Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-20 / 67. szám

SEPüJisáe 1959. március 20 , péntek SUGAR ISTVÁN; MEMENTO 1944. március 19! HITLER NEM TŰR sem­miféle ingadozást! Március 15-én közli a budapesti német követ Horthyval, hogy a Vezér haladéktalanul kéri látogatá­sát. A kormányzói kabinet- iroda titkos feljegyzése alap­ján, a politikai és katonai ve­zetőkkel való megállapodás szerint: „A tárgyaláson el keli érni, hogy a magyar honvéd­séget hazahozzák és a Kárpá­tokban, a fenyegető bolseviz- mussal szemben — lehetőleg saját emberanyagunkkal, né­met technikai segítséggel — védelmi vonalat képezzünk”. Kállay ezt írja memoárjában az elutazással kapcsolatban: „Mielőtt a kormányzó eluta­zott, mindent részletesen meg­beszéltem vele. Ha Hitler is­mét kéri eltávolításomat, mondtam, a kormányzó adja beleegyezését... A kormányzó kijelentette, nem fogadja el ál­dozatvállalásomat és semmi körülmények között sem tűri hogy bárki beleavatkozzék az ő, vagy a parlament jogaiba... Horthy szerint a helyzet nem volt olyan súlyos, mint én gondoltam és bízott abban, hogy eddig mindig meg tudta békíteni Hitlert. Kijelentette, hogy nem mond le rólam...’ KESSELHEIMBEN, ahol hírhedt utolsó Horthy—Hitler találkozó lefolyt, — amin\ az az 1944. március 19-iki Koro. natanács ülésének jegyzőköny­véből Horthy előadása nyomán kitűnik: „Hitler először ker­telt, azután előadta, hogy mi lyen súlyos katasztrófába ke­rült az olasz árulás folytán Németország, ő látta ezt elő­re, tudta, és most bántja lelki­ismerete, hogy idejében meg nem tette az ellenintézkedése­ket. Tartozik ezért ma a német népnek azzal, hogy megakadá­lyozza Magyarország átállá­sát. Igenis, Magyarország át akar állni. Nem tűrheti, hogy a háta mögött árulás történ­jék. Biztosítani kell magát. Ezért katonailag megszállja Magyarországot. Áz erre vo­natkozó parancsot már ki is adta.” Horthy így írja le emlékira­tában a Hitlerrel lefolyt be­szélgetést: „...Hitler kérlelni kezdett: ...ő mindig szerette Magyarországot. Ma már tud­juk, hogy a , románoknak és másoknak ennek ellenkezőjét mondta. Esze ágában sincs Magyarország szuverenitásához (függetlenségéhez) nyúlni. Tudja, hogy Magyarország mindig szuverén állam volt, nem úgy, mint Csehország, mely a német—római biroda­lomhoz tartozott. A katonai rendszabályok célja egyben Magyarország védelme is. Sza- vamat adom, hogy a német csapatok tüstént visszavonul­nak, amint olnan kormány jön létre, mely az én bizalmamat is élvezi.” Horthy a tárgyalá­sok végén aláírja a végzetes kommünikét, mellyel szentesí­tette Magyarország német ka­tonai megszállását: „Abból a célból, hogy Magyarország a háromhatalmi egyezményben ' szövetkezett európai nemze­teknek a közös ellenség ellen közösen viselt háborújában, különösen pedig a bolsevizmus hatásos leküzdésében minden erő mozgósításával és átfogó biztosítékok megteremtésé­vel támogatást kapjon, KÖL­CSÖNÖS MEC EGYEZÉS ALAPJÁN német csapatok ér­keztek Magyarországra.” Horthy tehát minden komo­lyabb . ellenállás nékül szente­síti a német náci megszálló hadak maevarorszáuralmát! Valóiában nem is csak meg­szállásról van szó, mert Hitler állandó tolmácsa, Paul Schmidt emlékiratában „MA­GYARORSZÁG FELETTI NÉ­MET PROTEKTORATES”-ról ír! Ö csak tudta! Bezzeg nem került tárgyalás alá a magyar csapatoknak az ország határai közé váló visszavonásának ■ügye és bár Horthy égre-földre esküdözött, hogy kitart Kállay mellett, hozzájárult ahhoz, hogy Kállayt meneszti és egy, a jelenlegi helyzetben is a né­metek mellett kiálló kormányt állít az ország élére! Már ha­zajövet, a különvonaton meg­egyezik az új budapesti német II. követtel, Weesenmayerrel,- az új miniszterelnök: Sztójay sze­mélyében! A Sztójay-kormány- ban később helyet ad a leg- szélsőjobboldalibb elemek­nek: Rátz Jenő vezérezredes­nek, Jaross Andornak, Kun der Antalnak, Jurcsek. Bélá­nak és Reményi-Schnellernek A Horthy—Hitler találkozót a legnagyobb titokban tartót ták, 'de híre kiszivárgott és i főváros népe nagy izgalommal várja a fejleményeket. A bal­oldali és a haladóbb érzelmű újságok az országot veszélyez­tető vihar előérzetében széles alapokon tárgyalják a március 15-iki ünnepségek utórezgése­ként, az 1848-as szabadságharc jelentőségét és Kossuth, vala­mint Petőfi személyét.' A jobb oldali fasiszta lapok a 48-as eszmék értelmét kicsavarva „szent szabadságharc”-ra tü­zelnek a hitleri német fasiszta csapatok oldalán! HITLEREK, NÉMET ala­possággal már jó előre meg­szervezték hazánk katonai megszállását. Az Idegenfor­galmi Hivatal azt jelenti, hogy március 10-én 1221 német ál­lampolgár, március 10. és 18 között 18—20 000 német katona jött Magyarországra civil ru­hában. A belopódzott némete­ket három nagy titkos raktár­ban szerelték fel: Sopronban, Budapesten és Debrecenben. A megszállás különleges hata­lommal felruházott parancsno­ka: Winckelmann SS-tábor- nok! Maga a megszállás a „Margaret I” fedőnevű terv alapján történik a bestiális SS és a Wehrmacht alakulatok révén. így szó-l a Budapestre települt SS és Gestapo részére szóló titkos parancs bevezeté­se: „A Führ értől! E pillanat­ban csapataim megindulnak Magyarország -nyugati határán és megszállják az országot. El­rendelem, hogy a fegyveres SS-alakulat és a Gestapo szer­vei minden eszközzel biztosít­sák a hadművelet sikeréi...” Ezzel az ördögi paranccsal szabadították hazánkra az Európa leigázott országaiban kipróbált és bevált módsze­rekkel rendelkező német hadi­gépezetet. Ezt- a sátáni paran­csot szentesítette Horthy utol­só, Hitlerrel lefolytatott tár­gyalásán! A március 19-én megindult hadműveletek so­rán, elsőként egymásután fog­lalják el a budapesti kulcsfon­tosságú középületeket, me;y annál is könnyebben történik meg, mivel az évek alatt be­épült nyilasok játszatlak kezük­re. Világosan emlékszünk még, hogy milyen rémületet keltet­tek március 21-én kora reggel Egerben megjelent első német katonai alakulatok, melyek egymásután foglalták el a ka­szárnyákat, a postát és távír­dát. A „Grossdeutschland” hadosztály emberei nyilasok társaságában pöffeszkednek az egri utcákon és mind!árt az első napok egyikén boros fő­vel véres lövöldözés is kelet­kezik. A németek megkezdik országszerte az embervadásza­tot. Magyar cinkosiak révén összeállított listák alapján ke­rülnek az SS és Gestapo kar­maiba a magyar nép hű fiai: diákok, munkások, haladó gondolkodású értelmiségiek. Megkezdődik egy hosszú irtó­hadjárat a nemzet legjobbjai után! Bajcsy-Zsilinszky Endre pisztolytűzzel fogadja a rátö­rő SS-banditákaf és az .utolsó töltényig védekezik. Kállay, volt miniszterelnök a török követségen talál menedéket, de később írt memoárjában a sorok között bevall í a végtelen nagy bűnét: „...mindennek vé­ge... Tudtam, hogii ami törté­nik, helyrehozhatatlan. Ma­gyarország a kezeim között halt meg.” A LEGENDÁS KOSSUTH Rádió, a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja Külföldi Bizottságának a Függetlenségi Mozgalom propagálására lét­rehozott rádiója 1944. március 20-án a következő felhívást intézi a magyar társadalom­hoz: „Hitler hordái betörtek a magyar földre. Orvul, a’attom- ban, ahogyan ez már szoká­suk, megtámadtak bennünket, Magyarorszag Németország szövetségese volt ebben a há­borúban. Magyar honvédek százezerszámra pusztultak el Hitlerért, A német imperialis­ták szolgái voltunk és most Hitler azzal fizet, hogy csizmá­ja alá tapossa Magyarországot. Az Oroszországban szétvert német: csapatok hazánkon át akarnak- vonulni. Németország gyepűjévé akarták változtatni Magyarországot. Hitler azért adott parancsot hazánk meg­szállására. hogy erőszakkal kényszerítsen bennünket a né­met elővéd szerepére... Fogjon össze minden magyar az új szabadságharcra!... Fel a harc­ra a magyar szabadságért és függetlenségért!... Fegyverbe magyar, éljen a haza!” A NÉMET MEGSZÁLLÁS azonnal magasra szította né­pünk legjobbjaiban a hazasze­retet lángját, de gyűlöletét is a német és magyar fasiszta csatlósaikkal szemben: kiter­jedt földalatti mozgalom zúz­ta, marta, szabotá'ta a német háborús célokért dolgozó ma­gyar hadigépezetet. A főld- a'atti illegális »Békepárt"-ban és a „Magyar Front”-ban tö­mörültek ezek az erjesztő erők, melyek siettették a fasiszták terroruralmának pusztulását. A nagy harcban mártírok ma­gasodtak a tovább küzdők fö­lé: Ságvári Endre, Pataki Ist­ván, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Kiss János, Pesti Barnabás, Kreutz Róbert, Tartsay Vil­mos, Nagy Jenő és a többiek. Hiába üvöltötte Baky László, véres pribék, hogy „a ma­gyar nép minden liberális és zsidó aknamunka ellenére vál­tozatlan hűséggel kíséri a né­met és olasz nép nehéz har­cát”, — hiába hirdette álszen­teskedve a hírhedt Rupprecht Olivér a „Magvarság” hasáb­jain: „A nemzetiszocialista fel­fogás... t gyakorlatilag valósí­totta meg a kereszténység el­ső alaptörvényét, a szeretet törvényét!” — Hiába írta Mi- lotay István, lapjában, az „Űj Magyarságában: „Németorszá­got legyőzni nem lehet!” — nem változtatott azon a rideg tényen, hogy a magyar nép napról napra, óráról órára egyre jobban várta azt a nagy pillanatot, mikor lerázhatja magáról nemcsak a német ka­tonai megszállás, de a nyaká­ba akasztott félfeudális ural­mi rendszer igáját is és fel­építhesse független hazáját. A magyar nép, ma is foggal és körömmel védi életét és sza­badságát, amelyért keményen megszenvedett és amelyhez a felszabadulás révén jutott. Ma, amikor ismét élénkül a német fasizmus veszélye, nem lesz, úgy hisszük, haszon nél­küli elmondani, hogy Edmund Weesenmeyer, aki hazánknak az 1944. márpius 19-i német katonai megszálláskor, Hitler­nek ún. rendkívüli követe és teljhatalmú megbízottja volt Budapesten, a háború után, a nürnbergi nemzetközi katonai törvényszék által kiszabott 20 évi fogságát sikerült 10 évre mérsékelnie, s a végén 3 esz-* tendő múltán kiszabadu'nia. Ma, mint egyetemi tanár mű­ködik az egyik nyugatnémetor­szági egyetemen. Kurt Becher, aki gazgadsági életünket „glei- schaltolta”, minden bírósági felelősségrevonás nélkül él Brémában, mint dúsgazdag terménykereskedő. Hermann Krumey és Otto Hunschke magasrangú SS-vezetők — akik százezres tételekben szállítot­ták a magyar állampolgárokat a németországi haláltáborokba, a gázkamrákba — ma vidá­man, gondtalanul élik világu­kat. A Nyugatra szökött ma­gyar fasiszták is bátran tevé­kenykednek új hazájukban. 1959. március 20, péntek: 1894-ben halt meg Kossuth La­jos. 1919. Vyx francia alezredes át­adja a magyar kormánynak az antant-jegyzéket a demarkációs vonalakról. 1864-ben született P. P. Fedo­tyev szovjet vegyész, az elektro- metallurgia kiváló szakértője. 5? Névnap 0?­Ne feledjük, szombaton: BENEDEK — AZ EGRI Faipari Vál­lalat dolgozóinak átlagkerese­te több mint 30 százalékkal nőtt az utóbbi két évben.- MUNKAGÉPEKKEL segí­ti a termelőszövetkezetekben a tavaszi munka gyors elvégzé­sét a Poroszlói Állami Gazda­ság. — AZ EGRI Vas- és Fém­ipari Ktsz-ben ma délután tartják az eredményeket és a terveket rögzítő mérlegzáró közgyűlést.- 10 HOLD BORSÓ terme­lésére kötöttek szerződést az újlőrincfalvi Új Elet Termelő- szövetkezet tagjai. A borsó ve­tését már elvégezték. — A HEVES MEGYEI kő­bányáknál és az építőipari vállalatoknál megjelenő „ver­seny-híradó” rendszeresen tá- jékoztatjd a munkásokat a munkaverseny-mozgalom eredményeiről.- A HATVANI Cukor- és Konzervgyár kiszistái albumot készítenek a legnépszerűbb KlSZ-fendezvényekről összeál­lított-képanyagból. Forr a világ * * * Új műsorra készül az Irodalmi Színpad Egérben Az egri Kelemen László Iro­dalmi Színpad művészgárdája új irodalmi műsor bemutatá­sára készül. „Forr a világ” — ez lesz a címe a Békés István író által válogatott összeállí­tásnak. A március 23-an elő­adásra kerülő műsorral a di­csőséges Tanácsköztársaság­nak akar méltó emléket állí­tani az Irodalmi Színpad. . .— Hogyan fogadta népünk a forradalmakat, hogyan reagált azokra, s hogyan, milyen mű­vekkel emlékeztek meg azok­ról, segítették kibontakozásu­kat, lelkesítették az embere­ket, a költők, írók. Ezt tartot­tuk szem előtt a válogatásnál — mondotta Kozaróczy József, a műsor rendezője. Párizsban felhangzott a Marseillaise és Bacsanyi itt­hon már kimondta: „Vigyázó szemetek Párizsra vessétek ’. S így lehetne még sorolni pél­dáit annak, hogy költőink mi­lyen lángoló szavú versekke1, írásokkal feleltek a népek megmozdulásaira. Ezért szere­pel hát a műsorban Bacsányi: a franciaországi változásokra című művétől Charles Jones: A bérrabszo'ga énedén keresz­tül, Kiss József: Knyáz Po- temkin-ja, Karinthy: Martino- vics-ának részlete, Ady. József Attila számos verse. Kosztolá­nyi forradalmat üdvözlő és di­csőítő. előttünk még e:ég Is­meretlen munkái közül :s elő­adásra kerül Tűz és vér című költeménye. Nem a legközismertebb, sokszor ismételt versek szere­pelnek a műsorban, hanem azok, amelyek a lehető legna­gyobb mértékű bepillantást engednek a forradalmi idők irodalmába. S az est jó összeállítású mű­sorát részben olyan művészek tolmácsolják, akik neve a fő­városban is ismert Erre az al­kalomra ugyanis meghívták Békés Ritát és Velenczei Ist­vánt, a József Attila 'színház művészeit, Jancsó Adriennt és Tallós Endrét, a kiváló fiatal előadóművészt. A Gárdonyi Színház művé­szei jjözül Kárpá+hy Zoltán. Gyuricza Ottó, Csapó János. Herédv Gvüla, Horváth Árnád, Kautzky Ervin, Stefanik Irén, Palotai Ferenc, Szűri György és Béres Károly Lépnek fél az esten. A „Forr a világ” című iro­dalmi műsorra hetek óta szor­galmasan készül az I. s’ámú általános iskola és a Pedagó­giai Főiskola énekkara is, hogy énekszámaikkal, dalaik­kal tarkítsák, még szebbé, ün­nepélyesebbé tegyék ezt az es­tet, amelyen az irodalom ''vöngyszemeinek tolmácso­lásával mutatiák meg művé­szeink Eger közönségének: ho- gvan éltek a forradalmak a költők szívében, hogvan él még ma is a Tanácsköztársa­ság emléke. —ger Moziműsor EGRI VÖRÖS CSILLAG Az árban (szélesvásznú) EGRI BRÖDY Életem árán GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Felfelé a lejtőn GYÖNGYÖSI PUSKIN 18-as év ' HATVANI VÖRÖS CSILLAG Fekete zászlóalj HATVANI KOSSUTH Bomba FÜZESABONY Nln s előadás HEVES Nincs előadás PÉTERVASARA A világ teremtése ■— TL* l—ii Színházműsor t Egerben, jubileumi külön előadás: Hevesen este 7 órakor: BÁSTYASÉTÁNY 37 A jövő művészei 1919. AZ ORSZÁG vérből, éhségből, elszántságból végre nagy ott tett: életre hívta a Magyar Tanácsköztársaságot. A direktóriumok vezetői éjjel- nappal talpon vannak, hiszen ruha kell a rongyosokra, lakás kell a putrik, odúk lakóinak, kenyér, cukor a proletárgyere­keknek, és mindenekelőtt sza­badság, biztonság, az üldözött, elnyomott szegényemberek millióinak. Ám a Tanácsköztársaság mindenre gondol. Tervez, szer­vez és az emberek nevelésével, gondolkodásának átformálásá­val is törődik. A forró napok magukkal ragadják hazánk legjobbjait is. Itt-ott még fegy­veres csete-paté hangzik, de a legfőbb zenei direktóriumban Kodály — Bartók — Dohnányi már az állami zeneiskola ter­vein dolgoznak. ... 40 évvel ezelőtt.. „ És most az egri Állami Zene­iskola kis hangversenydobogó­ján először jelennek meg Kodály, Bartók, Dohnányi megálmodott tehetségei, akik az ál1 ami zeneoktatás' kereté­ben tanultak, fejlődtek. Geib'.nger Sándor igazgató bevezetőjében elmondja, hogy a végzett növendékek hangver­senyének kettős célja van. Egyrészt bemutatni, hogy a kis, zenét tanulni vágyó gyere­kek mivé fej'ődtek az évek során, másrészt egy hagyo­mányt akar a Zeneiskola ki­alakítani, hogy a kiröppenő, művész-szárnyakat bontogató növendékeket évről évre visz- szahozzák az Alma Mater fa­lai közé. A Bartók-termet teljesen megtöltötték az érdeklődők. Mindenki komoly várakozással fordult a dobogó felé. BIZONY, ÉSZREV ÉTLEN el­röppent g három óra hossza — és meg kell állapítani —, többet kaptunk, mint amit vártunk. Az ország különböző zenei szakiskoláin tanuló egri fiúk és lányok nem hoznak szégyent a zeneiskolára. Talán elsőként a két legrégibb zeneiskolást, Keskeny Máriát és Delley Jó­zsefet keli említeni. Mindkettő tehetség. Keskeny Mária áradó j 1944. MÁRCIUS 19 ÉNEK évfordulója legyen minden ma­gyar számára éberségre felhívó emlékeztetője hazánk története egy gyászos korszakának, de legyen izzító tűz is, melyben még keményebbre, acélosabb­ra edződik népünk szilárd el­szántsága, hogy ha kell fog­gal és körömmel, de megvédi kiharcolt jogait és kemény ököllel sújt minden támadóra, aki azt elvenni, vagy csak csorbítani is akarja. szopránja, tökéletesen kimű Veit hangja arról tanúskodik, amit szakiskoláik is állít, hogy hangszínében egyike a legte­hetségesebbeknek. Ahogyan Fluth áriáját énekelte a Wind- sori víg nők-ből, az már nem ígéret, hanem művészet volt. Delley József, a Zeneművé­szeti Főiskola II. éves növen­déke, kiforrott művészetével, pózmentes, biztos, bravúros já­tékával méltán váltotta ki a közönség fergeteges ünneplé­sét. Még egy-két év, és a fuvola mesterévé válik Tary László is, aki Boccherini D-dur fu- volaversenyét adta elő. Lámpalázát a II. tételnél már teljesen legyőzte és ösz- szeforrva hangszerével, művé­szi élvezetet nyújtott. őszinte örömmel vettük tu­domásul, hogy végre eltűnt a szakadék a fővárosi és vidéki zenei képzés közül. A kis Geibinger Sándor például a misko’ci zenei szakisko’a nö­vendéke, de a Beriot VII. kon­certje I. tételének előadása arr^ mutat, hogy művészt fa­ragnak még a rendkívül te­hetséges hegedűsből. A. rá­adásként j átszőtt Paganini-szám technikai bravúrja, művészi tolmácsolása pillanatnyi döb­bent csendet, majd fergeteges tapsot váltott ki a közönség­ből. Fógel Judit, aki a budapesti Zeneművészeti Szakiskola I. éves növendéke, első fellépé­sének zavarával küzdött. Hangja nem koncért énekes hang, de mikor Kodály—Bar­tók népdal-feldogozásait éne­kelte, megtepetést hozott. i.z e’őbbi bizonytalan, néhol szín­telen hang, egyszeribe erőre kapott, szárnyalt, csengett. Hangjában ígéret van, s mire végez, az ígéretből művész lesz. Feltűnően szép, tiszta a szövegmondása, ami kevés énekes jó olda'a. Tart Vilma kürtjátéka kissé szokatlan és igen nagy felada­tot je'entett a növendéknek. Kovács Eszter remek hang­anyaga, telt zengésű, csak a képzésen máik, hog" művész- szé legyen, A hegedű jövendő mestereként ismertük meg Moskovszki Vincét, akinek já­téka fejlődő, tehetséges növen­dékre vall. Spányi Judit zongorajátéka különösen Chopin Asz-dur ke­ringő jének előadása közben^ teljesen zavar- és lámpaláz­mentes, szép tolmácsolássá ol­dódott. Biztos aanei tudása megmutatkozott az ének- és fuvola-kíséret .határozott, pon­tos összjátékán. A HANGVERSENY kima­gasló eseménye volt Kátay László kiskoncert darabja, me­lyet a Zeneiskola tanárai ad­tak elő. Ő az első növendéke az iskolának, aki a miskolci zeneművészeti szakiskolában zeneszerzést tanul, s a sasfiók, valóban modem, de a komoly zenei igényt máris kielégítő darabja azt mutatja, hogy el­indult a nagyok ösvényén. Véget ért a hangverseny. S hogy nem boncolgattuk az elő-. adók hibáit? Majd megteszik azt annak idején a hivatott kritikusok. Mi, ha kicsit elfo- gu’tan is, de ugyanazt láttuk, amit Kodály—Bartók 40 évvel ezelőtt: hová lettek volna ezek a tehetségek a széleskörű ál­lami zeneoktatás lehetősége nélkül? És ahogy a szünetben végigjártam az öreg Panakosz- ta-házat, bizony igazat adtam az aggódó szülőknek: Vajon felveszik-e az én gyermekemet? Nem protekcióról van szó, ha­nem nincs hely! Jelenleg 320 növendéke van az iskolának, de nemcsak Egerből, hanem. Balaton, Bekölce, Ostoros, Bükkszék falusi gyerekei is bejárnak tanulni. Mintegy két­százra tehető azoknak a szá­ma, akik a sokkal kevésbé kí­vánatos magánoktatásban vesz­nek részt. S mindezt miért? Mert nincs hely. Pedig ezzel a problémával számolni kell, mert nagyon sokszor szeretnénk érezni azt az áradó, semmihez nem ha­sonlítható boldogságot, hogy béke van, nyugalom, s a. hang­versenydobogón szemünk előtt, felnőtt gyerekeik tolmácsolják művésze1 ?!. meleg szívvel nagy művészek, nagv műveit, CS. ÄBÄM EYA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom