Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-04 / 53. szám

4

Sí EPÜ JS AG

1959. március 4., szerda

Munkára nevelés

Két szüléi értekezlet

A szocialista társadalom »lapja a munKa. A munka biztosítja az egyén sokoldalú fejlődését, értékes jellemvonásainak kialakulását, mint: szorgalom, fegyelmezettség, egymás segítése, kitartás, kezdeményező képesség, stb. Ezért a munkára nevelést már a legkisebb korban meg kell kezdeni.

Gyermekeink a dolgozó társadalom tagjai lesznek, s a társadalomban elfoglalt szerepüket az fogja meghatározni, hogy mennyire tudnak részt venni a közös munkában.

A 3—6 éves gyermek fejlettségi fokához mért munka örömet okoz a gyermeknek. Sokszor tapasztaljuk azt, hogy a gyermek minden különösebb felhívás nélkül szívesen ajánlkozik egy-egy munkához segítségül. Ezt a természetéből adódó cselekvésvágyat kell felhasználni és rendes mederbe terelni tudatos neveléssel. Figyeltessük meg a felnőttek munkáját a gyermekkel. Például milyen nehéz a szobát kitakarítani, azért vigyázni kell ennek tisztaságára.

Fontos az is, hogy gyermekeinkben kifejlesszünk bizonyos munkakészségeket, persze szigorúan életkoruk figyelembevételével. Meg kell tanítani őket például a személyükkel kapcsolatos munkák elvégzésére, ilyen: kézmosás, cipőfűzés, fésülködés, s a későbbi idők folyamán teljes öltözködés és mosdás is.

A munkára való nevelés egyik fontos feltétele az, hogy betartsuk a fokozatot. Köny- nyebbről a nehezebbre haladva. Ne a nehezebb feladatok elvégeztetésével kezdjük, mert ez elkedvetleníti a gyermeket és szinte meggyűlöli a későbbi feladatok elvégzését. Az is elengedhetetlenül szükséges, hogy csak olyan munkát követeljünk meg a gyermektől, amelynek elvégzési módját megismertettük előzetesen. Például, ha virágokat akarunk megöntöztetni gyermekünkkel, első alkalommal magyarázzuk meg azt, hogy mivel és hogyan öntözzön, sőt azt is mondjuk meg, hogy mennyi vizet öntsön a virágra. Csak így, ilyen részletes utasítás után bírálhatjuk joggal a gyermek elvégzett munkáját.

A gyermek munkára való nevelése sok türelmet igényel, s talán az az oka, hogy ezt a nevelési területet hanyagolja el sok szülő a gyermeke kárára. Sokan nagyon helytelenül azt az elvet vallják,, hogy amíg magyarázok, elvégzem a feladatot. Ebből a téves felfogásból adódik aztán az a szomorú és gyakori

Az új cipvdivatról

Olaszország legnevesebb cipészei letettek a hegyesorrú női cipők divatjáról — legalábbis nappali viselésre. Ez volt a nagy újdonság a XXII nemzetközi cipőkiállításon, amely a napokban nyílt meg Vigano észak-olaszországi városban.

Az estélyi cipők továbbra §e keskenyek és hegyesek, de

a nappali cipők orrát lekerekítették.

Az olasz cipődivat másik új jellegzetessége, mind a férfi, mind a női cipőknél, hogy „nehezebb” cipők jönnek divatba.

A női cipők sarka tovább- ra is a legkeskenyebb, s a divatszín — férfi- és női cipőkben is a gesztenyebama.

tapasztalat, hogy az előbb említett szülők gyermekei rendkívül önállótlanok és sokszor ügyetlenek lesznek, a megfelelő gyakorlat híján.

Neveljük gyermekeinket már a legkisebb korban is munkára. Ügyeljünk arra, hogy a gyermek számára kijelölt feladat sohase legyen erejét meghaladó és megerőltető. Tanúsítsunk a gyermek munkája iránt állandó érdeklődést és adjuk meg a megfelelő irányítást is munka közben, ha erre szükség van. Ügyeljünk arra, hogy a gyermek megkezdett munkáját be is fejezze. A befejezett munka örömmel tölti el a gyermeket és újabb feladatok elvégzésére ösztönzi.

Az itt leírt elvek betartásával elérjük azt, hogy a gyermek az egyszerű és korának megfelelő munkafolyamatokat örömmel elvégzi, s ezzel sokszor a felnőttek segítségére lesz. Ezen túlmenően pedig úgy nőnek fel, hogy nem fölösleges teher számukra a munka, hanem már gyermekkorukban hozzászoknak, szinte játékos formában, hogy a munka öröm is lehet az egyén számára. S ez biztosíték arra, hogyha felnőnek, a munkával jobb és szebb életet biztosíthatnak maguknak.

Vaszily Anna

Ez a divat

(Postai szabásminta-szolgálat)

Hasznos tudnivalók

lábbeli

vízhatlanná tétele Hogy a lábbeli bőrén keresztül 3ie hatolhasson a víz, kenjük be a következő összetételű kenőccsel: 1 rész gyantát, 4 rész hal zsírt addig főzzünk, míg a gyanta a halzsírban feloldódott, ekkor 10 rész disznózsírt keverünk bele, amelybe kevés kormot öntöttünk.

FEJKORPA ELTÁVOLÍTÁSA Vágjunk egy citromot apróra és félliter vízben főzzük jó ideig. Mindennap néhányszor nedvesítsük meg vele a fejbőrt, a korpa teljesen eltűnik.

RECEPTEK

BURGONYAPOGÁCSA Ehhez vehetünk vajat is, úgy is Jó, de hájjal még ízletesebb. Tehát mérjünk le 14 deka abált és szitán áttört hájat, ugyanennyi főtt, reszelt burgonyát és szintén 14 deka lisztet, gyúrjuk össze, szaggassuk ki apró pogácsáknak, ezeket felül kenjük meg tojássárgájával és hintsük be durva sóval és köménymaggal. Gyors tűzön sütjük és forrón szervírozzuk.

BORJÜPÁSTÉTOM

HIDEGEN

Félkiló marhahúst, 1 kiló borjúhúst finomra ledarálunk, fél zsemlyét tejbeáztatva, 10 deka szalonnát, 4 szardellát, egy citrom héját hozzá reszelj ük. Végül három egész tojást adunk bele, jól összekeverjük és zsemlyemorzsával meghintett deszkára tesszük és gömbölyű kolbászalakra felhajtjuk. Tepsibe tesszük, forró zsírral kisütjük szép világosra. Ha kihűlt, szép szeletekre felvágjuk, aszpikkal, tojással, citrommal, tormával díszítjük.

VANÍLIÁS kifli 25 deka vaj, 25 deka liszt, 10 deka hámozott, darált mandula, 7 deka vaníliás cukor összegyúrt tésztáját kinyújtjuk, kiflikké so-; dórjuk, vaníliás cukkorral meghintjük és halványra sütjük.

Mosiműsor

■EGRI VÖRÖS CSILLAG A ml kis családunk (szélesvásznú)

EGRI BRODY

Sport és szerelem -GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fekete szem éjszakája GYÖNGYÖSI PUSKIN Visszaélés

HATVANI VÖRÖS CSILLAG Teuton-kard akció HATVANI KOSSUTH

Fekete szem éjszakája FÜZESABONY Haláltánc HEVES

Polónia express PEtervasAra

Az éjszaka szépei

ÉRDES ÉS VÖRÖS KÉZBŐR PUHÍT ASA

Keverjünk össze 1 deka boraxot, 10 deka glicerint, 100 deka rózsavizet. Ezzel az oldattal kenjük be a kezünket reggel és este. Rövid idei használat után a kéz puha és sima lesz, s a vörösség is el fog tűnni róla.

1959. március 4, szerda:

1912. Nagy munkástüntetés és sztrájk Budapesten az általános választójogért.

1879-ben halt meg Paál László

festőművész.

1884-ben született Orbók Lóránd színműíró.

Fiú isKoia rúna, 6—12 éves korig, rövid, vagy hosszú nadrággal. Készíthető: egyszínű vagy mintás sportszövetből.

Egerben este fél 8 órakor: MAJD A PAPA

(Bérle^zíinet)

VVVW^VA^V^A^^^^^VW^^^^V//VWVV^^VVVW✓WV^WVV^^^VvWvVVWWWW^AAAA^^

^ Névnap

Ne feledjük, csütörtökön: ADORJÁN

ti füsti

— A SELYPI Cementgyárban június, július hónapban indul meg a szobrászatban és az épületdíszítésnél nélkülözhetetlen anyag, a fehér cement gyártása. A rövid gyártási idő alatt a termelés meghaladja a 150 mázsát.

— MÁRCIUS 7-ÉN Nagy- fügeden. Gyöngyöspatán és Atkár községekben a tanácsüléseken a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatos feladatokat beszélik meg.- A GYÖNGYÖSI Gépjavító Ktsz-nél elkészült és becsomagolva várja az elszállítást a jugoszláviai rendelésre gyártott műanyag formázógép.

— HOLNAP Visontán v. b. ülésen a községfejlesztéssel kapcsolatos problémákat beszélik meg.- A RECSKI KlSZ-szerve- zetben rendszeresen megtartják az illemtan-órákat. Ma este a Bányászotthon KISZ- helyiségében gyűlnek össze illemtan oktatásra a recski fiatalok.

— VASÄRNAP Gyöngyösön a városi KISZ-szervezet bált rendez, amelynek bevételét a március 21-én megrendezendő idős veteránok találkozójának költségeire fordítják.

— A SELYPI Cementgyár könyvtárában ötezer forint értékű műszaki és hétezer forint értékű szépirodalmi könyv közül válogathatnak a munkások.

Szombat délután... Az I. számú általános iskolába mentem, s benyitottam a zenetagozat II. osztály ajtaján. Bájos, felejthetetlen kép tárult elém. Mosolygós arcok, csillogó szemek és hátul a padokban hozzám hasonlóan „szurkoló" szülők. Megkezdődik az énekóra, özv. Pogány Ferencné, a gyermekek kedves Pannika nénije vette kezébe a furulyát.

— Most jól figyeljetek ide gyerekek. Eljátszom egy kis dalt és ti majd hangjegyekbe leírjátok.

Pattognak a hangok a furulyából ... Mint megannyi pajkos, tréfás kis manó, hogy belopják magukat a figyelők fülébe. Néma csend, csak hátul nyikorognak a padok, ahol a szülök ülnek.

— No, ezt én sem tudnám leírni — hallottam a hátam mögött.

Mit ír majd le ebből az én eleven kis ördögöm? Pannika néni nem idegeskedett. Átnézte a gyerekek dolgozatát és mikor az utolsó után felnézett, öröm és megelégedettség volt az arcán.

— Szépen írtátok le, látom, hogy jól figyeltetek. Most felállítom azokat, akiké hiba nélküli, hogy velem együtt a szülők is örülhessenek.

Ritmusgyakorlat, ének, majd kánon következett. Most már feloldódott a feszült hangulat a szülők között is. Mosolyogva néztünk egymásra. Csodálatos ..: Rendkívüli. .; Csak egy percre szaladtam a múltba, siettem vissza, hogy el ne veszítsek az édes kis hangdk- ból. Milyen baj volt az én iskolás koromban, és felsőbb osztályokban is nehezebben ment, mint most ezeknek az apró, éneklő szájacskáknak.

Felállt a zenekar, dobbal, triagulummal, cintányérral, furulyával. „Anyám, édesanyám” dallama édesen, tisztán csengve töltötte be a napsugaras termet és a boldog

műsora >

> Pattanásaim mögött pat táblásig feszült berniem a ka- >maszvér, s csak az tartott {«issza a Mount Everest (akkor imég nem Csomolung mának ttanultuk) puszta kézzel történő (megmászásától, hogy néhány thangyabolynyi dombon kívül (más hegycsúcs nem meredezett >a környéken. Tavasz volt. Az >ég szikrázóan kék, a nap va- (kítóan fényes, a levegő tele Ibogárzümmögéssel, virágillattal, mámorral, kedvvel, s a >megszilajodott kamaszoknak

> kiutalt rettenetes számú és >erejű apai pofonokkal.

> Miután könnyed szökelléssel lleugrottam a diófáról, ahol lép pen verset írtam, hisz Ihol írjon verset a tavasz- >is megkaptam ezt az apai po- \font, amelytől egy pillanatra j beborult az ég, s az Északi- ;sark lehelete tört be az ud- ;varra. A leugrás a Nő miatt ; történt, aki ott állt az udvar ;közepén, a pofon, ott, helyben, !a Nő előtt, az elszakított nad- ; rágért... S ott álltam Annuska '.előtt, vörös képpel, s ülepe- '.men akkora szakadással, hogy

■ azonnal választ lehetett adni

■ a pofon miatt bennem feltá■ madt kérdésre: lány vagyok-e,

■ vagy fiú.

Apám, az apák könyörtelen

■ magabiztosságával a pofonnal ■elintézettnek vette az ügyet,

; eszébe sem jutott, hogy micsoda

:tragédiát indított el bennem,

;eszébe sem jutott, hogy férfit ;sértett meg, szerelmes férfit, és éppen szerelme előtt. Nyeljem hármat könnyeimből, s .tenyeremet az illetlen helyre ;tapasztva, Annuska gúnyos '.tekintetét a hátamon érezve, kikotródtam az udvarról a '.hátsó kertbe, a hátsó kertből la szomszéd leértjébe és így ‘■tovább, elindultam bujdokolni '■szerte a nagyvilágba. Tudtam, ’hogy sírni fognak értem, tudGYURKÓ GÉZA:

Olao-aizL tMLgldJjJL

pofozni... Anyunak gyors keze', van — vígasztalt Annuska és! mellém fészkelödött a fűben.! Ez jólesett. Csak más a dolog ha Annuska is kap pofont,' ha nem is előttem, mint én; előtte. ;

— Hiába, ez a mai fiatal-;

súg sorsa — mondtam keserű; és megértő rezignáltsággal, de; szívemben halkan csilingelni', kezdett a nagy megérzés: An-', nuska szeret engem. Ezért', jött utánam, ezért árulta ki, magát a kapott anyai pofonok'■ titkának feltárásán keresztül,', ezért ül itt mellettem, s< ezért... j

— Hoztam tűt is, meg cér-;

nát is..., gyere a kertbe, meg-; varrom a nadrágod — suttogta; szerelmesen. Bár lehet, hogy;

i.em is suttogta, de én úgy; éreztem. És én mentem, min-', den szégyenkezés nélkül, men-', tem utána a kertbe, aholJ csak ketten voltunk a nagy< titokkal, az én szakadt nadrá-', gommal és Annuska tűjével,< amely ugyan néhányszor mel-< lé szaladt a szakadt anyagnak. < De nem szisszentem fel. Egy< férfi, aki kész megbirkózni az< oroszlánnal, aki nem fél a< minden állatok legerősebb jé-; tői, az nem riadhat vissza egyi tű, szúrásától. 5

S járt a tű, mint valami kisí huncut manó, s én ott álltam< a málnabokor mellett boldo-X gan, szerelmesen, és viszont- < szeretve... Néhány perc múlva5 kettőnk szerelmét hirdette aj megvarrt nadrág... I

Csak anyám sopánkodott < íste, amikor fejtette fel azl öltést... <

— Látszik, hogy te vaca-l koltál a nadrágoddal... Meg-X érdemelnél még egy pofont... <

És én vállaltam volna aí még egy pofont, a világ min-í Jen pofonját, az én édes, ésj egyetlen nagy titkomért. <

szülők szivét. Tánc, énekes J4* ték következett. „Most viszik, most viszik Danikáné lányát”, Párt választottak az apró, kis legénykék, s mikor elkelt minden lány, párosával énekelve táncoltak. Ha már elszaladt az idő és a „jó napot”: do-re-do után vége lett a bemutató tanításnak.

A szülők egy kicsit megille- tődve vettük körül Pannika nénit. Láttuk, megértettük és főleg értékeltük munkáját, türelmet, szeretetét és tudását, amivel ilyen szép eredményt ért el gyermekeinknél.

Derűs szívvel indultam tovább a napsütéses oldalon a Dobó Gimnázium felé, a másik fiam szülői értekezletére. A nagy vaskapu mérgesen csikordult utánam, ahogy beléptem. Komoly .. . csendes- tiszta folyosók. Az első emeletre felérve kedves kép fogadott. Az elkerített, függő-, fehér terített asztal. Körülötte boldog, vidám, egyszerűen nyös, meleg folyosón hosszú, öltözött szülők beszélgettek.

— Tessék, tessék beljebb jönni. Szabad a kabátját? A csomagot majd ide tesszük

el.

Két egymásbanyíló nagyterem asztalai körül mér elhelyezkedtek a szülők. Arcukon nyoma sincs fáradtságnak, törődésnek, pedig valamennyien vidékről jöttek be, hogy ezen a kedves, teadélutánnal ösz- szekötött szülői értekezleten részt vegyenek. A szülői munkaközösség fáradhatatlanul dolgozott, s a csészék mellett a kis tányérkák megteltek sok édes, finom keksz- és teasüteménnyel.

Az egyik távoli asztalnál egy idős arcú néni a szemét törülte. Sírt.; ■. Nem, ezek nem a bánat, az öröm köny- nyei voltak. Meghatotta ez a kedves, meleg, barátságos hangulat, fogadtatás. Ez az első eset, hogy ő is hallhat valamit a nagy, diák fiáról, tanulmányairól és nem kell fagyoskodni, hideg folyosón várakozni arra, vajon mikor tudja „elcsípni” a számtan- tanárt?

A szülők beszélgetését, ba- rátkozását, a mikrofon hangja szakította félbe. Kedves, közvetlen hangon üdvözölte az iskola igazgatója a szülőket. Örömének adott kifejezést, hogy lehetővé tudták tenni a vidéki szülők bejövetelét is. Néhány szóval elmondta a politechnikai nevelés terv-beosztását. Ismertette egyes osztályok gyakorlati kiképzését. Sok szülő szeme felragyogott és elismerően bólintott. Nagy dolog is ez, hiszen ahogy a mikrofonban hallotta, a tanulás mellett másfél-két év múlva ezüst- kalászos gazda is lesz a fia! Azonkívül megtanul autót, kerékpárt javítani, s közelebb kerül az élethez a különböző vállalatok munkáinak megismerése által. Szó esett még a vidéki gyerekek helyzetének megkönnyítéséről. A napi tanítás befejezése és a vonat indulása közötti időt egy fütött teremben, tanár felügyelete alatt töltik. Milyen nagy segítség ez a gyerekeknek és milyen megnyugvás a szülőknek tudni, hogy nem csavarog a hideg utcákon, fűtetlen termekben, hanem nyugodtan tanulja a másnapi leckét. Zárószavaiban mégegyszer melegen üdvözölte a szülőket, s kívánja, hogy megértő barátság alakuljon a falusi és városi szülők között.

Az egész teremben vidáman beszélgettek a szülők, pedagógusok együtt.

Még este is erre a nagyon kedves, szép, tanulságos délutánra gondoltam. Arra, hogy ahol így nevelik a gyermekeinket, ott az előrehaladás nem frázis, hanem való6ag.

Juhász Istvánné Eger

a diófa ala, es raheveredek... Jönnek majd sipítozva a szomszédok, jön Annuska, aki boldogan borul a nyakamba, s jön apám, aki ott, az orosz- lánbör felett, Annuska előtt kér tőlem bocsánatot a pofonért...

... Hatalmas ordítás harsant a közeli bozótból. Minden elnémult körülöttem, az antilopcsorda kétségbeesett vágtatás- sal suhant tova, a madarak is magasra csaptak és eltűntek a távoli dzsungel fái felett... Én álltam, kicsit előrehajolva, izmaimat lazítva és vártam a Nagy Urat, hogy megbirkózzam vele...

A bokor szétnyílt. S a következő pillanatban ott állt előttem a hatalmas oroszlán, minden idők legnagyobb példánya, ott állt velem szemben, hörgött, farkával csapkodott és lassan összehúzta izmait, ugrásra készült... Én is. Én támadok — határoztam el... Hatalmas ordítás, nem tudom, én-e, vagy az oroszlán volt, s két test repült máris a levegőben, hogy aztán ...

— ... nagyon fájt?

Felkaptam a fejem. Az árokparton, ahol ültem, fejemet búsan eleresztve, Annuska telepedett mellém és puha kezével megsimogatta az arcom. Az oroszlán tovatűnt, a dzsungel is, a szavanna is, minden, csak Annuska volt, aki utánam jött, s aki most megkérdezte őszinte szánalommal, hogy nagyon fájt-e?

— Nem... megszoktam... Edzett vagyok — motyogtam zavartan kis hencegéssel.

— Engem is meg szoktak

tam, hogy anyám rendőrségért kiált és összeveszik apámmal, tudtam, hogy apám is megbánja majd, és Annuska is sírni fog értem... Tudtam és éppen ezért indultam világgá. Megbüntetem őket, s hogy velem mi lesz, majd eldönti a sors.

Elindultam, célom Afrika volt. A halált kerestem, a nemes halált, amely egy oroszlánnal való birkózásom közben ér el, oroszlánéval, amelyet én támadok meg puszta kézzel, mint Tarzan, a majomember, de lehet, hogy kroko- dilus lesz, amely utánam vágtat a folyó vizében, mikor az emberevők elől menekülök...

Rendkívül gyorsan haladtam, az időnek számomra nem volt tartalma, pongyolábban fogalmazva: ideje. Olaszországon végigszáguldottam, a tenger, a Földközi tenger, ahol egykor a föníciaik, a rómaiak gályái szelték a vizet, egy ugrás volt, a Szahara tenyérnyi homokbánya és mint a mesében, hipp ... hopp, máris ott álltam a dús szavamul közepén, dacosan, fejemet az égnek vetve, puszta kézzel, várva az oroszlán támadását... A távolban antilopcsorda legelt, néhány strucc társaságában, fejem felett furcsa madarak keringtek, nem messze kígyó pikkelyei surrogtak a szavanna füvén — és én "vártam az oroszlánt. Jönnie kellett, mert szükségem volt rá. Vagy én pusztulok, és akkor halva, vagy én győzök, és akkor élve leszek hős... Viszem haza a bőrét, hatalmas mancsait, odadobom, csak úgy egyszerűen,