Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-27 / 73. szám

1959. március 27.. péntek NÉPÚJSÁG s Munkában a Füzesabonyi állami Gazdaság A hivatalos tavasz olyan me­legen köszöntött ránk, mintha most akarná pótolni az elmúlt év mulasztásait. A múlt évi morózus március után a na­pokban plusz húsz fokot is mért a hőmérő. A szép tava­szi időt itt, a Füzesabonyi Ál­lami Gazdaságban is kihasz­nálták a dolgozók. Teljes erő­vel és felkészülten láttak a munkához és kihasználták a jó idő minden percét, számít­va arra, hogy néhány nap múlva mégiscsak megerednek majd az ég csatornái és meg­öntözik a földben levő magot. BEFEJEZŐDÖTT A KORATAVASZIAK VETÉSE A gazdaság dolgozóinak szorgalmas munkáját dicséri az is, hogy már e hét első napjára befejezték a kora­tavasziak vetését, ötvenegy hold mákot, 170 hold borsót és 350 hold tavaszi árpát tet­tek a földbe és igen szépen halad a takarmánynövények vetése is. Annak ellenére, hogy műtrágyahiánv mutatko­zik jelen pillanatban, már ez- ideig közel 10 vagon műtrá­gyát szórtak ki a földekre és teljes erővel folytatják a ta­lajmunkákat, a tárcsázást, a simítózást is. KOMLÓTERMELÉSSEL KÍSÉRLETEZNEK Népgazdaságunk számára igen fontos növény a komló, sörgyártásunk e fontos alap­anyaga. Sajnos hazánkban ez- ideig nem termeltük meg a szükséges mennyiséget, és ezért igen drága valutáért külföld­ről kellett importálnunk. Most, látva a Hevesi Állami Gaz­daság sikereit, a füzesabonyi gazdaság vezetősége is úgy döntött, hogv megkezdi a kom­lótermelést. Igaz, a komló igen szép és komoly eredménnyel. Jelenleg 120 hold új telepíté­sű, ilyen típusú lucernájuk van, amelynek magas termé­se már az elmúlt évben is nagy figyelmet keltett. Az M. V. S. N.-lucerna előnye, hogy magja teljesen tiszta, gyom- éíf arankamentes, hi­szen talaját kapálják. A gaz­daság kimagasló eredményeit látva, már egyes dunántúli és távolabbi állami gazdaságok is érdeklődnek és vetőmagot kérnek az újfajta, itt igen jól bevált növényből. A lucerna- mag mázsája 6300 forint. LESZERZÖDTETTÉK MÁR AZ IDŐSZAKI MUNKÁSOKAT A gazdaság állandó munkás- gárdája lényegében nem vál­tozott. A tavaszi és nyári hó­napokra azonban idénymunká­sok érkeznek a gazdaságba, akikkel a szerződést már meg­kötötték és felkészültek fo­gadtatásukra. A szállások tisz­ták, kulturáltak. Mozi, tele­vízió, könyvtárak és társas­játékok állanak a dolgozók rendelkezésére. Az időszaki munkásokat elsősorban Tenk- ről, Dormándról szerződtették, de sok munkást szerződtettek Szabolcs és Hajdú megyékből is. EDDIG MÁR 1500 RÁNTANI- VALÖ CSIRKÉT SZÁLLÍTOTTAK PIACRA! A gazdaság nem csupán a növénytermesztés, de az állat- tenyésztés és ezen belül a ba­romfinevelés terén is jelen­tős sikereket ér el már ez évben. A december elején kelt csirkék már megnőttek és kö­zülük 1500 párral már meg­örvendeztette a gazdaság a budapesti piacot. Ügy számí­tanak, hogy a közeljövőben újabb 1500 pár finom rántani- való csirkét visznek a fővá­rosba. OLASZORSZÁGBA, NYUG AT-NÉMETORS ZÄGBA KERÜLNEK A GAZDASÁG HIZOTTMARHÄI Az állattenyésztés igen ko­moly százalékát teszi ki a gaz­daság jövedelmének. Nemcsak a szép tehenészet, sertéstenyé­szet, de a marhahizlalás is jól jövedelmez. A gazdaságban hizlalt jószágok elsősorban Olaszországba. Nyugat-Német- országba jutnak és fontos ré­szei külkereskedelmünknek. Az egyes cégek képviselői nem egyszer személyesen utaz­nak le Füzesabonyba, hogy maguk is megtekintsék a vá­sárolt állatokat. A ROSSZ TAVASZ ÉS A GYENGE NYÁR ELLENÉRE IS FIZETNEK NYERESÉG- RÉSZESEDÉST A DOLGOZÓKNAK Néhány nap még és a Fü­zesabonyi Állami Gazdaság dolgozói kézhez kapják a nyereségrészesedést. Ilyen cí­men közel 200 ezer forintot fi­zetnek ki a dolgozóknak, akik azon igyekeznek, hogy ez év­ben még nagyobb és szebb eredményeket érjenek el, és hogy jövőre még magasabb legyen a nyereségrészesedés összege is. Szalay István Hírek — humorral.. Egerben rendezik meg idén — július 10.és 20. között — az országos borversenyt. Eljön­nek a messzi földek híres bor-bajnokai, hogy — miként 400 évvel ezelőtt a török, megvívják Egert, legyőzzék a pompás egri Bikavért és két- vállra fektessék a tüzes egri Leánykát. De nem addig a! A borversenyen mi, egriek is ott leszünk! Fegyverbe, Eger! Védjük meg falainkat, pin­céink, boraink becsületét. Hajdan a Bornemisszák vív­ták meg a hősi harcot, most tömörüljenek a borisszák! Költőtársak! Ide most — e harcot megénekelni — Tinódi Lantos Sebestyének kellené. nek. Nem tudom, hogy lehet ezen segíteni. De bízom ab­ban, hogy azokból, akik a versenyen elszántan és sokat isznak — ha Lantos Sebestyé­nek nem is —, de Tinó-diak még lehetnek... V­O. S. és H. J. Beküldött verseik nem ütik meg a közlés színvona­lát, épp ezért közölni nem tud­juk azokat. özv. Baranyai Rezsőné, KáJ: A temetkezési segéllyel kapcsola­tosan közöljük: ha szakszervezeti tag, akkor forduljon a szakszerve­zethez. ott is adnak segélyt, vagy a munkahelyén is kérhet. Kiss Pál. Zagyvaszántó: Kérésé­re közöljük, hogy villany-hegesz­tő vizsgát egyénileg valószínű, nem tehet, csak az üzemnél szervezett szaktanfolyamok elvégzése után. Egyébként pontos felvilágosítást a tröszt szakszervezeti bizottsága tud adni ebben az ügyben. — EGERCSEH1 bányatelepen tovább bővítik az új lakótele­pi részt. Ebben az évben újabb 26 lakás építésével bő­vül a bányászkolónia. Egymást segítve . . • Egyre több helyről érkezik olyan hír. hogy a jól gazdál­kodó régi termelőszövetkeze­tek tagsága szívesen adja át tapasztalatait azoknak, akik még csak most indulnak el a közös úton. Ügy segítenek az út kezdetén néhol még csak bukdácsoló új szövetkezetek­nek, hogy azok már okulja­nak a régi tapasztalatokból, ne kelljen ugyanolyan nehéz­ségekkel megbirkózniok. mint a 8—10 évvel ezelőtt kezdő embereknek. A segítségnek sokféle formáját találták már meg. A füzesabonyi Petőfi Tsz elnöke, Bartha elvtárs például elég gyakran felkere­si az új szövetkezetek tagjait, a termelőszövetkezeti közsé­gek dolgozóit, s a helyszínen igyekszik segítséget adni a munkaszervezéshez, brigádok megalakításához. Sok a kőnk. rét gyakorlati segítség is. Az újlőrincfalvi Űj Élet Terme­lőszövetkezetnek például sok gondot okozott, hogy nem kapta meg idejében a meleg- ágyi kereteket, s így nem lesz megfelelő a kertészetük. Gondjukon a járási tanács f kezdeményezésére a poroszlót Béke Tsz segített azzal, hogy felesleges me’egágyi kereteit az új szövetkezet rendelkezé­sére bocsátotta. Sarudon a® építkezésekhez ad segítséget a Kossuth Tsz az újonnan megalakított szövetkezetek­nek. Vannak példák arra is, hogy a régi szövetkezetek számba veszik az elfekvő anyagokat, s azt az új szövet­kezetnek adják át, ha azok­nak szükségük van rá. Sok-sok példa van mar rá megyénkben is, hogy egyre általánosabba, gyakoribba vá­lik az ilyen testvéri segítség. S ez azon túl, hogy sokban segíti az új szövetkezetek fej­lődését, még egy dolgot bizo­nyít: a szövetkezeti gazdálko­dás átformálja az emberek gondolkodásmódját is, szíve­sebben segítenek egymás gondján-baján. szívügyüknek érzik azt, hogy mindenkinek jobb legyen az élete, hogy hamarabb megtalálja a he­lyes utat. — deák —­Újabb rsoport indult az ormándpusztai gyermek üdülőbe Heves megyéből A 33 nao költséaeit a szakszervezet fedezi Heves megyéből tegnap 14 alsótagozatos lány utazott a Zala megyei Ormándpusztára, hogy 33 napos ingyenes gyógyüdü- lésen vegyenek részt. A cso­port tagjai közt megtalálhat­juk a gyöngyösi Váltó- és Ki­térőgyár két dolgozójának gyermekét, a petőfibányai bá­nyászszülők gyerekét és az Egri Dohánygyár három dol­gozójának kislányát is. A csoport Egerből indult és Vá- mosgyörkön, Hatvanban csat­lakoztak hozzájuk, a már elő­re kiértesített gyerekek. A Keleti pályaudvaron a Szakszervezetek Országos Központjának Külön autóbu­sza várta a kis diákokat és vitte át a Déli pályaudvarra és a vasúti végállomástól, — Kamárvárostól autóbusszal viszik a beutalt gyerekeket Ormándpusztára, a gyógyüdü­lőbe. Az üdülőben rendszeres gyógykezelés mellett általános isKolai oktatásban is részesül­nek, hogy az egyhónapos üdü­lés ne okozzon kiesést a ta­nulásban. A beutaló teljesen ingyenes, költségeket a szak- szervezet fedezi; munkaigényes és „kényes” nö­vény, de ha nagy gondot for­dítanak rá, hálás is. A leg­újabb árrendezés szerint az I. osztályú komlóért mázsán­ként 8000 forintot fizetnek és körültekintő, szorgalmas mun­kával egy holdról több mázsa komlót is be lehet gyűjteni. Egy hold komló gondozásához évente 150 munkanap szüksé­ges. A gazdaság elhatározta, hogv hamarosan megkezdi egy komlószárító építését, amelyre máris kapott 990 ezer forint támogatást. AZ M. V. S. N.-LUCERNA A GAZDASÁG EGYIK BÜSZKESÉGE Ezt a f-jta lucernát a Mar- tonvásári Kutató Intézet ne­mesítette és a Füzesabonyi Ál­lami Gazdaság termeszti igen Miért lettem katonatiszt... ? A pályaválasztás sok fiatalnak jelent nehéz problémát. Természetesen hason­lóképpen érintett en­gem is, de már érett­ségi előtt biztos vol­tam a választásban: katonatiszt leszek. Megkérdezhetik: mi juttatott ilyen elha­tározásra? Sok min­den. Sokat hallottam a katonákról, azok életéről, munkájuk­ról. Volt egy-két is­merősöm katona, aki beszélt ezekről. Kéz- dett érdekessé lenni mindez. Később már kérdezősködtem is a katonákról, azok éle­téről. Végül annyira megtetszett, hogy el­határoztam: katona leszek. Eközben rengeteget olvastam a szovjet katonák harcairól, különösen a II. világ­háború idejéről. Mindez megerő­sítette elhatározáso­mat, hogy akkor já­rok helyes úton, ha katona leszek. így is történt. Je­lentkeztem a „Dózsa lövész tiszti iskolá­ra”. A felvételi vizs­gán szinte szívdobo­gást kaptam, megfe­lelek-e, vagy sem? Megfeleltem. Végül elérkezett a bevonu­lás napja. Az iskolán eltöltött három év nem volt könnyű, ke­ményen meg kellett küzdeni az aranycsil­lagért. Jelenleg a magyar néphadsereg tisztje vagyok. Természete­sen a munka itt sem szűnt meg, sőt, ne­hezebb lett, de ez csak lelkesítőén hat rám. Ha pedig valaki azt kérdezné, mit ten­nék, ha újra kellene kezdeni az életet, annyit válaszolok: ha háromszor kellene választanom, úgy vá­lasztásom harmad­szor is a katonai pá­lya lenne. Hisz nincs szebb hivatás, mint embereket nevelni, ha pedig szükséges, fegyverrel harcolni hazánkért, ügyün­kért, a szocializmu­sért, ami lehetővé tette számomra is —, hogy a magyar nép­hadsereg tisztje le­hessek. O. Gy. hadgy. Több ezer darab gyümölcsfát ültetnek el a tavasszal megyénk területén A termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó pa­rasztok a tavasz folyamán több ezer gyümölcsfát ültettek el már ez ideig is kertjeikben és a szőlőhegyeken. Az állami gazdaságok gyü­mölcsfa-lerakatain nagy a for­galom és különösen megnőtt a kereslet az olcsó, de jó mi­nőségű kajszi-barackcsemeték iránt. A megyében számos tsz telepített zárt, nagyobb terje­delmű gyümölcsöst is. A gyermekek játéka súlyos tűzkárt okozott Egerben A KÖMLŐI TANÁCSHAZA egyik kis irodájában szapora« kopog az írógép. Hárman ülik körül. Közöttük a végrehajtó bizottság elnöke. Éppen 6 dik­tál. Szavaiból kitűnik, hogy az elmúlt napok során fel­mérték a falu határát, a hat termelőszövetkezet vezetőségé­vel mindent apróra megbe­széltek, s most azt vetik pa­pírra: számbavételük alapján, hogyan is néz ki a községhez tartozó földterület majd a ta­gosítás után. Az ősszel KömJő egész na- iárának Képe megváltozott Az egyéni gazdák kezelésében mindössze hatvan holdnyi szántó maradt most, hogy a falu lakosságának túlnyomó többsége a szövetkezés útját választotta. Eltűnnek hát vég­re a nadrágszíj-parcellák, a kis apró vetéssávok, s a gép, aminek munkájára már oly sok mindent bíznak a közös gazdaságok, hatalmas egybe­függő területeken dolgozhat már az őszi szántás-vetés ide­jén is. De megváltozik a köz­ség belterületének arca is. A közös gazdaságok fejlődése, növekedése ezt is1 magával hozza. S ezekről a várható változá­sokról ugyancsak ebben a Ki® irodában tudnak beszélni. Ira­tok, számoszlopokkal teli ki­mutatások Kerülnek ki a fió­kokból, s a felsorolás így kez­dődik: — Még ebben az esztendő­ben meg kell kezdeni egy 50 Pillanatkép Kömlőről férőhelyes napközis óvoda épí­tését. Ott lesz az új ház, a fca- nácsházához néhány lépésnyi­re, egy saroktelKen. A fa:u központjában. Az asszonyok már most örülnek neki, hi­szen mennyivel jobb, köny- nyebb úgy dolgozni, ha tud­ják: gondosan vigyáznak gyer­mekeikre. A KŐVETKEZŐ LÉPÉS az iskola építése lesz. Mint az óvoda, ez is állami beruhá­zással készül. Világos tanter­mek, korszerű felszerelés, tel­jesen kielégítő körülmények a tanuláshoz, tanításhoz. Mióta álmodoztak erről a kömlőiek, s most itt van végre elérhető távolságban. Ez azonban csupán két do­log. S még oly sok mindenre szüksége van ennek az új tsz-községnek! — Amit lehet, magunk csi­náljunk meg — határozott a tanácsülés és számolni kezd­tek: 12 százalékos községfej­lesztési hozzájárulás, az körül­belül 170 ezer forint. Ezzel már lehet kezdeni valamit, különösen ha hozzászámítják, hogy mindenki háromnapi társadalmi munkát is vállal. Ma már pontosan kidolgoz­va, írások alapján mutatják a tanácsházán mí az, amire a községfejlesztési hozzájárulást fordítják. Gyalogjárda-építés 2100 méteren, olyan helyeken, ahol a cementlapokat már ideje öntött járdára cserélni, s ott, ahol az utca mindKét oldalán szükség van járdára. Utak, hidak, átereszek építé­sére, felújítására 15 ezer fo­rint kerül, s ebből csupán az anyagot vásárolják meg, az építést, a tisztítást, a többi munkát mind társadalmi mun­kában végzik el a falu lakói. A határban levő 18 kút is új felszerelés kap és vizét megtisztítják az esztendők óta lerakodott szennytől. Erre 30 ezer forint jut úgy, hogy is­mét csak a szükséges anyagi­kat vásárolják meg, s a fe1- szereléssel, tisztítással járó munkát a társadalmi erők vál­lalták. Változik a falu. Az idén is­mét nagyobb mértékben gya­rapodnak már a termelőszö­vetkezetek is, hiszen az új be­lépők egy része már most megkezdte a közös földeken a munkát. Ez nagyobb felelős­séget ró a község vezetőire a javak, termények kártól való védelmében is. De hogyan ol­tanak el például egy tüzet ott, ahol az erre szolgáló felszere­léseket nem tudják megfelelő helyen tárolni, ahol éppen ezért nem biztos, hogy a fecs­kendők, szivattyúk működ­nek-e egyáltalán, ha szükség van rájuk. Az új tűzoltószer­tár építése ezért szerepel hát a községié; 1 esztés 1959. éves tervei között Komlón. Húsz­ezer forintot a megyétől kap-' nak az építkezéshez, az anya­got és további 30 ezer forin­tot már a község teremti elő. I _ AZ ÉPÍTÉSI I pedig nem fizetjük, — hatá­rozott a tanácsülés —, mert az külön kiadás lenne. Inkább a társadalmi munkásokra tá­maszkodunk ismét. A ktsz- nek csupán a felügyeletet, az irányítást kell vállalnia. Az új tűzoltószertár — mi­re a gabona beérik, s megkez­dődik az önkéntes tűzoltók éj­jel-nappali ügyelete — elké­szül. A felszerelés is üzemké­pes állapotban pihen majd az épületben, hogyha netalán szükség lenne rá, pillanatok alatt menthessék a tűzkártól a falu házait, terményeit. A községfejlesztési alapból több helyen bővíteni kell a villanyhálózatot is, másutt meg az eddigi vezetékeket kell nagyobb teherbírásúra cserélni, mert nemcsak új há­zak, hanem szinte utcasorok épültek az elmúlt esztendők alatt Kömlőn. A barátságos, tiszta fény azonban már nem minden ebben a községben. A kultúra áldásaival, a villany bevezetése óta kezdtek igazán megismerkedni a kenyeret adó földet művelő emberek, s a kultúrotthon kisterme ma már nagyon szüle. — Űj szárnyat építünk a Szülői gondatlanságból ki­gyulladt március 21-én az egri Kiskőporos út 1. számú épüle­te. Leégett a konyhahelység, a benne levő berendezés, vala­mint az épület tetőszerkezete A tűz továbbterjedését a kör­N AAAAA/WSAAA<VWVWVVAA kultúrotthon épületéhez —! döntöttek a vezetők. — Négy-' száz személyes színház és mo­zitermet. A régi megmarad a! táncot szerető fiataloknak. A fiatalok meg azt vála-i szólták: ha a községfejlesztés-! bői jut erre 65 ezer forint, ak-i kor vállalják, hogy segítenek' az alapok kiásásánál, a tégla-! adogatásnál, cserépfelrakás-< nál, minden szükséges mun-! kánál. csaKhogy még ebben az! esztendőben végre igazán jó,; megfelelő körülmények között; láthassanak színház, mozielő­adásokat; ALIG KÉT HÓNAPJA megmozdult a falu népe Köm-; lón. Hitet tettek az új, a hasz-; nosabb, az emberibb gazdái-; kodás, a termelőszövetkezetek; mellett. S most néhány héi; múltán elég egy-két pillana-; tot eltölteni a tanácsházán,; hogy meggyőződhessen arról; is az érdeklődő: nemcsak a; földek néznek ki ezentúl más-; ként a határban. A falu ar-; ca is megváltozik, csinosodiz szépül, gyarapodnak utcái,; korszerűbbek lesznek intéz ményei, az állam segítségével; és a községben lakók összefo-! gásával, hogy aztán szolgálják! azt, akinek végre teljesen ki­egyenesedhet a háta, meri! munkájában segítségére siet a! gép, a technika, hogy szolgál-! ja azt, akinek a szövetkezet-! ben lesz ideje az életre, mű­velődésre, szórakozásra is: az! embert. Weidinger László nyékből odasiető dolgozóknak sikerült meggátolni, a tüzet azonban csak a tűzoltók segít­ségével tudták eloltani. A vizsgálat során megállapí­tották, hogy a tűz a szülők gondatlanságából eredt. Kal­már István ktsz dolgozó és fe­lesége eltávoztak a lakásból, s magukra hagyták öt és féléves László és hároméves István nevű gyermekeiket A gyere­kek játék közben megtalálták — általuk is könnyen elérhető helyen elhelyezett — gyufát, s játékukat azzal folytatták. A konyhában levő gyaluforgá- csot meggyujtották. s a láng belekapott a konyhabútor fa­anyagába, majd továbbterjed­ve, több ezer forintos értékű kárt okozott. A szülők gondat­lansága folytán a két gyerek élete is kockán forgott, ugyan­is, a konyhaajtó be volt zárva, s így azok csak a padlástérbe menekülhettek. Csak Fülöp Sándor és Csirmaz István köz­belépésén múlott, hogy a lán­gok közül megmenekültek. Ez a tűzeset is figyelmezteti a szülőket: ne hagyják -fel­ügyelet nélkül gyermekeiket, s játszani is csak ott engedjék őket, ahol nem okozhatnak tüzet. A tűzoltóság mindent meg­tesz a tűzesetek felszam< -..;a- ra, de kéri a szülőket. jsv saját érdekükben is segítsék munkájukat. Helyesbítés Lapunk március 25-i szá­mában téves információ alap­ján közöltük, hogy a gyön­gyösi Építőipari Ktsz az atkári Petői Tsz istállóját április 4- ig elkészíti. Az Építőipari Ktsz felajánlása a fal felhúzására vonatkozik, melyet 10 nappal a határidő előtt akarnak elvé­gezni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom