Népújság, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-22 / 45. szám

1959. február 22. vasárnap MÉPŰJSSG s A siker titka: A kommunista példamutatás Csoportosan ballagnak az emberek a jeremesi rész felől. Meg-megállnák egy-egy pilla­natra, még egyszer meghány- ják-vetik alaposan, kit is akar­nak a vezetőségbe. Fontos do­log ez most, hiszen jövendő életük nagyrészt azon is mú­lik, -kiknek a kezébe teszik le a vege test. Jövögetnek a kul- türház felé, ahol sorrendben ez lesz ezen a napon a har­madik tsz-alakuló gyűlés. El­sőnek a Petőfi tagjai jöttek össze délelőtt. Va’ami 100 család kezdte, de mire végét­ért a gyűlésük, hat új taggal szaporodott a létszám. Utánuk következett a Dózsa Tsz, javarészt Kovács Luká­csék szakcsoportjából toboroz­ták a tagságot. Még ki sem mondta jóformán a megala­kulást a Dózsa, már kezdtek gyülekezni a kultúrház előtt a jeremesiek. Várták, hogy rá­juk kerüljön a sor. Egyik-má­sik átnézett egy fröccsre a szemben levő kocsmába: fizeti a belépti díjat — tréfálkoztak az öregek. Aztán megkezdő­dött a harmadik gyűlés, ahol a Béke Tsz alakulását mond­ták ki. Közben a falutól mintegy hat kilométerre levő Akolhá- ton is mozgolódtak az embe­rek. Odakint, a jóformán még meg sem alakult szövetkezet tagjai határozták el, hogy nem kezdenek újat, hanem csatla­koznak a már meglevő Űj Élethez. Hadd legyen egy nagy család az akolháti rész. Sőt már arról is tárgyal gattak, ki kellene jelölni a házhelyeket, hogy a távoli tanyákon lakók is’ beköltözzenek a központba, ahol sok minden létesülhet majd, ha erősödik a szövet­kezetük. ^ Nagy volt a forgalom ezen a •napon az Aranykalász irodá­jában is. Hja, nem kis dol­got ad a' vezetőknek, ha egy szövetkezet máról hónapra épp megkétszereződik. Sőt! A régi 114 család mellé, most 140 család kérte felvételét. Elő kell készíteni mindent az ünnepélyes tagfelvételre, s ar­ra, hogy az új tagok is rög­tön otthonosan érezzék magu­kat. Olyan volt ez az egész nap 'Pélyen, mintha ünnep lenne. Az emberek vidámabban jár­káltak az utcán, mint akik nagy tehertől szabadultak. Hiszen lényegében így is volt. Az egyéni gazdaság nagy ter­hét tették le vállukról, hosszú hetek, sőt hónapok vívódása után. •Most már ennek a vívódás­nak vége. Egy hét leforgása alatt 500 család belépésével (szövetkezeti község lett Pély. A kommunisták az élei* Csütörtök reggel volt. Ki­csit csípett a szél, az emberek fázósan topogtak a pártszer­vezet előtt. Várták a rendkí­vüli taggyűlés kezdetét, mert erre a napra találkozót adott: egymásnak a község minden kommunistája, hogy megvitas­sák a mezőgazdaság fejleszté­séről szóló párthatározatot. Tudták mindannyian, nagy részben rajtuk múlik majd, hoznak-e változást Pé’yen a következő napok, megértik-e az emberek az idők szavát. Nem lehetett több még fél­tíznél amikor megkezdődött a taggyűlés, ahol a tsz és az egyéni paraszt párttagok úgy határoztak, tiszta vizet önte­nek a pohárba. Rendezik so­raikat. hogy egységesen össze­fogva, láthassanak a nagy munkának. Szükség volt erre, mert hogy' is beszélhetne az a kommunista paraszt a tsz-ről, meg a nagyüzem előnyéről, aki maga szántogatja földecs- kéjét. Az egyénileg dolgozó pélyi kommunisták őszintén feltették maguknak ezt a kér­dést, s meg is adták ott a tag­gyűlésen a választ. — Tekintsenek úgy engem as elvtársak, hogy mától fog­— egy hét törté va tsz-tag vagyok — állt fel elsőnek Hanzó Péter, a községi alapszervezet titkára, s ott helyben ki is töltötte a belé­pési nyilatkozatot. Még ott, a taggyűlésen be’épett Túró Fe­renc, Ungvári László, Sóti János és Hulyák Mátyás is. így indultak el, kommunis­ták és pártonkívüli tsz-tagok, mintegy nyolcvanan már az első nap. hogy elvigyék min­den házba a párt szavát. Ez történt csütörtökön, vasárnap­ra már minden kommunista egyéni paraszt tsz-tag lett. S az agitátorok száma nem fo­gyott, hanem naponta nőtt, mert az új belépők között is sokan akadtak, akik belépé­süktől kezdve, mindennao járták a falut s beszélgettek gazdatársaikkal. Nagy erő volt a kommunista' parasztok pé'damutatása, töb­bet ért minden szép szónál. Bizonyítja ezt Juhász Ágoston esete is. Mikor híre futott az utcáján, hogy belépett, egész u+carész ment utána Kovács Menyhért, Szabó László, Var- nyű János még azt sem várták meg, hogy elmenjen hozzájuk, maguk keresték fel, s belépési papírt kértek. Friss, fiatal erők Jól kezdték a munkát a kommunisták, s ott jártak a nyomukban mindenütt a ki- szes fiatalok. Aznap, amikor munkához láttak a kommunis­ták, megbeszélték a kiszesek is, hogyan segíthetnek. Azt mondták, elsősorban minden fiatal otthon legyen agitátor, győzze meg a szüleit, a gyere­keik érdeke is, hogy belép­jenek. Nekiláttak a festésnek, rajzolásnak is, és reggelre fe­hér papírlapokon jelszavak hívták fel a járókelők figyel­mét arra, hogy a szövétkezété a jövő, s ott találhatja meg igazi boldogulását minden pa­rasztember. Nem is pihentek egész héten át. Ott voltak mindenütt, ahol friss, fiatal erőre volt szükség. Ők tartot­ták számon, kik azok a tekin­télyes gazdák, akiknek belé­pése másokat is ösztönöz, s ezek nevét is kirajzolták. Kü­lön meg kell dicsérni a peda­gógusokat, akik a KISZ mel­lett, szíwel-lélekkel vettek részt a munkában, úgy is, hogy rajzolták a plakátokat, úgy is, hogy ki jártak .beszélgetni a szülőkkel. Mi lesz a szakcsoportokban? Három erős rizstermelő szakcsoport működött az el­múlt évben Pélyen. Mi lesz ezekkel? — kérdezgették so­kan. S- a választ hamarosan meg is adták maguk a szak­csoportok. Kedd estére a há­rom szakcsoport elnöke ösz- szehívta a tagokat közös meg­beszélésre. Ott Kácsor Ferenc, Kovács Lukács, Fodor Elek, Rab Béla elmondták a tagok­nak, ők úgy döntöttek, hogy a szövetkezeti utat választják, többet ér az. mint a szakcso­portban bajlódni. Ki kell keverednünk már végré a posványból — magya­rázta Kovács Lukács. — Le kell vetni a korlátokat, "szűk az már minékünk! A vezetők példamutatása itt is eredményt hozott, még a gyűlés után és másnap a kora reggeli órák­ban 42 szakcsoport-tag írta alá a belépési nyilatkozatot, s arról is beszélgettek már, hogy új szövetkezetei kell ala­kítani. A szakcsoportok ügye aztán hamar rendbe jött, szer­da estére kelve már majd mind aláírta a belépést, s ak­korra már maguk közül alakí­tottak tsz-szervező bizottságot, azok igazították a további munkát. Hozzánk is nézzen be, elvtárs! Teltek a napok, egyik a má­sik után, s ez mind újabb és újabb eredményét hozta a nete Pélyen — munkának. A népnevelők fá­radhatatlanul járták a fa,ut. Két dolog ^dta hozzá az erőt. az egyik a párt állandó segít­sége. Mert minden reggel, ha csali egv fél órára is, össze­hívták a népnevelőket. El­mondották egymásnak, milyen problémákkal találkoztak, mi­lyen hírek keltek szárnyra a faluban, — mert akadtak elég furcsa hírek, többek között olyan, hogy akik eddig aláír­ták, azok mind azért írták alá, mert kényszerzubbonyt húztak rájuk, meg hogy elveszik a be­lépőktől a gyerekeket. Igaz. majd minden házba kézlegyin­téssel mondták el ezt, de azért nem ártott egymást tájékoztat­ni. És voltak komolyabb prob­lémák is, mi lesz a háztájival, hogyan dolgoznak ködösen, mi igaz a kedvezményekből. Erre csak úgy tudtak választ adni, ha maguk is megismerték eze­ket a rendeleteket. Erőt és kedvet adott az is, hogy minden házban barátsá­gosan fogadták a népnevelőket. Nem volt ritka eset, hogy meg is szólították őket, ne hagyja ki az ő házukat sem. S ha be­mentek egy-egy házba, nem volt ritka, hogy összejött hir­telen négy-öt szomszéd is meg­hallgatni a beszélgetést. Sol­tész Lajos egy ilyen reggeli megbeszélésen mesélte el, hogy volt olyan, hogy a házba se kellett bemennie, ott az utcán töltötte ki az egyik belépő a nyilatkozatot. Olyan eset is akadt, nem is egy, hogy a szíves beszélgetés után előkerült egy pohárka in­nivaló, legyen mivel köszönteni gz új elhatározást. S ez mind azért, mert a népnevelők vilá­gosan feleltek minden problé­mára, mert ismerték a rendel­kezéseket, el tudták mondani, milyen lehetőségek lesznek a közös gazdálkodásban, hogyan segíti a szövetkezet munkáját indulástól kezdve az állam. Napról napra — sőt, nem túlzás, ha azt mondjuk —, órá­ról órára nőtt a belépők száma, kedd reggelig már jól megha­ladta a kétszázat. Nem jártak hiába sehol a párt küldöttei —, azaz, hogy egy helyen sehogy sem akart megtörni a jég. Je- remesről, ahol a község régi legjobb módú közémjarasztja! laknak, eredmény nélkül jöt­tek eí a népnevelők. De hogy mégsem egész eredménytele­nül, ezt a keddi nap mutatta meg. Megmozdul a Jermes Tíz óra felé járhatott az idő kedden, amikor elég váratlan vendégek érkéztek a tsz-fej- lesztési bizottság irodájába Három ember, — Vona Má­tyás, Csáti János, Kádár Sán­dor — sorjáztak befelé az aj­tón —, mint a jeremesi rész küldöttei. ■ Megkérték, jönne már ki hozzájuk a tanácselnök, a párttitkár, meg Bartölák elvtárs, aki a megyétől jött se­gíteni. A jeremesiek velük akarnak szót váltani. Szép idő volt, össze is jöttek délutánra vagy hatvanan az öreg Kádár udvarán. Sorra-rendre feltet­ték még egyszer a kérdéseke*, ami aggasztotta őket. Kérdez­ték, mennyi lesz és lesz-e ház­táji föld, mert a faluban már arról beszélnek, hogy nem lesz háztáji, meg arról, hogy egyet­len disznó sem maradhat a háznál, nem lesz háztáji tehén — úgylátszik, egyeseknek mégsem tetszett a nagy moz­golódás, így próbálták útjai állni a születő újnak. De nem, azt már nem lehetett! Ott vol­tak a falu vezetői, és megma­gyarázták, mindebből egy szó sem igaz. Felsorolták, hogy mennyi jószág maradhat a ház­tájiban, hogy a tsz majd maga szabja meg, mennyi legyen a háztáji terület, — természete­sen egy-családnak egy holdná több nem lehet. S elmondták azt is, mindezt az alapszabály előírja, az alapszabály a tsz­törvénye. Nagyon érdekelte őket, mi lesz a földjáradékkal, az öregebbje a nyugdíj után érdeklődött, az asszonyok az SZTK után. Megkapták mind­nyájan a feleletet, s hogy az mennyire tetszett, az ki is de­rült mindjárt, mert ott az ud­varon 18 középparaszt írta alá a nyilatkozatot, — elsőként an­nak a bizonyos küldöttségnek a tagjai. — Ez a 18 ember be­szélt jórészt aztán a többiekkel, s nem telt bele egy egész nap. 98 jeremesi család aláírta a be­lépési nyilatkozatot, s határo­zatot hoztak: csütörtökön meg­alakítják szövetkezetüket, megválasztják a vezetőket. Akolháton sem alszanak... Pély községtől mintegy hat kilométerre van A k o 1 h á t. Olyan igazi „istenhátamögötti” rész. se útja, se vasútja, mikor leesik az eső, el van zárva tel­jesen a világtól. Nemrég ugyan kaptak egy tanácskirendeltsé­get, hogy ne kelljen esőben, hóban kilométereket gyalogol­ni minden kis hivatalos do­logért, — de azért elég elha­gyatott. Igaz viszont, hogy nem elmaradott, mert Péllyel együtt ott is kalászba szókként immár a szövetkezeti vetés. Szerda estére a tanyák népé­nek többsége már belépett. Először úgy tervezték, hogy külöjj szövetkezetét alakítanak, de aztán mégis úgy döntöttek, legyen egy, de erős szövetke­zet. Megértették valamennyien, amilyen mértékben erősödik szövetkezetük, olyan mérték­ben válik jobbá a tanyaköz­pont helyzete, s akkor már nem ragad sárba ott sem a kultúra szekere. Hozzá is lát­tak a szövetkezet erősítéséhez. Horváth Emil, elismerten jó juhász, már ezekben a napok­ban meg kezdi a munkát, vi­szi be azonnal a közösbe a ju- hait, mondván, minek marad­na magának egyetlen napra is. Hogy megalakították im­már újra a szövetkezetét Akolháton, rögtön elmondták a régi, régi kérést: csak egy kisvasutat legalább, amely összekötné őket a községgel. Az út majd ráér később is, hiszen tudják, hogy nem lehet mindent egyszerre... Egy hét leforgása alatt új­jáformálódott Pély község ar­culata. Határában már nem lesznek mesgye-szabdalta kis területek, hanem hatalmas táblák, ősszel nem két-három holdon vetnek búzát, hanem száz meg száz holdakon. Az emberek, akik tegnap még kis gazdaságukban szorgoskodtak, most már ízlelgetik a mienk szót, már tervezgetik, hogyan osszák be a munkát, hogy őszre közös istállója legyen a közös jószágnak, nézegetik méregetik, hová kellene építeni a nagyjuh- hodályt. A négy tsz vezető­sége már vitatja, melyik szö­vetkezetnek hol legyen a táb­lája — igazságosan akarnak osztozkodni, hogy legyen jó­ból is, a rosszból is minden­kinek. Hiszen ha négy — illet­ve Akolháttal együtt öt szö­vetkezet tagiai is, azért mégis egy család. Győzögetik erről- arról egymást, hiszen a belé­pési nyilatkozat aláírása még nem jelenti azt, hogy egyből fej­lett, öntudatos szövetkezeti tag lett mindenki, de egy biztos: végérvényesen és visszavonha­tatlanul á szövetkezet mellé áll­tak. Csütörtök este falugyűlés volt, ahol kimondták, megszü­letett megyénk sorrendjében immár harmadik — azóta van már két újabb — szövetkezeti községe. Egy hét lefogása alatt 500 család (ez az adat azóta biztos megváltozott ismét) majdnem három és fél ezer holddal szövetkezetbe lépett s a község földterületének 92 százalékán immár nagyüzemi gazdaság lesz. Hogyan érték el: kommunis­ta példamutatással, szívós fá­radhatatlan népnevelő munká­val, az új élet előnyeinek megismertetésével. Megértette a pélyi nép, hogy ez lesz a járhatóbb út. Deák Rózsi i i 1 I í 1 1 í 2 I í 4 * \ I é \ z 4 í X á i I 4 5 z r I i x I í { z z í 1 2 í z x í 1 i í X X i z 4 í í 1 1 í A munkásosztály agitátorai segítenek ér#e ni a szövetkezés gondolatát Nem múlik el nap jelentős eredmény nélkül, amely a mezőgazdaság szocialista átalakulásának egyre gyor­suló ütemét jelzi. S miközben olvassuk a híreket arról, hogy Kerekharaszt. Üilőrincfalva tsz-község lett, hogy 2000 fölé emelkedett az újbelépők száma, nyilvánvalóvá válik előttünk; érik a szövetkezés gondolata. Érik, de érlelni is kell. Érlelni felvilágosító szóval, a tsz-ck eredményeinek ismertetésével, a biztató pa­raszti jövő ecsetelésével, érlelni jó érvekkel, igaz, őszin­te szóval, hogy egyre tisztábban bontakozzék ki az egyé­ni parasztság előtt a termelőszövetkezeti gazdálkodás biztosabb és könnyebb megélhetést adó képe. Ezt a feladatot látják el falun a népnevelők, agitá­torok, tsz-tagok és új belépők, pedagógusok és pártmun­kások, és ebből a felvilágosító munkából, ebből a gon­dolatérlelő igyekezetből nem maradnak ki a munkásosz­tály agitátorai sem. A munkásosztályé, amely jóval maga mögött hagyta felvilágosultabb gondolkodásával, szocialista munkarend­jével a régi módon, drágán és verejtékkel termelő egyé­ni parasztságot. S mert fel akarja emelni saját, színvonalára, együtt akar vele haladni a szocializmus építésében, segítőkezét nyújtja a parasztság felé. Mint a korábbi években most is megad szövetségesének minden anyagi támogatást, de mivel ez nem lehet elegendő, az üzemek dolgozói, vezetői gyakorlatilag is részt vesznek a mezőgazdaság átszerve­zésének nagy munkájában. Részt vesznek, mert érzik a felelősséget a mezőgaz­daság lemaradásáért a szocializmus építésében, s ezért műszak után sok agitátor, munkádból lett vezető nem hazafelé tart hanem a falusi portákat járja, hirdetve az új gazdálkodási forma előnyét. Mások heteket töltenek kinn a falvakban, hoey segítői legyenek a paraszti sor­sok jobbrafordulásának. S a megye üzemeiből egyre többen jelentkeznek fel- világosító munkára, és az atkári, viszneki tsz-tagok, községi vezetők együtt indulnak el az egyéni parasztok meggyőzésére, a gyöngyösi üzemek dolgozóival, vezetői­vel. A Selypi Cementgyár munkás’gazgatója a zagyva- szántói tanácstaggal, a petőfibányai bányász a nagvkö- kényesi szövetkezeti paraszttal együtt agitál a közös gazdálkodás mellett. Mint a falu agitátorai, ők is szabad idejüket, vasár- napúikat áldozzák fel, hogy minél előbb győzzön az új gazdálkodási fo-ma, hogy lehetővé vá’jék a szocializmus gyorsabb ütemű énítése falun, amelvet eddig a régi mó­don termelő egyéni gazdaságok hátráltattak. Ezért érvel, vitatkozik fáradhatatlanul Csontos Mi­hály az esztergályosból l"tt párttitkár, Éder Gvörgy munkásigazgató. Babos Sándor, a XII-es akna do1 goró­ja, s ki győzné f(‘’sorolni a töhbi — az üzemekbe1 é-ke. ző — agitátorok neveit, ak’k a falusi nénnevelőkkel együtt segítenek éri'•'ni a szőyejk ezés Gondolatát. Hogy müven eredoiéoove)? Az k’tűnik a nap, mint nap megjelenő győzelmi jelentésekből. 1 í s 1 ! x 2 \ 1 2 X X I y 1 í 2 X i I X í 1 i Z X j 1 J 1 X 2 í ! i X X í x l I r r I ? i í t X í T l \ l l \ l I i X t í Jő, ha est is tudjuk: Hogyan történik a tsz-}övedelem elosztása? A termelőszövetkezetben az az elv érvényesül, hogy min­denki végzett munkája szerint részesedjék a közös jövede­lemből. Ezt az elvet minden dolgozó paraszt igazságosnak tartja, inkább, azt kérdezgetik, hogyan lehet ezt megvalósíta­ni. c A MUNKAEGYSÉG A tsz-ben munkaegységgel mérik és fejezik ki, hogy me­lyik tag mennyi munkát vég­zett a közösben. A munka­egységkönyv pontosan felso­rolja, hogy az egyes' munkák­nak mi a normája,, vagya mennyit kell belőle naqor,ta elvégezni, és az elvégzett mimkáért hány munkaegysé­get írnak be a tagnak. A könyvelő és a bfigádveze- tők pontosan beírják a rnurj; kaegvségeket. azt nemcsak az elnök, hanem az egész tagság ellenőrzi, hogy a termelőszö­vetkezetben senki ne. jusson ingyenes részesedéshez, de senkit se érjen kár az évvégi elszámoláskor. JÖVEDELEMELOSZTÁS A tsz minden fontos dolgá­ban — így a gazdasági évben közös munkával elért jövede­lem felosztásáról is — a köz­gyűlés dönt. A betakarított terményekből és állati termé­kekből visszafizetik a termé­szetbeni kölcsönöket, kiegyen­lítik a gépállomási drakat és' az állammal szembeni tarto­zásukat, szükség szerint tar­talékolnak, a pénzjövedelem- ből kifizetik az adó és esetle­ges tartozásokat, a saját föl­dét bevitt tagság földjáradé- káf és ezután megállapítják, hogy mennyi a tagok közt szétosztható jövedelem. Meghatározzák, hogy össze­sen mennyi kenyérgabonát, kukoricát, cukrot és egyéb természetbeni járandóságot, mennyi készpénzt lehet szét­osztani. Kiszámítják, hogy etekből mennyi jut munka­egységenként Az egy munka­egységre jutó részesedésnek ki-ki annyiszorosát kapja, ahány munkaegységet teljesí­tett egész évben. Jövedelemelosztásra év vé­gén kerül sor, de ma már a legtöbb termelőszövetkezet el­érte hogv havonként munka­egység-előleget tud folyósíta­ni, Hogy ez az előleg m°nnvi és mi marad az év végi fel­osztásra, az elsősorban a ta­gok szorgalmán és hozzáérté­sén múlik. Uj iskola építését kezdik met* Tarnassadány községben A község iskoláiban fenn­álló helyiség-hiány szükséges­sé tette egy új iskola építését Az állam ezért 6—700 ezer fo­rintos beruházással korszerű iskola építését kezdi meg. Az új iskola három tanteremmel, igazgatói szobával, tanári szo­bával, tanári tanácskozó szo­bával, gyakorló teremmel ren­delkezik majd. Az építés egyik érdekessége, hogy az egész iskolát előre­gyártott elemekből építik, s így építése egész rövid időt vesz igénybe. Ezáltal lehetővé válik az, hogy még ez év szeptemberében — az úi taní­tási év beindulásakor — meg­kezdhessék a tanítást. — AZ ŰJ NYUGDÍJ­TÖRVÉNYRŐL, a társada­lombiztosítás jogszabályai­ról és az orvos-etika kérdé­séről február 24-én este lél 7 órakor előadást rendez 3 Kereskedelmi, Pénzügyi es Vendéglátóipari Dolgozok Szakszervezete, a Szakszer­vezeti Székház kultúrtermét ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom