is, de gyorsan hozzáteszi. — Van is nekünk olyan juhá­szunk, hogy szinte él-hal a jó­szágaiért. Egyenként ismeri, névről szólítja őket, úgy men­nek azok utána, kérem, mint a tulaidon anyjuk után. ________ | NOSZVAJON NEMCSAK a terme'őszövetkezetben, de az egyénieknél is halad a mun­ka. Legtöbben talajmunkát végeznek, de néhányan, akik­nek magasabb fekvésű a föld­jük. már megkezdték a vetést is A községi tanács e’nöke ar­ról számol be, hogy a község­ben minden percet kihasznál­tak eddig is az emberek. Be­fejezéshez közeledik .a szőlő metszése, a gyümölcsfák tisz­togatása, trágyázása. A vető­magvak megérkeztek és azok cseréje is fo'yamatban van. A beszélgetésbe a földműves­szövetkezet ügyvezetője is be­kapcsolódik és elmondja, hogy az aprómagvaknak nagy ke­letje van és idejében gondos­kodtak növényvédő, permete­ző anyagokról, mezőgazdasági kisgépekről is. Bőségesen van műtrágya is a szövetkezetben és ezideig már 160 mázsát vit­tek el az egyénileg dolgozó gazdák. A szövetkezet arra számít, hogy még a tavasz fo­lyamán e'fogy a még tartalék­ban levő másik 100 mázsa is. í. földművesszövetkezet az idén is újabb kisgépeket bo­csát a falu rendelkezésére, cseké’y használati díj ellené­ben. így permetező-, vető nép, lókapa és egyéb mezőgazdasá­gi gépek rendelkezésén, állnak a földművesszövetkezet r ,, nak. A géDállomás mivei a munkák java részét a terme­lőszövetkezetben már elvégéi; te, az egyéni gazdaságokban szánt és fordít szőlő alá. Nosz­vajon az idén is több mint 10 ho'd új szőlőt te'epítenek és ehhez kérték az egyéni gaz­dák is a gépállomás segítségét. Noszvajon dolgozik az egész falu. Az egyénileg gazdálko­dók nagy figyelemmel és ér­deklődéssel nézik az újonnan a'akult terme'őszövetkezet szorgalmas munkáját, kíván-- csiak sikereikre, eredményeik­re Az elmúlt évben a hely­telen ve etés, a rossz munka- szervezés miatt sajnos nem szolgált jó példával a szövet­kezet, de most az egyénileg do gozó parasztoknak is az a véleménye, hogy az Űj Élet vezetősége és tagsága olyan úton halad, amelyet érdemes lesz követni nekik is. Szalay István Konxer vb emuláló a gyöngyösi FÜSZERT-nél A Fűszer- és Édességkeres­kedelmi Vállalat gyöngyösi fiókja a napokban konzervbe- mutatót rendezett a kiskeres­kedelmi szakemberek és fű­szeráruda vezetők részére. A bemutató során konzerv- kóstolót is tartottak. Különö­sen ízlett a 35 dekás csomago­lású szovjet sprotni (füstöit hal), mely hamarosan a vá­sárló közönség elé kerül. Szin­tén sikere volt a bemutatott négyféle jugoszláv szardíniá­nak is. Bemutatásra került a kon­zervhalász] é, és még több mint húsz féle készétel, közte ra­kott káposzta, székelykáposzta marhapörkölt, sertés- és pacal- pörkölt, s rövidesen kaphatók lesznek a brüsszeli készétele­ken kívül a riases libamáj, a szalontüdő, s a legkülönbözőbb dzsemek, gyümölcsízek. Különböző súlyban rövide­sen forgalomba kerülnek pa­radicsompürék, lecsók, zöld­bab, zö d borsó, s egyéb finom főzelékek is. A befőttek közül a legna­gyobb sikere a kínai ananász­nak volt. Az italok közül a vitamin- dús, kitűnő ízű. a'maürmös tetszett legjobban, de az al­ma- és meggybomak, a csip­ke-, málna- és narancsszörp­nek is remélhetőleg nagy pia­cot találnak. A gyöngyösi Kiskereskedel­mi Vá'lalat vezetői elhatároz­tak, hogy a bemutató a'apján március 15-e és 31-e között konzerwásárt rendinek. Bognár Pái.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom