Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-10 / 58. szám

2 »6PÜISÍG 1959. március 10., kedd SUGAR ISTVÁN: Magyarország, mint a Vatikán gazdasági szabad vadászterülete 1926. március 17-én a ma­gyar római katolikus püspöki kar értekezletét tartotta a bu­dapesti hercegprímási palotá­ban. Szmrecsányi Lajos egri érsek elnöklete alatt jelen vol­tak az érsekek, püspökök és apátok, Gróf Zichy kalocsai érsektől kezdve gróf Mikes szombathelyi püspökig. Az ülés szokott mederben lefolyt za­vartalan mepetét váratlan ese­mény szakította meg: Orsenigo Cezare pápai nuncius, a Vati­kán követe jelent meg a ma­gyar katolikus egyházfők előtt. A sablonos üdvözlések után ki­rukkolt jövetele céljával. E kérdéses püspökkari értekez­let ülésének jegyzőkönyve így ír erről: „Fölolvassa a nuncius a S. Congregatio negotiorum extraordinatiorum 1925. nov. 26-án hozott határozatát, s an­nak alapján kiadott rendeletét, hogy a magyar püspökök a püspöki és káptalani javadal­mak és a papnöveldék jövedel­méről és kiadásáról számadást küldjenek. Nem vagyoni kimu­tatást kíván a Kongregáció, mert ezt a nuncius már meg­szerezte, hanem számadást a jövedelmekről és kiadásokról, még pedig a legutóbbi három évről.” A Vatikán tehát a leg­teljesebb figyelemmel kísérte a félfeudális Magyarország egy­házi vagyona sorsának alaku­lását. A „rendkívüli ügyek szent kongregációja” minden bizonnyal meg volt elégedve az egymillió holdra kiterjedő egy­házi földbirtokok jövedelmé­vel. Mit is mutat egy-egy ki­rívó nagy tétele ennek a ha­talmas vagyonnak? Az egri fő­káptalannak 90 000, a kalocsai érsekségnek 60 000, a veszpré­mi püspökségnek 52 000 hol- dacskája volt. A kalocsai ér­sekség erdőgazdasága 1942-ben 812 285 pengőt jövedelmezett. A szatmári püspökség jövedel­mének ( fokozatos emelkedését szépen mutatja a következő bevételi-- kimutatás: 1929~30- ban 139 812 pengő, az 1930— 31-es esztendőben 158 111 pen­gő és az 1933-34-es évben már 235 375 pengő. Az egyházi bir­tokokhoz tartoztak még azok az igen nagy számú ipari és gazdasági érdekeltségek, me­lyek a katolikus egyház kezén voltak. A vatikáni egyházi központ részére megküldött je­lentésekben igen jelentős tétel­ként szerepelt még a hívektől beinkasszált ún. párbér, az egyházi adó és az adományok­nak széles skálája. Hogy a pár­bér milyen óriási létéit képe­zett, a következő példa is bi­zonyítja: csupán o kis dunán­túli falu, Hercegszántó község parasztjai 1932-től 1940-ig 32 700 pengőt izzadtak ki a hi­vatalos kimutatások alapján. ■ Az Actio Catholica esztergomi főegyházmegyei igazgatóságá­nak hivatalos kimutatása sze­rint a dorogi bányászcsaládok­tól 1939—40. évben 10 441 pen­gőt zsebeltek be. Hogy a kato­likus egyház efféle bevétele mily nagy „lelkesedés”-t kel­tett a munkások körében, mi sem bizonyítja jobban, mint Molnár Mihály ságújfalusi sze­gény dolgozó parasztnak az esztergomi hercegprímáshoz írt levele, 1924-ben: Csak most hozták be ezt a törvényt a papok, hogy párbérért eg- zekválják a szegény embert... fölkérem nagyméltóságú excel- lentiáját, hogy méltóztassék azonnal a római katolikus val­lásból kitörölni. Inkább leszek vallástalan, minthogy még bő­römet is lehúzzák rólam és be­jön a zord hideg és itt fagyok meg. Persze, egy ember van, vagy nincs — ezt a papok ész­re sem veszik.. De a fenti tételek mellett egyéb bevételi forrásai is vol­tak a Vatikánnak hazánk szé­les rétegének zsebéből. A pápa őszentsége nemcsak a nagy tételeket, de az apró filléreket is megbecsülte, mert végső so­ron jelentős összeget tettek ki. A Vatikán rendszeresen meg­követelte és megkapta az ún. „p éterfillére ic”-et is. Ér­dekes részletet idézünk a püs- ’ pökkar 1928. március 20-án tartott értekezletének jegyző­könyvéből: „ ■ ■. Az apostoli nuncius sürgeti a péterfillér- adományok megszervezését — a péterfillérek továbbítását egy összegben, saját közvetíté­sével óhajtaná. A püspöki kar tagjai... a lelkipásztorok út­ján ez irányban buzdítani fog­ják a híveket...” A győri püs­pökség katolikusai 1935-től 1939-ig 9590 pengőt adóztak péterfillér címén a Vatikán urának. Sok tízezer pengő vándorolt ki Magyarországból a pápa pénztárába a különféle házas­sági akadályok alóli felmenté­sek (vegyes vallás, rokonság stb.) díjának címeként. Az egyházi méltóságok be­töltése kapcsán rendszeresen „taxá”-t szedtek Róma urai. Egy káplán kinevezésekor 50 pengőt, a nagyprépost 100 pen­gőt, a pápai prelátus 200 pen­gőt, egy kanonok 200—400 pengőt, az ennél tekintélye­sebb méltóságok betöltése so­rán pedig ezreseket inkasszált be a Vatikán. Megadták azt a nagy lehetőségét, hogy a taxát készpénz helyett értékpapírban fizessék meg. Barcza György, Magyarország vatikáni követe ezt jelentette 1928. augusztus 28-án a magyar kormánynak Gasparri bíborossal, a vatikáni államtitkárral való tárgyalás nyomán: „... A Szentszék bir­tokában vannak magyar állam­adóssági kötvények és szelvé­nyek, melyeket a Szentszék... taxa-fizetések címén kapott, s melyek elértéktelenedésével a Szentszék érzékeny kárt szen­vedne ..Barcza közvetítette a magyar kormány felé Gas­parri vatikáni államtitkár azon kérését, hogy adja meg a lehe­tőségét, a pengő bevezetése előtt kapott értékpapírok be­váltását és a kamatok felvéte­lét. Horthy kormánya termé­szetesen teljesítette a Vatikán kérését. A Vatikán bankárjai az 1929— 33-as gazdasági válság éveiben hatalmas arányú spekulációba kezdtek, A nagy spekuláció közben elszenvedett vesztesé­gek révén a Vatikán jövedel­mei erősen megcsökkentek. Mit írt erről Barcza vatikáni köve­tünk Budapestre: „...A Pápa panaszkodott a Hercegprímás­nak, hogy a hívek anyagi jóléte erősen megcsappanván, már nem képesek oly mértékben egyházi célokra áldozni, mint az kívánatos volna.” Jól szolgálta a Vatikán pénz- szerzési céljait a Magyar— Olasz Bank, mely a Banca Ha­llana Commerciale (Olasz Ke­reskedelmi Bank) irányítása alatt tevékenykedett. Ennek a nagy római bankháznak alel- nöke, a pápa pénzügyi tanács­adója, Bernardino Nogara volt. A Magyar—Olasz Bank, mely 11 bankot és 20 más vállalatot birtokolt, magáénak mondhat­ta a Tiszaroffi Cementgyárat, a Mohácsi Selyemgyárat, a tá- piószelei, karcagi és paksi bankot. Kevesen, nagyon ke­vesen tudták, hogy az e ban­kok által földönfutóvá tett, elárvereztetett parasztok va­gyonkája, a római urak, a va­tikáni egyháziak vagyonát gyarapították. A Vatikán szinte évről évre igyekezett újabb pénzszerzési akciót szervezni. Kiváló esz­közéül szolgál erre az időnként megrendezésre kerülő ún. „szentév”. 1933. jan. 12-én kelt jelentésében így ír a magyar kormánynak vatikáni köve­tünk: „...Eltekintve az erkölcsi sikereitől, a szentévek idegen- forgalmi szempontból nem le- kicsinylendő tényezők és a minden spirituális (lelki) ha­talma mellett az élet materiá­lis oldalával is ügyesen számí­tó Vatikán még anyagilag is igen jól jár, mert a világ min­den részéből idesereglett hívek hitben ugyan megerősödve és gyarapodva, de anyagiakban némileg megfogyatkozva hagy­ják el az örök várost (Rómát.) Csak hozzávetőlegesen több millióra tehető ama összeg, melyet a Vatikán egy ilyen év alatt kegyes adományokból, be­lépési díjakból, stb. beszed... A gúnyolódásra igen hajlamos római társaságokban egészen komolyan beszélik, hogy a kö­zelgő szentév proklamálása (ki­hirdetése) olasz — szentszéki közös érdekből fakadó meg­egyezésen alapszik... .4 Vati­kánban, hol évszázados gyakor­lattal mesterien űzik minden földi jelenség egyházi magya­rázatát, nem is titkolják az anno sancto (szentév) eme anyagilag is jótékony hatá­sát...” A nagy egyházi ese­mény lezárulta után, 1934 áp­rilis 2-án már így összegezi, Barcza vatikáni követ a búsás eredményt: „...A szentév kü­lönben anyagi szempontból úgy az olasz államnak, mint a Vatikánnak búsás jövedelmet hozott. Több százezerre tehető az ez évben idezarándokoltak száma, kik Olaszországnak és Rómának nagy anyagi hasznot hoztak... Az olasz nagykövet szerint a most lezajlott szentév „olyan jól vált be”, hogy olasz és vatikáni körökben már most azon gondolkodnak, mi­képpen lehetne a jövőre vala­mi új olyan vonzóerőt kitalál­ni, mely, az ideihez hasonlóan ily erkölcsi és anyagi hasznot hozna mindkét fél számára. A panem et circensem (kenyeret és cirkuszt) jelszava még ma is áll... a kenyérről Mussolini gondoskodik, míg a szórakozá­sokat az egyház vállalta ma­gára... az idesereglett zarándo­kok pénzben ugyan alaposan megfogyatkozva, de lelkiekben gazdagodva hagyták el az örök várost, a most lefolyt anno cancto mindenkire más és más. de tagadhatatlan előnyökkel járt. A szentéwel kapcsolatos egyházi ünnepségekre a ma­gyar főpapság is megszervezte ún. zarándoklatait, mely je­lentős anyagi érvágást jelen­tett nemcsak a részvevő egye­sek, de az egész nemzetgazda­ság számára is. Mert mit is mond például az 1924-es szent­évvel kapcsolatban a magyar püspöki kar október 15-ik: jegyzőkönyve: „...A Banca di Roma (a Vatikán egyik virág­zó bankja) a szentév folyamán fölajánlja szolgálatúit minden­nemű bankügyben. Az állo­másokon váltóüzleteket állít, s átutalásokat olcsón közvetít.” Ez elég világos beszéd... A Vatikán ezek mellett még állandó alkalmi bevételekről is gondoskodott. Ennek kereté­ben, természetesen a magyar népre is kivetette a nem leki- csinylendő összegű sarcot. Lássunk csak néhány példát a sok közül. 1924-ben XV. Bene­dek pápa síremlékére gyűjtöt­tek. A magyar püspöki kar 1924. évi okt. 15-iki jegyző­könyvében már azt olvashat­juk, hogy a hercegprímás be­számolt, hogy a begyűjtött ősz- szeget átnyújtotta Giorgi bíbor- nok helyettesének. 1924-ben továbbiak is történtek ezen a téren. Zarándoklatokat szer­veztek Rómába. Erre vonatko­zóan így írt a püspökkari ha­tározat: „ ...Kívánatos volna ez alkalommal Péterfillérek föl­ajánlása, amelyeket a herceg- prímás személyeden nyújtana át a Szentatyának.” — XL Pi­us pápa aranymiséjére újabb gyűjtés indult! Ezzel kapcso­latban is megvoltak a Vatikán nagy anyagi tervei, mert ide- vágóan ez szerepel a magyar püspöki kar 1928. márc. 20-iki ülésének jegyzőkönyvében „...Az ügyet intéző római bi­zottság a magyar katolikusok­tól körülbelül 10 000 pengőre számít!” Az 1929. márc. 13-iki jegyzőkönyv szerint, 21 994 pengőt küldtek ki Rómába a Vatikánnak. X. Pius pápa szobra céljára 2000 lírát, a szentföldi Olajfák hegyén levő agónia templom mozaik oltár­képének céljaira 100 000 lírát a pápa püspökké koronázásá­nak évfordulója ürügyével 24 560 pengőt vitt ki az ország­ból a magyar katolikus egyház a Vatikán részére. Hogy a széles néptömegek fel-feltörő eszmélődését elfojt­sák a Vatikán urai, oly féle­ként beszéltek, mint például XIII. Leo pápa, egy, a munká­sokhoz intézett üzenetében: „...csak a földi lét megszűnté­vel kezdődik számunkra az igazi élet!...” Az elmélet és a gyakorlat közötti mélységes ellentétek azonban lassacskán egyre világosabbakká válnak és felismeri a nép a valóságot (Historicus) Hruscsov és Grotewohl beszéde a berlini városházán adott fogadáson Berlin (TASZSZ). Mint már je'entettük, Hrus­csov és Grotewohl beszédet mondott vasárnap este a berli­ni városházán az N Sz Hrus­csov tiszteletére rendezett fo­gadáson. Hruscsov beszédében hang­súlyozta, hogy állandóan fej­lődik és erősödik a Szovjet­unió népeinek és a Német De­mokratikus Köztársaság dol­gozóinak barátsága, miként fej'ődík és erősödik az összes szocialista országok népeinek barátsága is. — Ez sikereink, győzelmeink biztosítéka. — Mindent elkövetünk, hogy megszűnjék a hidegháború és enyhüljön a nemzetközi fe­szültség, hogy a népek a bé­kés együttélés elveinek alap­ján jobban megértsék egymást hangsúlyozta a továbbiak­ban Hruscsov, majd rámuta­tott. hogy a német békeszer­ződésre, a megszállási rend­szer nyugaíberlini maradvá­nyainak felszámolására ' irá­nyuló. szoviet javaslatok is ezt a célt szolgálják.- Reméljük, hogy békés javaslatainkat vég­eredményben Nyugaton is megértik és a német nép végre megkapja a régóta várt béke- szerződést. Ez nagy mérték­ben .hozzájárul majd Európa és az egész világ békéjének és biztonságának megszilárdulá­sához — mondotta Hruscsov. Grotewohl beszédében hang­súlyozta, a lelkes fogadtatás, amelyben a Német Demokra­tikus Köztársaság lakossága részesítette Hrusesovot, az a magyarázata, hogy az NDK do’gozói Hruscsov személyében a Szovjetunió békepolitikájá­nak fáradhatatlan, lelkes baj­nokát látják. A Szovjetunió végleg pontot akar tenni a hitleri : háborúra, békeszerző­dést akar Németországgal. Bé­két és enyhülést kíván az egész világon. — Eisenhower amerikai el­nök — folytatta Grotewohl — a múlt héten kijelentette, hogy ellenzi a két német ál­lammal kötött külön-külön kötendő békeszerződést. Ha őszintén ez a véleménye, ak­kor hatályta’anítani kellene azt a külön katonai szerződést, amelyet a nyugati hatalmak Párizsban a Német Szövetségi Köztársasággal kötöttek. Ei- .senhower kijelentette, hogy haj'andó tárgyalni, az egész Németországgal kötendő béke- szerződésről. Erre lehetőséget ad az a szovjet javas’at, hogy kössenek egységes békeszerző­dést a két német állammal. Az az érzésünk — mondotta Grotewohl —, hogy valami baj van az amerikai tábornokok észjárása körül. Azzal fenye­getőznek. hogy fegyverrel te­szik szabaddá a Nyugat-Ber- linbe vezető amúgy is szabad útvonalakat. Mit jelentenek ezek a fe’előtlen szóbeszédek, amikor van olyan javaslat is, hogy az érdekelt hatalmak szavatolják minden irányban a közlekedést a demi'itarizált szabad városba? Mit jelente­nek a felelőtlen szóbeszédek egy b'okádról, amelyet senki sem szándékozik bevezetni? A Német Demokratikus Köztár­saság kormányának sohasem voltak ilyen elképzelései. — Ha azonban egyesek Nyu­gaton azt hiszik, hogy ilyen beszédekkel jogot biztosíthat­nak maguknak Európa szívé­ben. akkor mélységesen téved­nek — hangsúlyozta Grote­wohl. (MTI) Az össznémet munkás értekezlet felhívása a német munkásosztályhoz Berlin (TASZSZ). Az ADN hírügynökség kö­zölte a lipcsei össznémet mun­kásértekezlet felhívását a né­met munkásosztályhoz. A fel­hívás hangsúlyozza, hogy a német munkásosztály előtt fe­lelősségteljes feladat áll — biz­tosítani ksll a békét és meg kell akadályozni a bonni mili­taristák végzetes atomháborús (poétikáját. A felhívás rámutat: a német munkásosztály és az egész nép számára a kivezető út a béke- szerződés megkötése. A nyugatnémet munkások — hangsúlyozza a felhívás — a békéért, a militarizmus ellen, a demokratikus rendért és a szo­cialista haladásért folytatott harcukban kimeríthetetlen erőforrást látnak a Német De­mokratikus Köztársaságban. Nyugat-Németország elé ter­jesztett gazdasági segélyjavas­latai az NDK-ban megvaló­suló szocialista társadalmi rend növekvő teljesítése és az NDK építő békepolitikája eredményeképpen Németor­szágban az erőviszonyok egy­értelműen a munkásosztály javára változnak meg. Az NDK szocialista vívmányai as összes német munkálok vívmá­nyai. Ezért az NDK védelme az egész német munkásosztály legközvetlenebb ügye. A felhívás széleskörű vitát javasol a német békeszerződés szovjet tervezetéről, sürgeti a hivatalos kapcsoltok megte­remtését Nyugat-Németország- gal és az NDK munkásszerve-' zetei között. (MTI) Újabb fejlemények Nyaszafoldon SALISBURY. Nyaszaföldön a helyzet továbbra is feszült és szombaton este újabb fegy­veres összetűzésekre került sor Mlanje térségében. Az afrikai lakosság számos tiltakozó tün­tetést és nagygyűlést rendezett. Fegyveres bennszülöttek meg­támadtak két teaültetvényt, sok helyről pedig az utak és a hidak megrongálásáról érkez­tek jelentések. Az összetűzé­seknek halálos és sebesült ál­dozatai vannak. A hatóságok Karonga és Forthill térségét „különleges övezetté” nyilvánították. A le­tartóztatottak száma 249-re emelkedett. (MTI) Ho Si Minh nyilatkozata egy djakartai sajtóértekezleten Djakarta (Űj Kína). Ho Si Minh szombaton dél­után egy djakartai sajtóérte­kezleten kijelentette, hogy In­donéziai látogatása tovább erő­sítette a testvéri barátság kö­telékeit és előmozdította á na­gyobb megértést és szeretetet Vietnam és Indonézia népe kö­zött. Vietnam egyesítéséről szól­va kijelentette, a két Vietnam hatóságainak tanácskozó érte­kezletre kellene összeülniük, hogy megvitassák az :ország egyesítését célzó álta’ános vá­lasztások megtartását. Utalt arra, hogy kormánya 1958. de­cemberében javasolta Dél- Vietnamnak a fegyveres erők és a katonai kiadások csökken­tését, a normális kapcsolatok helyreállítását és más intézke­déseket. A dél-vietnami ható­ságoktól eddig a javaslatokra nem érkezett válasz. ★ Március 8-án Ho Sí Minh elnök indonéziai látogatásának befejezése alkalmából Djakar- tában vietnami—indonéz közös köz’eményt írtak alá. A két elnök megerősítette országának ragaszkodását a bandungi elvekhez. Hangsú­lyozta, hogy viláeszerte fokoz­ni kell az erőfeszítéseket a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentésére, az atomfegy­ver-kísérletek beszüntetésére. A Kínai Népköztársaságnak Idő »áras :e"entés Várható időjárás kedden estig kisebb felhőátvonulások, valószí­nűleg már eső nélkül, mérsékelt szél, a nappali hőmérsékjét alig változik, az éjszakai lehűlés ke­leten kissé erősödik. Várható legmagasbb nappali hő­mérséklet kedden: 10—13 fok kö­zött. MOSZKVA (TASZSZ): Örömmel értesültünk azok­nak az amerikai tudósoknak és mérnököknek a sikeréről akik március 3-án rakétarend­szert lőttek ki a Hold irányá­ban, — jelentette ki Szedov akadémikus a Pravda munka­társának. — A szovjet űrraké­tához hasonló nagyméretű ra­kéták felbocsátása mellett a tudományos kutatómunka szempontjából igen hasznosak az olyan kisebb méretű űrra­kéták is, mint a „p:onér”, amely sajtójelentések szerint a második kozmikus sebességnél valamivel nagyobb sebesséeet ért el, mintegy hatvanezer ki­lométer távolságra haladt el a Washington (Reuter). A Reuter jelenti: Az Egye­sült Államok elkészítette a Németországról szóló legutób­bi szovjet jegyzékre adandó válaszjegyzék tervezetét, ame­lyet eljuttatott londoni, pári­zsi és bonni nagykövetéhez. A választj egy zék amerikai ter­vezetét Nagy-Britannia, Fran­ciaország és Nyugat-Németor­szág kormánya tanulmányozni fogja és a három ország dip­lomáciai úton tanácskozik az Egyesült Államokkal a válasz­Hold mellett és nem tért visz- sza a földre. A szovjet kozmi­kus rakéta súlya tüzelőanyag nélkül 1478 kilogramm volt. Ez a rakéta rengeteg tudomá­nyos berendezésével együtt hatezer kilométerre közelítette meg a Holdat és a Nap mester­séges bolygója lett. Szedov akadémikus a siker alkalmával gratulált amerikai kollégáinak, egyszersmind szo­ros nemzetközi együttműkö­dést javasol, sürgeti a legkü­lönbözőbb országok tudomá­nyos erőfeszítéseinek összefo­gását a bolygóközi közlekedés és a kozmikus kutatások tech­nikájának továbbfejlesztésére. jegyzék végleges szövegéről, mielőtt ezt a Szovjetunió kor­mányához eljuttatnák. Ezzel kapcsolatban tanácskoznak majd a NATO többi tagorszá­gának kormányával is. Az Egyesült Államok — hír szerint — azt javasolja, hogy a külügyminiszteri értekezletet Genfben tartsák meg, április második felében. Az .ameri­kai válaszjegyzék-tervezetet Eisenhower elnök és kong­resszusi vezetők is megbeszél­ték pénteki értekezletükönj Az Egyesült Államok válaszjegyzék-tervezetet uttatoft el Nagy-Britanniához, Franciaországhoz és Nyugat-Németországhoz Szedov akadémikus nyilatkozata az amerikai mesterséges bolygóról gyarmati nép függetlenségi harcát. A közös közlemény további intézkedéseket jelölt meg a két ország gazdasági és kul­turális együttműködésének fejlesztésére. meg kell adni az őt megillető helyet az ENSZ-ben, mert ez a lépés csökkentené a nemzet­közi feszültséget és elengedhe­tetlenül szükséges a béke meg­szilárdításához. A tárgyaló fe­lek készek támogatni minden

Next

/
Oldalképek
Tartalom