Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-25 / 71. szám

4

»E*»ÜJS AG

1959. március 23., sswAt

így látja az egri idegenvezető

példát tovább boncolgatni — azt hisszük — felesleges.

NE TÁMASSZUNK bürokratikus nehézségem a híres egri bar tárolóhelyeit, nevezetes pincészetünket látogatni kívánó külföldi vendégein v elé! Értelmetlen és káros az a rendelkezés, hogy az idegenek csak az élelmezésügyi miniszteri engedéllyel látogathatják meg a borforgalmi pincészetét. 1957-ben éppen elég kellemetlenségünk volt emiatt. Lelkes bolgár csoport érkezett városunkba s csak nagy idegenforgalmi szempontból káros huzavona Után sikerült „belopni” őket a pincészetbe, pedig eleve azért jöttek Egerbe, hogy lássák a bikavér otthonát. A külföldiek nagy része vasárnap jön. Ilyenkor a pincegazdaság nem dolgozik. Ha tehát engedéllyel jönne is ilyenkor egy-egy csoport, mégsem tudná megnézni a pincéket!

Ha már a bornál tartunk: egészségtelen a szépasszomy- völgyi borkóstoló felállítása is. A Szépasszony-völgy pincéiben 60—70 féle bor érlelődik, s épp ez adja meg e — lassan európai hírű — hely ízét, zamatát. A Vendéglátó Vállalat borkóstolót nyitott monopol jelleggel, s itt — mint egyedüli engedélyezett beszerzési helyen — szegény jó külföldiek ugyanazt az 1— 2 fajta bort isszák, amit az állami pincészet a városban is forgalomba hoz. Ez több mint kereskedelmi hiba. A tájjellegű borok iránt érdekKORÁBB1 CIKKÜNK vázlatosan érintette az egri idegenforgalom nehézségeit. Érzésünk szerint a problémák részleteit csak az egyes szas- errí berek oldhatják meg. Fontos az is, hogy a külföldiek idegenforgalma milyen programot nyújt a látogatóknak, milyen élményanyagot tárói az idegen? Az alábbiakban az idegenvezető szemszögéből nézve közelítjük meg a kérdést. Beszélgettünk dr. F. A.- val, aki évek óta kalauzol angol, német, francia, olasz csoportokat Egerben, s a környéken. Ö így látja a kérdést:

—■ A hazánkat látogató külföldieket elsősorban az érdekli,, ami hamisítatlanul népi, nemzeti, ami hagyományos. Ma már az illetékeset: is ráeszméltek,' hogy — pl. a Balaton környékén vagy a Bakonyban — a túlzottan modern kényelem, a szórakozás, a program túlzottan előzékeny megszervezése nem növeli, hanem inkább csökkenti a külföldiek érdeklődését. Persze a vendégeket elhelyező szállodák legyenek modernek, nagyvonalúak és kényelmesei:, ne . forduljon elő az, hogy az ideérkező lengyel, cseh vagy szovjet túristákat nem fogadja senki, hogy maguknak kelljen felbotorkálni- ok a szálláshely lépcsőin. Ezek a vendéglátás elemi szabályai. Itt most arra gondolunk, hogy idegenforgalmi szerveink — régi és rossz hagyományok alapján, szeretik „intézményesíteni” a vendégek szórakozásait. Mi, a hazánkba térő külföldiek előtt szeretünk Népstadionunkkal, egy-egy új létesítményünkkel hivalkodni, vagyis azt hisz- szük, hogy mindaz, ami ne- j künk igen-igen kedves, az a, külföldinek is az, s ami ne-i künk közömbös vagy megszokott. az a külföldit sem érdekli.

Pedig nem így van! A múltkor — többedmagával — francia tudós jött hozzánk. Szét akart némi hazánkban. Persze ajánlottuk, nézze meg a Népstadiont, a Gellérthegyet, Sztálin várcet. Ő azonban udvariasan, de határozottan tiltakozott. Zsebéből papírost vett elő s kiböngészte, hogy ót — Párizsban szerzett ösztönzései alapján —- a kispré- posti-lak és az egri Faznla- féle vaskapu érdekli. Mindenki csodálkozott. Pedig ez így van rendjén.

SOKAN AZT HISZIK, ha

a vendég folklórunk, népművészetünk iránt érdeklődik, ha népünk életére kiváncsi, legjobb elvinni egy múzeumba, bemutatni neki az Állami Népi Együttes műsorát, vagv — legrosszabb esetben — egy járási kultúrház népi együttesének, táncosainak népviseletben eljárt táncait. Már emel is pórul'ártunk. Volt úgy, hogy a külföldiek fanyalogva nézték végig a szervezett produkciókat, majd — egy francia társasággal — kihajtottunk Felsótárkányba. 1954- ben történt ez. A falusiak — a helyiek tiszteletére — egészen spontánul mulatságot rögtönöztek, afféle 'hamisítatlan falusi bált. Lett is olyan J hangulat, hogy a francia nők I egymás után kunverálták élj a felsőtárkányi lányok ün- ' neplő szoknyáit, s magukra < öltve ropták a táncot. <

Még tanulságosabb a nősz-; vaji eset. Egy svéd csoport Iá- < toeatta meg a falut, s az ál- j talános iskola5 ak a tanító ve- ’ zetésével — áld egyszerű har- í monittaszóva! k'sérte a nebu ló- í kát —, ugyancsak rögtönzött j murit rendeztek, ősz felé J járt. Az udvaron hosszú asz-' tál. rajta kenyér, szőlő, sza- í Ionná, pálinka. A svédek a! mennyekben jártak. IdŐ3 ide-! genVezetőjük — egy stocKhol- < mi — meghatódva szorongat-! ta a kezünket s váltig azt< mondogatta, hogy 20 eves! idegenvezetői múltja során < rK-m volt ilyen élményben ré-< sze. S a csattanó — mégpedig< különösen megszívlelendő;

csattanó —. hogy a követke- ( lő svéd csoport már azza - jött megyénkbe, hogv N-tiz- < vajra akarnak utazni. 10 Kiló; kakaót hoztak magukkal a - noszvaji gyerekekne« és két; labdát. — futballt a fiúknak,; röplabdát a lányoknak. Ezt *■

lődök egyszerű félrevezetése, amin viszont nagyon könnyen leheitne segíteni. Vagy a foldművesszövetkezet bekapcsolásával, vagy helyi értékesítő szövetkezés szervezésével kellene a gazdákat bevonni, s lehetővé tenni, hogy a szép- asszonyvölgyi borkóstolás során válóban az ottani borok kerüljenek forgalomba. A helyszínen, közbeeső bürokrácia nélkül, jóformán a szőlőtőke mellől. Ez az, ami a külföldieket, — de az Egert járó hazaiakat is — érdekli, ez teszi útjukat felejthetetlenné.

JOBBAN KELLENE tudatosítani az egri emberekben városuk múltjának, kultúrájának anyagát is. Eger valósággal ontja falairól a történelmet, mégis, aki Soraronban vagy Pécsett járt. csodálkozik, hogy az ottaniak mennyivel többet tudnak városuk múltjáról, műemlékeiről, mint az itteniek. Itt sokakban még mind’g tudatosul Dobó Katica történelmileg már régen megdöntött legendám, stb. stb. A sajtón keresztül, ismeretterjesztő előadásokon, kiadványok. brossurák közreadásával lehetne sokat tenni e téren, s tán nem ártana a tájjellegű, hagyományok, értékek ápolására dunántúli, alföldi példák nyomán negyedévenként megjelenő társadalmi, politikai, tudományos és irodalmi szemlét kiadni, éb- rentartani mindazt ami a miénk.

Pagony Lajos

„Uram, bocsásd el boa szolgádat,

Nincs semmi már csak; a Bizony”.

(Ady;

A vers fiatal tisztelői

— mámoros, könnyes, boros hangon törnek elő Ady szavai az asztalnál ülő gimnazista fiú leikéből. Szinte keresi az ember „ős Kajánt”, akihez kissé oldaltfordulva könyörög Ady hajnali hangulatának tolmá- csolója... Szavalóverseny van az egri Szilrgyi Gimnáziumban, folyik a megyei döntő. Fiúk, lányok, gimnazisták, ipari tanulók mérik össze tudásukat és nem utolsósorban: szívüket, lelkűket, érzéseiket. A kilenctagú zsűri szigorú kritikus! Percre sem csappan az érdeklődés, bárki álljon is az asztalka mellett. Nem csoda! Az idei verseny is sok meglepetést hozott. A zsűri külön kiemelte a hatvani Bajza Gimnázium tanárnőjét, dr. Papp Zol- tánnét, aki évek óta a művész finomságával készíti fel tanítványait a szavalóversenyre. Az idén is az ő tanulója vitte el a pálmát: Lestyán Katalin, aki a „Haláltánc” c. népballadát szavalva, kimagasló teljesítményt nyújtott. Igaz, hogy csak árnyalati különbséggel van előbb, mint holtversenyben ugyancsak első Junek Károly, az egri Gárdonyi Géza Gimnázium tanulója, aki Madarász:

Csihajda-részletét tette emlékezetessé hallgatói számára, tökéletes előadásával.

A további rangsor a következő:

II. Petrán Katalin, Eger, Gárdonyi Géza Gimnázium, III. Váralljai Zoltán, Eger, Dobó Gimnázium, IV. Kácsor Margit, Eger, Szilágyi Gimnázium, V. Ágoston Ildikó, Eger, 212-es Iparitanuló-intézet, VI. Ráhel Mária, Gyöngyös, Vak Bottyán Gimnázium.

A zsűri még hat helyezettet dicséretben részesített, s jó teljesítményért néhány könyv is került irodalomszerető kezekbe.

Kár, hogy a versenyt csak a versenyzők, néhány szurkoló diáktárs és a zsűri hallgatta. Nagy fegyver a szó, nagy művészet az alkotó gondolatát mindenki számára jól tolmá- j csolni! És nagy dolog az, amikor a széksorokban ülő édesanya keze önkéntelenül megmarkolja a szék karfáját, mert a kis előadó-művész-palánta ajkáról felsikolt egy másik anya hangja:

„Ne lőjj, fiam! Mert én is ott leszek! (Várnai Zs.)

(ádám)

1959. március 25, szerda.

1945-ben jelent meg a Szabad Nép első legális száma.

1821. Görögország függetlenségének napja. Nemzeti ünnep.

1922-ben alakult meg Brazília Kommunista Pártja.

1881-ben született Bartók Béla zeneszerző,

___ __ ,

V N

évnap C?

Ne feledjük, csütörtökön: EMANUEL

liinslT

— VASÁRNAP az egri Művelődési Ház bábcsoportja Verpeléten szerepelt. A bemutatott Csodatevő tündérkönyvek és a Télapó igazságot tesz című bábjátékok nagy sikert arattak a nagyszámú közönség körében.

— AZ EGRI Finommechanikai Vállalat részlegei közül az elektromechanikai részleg érte el a legnagyobb teljesítményt, 181.9 százalékot a negyedik negyedévben.

— TIZENÖTEZER forintot fordítanak Tamaőrsön a községi tanács kezelésében levő malom kerítésének rendbehozására.

— AZ EGRI Finommechanikai Vállalat gépműhelyében kéez áruk, — köztük mikrofonállvány és műanyagszerszámok — gyártását kezdték meg.

— CSÜTÖRTÖKÖN esteS orakor a tánciskola részvevői vizsgabált rendeznek az egri Művelődési Ház nagytermében.

— A GYÖNGYÖSI kisipari termelőszövetkezetek közül a Gépjavító és Szerelő Ktsz érte el a legnagyobb nyereséget az elmúlt évben. A mérlegzáró közgyűlésüket szerdán, március 25-én tartják.

FILM:

Tengerészre vü

Színes szovjet film

Szergej Csajkin tengerész vidáman, nótaszóval serénykedik a Kometa hajón, amikor megérkezik Vagyim, a tenr geréezek klubjának igazgatója, s arra kéri Csajkint, este menjen át a klubba próbaéneklésre. Szergej izgatottan siet a klubba, reméli, hogy ott találkozik bénával, a szép szőke mű- ugrónővel, aki után már évek óta epekedik, de eddig megszólítani sem merte.

E két fiatal — bonyodalmakkal teletűzdelt — szerelméről, és életéről szól ez a szi nes szovjet film, melyet a gyöngyösi Puskin filmszínház mutat be március 26—30-ig.

Moximűnor

EGEI VÖRÖS CSILLAG Az árban (szélesvásznú)

EGRI BRODY

Feleségem a sztár GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Felfelé a lejtőn GYÖNGYÖSI PUSKIN

Tájfun Nagaszaki felett HATVANI VÖRÖS CSILLAG

Szerelem, ahogy az asszony akarja

HATVANI KOSSUTH

A tett színhelye Berlin FÜZESABONY Életem árán HEVES

Cimborák PÉTERVASARA

Fehérek és feketék

a viiA-Q Minőén rA’jA'sqi

műsora.

Egerben este fél 8 órakor: ILYEN NAGY SZERELEM

(Bérletszünet)

Rózsaszentmártonban este 7 ó: BÁSTYASÉTÁNY 77

Francia—olasz koprodukcióban készült Jean Dellanoy A VALLOMÁS PILLANATA című filmje, amely a házasság problémájából meríti mondanivalóját. Főszereplői: Michele Morgan. Jean Gabin és Daniel Gelin.

x

Louis Armstrong szerepet vállalt a HOLDNÉGYED ÉJSZAKÁJA című filmben.

x

Passendorfer, ismert lengyel filmrendező JELZÉSEK címmel izgalmas filmet forgat az ügyeletes éjjeli orvosok életéről,

* w

Az oslói Colosseum filmszínház» ban bemutatták a DRÁGA FÖLD,

szülőhazámnak földje című szovjet panorámikus filmet. A sajtó kiemelte a film technikai eszközeinek tökéletességét és fejlettségét.

Forr a világ címmel mutatta be márciusi műsorát az egri Irodalmi Színpad

forradalom, majd 1917. történelmi nagyságának harci dala.' következtek.

Dózsa forradalma nyitotta meg a magyar történelemben a népek elszánt harcát a jogért és az igazságért. Dózsa akaratát és nagyságát Ady Endre énekelte meg. A magyar reformkor hajnalán, a francia forradalom közvetlen időbeli szomszédságában Martinovics Ignácékat végezték ki 1848- ban felkelt a pesti nép a zsarnokság ellen és Petőfi Sándor halhatatlan lobogással írta dalait a szabadságharcról és a világszabadságról. A második világháború vesztett csatái után megalakult a Magyar Tanácsköztársaság és 133 napon keresztül gyakorolta a nép hatalmát. Tóth Árpádtól fel Jó zsef Attiláig ívelt a forradalmi gondolat és amikor 1945. után megszólaltak a magyar költők és írók, a forradalmi érzés ás újatakarás nagy alkotásokra késztette őket.

Békés István összeállítása és összekötő szövege igényes irodalmi munka. Az irodalomtörténet lapjait úgy forgatja, hogv a versek és a történelmi események megfelelő kölcsönhatásban maradjanak.

A fővárosi vendégművészek adták a műsor zömét. Jancsó Adrienne előadóművészetét jól ismeri az egri közönség é« most mégis új színt hozott az elmondott versekkel: a versek férfias heve-lobogása háborgott szavaiban Békés Rita intellektuális művész, aki meg akarja értetni az írás mondanivalóját hallgatóival. Eszközei egyszerűek és célravezetőek Tallós Endre nagy lendülettel adta elő műsorszámait, s hangja nemes pátoszt, mély átérzést szólaltatott meg Velenczei István ugyancsak nagy hatással

IXem tudom, mondtam-e már...

... hogy van a magyar nyelvben egy háromtagú szó, mely arcátlan pimaszsággal uralja a helyzetet, és lassan hovatovább oda jutunk, hogy egész gazdasági, kulturális, kereskedelmi és politikai életünk rákfenéjévé válik.

Influenzás vagyok. Kalmopirint kéne venni.

— Momentán nem adunk kalmopirint orvosi vény nélkül — mondja a gyógyszerész.

Nem baj. Akloor némileg pótlom vitaminhiányomat. Vásárolok narancsot.

— Momentán nincs narancsunk — csicser'i a csemege-tündér.

— Jó lesz citrom is.

— Momentán citromunk sincs — csivitel a válasz.

Fuccs neki! Legalább iszom a cukrászdában egy-egy narancsszínű kátrányszörpöt.

— Momentán nincs szörpünk — sajnálja udvariasan a felszolgáló.

Mehetek a sóhivatalba.

Jó. Megyek a sóhivatalba. Keresem Só- házy sóügyi előadót.

— Momentán házon kívül van — sajnálkozik a titkárnő.

Mindenütt momentán. Momentán nincs semmi. A momentán előtt még volt. Miért nem jöttem akkor. A momentán után is lesz. Akkor is jöhetek. De most momentán van. És ha momentán van, akkor momentán nem jön a helyi járat, és akkor momentán leltároz az OFOTÉRT, és akkor momentán nem érnek rá az ügyemmel foglalkozni, és

akkor momentán nem töltik meg a golyóstoliam, de ez momentán nem is olyan nagy baj,, mert momentán nem lehet papírt se kapni, és ezért f momentán ne szidjuk o körösztanyjukat, mert momentán köröszt- anyjuk sincs, és különben is momentán odafönn is átokszünet van, mert momentán az ügyeletes angyal is kiszálláson van, és a helyettes momentán dühöng, hogy miért nem kaphat premcsit momentán.

Momentán ... Nem ma, vagy ezen a héten, vagy folyó hóban, vagy a huszadik században, vagy a jelen évezredben, hanem momentán, ami jelenthet öt percet is. meg tízezer évet «,« A kormány >uk Idle ne momen. ózni egy intézke momentán

megszabja, hogy á momentán momentán legfölebb naponta fél-' kilenctől tízig tart-] hat. De a kormány, momentán nem hoz; ilyen rendeletet.

Ha pedig ' nekem] momentán mindez nem tetszik, momen-; tán akkor sem tehe-; tek semmit, legfel-, jebb megírhatom ezt', a krokit, viszont mo-‘ mentán nem modhat-', ják, hogy momentán' gyengécske az írá-. som, mert erre én] momentán azt vála-] szolom, hogy momen-’, tán nagyon sajnálom.', de momentán jobb', humorral nem szol-', gálhatok, mert mo-\ mentán mindenki', tudhatja, hogy momentán van, és hogy' momentán nincs sem-', mi.

Momentán tálán • még momentán sincs.'.

— ró.— '

elevenítette meg az európai forradalmak és a magyarok diadalmas esztendőiről szóló írásokat.

A Gárdonyi Géza Színház művészei közül Stefanik Irén, Csapó János, Herédy Gyula, Horváth Árpád, Kautzky Ervin, Kárpáthy Zoltán, Szüry György, Palotai Ferenc és Béres Károly mély átéléssel tolmácsolták műsorszámaikat.

Az összekötő szöveget Pálffy György olvasta fel.

A műsor befejező számaként az I. számú ált. iskola énekkara énekelt Pogány Ferencné vezényletével.

A műsort Kozaróczy József

rendezte. Az egyes számok és az összekötő szöveg közötti időrészeket jól átkötötte a zenei rész, a teljesen fekete háttér gzonban — a vetített kénekkel — nem élénkítette a kívánt mértékben a műsort.

Az előadást nem telt házak nézték végig. Akik bent ültek a nézőtéren, lelkesen tapsoltak a kétórás műsornak, de kevesen voltak. Lehet, hogy az ünnepségsorozatban erről az előadásról megfeledkeztek: erre a hétfői napra nem gondoltak azok, akik az Irodalmi Színpad ügyét a szívükön viselik. Az Irodalmi Színpad nem sznobság kérdése. Lehet, hogy a kö- ' zönség tartózkodásában részes a legutóbbi irodalmi műsor félresikerült ügye is de ez nem mentheti a hétfői előadás iránt megnyilvánuló részvétlenséget. Bacsányit, Petőfit, Ady Endrét, Tóth Árpádot hallgatni, vágj’ Majakovszkijt — az angolokról és a franciakról külön nem is szólunk — mindig élvezetet jelent. Nemcsak a művészek, de az előadás is megkívánta volna, megérdemelte volna a na'gyobb érdeklődést.

(/. a.»

A Kelemen László Irodalmi Színpad hétfőn mutatta be márciusi műsorát Forr a világ címmel. A műsort összeállító Békés István összekötő szövege a forradalmakról, a forradalomról, az emberiségnek, az elnyomott népeknek az igazságért, és jogért barikádra menő elszántságáról és harci szándékáról szólt. A forradalmi lelkűiét angol poétái, a francia forradalmak zászlóvivői, az európai szabadságmozgalmak világirodalmi jelentőségű alkotásai után, az 1905-ös orosz j