Népújság, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-22 / 45. szám

1959. február 22. vasárnap

MÉPŰJSSG

s

A siker titka:

A kommunista példamutatás

Csoportosan ballagnak az emberek a jeremesi rész felől. Meg-megállnák egy-egy pillanatra, még egyszer meghány- ják-vetik alaposan, kit is akarnak a vezetőségbe. Fontos dolog ez most, hiszen jövendő életük nagyrészt azon is múlik, -kiknek a kezébe teszik le a vege test. Jövögetnek a kul- türház felé, ahol sorrendben ez lesz ezen a napon a harmadik tsz-alakuló gyűlés. Elsőnek a Petőfi tagjai jöttek össze délelőtt. Va’ami 100 család kezdte, de mire végétért a gyűlésük, hat új taggal szaporodott a létszám.

Utánuk következett a Dózsa Tsz, javarészt Kovács Lukácsék szakcsoportjából toborozták a tagságot. Még ki sem mondta jóformán a megalakulást a Dózsa, már kezdtek gyülekezni a kultúrház előtt a jeremesiek. Várták, hogy rájuk kerüljön a sor. Egyik-másik átnézett egy fröccsre a szemben levő kocsmába: fizeti a belépti díjat — tréfálkoztak az öregek. Aztán megkezdődött a harmadik gyűlés, ahol a Béke Tsz alakulását mondták ki.

Közben a falutól mintegy hat kilométerre levő Akolhá- ton is mozgolódtak az emberek. Odakint, a jóformán még meg sem alakult szövetkezet tagjai határozták el, hogy nem kezdenek újat, hanem csatlakoznak a már meglevő Űj Élethez. Hadd legyen egy nagy család az akolháti rész. Sőt már arról is tárgyal gattak, ki kellene jelölni a házhelyeket, hogy a távoli tanyákon lakók is’ beköltözzenek a központba, ahol sok minden létesülhet majd, ha erősödik a szövetkezetük. ^

Nagy volt a forgalom ezen a •napon az Aranykalász irodájában is. Hja, nem kis dolgot ad a' vezetőknek, ha egy szövetkezet máról hónapra épp megkétszereződik. Sőt! A régi 114 család mellé, most 140 család kérte felvételét. Elő kell készíteni mindent az ünnepélyes tagfelvételre, s arra, hogy az új tagok is rögtön otthonosan érezzék magukat.

Olyan volt ez az egész nap 'Pélyen, mintha ünnep lenne. Az emberek vidámabban járkáltak az utcán, mint akik nagy tehertől szabadultak. Hiszen lényegében így is volt. Az egyéni gazdaság nagy terhét tették le vállukról, hosszú hetek, sőt hónapok vívódása után.

•Most már ennek a vívódásnak vége. Egy hét leforgása alatt 500 család belépésével (szövetkezeti község lett Pély.

A kommunisták az élei*

Csütörtök reggel volt. Kicsit csípett a szél, az emberek fázósan topogtak a pártszervezet előtt. Várták a rendkívüli taggyűlés kezdetét, mert erre a napra találkozót adott: egymásnak a község minden kommunistája, hogy megvitassák a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párthatározatot. Tudták mindannyian, nagy részben rajtuk múlik majd, hoznak-e változást Pé’yen a következő napok, megértik-e az emberek az idők szavát.

Nem lehetett több még féltíznél amikor megkezdődött a taggyűlés, ahol a tsz és az egyéni paraszt párttagok úgy határoztak, tiszta vizet öntenek a pohárba. Rendezik soraikat. hogy egységesen összefogva, láthassanak a nagy munkának. Szükség volt erre, mert hogy' is beszélhetne az a kommunista paraszt a tsz-ről, meg a nagyüzem előnyéről, aki maga szántogatja földecs- kéjét. Az egyénileg dolgozó pélyi kommunisták őszintén feltették maguknak ezt a kérdést, s meg is adták ott a taggyűlésen a választ.

— Tekintsenek úgy engem as elvtársak, hogy mától fog— egy hét törté

va tsz-tag vagyok — állt fel elsőnek Hanzó Péter, a községi alapszervezet titkára, s ott helyben ki is töltötte a belépési nyilatkozatot. Még ott, a taggyűlésen be’épett Túró Ferenc, Ungvári László, Sóti János és Hulyák Mátyás is.

így indultak el, kommunisták és pártonkívüli tsz-tagok, mintegy nyolcvanan már az első nap. hogy elvigyék minden házba a párt szavát. Ez történt csütörtökön, vasárnapra már minden kommunista egyéni paraszt tsz-tag lett. S az agitátorok száma nem fogyott, hanem naponta nőtt, mert az új belépők között is sokan akadtak, akik belépésüktől kezdve, mindennao járták a falut s beszélgettek gazdatársaikkal.

Nagy erő volt a kommunista' parasztok pé'damutatása, többet ért minden szép szónál. Bizonyítja ezt Juhász Ágoston esete is. Mikor híre futott az utcáján, hogy belépett, egész u+carész ment utána Kovács Menyhért, Szabó László, Var- nyű János még azt sem várták meg, hogy elmenjen hozzájuk, maguk keresték fel, s belépési papírt kértek.

Friss, fiatal erők

Jól kezdték a munkát a kommunisták, s ott jártak a nyomukban mindenütt a ki- szes fiatalok. Aznap, amikor munkához láttak a kommunisták, megbeszélték a kiszesek is, hogyan segíthetnek. Azt mondták, elsősorban minden fiatal otthon legyen agitátor, győzze meg a szüleit, a gyerekeik érdeke is, hogy belépjenek. Nekiláttak a festésnek, rajzolásnak is, és reggelre fehér papírlapokon jelszavak hívták fel a járókelők figyelmét arra, hogy a szövétkezété a jövő, s ott találhatja meg igazi boldogulását minden parasztember. Nem is pihentek egész héten át. Ott voltak mindenütt, ahol friss, fiatal erőre volt szükség. Ők tartották számon, kik azok a tekintélyes gazdák, akiknek belépése másokat is ösztönöz, s ezek nevét is kirajzolták. Külön meg kell dicsérni a pedagógusokat, akik a KISZ mellett, szíwel-lélekkel vettek részt a munkában, úgy is, hogy rajzolták a plakátokat, úgy is, hogy ki jártak .beszélgetni a szülőkkel.

Mi lesz

a szakcsoportokban?

Három erős rizstermelő szakcsoport működött az elmúlt évben Pélyen. Mi lesz ezekkel? — kérdezgették sokan. S- a választ hamarosan meg is adták maguk a szakcsoportok. Kedd estére a három szakcsoport elnöke ösz- szehívta a tagokat közös megbeszélésre. Ott Kácsor Ferenc, Kovács Lukács, Fodor Elek, Rab Béla elmondták a tagoknak, ők úgy döntöttek, hogy a szövetkezeti utat választják, többet ér az. mint a szakcsoportban bajlódni.

Ki kell keverednünk már végré a posványból — magyarázta Kovács Lukács. — Le kell vetni a korlátokat, "szűk az már minékünk! A vezetők példamutatása itt is eredményt hozott, még a gyűlés után és másnap a kora reggeli órákban 42 szakcsoport-tag írta alá a belépési nyilatkozatot, s arról is beszélgettek már, hogy új szövetkezetei kell alakítani. A szakcsoportok ügye aztán hamar rendbe jött, szerda estére kelve már majd mind aláírta a belépést, s akkorra már maguk közül alakítottak tsz-szervező bizottságot, azok igazították a további munkát.

Hozzánk is nézzen be, elvtárs!

Teltek a napok, egyik a másik után, s ez mind újabb és újabb eredményét hozta a

nete Pélyen —

munkának. A népnevelők fáradhatatlanul járták a fa,ut. Két dolog ^dta hozzá az erőt. az egyik a párt állandó segítsége. Mert minden reggel, ha csali egv fél órára is, összehívták a népnevelőket. Elmondották egymásnak, milyen problémákkal találkoztak, milyen hírek keltek szárnyra a faluban, — mert akadtak elég furcsa hírek, többek között olyan, hogy akik eddig aláírták, azok mind azért írták alá, mert kényszerzubbonyt húztak rájuk, meg hogy elveszik a belépőktől a gyerekeket. Igaz. majd minden házba kézlegyintéssel mondták el ezt, de azért nem ártott egymást tájékoztatni. És voltak komolyabb problémák is, mi lesz a háztájival, hogyan dolgoznak ködösen, mi igaz a kedvezményekből. Erre csak úgy tudtak választ adni, ha maguk is megismerték ezeket a rendeleteket.

Erőt és kedvet adott az is, hogy minden házban barátságosan fogadták a népnevelőket. Nem volt ritka eset, hogy meg is szólították őket, ne hagyja ki az ő házukat sem. S ha bementek egy-egy házba, nem volt ritka, hogy összejött hirtelen négy-öt szomszéd is meghallgatni a beszélgetést. Soltész Lajos egy ilyen reggeli megbeszélésen mesélte el, hogy volt olyan, hogy a házba se kellett bemennie, ott az utcán töltötte ki az egyik belépő a nyilatkozatot.

Olyan eset is akadt, nem is egy, hogy a szíves beszélgetés után előkerült egy pohárka innivaló, legyen mivel köszönteni gz új elhatározást. S ez mind azért, mert a népnevelők világosan feleltek minden problémára, mert ismerték a rendelkezéseket, el tudták mondani, milyen lehetőségek lesznek a közös gazdálkodásban, hogyan segíti a szövetkezet munkáját indulástól kezdve az állam.

Napról napra — sőt, nem túlzás, ha azt mondjuk —, óráról órára nőtt a belépők száma, kedd reggelig már jól meghaladta a kétszázat. Nem jártak hiába sehol a párt küldöttei —, azaz, hogy egy helyen sehogy sem akart megtörni a jég. Je- remesről, ahol a község régi legjobb módú közémjarasztja! laknak, eredmény nélkül jöttek eí a népnevelők. De hogy mégsem egész eredménytelenül, ezt a keddi nap mutatta meg.

Megmozdul a Jermes

Tíz óra felé járhatott az idő kedden, amikor elég váratlan vendégek érkéztek a tsz-fej- lesztési bizottság irodájába Három ember, — Vona Mátyás, Csáti János, Kádár Sándor — sorjáztak befelé az ajtón —, mint a jeremesi rész küldöttei. ■ Megkérték, jönne már ki hozzájuk a tanácselnök, a párttitkár, meg Bartölák elvtárs, aki a megyétől jött segíteni. A jeremesiek velük akarnak szót váltani. Szép idő volt, össze is jöttek délutánra vagy hatvanan az öreg Kádár udvarán. Sorra-rendre feltették még egyszer a kérdéseke*, ami aggasztotta őket. Kérdezték, mennyi lesz és lesz-e háztáji föld, mert a faluban már arról beszélnek, hogy nem lesz háztáji, meg arról, hogy egyetlen disznó sem maradhat a háznál, nem lesz háztáji tehén — úgylátszik, egyeseknek mégsem tetszett a nagy mozgolódás, így próbálták útjai állni a születő újnak. De nem, azt már nem lehetett! Ott voltak a falu vezetői, és megmagyarázták, mindebből egy szó sem igaz. Felsorolták, hogy mennyi jószág maradhat a háztájiban, hogy a tsz majd maga szabja meg, mennyi legyen a háztáji terület, — természetesen egy-családnak egy holdná több nem lehet. S elmondták azt is, mindezt az alapszabály előírja, az alapszabály a tsztörvénye. Nagyon érdekelte őket, mi lesz a földjáradékkal, az öregebbje a nyugdíj után érdeklődött, az asszonyok az SZTK után. Megkapták mindnyájan a feleletet, s hogy az mennyire tetszett, az ki is derült mindjárt, mert ott az udvaron 18 középparaszt írta alá a nyilatkozatot, — elsőként annak a bizonyos küldöttségnek a tagjai. — Ez a 18 ember beszélt jórészt aztán a többiekkel, s nem telt bele egy egész nap. 98 jeremesi család aláírta a belépési nyilatkozatot, s határozatot hoztak: csütörtökön megalakítják szövetkezetüket, megválasztják a vezetőket.

Akolháton sem alszanak...

Pély községtől mintegy hat kilométerre van A k o 1 h á t. Olyan igazi „istenhátamögötti” rész. se útja, se vasútja, mikor leesik az eső, el van zárva teljesen a világtól. Nemrég ugyan kaptak egy tanácskirendeltséget, hogy ne kelljen esőben, hóban kilométereket gyalogolni minden kis hivatalos dologért, — de azért elég elhagyatott. Igaz viszont, hogy nem elmaradott, mert Péllyel együtt ott is kalászba szókként immár a szövetkezeti vetés.

Szerda estére a tanyák népének többsége már belépett. Először úgy tervezték, hogy külöjj szövetkezetét alakítanak, de aztán mégis úgy döntöttek, legyen egy, de erős szövetkezet. Megértették valamennyien, amilyen mértékben erősödik szövetkezetük, olyan mértékben válik jobbá a tanyaközpont helyzete, s akkor már nem ragad sárba ott sem a kultúra szekere. Hozzá is láttak a szövetkezet erősítéséhez. Horváth Emil, elismerten jó juhász, már ezekben a napokban meg kezdi a munkát, viszi be azonnal a közösbe a ju- hait, mondván, minek maradna magának egyetlen napra is. Hogy megalakították immár újra a szövetkezetét Akolháton, rögtön elmondták a régi, régi kérést: csak egy kisvasutat legalább, amely összekötné őket a községgel. Az út majd ráér később is, hiszen tudják, hogy nem lehet mindent egyszerre...

Egy hét leforgása alatt újjáformálódott Pély község arculata. Határában már nem lesznek mesgye-szabdalta kis területek, hanem hatalmas táblák, ősszel nem két-három holdon vetnek búzát, hanem száz meg száz holdakon. Az emberek, akik tegnap még kis gazdaságukban szorgoskodtak, most már ízlelgetik a mienk szót, már tervezgetik, hogyan osszák be a munkát, hogy őszre közös istállója legyen a közös jószágnak, nézegetik méregetik, hová kellene építeni a nagyjuh- hodályt. A négy tsz vezetősége már vitatja, melyik szövetkezetnek hol legyen a táblája — igazságosan akarnak osztozkodni, hogy legyen jóból is, a rosszból is mindenkinek. Hiszen ha négy — illetve Akolháttal együtt öt szövetkezet tagiai is, azért mégis egy család. Győzögetik erről- arról egymást, hiszen a belépési nyilatkozat aláírása még nem jelenti azt, hogy egyből fejlett, öntudatos szövetkezeti tag lett mindenki, de egy biztos: végérvényesen és visszavonhatatlanul á szövetkezet mellé álltak.

Csütörtök este falugyűlés volt, ahol kimondták, megszületett megyénk sorrendjében immár harmadik — azóta van már két újabb — szövetkezeti községe. Egy hét lefogása alatt 500 család (ez az adat azóta biztos megváltozott ismét) majdnem három és fél ezer holddal szövetkezetbe lépett s a község földterületének 92 százalékán immár nagyüzemi gazdaság lesz.

Hogyan érték el: kommunista példamutatással, szívós fáradhatatlan népnevelő munkával, az új élet előnyeinek megismertetésével. Megértette a pélyi nép, hogy ez lesz a járhatóbb út.

Deák Rózsi

i

i

1

I

í

1

1

í

2 I

í

4

*

\

I

é

\

z

4

í

X

á

i

I

4

5

z

r

I

i

x

I

í

{

z

z

í

1

2

í

z

x

í

1

i

í

X

X

i

z

4

í

í

1

1

í

A munkásosztály agitátorai segítenek ér#e ni a szövetkezés gondolatát

Nem múlik el nap jelentős eredmény nélkül, amely a mezőgazdaság szocialista átalakulásának egyre gyorsuló ütemét jelzi. S miközben olvassuk a híreket arról, hogy Kerekharaszt. Üilőrincfalva tsz-község lett, hogy 2000 fölé emelkedett az újbelépők száma, nyilvánvalóvá válik előttünk; érik a szövetkezés gondolata.

Érik, de érlelni is kell. Érlelni felvilágosító szóval, a tsz-ck eredményeinek ismertetésével, a biztató paraszti jövő ecsetelésével, érlelni jó érvekkel, igaz, őszinte szóval, hogy egyre tisztábban bontakozzék ki az egyéni parasztság előtt a termelőszövetkezeti gazdálkodás biztosabb és könnyebb megélhetést adó képe.

Ezt a feladatot látják el falun a népnevelők, agitátorok, tsz-tagok és új belépők, pedagógusok és pártmunkások, és ebből a felvilágosító munkából, ebből a gondolatérlelő igyekezetből nem maradnak ki a munkásosztály agitátorai sem.

A munkásosztályé, amely jóval maga mögött hagyta felvilágosultabb gondolkodásával, szocialista munkarendjével a régi módon, drágán és verejtékkel termelő egyéni parasztságot.

S mert fel akarja emelni saját, színvonalára, együtt akar vele haladni a szocializmus építésében, segítőkezét nyújtja a parasztság felé. Mint a korábbi években most is megad szövetségesének minden anyagi támogatást, de mivel ez nem lehet elegendő, az üzemek dolgozói, vezetői gyakorlatilag is részt vesznek a mezőgazdaság átszervezésének nagy munkájában.

Részt vesznek, mert érzik a felelősséget a mezőgazdaság lemaradásáért a szocializmus építésében, s ezért műszak után sok agitátor, munkádból lett vezető nem hazafelé tart hanem a falusi portákat járja, hirdetve az új gazdálkodási forma előnyét. Mások heteket töltenek kinn a falvakban, hoey segítői legyenek a paraszti sorsok jobbrafordulásának.

S a megye üzemeiből egyre többen jelentkeznek fel- világosító munkára, és az atkári, viszneki tsz-tagok, községi vezetők együtt indulnak el az egyéni parasztok meggyőzésére, a gyöngyösi üzemek dolgozóival, vezetőivel. A Selypi Cementgyár munkás’gazgatója a zagyva- szántói tanácstaggal, a petőfibányai bányász a nagvkö- kényesi szövetkezeti paraszttal együtt agitál a közös gazdálkodás mellett.

Mint a falu agitátorai, ők is szabad idejüket, vasár- napúikat áldozzák fel, hogy minél előbb győzzön az új gazdálkodási fo-ma, hogy lehetővé vá’jék a szocializmus gyorsabb ütemű énítése falun, amelvet eddig a régi módon termelő egyéni gazdaságok hátráltattak.

Ezért érvel, vitatkozik fáradhatatlanul Csontos Mihály az esztergályosból l"tt párttitkár, Éder Gvörgy munkásigazgató. Babos Sándor, a XII-es akna do1 gorója, s ki győzné f(‘’sorolni a töhbi — az üzemekbe1 é-ke. ző — agitátorok neveit, ak’k a falusi nénnevelőkkel együtt segítenek éri'•'ni a szőyejk ezés Gondolatát.

Hogy müven eredoiéoove)? Az k’tűnik a nap, mint nap megjelenő győzelmi jelentésekből.

1

í

s

1

!

x

2

\

1

2

X

X

I

y

1

í

2 X

i

I

X

í

1

i

Z

X

j

1

J

1

X

2

í

!

i

X

X

í

x

l

I

r

r

I

?

i

í

t

X

í

T

l

\

l

l

\

l

I

i

X

t

í

Jő, ha est is tudjuk:

Hogyan történik a tsz-}övedelem elosztása?

A termelőszövetkezetben az az elv érvényesül, hogy mindenki végzett munkája szerint részesedjék a közös jövedelemből. Ezt az elvet minden dolgozó paraszt igazságosnak tartja, inkább, azt kérdezgetik, hogyan lehet ezt megvalósítani. c

A MUNKAEGYSÉG

A tsz-ben munkaegységgel mérik és fejezik ki, hogy melyik tag mennyi munkát végzett a közösben. A munkaegységkönyv pontosan felsorolja, hogy az egyes' munkáknak mi a normája,, vagya mennyit kell belőle naqor,ta elvégezni, és az elvégzett mimkáért hány munkaegységet írnak be a tagnak.

A könyvelő és a bfigádveze- tők pontosan beírják a rnurj; kaegvségeket. azt nemcsak az elnök, hanem az egész tagság ellenőrzi, hogy a termelőszövetkezetben senki ne. jusson ingyenes részesedéshez, de senkit se érjen kár az évvégi elszámoláskor.

JÖVEDELEMELOSZTÁS

A tsz minden fontos dolgában — így a gazdasági évben közös munkával elért jövedelem felosztásáról is — a közgyűlés dönt. A betakarított terményekből és állati termékekből visszafizetik a természetbeni kölcsönöket, kiegyenlítik a gépállomási drakat és' az állammal szembeni tartozásukat, szükség szerint tartalékolnak, a pénzjövedelem- ből kifizetik az adó és esetleges tartozásokat, a saját földét bevitt tagság földjáradé- káf és ezután megállapítják, hogy mennyi a tagok közt szétosztható jövedelem.

Meghatározzák, hogy összesen mennyi kenyérgabonát, kukoricát, cukrot és egyéb természetbeni járandóságot, mennyi készpénzt lehet szétosztani. Kiszámítják, hogy etekből mennyi jut munkaegységenként Az egy munkaegységre jutó részesedésnek ki-ki annyiszorosát kapja, ahány munkaegységet teljesített egész évben.

Jövedelemelosztásra év végén kerül sor, de ma már a legtöbb termelőszövetkezet elérte hogv havonként munkaegység-előleget tud folyósítani, Hogy ez az előleg m°nnvi és mi marad az év végi felosztásra, az elsősorban a tagok szorgalmán és hozzáértésén múlik.

Uj iskola építését kezdik met* Tarnassadány községben

A község iskoláiban fennálló helyiség-hiány szükségessé tette egy új iskola építését Az állam ezért 6—700 ezer forintos beruházással korszerű iskola építését kezdi meg. Az új iskola három tanteremmel, igazgatói szobával, tanári szobával, tanári tanácskozó szobával, gyakorló teremmel rendelkezik majd.

Az építés egyik érdekessége, hogy az egész iskolát előregyártott elemekből építik, s így építése egész rövid időt vesz igénybe. Ezáltal lehetővé

válik az, hogy még ez év szeptemberében — az úi tanítási év beindulásakor — megkezdhessék a tanítást.

— AZ ŰJ NYUGDÍJTÖRVÉNYRŐL, a társadalombiztosítás jogszabályairól és az orvos-etika kérdéséről február 24-én este lél 7 órakor előadást rendez 3 Kereskedelmi, Pénzügyi es Vendéglátóipari Dolgozok Szakszervezete, a Szakszervezeti Székház kultúrtermét ben.