Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-03 / 52. szám

4 NCpOJSAG 1959. máreitta Ji* iUHtt A fertőző betegségek elleni küzdelem megyénkben A napokban egy édesanyá­val beszélgettem, aki boldogan újságolta, hogy kisgyermeke pbben az évben legkülönbö­zőbb fertőző betegség ellen fog oltásban részesülni. Szinte órák múlva, egy másik anyá­val hozott össze a sors, aki dühösen lobogtatva a gümű- kór-ellenes oltásra való, név­re szóló értesítést, kijelentette, hogy „minden követ meg > fog mozgatni“, de nem oltatja be kislányát. A kérdés igen aktuális lévén, * legilletékesebbeket: Dr. Sza­bó Gyulát, a Heves megyei Közegészségügyi - Járványügyi Állomás igazgatóját és Dr. Se­res Gáborné, megyei járvány­ügyi orvost kerestük fel, hogy tájékoztatást nyerjünk arról, hegy miként alakul megyénk­ben a fertőző betegségek el­leni küzdelem. A fertőző be­tegségek elleni küzdelem csak akkor járhat eredménnyel, ha nem várjuk meg a fertőző be­tegségek jelentkezését — mon­dotta a megyei járványügyi orvos, — Még mielőtt megtá­madnak bennünket, mi tá­madjuk meg őket azzal, hogy minden rendelkezésünkre álló lehetőséget felhasználunk e betegségek fellépésének meg­akadályozására. A fertőző be­tegségek legtöbbjével szem­ben a csecsemőnek egy az anyától öröklött védettsége van, ez azonban anyatejjel táplált csecsemőknél is csak kb. 6 hónapos korig tart! A szám. rköhögéssel szemben azonban pl. nincs meg ez a ve­leszületett védettsége. így a csecsemő már újszülött korá­tól ki van téve — a csecsemő­korban éppen súlyosnak mi­nősíthető — szamárköhögéses megbetegedés veszélyének. Amikor a védőoltások felől érdeklődünk, SeTes doktornő elmondja: — A védőoltásoknak az a szerepük, hogy nem várjuk meg azt amíg -gyermekünk, vagy ml magunk természetes úton fertőződünk, mert soha­sem lehet tudni előre, hogy mi lesz ennek az eredménye: csendes átvészelés, enyhe, sú­lyos. esetleg halálos vagy egész életre kiható és nyomot hagyó megbetegedés. A védő­oltások által mesterséges úton a szervezetbe bevitt oltóanyag segítségével védettséggel ru­házzuk fel a szervezetet az il­lető fertőző betegséggel szem­ben. A védőoltások a fertőző betegségek elleni küzdelemben egyik legfontosabb tényezők­nek tekinthetők! Az elmon­dottaknak megfelelően, a vé­dőoltásoknak nemcsak járvá­nyok idején, de járványmen­tes időben is nagy a jelentő­ségük. Egészségügyi kormány­zatunk, a szocialista egészség­ügy széliemében, nagy súlyt helyez a fertőző betegségek megelőzésére. Kormányzatunk igyekszik a védekezést egyre szélesebb néprétegekre kiter­jeszteni, illetve gyermekein­ket minél több veszedelmes fertőző betegség ellen, védő­oltások kötelező elrendelése Tévén, védetté tenni. Hogyan állunk a kötelező védőoltásokkal'.’ — kérdez­zük, — Míg 1952. előtt csak a himlő, diftéria, és a hastífusz ellen volt kötelező védőoltás, addig ma már ún. „kombi­nált” védőoltások segítségével a diftériával egyidőben, a szamárköhögés és tetanusz el­len is oltjuk a csecsemőket és a hatéves korú gyermekeket. De ezen túlmenően, a gyer­mekbénulás és gümőkór éllen is kötelezővé tették bizonyos korosztályokra nézve az oltá­sokat. A hastífusz ellen pedig azon helységekben kötelező a védőoltás, ahol az az átlagosnál magasabb számban mutatko­zik. Miként is állunk a me­gyénkben olyan jelentős gümőkór elleni oltásokkal? — A folyó 1959. évtől kez­dődően — mondja dr. Seres Gáoomé —> kiterjesztette kor­mányzatunk a tbc elleni küz­delem során, az un. BCG ol­tásokat is, mint a tuberkuló­zis elleni küzdelemnek egyik Isgíiathatósabb eszközét, «mennyiben nemcsak az új- «Hiilötteket. hanem 3, 6, 10 és 16 éves korúak BCG oltását rendelte el, illetve ezekből a korcsoportokból mindazoknál, akik a természetes fertőződé­sen még nem estek át. Azt is megtudtuk, hogy e nagy kiterjedésű oltási kam­pány zavartalan és gyors le­bonyolítására, a megyei tüdő­gondozó intézetekhez beosz­tott 1—1 különleges, eire a munkára kiképzett ún. „cal- mettizáló nővérek” is munká­ba álltak. Igen fontos kérdés a gyer­mekbénulás elleni küzdelem kérdése. Erre vonatkozólag a következő felvilágosítást kap­juk: — Az 1957. évi súlyos gyer­mekbénulás! .járvány idején kormányzatunk rendkívül nagy anyagi áldozatok árán beszerezte a drága Saük-fék- oltóanyagot. Először a legve­szélyeztetettebb 1—3 éves korcsoport részére, majd rö­videsen a 3—6 évesek részére, míg 1958-ban már lehetővé tette a gyermekbénulás ellen: oltásokat 18 éves korig való kiterjesztését, megelőzve ez­zel sok nyugati államot! Az idén, 1959-ben pedig kötele­zővé lett téve az 1957. szep­tember 1 és 1958. szeptember 30 között születettek, gyer­mekbénulás elleni oltása. Ez azt jelenti, hogy a jövőben minden év márciusában, áp­rilisában és novemberében minden fél évestől másfél éves korú gyermek kötelezően be­oltásra kerül gyermekbénulás ellen. így próbáljuk elejét venni újabb gyermekbénulási járványok jelentkezésének. — Megtudjuk, hogy milyen frappánsan megmutatkozott már eddig is a Salk-oltások hatása. 1958-ban, az előző évi 130 megbetegedéshez és a jár­ványmentes évek átlag évi 20 megbetegedéséhez képest csak 3 megbetegedés fordulx elő megyénkben, ezek is olyan gyermekek voltak, akik nem kapták meg mindhárom ol­tást! Ezek is maradandó bé­nulás nélkül gyógyultak. Elmondja dr. Seres Gábor­né, jjogy a diftéria (a torok­gyík), mely valamikor az anyák réme volt és megyénk­ben évenként 100—200 meg­betegedést okozott, az oltások révén ma már egyre ritkáb­ban fordul elő. 1958-ban csak 3 megbetegedést észleltek! Arra a kérdésünkre, hogy miként alakul a hastífusz elleni küzdelem megyénk­ben? — a megyei járványügyi or­vostól a következő felvilágo­sítást kaptuk: — A hastífusz megbetege­dések száma a 30-as években évente 300—400 körül volt. 1932-ben olyan súlyos járvány zajlott le megyénkben, hogy több mint 1000 megbetegedést észleltek. Ekkor dr. Szabó Gyula, a KÖJÁL igazgató főorvosaszói közbe: — Olyan kis községben is, mint Besenyőtelek, 100-on fe­lül volt a megbetegedések száma és 8-an meg is háltak. Ma — folytatja Seres doktor­nő, — évente 50-en beteged­nek meg tífuszban Heves me­gyében. Hogy ez a szám eny- nyire csökkent, az évek során végrehajtott védőoltásoknak köszönhető! Az elért ered­ménnyel azonban nem lehe­tünk megelégedve, mert még így is elmaradunk az ország többi megyéjében elért ered­mények mögött. Éppen ezért a folyó évben a megye 30 községében és 2 városában (Gyöngyös és Hatvan) lesznek általános tífusz elleni oltások! ^nnek sikere érdekében fo­koznunk kell az egészségügyi felvilágosító munkát. Ennek keretében, mindazon helysé­gekben, ahol 1959. tavaszán általános tífusz elleni oltások­ra kerül sor, a Vöröskereszt szervezésében, felvilágosító előadások sorozatát kell be­indítanunk, hogy meggyőzzük az embereiket a védőoltások Jól sikerült öthetes főzőtan­folyamot szerveztek a népmű­velési osztály és a nőtanáce segítségével Kisnána község­ben A tanfolyamon öt héten szükségességéről! Igen érdekes és kényes kér­dést szegezünk most Seres doktornőnek: hogyan áll megyénk az ol­tási kötelezettség teljesítése terén, azaz milyen az oltási fegyelem? — Csak egy példát említek — szól közbe Szabó doktor. — Besenyőtelken, közvetlenül a felszabadulás után nem volt elég oltóanyag, nem lehetett végrehajtani a diftéria elleni oltásokat, így tehát ennek el­maradása következtében 1 év alatt 7 csecsemő pusztult el torokgyíkban! Ez mindennél világosabban beszél arról, hogy nem lehetünk elég szi­gorúak az indokolatlanul el­maradókkal szemben! „Van­nak sajnos szülők — mondja Seres Gáborné —, kik nin­csenek tisztában a védőoltá­sok nagy jelentőségével és az oltási idézőket csak fölösleges zaklatásnak tekintik és gyer­meküket indokolatlanul távol­tartják az oltásoktól, kitéve ezáltal gyermekeiket a fertő­ződések megbetegedések ve­szélyének. Kormányzatunk 18 korosztály számára biztosítot­ta óriási valutáris áldozatok árán a gyermekbénulás elleni Salk-vakcinát és mindhárom oltásra megyei viszonylatban a jogosultaknak csak 60 szá­zaléka jelent meg! különösen a 14—18 évesek között volt nagy az elmaradás, akik nem jártak iskolába. 1958-ban a fél- és 1 éveseknek csak 66 százalékát hozták el a szülök mindhárom oltásra, pedig az 1957. évi járvány . tapasztalata azt mutatta, hogy a megbete­gedések 70 százaléka az 1—3 évesek közül került ki. Külö­nösen Eger város „tűnt ki“’ ezen a téren, ahol ebből a korcsoportból csak a csecse­mők 30 százaléka kapta meg a három oltást, annak ellené­re, hogy a városi tanacs egész­ségügyi osztálya minden szü­lőt többszörösen írásban meg­idézett . az oltásra. Különösen dicséret illeti Hatvan város szülőit, hol ebben a korcso­portban 95 százalékos volt az oltási eredmény. A pétervásá- ri járásban 90, a gvöngvösi járásban pedig 85 százalék. A szülők gondatlansága nagy ve­szélyt rejthet magában, mert néhány év múltán esetleg is­mét járvány formájában lép­het fel a gyermekbénulás. Az elmúlt évi három járásra ki­terjesztett általános hastífusz —tetanusz elleni oltásoknál is, helyenként igen tömeges volt az elmaradás. így például He­ves községben csak 76-an je­lentek meg az oltáson! Terveznek-e valamely lé­pést az oltásoktól való tö­meges távolmaradások fel­számolása érdekében? \ — Tekintettel arra — foly­tatta dr. Seres Gáborné —, hogy a kötelezően előírt védő­oltások során, indokolatlan meg nem jelenés esetén, az egész­ségügyi szerveknek bírságolá­si joga és kötelessége van. kénytelenek leszünk népürut egészségének megvédése érde­kében, bírságolási jogunkkal élni! Megállapíthatjuk, hogy az egri Közegészségügyi, Jár­ványügyi Állomás és Heves megye városi-, járási egész­ségügyi csoportok mindent el­követnék a fertőző betegségek elleni harcban, az oltások si­kerének biztosítására. A vé­dőoltási munka teljes sikeré­nek biztosítása érdekében fel­kérik az illetékesek a társa­dalmi szerveket, elsősorban a Vöröskeresztet és a. nőtaná­csokban aktívan közreműködő derék asszonyokat édesanyá­kat, hogy kapcsolódjanak be a védőoltási propaganda mun­kájába. hogy ezzel is hozzá­járulhassunk népünk egész­ségügyének teljesebb sikeré­hez. SUGAR ISTVÁN keresztül számtalan étel elké­szítését sajátították el. A fő­zésihez szükséges felszerelést a községi tanács biztosította 1959. március 3, kedd; 187-8. Bulgária felszabadult a tö­rök uralom alól, — a San-Stefano-i békekötés. 1884-ben született Novobatzky Károly fizikus, egyetemi tanár. Névnap C? Ne feledjük, szerdán: kAzmér — A CSANYI községi szülői munkaközösség több kulturális rendezvényt tartott az elmúlt hónapokban. A szülői munka- közösség vezetősége a befolyt pénzösszegből televíziós készü­léket vásárolt az iskola részére. — A GYÖNGYÖSI járási tanács végrehajtó bizottsága március 5-én ülést tart. Az ülésen a tavaszi munkákkal kapcsolatos feladatokat, va­lamint a járás kultúrmunká- ját értékelik. — A VASÁRNAPRA hirde­tett és elmaradt mesedélutánt szerdán tartják meg az egri Megyei Könyvtár helyiségé­ben. — A HATVANI járási ta­nács végrehajtó bizottsága az oktatás, valamint a kislakás­építkezés helyzetéi tárgyalja csütörtöki ülésén. — MEGYESZERTB nagy a készülődés a nemzetközi nőnap méltó megünneplésére. A csá- nyi nőtanács is megtett min­den előzetes intézkedést, hogy e napot méltóképpen ünnepel­jék meg. Ügy tervezik, hogy az ünnepség után színes kul­túrműsorral egybekötött tea­estet rendeznek. — KISZ-TÄNCZENEKAR alakítását tervezik a Selypi Cementgyár fiataljai. A filmmese egy szerelmes fiatalemberről szól, aki rossz társaságba és izgalmas, vidám kalandokba keveredve megin­dul a lejtőn — ám felfelé. A lejtő vége: szerelmi házasság és megbecsülés mindenki részéről. A film új műfajt képvisel tt magyar filmgyártásban. Zenés bűnügyi vígjáték. Rendezője: Gertler Viktor. A főszerepeket Kálmán György. Ráday Im­re és Psota Irén játsszák. A filmet az egri Vörös Csillag film­színház március 5—11-ig mutatja be. FILM: Felfelé a lejtőn Uj magyar film Jön a kánikula Mély es érthető megdöbbenéssel o l- vastam a hírt, mely szerint jó öreg Földünkön felmelegedés ta­pasztalható, s ez a tudósok által ki­mutatott hőmér­sékletváltozás 100 évenként eléri a két fokot is... Ol­vasom a hírt, rög­tön számolni kez­dek és izzadni, röpke ezer eszten­dő múlva leg­alábbis 20 fokkal lesz melegebb, ami télen ugyan nem rossz dolog, de gondoljunk csak az augusztus eleji kánikulára, ami­kor a hőmérő hi- 4)anyszála amúgyis eléri a 40 fokot. Hogyan lehel ezen segíteni? Ha nem is egyszerű a probléma, de gon­dolom, a segítség­ben kiveheti részét a vendéglátóipar is, amely nyaran­ként kellő meny- nyiségű és hldeg- ségű sörrel, vala­mint sokízű fagy­lalttal próbálja ‘ nem mindenhol sok sikerrel támo­gatni a hőguta el­len megindult tö­megmozgalmat. ügy vélem, hogy Földünk felme­legedése, amely — mint említettem — ezer év múlva, nyáron a hatvan fokot is eléri, fo­kozott szervezés­re és tervezésre készteti a belke­reskedelmi szer­veket, a vendéglá­tóipart. Idejében szólók, már most készülni kell 2959- re, mert az alapos munkához idő kell... Hogy talán még­is kicsit korai még a tervezés? Amilyen tapasz­talataim vannak az elmúlt nyara­kat illetően, olyan érzésem van, hogy a figyelmeztetéssel talán kissé már meg is késtünk. Már tavaly kel­lett volna szólni! (egri)' „ 4 harmadik szülött“ köszöntése Február eseményéköfen gaz­dag napjai sok érdekességet, szép élményeket nyújtottak a megye művészet-kedvelőinek, s még az utolsó nap, 28-a is ritka alkalmat tartogatott: megszületett Heves megye harmadik irodalmi színpada Gyöngyösön. — Úgy éreztük, hogy a vá­rosi művelődési ház nem egé­szen egy esztendeje megalakí­tott irodalmi körének meghitt, otthonos beszélgetéseiből, vi­táiból ki kell lépnünk a nagy­közönség elé, hogy minden ér­deklődő megismerkedhessek azokkal a költőkkel, írókkal, akik szépet adtak, mosolyog- tattak, harcoltak minden kö­rülmények között az emberért, — mondotta Papp Miklós, a bemutatkozó műsor összeállí­tója bevezető szavaiban, az irodalmi kör tagjai nevében. Karinthy Frigyes művészeté­nek, munkásságának bemuta­tására került az első alkalom­mal sor. Nagy, s bátor kezde­ményezés az irodalmi kör és a MÁV Kitérőgyártó ÜV lelkes színjátszóitól egyaránt: meg­mutatni azt a Karinthyt, aki­nek sok jellemzője közül a leg­nagyobb, hatalmas emberisme­rete, amely szinte számtalan Ultrahanggal hegesztik a fémeket A moszkvai műszaki főisko­la laboratóriumaiban kidolgoz­ták az ultrahang hegesztés módszereit. Erre a célra kü­lönleges berendezést készítet­tek. amely egy generátorból és az elektromos rezgéseket me­chanikai energiává átalakító műszerből áll. Ezzel a beren­dezéssel alumínium-ötvözetből, vagy rozsdamentes acélból ké­szített vékony alkatrészeket is lehet hegeszteni. Előnye, hogy a hegesztés rendkívül tartós, és nem szükséges a hegesz­tésre kerülő felületeket előző­leg letisztítani. Az ultrahang-hegesztés le­hetővé teszi a műanyagok tar­tós egyesítését is. Kísérletek folynak az elekt­ronsugárral történő hegesztés kidolgozására. Ez úgy történik, hogy egy légüres térben 30 000 volt feszültség és rendkívül alacsony áramerősség mellett elektronsugárral megolvasztják a fémeket, amelyeket összeil­lesztenek. EGRI VÖRÖS CSILLAG A mi kis családunk (szélesvásznú) EGRI BRÓDY Sport és szerelem GYÖNGYÖSI SZABADSÁV Fekete szem éjszakája GYÖNGYÖSI PUSKIN Pillanat embere HATVANI VÖRÖS CSILLAG Teuton-kard akció HATVANI KOSSUTH Fekete szem éjszakája FÜZESABONY Haláltánc HEVES Polónia express PÉTERVASARA Az éjszaka szépei műsora: Egerben este tél 8 órakor: MAJD A PAPA (Bérletszünet) kitűnő mű megírására ösztö­nözte. Peregnek a számok, a „meg­magyarázom a bizonyítványo­mat”, s a „Háromnegyedes dol­gozat”, a kis Kain Andris nagy­szerű előadásában, az „Inter­jú”, Hemeczki László és Horti László előadásában, a „Cir­kusz” Gulyás Emil, a „Ballada a néma férfiakról” Papp Zsu­zsanna, a „Didergő kisfiú az utcán” Rábel Mária, és az „Eszmék forradalma” ismét Gulyás Emil tolmácsolásában, s a közönség ezeket hallva, máris felejti az első próbálko­zásnál szinte elkerülhetetlen hibákat, a túlságosan sokat magyarázó, szükségtelen keret­játékot. (Karinthyt legjobb, szinte magyarázat nélkül be­mutatni, hiszen minden műve egyet jelent lénye megismeré­sével), vagy a bizonyítványt magyarázó monológ előadása során az apát játszó Tóth Ist­ván meghamisító közbeszólá­sait. A második rész vidám jele­netei, novellái az „Énekóra”, a „Móricz Zsigmond folytatása”, a „Kergék képkiállítása”, a „Szabadalmi irodám”, s a „Te- gezés” egyébként is kárpótol­ták az előadás első felének hiá­nyosságaiért. Megkezdődött hát Gyöngyö­sön is a nagy munka: megis­mertetni, megszerettetni az irodalmat, a többségében ma még részvétlen közönséggel. Az irodalmi kör és a Kitérő­gyártó ÜV színjátszóinak lel­kes munkája, (az első bemu­tatkozást is háromhónapi szor­galmas készülődés előzte meg), azonban jótállás a későbbi biz­tos sikerre. Ezért jön szívből, s biztatóan „a harmadik s íi- lött”, a megye harmadik iro­dalmi színpadának, minden közreműködőjének és szerep­lőjének köszöntése.. —get, Főzőtanfolyam Kisnánán

Next

/
Oldalképek
Tartalom