Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-07 / 56. szám

Néhány szó a földművesszövetkezeti tüzelő- és építőanyag kereskedelemről A párt- és kormányhatáro­zat. valamint a Belkereskedel­mi Minisztérium és a SZÖVOSZ között történt meg­állapodás alapján 1955-ben a területrendezéssel egyidőben a földművesszövetkezeti rendszer megyénk területén 10 központi fekvésű községben átvette a tüzelő- és építőanyag kereske­delem lebonyolítását és dön­tően a dolgozó parasztság ilyen irányú ellátásának biztosítását. Ez idő alatt közel 85 millió forint értékben forgalmaztunk tüzelő- és építőanyagokat. Komoly mértékben elősegí­tettük a termelőszövetkezeti és szakcsoporti építkezések anyagellátását, több mint 900, OTP-kölcsönnel építkező falu­si dolgozó lakásépítkezését se­gítettük elő, továbbá több száz sajáterős építkezések anyag- szükségletét biztosítottuk. Forgalomba hoztunk ez idő alatt több mint 20 millió tég­lát, 7 millió tetőcserepet, 9ö ezer mázsa cementet, 80 ezer mázsa meszet, 5200 ni3 fenyő- fűrész-árut, valamint igen nagy mennyiségű, saját bányáinkból kitermelt építőkövet, több ezer nyílászáró szerkezetet, ajtót és ablakot, stb. építőanyagokat. Ezek a számok is azt bizo­nyítják, hogy a falusi lakosság és döntően a dolgozó paraszt­ság életszínvonala az elmúlt évek során hatalmas mérték­ben emelkedett. A tüzelőanyag-ellátás terén viszont nem minden évben ment minden zökkenőmente­sen. Különösen az első és a negyedik negyedévek során voltak nehézségek, amelynek oka elsősorban az, hogy a te­lepekkel rendelkező és tüzelő­anyag értékesítésével foglal­kozó földművesszövetkezetek a nyár folyamán nem gondos­kodtak megfelelő mennyiségű tüzelőanyag tárolásáról. Nem fejtettek ki földművesszövet- kezeteink megfelelő felvilágo­sítást, elsősorban a közületek (tanácsok, iskolák, gépállomá­sok, tszvek), valamint az egyé­ni dolgozók felé, hogy szén­szükségleteiket a nyár folya­mán i' minőségű szén beszer­zésével biztosítsák. 1959. évre a MEZÖSZÖV Vállalat mind építkezési, mind tüzelőanyag vonalon az áru- alaookat biztosította. Folyó év­ben kb. 20 százalékkal több építkezési anyagot hozunk for­galomba a falun, mint 1958. évben. Ezzel kapcsolatban földművesszövetkezeteink fel­adata, hogy a központilag biz­tosított árualapokat elsősorban a termelőszövetkezeti építke­zésekhez, továbbá az egyéni termelőszövetkezeti tagok és OTP-kölcsönnel építkezők, va­lamint a földművesszövetkeze­ti tagság által történő építke­zésekhez biztosítsák. Hasonlóan a szőlőkaró-ellá­tás biztosítása terén is ez évben komolyabb javulás vár­ható. Földművesszövetkezete­inknek a termelőszövetkezetek igényeinek figyelembe vételé­vel a történelmi borvidékekre kell elsősorban a szükséges karómennyiségeket biztosítani. 1959. évben meg kell ismer­tetni mind a közületekkel, mind az esvéb szervekkel és egyénileg dolgozókkal, hogy az időben történő tüzelőanyag­biztosítás mindenkinek saját érdeke, mert a nyár folyamán jobb minőségű tüzelőanyag beszerzése lehetséges és ezál­tal elkerülhető, hogy a tél fo­lyamán ellátási zavarok legye­nek. Földművesszövetkezeti építő­anyag-kereskedelmünkre az elkövetkezendő hónapok során, a falu szocialista átszervezésé­nek elősegítése terén nagy fel­adat vár, amelyhez a MEZÖ- SZÖV Vállalat részéről a leg­messzebbmenő segítségnyúj­tást adjuk. Joó Imre, a MEZÖSZÖV Vállalat igazgatója. * el. Hogyan olvassunk? Múlt számunkban arról ír­tunk, hogy melyek azok a fel­tételek, melyeknek figyelembfe- vételével válasszuk ki olvas­mányainkat, hogy azok való­ban hasznunkra váljanak. A könyv gyümölcstermő ereje azonban nemcsak attól függ, hogy milyen a könyv, amelyet a kezünkbe vettünk, hanem at­tól is: hogyan olvassuk azt? Ezzel kapcsolatban néhány gondolatot szeretnénk most felvázolni. A táplálék csak akkor válik testünk javára, ha azt a szer­veink meg tudják emészteni, így vagyunk szellemi életünk táplálásával is. Olvasmányaink csak akkor szolgálják értelmi, érzelmi és erkölcsi értékeink gyarapodását, ha azokat ala­posan megemésztjük. Hogyan történik ez? Olvasmányaink megemésztésének első feltéte­le, hogy figyelmesen, átgondol­tan, elmélkedve olvassunk. Álljunk meg egy-egy szép gondolatnál, gyönyörködjünk a szép stílusban, a forma pom­pás művészetében. — Ezért ■ főképpen szakkönyvek, isme­retterjesztő vonatkozású olvas­mányaink alkalmával —- te­gyünk magunk mellé jegyzet- füzetet. hogy abban a könyv által felszínre hozott, s a min­dennapi életben használható ismereteket rögzítsük. Egy-egy fontosabb részletnél a jegyzet- füzetünkbe jegyezzük be a könyv laoszámát és bekezdé­sét, hogy akkor, amikor majd arra napi munkánknál szüksé­günk lesz, azonnal rátaláljunk. Szépirodalmi műveknél egy- egy gyönyörű kifejezési forma, egy találó mondás, egy arany­keretbe öltöztetett igazság szintén belekívánkozik jegyzet- füzetünkbe E füzetek időn­kénti forgatása felújítja a könyv olvasásakor keletkezett értelmi, érzelmi, vagy erkölcsi hatásokat. Ha időnk engedi, olvassuk el később újra kedves könyvünket. így az író monda­nivalóját jobban magunkba szívjuk, s mélyebben belénk- gyökerezik az, ami megfogott bennünket a könyv olvasása­kor. De lehet, hogy a könyv másodszori olvasásakor olyan szépségeket fedezünk fel ben­ne, amelyek mellett első olva­sáskor észrevétlenül siklottunk el. Minden könyv olvasásánál igyekezzünk kritikai állásfog­lalásra. Az író mondanivalóit fontolgassuk, latolgassuk. Vi­tatkozzunk olykor vele. Igye­kezzünk egy-egy értékesebb könyvről másokkal is beszél­getni. így esetleg olyan értéke­ket, vagy tévedéseket ismerünk fel bennük, amelyek elkerül­ték olvasáskor figyelmünket Törekedjünk olvasmányaink világába mélyebben beleillesz­kedni. Ezért lehetőleg csend­ben, a lármás hatásokat kerül­ve olvassunk. A zaj, a lárma zavarja azt a szellemi kapcso­latot, amely a mű és olvasója között olvasáskor kialakul. A csönd jótékony hatása magya­rázza, hogy sok ember éjsza­kánként ágyában olvas. A csöndes, sejtelmes hangulatú éjszaka valósággal társukká szegődik izgalmainknak, lelke­sedésünknek, örömeinknek. (Petőfi szuronyra tűzött gyer­tya fényénél olvasott éjjel a kaszárnyában...) Az éjszakai olvasást azonban mégsem mer­nénk ajánlani, mert az éjszaka megrövidítésével megraboljuk azt az időt, melyet pihenésre, erőgyűjtésre kell fordítanunk. Nem is szólva egyéb, egészség- ügyi vonatkozásairól. Az olvasás csöndje nem je­lenti azt, hogy hangosan ne ol­vassunk. Olvashatunk fenn­hangon is, különösen, ha köl­teményt olvasunk. A vers hangulatát egy-egy helyesen alkalmazott hangsúly jobban kifejezi, mintha csak hangta­lanul követjük a holt betűket szemeinkkel. Vannak, akiket bánt, ha egy új könyvet nem tudnak elolvasni. Pedjg csak igen csekély töredékét tudjuk elolvasni azoknak a könyvek­nek, amelyek valóban igaz ér­téket jelentenének számunkra. Tegypnk csak egy kis számí­tást: ha mondjuk, 20 évtől hetven éves korunkig minden héten egy könyvet olvasnánk el, az évente mintegy 50 köny­vet jelentene. 50 év alatt te­hát mindössze 2500-at. Micso­da csepp ez a könyvek tenge­rében! Hiszen például a Szov­jetunióban, amelynek évi könyvtermelése a világon a legnagyobb, évenként 16—17 ezer könyv jelenik meg. (Eger legnagyobb könyvtá­rában a kötetek száma mint­egy 75 ezer. Az olvasóra bíz­zuk: számítsa ki, hány száz évig kellene élnie, ha azt mind ki akarná olvasni...) Az emberi élet rövid. Ne aggód­junk tehát, ha minden köny­vet — amelyeket szeretnénk — nem tudunk elolvasni. Nem az a fontos, hogy minél több könyvet olvassunk, hanem az — mint a fentiekből is láthat­juk —, hogy szellemi táplálé­kunkat úgy válasszuk meg és úgy igyekezzünk megemészte­ni, hogy általuk jobb, igazabb és értelmesebb, tehát értéke­sebb emberek legyünk. Mivel a szovjet könyvhét alkalmával bizonyára több könyv kerül majd kezünkbe, ezért igyekeztünk e néhány gondolattal, különösen falusi olvasóink segítségére lenni. „bj” Megyénk főbb szakcsoportja és egyszerűbb társulása választotta a legfejlettebb szövetkezeti formát Megyénk területén az el­múlt hónapban fellendült a termelőszövetkezeti mozga­lom. E mozgalom során eddig 12 szakcsoport és társulás alakult át termelőszövetkezetté, vagy olvadt be termelőszövetkezet­be, melyek eddig a földműves­szövetkezetek keretein belül folytatták tevékenységüket. Ilyenek például a pélyi és a tarnaszentmiklósi rizstermelő szakcsoportok, az adácsi zöld­ségtermelő szakcsoport, a ten- ki gyümölcstermelő szakcso­port stb. Ezen szakcsoportoknál már 1—2 éves működésük alatt ki­alakult egy kisebb mértékű kollektív szellem, s így a fej­lettebb formába történő átlé­pés nem volt olyan nehéz, mint az egyénileg gazdálkodó pa­rasztságnál. Sőt, elmondhatjuk azt, hogy ezen szakcsoportok magabiztos és gyors elhatáro­zása nagy vonzóerőt jelentett a község egyéni termelői szá­mára, illetve a termelőszövet­kezetekbe történő belépésre. A szövetkezés térhódítására bátran számíthatunk a továb­biakban mindazon községek­ben is, ahol jelenleg még a tsz-szervezés lassúbb ütemben halad. Példa erre a nagyrédei oltványtermelő szakcsoport, ahol a tagok közül már 8—10 tag aláírta a belépési nyilatko­zatot, hogy ősszel már a közös gazdálkodást folytatják. Ugyanilyen mozgalom kezd kibontakozni a verpeléti szőlő- termelő szakcsoportnál is, mely nemcsak megyénk, ha­nem az ország egyik legna­gyobb és legerősebb szakcso­portja. JÄGER GERÖ Kétszázezer forint értékű áru a komlói vas-műszaki kiállításon Az elmúlt héten háromna­pos vas-műszaki kiállítást és vásárt rendezett a kömlői föld­művesszövetkezet. A kiállítá­son zománc- és villamossági áruk, kerékpárok, motorkerék­párok bemutatása már az első napon nagy sikert aratott a dolgozó parasztok és háziasz- szonyok körében. Az első na­pon 23 000 forint értékű áru került a község dolgozóihoz. A megnyitás napján úgyszólván megközelíthetetlennek bizo­nyult az elárusító hely a nagy­számú érdeklődő miatt. Külö­nösen nagy sikere volt a több, mint húsz féle választékú zo­máncárunak. A gazdák körében különösen a drótszövet aratott nagy si­kert, hiszen már jóformán ak­kor megvásárolták az egész készletet, amikor az autóról lerakták. Egy nap alatt 500 méter drótszövet került a ter­melőszövetkezeti tagok gazda­sági udvarára. A bemutatott kerékpárok már az első napon elkeltek. Különösen nagy tet­szést aratott a szovjet gyárt­mányú női kerékpár. A község dolgozói elismerően nyilatkoz­tak a kiállításról és azt kér­ték, hogy ehhez hasonló kiál­lítást gyakrabban rendezzenek. Nagyobb választék között job­ban lehet válogatni és egy ki­állításon azért csak jobban szemügyre lehet venni az áru­kat, Ez a kiállítás a földműves szövetkezet jó munkáját di­cséri. Ami pedig a jövőbeni kiállításokat illeti, ebben az évben gyakrabban látnak a község lakosai ilyet, mivel már most készülnek egy újabb textil-kiállítás megrendezésére. Jó lesz tehát, hogyha a házi­asszonyok már most megkez­dik a pénz összegyűjtését. A község dolgozói megmutatták az utat a szocialista jövő felé, amikor a nagyüzemi gazdálko­dás útját választották. A föld­művesszövetkezeten a sor, hogy jobb áruellátással támogassa is ezt a szép elhatározást. Re­méljük, ebben nem is lesz hiba! Szó-La. n hatvani járási tanács megtárgyalta az FIK ás a fildmüvesszivelkezete!i munkáját Az elmúlt napokban tartotta ülését a hatvani járási tanács. A tanácsülésnek a lejárt hatá­rozatok jelentése mellett egyet­len napirendje volt: az FJK és a földművesszövetkezetek be­számoltatása eddigi munká­jukról és jövőbeni feladataik­ról. Nagyon helyes kezdeménye­zés volt ez a járási tanács vég-* rehajtó bizottságától és úgy gondolom, követendő példa le­het más járások részére is. Nem lehet közömbös a taná­csok részére, hogy ilyen nagy tömegeket összefogó politikai és gazdasági szervezet hogyan működik, feladatait hogyan hajtja végre és gazdaságilag hogyan erősödik. A beszámoló nemcsak az eddigi működésről adott képet, hanem azokról a sokrétű feladatokról is, ame­lyekkel jelenleg a földműves­szövetkezetek foglalkoznak, melyekkel a párt és a kor­mány az utóbbi időben meg­bízta a földművesszövetkezete­ket. A bizalomra járásunk földművesszövetkezetei az ed­digi munkájuk alapján rászol­gáltak, és bebizonyították, hogy helyes volt megbízni a terme­lés szervezésével a földműves­szövetkezete bet. Az igazgatóság beszámolója foglalkozott a tömegszervezeti kérdésekkel, a mezőgazdaság fejlesztésének és nagyüzemi átszervezésének kérdésével, a felvásárlással, kereskedelem­mel és vagyonvédelemmel. ' A vitában több tanácstag felszólalt és helyesen értékel­ték eredményeinket, de ugyan­akkor nagyon helyesen meg­mutatták a még meglevő hiá­nyosságainkat és felhívták fi­gyelmünket azok kijavítására. Varga János, a járási tanács v. b. elnöke felszólalásában fő­leg a választott vezetőséggel való szorosabb kapcsolat kiépí­tésére, a választott vezetőség megnyerésének fontosságára, a termelőszövetkezeti mozga­lomra hívta fel a szövetkezeti vezetők figyelmét. Tóth Péter, v. b. elnökhe­lyettes pedig a mezőgazdaság fejlesztése terén előttünk álló feladatokra, a termelőszövet­kezetekkel való szorosabb kap­csolat kiépítésére és a mező­gazdasági üzemág hiányossá­gaira és feladataira mutatott rá. Havellant István, a járási népi ellenőrzési bizottság elnö­ke . a még megtalálható va­gyonvédelmi hiányosságokra mutatott rá, több példát meg­említve járásunk területéről. Főleg a kereskedelemből, a vendéglátó iparból és a szak­csoportok működéséből merí­tette a példákat. Felszólalt a vitában Iglódi elvtárs, a járási párt v. b. tit­kára is. Rámutatott a mező- gazdaság átalakításának szük­ségességére, a termelőszö­vetkezeti mozgalom erősebb és fokozott ütemű meggyorsításá­ra, amelyből választott vezető­ségi tagjainknak nagyobb részt kell vá'lalniok és élen kell jár­mok. iyben határozati javas­latot is terjesztett be a tanács­ülés elé, amely szerint a járási tanács v. b. elnöke és az FJK ig. elnöke mielőbb látogassák meg a járási tanács és á járási választmány tagjait és velük elbeszélgetve, győzzék meg őket a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről és szükségességéről. Ezenkívül határozatok szü­lettek a felvásárlási és értéke­sítési munka jobb megszerve­zésére, a kereskedelmi és ven­déglátóipari munka további javítására és a vagyonvédelem fokozottabb megszilárdítására. KRISTON KÁROLY Rendet kell teremteni az áruszál.ítások vonalán! 1959. március 8-án, vasár­nap de. 9 órai kezdettel a Szakszervezeti Székház II. em. termében kerül sor a méhész­szövetkezet által rendezett ha­ladó méhésztanfolyam egyik kiemelkedő előadására. A méh­családok tavaszi felfejlesztésé ről és a legkorszerűbb mézter­melési fogásokról fog előadást tartani F á y Ferenc méhészeti szakíró. Ez az előadás is, ame­lyet a méhészek széles érdek­lődése előz meg, hozzá fog járulni, hoey környékünk méz­termelési eredményei emelked- I jenek. A korábbi években igen sok szállítási költség merült fel a kis- és nagykereskedelmi áru- szállítások terén. A szállítási költségek csökkentése, az áru­ellátás javítása érdekében, va­lamint a takarékossági elvek szem előtt tartásával a belke­reskedelmi miniszter a SZÖ­VOSZ elnökével egyetértésben kiadta a 124/1958. számú „Bel­kereskedelmi Árufuvarozási Szabályzat”-ot, melyben a nagykereskedelmi vállalatok árukiszállításának rendjét 1959. január 1-től kezdődően szabályozta. Ezen rendelet betartása a Belkereskedelmi Minisztérium, valamint a SZÖVOSZ alá tar­tozó kis- és nagykereskedelmi vállalatokra egyaránt kötelező. A falu jobb áruellátásának alapja a megszervezett, gyors szállítás. Tudják ezt a nagy­kereskedelmi vállalatok is, csak egyesek a fent hivatko­zott rendeletet figyelmen kí­vül hagyva nem teszik szív­ügyükké a falu, dolgozó pa­rasztságunk, termelőszövet­kezeteink jobb, gyorsabb áru­ellátását. így történt, hogy a kömlői földművesszövetkezet vas­boltjának vezetője január 24- én 30 000 forint értékű árut rendelt, — közte a kömlői Rá­kóczi Termelőszövetkezet ré- j szére televíziós készüléket is ; a Heves megyei Vas- és Mű­szaki Nagykereskedelmi ' Vál­lalatnál. A megrendelt áruka’ a vállalat még február 14-ig — többszöri sürgetés ellenére — sem szállította le Vajon miért? Talán a vállalatnak nem érde­ke a termelőszövetkezetek és a lakosság pontos áruellátása? így sorolhatnánk fel több nagykereskedelmi vállalatot is és feltehetjük a kérdést: vajon ki a felelős azért, hogy a nagykereskedelmi vállalatok­nál több hétig elfekszenek a több millió forintos bolti meg­rendelések? Ideje volna már a fenti, bel­kereskedelmi miniszteri rende­letnek érvényt szerezni és a rendelet be nem tartásáért a szükséges felelősségrevonást alkalmazni. BOCSI LÁSZLÓ „ HÍREINti y A nemzetközi nőnap alkal­mából a MÉSZÖV igazgatósá­ga szeretettel köszönti a föld­művesszövetkezet valamennyi női választott vezetőségi tag­ját és nődolgozóját. Az elkövetkezendő időben sok sikert, erőt, egészséget kí­ván további munkájukhoz. ★ A méhészszövetkezet, a mé­hészek legnagyobb megelége­désére igen kedvezményes sonkoly csere-akciót folytat* melynek keretében eddig több mint 30 mázsa sonkoly került kicserélésre, igen jó minőségű* fertőtlenített műlépre. A son­koly—műlépcsere feltételei na­gyon kedvezőek a méhészek­nek, mert egy kg öreg lépért 25 deka műlépet kapnak a méhészek és az olvasztásért, valamint a hengerlésére nem kell fizetni, mert azt a szö­vetkezet díjtalanul végzi el. Vidékre a csere keretében kül­dött műlépnél a csomagolás ia díjtalan,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom