Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-12 / 60. szám

2959. március 12., csütSrtölc NfipüjsAe * Sikeres hónap után az ecsédi külszíni fejtésen Búcsúzás után Kovács János A szocialista forradalom Heves megyei előzményei A bűcsúzás perceit már szűk­markúim mérte az idő. Pedig oly sok mondanivalónk lett volna még az ön számára, Aziz Sherif úr! De mi az a nem egészen egy nap, amit velünk töltött? önnek talán sokat je­lent egy-egy ilyen röpke láto­gatás, tájékozódás, de mi még többet szerettünk volna meg­tudni az ön hazájáról, Irakról, s még többet akartunk monda­ni magunkról is. Emlékszik? A felnémeti Pe­tőfi Tsz egyik nőtagja, amikor kedveskedve nyújtott át önnek egy gyönyörű, almákkal telt ajándékkosarat, azt mondta: Mi nem adjuk többé férjeinket a gyilkos háború poklának, se­gítsenek önök is, hogy soha ne kerüljön erre sor. ön egy kicsit elmosolyodott e szavak után. Mire gondolt? Irakra, az ottani nép békemozgalmára, akcióira, amelyek ugyancsak azt bizonyítják, az önök asszo­nyai sem gondolkodnak más­ként, mint a mieink? Néhány nappal ezelőtt kato­nai puccs tört ki Irakban. Ami­kor a beszélgetés során erről esett szó, ön, hazája béketaná­csának főtitkárához méltóan, népe szívét, óhaját, akaratát ismerve, így szólt: — Ahhoz, hogy az egész láza. dás lényegét megértsük, egy dolgot szükséges tudni. Azt, hogy Moszul, Savvaf, volt dan­dárparancsnok körzete jelentős olajvidék, s ezt minden áron ismét meg akarják szerezni maguknak az imperialisták. Pénz, vesztegetés, felbujtás nem számít. / mi népünk kö­zött pedig még jelentős azok­nak a száma, akik nemcsak nem hívei a Kasszem-kor- mánynak, hanem minden lehe­tő módot megragadnak hatal­mának megdöntésére, az or. szag imperialista kézre játszá­sára. Pusztít ez a kór még Irak­ban. Megbolygatja az elmúlt esztendei forradalom óta, már- már nyugodt mederbe vissza­térő életet, visszaveti a mun­Sxáxölven évig fogunk élni A Family Dpctor című an­gol orvosi lap szerint eljön az idő, amikor mindenki 150 évig fog élni. Az emberi szer­vek és szövetek száz évnél jóval tovább is „kitartanak”, ha a betegségek nem tesznek kárt bennük. A fiatal nem­zedék fizikai fejlődése gyor­sabb, mint a mai 50 éveseké volt. A lányok fizikai érett­kát, akadályozza a haladást. Amikor hazája italairól be­szélgettünk, ön egyet említett, az arakot, aztán borús tekin­tettel tette hozzá: egyre több azonban a whisky, gin. brandy. Az amerikai, francia, angol be­folyás hatása ez is. Jó egyné­hányon visszasírják ezt a „bol­dog” időszakot — tudjuk. Ná­lunk sem volt másként, de önöknél sem lehet többé visz- szafelé forgatni a történelem kerekét. A bizonyságot ismét az ön szavai adták: — Csodálatos a mi népünk. A forradalom után szervezésre sem volt szükség, spontán, ön­kéntesen alakultak mindenütt a békebizottságok, szerveződ­tek a hatalmas tüntetések, gyű­lések, úgyhogy a végén már azt kellett mondanunk: ennyit azért mégse. Az iraki békehar­cos képes napokon keresztül több száz mérföldet utazni, csakhogy részt vehessen egy, a háború, az elnyomás, a pusz­títás ellen szót emelő gyűlésen. Óriási erőt jelent ez a béke­harcban. De honnan veszi ezt az erőt ez a kis nép. amely a régi 40 helyett, ma alig szám­lál hétmilliót? — e kérdés to­lult az ajkakra, s ön közvet­lenül, népe tettrekészsége okai. nak ismeretében válaszolt. Mennyi mindent tudtunk meg így, erről a csupán 1958. júliu­sa óta „felfedezett’ országról. Az itt lakó emberek képesek voltak megölni királyukat, Nu. ri Szaidot a volt miniszterel­nököt, csakhogy végig vívhas­sák. sikerrel befejezhessék for­radalmukat. Aztán új, teljesen még ki nem dolgozott alkot­mány került napvilágra, s meg­kezdődött a földosztás. Igaz, ez könnyű volt, hiszen a bőséges földterületet eddig a lakosság mintegy fél százaléka birto­kolta. A nehezebbje inkább a politikai bűnösök, a köztársa­ság ellen összeesküvők elítélé­se volt. ön mesélte, főtitkár úr, jellemző példaként a követke­zőt: egy fiatal ügyvédet ren­ségének korhatára egyre alább szá'l. 1850-ben a testi érettség az angol lányoknál átlag 17 éves korban követ­kezett be, ma viszont már 13 és féléves korban érettek. A gyorsabb fejlődés és hosszabb élettartam okát abban keresik, hogy két emberöltő alatt szá­mos gyermekbetegséget sike­rült leküzdeni. Hatalmas robbanás reszket­ted meg a levegőt. Fekete osz­lop tör fel az ecsédi külfejtés II -es frontjáról egyre maga­sabbra emelkedve, amíg enge­di a gravitáció. Széndarabok hullanak a magasból, eltemet­ve a kaparószalagot. Amikor elül a szénzuhatag, bányászok sietnek a füstölgő szénhez. Annyi a szén. hogv már a sza aaok se bírják. Szinte hi­hetetlennek tűnik ez a hír, mert eddig mindig arról pa­naszkodtak a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt vezetői, hogy nem megy a külfejtés, el­viszi a nyereséget, hátráltatja a tröszt tervteljesítését. És most a februári sikeres hónap után kezd megváltozni a vélemény az ecsédi bányá­szokról. Pedig az évet még lemara­dással kezdték. Januárban 76,3 százalékot mutatott az ered­ményjelző tábla. De február­ban a külfejtés történetében először, nemhogy adóssá emen*- tes hónapról beszélhetünk, ha­nem tű1 teljesítésről számolha­tunk be, 108,5 százalékot ér­tek el. Vajon mi hozta ezt a változást, mit mondanak a bá­nyászok? A Il-es fronton & katlan közepén szorgoskodik Kovács János brigádja. A rob­bantás után hatalmas szívla­pátokkal pako'ják a szenet a kaparószalagra. Amikor ciga­retta-szünetre leáÉnak, akkor jut idő a beszél ge+ésre s a vitatkozásra. Holló Imre szak- szervezeti bizalmi viszi a szót: — Nagyon jó idő volt feb­ruárban. úgy tűzött ide a nap egész hónapban, mintha mi fi­zetnénk neki, hogy segítsen a munkában. Az elején nagyon megugrottunk mert jó fron­ton dolgoztunk. — Nemcsak a jó front miatt lettünk az elsők, Imre — azért dolgoztunk mi februárban. — Mi nem dicsekedhetünk Valami hatalmas brigádtelje­sítménnyel, mert ha jól utá­naszámolunk, akkor csak 10 napot dolgoztunk he’yünkön februárban. Ha meghagynak bennünket azon a fronton, ak­kor a másfél százalékot még kiadtuk volna hónap végéig, fcogy 110 legyen. A nagy szereléskor a mi szalagunk, a 15-ös álH. Javí­tották és kicserélték a szala­got, mert sokszor e szakadt munka közben, annyira kopott volt már. A budapesti és országos bel­politikai helyzet kisugárzása lemérhető Heves megyében is. 1919. tavaszán, ahogy megtör­ténik a reakciós erők megszer­vezése. mozgolódni kezd a He­ves megyei reakció is, ugyan­akkor megmozdul a megye munkássága is, hogy összemér­je erejét a reakcióval és saját kezébe vegye sorsának irányí­tását. Ez a harc a ha1 adás és reakció erői között a jellem­zőié ennek az átmeneti kor­szaknak Heves megyében is. A rekac:ós e'emek romboló tevékenysége 1919. elején már egyaránt megfigyelhető gazda­sági, politikai és közigazgatási téren. A selypi Schossberger birtokon ott rothad el a föld­ben 2000 hold cukorrépa, mert az uradalom nem hajlandó kisdedeim. Az egercsehi szén­bánya igazgatósása az egyre növekvő megélhetési költségek ellenére nem hajlandó a mun­kásság bérét emelni, s ezzel tudatosan előidézi a munkafe­gyelem lazulását és a terme­lés csökkenését. Egerben már‘ eius eledén a földmunkásszer­vezet elkészítette a kollektív szerződést. A birtokosok azon­ban ezt nem voltak hailandók elfogadni, sőt, elutasították még a kollektív szerződésre Irányuló követeléseket is. Ez ellen tiltakozásul március 21- én a földmunkások sztrájkba léptek és mindenütt beszün­tették a munkát. Másnap azonban megérkezett a prole­tárdiktatúra kikiáltásának a híre, s a birtokosok azonnal elfogadtak minden feltételt. Súlyos hiba volt, hogy a pol­gári demokratikus forradalom után látszólag átállt hivatali vezető személyek még mindig Sok mindenről esik szó a beszélgetés alatt. Ahogy mond­ják, a márciusi munkájuk már nem lesz olyan eredményes, mert arról panaszkodnak hogy — vizes a front és a kísérleti gép hátráltatja őket a munká­ban. Ha visszamehetnének a régi munkahelyükre, majd megmutatnák... ígv mondják és a legjobb KISZ-brigádok, Maksa Dezsöék. Csapó Lajo- sék és Nagy Istvánék szavá­ban még eddig nem csalódott a vezetőség. Telik az idő ... A délelőttös sikta már le­járt. Holló Imre indul haza, de előbb átadja váltótársának Nagy Bemátnak a munkahe­lyet. Rövid tájékozódás és Nagy Bemáték munkához lát­nak. A délelőttösökkel egymás után indulnak az autóbuszok Ftetőfibányára, Rózsaszentmár- tonba. Tőzsér József párttitkár nak csak rövid ideje van a be­szélgetésre, mert már sürgetik a barátai. — A februári 108 5 százalék nem egy ördöngős valami volt, a párt, a KISZ és a szakszer­vezet munkájának is nagy ré­sze van benne. A felvilágosító munka eredményre --ezetett. Azelőtt nemigen törődtek a munkásokkal. Bejártak mű­szakra, bejegyezték a munkást, de hogy dolgozik-e, vagy köz­ben elment szőlőt kapálni, arra nem sokat gondoltak. A leg­könnyebb volt azzal takarózni, hogy sokféle ember do’gozik nálunk. Föltételeztek minden rosszat, biza1 inatlanok voltak a bányászokkal szemben. Az ilyen vé’emények elvették a munkakedvet, nem is ment a termelés. Ha ilyen időnk tesz, mint amilyen ma is van, akkor az első negyedévet szeretnénk 101 százalékra teljesíteni. Én bí­zom benne, hogy sikerülni fog. Türelmettenü' dudál az au­tó, búcsúzik is Tőzsér József mert egy ember miatt nem várakozhat a bányászokat szál­lító autóbusz. — Ilyen nyughatatlanok a munkában is — mondja Szép Sándor, a szakszervezeti bi­zottság elnöke. — Ha egyszer hosszabb ideig áll a sza’ag, már kiabálnak, hogy ők keres­ni akarnak, nem kártyázni. Itt Ecséden amit úgy hívnak, hogy kis bo­ros hordó, az ital volt a leg­vezető pozícióban voltak és szabadon fejtették ki romboló tevékenységükét. Különösen a közellátás, közbiztonság és közigazgatás terén voltak sú­lyos orvosolni valók. A bur­zsoázia ugyan általában meg volt elégedve a meglevő álla­potokkal, mert a közigazgatási vezetők, polgármesterek, fő­szolgabírók mindenütt az ural­kodó osztály érdekeit képvi­selték, s igyekeztek elnyomni a munkás és paraszt megmoz­dulásokat. így a burzsoázia legfeljebb a polgárságból álló karhatalmi alakulatok létszá­mának növelését követelte. Ahogy kezdett eltávolodni az októbervégi forradalom emlé­ke, úgy lett egyre nyíltabbá a forradalomkor átállt megyei és városi vezetőség reakciós magatartása. Éppen ezért a munkástanács március 6-i ülé­sén elhatárolták Trak Géza főjegyző és Friedl Gyula rend­őrkapitány leváltását. Trak a forradalom után továbbra is az érsekség és a káptalan érde­keit képviselte, Friedl pedie semmit nem tett az árdrágítás és a feketepiac megszüntetésé­nagyobb ellenség. Odahaza majdnem minden falusi em­bernek van egy kis bora és ő azt tartja, hogy minek vigyen teát a kulacsban, ha van bor is. Napirenden voltak a berúgá- sok, a balesetek — tájékoz­tat a szakszervezeti bizottság elnöke. Ezen a helyzeten csak ke­mény kézzel lehetett változ­tatni. A következetes, szigorú ellenőrzés csökkentette az ita­lozások számát, de megszün­tetni nem tudta Legutóbb feb­ruár 18-án három bányász a gépkezelői házban vidám ta­lálkozót rendezett, az öt liter bor, amit elfogyasztottak, elég drágának bizonyult, mert a hármukat fegyelmi úton azon­nal elbocsátották. És azóta nem lehet olyat látni, hogy valaki pityókásan jönne a munkába. Ezt a változást persze nemcsak a szigorú íté’etek hozták, ha­nem maguknak a bányászok­nak is sokat lehet köszönni. Kiközösítették maguk közül azokat, akik nem akartak dol­gozni. A jó kollektíva kezd ki­alakulni az ecsédi külszíni fej­tésen, ami elsősorban a munka­végzésben mutatkozik, példa erre a februári hónap eredmé­nye. A külszíni fejtésen kettős­ség, egymásra uta’tság van. Mert hiába akarnak do'gozni a bányászok, ha a Szénbányá­szati Földkotró Vál’alat nem teszi szabaddá a szenet. Erre nem lehet panaszkodni, mert a vállalat kanalaskotrói gya­lugépei naponta 500 köbméter földet mozgatnak meg A sza­baddá tett szénvagyon 89 ezer tonna. A februári hónap a föld letákarításában is jó eredmé­nyeket hozott. A vál’a! at ha­vi tervét 112,4 százalékra tel­jesítette. A két vál la’at jő eredményei azt mutatják, hogy végre egészséges munkaszellem / van kialakulóban az ecsédi kü színi fejtésen. A Mátravi­déki Szénbányászati Tröszt ve­zetőinek nem kell szégyenkez­nie a jelentés írásakor az ecsé- diek alacsony teljesítménye miatt. He’yes úton haladnak és ha az idő is engedi, bevá­lik a párttitkárnak, Tőzsér Jó­zsefnek a jóslata, az első ne­gyedévben elérik a 104 száza­lékot:1 re. Március 9-én a szociálde­mokrata párt gyűlésén a bal­oldaliak és kommunisták kö­vetelésére újra állást foglal­tak a reakciós elemek eltávo­lítása mellett, majd az egybe­gyűlt tömeg a városháza elé vonult, hogy követelését a polgármester tudomásara hoz­za. A március 10-én megtartott néptanácsi ülésen ezután a szociáldemokrata képviselők követelték a két személy azon­nali leváltását. Ezzel a kérdés­sel kapcsolatban azonban tel­jes mértékben kirobban az el­lentét a polgári és szociálde­mokrata képviselők között. A polgárság képviselői mindent elkövetnek, hogy a két reak­ciós személyt megmentsék, végül azonban mégis a balol­dali szociáldemokrata munkás­ság álláspontja győz. A reak­ciós főjegyző és rendőrkapi­tány eltávolításában a polgári pártok saját jövendő helyze­tüket vélték felfedezni, s min­den tekintetben igyekeztek meggátolni a néptanács intéz­kedéseit. Erejük azonban na­gyon fogytán volt. A reakciós elemek a régi rend visszaállí­tására tejrekedtek, a dolgozók viszont megelégelték a folyto­nos ígérgetést és cselekedni kezdtek. Márciusban már számos je­lét látjuk a szociáldemokrata párt és a polgári pártok közötti ellentétnek is. Március 19-én már így ír Lájer Dezső, a szo­ciáldemokrata párt egyik helyi vezetője az Egri Újságban: „...Van Egerben egy Károlyi párt, amelynek van elnöke, van vezérkara, s van választ­mánya. de hiányzik az. ami nélkül egy párt. demokratikus választójog mellett csak fik­ció: a nép.” A nép már a szo­ciáldemokraták táporában volt, és egyre erőteljesebben követelte a reakciós elemek eltávolítását, a földbirtokok felosztását és a hatalomnak a Munkás-Katona és Paraszt Tanácsok kezébe való átadá­sát. A reakció fellépésével pár­huzamosan a dolgozó nép is egyre jobban kezd tudatára ébredni ereiének. Számos köz­ségben összetűzésre kerül sor a földbirtokosok és a paraszt­ság érdekeit képviselő község! elöliáróság között. Poroszló község elöiiárósága már 1918. decemberében arra kötelezte az ottani birtokosokat, hogy maximális áron vágómarhát szolgáltassanak be, Sarud és Kisköre elöiiárósága pedig különböző közszükségleti cik­kek beadására kötelezte a szat­mári püspökség birtokait, amiért az alispántól feddésben is részesültek. Egerben a vá­rosi tanács március eleién el­törölte a hús ármax'málását. mire a mészárosok 18 koroná­ra emelték azonnal a hús ki­logrammonkénti árát. Erre vá'aszkénren március 8-án 200 egri munkás felvonult a mé­szárszékek elé és felszólították a tulaidonosokat, hogy adiák a régi 14 koronás áron a húst paert ellenkező esetben maga a munkásság méri ki. A mé­szárosok kénytelenek voltak engedni. Egerben március eleién már nyílt ellenforradalmi szervez­kedésre is sor került. Megie- lent a városban egy Farkas Sándor nevű egyén, aki a Ma­gyar Ifjak Nemzeti Pártja ne­deltek védőül az egyik ossz•* esküvő mellé, s az beszédét ilyenformán mondta el: „ön elkövette ezt és ezt a bűnt, ami törvényeink értelmében köz- társaságellenes cselekedetnek minősül, tehát ilyen és ilyen büntetést érdemel. Ne kívánja hát tőlem azt, hogy ettől « büntetéstől én védjem.” Egy példa, de jellemző az ügyvé­dek és a nép nagy többségére. A kormányelnököt, Kasszem tábornokot túlzottan humanis­tának tartják Irakban, amiért sok politikai elítélt ítélet-vég­rehajtását hosszú időn át, vagy hosszú ideje halogatja. így hát a tömeg végez — ha módja van rá — a maga érzése szerint a bűnössel. Mint most a puccs kirobbantójával. Savvaf ezre­dessel. Saját katonái ölték meg! Védik hát vívmányaikat, vé­dik békéjüket, biztonságukat az irakiak. Pedig: — Mi nagyon messze va­gyunk önöktől — mondotta ön, Aziz Sherif úr, a felnémeti Pe­tőfi Tsz-ben. — Mozgalmaink is gyerekcipőben járnak, kivé­ve a békemozgalmat, amely, dicsekvés nélkül mondhatom, igen jelentős munkát végez közép-keleti viszonylatban is. A nömozgalmat azonban még Nuri Szaid idejében a menye által vezetett látszat-ellenmoz- galom igyekezett bénítani, hát­térbe szorítani. Talán ez is az oka annak, hogy még ma is két lényeges különbség van a nők és férfiak között az én ha­zámban. Az egyik az. hogy nincs egyenlő szavazati joguk, — igaz, hogy azelőtt meg sem­milyen sem volt —, a másik pedig az, hogy egyenlő mun­káért, még mindig nem kap­nak egyenlő bért. Szaporodtak, sűrűsödtek n bejegyzések jegyzetfüzetében, főtitkár úr. Csodálattal hall­gatta. hogyan szaporodott 1949. óta 17 tagról a mai napig 81 tagra a Petőfi Tsz létszáma, őszinte elismeréssel, s valami belső bizalommal bólintott a hatalmas, jól kezelt gyümöl­csös láttán. Talán a holnapot vélte látni. Délelőtti szavai jutottak eszünkbe: az elmúlt esztendei forradalom a föld felosztása, az egyre erősödő békeharc még csak a kezdet Irakban. Akkor viszont mégegyszeri búcsúzásként sok sikert kívá­nunk önnek és népének, most már szinte régi ismerősként. Weidinger László www^ vében röplapokat osztott és ellenforradalmi ag’tációt fej­tett ki a diákság körében. A röplapok a forradalmat és a Károlyi kormányt tptték fele­lőssé a háború elvesztéséért és ellenál’ásra buzdították az if­júságot. Agitációiának azon­ban nem sok eredménye volt. A Heves megyei dolgozó tö­megek is 1919. mánrusában már a szociáldemokrata pár­ton belül is lényegében a kommunista párt programját tették magukévá és annak megvalósításáért küzdőnek. A szociáldemokrata baloldal elő­nyömül ása figyelhető mea a munkástanácsokban is A szo­ciáldemokrata szervezetekben is egyre inkább azoknak a ke­zébe kerül a vezetés, akik esz­meileg már a kommunista párthoz tartoznak, szervezeti­leg azonban még megmaradtak a szociáldemokrata oártban. Egerben ilyenek Németi La­jos, Szepesi András, Jaksi Fe­renc és mások. Gyöngyösön pedig Nemecz József. Endrész József, akik ha nem is volt Gyöngyösön kommunista párt- szervezet. kommunistáknak vallották magukat. A munkás- tanácson belül is mindjobban az ő befolyásuk kezd érvénye­sülni 1919 tavaszára a Heves me­gyei dolgozó tömegek is elju­tottak a szocializmus szüksé­gességének a fel isme l éséhez. Nemcsak a városi munkásság, hanem a falvak szeeénvpa- raszfsága is forrongott és a földosztás azonnali és radiká­lis mego'dását követelte A ki­alakul* helyzet a-t mutatta, hogy Heves megyében is meg­érett a helyzet a hatalom át­vételére. , Nagy József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom