Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-10 / 58. szám
2 »6PÜISÍG 1959. március 10., kedd SUGAR ISTVÁN: Magyarország, mint a Vatikán gazdasági szabad vadászterülete 1926. március 17-én a magyar római katolikus püspöki kar értekezletét tartotta a budapesti hercegprímási palotában. Szmrecsányi Lajos egri érsek elnöklete alatt jelen voltak az érsekek, püspökök és apátok, Gróf Zichy kalocsai érsektől kezdve gróf Mikes szombathelyi püspökig. Az ülés szokott mederben lefolyt zavartalan mepetét váratlan esemény szakította meg: Orsenigo Cezare pápai nuncius, a Vatikán követe jelent meg a magyar katolikus egyházfők előtt. A sablonos üdvözlések után kirukkolt jövetele céljával. E kérdéses püspökkari értekezlet ülésének jegyzőkönyve így ír erről: „Fölolvassa a nuncius a S. Congregatio negotiorum extraordinatiorum 1925. nov. 26-án hozott határozatát, s annak alapján kiadott rendeletét, hogy a magyar püspökök a püspöki és káptalani javadalmak és a papnöveldék jövedelméről és kiadásáról számadást küldjenek. Nem vagyoni kimutatást kíván a Kongregáció, mert ezt a nuncius már megszerezte, hanem számadást a jövedelmekről és kiadásokról, még pedig a legutóbbi három évről.” A Vatikán tehát a legteljesebb figyelemmel kísérte a félfeudális Magyarország egyházi vagyona sorsának alakulását. A „rendkívüli ügyek szent kongregációja” minden bizonnyal meg volt elégedve az egymillió holdra kiterjedő egyházi földbirtokok jövedelmével. Mit is mutat egy-egy kirívó nagy tétele ennek a hatalmas vagyonnak? Az egri főkáptalannak 90 000, a kalocsai érsekségnek 60 000, a veszprémi püspökségnek 52 000 hol- dacskája volt. A kalocsai érsekség erdőgazdasága 1942-ben 812 285 pengőt jövedelmezett. A szatmári püspökség jövedelmének ( fokozatos emelkedését szépen mutatja a következő bevételi-- kimutatás: 1929~30- ban 139 812 pengő, az 1930— 31-es esztendőben 158 111 pengő és az 1933-34-es évben már 235 375 pengő. Az egyházi birtokokhoz tartoztak még azok az igen nagy számú ipari és gazdasági érdekeltségek, melyek a katolikus egyház kezén voltak. A vatikáni egyházi központ részére megküldött jelentésekben igen jelentős tételként szerepelt még a hívektől beinkasszált ún. párbér, az egyházi adó és az adományoknak széles skálája. Hogy a párbér milyen óriási létéit képezett, a következő példa is bizonyítja: csupán o kis dunántúli falu, Hercegszántó község parasztjai 1932-től 1940-ig 32 700 pengőt izzadtak ki a hivatalos kimutatások alapján. ■ Az Actio Catholica esztergomi főegyházmegyei igazgatóságának hivatalos kimutatása szerint a dorogi bányászcsaládoktól 1939—40. évben 10 441 pengőt zsebeltek be. Hogy a katolikus egyház efféle bevétele mily nagy „lelkesedés”-t keltett a munkások körében, mi sem bizonyítja jobban, mint Molnár Mihály ságújfalusi szegény dolgozó parasztnak az esztergomi hercegprímáshoz írt levele, 1924-ben: Csak most hozták be ezt a törvényt a papok, hogy párbérért eg- zekválják a szegény embert... fölkérem nagyméltóságú excel- lentiáját, hogy méltóztassék azonnal a római katolikus vallásból kitörölni. Inkább leszek vallástalan, minthogy még bőrömet is lehúzzák rólam és bejön a zord hideg és itt fagyok meg. Persze, egy ember van, vagy nincs — ezt a papok észre sem veszik.. De a fenti tételek mellett egyéb bevételi forrásai is voltak a Vatikánnak hazánk széles rétegének zsebéből. A pápa őszentsége nemcsak a nagy tételeket, de az apró filléreket is megbecsülte, mert végső soron jelentős összeget tettek ki. A Vatikán rendszeresen megkövetelte és megkapta az ún. „p éterfillére ic”-et is. Érdekes részletet idézünk a püs- ’ pökkar 1928. március 20-án tartott értekezletének jegyzőkönyvéből: „ ■ ■. Az apostoli nuncius sürgeti a péterfillér- adományok megszervezését — a péterfillérek továbbítását egy összegben, saját közvetítésével óhajtaná. A püspöki kar tagjai... a lelkipásztorok útján ez irányban buzdítani fogják a híveket...” A győri püspökség katolikusai 1935-től 1939-ig 9590 pengőt adóztak péterfillér címén a Vatikán urának. Sok tízezer pengő vándorolt ki Magyarországból a pápa pénztárába a különféle házassági akadályok alóli felmentések (vegyes vallás, rokonság stb.) díjának címeként. Az egyházi méltóságok betöltése kapcsán rendszeresen „taxá”-t szedtek Róma urai. Egy káplán kinevezésekor 50 pengőt, a nagyprépost 100 pengőt, a pápai prelátus 200 pengőt, egy kanonok 200—400 pengőt, az ennél tekintélyesebb méltóságok betöltése során pedig ezreseket inkasszált be a Vatikán. Megadták azt a nagy lehetőségét, hogy a taxát készpénz helyett értékpapírban fizessék meg. Barcza György, Magyarország vatikáni követe ezt jelentette 1928. augusztus 28-án a magyar kormánynak Gasparri bíborossal, a vatikáni államtitkárral való tárgyalás nyomán: „... A Szentszék birtokában vannak magyar államadóssági kötvények és szelvények, melyeket a Szentszék... taxa-fizetések címén kapott, s melyek elértéktelenedésével a Szentszék érzékeny kárt szenvedne ..Barcza közvetítette a magyar kormány felé Gasparri vatikáni államtitkár azon kérését, hogy adja meg a lehetőségét, a pengő bevezetése előtt kapott értékpapírok beváltását és a kamatok felvételét. Horthy kormánya természetesen teljesítette a Vatikán kérését. A Vatikán bankárjai az 1929— 33-as gazdasági válság éveiben hatalmas arányú spekulációba kezdtek, A nagy spekuláció közben elszenvedett veszteségek révén a Vatikán jövedelmei erősen megcsökkentek. Mit írt erről Barcza vatikáni követünk Budapestre: „...A Pápa panaszkodott a Hercegprímásnak, hogy a hívek anyagi jóléte erősen megcsappanván, már nem képesek oly mértékben egyházi célokra áldozni, mint az kívánatos volna.” Jól szolgálta a Vatikán pénz- szerzési céljait a Magyar— Olasz Bank, mely a Banca Hallana Commerciale (Olasz Kereskedelmi Bank) irányítása alatt tevékenykedett. Ennek a nagy római bankháznak alel- nöke, a pápa pénzügyi tanácsadója, Bernardino Nogara volt. A Magyar—Olasz Bank, mely 11 bankot és 20 más vállalatot birtokolt, magáénak mondhatta a Tiszaroffi Cementgyárat, a Mohácsi Selyemgyárat, a tá- piószelei, karcagi és paksi bankot. Kevesen, nagyon kevesen tudták, hogy az e bankok által földönfutóvá tett, elárvereztetett parasztok vagyonkája, a római urak, a vatikáni egyháziak vagyonát gyarapították. A Vatikán szinte évről évre igyekezett újabb pénzszerzési akciót szervezni. Kiváló eszközéül szolgál erre az időnként megrendezésre kerülő ún. „szentév”. 1933. jan. 12-én kelt jelentésében így ír a magyar kormánynak vatikáni követünk: „...Eltekintve az erkölcsi sikereitől, a szentévek idegen- forgalmi szempontból nem le- kicsinylendő tényezők és a minden spirituális (lelki) hatalma mellett az élet materiális oldalával is ügyesen számító Vatikán még anyagilag is igen jól jár, mert a világ minden részéből idesereglett hívek hitben ugyan megerősödve és gyarapodva, de anyagiakban némileg megfogyatkozva hagyják el az örök várost (Rómát.) Csak hozzávetőlegesen több millióra tehető ama összeg, melyet a Vatikán egy ilyen év alatt kegyes adományokból, belépési díjakból, stb. beszed... A gúnyolódásra igen hajlamos római társaságokban egészen komolyan beszélik, hogy a közelgő szentév proklamálása (kihirdetése) olasz — szentszéki közös érdekből fakadó megegyezésen alapszik... .4 Vatikánban, hol évszázados gyakorlattal mesterien űzik minden földi jelenség egyházi magyarázatát, nem is titkolják az anno sancto (szentév) eme anyagilag is jótékony hatását...” A nagy egyházi esemény lezárulta után, 1934 április 2-án már így összegezi, Barcza vatikáni követ a búsás eredményt: „...A szentév különben anyagi szempontból úgy az olasz államnak, mint a Vatikánnak búsás jövedelmet hozott. Több százezerre tehető az ez évben idezarándokoltak száma, kik Olaszországnak és Rómának nagy anyagi hasznot hoztak... Az olasz nagykövet szerint a most lezajlott szentév „olyan jól vált be”, hogy olasz és vatikáni körökben már most azon gondolkodnak, miképpen lehetne a jövőre valami új olyan vonzóerőt kitalálni, mely, az ideihez hasonlóan ily erkölcsi és anyagi hasznot hozna mindkét fél számára. A panem et circensem (kenyeret és cirkuszt) jelszava még ma is áll... a kenyérről Mussolini gondoskodik, míg a szórakozásokat az egyház vállalta magára... az idesereglett zarándokok pénzben ugyan alaposan megfogyatkozva, de lelkiekben gazdagodva hagyták el az örök várost, a most lefolyt anno cancto mindenkire más és más. de tagadhatatlan előnyökkel járt. A szentéwel kapcsolatos egyházi ünnepségekre a magyar főpapság is megszervezte ún. zarándoklatait, mely jelentős anyagi érvágást jelentett nemcsak a részvevő egyesek, de az egész nemzetgazdaság számára is. Mert mit is mond például az 1924-es szentévvel kapcsolatban a magyar püspöki kar október 15-ik: jegyzőkönyve: „...A Banca di Roma (a Vatikán egyik virágzó bankja) a szentév folyamán fölajánlja szolgálatúit mindennemű bankügyben. Az állomásokon váltóüzleteket állít, s átutalásokat olcsón közvetít.” Ez elég világos beszéd... A Vatikán ezek mellett még állandó alkalmi bevételekről is gondoskodott. Ennek keretében, természetesen a magyar népre is kivetette a nem leki- csinylendő összegű sarcot. Lássunk csak néhány példát a sok közül. 1924-ben XV. Benedek pápa síremlékére gyűjtöttek. A magyar püspöki kar 1924. évi okt. 15-iki jegyzőkönyvében már azt olvashatjuk, hogy a hercegprímás beszámolt, hogy a begyűjtött ősz- szeget átnyújtotta Giorgi bíbor- nok helyettesének. 1924-ben továbbiak is történtek ezen a téren. Zarándoklatokat szerveztek Rómába. Erre vonatkozóan így írt a püspökkari határozat: „ ...Kívánatos volna ez alkalommal Péterfillérek fölajánlása, amelyeket a herceg- prímás személyeden nyújtana át a Szentatyának.” — XL Pius pápa aranymiséjére újabb gyűjtés indult! Ezzel kapcsolatban is megvoltak a Vatikán nagy anyagi tervei, mert ide- vágóan ez szerepel a magyar püspöki kar 1928. márc. 20-iki ülésének jegyzőkönyvében „...Az ügyet intéző római bizottság a magyar katolikusoktól körülbelül 10 000 pengőre számít!” Az 1929. márc. 13-iki jegyzőkönyv szerint, 21 994 pengőt küldtek ki Rómába a Vatikánnak. X. Pius pápa szobra céljára 2000 lírát, a szentföldi Olajfák hegyén levő agónia templom mozaik oltárképének céljaira 100 000 lírát a pápa püspökké koronázásának évfordulója ürügyével 24 560 pengőt vitt ki az országból a magyar katolikus egyház a Vatikán részére. Hogy a széles néptömegek fel-feltörő eszmélődését elfojtsák a Vatikán urai, oly féleként beszéltek, mint például XIII. Leo pápa, egy, a munkásokhoz intézett üzenetében: „...csak a földi lét megszűntével kezdődik számunkra az igazi élet!...” Az elmélet és a gyakorlat közötti mélységes ellentétek azonban lassacskán egyre világosabbakká válnak és felismeri a nép a valóságot (Historicus) Hruscsov és Grotewohl beszéde a berlini városházán adott fogadáson Berlin (TASZSZ). Mint már je'entettük, Hruscsov és Grotewohl beszédet mondott vasárnap este a berlini városházán az N Sz Hruscsov tiszteletére rendezett fogadáson. Hruscsov beszédében hangsúlyozta, hogy állandóan fejlődik és erősödik a Szovjetunió népeinek és a Német Demokratikus Köztársaság dolgozóinak barátsága, miként fej'ődík és erősödik az összes szocialista országok népeinek barátsága is. — Ez sikereink, győzelmeink biztosítéka. — Mindent elkövetünk, hogy megszűnjék a hidegháború és enyhüljön a nemzetközi feszültség, hogy a népek a békés együttélés elveinek alapján jobban megértsék egymást hangsúlyozta a továbbiakban Hruscsov, majd rámutatott. hogy a német békeszerződésre, a megszállási rendszer nyugaíberlini maradványainak felszámolására ' irányuló. szoviet javaslatok is ezt a célt szolgálják.- Reméljük, hogy békés javaslatainkat végeredményben Nyugaton is megértik és a német nép végre megkapja a régóta várt béke- szerződést. Ez nagy mértékben .hozzájárul majd Európa és az egész világ békéjének és biztonságának megszilárdulásához — mondotta Hruscsov. Grotewohl beszédében hangsúlyozta, a lelkes fogadtatás, amelyben a Német Demokratikus Köztársaság lakossága részesítette Hrusesovot, az a magyarázata, hogy az NDK do’gozói Hruscsov személyében a Szovjetunió békepolitikájának fáradhatatlan, lelkes bajnokát látják. A Szovjetunió végleg pontot akar tenni a hitleri : háborúra, békeszerződést akar Németországgal. Békét és enyhülést kíván az egész világon. — Eisenhower amerikai elnök — folytatta Grotewohl — a múlt héten kijelentette, hogy ellenzi a két német állammal kötött külön-külön kötendő békeszerződést. Ha őszintén ez a véleménye, akkor hatályta’anítani kellene azt a külön katonai szerződést, amelyet a nyugati hatalmak Párizsban a Német Szövetségi Köztársasággal kötöttek. Ei- .senhower kijelentette, hogy haj'andó tárgyalni, az egész Németországgal kötendő béke- szerződésről. Erre lehetőséget ad az a szovjet javas’at, hogy kössenek egységes békeszerződést a két német állammal. Az az érzésünk — mondotta Grotewohl —, hogy valami baj van az amerikai tábornokok észjárása körül. Azzal fenyegetőznek. hogy fegyverrel teszik szabaddá a Nyugat-Ber- linbe vezető amúgy is szabad útvonalakat. Mit jelentenek ezek a fe’előtlen szóbeszédek, amikor van olyan javaslat is, hogy az érdekelt hatalmak szavatolják minden irányban a közlekedést a demi'itarizált szabad városba? Mit jelentenek a felelőtlen szóbeszédek egy b'okádról, amelyet senki sem szándékozik bevezetni? A Német Demokratikus Köztársaság kormányának sohasem voltak ilyen elképzelései. — Ha azonban egyesek Nyugaton azt hiszik, hogy ilyen beszédekkel jogot biztosíthatnak maguknak Európa szívében. akkor mélységesen tévednek — hangsúlyozta Grotewohl. (MTI) Az össznémet munkás értekezlet felhívása a német munkásosztályhoz Berlin (TASZSZ). Az ADN hírügynökség közölte a lipcsei össznémet munkásértekezlet felhívását a német munkásosztályhoz. A felhívás hangsúlyozza, hogy a német munkásosztály előtt felelősségteljes feladat áll — biztosítani ksll a békét és meg kell akadályozni a bonni militaristák végzetes atomháborús (poétikáját. A felhívás rámutat: a német munkásosztály és az egész nép számára a kivezető út a béke- szerződés megkötése. A nyugatnémet munkások — hangsúlyozza a felhívás — a békéért, a militarizmus ellen, a demokratikus rendért és a szocialista haladásért folytatott harcukban kimeríthetetlen erőforrást látnak a Német Demokratikus Köztársaságban. Nyugat-Németország elé terjesztett gazdasági segélyjavaslatai az NDK-ban megvalósuló szocialista társadalmi rend növekvő teljesítése és az NDK építő békepolitikája eredményeképpen Németországban az erőviszonyok egyértelműen a munkásosztály javára változnak meg. Az NDK szocialista vívmányai as összes német munkálok vívmányai. Ezért az NDK védelme az egész német munkásosztály legközvetlenebb ügye. A felhívás széleskörű vitát javasol a német békeszerződés szovjet tervezetéről, sürgeti a hivatalos kapcsoltok megteremtését Nyugat-Németország- gal és az NDK munkásszerve-' zetei között. (MTI) Újabb fejlemények Nyaszafoldon SALISBURY. Nyaszaföldön a helyzet továbbra is feszült és szombaton este újabb fegyveres összetűzésekre került sor Mlanje térségében. Az afrikai lakosság számos tiltakozó tüntetést és nagygyűlést rendezett. Fegyveres bennszülöttek megtámadtak két teaültetvényt, sok helyről pedig az utak és a hidak megrongálásáról érkeztek jelentések. Az összetűzéseknek halálos és sebesült áldozatai vannak. A hatóságok Karonga és Forthill térségét „különleges övezetté” nyilvánították. A letartóztatottak száma 249-re emelkedett. (MTI) Ho Si Minh nyilatkozata egy djakartai sajtóértekezleten Djakarta (Űj Kína). Ho Si Minh szombaton délután egy djakartai sajtóértekezleten kijelentette, hogy Indonéziai látogatása tovább erősítette a testvéri barátság kötelékeit és előmozdította á nagyobb megértést és szeretetet Vietnam és Indonézia népe között. Vietnam egyesítéséről szólva kijelentette, a két Vietnam hatóságainak tanácskozó értekezletre kellene összeülniük, hogy megvitassák az :ország egyesítését célzó álta’ános választások megtartását. Utalt arra, hogy kormánya 1958. decemberében javasolta Dél- Vietnamnak a fegyveres erők és a katonai kiadások csökkentését, a normális kapcsolatok helyreállítását és más intézkedéseket. A dél-vietnami hatóságoktól eddig a javaslatokra nem érkezett válasz. ★ Március 8-án Ho Sí Minh elnök indonéziai látogatásának befejezése alkalmából Djakar- tában vietnami—indonéz közös köz’eményt írtak alá. A két elnök megerősítette országának ragaszkodását a bandungi elvekhez. Hangsúlyozta, hogy viláeszerte fokozni kell az erőfeszítéseket a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentésére, az atomfegyver-kísérletek beszüntetésére. A Kínai Népköztársaságnak Idő »áras :e"entés Várható időjárás kedden estig kisebb felhőátvonulások, valószínűleg már eső nélkül, mérsékelt szél, a nappali hőmérsékjét alig változik, az éjszakai lehűlés keleten kissé erősödik. Várható legmagasbb nappali hőmérséklet kedden: 10—13 fok között. MOSZKVA (TASZSZ): Örömmel értesültünk azoknak az amerikai tudósoknak és mérnököknek a sikeréről akik március 3-án rakétarendszert lőttek ki a Hold irányában, — jelentette ki Szedov akadémikus a Pravda munkatársának. — A szovjet űrrakétához hasonló nagyméretű rakéták felbocsátása mellett a tudományos kutatómunka szempontjából igen hasznosak az olyan kisebb méretű űrrakéták is, mint a „p:onér”, amely sajtójelentések szerint a második kozmikus sebességnél valamivel nagyobb sebesséeet ért el, mintegy hatvanezer kilométer távolságra haladt el a Washington (Reuter). A Reuter jelenti: Az Egyesült Államok elkészítette a Németországról szóló legutóbbi szovjet jegyzékre adandó válaszjegyzék tervezetét, amelyet eljuttatott londoni, párizsi és bonni nagykövetéhez. A választj egy zék amerikai tervezetét Nagy-Britannia, Franciaország és Nyugat-Németország kormánya tanulmányozni fogja és a három ország diplomáciai úton tanácskozik az Egyesült Államokkal a válaszHold mellett és nem tért visz- sza a földre. A szovjet kozmikus rakéta súlya tüzelőanyag nélkül 1478 kilogramm volt. Ez a rakéta rengeteg tudományos berendezésével együtt hatezer kilométerre közelítette meg a Holdat és a Nap mesterséges bolygója lett. Szedov akadémikus a siker alkalmával gratulált amerikai kollégáinak, egyszersmind szoros nemzetközi együttműködést javasol, sürgeti a legkülönbözőbb országok tudományos erőfeszítéseinek összefogását a bolygóközi közlekedés és a kozmikus kutatások technikájának továbbfejlesztésére. jegyzék végleges szövegéről, mielőtt ezt a Szovjetunió kormányához eljuttatnák. Ezzel kapcsolatban tanácskoznak majd a NATO többi tagországának kormányával is. Az Egyesült Államok — hír szerint — azt javasolja, hogy a külügyminiszteri értekezletet Genfben tartsák meg, április második felében. Az .amerikai válaszjegyzék-tervezetet Eisenhower elnök és kongresszusi vezetők is megbeszélték pénteki értekezletükönj Az Egyesült Államok válaszjegyzék-tervezetet uttatoft el Nagy-Britanniához, Franciaországhoz és Nyugat-Németországhoz Szedov akadémikus nyilatkozata az amerikai mesterséges bolygóról gyarmati nép függetlenségi harcát. A közös közlemény további intézkedéseket jelölt meg a két ország gazdasági és kulturális együttműködésének fejlesztésére. meg kell adni az őt megillető helyet az ENSZ-ben, mert ez a lépés csökkentené a nemzetközi feszültséget és elengedhetetlenül szükséges a béke megszilárdításához. A tárgyaló felek készek támogatni minden
