Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-04 / 53. szám

Ä rádiós szakkörben AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA X. évfolyam, S3, szám ÁRA: 50 FILLÉR 1959. március 4., szerda VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK; Bürokrácia nélkül! Van-e még bürokrácia a különböző államigazgatási, vagy termelést irányító és egyéb magasabb szerveink­nél? — Válasz a kérdésre: bizony, még sok helyütt fellelhető életünknek eme hátramozdítója. Olvasóink hozzánk küldött levelei kö­zött is számos akad — leg­több egyéni panasz formá­jában —, amely egy-egy hi­vatal bürokratikus, vagy annak vélt intézkedéseivel kapcsolatban vet fel prob­lémákat. A bürokratizmus alap­vető sajátossága, hogy el­szakad az élet fejlődő ese­ményeitől, következményei­től és a dolgozó emberek érdekeitől. A bürokrácia nem vesz tudomást a tár­sadalmi folyamatok eleven tartalmáról, a bürokrata szemellenzővel jár és nem látja az események sokrétű­ségét, s az események kö­zéppontjában, magát az em­bert. Nem lát mást, csak írott szabályokat — ezek meghatározásait örökéle­tűnek és változhatatlannak hiszi, s mindezt az íróasztal mellől, ahonnan azután va­lóban nem lehet tovább lát­ni a hivatal küszöbénél. Az eseményektől elzárkózva, nemhogy igényelné, hanem egyenesen elutasítja a dol­gozók segítségét egy-egy feladat végrehajtása során. Az emberekben egyszerű alanyokat Iát — egyik olyan, mint a másik 4- a jelent­kező problémák elől a for­maságokba menekül, a for­maságok mögé bástyázza be magát, s azt hiszi magáról, hogy csalhatatlan és meg- téveszthetetlen. Még akkor is ezt vallja magáról, ami­kor a felsőbb szervek intéz­kedéseit — elszakadva a helytől, ahol él és dolgozik — a maga korábbi helyte­len intézkedéseit igazoló módon, túlhajtva, eltorzítva igyekszik megvalósítani. Életünk, általános és egyé­ni előrehaladásunk nagy kerékkötője a bürokrácia és az ellene folytatott harcnak sokoldalúan és állandó jel­leggel kell folynia. A túl­hajtott centralizáció, a hely­telen létszámpolitika, a túl. szervezés, az írásbeli intéz­kedések túlzott elszaporodá­sa, a felesleges és öncélú nyilvántartások, a formali­tások elsőrangúsága — mind­mind a bürokrácia meleg­ágyai. Már a puszta felsoro­lásból is látszik, hogy mi­lyen sokrétű felkészültséget kíván a bürokratizmus el­leni harc. S akik ezt veze­tik, azoknak abból kell ki­indulni, hogy az ország a népé: a hivatalok, intézmé­nyek, különböző szervek — amelyek a dolgozó emberek előrehaladását hivatottak elősegíteni — a népért van­nak, s nem pedig fordítva, a nép a hivatalok kedvéért. A bürokrácia olyan méreg, amely elveszi az emberek kedvét a munkától, megin­gatja bizalmukat a vezetés­ben, — s ez mindenre, csak jóra nem vezet. Tanácsaink, különböző szerveink munkastílusában még felfedezhetők a bürok­ratizmus jelenségei. Ezek ellen tovább kell folytatni a küzdelmet. S a bürokrá­cia elleni harc döntő kérdé­se, hogy még szorosabbá kell tenni az állami szervek kapcsolatát a tömegekkel, mind több dolgozót kell be­vonni az államapparátus munkájába. Ezeket a fel­adatokat elsősorban taná­csainknak kell megolda- niok. Ä „róka meg a szőlő bemutatója Parádsasváron A Szakszervezeti Kultúrott­hon központi színjátszó cso­portja az elmúlt héten bemu­tatta Parádsasváron Guileirme Figereido: A róka meg a szőlő című háromfelvonásos hősi komédiáját. A közönség lelkes tapssal jutalmazta Kiss Béla, Tóth Baba, Jaksi István, Jäger Éva, Balázs Attila és Nitrai Tibor játékát. Az előadás után Szálkái Miklós és tánczenekara két­órás tánczenével kedveskedett a közönségnek. A magyar festészet a 18—19. században Csütörtökön Egerben „A magyar festészet a 18—19. szá­zadban” címmel Gergely Pál tart előadást este 6 órai kez­dettel a Pedagógiai Főiskola II., 67. sz. termében. Földi Pád: BESZÉLJÜNK A LUKÁCS- KÉRDÉS ROL ★ Deák Rózsi: HOGYAN TOVÁBB? ★ JÓ REPÜLÉST ★ Gyurkó Géza: TAVASZI TRAGÉDIA ★ FALUGYŰLÉST TARTOTTAK TISZANÁNÁN ÉS KÖMLÖN Az utolsó gépegységeket szerelik az ország első talajjavító gyárban Felnémet község határában több mint 20 millió forintos beruházással, a hatalmas mószkőhegyek aljában, gyors ütemben épül az ország első hatalmas talajjavító gyára. A gyárépület, az előtörő, az őr­lőmű, az osztályozó, és a tra­fóház már teljesen elkészült, és kedden hozzáfogtak az utolsó gépegységek beszerelé­séhez is. Az új gyár még ebben az évben majdnem tízmillió fo­rint értékű, mészkőből előál­lított 80—90 százalékos kal­ciumkarbonátot tartalmazó őrleményt ad a mezőgazda­ságnak, amellyel több mint tízezer hold szikes savanyú talajt lehet feljavítani.-ei Vörös Sándor a Hatvani Konzervgyár au­tomata dobozrészlegének üzemvezetője, 35 éve dolgo­zik a gyárban. Mint esztergá­lyos került az üzemhez, s mint jó szakmunkást 1945- ben kinevezték üzemvezető­nek. Többszörös sztahanovis­ta, legutóbb megkapta a mű­szaki kiváló dolgozó kitünte­tést is. Az ő újítása révén ve­zették be hat évvel ezelőtt az automata paradicsomtöltést, amellyel pránként 5200 darab konzervet lehet készíteni. Hatvanban a fiatalok különböző érdeklődési körének kielégítésére nagy gondot for­dítanak az iskola vezetői. Lehetővé teszik számukra, hogy a lányok kézimunka-, hímző- és varró-, míg a fiúk géplakatos-, fotó- és rádió-szakkörökben foglalkozhassanak a tanulás mellett kedvelt témakörükkel. A szakkörök működésének nagy jelentősége van abban is, hogy megismerteti a fiatalokkal az egyes szakmák alapjait is. A rádiósok állandó és szo­ros kapcsolatban állnak a helyi MHS rádió-klubbal, s a tőlük kapott anyagi és szellemi támogatást felhasználva, készülnek versenyekre, s sajátítják el a rádiózás alapjait. Képünk Berecz György IV. osztályos tanulót ábrázolja, aki egy közép-szuper ké­szülék huzalozását fejezi be. (Foto: Pilisy) A foldehről jelentjük i Megyeszerte megkezdték a tavaszi munkákat A szép időjárás megyeszer- te kicsalta az embereket a határba, s mindenütt meg­kezdték már a tavaszi mun­kákat, a talajelőkészítést, a kora tavasziak vetését, a sző­lőkben a . metszést, a gyümöl­csösökben a tavaszi ápolási munkákat. • HEVESI JÁRÁS: A járás majd minden köz­ségében megkezdték a vetést az emberek. A termelőszövet­kezetek és a még egyénileg dolgozó parasztok egyaránt készítik elő vetéshez a földe­ket. Zaránkon, Tamamérán, Hevesen és több más község­ben is a közeli napokban be­fejezik a tavaszi árpa veté­sét. GYÖNGYÖSI JÁRÁS: A járásban mindenütt meg­kezdték a szőlők első tavaszi munkáját, a nyitást és a met­szést. A járás déli részein ve­tik a tavaszi árpát, ebben a munkában Atkár jár az élen, ahol a Petőfi és a Micsurin Tsz-ben nemsokára be is fe­jezik ezt a munkát. A Do- moszlói Állami Gazdaságban befejezték 10 hold mák veté­Oromünnep Bánk úton —» Petőfi Sándorral és Toldi Miklóssal (Tudósítónktól) Kedves ünnepség volt Bán- kúton. Messziföldről össze­gyűltek, a természet szerelme­sei, a Bükk turistái, hogy meghitt családi hangulatban felavassák és átadják rendel­tetésének az újjáépített bán­kúti turistaházat. Az emeleti étterem tágas helyiségében pe6ti, miskolci, ózdi, kazincbarcikai, egri is­merősök gyűltek össze és bol­dog örömmel nézegették a va­donatúj asztalokat, székeket, az egyszerű, de ízléses függö­nyöket. A régi petróleum- lámpa helyett már villanyégők ontják a fényt, teljesen új a szobák berendezése, az ágya­kon vakító fehér lepedők és új pokrócok nyújtóznak. A tűzvész óta csonkán, üsz­kösen állt az épület. Szomo­rúan néztek rá régi vendégei, valahányszor erre vezetett útjuk. Annál nagyohw mnst örömük, hogy még e me - tét húztak a régi f» tá­gasabb és szebb lett az épü­let, s ha a fagyveszély elmú­lik, bekapcsolják a vízvezeté­ket is. A házavatót disznótoros va­csorával ünnepelték, a zsíros falatokat tüzes borokkal öblí­tették. Hogyne koccintottak volna, hiszen minden turista igaz barátját, Vida Gyulát ün­nepelték. A Természetbarát Szövetség sok éves, fáradha­tatlan munkáját „érdemes dolgozó” kitüntetéssel jutal­mazta. Dicsérettel emlékeztek meg a turistaház többi dolgo­zójáról is. Sándor bácsi, a bán­kúti turistaház kocsisa évek óta úttalan-utakon fuvarozza az élelmet, a felszerelést és a postát. Szombat este tudtuk meg, hogy Sándor bácsi teljes neve Petőfi Sándor. Nagyvis- nyón lakik komája, kinek be­csületes neve Toldi Miklós. Az egyik menedékház gondnoka nákóczi Ferenc, a másiké pe­ig Munkácsi Mihály volt. lőbb azt gondoltam, hogy tré­fa és ugratás az egész, de a színtiszta igazságot Sándor bá­csi személyazonossági igazol­ványával bizonyította. Vida sporttárs meg elmagyarázta, hogy 100 esztendővel ezelőtt a répáshutai nótárius nem tűr­hette az idegen neveket. A Petrusovics, Zázrivecz, Sztan- kov, meg egyéb idegen hang­zású neveket hamar átkeresz­telte olyanokká, amit könnyen kimondhat az ember. Ha meg jókedvében találták, vagy meghívták a keresztelőre, nagyjaink nevét irta az anya­könyvbe. A hutai favágók unokái szorgalmas, dolgos em­berek. Szerényen viselik szép nevüket. Igaz. itt fenn. a bük­ki világban ritkán kérdezik teljes nevüket. Szombat éjszaka még éjfél után is világítottak a turista­ház nagytermének ablakai. A vendégek sok kedves turista emléket elevenítettek fel, ízes anekdotákat és vidám tréfákat meséltek. sét is. Atkáron a tsz-ek már a borsó vetéséhez is hozzá­fogtak. HATVANI JÁRÁS: A járás területén a terme­lőszövetkezetek és az egyéni­ek is nagyrészt már befejez­ték a melegágyak készítését, s ezen a héten . már sok me­legágyat be is vetettek. A ha- határban a talajelőkészítés folyik, a kora tavaszi magvak alá. Megkezdték helyenként az őszi vetések fej trágyázását is, az ecsédi Vörös Csillag és a csányi Uj Élet Tsz-ben már a nagyját el is végezték en­nek a munkának. Az apci Béke Tsz a mák vetését fe­jezte be a napokban. Minde­nütt megkezdték a járás te­rületén a szőlők metszését is. PÉTERVASÁRI JÁRÁS: Itt elsősorban a gyümölcsö­sökben folyik a tavaszi ápo­lási munka. Végzik a tiszto­gatást, metszést, s a mele­gebb fekvésű részeken előké­szítik a talajt a vetéshez, EGER: Egerben és az egri szőlővi-' déken is serény munka fo­lyik, jő ütemben halad a nyi­tás és a metszés. Sajnos, itt vannak olyan jelek, hogy egyes szőlőtermelők zsaroló metszést végeznek, ami a kő-, vetkező esztendők termését hátrányosan befolyásolja majd. A gyümölcsösökben a fák tisztogatását zömében már befejezték. A közeli na­pokban megkezdik a rügyía- kadás előtti permetezést. Megverte a feleségét, részegeslcedett — alacsonyabb munkakörbe helyezték A Selypi Cementgyár fe­gyelmi bizottsága nemrégen családi ügyben hozott szigorú ítéletet. Gy. P. vontatóvezetőt fe­gyelmi ítélettel sújtották, mert bár a rábízott feladato­kat elvégezte és rendszeresen járt a gyárba, de az utóbbi időkben gyakran látták a kocsmákban. Inni kezdett és egy ilyen kimaradás után odahaza megverte a felesé­gét, aki szintén a cementgyár dolgozója. Az asszony három napig nem tudott a gyárba menni. Gy. P. ez alatt az idő alatt tovább folytatta az ita­lozást, nem jelent meg mun­kahelyén. A gyár vezetői be­hívták, beszélgettek vele, igyekeztek jobb belátásra bír­ni. Gy. P. változást Ígért, ami­ben bíznak is a vezetői, de a szigorú nevelői ítélet ez eseti­ben sem maradt el; június 1­ig alacsonyabb munkaKörbe helyezték. UT Vevőankét Egerben Műsoros tavaszi divatbe­mutatóval egybekötött vevő- ankétot rendeztek az Egri Dohánygyárban szombaton este. A városi tanács keres­kedelmi osztálya, a Dohány­gyár szakszervezeti bizottsága és az Egri Kiskereskedelmi Vállalat rendezésében meg­tartott ankéton a hálás kö­zönség tapssal jutalmazta a Kisker, kultúrcsoport műsorát: Szikrázva süt a márciusi nap, — járókelő emberek sietnek a gyöngyösi Alkot­mány utcán. Kiránduló­autók, buszok viszik a ter­mészetbarátokat a Mátrá­ba, a hirtelen beköszöntött tavaszi idő hatására. Külföldi rendszámtáblájú kocsi parkol a Kispipa ven­déglő előtt és utasai város­nézésre indulnak. A min- dentlátó fényképezőgépek lencséi egymásután keresik fel a műemlékeket és a gyöngyösi érdekességeket. Az Alkotmány utca 19-es számú ház előtt elsétálva, a nézelődő szeme megakad három díszes halmocskán. A külföldiek is érdeklődés­sel figyelik, mert úgy lát­szik, ilyennel nem találkoz­tak Csehszlovákiában. A gyöngyösiek is fejcsóválva állnak meg előtte, mert már három napja látják ott a szemetet. A tavaszias idő rég elvit­te a fehér takarót, — ideje lenne már sepregetni nem­csak a magunk portáján, hanem a gyöngyösi Alkot­mány utcában is. K. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom