Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-22 / 69. szám

1959. március 22., vasárnap ífepüísáö ■4 szocialista forradalom felé .Mindenkihez!! S9 SS* 1919. március 2l-e sorsfor­dulót jelentett a magyar pro­letariátus történetében. Ezen a napon, a magyar proletariátus, amely több évtizedes harcot folytatott a tőke kizsákmányo­ló hatalma ellen, egyszerre el­érte célját, megszüntette egyik napról a másikra a kizsákmá­nyolást és a maga kezébe vette sorsának irányítását. A prole- . tárforradalom amely a mun­kásság kezébe adta a hatal­mat, szükségszerűen követke­zett az adott kül- és belpoliti­kai helyzetből és az egész dol­gozó Magyarország leghőbb óhaját váltotta valóra. 1918. őszétől a magyar for­radalmi helyzet rendkívül gyorsan fejlődött. Mintha csak a hatvan évvel előbbi forra­dalom eseményei ismétlődtek volna meg Magyarországon. Európa keleti felén élet-halál harcát vívta az első szocialis­ta állam és győzött az antant­támadók ellen, nyugaton vi­szont a jobboldali szociálde­mokraták segítségével a bur­zsoázia arra törekedett,_ hogy vérbe fojtsa a baloldali mun­kásmozgalmat. Ebben a hely­zetben Közép Európában a ma­gyar forradalom egyre jobban balra tolódott és világossá vált, hogy a magyar dolgozók hatalmas tömegei követni kí­vánják az orosz proletariátus nehéz, de példamutató útját. A magyar munkásság for- radalmasodását elsősor­ban a rendkívül súlyos belső gazdasági helyzet váltotta ki. Az egyre nehezebbé váló meg­élhetési viszonyok között a munkásságnak mind nagyobb tömegeik kezdték úgy látni, hogy a válságból csak a mun­káshatalom adja meg a kive­zető utat, csak a munkásállam tudja biztosítani a munkához való jogot s ezzel együtt az emberi megélhetést is. így kö­vetkezett be a magyar mun­kásság rendkívül gyors forra- ' dalmasodása. 1918. novembe­rében a munkásság hatalmas tömegei és a katonaság is bíz­nak a Károlyi kormányban. December végén a kommunis­ta mozgalom még csak gyerek­cipőben jár. Január végén még keresztül tudják vinni a szociáldemokrata vezetők a kommunisták kiíratását a munkástanácsból és el tudják érni, hogy február 22-én nagy munkástömegeket mozgósítsa­nak a kommunisták ellen. Négy hét múlva pedig ugyanez a pesti munkásság fel­vonul a gyűjtőfogház elé, hoey ha kell hát erőszakkal is ki­szabadítsa a kommunista ve­zetőket. A súlyosodó belpoli­tikai helyzet — párosulva a szinte megoldhatatlan kü1 poli­tikái helyzettel — megadták a végső lökést a proletárforra­dalom kitöréséhez A szociál­demokrata pártvezetőség nagy része is belátta, hogy az adott viszonyok között nincs más kiút, meg kell egyezni a kom­munista vezetőkkel. Létre kell hozni a munkásmozgalom egy­ségét, és a kommunista és szo­ciáldemokrata munkások egy­ségére támaszkodva, meg kell teremteni a proletárdiktatúrát, pzek a gondolatok vezet- ték el a szociáldemok­rata vezetőket a gyűjtőfogház­ba, hogy tárgyaljanak Kun Bélával és társaival. Március 21-én délben létrejött a meg­egyezés oly módon, hogy a szociáldemokrata vezetők lé nyegében elfogadták a kom­munista párt , követeléseit. Bőhm a megégyezésről azt jegyzi meg könyvében: „A fe­lülkerekedett kommunisták diktáltak, az alapjában megin­gott szociáldemokrata párt ka­pitulált.” A gyű itőfosháían történt megegyezés szövege a következő: „Határozat. Az egyesülés azon az alapon történik, hogy a párt és a kor­mányhatalom vezetésében a két párt együttesen vesz részt. A párt a proletariátus ne­vében átveszi az egész hatal­mat A proletárság diktatúrá­ját a munkás-paraszt és ka­tonatanácsok gyakorolják. Ép­pen ezért természetszerűleg, és véglegesen elejtődik a nem­zetgyűlési választások terve. Haladéktalanul megterem­tendő a proletárság osztály­hadserege. amely a fegyvert teljesen kiveszi a burzsoázia kezéből. A proletárság uralmának biztosítására és az antant im­perializmusa ellen a legtelje­sebb és legbensőbb fegyveres és szellemi szövetség kötendő az oroszországi szovjet kor­mánnyal.” A határozatot az SZDP részéről Landler Jenő, Weltner Jakab, Kunfi Z ágmond, Pogány József és Haubrich József, a Kommu­nisták Magyarországi Pártja rés érői pedig Kun Béla Szántó Béla, Vágó Béla, Jan­csik Ferenc, Vántus Károly, Chl^pkó Ede, Seid er Ernő és Ra' lovits József írta alá Lét­rejött tehát a munkásmozgalom egysége, s az immár szerveze­tileg is egységes proletariátus kezébe vehette az ország irá­nyítását. Az okmányt aláíró szociáldemokrata vezetők kö­zül később Landler Jenő és Pogány József, az illegális kommunista párt harcosai és vezetői lettek, Weltner és Haubrich jobboldali szociál- 1 demokraták voltak akiknek az őszinteségében még ekkor is kételkedhetünk. Feltehető ' ugyan, hogy az események sod- I ra ezeket is magával sodorta. Haubrich a Vasas Szakszerve- ! zet főtitkára volt és a vasasok I kiáltották ki elsőnek a prole­tárdiktatúrát. Kunfi centrista volt. aki a határozat megho- I zatalakor őszintén csatlakozott az új párthoz és a Tanácsköz­társaság idején közoktatási téren számos helyes intézke­dést is tett Később azonban megtört pályája és már 1919. nyarán szembeszáll a Tanács- köztársaság számos intézkedé­sével. A szélső 'jobboldal, Garami, Peidl és még több más jelen­téktelenebb szociáldemokrata vezető kimaradt az egyesült pártból, félreálltak, később pe­dig tevőlegesen1 is szembefor­dultak a proletárdiktatúrával. Ilyen előzmények után ült össze március 21-én este 7 órakor a Munkástanács, hogy formálisan is kikiáltsa a pro­letárdiktatúrát. A proletárdik­tatúra kikiáltását Garbai Sán- doy jelentette be az egybe­gyűltek előtt és szinte minden szavát tomboló lelkesedés kí­sérte. A Munkástanács ülése után megalakult a Forradalmi Kormányzótanács, amelynek elnöke Garbai Sándor lett. Belügyi népbiztos Landler Je­nő, földművelésügyi Csizma­dia Sándor és Hamburger Je­nő, pénzügyi Varga Jenő, kül­ügyi Kun Béla, közoktatásügyi Kunfi Zsigmond, kereskede­lemügyi Landler Jenő (ideig­lenesen), hadügyi Pogány Jó­zsef, igazságügyi Rónai Zol­tán, szocializálási népbiztos Bőhm Vilmos volt. ti a megnézzük a népbiz- tosok névsorát, megál­lapíthatjuk, hogy egyedül Kun Béla tartozott a kommunista párthoz, a többiek a szociál­demokraták közül kerültek ki. Ebből azonban nem vonhatjuk le azt a következtetést, mint­ha a Forradalmi Kormányzó- tanács megalakulása a jól bol- dali erők uralomra jutását je­lentette volna. A szociálde­mokraták közül kikerült nép­biztosok többsége is olyan volt, akik ekkorra már eljutottak a kommunista meggyőződésig és később is harcos tagjai lettek a kommunista pártnak. Az olyan centristák, mint Bőhm, vagy Kunfi, ekkor még telje­sen egyetértettek a proletár- forradalom célkitűzéseivel. Egyedül Rónai Zoltán a-*, akit eleve a jobboldali vezetők kö­zé lehet számítani. A proletariátus forradalma vér nélkül győzött. A kispol­gárság és értelmiség főleg na­cionalista szempontból még örömmel is fogadta a Tanács- köztársaság kikiáltását. A bur­zsoáziának pedig sem ereje, sem bátorsága nem volt ahhoz, hogy az új átalakulással szem­beszálljon. Károlyi Mihály proklamációt intézett a nem­zethez, amelyben vázolta az új helyzetet. A kiáltványt így fejezte be: „Én, mint a Ma­gyar Népköztársaság ideigle­nes elnöke, a párizsi konferen­ciának ezzel a határozatával szemben a világ proletariátu­sához fordulok igazságért és segítségért, lemondok, és át­adom a hatalmat Magyaror­szág népei proletariátusának.” * Forradalmi Kormányzó- tanács még a győzelem estéjén az egész világ munkás­ságának a tudomására hozta, hogy Magyarországon győzött a proletárforradalom. A ki­áltvány szövege igy kezdődött: „Mindenkihez! Magyarország proletariátusa a mai' nappal a maga kezébe vesz minden hatalmat.” A kiáltvány tartalma a kö­vetkező volt: A polgári világ összeomlott. A koalíciós kormányzás csődbe jutott. A magyar forradalom­nak egyetlen eszköze a maga megmentésére a proletárdik­tatúra, a munkások, és föld­művelő szegények uralma. En­nek megvalósítása érdekében egyesült a kommunista és szo­ciáldemokrata párt, s kikiáltot­ták a Tanácsköztársaságot. A kiáltvány már vázolja azokat a nagy jelentőségű gazdasági és szociális intézkedéseket amelyeket a diktatúra folya­mán megvalósítottak, vagy amelyek - megvalósítását meg­kezdték. Kimondja a kiáltvány, hogy az új proletárállam hatalmas proletárhadsereget szervez és testvéri üdvözletét küldi Szov­jet Oroszország, valamint az egész világ proletariátusának és fegyveres szövetséget ajánl fel a harcoló orosz munkás­ságnak. A kiáltványban felszó­lították a szomszédos országok munkásait, hogy forduljanak szembe Párizzsal, szövetkez­zenek Moszkvával, állítsák fel a Tanácsköztársaságot és fegy­verrel kezükben szálljanak szembe a hódító imperialisták­kal. Fz a kiáltvány jelentette-Lí a magyar proletárállam első megnyilatkozását. Ezzel kezdetét vette az a 133 napos hősi küzdelem, amelyben a magyar proletariátus az egész világ előtt bebizonyította, hogy a proletariátus az ál­lami és gazdasági élet minden területén megállja a helyét és le tudja magáról rázni a bur­zsoázia igáját. Újabb 10 hold komlót telepítettek A Hevesi Állami Gazdaság­nak már korábban volt 10 hold komlója. A komlót kísérletkép­pen telepítették. A gyakorlat azt b'zonyította, hogy a sör­gyártás e fontos alapanyagát a gazdaságban sikerrel lehet ter­meszteni. Az elmúlt évben holdanként 240 kilót adott a komló, mázsá­jáért 5800 forintot kapott a gazdaság. A kezdeti sikereket látva, a gazdaság vezetősége elhatároz­ta, hogy tovább folytatja a komló-telepítést és újabb 10 holdat telepítenek az idén. Je­lenleg a huzalkifeszítés tart, de végzik a régebbi ültetésű kom­ló műtrágyázását is. Megkezdték a taviszi eidősííési munkákat A Nyugatbükki Erdőgazda­ság do’gozói már hozzáfogtak a tavaszi erdősítési terv végre­hajtásához. Az elmúlt héten megkezdték a csemete- és su- háng-kiemeléseket A munka­erőt már nrndenütt biztosítot­ták a munkához. Az idei ta­vaszon az erdőgazdaság 320 hektárt erdősít, s 260 hektár erdősítését vé<?zi ■ ál’aml gaz­daságok a vasút és az Üifenn tartó részére. ,Ha a világon mindenki ilyen vo na* Közlemény Kertész Lajos zongoramű­vész korábban, betegsége mi­att elmaradt hangversenye az Állami Zeneiskolában 25-én, este 7 órakor lesz megtartva. DÉLI PIHENŐ Ifi (Foto: Márkusz) Ä KISZ Heves megyei bizottságának vá-asza az MSZMP Központi Bizottságának a szocializmus épitése meggyorsítására hozott határozatára A Magyarországi Szociálde­mokrata Párt és a Kommunis­ták Magyarországi Pártja a mai napon közös vezetőségi ülésben a két párt teljes egye­sülését határozta el. Az egyesült új párt neve mindaddig, míg a forradalmi internacionálé nem dönt a párt végleges elnevezésében, s következő lesz: Magyaror­szági Szocialista Párt: Március 16-án Egerben, a Csemegében vásároltam, s a nagy forgalomban pénztár­cámat elvesztettem. Benne volt egészhavi ebédjegyem, s pénzem. Negyedóra múlva vettem észre, hogy hiányzik. Visszamentem s kétségbees­ve érdeklődtem a pénztárnál, hogy megtalálták-e * pénz­tárcámat? Udvariasan megkérdezték, hogy mi volt benne, s miután egyeztek az adatok, megkap­tam. Még egyszer hálás köszöne­tét mondok a becsü'etes megtalálónak és a Csemege dolgozójának. r. l, Eger, főiskolai hallgató. A KISZ Központi Bizott­sága március 17-i ülése a magyar ifjúság nevében 15 pen! ban foglalt válaszával fejezte ki egyetértését és cse­lekvő készségét pártunk Köz­ponti Bizottsága március 6-i ülésének nagyfontosságú ha­tározata mellett, amellyel tel­jes egészében, egyetért. A KISZ heves megyei bi­zottsága megtárgyalta a me­gyénk ifjúságára háruló tennivalókat, s megállapítot­ta, hogy a kitűzött célok a reális helyzet értékeléséből indu’nak ki, éppen ezért a munkából megyénk ifjúsága a reáeső részt vállalja. A KISZ megyei bizottsága bizonyos abban, hogy pár­tunk újabb, nagyszerű célki­tűzései ezúttal is “elentős si­kereket k’váltó lelkes válasz­ra találnak a dolgozó fiatal­ság körében. Bánvékban, üzemeikben, szántóföldeken, hivatalokban és isko'á kHan ezrével élnek olvan fiatalok, ak'k az e’múlt évek folyamán már többször bizonyították pnfelá’dező. pél­damutató munkáinkkal, hogv a szocializmus pnitós^ során nagyszerű tettekre kénesek. Xfiócóotink öntudatára, lel­kesedéire támaszkodva a párt Központi Bizottságának határozatára a KTS7 m-e^ei bizottság a következő felada­tok e'végzésének vállalásával válaszol: I. A pártkongresszus tisz­teletére kezdeményezett szo­cialista munkaverseny-moz. galom célkitűzéseivel egyet­értünk, s ezért tovább fej­lesztjük a hagyományos ifjú­sági termelési akciókat: a bá­nyász- és export-brigádok versenyét, az önkéntes ifjú­sági segítöbrigádok versenyét, valamint a termelőszövetke­zetekben, állami gazdaságok­ban a silózó és hibrid kuko­rica termelőbrigádok versen­gését. Felhívunk minden ifjú­munkást, hogy legyen kezde­ményezője, példamutató rész­vevője a „szocialista munka brigádja” elnevezésű ver­senymozgalomnak, s hozza­nak létre ilyen brigádokat. Felhívjuk az ifjúmunkások figyelmét, a fiatal műszakia­kat ésszerűsítések, újítások, találmányok előállítására és elterjesztésére. 2. Szocialista építésünk meggyorsításának fontos fel­tétele a gazdaságosság, az ön­költség csökkentése, a jó mi­nőségi munka. E célkitűzés megvalósítására megyénkben az 1958-as év eredményeire építve, 1959-ben tízmillió fo­rint értékű népgazdasági megtakarítást vállalunk a KISZ takarékossági mozgal­mának továbbfejlesztésére: 3. Ifjúmunkások, paraszt­fiatalok, ipari tanulók, főis­kolás és középiskolás fiatalok 1959-ben a KISZ „20 órás tár­sadalmi munka” mozgalmá­nak keretében százezer ön­kéntes munkaórát vállalnak út, vasút, kultúrház, iskola, sportpálya, pihenőpark, ter­melőszövetkezeti gazdasági , épületek, istállók, silógödrök és egyéb építkezéseken. A ta­vaszi és őszi fásítás során az úttörőkkel együtt 500 ezer facsemetét és suhángot ülte­tünk el. 4. Az üzemi patronázs-mun. kából, amelyek a termelőszö­vetkezeti községek felé irá­nyulnak, üzemi KlSZ-szerve- zeteink hatékonyan kiveszik részüket. Kiszistákból és a szerveze­ten kívüli fiatalokból munka­brigádokat alakítunk. Céljuk és feladatuk az építkezések­hez szükséges alapanyagok kitermelése, kő, tégla, vá­lyog, homok termelése és elő­állítása, valamint a termelő- szövetkezetekben folyó épít­kezések meggyorsítása lesz. 5. Ez év nyarán mintegy 800 főiskolás és középiskolás fiatalt mozgósítunk építőbri­gádokba. Közülük 300 főt or­szágos, 500 -at pedig megyei táborba küldünk. Ez idén zárt nyereséggel fennállása óta először az Eger és Vidéke Körzeti Földműves­szövetkezet. A szövetkezet igazgatósága a napokban osz­totta ki a dolgozóknak a min­tegy kétheti fizetésnek meg­felelő nyereségrészesedést. A nyereség 97 dolgozót érintett, akik nemcsak a kapott pénz­*6. Két szövetkezetben ön-* állóan építünk gazdasági épü­letet, helyi építőanyag-forrá­sok feltárásával. Egyben elő­segítjük a fiatal építőmunká- sok szervezését is. 7. Megszervezzük az ifjú-, sági traktoros-brigádok ver­senyét, a gépi munkák időben történő elvégzésére. Elősegít- jük, hogy az ifjú traktorosok a nagy munkák idején nyúj­tott műszakban, illetve két­szer 12 órás műszakban dol­gozhassanak. Elősegítjük a megfelelő szakmunkások szer­vezését a mezőgazdaságba érkező új gépekre. A KISZ Megyei Bizottság felszólít minden alapszerve­zetet, kiszistát, hogy a felső- rolt hét pont megvalósításá­ban való részvétel mellett önállóan is dolgozzon ki és hajtson végre minél széle­sebb körben újabb feladato­kat, s teljes tudásukkal oda­adásukkal segítsék pártunk Központi Bizottsága már­cius 6-i határozatának meg­valósítását. Ifjú kommunisták, kisze- sek! Fiúk és lányok! Hűségeteket, odaadástókat szocializmust építő hazánis- hoz, a Magyar Népköztársa­sághoz fejezzétek ki azzal is, hogy egységesen részt vesz­tek a fenti célkitűzések meg­valósításában. A párt vezeté­sével előre a szocializmus győzelméért! Eger, 1959. március 20. Magyar Kommunista* Ifjúsági Szövetség Heves megyei bizottsága. nek örülnek, hanem a szövet­kezet jó munkájának is. A közgyűlésen Bognár Gábor, a szövetkezet elnöke részletesen beszámolt a végzett .munkák­ról és ismertette azokat a fel­adatokat, amelyek a jövőben még a szövetkezet előtt álla­nak. Nyeresévge1 zárt az Eger és Vidéke Körzeti Fö dmű vessző vetkezet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom