Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-25 / 71. szám

S959 március 2S., szerda ?íeppjs«€5 & Bartók Béla (1881 -1945) Ha élne, ma lenne 78 éves.. IL'mlékezést írni Bartók- ról nagyon neh.z. mert előttem ezt már sokan meg­tették, hiszen hazánkban éiő Bartók-kultusz van. Nagyszentmiklósom született 1881 március 25-én, ahol apja tanár volt. Hátéves korában árván maradt, édesanyja ne­velte. A gyenge szervezetű kisfiú legnagyobb érdeklődési területe a zene. Szinte észre­vétlenül tanult meg zongo­rázni, iskolában is jó tanuló volt. Már ekkor is fegyelme­zett volt, mint végig egész életében. Zongoraművésznek készült, a századforduló alatt végezte zeneakadémiai tanulmányait. Erős hatással volt rá Liszt ro­mantikus művészete, de meg­ismerkedett Debussy és Ri­chard Strauss műveivel is. A zseniális művész érezte, hogy Liszít nyomdokain följebb ha­ladni nem lehet. A romanti­ka stílusában Lisztéi senki túl nem szárnyalhatja. Az idők is megváltoztak Liszt óta. Bartók megsejtette, hogy más irányban kell keresnie a zene forrását, ez a terület pe­dig a városi zajtól elzárt fa­lusi világ, ahol érintetlenül él a magyar nép csodálatos kin­csestárai a népdal. 1905-beh, tanu’mányai befe­jezése után tanára 'ett a Ze­neakadémiának. Kitűnő peda­gógus volt, nagyszerűen taní­tott, de feljegyzik róla, hogy nem szerette ezt a munkát. Vakációban elment a város­ból, el az ismeretlen falvak ba, ahol csodálkozással és idegenkedéssel fogadták a „nadrágos" embert és n^gy nehézségek közben gyűjtötte a néodalokat. A zenei élet vezetői nem ért:k ezt, kicsit bolondnak tartják érte. Tá­mogatni? Miért? N ncs értel­me ... Kodály Zoltán megér­tette őt és megosztva ve’e a küzdelmet, társa a munkában és igaz barátja. r Iső fiatalkori művei ■*-J után. — amelyet ro­mantikus stílus hatása -alatt komponált — új hangokat íit meg műveiben, s új harmóni­ákat. A kritika lesújtó, érthe­tetlennek találják művet. Mindez nem keseríti el, érzi, tudja, hogy elhivatottja a ze­nének s ez a meg nem értés nem téríti el útj ától. mint ahogyan a csillagoknak is megvan a maguk kijelölt pá­lyája. l&ll-tőa új korszaka kezdő­dött zeneszerzői pályafutásá­nak. Ebb°n az időben készül­tek a; Kékszakállú herceg vá­ra (1911), a Fából faragott ki­rályfi (19161 és a Csodálatos mandarin (1919) című drámai művek. 1919-ben a zenei direktóri­um tagjaként élénk tevékeny­— ...lásd be ezt az°rt nem tett volna szabad mer*enned... Utóvégre egy emberről van szó. — Emberről, emberről... én is ember vagyok... Különben is, nem dől össze a világ, ettől még nyugodtan kilőhetik a ti­zedik szputnyikot is... Ember­ről van szó! Nevetséges... Hát én mi vanyok? Nekem nincse­nek gondjaim én nem követ­hetek el hiba*? Mi vagyok én, csalhatatlan János? — Nem erről van szó... Kö­vethetsz el hibát, de akkor le­gyen gerinced megmondani utána, hogy az adott vélemény nem volt alapos, ideges voltál, sok volt a munkád... — Igen... igen, nagyon ideges voltam... — Ne . kapaszkodj bele... Ez nem lehet mentség a számodra ... Csak úgy odavetni, hogy igen, hallottad, csinált valamit októberben, s ezt minden meg­alapozottság nélkül mondani, arra nem lehet az mentség, higy ideges voltál.. — Hallottam valóban hallot­tam, csak akkor nem jutott eszembe, hogy mit és kitől . Különben is olyan ember ez, hogy nyugodtan fel lehet téte­lezni róla mindent... — Mi az, hogy olyan em­ber... Mi az. hogy fel lehet té­telezni róla mindent? Ugyan, mh magyarázkod­jam most... Még a tekinteté­ből se lehet biztatót kiolvasni Hem is lehet olvasni a te ki étéből, mert sohasem néz az mber szemébe. Mindig ir­séget fejtett ki a Tanácsköz­társaság idején. 1923-ban jelent meg Tánc szvit című műve. Apróbb-na- gyobb művek után ismét je­lentős állomás a Cantata pro­fana (1930), zenehúros és ütőhangszerekre és cselesztára (1936), majd nemsokára a Szonáta két zongorára és ötösökre. Mint zongoraművész nagy sikereket ért el ebben az idő­ben. bejárta a világot, s min­denhol őszinte lelkesedés fogadja a szerény, halksza- vú, de tökéletes előadómű­vészt. Közben gyermekkórusokat komponált és 1937-ben részt vett egy Éneklő Ifjúság hang­versenyén, amely számára is nagy élmény volt. Először hal­lotta kórusműveit’ üde, gyer­mekhangokon megszólalni. Ez időre esik a Mikrokozmosz 6 füzetének komponálása is. Ezt a „kis világmindenséget'“ Pé­ter fia számára írta. Nem­csak technikailag, de zeneileg is nagyszerű nevelőerő rejlik e művekben. „Gyermekek­nek” című füzetei szintén nél­külözhetetlen pedagógiai érté­kű művek. IV em tudjuk, kit csodál­■*-’ junk és ■ tiszteljünk benne legjobban: a nagyszerű előadóművészt, vagy pedagó­gust. a • népdalgyűjtőt és ze­netudóst, aki vizsgálta és rendszerezte az összegyűjtött népdalokat? Vagy az előre­mutató nagy zeneszerzőt, aki­nek nevét ma már Sanghai- tól San-F’-anc’zcó,g nv'oden- hol ismerik? Vagy csodáliuk benne az embert, aki egy­szerű volt és mégis nem min­dennapi? Életcélja ez: „Én részemről egész életemben minden téren, mindenkor és minden módon egy célt fogok szolgálni, a magyar nemzet és a magyar haza javát.” A fasizmust nem várta be. Érezte, hogy életcélját abban a rendszerben nem szolgál­hatja. 1940-ben Amerikába emigrált. Amit Amerikától re­mélt, nem vált valóra. Utolsó ott írt műveiben a magyar haza utáni vágyakozás szólal meg, egyben ezek legkiforrot- tabb, legszebb művei: Concer­to, Hegedűverseny és a III. zongoraverseny. Hosszas be­tegség után, szegényen halt meg New Yorkban, 1945 szep­tember 26-án. Még megérte a felszabadu­lást és szeretett volna haza­jönni, de már nem tudott Teste ott nihen, de lelke itt él közöttünk. Még sokan vannak, akik nem értik meg őt. Ez érthető is. ö előremutató, megelőzte korát. Ki hinné, hogv Beet­hoven IX. szimfóniáját az ő idejében előadhatatlan műnek bélyegezte a szigorú kritika Ma minden ember csak gyö­nyörködni tud már benne. A? kétségte’en, hogy Bartók ze­néjét élvezni csak bizonvos zenei tanu’tság után lehet Bartók és Kodály álma hogy a zene mindenkié legyen, ma már nem el m-h “tetten, a meg­valósulás felé halad A ddig is, míg ez bekövet- ^ kezik, ne zárkózzunk el Bartók zenéiétől, legyünk boldogok és büszkék, hogv ezt a nagv lángelmét a magyar haza adta a világnak! Pog"”” F"r«mcné, a TIT tagja ESJ iskolai félév apa't 900000 forint ér. ék a társadalmi munka Az iskolai év megkezdése­kor mozgalom indult Heves megyében az óvodák és isko­lák társadalmi megsegítésére. A félév végéig közel 900 000 forint értékű társadalmi mun­kával segítették, fejlesztették a Heves megyei szülők diá­kok az óvodákat, iskolákat, Kollégiumokat. A társadalmi munkában a hatvani Bajza Gimnáziumé az elsőség Az iskola bővítéséhez a kollég'sta diákok kavicsot és homokot termeltek Ki a Zagyvából, a téglagyárban segítettek a szükséges tégla- mennyisig kifermelésében. Kimeszelték a tantermeket, sportpályát és szabadtéri szín­padot építettek. A hatvani X. sz. általános iskola szü’ői munkaközössége 10 000 forint értékű társadal­mi munkát végzett a tanter­mek fel szerű lsének elkészíté­sével és javításával. A mát­rafüredi óvodások szülei kö­zös erővel frissítették fél a játékkészletet, úgy, hogy egy óvodásra 114 forint értékű társadalmi munka, s anyagi hozzájárulás jutott. A gyöngyösi II. sz. általános iskola szülői munkaközössé­gében dolgozó édesapák pedig úttörőszobát létesítettek Búzás. ff ' B) autQina’izálf fúrógép A moszkvai csiszológépgyár­ban új fúrógépet szereltek fel, amely négy .mikron pontosság­gá1 működik. A szokásos fúró­gépnél a munkásnak optikai műszer se'dt'-égóvel mmdpgvre fig'-e’nie kell. hogy jól van-e beállítva a munkadarab. Az új gépnél a koordinátákat op­tikai műszerek 190-szoros na­gyításban ernyőre vetítik. A húsvéti ünnepi nyitvatartás Húsvét előtti héten a bol­tok a szokásos nyitvatartás szerint árusítanak. Március hó 29-én, húsvét vasárnapján, vasárnapi nyitvatartási keli ! eszközölni, tehát az üzletek zárva tartanak. Március 30-án, húsvét hét­főjén a tejet árusító boltok 8— 10 óráig, az illatszer boltok 9— 12 óráig tartanak nyitva. Minden egyéb boltot húsvét hétfő.én zárva kell tartani. Április 4-i ny tvatartós Az ünnep előtti héten az üzletek rendes nyitvatartási idő szerint árus'tanak Április 4-én, felszabadulá­sunk ünnepén, minden üzlet zárva tart. Április 5-én, va- sárrtap, a tej árusító boltok 8—10 óráig tartanak nyitva. Egyéb üzletekre a vasárnap1 nyitvatartás vonatkozik. A Tanácsköztársaság 4«. évforduló la tiszteletére az egri Gárdonyi Géza Gimnázium és Tanítóképző sportköre ünnepi sporthetet rende­zett. Képünk a nagysikerű péntek délutáni sportbemutató zárómon zanatát ábrázolja: a gimnázium le gjobb tornászaiból összeállított szép kivitelezésű óriás-gúlát. TV Tolvajt, orgazdát és okirathamisítót ítélt el a bíróság Suha Bertalanná, egri lakos ellen a városi és a járási ügyészség visszaesőként és üz­letszerűen elkövetett lopás és közveszélyes munkakerülés bűntettéért emelt vádat. Forgó Jánosné, egerbaktai lakos el­len pedig orgazdaság bűntette miatt indí*ott eljárást. Az elsőrendű vádlott már 14-szer volt büntetve lopásért, s úiabb bűntettével ismét a bíróság elé került. Egerbaktán és környékén ismereten sér­tettektől pontosan meg nem állapítható értékű személyi tulajdont lopótt el. A lopott holmikat Tarna’eleszre és He­vesaranyosra vitte, ahol a Te­réz nevű lányával árusította. Forgó Jánosné, egerbaktai lakos, az elsőrendű vádlottól a lopott holmik nagy részét megvásárolta, s azt fölös áron adta tovább. Az egri járásbíróság dr. Medgyesi Iván: tanácsa Suha Bertálannét háromévi és két- hónapi börtönbüntetésre, For­gó Jánosnét pedig öthónapi börtönre és 200 forint pénz- büntetésre ítélte, börtönbün­tetését azonban háromévi pró­baidőre felfüggesztette. ★ Tóth bírja József, egri lakos ellen 25 rendbeli okirathami­sítás és csalás bűntette miatt emelt vádat a városi és járás: ügyészség. A vádloft az egri Műemlék Bizottságnál mint állandó fu­varos dolgozott. 25 rendbeli fuvarlevelet hamisított meg, részben úgy, hogy a súlyt, a távolságot és a fordulók szá­mát kiiavítötta. így a társa- öa1mi tulajdonban közel 2000 forint kárt okozott. A járásbí­róság nyolehőnani börtönbün­tetésre és 300 forint mel'éjf- büntetésre ítélte. A vádlott fellebbezett. •k Ugyancsak bíróság elé ke» rült Orosz Mihály egri lakos is, aki hatósági közeg elleni erőszak bűntette miatt került összeütközésbe bírósági szer­veinkkel. Orosz Mihály 1959. január 11-én az egri Vadászktirt előt­ti tömegverekedés részvevőit szétoszlatni igyekvő rendőrök közül Knrcsovics József rendőr-szakaszvezetőt, majd Birizdó Józsefet is meeütötte, aki 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. A járás* bíróság Orosz Mihály segéd­munkást 10 hónapi höriönbün- tetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. Vizsgáztak a noszvaU ezüstkalászos tanfolyam hallgatói 'Tudósítónktól) Két évvel ezelőtt, 1957. no­vemberében a lelkes, fiatal agronómus hozzáfogott az ezüstkalászos gazdatenfolyam szerve-éséhez. A hosszú téli estéken szorgalmasan jegyez- gettek, vitatkoztak, tanultak, öregek, fiatalok — harminc­hármán. Volt, aki közben ab­bahagyta. de az első évről 23 gazda vizsgát tett. ...és most itt a végle°es vizs­ga napja. Eltelt a két észtén­zott. Különösen komoly felké­szültségről tettek tanúságot Magyar Vilmos, Dienes Béla és Káló Géza, akik ugyan lúl vannak az 50-en, de szorgal­muk, figyelmük né’dául szol­gálhat a fiataloknak. Tóth elvtárs zárós-avaiban örömét és mege'é'’pdé«é+ felez­te ki, mert — mint mondót,a — „jól vizsgáztak” a tanfo­lyamhallgatók. Kérte, elméle­ti tudásukat most már a gaz­daságukban hasznosítsák, s ha a közös utat vá’asztiák. ott is gvümölcsöztessék a két év alatt szerzett tudást. Igen kedves epizódia volt a vi-sgának az. anrkor Dienes Béla bácsi kicsit zavartan, ki­csit diákosan, de igaz szívből megköszönje a több’ek nevé­ben Székely Ferenc agronó- mosnak kitartó, komoiy mun­káját és vezetését. A vizsga után közös vacso­rával, borozgatás melletti be­szélgetéssel ünnepeltek az új­donsült ezüstkalászos gazdák. A vidám, kellemes es“én sok mindenről szó esett. Igen, igen oengett a húr — ... hátha iobb ott. ahol többen va­gyunk?...” Majd elválik! Sorozatgyártás műanyaga ól Az Egri Finommechanikai Vállalat műanyag cikkexet gyártó részlege a negyedik negyedéves tervét nem tudta teljesíteni azért, mert először mint új üzemben kísérleti gyártás folyt. Fé automata fröccsöntőgépet vásároltak, de a termelés nem indu’t meg az új gépén. Március tonaoban helyezik üzembe és kezdik neg a sorozatgyártás“ a mű- anyagcikkeket gyártó részlege ben. dő. s a tanfolyamhallgatók ar­cán komoly figyelem feszül Hiába! A vizsga vizsga maran, az izgalom izgalom marad, még ha átlépte is az ötvemri az, akinek számot kell adnia tudásáról. Tóth István * elvtárs, a me­gyei tanács titkára elnökölt a v'zsgán. A megnyitó u+án nö- vénvtermesz+ési és állatte­nyésztési. végül üzemszervezé­si kérdéseket kaptak a hallga­tók. Minden gazda iól vizssá­AAAAAAAAÖ iAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAí den rendben van... Nem igaz?5 — Nem! Nem igaz. nem igaz-1 ság. amit mondasz... Pénzzel> nem lehet mérni embert... > Mond'am már. de ú"y látszik? rossz sorrendben... A pénz is? számít, de égy embrr bzcsü-í leiébe gázoltál, megráqa'maz-í tál egy embert, akit alig is-< mersz egy embert, akirő1 csak< annyit tudsz, hogy nem néz a< szemedbe, s errö1 neked rosszá emlékeid vannak s még azt.? hog i valaki*ól valamikor, hal- S lottíl valamit... Hát m‘csodal ember vagy te? Hát em-> bér r—*■ *?? — igazgató elv-? társ? S ezek u*án majd lesz> képed odaállni az üzemi érte-? kéziét elé. a munkások elé és? szónokolni? r"-tns vaguok$ benne, hogo te se mersz majd : a sze’-’ü’” közé nézni! < — Ne kínozz már minek az< a sok beszéd... Mindezt tudomi én is, a jene enné meg hogy? az embernek annyi go~dm < baja van... Hát most mit esi-s náljak? Hogyan lehetne segí-X feni a do1 gon mert végered-X menyben is igazad van, irtóz csúnyán 'iselkedtam... — Gondolkozz még. s tedd> azt, amit én, a lelkiismereted? diktáltam... V,1 ,,, $ ... a férfi felállt aijPjdról.í s elgondolkozva megindult ha-< zofe'é Vasárnap délelőtt volt < szikrázó *avasz. $ — Meg i'é'ze látooatni ezt cr> 'mbert .— mormolta magába > á h°lvoslöleo bólintott is rá? mindjárt ? is az első fára .. Ki kérdezte meg, hogy a feleségem miért halt majdnem bele a szülésbe, s miért rándul még mindig össze, ha a házban valahol be­csapják az aitó*? Fn nem va­gyok bibliai hős, aki kenyérrel dobja vissza azt. aki kővel ha­jította meg... Én egyszerűen ember vagyok, aki nem tud, de nem is akar felejteni... A beosztottaidat letorkolha­tod, a feletteseidet elkápráz­tathatod szóbőségeddel de en­gem nem Én nem hallgatok, s ezt úgyis tudod. Mintahogy azt is tudod hogy azok nem kér­dezték tőled, s mi nem azok vagyunk... Azok megtehet­ték hogy gazemberek legye­nek, mert évpen azt nem tudták vo'na megtenni, hogy ne azok legyenek... De mi m’g ezt se, még ennyit sem tehetünk meg. Ezt egyébként éppen olyan iól tudod, mint én, erről be- zéltél a taggyűlési felszólal­ódban is, őszintén is gondoltad, érezted... S most engem, ma­gadat akarod félrevezetni... — Nagy ügyet csiná’sz egy geredményben semmiségből Nem lesz főkönyvelő belő e amire talán meg se felel lám dolgozhat élete végéig í becsületes, majd adok neki lanti fizetésemelést... S min­ségért, a tevszerűségért, az anyagnormáért, az átlagbérért ... Ezért! Azért még egy igaz­gatót se állítottak bíróság elé, vagy váltottak le, mert nem tudta, hogy az anyagosztály egyik dolgozója mikor feküdt skarlátban... S különben is, le­het, hogy hibát követtem el, mondtam már, de ebből ostoba­ság messzemenő következteté­seket levonni... — Látod, ez a te bajod... Hi­bát követtél el, egy kis önkri­tika, s aztán minden rendben van... Legalább is azt hiszed... Nálad, úgy látszik, az ember ott fekszik az anyaghányad és a programszerűség kimutatásai között... Dehogy is között... alatta, a fiók legmélyén... Nem vagy képes magadba nézni, őszintén és igazán elismerni, hogy ostobaság volt tS'.ed, amit csináltál, hogy tenned kell va­lamit, hogy szólnod kell nekik: várjanak a döntéssé1 cm/r alaposabban utána nézel a do­lognak... — Elegem volt már a prédi­kációból, nagyon is elegant. Akkor... akkor, ki törődött 've­lem? Mi? Ki kérdezte, hogy az én gyerekeimnek lesi e enni­valója, ki kérdezte, hogy m: lyen ember vagyok? és még remegni kelU , hogy vajon mikor kötnek ft tőztam az olyan emberektől, akik nem mertek a másik sze­mébe nézni... Emlékezel te is arra az őrmesterre, aki a leg­vadabb ordítozás közben is a földet nézte? Na, ugye! Mikor a kerethez került, ezreket kül­dött a halálba... — Nevetséges vagy, te is tu­dod, hogy most csak indokokat keresel... Ennek az embernek három gyereke van... Ennek az embernek nemcsak egysze­rűen nagyobb megbecsülést, de havi ötszáz forintot jelentett, hogy te. a felettese, csak úgy odavetetted, hogy hallottál ró­la valamit... Nem érted? Öt nem ismerik, őt rajtad, felette­sén keresztül akarták először megismerni... S bemutattad' — De hisz én sem ismerem, s nem is tudtam, csak néhány napja néz*em m*g újra az ön­életrajzát, hogy három gyereke van. — Szégyelld magad... ezzel különösen nem dicsekedném., majd két éve dolgozik nálad egy ember, s jóformán azt se tudod, kicsoda micsoda, s még­is véleményt, s milyen véle­ményt adsz róla... — Nem ismerhetek minden­kit, nem tudhatok mindenki­ről mindent... Igazgató vagyok és nem lelkipásztor.. Engem a tervért vesznek elő, az önköli­GYURKÓ GÉZA.“ (UÍé

Next

/
Oldalképek
Tartalom