Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-21 / 68. szám
h ..........r s e p o j s a i) 1959. március 21., szombat Forradalmi plakátok 1919-ben A Tanácsköztársaság ideje alatt szinte naponként' új meg új plakátok jelentek meg az utcákon Miről szóltak ezek a plakátok? Milyen képzőművészeti eszközökkel fejezték ki mondanivalójukat? Vajon milyen lehetett a hatásuk? Ezek és hasonló gondolatok foglalkoztatnak ■ miközben nézegetjük a Tanácsköztársaság mintegy 50 plakátjának most megjelent reprodukcióit. Talán az utolsó, önmagunknak feladott' kérdés ragad meg: milyen lehetett a hatásuk? A korabeli feljegyzések, a sajtó ezzel nem foglalkozott. Legfeljebb arról olvashatunk tudósítást a „Vörös Újság” egyik számában, hogy akadt Budapesten egv gróf, aki mérgében botjával próbálta' eltávolítani a Belvárosban a forradalmi plakátokat. A szerűsít, egységes színfoltra tagol, az embert az ábrázolás középpontjába helyezi. Fiatal korától kezdve csatlakozott a szociáldemokrata párthoz, a párt baloldali csoportjához tartozott. Az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság idején teljesedett ki művészete, számszerint is ekkor készítette a legtöbb plakátot. Első plakátunkon a parlament épületét látjuk. Hatalmas, izmos munkásalak játszi könnyedséggel emeli fel a csúcsíves tetőt, lámpájával bevilágít az üléstermekbe, s feszült figyelemmel néz. Mintha arckifejezése azt mondaná a parlamentben ülésező politikusoknak: „Megnézzük mit műveltek, gondunk lesz rátok!” Egy másik plakátján, amelynek „Bitangok, ezt akartátok!” a címe, szinte folytatónép tulajdonát védi minden ereje megfeszítésével. A mozdulatok erejét és ritmusságát hangsúlyozza az alakot körülvevő vörös zászló drapériája. Uitz Béla „Vöröskatonák előre1” c. plakátja tömegjelenetével, az alakok mozdulatainak zártságával, erejével és egyöntetűségével hat. Formai megoldásában a vonalat kontraszt hatásra építi. Kompozíciójában emlékeztet Der- kovits Dózsa-soro^atának „Menetelek” című darabjára Talán ihlette is Derkovitsot. Amíg az edd:g említett plakátok kevés színnel (többnyire vörös-fehér-fekete) értek el hatást, Pór Bertalan „Világ proletárjai, egyesüljetek!” című alkotására éppen a színek f - nomsága, a két lágy. de azért lendületes mozdulata jellemző. A belső ellenséggel szemben éberségre intett a „Te sötétben bujkáló ellenforradalmán reszkess”, — melyet 1956 telén újra láthattunk a falakon ★ A dolgozó emberről való gondoskodás nyilvánul meg a következő plakátokon: „Olyan géphez ne nyúlj, amelyikhez nem értesz”, — „A műhely levegője tiszta legyen, a cúgtó! ne félj” — „Szociális termelésből fakad a jólét” — „Rögtön fordulj orvoshoz”. — Van olyan plakát, amely az alkoholizmus ellen agitál: -„Alkohol az emberiség gyilkosa” — „Minden pohár halálos méreg”, egy vasutasokhoz szóló plakátnál „Minden szeszes ital végromlásba visz”. A tisztaságot, a köztulajdonba vett fürdők használatát is több plakát ajánlja. néphatalom megfelelő helyre, a/ gyűjtőfogházba juttatta a plakátrongáló gróf utat. Különben senki pontos statisztikát nem készített a plakátok által felkeltett hangulatról, az igenlést, vagy nemtetszést kifejező járókelőkről. Sőt még túl sok fénykép sem készült az egy egy új plakátot körülvevő lelkes proletárokról, vagy óvakodva tovalépő burzsoák- ról. Mégsem kétséges, hogy hatásuk döbbenetes volt. Lelkesítette a dolgozókat a haladás, a forradalom minden hívét — viszont rettegésben tartotta a bujkáló reakciósokat; A forradalmi plakátok azért érhettek el óriási hatást, mert témájuk igaz, időszerű volt, a tömegek - forradalmi akaratát fejezte ki és lendítette őket a külső és belső ellenség elleni harcra. Formailag olyan művészi hitelességgel, olyan szug- gesztíven hatnak a nézőre, hogy még ma is, — 40 év múltán — megragadnak, lenyűgöznek. Méltán írhatta 1919. plakátművészetéről Gonthon István, a „Magyar Művészet 1800— 1945” c. munkában, hogy „ezek a plakátok művészi hatásukkal és ideológiai tisztaságukkal emlékezetes és legszebb fejezetét jelentik a magyarországi plakátművészetnek.” ★ A haladó és forradalmár képzőművészek, grafikusok egyik csoportja lelkesen vállalkozott arra, hogy plakátjaival is agitáljon a forradalom igaza mellett. A népbiztosok tanácsa művészi direktóriumot állított fel, amelynek iparművészeti szakosztályát — köztük a grafikusokat plakátművészeket — Bíró Mihály és Szilágyi Jolán (Szamuelly Ti- borné) vezette. Tevékeny tagjai voltak a csoportnak: Be- rény Róbert, Uitz Béla, Pór Bertalan, Vértes Marcell stb. Bíró Mihály fordult szembe először Magyarországon a rnűvészietlen politikai plakátokkal, 23 éves korában, 1909- ben készítette a közismert „Népszava”-plakátot: a vöröskalapácsos embert. Eir a szimbolikus alak az öntudatra ébred» munkásosztály forradalmi akaratát példázza. Erre a fiatalkori alkotására és későbbi műveire is jellemző, hogy új eredeti, realista plakátművészeti stílus kialakítására törekszik. Végsőkig egysét látjuk az eseményeknek. Hatalmas vörös ököl nyúlik be a reakciós politikusok üléstermébe, az asztalra csap amely eltörik és a gyáva hazaárulók fejvesztetten menekülnek. .. Szellemes, maró politikai gúnnyal telített a „Búcsúztató az Osztrák—Magyar Monarchia felett” című plakátja ’s: koporsóba zárják a kétfejű sast, a monarchia jelképét. ★ Sokrétű képet adnak a Tanácsköztársaság 133 napjának forradalmi és honvédő harcairól, politikai, kulturális életéről a plakátok. Szinte az 1919-es honvédő harcok szimbólumává emelkedett a napjainkban is jól ismert „Fegyverbe” című plakát, Berény Róbert kiváló alkotása. Óriási agitatív erejű Dankó „Be a vöröshadseregbe!” című plakátja. Az alacsony horizont bal szélén gyárkémények, épületek sziluettje látszik: a szem gyorsan átsiklik a monumentális hatású, a plakátfelület nagy rés -ét kitöltő vöröskatona alakjára. Az ellenséget ugyan nem látjuk, de az elszánt arckifejezés, az izmok megfeszítése, a pyska tartása kétséget nem hagy a nézőben: a munkás-katona a nép hatalmát, a nép gyárait, a A falu és város kapcsolatát több plakát példázza. Igen szemléletes az „Adsz-nesze" című, amelyen ellentétes irányban két megrakott vasúti szerelvény kanyarog: az egyik a városba szállítja a falu termékeit, a falu viszont ioari termékeket kap. Az áruk színes garmada villan a sötét háttérből. Megmdító a „Dolgozzatok, mert fogy a kenyér” című plakát, amelyen munkás- anva széttárt karokkal még több munkára agitál. A művelődési propagandát szolgálja a „Könyvek a házfelügyelőnél” és a „Hét film Szovjet- Oroszország- ból” c. plakát. Az előbbi olvasó munkást ábrázol. két gyermekével együtt hajolnak a könyv fölé. Kedves, mesés hangulatú a 7 szovjet filmet ajánló plakát: hóval vastagon borított, hagymakupolás épületek csillannak a sötétkék háttérből. * Még a Tanács- köztársaság napjaiban esztétikailag is értékelte a plakátművészetet a „Ma” p. folyóirat. A festészettel összehasonlítva megállapítják, hogy a plakátművészet demokratikusabb, az kifejezetten mindenkinek, mindenkihez szól. Festményeket nézni képtárakba, műtermekbe mennek az emberek. De a plakát — amelyeket az utcákon helyeznek el — akarva-akaratlanul is hat barátra, ellenségre egyaránt. A jó plakát monumentális, lényegre törő. — Amint azt a Ma 1919. május I6-i száma találóan írja az új plakát ismérveiről: „Az új plakát nem tolakodó cégér. Az új plakát a tömegek közé nyúló művészet. Szugge- rálja a tömegekbe a szocializmus hitét.” Berenczné Saár Zsuzsa, a TIT művészeti szakoszt. tagja Átadták a Tanácsköztársaság! Emlékérmeket Eger és az egri járás 1919-es veteránjainak Tegnap délelőtt az egri Pártiskola nagy tanácsterme kedves ünnepség színhelye volt. Itt gyűltek össze Eger város és a járás községeinek 19-es veteránjai, hogy az ünnepség keretében, mint régi harcostársak találkozzanak és felelevenítsék a Tanácsköztársaság hősi harcainak emlékeit. Az ünnepségen megjelent Putnoki László elvtárs, az MSZMP megyei pártbizottságának első titkára Egri Gyula elvtárs, a városi párt- bizottság titkára. Kocsmát János elvtárs, a városi tanács elnöke, va'amint a tömeeszerve- zetek képviselői. A ta'álkozó alka'mával az ünnepi köszöntőt Emi Gyula mondotta. — Most itt 40 év u‘án emlékezünk a Tanácsköztársaság dicső harcaira — mondotta a többi között. — Valamennyien, akik itt vannak, ki-ki a maga posztján vett részt a oroletárhatalom védelmében az elnyomó burzsoáziával szemben Ha akkor. 40 évve) ezelőtt nem is sikerült megteremteni véglegesen a proletárhatalmat, de az önök harcai, bátor kiál'ása csírái voltak annak, hogy ma nyugodt, békés körülmények között építhettük a szoc'alizmust, az önök akkori á’mamak megvalósítását. A járási és a városi nárthizo*tság nevében köszönt- uík ör»*k^t e0‘‘ic7‘!^cref sok sikert kívánunk további munkájukhoz — fejezte be köszöntőjét Egri Gyula elvtárs. Ezután a kormány által adományozott Tanácsköztársaság! Emlékérmet osztották ki a jelenlevő veterán elvtársaknak. A kitüntetettek között találjuk Kovács Domokos elvtársat, aki 19-ben az egri karhatalom parancsnoka volt, aki itt találkozott 38 év után először 02- vegy Csoór Elememével* a bélapátfalvi veteránnal, akivei egykor az egri várban, maid később Zalaegerszegen volt együtt a börtönbe lecsukva a, Szamuelly-családdal együtt. A baráti beszélgetések kö-eoette sok emlék idéződik fel és sokaknak csal könnyet a szemé be. em'ékezvén a régi emlékekre. Az ősz veteránok koccintanak egymással, a lövőre emelik poharaikat. A találkozó hosszantartó baráti beszélgetéssel ért véget. Megnyit! a Tanácskössiérsasáq évfordulójára rendezeti kiállítás A Pedagógiai Főiskola dísztermében — az MSZMP megyei és városi bizottsága, a megyei tanács, a Dobó István Vármúzeum, az egri Állami Levéltár és a Megyei Könyvtár szervezésében — megnyílt a Tanács- köztársaság 40. évfordulója tiszteletére rendezett, az 1919. dicső napjait felidéző kiállítás. Az első tablón hatalmas plakát. VérZő fejű, fáradt, kimerült katonaemberek tömege látható rajta. Azok, akik rendjeles tisztecskék parancsszavára a halált voltak kénytelenek választani nyomorúságos életük helyett. Közvetlenül a bejárat mellett egy másik plakát hívja fel magára a figyelmet. Hatalmas számok sorakozna^ egymás alá: „őfelsége, a király nevében” 4183 492 férfit vonultattak be az első világháborúban. Közülük 590 ezer megsebesült, 408 ezer eltűnt, 670 ezer meghalt. Az utolsó piavei offenzívánál 400 ezer embert vesztettünk. A következő tablón már a Kommunisták Magyarországi Pártja első Központi Vezetőségének tagjai láthatók a fényképeken. Az előzményeket ismertető dokumentumok után már az egri Katona- és Munkás Tanács 1919. március 22-én kiadott hirdetményét olvashatják a látogatók: „Az intéző és végrehajtó hatalmat a Katona- és Munkás Tanácsok vették át.” Nagy események, az első tanácsköztársasági választások következtek néhány nap múlva, április 9-én. Az Egri Újság részletes beszámolót közöl a Mária utcai olvasókörben elhelyezett, a városházán és a Szvorényi úti iskolában működő szavazókörökről. A Hazafias Népfront megyei elnöksége és a megyei tanács végrehajtó bizottsága pénteken délelőtt a község- és városfejlesztés terén példamutató társadalmi munkások részére konferenciát tartott, A konferencián „A község- és városfejlesztési munka tapasztalatai és a további feladatok” — címmel Ivádi József elvtárs, A honvédő háború ideje következik. A 39-es dandár egri katonáinak fényképei sorakoznak egymás mellett majd 8 Heves megyei vöröskatonák arcképei láthatók. 1919. augusztus 3-án pedig az Egri Munkás című lap már arról a szomorú hírről számol be, amely így kezdődött: lemondott a tanácskormány. Szemléltető, s nagyon szép- ez a kiállítás. A rendező szervek, intézmények méltó emléket állítottak ezzel is a Tanács- köztársaság dicső emlékének. a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, a Hazafias Népfront megyei elnökségének tagja tartott oe számolót. A beszámolót értékes hozzászólások követték, majd a. község- és varosfejlesztés terén kiváló társadalmi munkát végző dolgozóknak jutalmakat, okleveleket nyújtottak át. 4 Hazafias Népfront megyei elnökségének és a megyei tanács végrelia jtó bizottságának megyei konferenciája 40 esztendővel ezelőtt megálmodtak, — most valóra vált ÉGŐSZEMÜ FIATALEMBER volt életének 25. tavaszán. Fiatalságának minden lelkesedésével, nehéz életének minden lázadó keserűségével szállt harcba. Aznap egyedül volt a direktórium irodájában, így találkozott össze éppen ő, Móricz Zsigmonddal, az íróval, aki tollal szolgálta a forradalom ügyét. A találkozásból, éjszakába nyúló beszélgetés lett. A fiatal zsellérember — Hídvégi Péter - nincstelen sorstársairól beszélt, s arról, hogy ismerik mór az Országos Földmunkás Szövetség felhívását, ők is szeretnének munkaszövetkezetet alakítani. Mert akkorra a somogyi termelőszövetkezetek híre hozzájuk is eljutott. 'Azokban a napokban náluk Füzesabonyban is feliratkozott negyven ember a munkaszövetkezetbe Be is fizették kis pénzüket, hogy abból teremtik elő a meginduláshoz szükséges eszközöket. Csak az volt a gond, hogy nem kaptak még sehonnan sem földet. Pedig negyven nincstelen ettől várta a nagyobb darab kenyeret. Közös erővel akartak nekivágni, hogy a föld, amelyről tize den, másoknak arattak, nekik teremjen végre. A MUNKASZÖVETKEZET, amelyről annyi lelkesedéssel beszélt a fiatalember Móricz- nak, elérhetetlenül szép álom terv maradt csupán. Csírájában fojtották el a nép szabadságával együtt. És még annyira sem virágozhatott ki, mint a somogyi termelőszövetkezetek, mert nem sokkal a beszélgetés után új emberek kerültek a direktórium — azaz akkor már intéző bizottság — élére, akiknek nem volt olyan szívügyük a forradalom ügye. Nem törődtek a munkaszövetkezet sorsával, nem jutott számukra föld, s a negyven ember, aki ettől várta élete jobbrafordulását, Lmét a másén kényszerült aratni. Elfojtották a proletárdiktatúrát, sötét felhők tornyosultak a magyar szabadság egén. Huszonöt esztendő telt el tele nyomorúsággal s üldöztetéssel azoknak, akik 19-ben az emberi jogokért szálltak síkra Sokan szívük legmélyére temették a régi terveket, de sok volt azoknak a száma is, akik kiálltak érte. Harcban várták az idő múlását, amelyről hitték, meghozza azt, em'\ 1919-ben egyszer már sikerült. 19I5-BEN ELÉRKEZETT AZ IDŐ. övék lett az ősi juss, s le;rhatatlan érzés volt, amikor leverték az első karókat. — Ne így! A sok kis apró darab földön nem boldogulunk — mondották akkoriban Hídvégi Péterék — dolgozzunk együtt úgv, ahogyan 19- ben tervezgettük. — De hiába beszéltek. A földéhséggel semmilyen szó nem bírt. Inkább egyedül, tíz körmükkel Szántották fel a földet mert a-t hitték, az lesz az igazi, öt esztendő nehéz próbálkozása kellett ahhoz, hogy végre — még akkor is. kevesen — meglássák, hogy azoknak volt igazuk, akik a közös mellett kardoskodtak. 1949. őszén megalakult az első szövetkezet, á Szabad Nép, néhány hétre rá 1950 januárjában a Petőfi. E; utóbbi szervezői, alakítói kő zott ott volt Hídvégi Péter, az 1919-es munkaszövetkezet egyik szervezője, akkor mái deresedő fejjel, de éppen olyan töretlen hittel mint 30 esztendővel azelőtt. Nemsokára tizedik éves fennállását ünnepli a két szövetkezet. Tíz esztendő alatt megmutatták, mit tudnak, s évről évre újabbak csatlakoztak hozzájuk. Az igazi győzelem azonban az idei tavaszon született, amikor végre beérett 1919. vetése. Szövetkezeti község lett Füzesabony. Napok alatt 486 család döntött a szövetkezés mellett, s kis híján 4000 holdat vittek a közös gazdaságba. Most már dolgoznak, ismerkednek a közös munkával, közösen tervezget vagy 700 füzesabonyi család, közösen dönti el községe további sorsát. SZÁMOLGATUNK a tanácsházán. Az, hogy a község túlnyomó része szövetkezetbe lépett, ^beláthatatlan fejlődés útját nyitotta meg. Csak búzából a következő esztendőkben legkevesebb 3500 mázsával többre számíthatnak. És ez csak a kenyér. Mert megsokszorozódik a rávaló is. Építkezések, feldolgozó üzemek a távoli — de nem túlságosan távoli — jövő tervei a községben. Egyet akarnak most már, mert belátták, hogy közös erővel többre lehet menni. Ügy történt, ahogyan 1919- ben megírta Móricz: „el fog jönni az az idő, amikor a (kisgazdák maguk fogják kérni, hogy birtokukkal bebocsátkozhassanak a szövetkezetbe. Majd látni fogják, hogy a szövetkezeti tagok, akik nekik mindig koldusok voltak, jobban élnek, mint ők szebb és egészségesebb lesz a lakásuk, lesz fürdőszobájuk, és villanyvilágításuk. les-» "uhámk, ellátásuk, kasttoóiuk újságjuk, könyvük, iskoláink...” Deák Rózsi
